• Tartalom

3/2025. (IV. 30.) HM rendelet

3/2025. (IV. 30.) HM rendelet

a honvédelmi ágazatban bekövetkezett balesetek és baleseti veszélyt jelentő rendellenességek bejelentéséről, kivizsgálásáról és nyilvántartásáról

2025.05.15.

[1] A szabályozás célja a munkavédelemben bekövetkezett változások, a Magyar Honvédségnél végbement szervezeti változások, valamint a jogalkalmazási tapasztalatok alapján egy naprakész, más kapcsolódó szabályozókkal összehangolt, egyértelmű fogalmakat és folyamatleírást tartalmazó új szabályozás megvalósítása.

[2] A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 88. § (3) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 112. § 1. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. Általános rendelkezések

1. § (1) E rendelet hatálya

a) a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Hvt.) 3. § 14. pontja szerinti honvédelmi szervezetre (a továbbiakban: honvédelmi szervezet),

b) a honvédelemért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) fenntartói irányítása alá tartozó, honvédségi szervezetnek nem minősülő többcélú szakképző intézményre (a továbbiakban: szakképző intézmény),

c) a miniszter által vezetett minisztérium vagyonkezelésében vagy más jogviszony alapján a honvédelmi szervezet használatában lévő ingatlanon honvédelmi érdeket szolgáló, szervezett tevékenységet folytató szervezetre, valamint

d) a miniszter munkavédelmi hatósági jogkörébe tartozó, a Hvt. alapján miniszteri rendeletben kijelölt gazdasági társaságokra

terjed ki.

(2) E rendelet szerint kell bejelenteni, nyilvántartani és kivizsgálni

a) a honvédet, az önkéntes tartalékost, a honvéd tisztjelöltet, a katonai szolgálatra jelentkezőket,

b) a honvédelmi szervezetnél foglalkoztatott kormánytisztviselőt, honvédelmi alkalmazottat és a munka törvénykönyvének hatálya alá tartozó személyeket,

c) a honvédelmi szervezetnél a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 51. § (3) bekezdés e) pontja alapján szolgálatot teljesítő hivatásos állományúakat, valamint a honvédelmi szervezethez a Hszt. 288/A. §-a alapján kirendelt rendvédelmi igazgatási alkalmazottakat,

d) a honvédelmi ágazati munkavállalót

ért minden balesetet, valamint a szervezett tevékenység során észlelt baleseti veszélyt jelentő rendellenességet.

2. § (1) E rendelet alkalmazásában

1. baleseti veszélyt jelentő rendellenesség: olyan munkaszervezési hiányosság, cselekvési vagy műszaki hiba, amelynek folytán fennáll a honvédelmi baleset veszélye, de a körülmények szerencsés kimenetele vagy az időben történő beavatkozás miatt a honvédelmi baleset nem következett be,

2. értesítendő személy: az a személy, akit a rendelet hatálya alá tartozó személy az őt ért baleset esetén a honvédelmi adatkezelésekről szóló 2022. évi XXI. törvény 15. melléklet 1. pont 1.10. alpontja szerinti értesítendő személyként adott meg,

3. foglalkoztatott: a honvéd, az önkéntes tartalékos, a honvéd tisztjelölt, a katonai szolgálatra jelentkező, a honvédelmi szervezetnél foglalkoztatott kormánytisztviselő, a honvédelmi alkalmazott és a munka törvénykönyvének hatálya alá tartozó személy, valamint az 1. § (2) bekezdés c) pontja szerinti esetben a honvédelmi szervezetnél rendvédelmi feladatokat ellátó hivatásos állományú személy és a honvédelmi szervezethez kirendelt rendvédelmi igazgatási alkalmazott,

4. hadfelszerelés: a honvédelmi szervezetek tevékenységéhez szükséges valamennyi olyan termék, amelyet az ipar és a kereskedelem katonai célokra gyárt vagy szállít, valamint a polgári kereskedelmi forgalomba nem, vagy csak külön engedéllyel kerülhet, és a beszerzését jogszabály szabályozza, továbbá mindazon hardver- és szoftvertermék, amelynek katonai alkalmazásba vétele tervezett,

5. használói logisztikai szakfelelős: a honvédelmi szervezet intézményi gazdálkodása körébe tartozó erőforrásokkal való ellátásáért, a rendeltetésszerű használat és üzemeltetés tervezéséért, megszervezéséért, végrehajtásáért és ellenőrzéséért felelős szervének vezetője,

6. honvédelmi ágazati munkavállaló: az 1. § (1) bekezdés c) pontja szerinti szervezet és d) pontja szerinti gazdasági társaság munkavállalója,

7. honvédelmi baleset: a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) szerinti munkabaleset, valamint az a baleset, amely a munkára, szolgálatra való felkészülés során, a munkavégzési, szolgálatteljesítési helyén és ideje alatt a foglalkoztatottat éri, továbbá az a baleset is, amely a honvédelmi szervezet saját vagy bérelt járművének igénybevétele során a foglalkoztatottat a lakásáról, szállásáról a szolgálatteljesítési helyére vagy munkahelyére, onnan a lakására, szállására menet közben éri,

8. honvédelmi úti baleset: az a baleset, amely a foglalkoztatottat a lakásáról, szállásáról a szolgálatteljesítési helyére vagy munkahelyére, onnan a lakására, szállására menet közben, nem a honvédelmi szervezet saját vagy bérelt járművének igénybevétele során éri,

9. katonai védőeszköz: kizárólag, illetve elsődlegesen katonai célra kifejlesztett, gyártott és külön eljárással rendszeresített, a veszélyforrás kiküszöbölésére vagy annak károsító hatása csökkentésére szolgáló, a személyi állomány szolgálati, kiképzési feladatainak ellátásához használt, alkalmazott egyéni vagy kollektív védő funkciójú hadfelszerelés, ide nem értve a honvédségi tűzoltó alegységek védőfelszerelését,

10. munkavégzést irányító személy: a szolgálatteljesítés, valamint a munka irányításával megbízott személy,

11. munkáltató: az Mvt. szerinti munkáltató, valamint a hivatásos és szerződéses állomány tagjára vonatkozó személyügyi szabályokról szóló 6/2024. (VI. 28.) HM rendelet 1. § 3. pontja szerinti döntésre jogosult elöljáró,

12. rendeltetésszerű használat: a szervezett tevékenység tárgyára – így különösen technológiára, szolgálatteljesítési helyre és munkahelyre, munkaeszközre, hadfelszerelésre, egyéni védőeszközre – vonatkozó használati, kezelési útmutatóban vagy ismertetőben feltüntetett, a gyártó vagy a forgalmazó által tervezett célnak és az előírt üzemeltetési módnak megfelelő használat,

13. rendkívüli munkavégzési körülmények: a Magyar Honvédség alaprendeltetése szerinti, jogszabályban, közjogi szervezetszabályozó eszközben vagy alapító okiratban meghatározott feladatai során az általában jellemzőtől eltérő körülmények között történő munkavégzés, feladatellátás vagy szolgálatteljesítés,

14. súlyos honvédelmi baleset: az a honvédelmi baleset, amely megfelel az Mvt. szerinti súlyos munkabaleset feltételeinek,

15. szervezett tevékenység:

a) az Mvt. szerinti szervezett munkavégzés,

b) a munkáltató vagy az általa megbízott vezető által elrendelt rendkívüli szolgálati feladatellátás, munkavégzés,

16. vizsgálati dokumentáció: a honvédelmi baleset, továbbá a baleseti veszélyt jelentő rendellenesség kivizsgálása során keletkezett iratok, dokumentumok, egyéb adathordozók összessége.

(2) E rendelet honvédelmi szervezetre vonatkozó rendelkezéseit az 1. § (1) bekezdés b) pontja szerinti szakképző intézményre is megfelelően alkalmazni kell.

2. A baleseti veszélyt jelentő rendellenesség és a baleset bejelentése a munkáltatónak a honvédelmi szervezetnél

3. § (1) A foglalkoztatott köteles minden balesetét, továbbá a szervezett tevékenységgel összefüggésben észlelt baleseti veszélyt jelentő rendellenességet a munkavégzést irányító személynek bejelenteni. A bejelentéssel egyidejűleg tájékoztatást kell adni a munkavégzés bejelentés idején még fennálló veszélyeztetéséről. A bejelentési kötelezettség valamennyi, a balesetet észlelő más foglalkoztatottnak is kötelezettsége.

(2) A bejelentési kötelezettséget

a) baleseti veszélyt jelentő rendellenesség esetén azonnal,

b) baleset esetén azonnal, akadályoztatás esetén – legkésőbb a baleset bekövetkezését követő – 24 órán belül

kell teljesíteni.

(3) A munkáltató a bejelentési kötelezettség teljesítését elmulasztó foglalkoztatottal szemben fegyelmi eljárást kezdeményez. A fegyelmi eljárást legkorábban a bejelentési kötelezettség teljesítésének elmulasztásáról történő tudomásszerzést követő első munkanapon lehet kezdeményezni.

(4) A más honvédelmi szervezethez vezényelt foglalkoztatott az elszenvedett balesetét a vezénylés helyén, a munkavégzést irányító személynek jelenti be.

(5) Baleset esetén a munkavégzést irányító személy a tudomásra jutást követően azonnal intézkedik

a) a sérült személy elsősegélyben részesítésére, szükség szerinti mentésére és orvosi ellátására,

b) a bejelentés idején még fennálló veszélyeztetés megszüntetésére,

c) szükség esetén a baleseti helyszín biztosítására.

4. § (1) A munkavégzést irányító személy – a 3. § (5) bekezdése szerinti intézkedések meghozatalát követően – haladéktalanul értesíti a bejelentett balesetről a baleset helyszíne szerint illetékes döntésre jogosult elöljáró által kijelölt ügyeleti szolgálatot (a továbbiakban: ügyeleti szolgálat), amely a baleset tényét bejegyzi a honvédelmi szervezet baleseti naplójába.

(2) A több telephellyel rendelkező honvédelmi szervezet esetén a baleseti naplót a honvédelmi szervezet székhelyén összevontan és telephelyenként külön-külön is vezetni kell. A telephelyeken történt balesetre vonatkozó bejelentést a telephelyen lévő ügyeleti szolgálat haladéktalanul továbbítja a honvédelmi szervezet székhelyén lévő ügyeleti szolgálat részére.

(3) Az ügyeleti szolgálat a balesetről a honvédségi szervezetnél helyben kialakított módon – legkésőbb a baleset bekövetkezését követő munkanapon – tájékoztatja a munkáltatót, valamint a balesetek kivizsgálását végrehajtó személyt, és irányítja a 3. § (5) bekezdésében meghatározott feladatok végrehajtását. Az ügyeleti szolgálat a súlyos honvédelmi baleset, illetve annak gyanúja esetén a tájékoztatást haladéktalanul teljesíti.

5. § A foglalkoztatott a szervezett tevékenységen kívül bekövetkezett baleseti eredetű sérüléséről haladéktalanul tájékoztatja közvetlen szolgálati elöljáróját, munkahelyi vezetőjét, továbbá bejelenti azt a honvédelmi szervezet munkabiztonsági szaktevékenységet ellátó személy részére legkésőbb a baleset miatti munkaképtelenség megszűnését követő munkanapon.

6. § A baleset késedelmes bejelentése vagy a bejelentés elmulasztása, valamint az egészségügyi ellátás igénybevételének elmulasztása esetén a foglalkoztatott köteles bizonyítani, hogy a sérülés vagy más egészségkárosodás honvédelmi baleset következménye.

3. Honvédelmi szervezetnél bekövetkezett súlyos honvédelmi baleset bejelentése a katonai munkavédelmi hatóságnak

7. § (1) A munkáltató a súlyos honvédelmi balesetet vagy annak gyanúját haladéktalanul bejelenti a honvédelmi szervezet vezető ügyeleti szolgálat útján a katonai munkavédelmi hatóság Baleseti Készenléti Szolgálata (a továbbiakban: BKSZ) részére. A súlyos honvédelmi baleset bejelentését a szükséges intézkedések megtételét követően írásban, elektronikus formában haladéktalanul meg kell ismételni, ha a bejelentés személyesen vagy telefonon történt.

(2) Súlyos honvédelmi baleset, illetve annak gyanúja esetén a BKSZ intézkedéséig a munkáltató gondoskodik a baleseti helyszín balesetkori állapotban történő megőrzéséről. Ha a balesetkori állapot megőrzése további súlyos veszélyt idézne elő, vagy jelentős anyagi kárral járna, a veszélyt vagy a jelentős anyagi kár bekövetkezését valószínűsítő állapot megszüntetésével egyidejűleg a baleseti helyszínről fényképet, videófelvételt vagy egyéb, a baleset kivizsgálását elősegítő dokumentumot kell készíteni.

4. A baleseti veszélyt jelentő rendellenesség kivizsgálása

8. § (1) A munkáltatónak a foglalkoztatott által bejelentett baleseti veszélyt jelentő rendellenességet nyilvántartásba kell venni, és ki kell vizsgálni. A kivizsgálás során az okokat teljeskörűen fel kell tárni, és a hasonló baleseti veszélyt jelentő rendellenességek elkerülése érdekében meg kell hozni a szükséges intézkedéseket.

(2) A technológia alkalmazása, szolgálati és munkahely, hadfelszerelés, munkaeszköz, egyéni védőeszköz rendeltetésszerű használata során, valószínűsíthetően azok meghibásodása következtében bekövetkezett baleseti veszélyt jelentő rendellenesség körülményeinek kivizsgálása esetén azok megfelelőségét soron kívül ellenőrizni kell.

(3) A baleseti veszélyt jelentő rendellenesség kivizsgálását a munkavégzést irányító személy kezdeményezi a munkáltatónál.

(4) A kivizsgálást a munkáltató által kijelölt vezető beosztású személy és a munkavégzést irányító személy hajtja végre. A kivizsgálásba szükség szerint be kell vonni a munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenységet ellátó személyeket és a használói logisztikai szakfelelőst. A megfelelőségi ellenőrzés végrehajtása idejére az üzemeltetést, használatot szüneteltetni kell.

(5) A kivizsgálást az arról való tudomásszerzés napján meg kell kezdeni, és 15 napon belül be kell fejezni.

(6) A kivizsgálási eljárásról és a részletes megállapításokról jegyzőkönyvet kell készíteni, amely alapján a munkáltató meghozza a további használat, üzemeltetés engedélyezésére vagy megtiltására vonatkozó döntését. A jegyzőkönyvet a kivizsgálás befejezését követően a honvédelmi szervezetnél 5 évig meg kell őrizni.

5. A honvédelmi baleset kivizsgálása

9. § (1) A honvédelmi baleset nyilvántartásba vételét és kivizsgálását az a munkáltató köteles teljesíteni, amely a sérültet szervezett tevékenység keretében foglalkoztatja.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettség teljesítéséért belföldön más munkáltatóhoz történő vezénylés, kiküldés esetén – a vezénylő, kiküldő munkáltató értesítése mellett – a sérült munkáját közvetlenül irányító, a vezényelt, kiküldött foglalkoztatottat fogadó munkáltató a felelős. A kivizsgálásba szükség szerint be kell vonni a vezénylő, kiküldő honvédelmi szervezet egészségügyi szolgáltatói feladatait ellátó szervezeti elem képviselőjét és a munkabiztonsági szaktevékenységet ellátó személyt, valamint az 1. § (2) bekezdés c) pontja szerinti esetben a vezénylő, kirendelő rendvédelmi szervnél foglalkoztatott munkavédelmi szaktevékenységet ellátó személyt.

(3) Ha a szakképző intézménynél tanulót a szakképesítése megszerzéséhez szükséges gyakorlati képzés során nem a szakképző intézményben éri baleset, munkáltatón az őt foglalkoztató honvédelmi szervezetet kell érteni. Ettől a szakképző intézmény és a foglalkoztató honvédelmi szervezet szerződésben eltérhet. A foglalkoztató honvédelmi szervezet minden honvédelmi baleset esetén köteles erről a szakképző intézményt értesíteni, és annak a kivizsgálásban való részvételét lehetővé tenni.

(4) A munkáltató a baleset bejelentését követően megállapítja, hogy fennállnak-e a honvédelmi baleset vagy honvédelmi úti baleset feltételei.

(5) A honvédelmi baleset vagy honvédelmi úti baleset kivizsgálására a munkáltató a balesetről történő tudomásszerzés napján intézkedik, és a baleset vizsgálatát 30 napon belül végre kell hajtani.

(6) A munkáltató a súlyos honvédelmi baleset kivizsgálását kivételesen indokolt esetben, legfeljebb 30 nappal meghosszabbíthatja, erről a sérültet, halálos baleset esetén az értesítendő személyt értesíti.

(7) A honvédelmi baleset és a honvédelmi úti baleset körülményeinek kivizsgálása munkabiztonsági szaktevékenység, amely a munkabiztonsági szaktevékenységet ellátó személy feladata. A honvédelmi baleset vagy a honvédelmi úti baleset kivizsgálásának megkezdéséről a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást biztosító szolgálat orvosát tájékoztatni kell. A kivizsgálásában történő orvosi közreműködésről a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást biztosító szolgálat orvosa dönt.

(8) A súlyos honvédelmi baleset és annak gyanúja kivizsgálása munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenység, amelynek kivizsgálására a munkáltató haladéktalanul intézkedik.

(9) Egy honvédségi objektumban elhelyezett több honvédelmi szervezet esetén az összehangolási kötelezettség keretében a bekövetkezett baleset kivizsgálása során biztosítani kell a balesetet okozó tevékenységben érintett összes honvédelmi szervezet képviselőjének részvételét.

(10) A megválasztott munkavédelmi képviselő részvételét a baleset kivizsgálásában lehetővé kell tenni.

10. § (1) A kivizsgálás során fel kell tárni azokat a veszélyes körülményeket, tényezőket és veszélyes cselekményeket, amelyeknek szerepe lehetett a balesetet eredményező mozzanat vagy folyamat beindulásában, és a hasonló balesetek elkerülése érdekében meg kell hozni a szükséges intézkedéseket.

(2) A baleset helyszínét rajzon, fényképen vagy videófelvételen rögzíteni kell, továbbá meg kell hallgatni azokat a személyeket, akiknek a honvédelmi balesetről tudomása lehet. A helyszíni ellenőrzésről, a sérült, a tanú és az érintett más személyek meghallgatásáról jegyzőkönyvet kell készíteni. A keletkezett dokumentumokat a balesetre vonatkozó vizsgálati dokumentációban kell gyűjteni.

(3) A kivizsgálás során vizsgálni kell

a) a létesítmény, technológia, munkahely, munkaeszköz, hadfelszerelés, a munka tárgya, anyaga állapotát, megfelelőségét, különösen az üzembe helyezésre, időszakos felülvizsgálatokra, kezelésre, karbantartásra, tárolásra vonatkozó előírások érvényesülését, az előírásoktól való eltérést, annak okát és mértékét,

b) az egyéni és a katonai védőeszközök, a jelző- és biztonsági berendezések meglétét, állapotát, alkalmazásukra és használatukra vonatkozó előírások érvényesülését,

c) a környezeti tényezők, veszélyforrások és kóroki tényezők jelenlétét, mértékét, szerepét,

d) a munkaszervezés, a munkairányítás rendszerét, megfelelőségét, a munkavégzés ütemét, a munkatér nagyságát és ezek közrehatását,

e) a biztonsági és egészségvédelmi jelzések, feliratok meglétét, állapotát, a figyelemelterelő jelenségek, tevékenységek esetleges jelenlétét,

f) a szervezett tevékenység, a munkahelyi rend és tisztaság, az anyagtárolás, anyagmozgatás, szállítás, közlekedés körülményeit, a vonatkozó szabályok érvényesülését,

g) a balesetet szenvedett foglalkoztatott egészségügyi alkalmasságát igazoló dokumentumot,

h) a balesetet szenvedett foglalkoztatott, a balesetet okozó személy, valamint a munkatársak baleset bekövetkezése előtti feladatait és cselekményeit,

i) az érintett technológiára, munkafolyamatra, hadfelszerelésre, munkaeszközre vonatkozó előírások érvényesülését, az előírásoktól való esetleges eltérést, annak okát és mértékét,

j) a balesetet kiváltó okot az a)–h) pontban foglalt tényezők hatásának tételes vizsgálatával és értékelésével,

k) a baleseti okként meghatározott tényezőnek a kockázatértékelésben kockázatként való azonosítását, a szükséges kockázatcsökkentő intézkedések meglétét, hatékonyságát, végrehajtottságát,

l) a foglalkoztatottak j) pontban foglaltakra vonatkozó tájékoztatásának végrehajtását és

m) előre nem látható esemény fellépését, esetleges közrehatását.

(4) A kivizsgálás megállapításait a vizsgálati dokumentumokban olyan részletességgel kell rögzíteni, hogy az alkalmas legyen a baleset okainak, lefolyásának, következményeinek felderítésére, a tényállás tisztázására, valamint a hasonló balesetek megelőzését szolgáló munkáltatói intézkedések meghozatalára.

(5) A vizsgálati dokumentáció a (2) bekezdés szerinti dokumentumok mellett tartalmazza

a) a munkabiztonsági szaktevékenységet ellátó személy nevét, rendfokozatát, aláírását és a munkavédelmi képesítő irat számát,

b) a honvédelmi szervezet egészségügyi szolgáltatói feladatait ellátó szervezeti elem (a továbbiakban: egészségügyi szolgálat) baleset kivizsgálásában részt vevő tagjának nevét, rendfokozatát, aláírását, valamint – ha orvos vesz részt a baleset kivizsgálásában – az orvosi pecsét számát,

c) – ha részt vett a kivizsgálásban – a megválasztott munkavédelmi képviselő nevét, rendfokozatát, aláírását és a baleset vizsgálatával kapcsolatos véleményét.

(6) A kivizsgálás eredményét a rövid és középtávú tervezés, a kockázatok értékelése és kezelése, valamint az általános megelőzési stratégia készítése, pontosítása során fel kell használni.

11. § (1) A munkáltató bizottságot hoz létre olyan honvédelmi baleset vagy annak gyanúja kivizsgálása céljából,

a) amelyet a rendeltetésszerű használat ellenére 8 napot meghaladó munkaképtelenséget okozva

aa) a technológia, a szolgálati vagy munkahely – kivéve a szolgálatra való felkészülés során végzett sporttevékenység – okozott,

ab) a hadfelszerelés vagy a munkaeszköz okozott, vagy

ac) az egyéni vagy a katonai védőeszköz okozott,

b) amelyet a villamos áram vagy sztatikus feltöltődés okozott,

c) amely súlyos honvédelmi balesetnek minősül.

(2) A bizottság vezetője a munkáltató által kijelölt vezető beosztású személy.

(3) A bizottság tagja:

a) a munkavégzést irányító személy,

b) a használói logisztikai szakfelelős,

c) a munkabiztonsági szaktevékenységet ellátó személy,

d) az egészségügyi szolgálat megfelelő szakképesítéssel rendelkező tagja,

e) súlyos honvédelmi baleset esetén a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást biztosító szolgálat orvosa,

f) a munkáltató által meghatározott személyek a baleset bekövetkezésének körülményeire figyelemmel.

(4) A bizottság megállapításait és javasolt intézkedéseit jegyzőkönyvben kell rögzíteni.

6. A honvédelmi baleseti jegyzőkönyv és értesítés

12. § (1) A munkáltató a munkaképtelenséget okozó honvédelmi baleset vagy honvédelmi úti baleset esetén a kivizsgálás megállapításait a honvédelmi baleseti jegyzőkönyvben rögzíti.

(2) A honvédelmi baleseti jegyzőkönyv egy eredeti példányát a munkáltató a bejelentett baleset kivizsgálásának befejezésével egyidejűleg megküldi

a) a sérültnek, a sérült halála esetén az értesítendő személynek,

b) a katonai munkavédelmi hatóságnak,

c) nem honvéd esetében a honvédelmi szervezetek központi pénzügyi és számviteli, ingatlanfenntartási és -üzemeltetési, logisztikai, valamint központosított igazgatási feladatokat ellátó szervezetének,

d) vezénylés esetén a vezénylő honvédelmi szervezetnek,

e) az 1. § (2) bekezdés c) pontja szerinti esetben a vezénylő, kirendelő rendvédelmi szervnek, valamint

f) az irattárnak.

(3) Súlyos honvédelmi baleset vagy annak gyanúja esetén a munkáltató a honvédelmi baleseti jegyzőkönyvnek a katonai munkavédelmi hatósághoz történő megküldésével egyidejűleg másolatban csatolja a honvédelmi szervezetnél végrehajtott vizsgálatról készült vizsgálati dokumentációt is.

(4) A sérültet, a sérült halála esetén az értesítendő személyt a honvédelmi baleset esetén tájékoztatni kell arról, hogy ha a honvédelmi balesettel összefüggésben kára keletkezett, vagy sérelemdíj iránti igénye merült fel, akkor erre vonatkozó igényét a munkáltatónál terjesztheti elő.

13. § Munkaképtelenséget nem okozó honvédelmi baleset vagy honvédelmi úti baleset esetén a munkáltató a kivizsgálás megállapításairól értesítést ad ki, amelyben tájékoztatja a sérültet a kártérítési lehetőségekről is. Ha a sérültnek a baleset bekövetkezésétől számított 1 éven belül, a balesetből kifolyólag munkanapkiesése keletkezik, vagy kárigénye merül fel, – a sérült kérésére – a munkáltatónak fel kell vennie a honvédelmi baleseti jegyzőkönyvet, amelyhez csatolnia kell az értesítés másolatát.

14. § (1) Ha a baleset honvédelmi balesetként vagy honvédelmi úti balesetként történő elismerésének feltételei nem állnak fenn, a munkáltató erre vonatkozó döntéséről értesítést ad ki, amelyet megküld a sérültnek, halála esetén az értesítendő személynek.

(2) Az értesítéssel szemben a sérült, halálos baleset esetén az értesítendő személy annak kézhezvételétől számított 15 napon belül a katonai munkavédelmi hatósághoz címzett, a munkáltatónál előterjesztett panaszt nyújthat be.

7. Balesetek nyilvántartása

15. § (1) A foglalkoztatott által bejelentett balesetet és annak adatait a baleseti nyilvántartóban kell rögzíteni.

(2) A baleseti nyilvántartót a honvédelmi szervezet székhelyén összesítve, és telephelyenként külön-külön is vezetni kell.

(3) A munkabiztonsági szaktevékenységet ellátó személy a baleseti nyilvántartást és az annak alapjául szolgáló okmányokat havonta egyezteti, eltérés esetén a nyilvántartás pontosítását végrehajtja.

8. A honvédelmi ágazati munkavállalók baleseteinek kezelése

16. § (1) A munkáltató a tudomására jutott, a miniszter által vezetett minisztérium vagyonkezelésében lévő területen, honvédelmi érdeket is szolgáló telepített munkahelyen, illetve ideiglenes építési munkahelyen bekövetkezett minden munkabalesetet a munkavédelemről szóló törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló rendelet szerint veszi nyilvántartásba, és vizsgálja ki.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kivizsgálás eredményeként felvett Munkabaleseti jegyzőkönyvet a munkáltató bejelenti a katonai munkavédelmi hatóságnak.

(3) A munkáltató a súlyos honvédelmi balesetet vagy annak gyanúját haladéktalanul bejelenti a BKSZ részére. A súlyos honvédelmi baleset bejelentését írásban, elektronikus formában haladéktalanul meg kell ismételni, ha a bejelentés személyesen vagy telefonon történt.

(4) Súlyos honvédelmi baleset, illetve annak gyanúja esetén a BKSZ intézkedéséig a munkáltató gondoskodik a baleseti helyszín balesetkori állapotban történő megőrzéséről. Ha a balesetkori állapot megőrzése további súlyos veszélyt idézne elő, vagy jelentős anyagi kárral járna, a veszélyt vagy a jelentős anyagi kár bekövetkezését valószínűsítő állapot megszüntetésével egyidejűleg a baleseti helyszínről fényképet, videófelvételt vagy egyéb, a baleset kivizsgálását elősegítő dokumentumot kell készíteni.

9. Külföldi katonai szervezet tagját érintő balesettel kapcsolatos rendelkezések

17. § Nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában a honvédelmi szervezetnél kiképzés vagy egyéb szolgálati tevékenység ellátása céljából tartózkodó más állam katonáját ért baleset esetén a fogadó nemzeti feladat keretében a külföldi katonai szervezet megkeresése alapján biztosítani kell a baleset körülményeinek kivizsgálását, hasonló esetek megelőzése érdekében a nemzeti hatáskörbe tartozó intézkedések megtételét.

10. A szervezett tevékenység elrendelése

18. § A szervezett tevékenységet a munkáltató vagy az általa megbízott vezető, elsősorban írásban rendeli el. Ha az írásbeli elrendelés a feladat eredményessége tekintetében igazoltan súlyos késedelemmel járna, akkor a szóbeli utasítás a tevékenység elrendelésének tekintendő. A szervezett tevékenység elrendelésének a tevékenység meghatározásával, valamint az időpont és az érintett személyek megjelölésével kell történnie.

11. A katonai munkavédelmi hatóság egyes feladatai

19. § (1) A katonai munkavédelmi hatóság a honvédelmi szervezetekre vonatkozóan a munkavédelmi hatósági ellenőrzési irányelveket a tárgyévet megelőző év december 1-jéig teszi közzé.

(2) A katonai munkavédelmi hatóság az ágazat baleseti statisztikáját a tárgyévet követő év március 31-ig teszi közzé.

(3) A katonai munkavédelmi hatóság honlapján közzéteszi a jelen rendeletben meghatározott dokumentumok mintáját, valamint adatszolgáltatások tartalmára vonatkozó követelményeket.

12. Záró rendelkezések

20. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

21. § Hatályát veszti a honvédelmi ágazatban bekövetkezett baleseti veszélyt jelentő rendellenességek és a balesetek bejelentéséről, kivizsgálásáról és nyilvántartásáról szóló 13/2011. (X. 20.) HM rendelet.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf s. k.,

honvédelmi miniszter

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére