3/2025. (IV. 30.) HM rendelet

1. § (1) E rendelet hatálya

(2) E rendelet szerint kell bejelenteni, nyilvántartani és kivizsgálni

2. § (1) E rendelet alkalmazásában

(2) E rendelet honvédelmi szervezetre vonatkozó rendelkezéseit az 1. § (1) bekezdés b) pontja szerinti szakképző intézményre is megfelelően alkalmazni kell.

3. § (1) A foglalkoztatott köteles minden balesetét, továbbá a szervezett tevékenységgel összefüggésben észlelt baleseti veszélyt jelentő rendellenességet a munkavégzést irányító személynek bejelenteni. A bejelentéssel egyidejűleg tájékoztatást kell adni a munkavégzés bejelentés idején még fennálló veszélyeztetéséről. A bejelentési kötelezettség valamennyi, a balesetet észlelő más foglalkoztatottnak is kötelezettsége.

(2) A bejelentési kötelezettséget

(3) A munkáltató a bejelentési kötelezettség teljesítését elmulasztó foglalkoztatottal szemben fegyelmi eljárást kezdeményez. A fegyelmi eljárást legkorábban a bejelentési kötelezettség teljesítésének elmulasztásáról történő tudomásszerzést követő első munkanapon lehet kezdeményezni.

(4) A más honvédelmi szervezethez vezényelt foglalkoztatott az elszenvedett balesetét a vezénylés helyén, a munkavégzést irányító személynek jelenti be.

(5) Baleset esetén a munkavégzést irányító személy a tudomásra jutást követően azonnal intézkedik

4. § (1) A munkavégzést irányító személy – a 3. § (5) bekezdése szerinti intézkedések meghozatalát követően – haladéktalanul értesíti a bejelentett balesetről a baleset helyszíne szerint illetékes döntésre jogosult elöljáró által kijelölt ügyeleti szolgálatot (a továbbiakban: ügyeleti szolgálat), amely a baleset tényét bejegyzi a honvédelmi szervezet baleseti naplójába.

(2) A több telephellyel rendelkező honvédelmi szervezet esetén a baleseti naplót a honvédelmi szervezet székhelyén összevontan és telephelyenként külön-külön is vezetni kell. A telephelyeken történt balesetre vonatkozó bejelentést a telephelyen lévő ügyeleti szolgálat haladéktalanul továbbítja a honvédelmi szervezet székhelyén lévő ügyeleti szolgálat részére.

(3) Az ügyeleti szolgálat a balesetről a honvédségi szervezetnél helyben kialakított módon – legkésőbb a baleset bekövetkezését követő munkanapon – tájékoztatja a munkáltatót, valamint a balesetek kivizsgálását végrehajtó személyt, és irányítja a 3. § (5) bekezdésében meghatározott feladatok végrehajtását. Az ügyeleti szolgálat a súlyos honvédelmi baleset, illetve annak gyanúja esetén a tájékoztatást haladéktalanul teljesíti.

5. § A foglalkoztatott a szervezett tevékenységen kívül bekövetkezett baleseti eredetű sérüléséről haladéktalanul tájékoztatja közvetlen szolgálati elöljáróját, munkahelyi vezetőjét, továbbá bejelenti azt a honvédelmi szervezet munkabiztonsági szaktevékenységet ellátó személy részére legkésőbb a baleset miatti munkaképtelenség megszűnését követő munkanapon.

6. § A baleset késedelmes bejelentése vagy a bejelentés elmulasztása, valamint az egészségügyi ellátás igénybevételének elmulasztása esetén a foglalkoztatott köteles bizonyítani, hogy a sérülés vagy más egészségkárosodás honvédelmi baleset következménye.

7. § (1) A munkáltató a súlyos honvédelmi balesetet vagy annak gyanúját haladéktalanul bejelenti a honvédelmi szervezet vezető ügyeleti szolgálat útján a katonai munkavédelmi hatóság Baleseti Készenléti Szolgálata (a továbbiakban: BKSZ) részére. A súlyos honvédelmi baleset bejelentését a szükséges intézkedések megtételét követően írásban, elektronikus formában haladéktalanul meg kell ismételni, ha a bejelentés személyesen vagy telefonon történt.

(2) Súlyos honvédelmi baleset, illetve annak gyanúja esetén a BKSZ intézkedéséig a munkáltató gondoskodik a baleseti helyszín balesetkori állapotban történő megőrzéséről. Ha a balesetkori állapot megőrzése további súlyos veszélyt idézne elő, vagy jelentős anyagi kárral járna, a veszélyt vagy a jelentős anyagi kár bekövetkezését valószínűsítő állapot megszüntetésével egyidejűleg a baleseti helyszínről fényképet, videófelvételt vagy egyéb, a baleset kivizsgálását elősegítő dokumentumot kell készíteni.

8. § (1) A munkáltatónak a foglalkoztatott által bejelentett baleseti veszélyt jelentő rendellenességet nyilvántartásba kell venni, és ki kell vizsgálni. A kivizsgálás során az okokat teljeskörűen fel kell tárni, és a hasonló baleseti veszélyt jelentő rendellenességek elkerülése érdekében meg kell hozni a szükséges intézkedéseket.

(2) A technológia alkalmazása, szolgálati és munkahely, hadfelszerelés, munkaeszköz, egyéni védőeszköz rendeltetésszerű használata során, valószínűsíthetően azok meghibásodása következtében bekövetkezett baleseti veszélyt jelentő rendellenesség körülményeinek kivizsgálása esetén azok megfelelőségét soron kívül ellenőrizni kell.

(3) A baleseti veszélyt jelentő rendellenesség kivizsgálását a munkavégzést irányító személy kezdeményezi a munkáltatónál.

(4) A kivizsgálást a munkáltató által kijelölt vezető beosztású személy és a munkavégzést irányító személy hajtja végre. A kivizsgálásba szükség szerint be kell vonni a munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenységet ellátó személyeket és a használói logisztikai szakfelelőst. A megfelelőségi ellenőrzés végrehajtása idejére az üzemeltetést, használatot szüneteltetni kell.

(5) A kivizsgálást az arról való tudomásszerzés napján meg kell kezdeni, és 15 napon belül be kell fejezni.

(6) A kivizsgálási eljárásról és a részletes megállapításokról jegyzőkönyvet kell készíteni, amely alapján a munkáltató meghozza a további használat, üzemeltetés engedélyezésére vagy megtiltására vonatkozó döntését. A jegyzőkönyvet a kivizsgálás befejezését követően a honvédelmi szervezetnél 5 évig meg kell őrizni.

9. § (1) A honvédelmi baleset nyilvántartásba vételét és kivizsgálását az a munkáltató köteles teljesíteni, amely a sérültet szervezett tevékenység keretében foglalkoztatja.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettség teljesítéséért belföldön más munkáltatóhoz történő vezénylés, kiküldés esetén – a vezénylő, kiküldő munkáltató értesítése mellett – a sérült munkáját közvetlenül irányító, a vezényelt, kiküldött foglalkoztatottat fogadó munkáltató a felelős. A kivizsgálásba szükség szerint be kell vonni a vezénylő, kiküldő honvédelmi szervezet egészségügyi szolgáltatói feladatait ellátó szervezeti elem képviselőjét és a munkabiztonsági szaktevékenységet ellátó személyt, valamint az 1. § (2) bekezdés c) pontja szerinti esetben a vezénylő, kirendelő rendvédelmi szervnél foglalkoztatott munkavédelmi szaktevékenységet ellátó személyt.

(3) Ha a szakképző intézménynél tanulót a szakképesítése megszerzéséhez szükséges gyakorlati képzés során nem a szakképző intézményben éri baleset, munkáltatón az őt foglalkoztató honvédelmi szervezetet kell érteni. Ettől a szakképző intézmény és a foglalkoztató honvédelmi szervezet szerződésben eltérhet. A foglalkoztató honvédelmi szervezet minden honvédelmi baleset esetén köteles erről a szakképző intézményt értesíteni, és annak a kivizsgálásban való részvételét lehetővé tenni.

(4) A munkáltató a baleset bejelentését követően megállapítja, hogy fennállnak-e a honvédelmi baleset vagy honvédelmi úti baleset feltételei.

(5) A honvédelmi baleset vagy honvédelmi úti baleset kivizsgálására a munkáltató a balesetről történő tudomásszerzés napján intézkedik, és a baleset vizsgálatát 30 napon belül végre kell hajtani.

(6) A munkáltató a súlyos honvédelmi baleset kivizsgálását kivételesen indokolt esetben, legfeljebb 30 nappal meghosszabbíthatja, erről a sérültet, halálos baleset esetén az értesítendő személyt értesíti.

(7) A honvédelmi baleset és a honvédelmi úti baleset körülményeinek kivizsgálása munkabiztonsági szaktevékenység, amely a munkabiztonsági szaktevékenységet ellátó személy feladata. A honvédelmi baleset vagy a honvédelmi úti baleset kivizsgálásának megkezdéséről a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást biztosító szolgálat orvosát tájékoztatni kell. A kivizsgálásában történő orvosi közreműködésről a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást biztosító szolgálat orvosa dönt.

(8) A súlyos honvédelmi baleset és annak gyanúja kivizsgálása munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenység, amelynek kivizsgálására a munkáltató haladéktalanul intézkedik.

(9) Egy honvédségi objektumban elhelyezett több honvédelmi szervezet esetén az összehangolási kötelezettség keretében a bekövetkezett baleset kivizsgálása során biztosítani kell a balesetet okozó tevékenységben érintett összes honvédelmi szervezet képviselőjének részvételét.

(10) A megválasztott munkavédelmi képviselő részvételét a baleset kivizsgálásában lehetővé kell tenni.

10. § (1) A kivizsgálás során fel kell tárni azokat a veszélyes körülményeket, tényezőket és veszélyes cselekményeket, amelyeknek szerepe lehetett a balesetet eredményező mozzanat vagy folyamat beindulásában, és a hasonló balesetek elkerülése érdekében meg kell hozni a szükséges intézkedéseket.

(2) A baleset helyszínét rajzon, fényképen vagy videófelvételen rögzíteni kell, továbbá meg kell hallgatni azokat a személyeket, akiknek a honvédelmi balesetről tudomása lehet. A helyszíni ellenőrzésről, a sérült, a tanú és az érintett más személyek meghallgatásáról jegyzőkönyvet kell készíteni. A keletkezett dokumentumokat a balesetre vonatkozó vizsgálati dokumentációban kell gyűjteni.

(3) A kivizsgálás során vizsgálni kell

(4) A kivizsgálás megállapításait a vizsgálati dokumentumokban olyan részletességgel kell rögzíteni, hogy az alkalmas legyen a baleset okainak, lefolyásának, következményeinek felderítésére, a tényállás tisztázására, valamint a hasonló balesetek megelőzését szolgáló munkáltatói intézkedések meghozatalára.

(5) A vizsgálati dokumentáció a (2) bekezdés szerinti dokumentumok mellett tartalmazza

(6) A kivizsgálás eredményét a rövid és középtávú tervezés, a kockázatok értékelése és kezelése, valamint az általános megelőzési stratégia készítése, pontosítása során fel kell használni.

11. § (1) A munkáltató bizottságot hoz létre olyan honvédelmi baleset vagy annak gyanúja kivizsgálása céljából,

(2) A bizottság vezetője a munkáltató által kijelölt vezető beosztású személy.

(3) A bizottság tagja:

(4) A bizottság megállapításait és javasolt intézkedéseit jegyzőkönyvben kell rögzíteni.

12. § (1) A munkáltató a munkaképtelenséget okozó honvédelmi baleset vagy honvédelmi úti baleset esetén a kivizsgálás megállapításait a honvédelmi baleseti jegyzőkönyvben rögzíti.

(2) A honvédelmi baleseti jegyzőkönyv egy eredeti példányát a munkáltató a bejelentett baleset kivizsgálásának befejezésével egyidejűleg megküldi

(3) Súlyos honvédelmi baleset vagy annak gyanúja esetén a munkáltató a honvédelmi baleseti jegyzőkönyvnek a katonai munkavédelmi hatósághoz történő megküldésével egyidejűleg másolatban csatolja a honvédelmi szervezetnél végrehajtott vizsgálatról készült vizsgálati dokumentációt is.

(4) A sérültet, a sérült halála esetén az értesítendő személyt a honvédelmi baleset esetén tájékoztatni kell arról, hogy ha a honvédelmi balesettel összefüggésben kára keletkezett, vagy sérelemdíj iránti igénye merült fel, akkor erre vonatkozó igényét a munkáltatónál terjesztheti elő.

13. § Munkaképtelenséget nem okozó honvédelmi baleset vagy honvédelmi úti baleset esetén a munkáltató a kivizsgálás megállapításairól értesítést ad ki, amelyben tájékoztatja a sérültet a kártérítési lehetőségekről is. Ha a sérültnek a baleset bekövetkezésétől számított 1 éven belül, a balesetből kifolyólag munkanapkiesése keletkezik, vagy kárigénye merül fel, – a sérült kérésére – a munkáltatónak fel kell vennie a honvédelmi baleseti jegyzőkönyvet, amelyhez csatolnia kell az értesítés másolatát.

14. § (1) Ha a baleset honvédelmi balesetként vagy honvédelmi úti balesetként történő elismerésének feltételei nem állnak fenn, a munkáltató erre vonatkozó döntéséről értesítést ad ki, amelyet megküld a sérültnek, halála esetén az értesítendő személynek.

(2) Az értesítéssel szemben a sérült, halálos baleset esetén az értesítendő személy annak kézhezvételétől számított 15 napon belül a katonai munkavédelmi hatósághoz címzett, a munkáltatónál előterjesztett panaszt nyújthat be.

15. § (1) A foglalkoztatott által bejelentett balesetet és annak adatait a baleseti nyilvántartóban kell rögzíteni.

(2) A baleseti nyilvántartót a honvédelmi szervezet székhelyén összesítve, és telephelyenként külön-külön is vezetni kell.

(3) A munkabiztonsági szaktevékenységet ellátó személy a baleseti nyilvántartást és az annak alapjául szolgáló okmányokat havonta egyezteti, eltérés esetén a nyilvántartás pontosítását végrehajtja.

16. § (1) A munkáltató a tudomására jutott, a miniszter által vezetett minisztérium vagyonkezelésében lévő területen, honvédelmi érdeket is szolgáló telepített munkahelyen, illetve ideiglenes építési munkahelyen bekövetkezett minden munkabalesetet a munkavédelemről szóló törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló rendelet szerint veszi nyilvántartásba, és vizsgálja ki.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kivizsgálás eredményeként felvett Munkabaleseti jegyzőkönyvet a munkáltató bejelenti a katonai munkavédelmi hatóságnak.

(3) A munkáltató a súlyos honvédelmi balesetet vagy annak gyanúját haladéktalanul bejelenti a BKSZ részére. A súlyos honvédelmi baleset bejelentését írásban, elektronikus formában haladéktalanul meg kell ismételni, ha a bejelentés személyesen vagy telefonon történt.

(4) Súlyos honvédelmi baleset, illetve annak gyanúja esetén a BKSZ intézkedéséig a munkáltató gondoskodik a baleseti helyszín balesetkori állapotban történő megőrzéséről. Ha a balesetkori állapot megőrzése további súlyos veszélyt idézne elő, vagy jelentős anyagi kárral járna, a veszélyt vagy a jelentős anyagi kár bekövetkezését valószínűsítő állapot megszüntetésével egyidejűleg a baleseti helyszínről fényképet, videófelvételt vagy egyéb, a baleset kivizsgálását elősegítő dokumentumot kell készíteni.

17. § Nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában a honvédelmi szervezetnél kiképzés vagy egyéb szolgálati tevékenység ellátása céljából tartózkodó más állam katonáját ért baleset esetén a fogadó nemzeti feladat keretében a külföldi katonai szervezet megkeresése alapján biztosítani kell a baleset körülményeinek kivizsgálását, hasonló esetek megelőzése érdekében a nemzeti hatáskörbe tartozó intézkedések megtételét.

18. § A szervezett tevékenységet a munkáltató vagy az általa megbízott vezető, elsősorban írásban rendeli el. Ha az írásbeli elrendelés a feladat eredményessége tekintetében igazoltan súlyos késedelemmel járna, akkor a szóbeli utasítás a tevékenység elrendelésének tekintendő. A szervezett tevékenység elrendelésének a tevékenység meghatározásával, valamint az időpont és az érintett személyek megjelölésével kell történnie.

19. § (1) A katonai munkavédelmi hatóság a honvédelmi szervezetekre vonatkozóan a munkavédelmi hatósági ellenőrzési irányelveket a tárgyévet megelőző év december 1-jéig teszi közzé.

(2) A katonai munkavédelmi hatóság az ágazat baleseti statisztikáját a tárgyévet követő év március 31-ig teszi közzé.

(3) A katonai munkavédelmi hatóság honlapján közzéteszi a jelen rendeletben meghatározott dokumentumok mintáját, valamint adatszolgáltatások tartalmára vonatkozó követelményeket.

20. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.