3/2025. (III. 11.) MK rendelet

a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állományának elhunyt tagjai kegyeleti minősítéséről

2025.03.13.

[1] Az Országgyűlés megalkotta a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állományának jogállásáról szóló törvényt.

[2] A jogállási törvény felhatalmazást ad a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter részére a személyi állomány elhunyt tagja kegyeleti minősítése rendjének rendeletben történő megállapítására.

[3] A szabályozás célja a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állománya azon elhunyt tagjának hősi halottá nyilvánítása szabályainak megállapítása, aki Magyarország nemzetbiztonsága érdekében végzett szolgálata közben vesztette életét.

[4] A szabályozás célja továbbá a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állománya elhunyt tagjainak a polgári nemzetbiztonsági szolgálat halottjává nyilvánítása szabályainak megállapítása Magyarország nemzetbiztonsága érdekében végzett szolgálatára tekintettel.

[5] A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állományának jogállásáról szóló 2024. évi LXX. törvény 226. § (3) bekezdés 13. pontjában és 226. § (4) bekezdés 10. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 11. § tekintetében a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állományának jogállásáról szóló 2024. évi LXX. törvény 226. § (3) bekezdés 13. pontjában, 226. § (4) bekezdés 10. pontjában és 226. § (6) és (7) bekezdésében, valamint a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 31. § (2) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 9. § (1) bekezdés 14. és 15. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. § E rendelet alkalmazásában polgári nemzetbiztonsági szolgálat: az Alkotmányvédelmi Hivatal, az Információs Hivatal, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, a Nemzeti Információs Központ.

2. § (1) Hősi halottá kell nyilvánítani a polgári nemzetbiztonsági szolgálat hivatásos állományából (a továbbiakban: nemzetbiztonsági állomány) elhunytat halálának körülményei, életútja és érdemei figyelembevételével, ha a szolgálat teljesítése során Magyarország alkotmányos rendjének védelme közben kimagasló bátorságot, kiemelkedő személyes helytállást tanúsított, és eközben elszenvedett sérülése következtében életét vesztette.

(2) A polgári nemzetbiztonsági szolgálat halottjává kell nyilvánítani a polgári nemzetbiztonsági szolgálat nemzetbiztonsági állományából elhunytat halálának körülményei, életútja és érdemei figyelembevételével, ha a szolgálat teljesítése közben vagy azzal összefüggésben életét vesztette, de a hősi halottá nyilvánítás feltételei nem vagy csak részben állnak fenn.

(3) Szolgálattal összefüggőnek kell tekinteni azt a halálesetet, amely a nemzetbiztonsági állomány tagját

a) az eskü és a rá vonatkozó jogszabályok alapján elvárható, saját akaratból kifejtett tevékenysége során, szolgálatteljesítési időn kívül,

b) – a magáncélú megszakítás kivételével – a szolgálatteljesítési helyre utazás során vagy onnan hazafelé menet vagy

c) – a magáncélú megszakítás kivételével – szolgálati utazás alatt

érte.

3. § A polgári nemzetbiztonsági szolgálat halottjává minősíthető

a) a polgári nemzetbiztonsági szolgálat nemzetbiztonsági állományából elhunyt személy,

b) az elhunyt szolgálati nyugdíjas, valamint

c) a halálát közvetlenül megelőzően nemzetbiztonsági egészségkárosodási ellátásban részesülő személy,

ha legalább 15 év tényleges nemzetbiztonsági szolgálati jogviszonya (a továbbiakban: szolgálati viszony) alatt feladatait átlag feletti eredményességgel látta el, magatartása példamutató volt, és jelentősen hozzájárult a polgári nemzetbiztonsági szolgálat eredményes működéséhez.

4. § Nem nyilvánítható a 2. § (1) vagy (2) bekezdésében, illetve a 3. §-ban meghatározott halottá (a továbbiakban együtt: minősített halott) az,

a) akinek szolgálati viszonyát bírói ítélet alapján vagy fegyelmi eljárás eredményeként szüntették meg,

b) akit szolgálati viszonya megszüntetésekor vagy nyugállományba helyezését követően rendfokozatától megfosztottak,

c) aki halálát szándékosan maga okozta, valamint akinek halála ittas vagy bódult állapotának következménye.

5. § (1) A hősi halottá, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálat – 2. § (2) bekezdése szerinti – halottjává minősített elhunyt emlékének megőrzésére az a polgári nemzetbiztonsági szolgálat, amelynek állományába az elhunyt tartozott, a polgári nemzetbiztonsági szolgálat központi épületében, méltó helyen emléktáblát állíthat.

(2) A hősi halottá, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálat – 2. § (2) bekezdése szerinti – halottjává minősített elhunyt személy részére a közeli hozzátartozója beleegyezésével síremlék állítható.

(3) A hősi halottá, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálat – 2. § (2) bekezdése szerinti – halottjává minősített elhunyt személy temetéséhez – a hozzátartozók véleményének figyelembevételével – a polgári nemzetbiztonsági szolgálat gondoskodik díszalegység és zenekar biztosításáról.

6. § (1) A polgári nemzetbiztonsági szolgálat – 3. § szerinti – halottjává minősített elhunyt személy esetében az 5. § (3) bekezdésében foglaltak biztosíthatóak.

(2) A polgári nemzetbiztonsági szolgálat – 3. § szerinti – halottjává minősített elhunyt személy, továbbá az arra érdemes, a nemzetbiztonsági állomány minősített halottnak nem minősülő elhunyt tagja esetén a hozzátartozók egyetértése mellett az elhunyt ravatalához és sírhelyéhez díszőrség biztosítható.

7. § A hősi halottá, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálat – 2. § (2) bekezdése szerinti – halottjává minősített elhunyt személy temetéséről és egyéb kegyeleti ellátásáról, valamint ezen minősített elhunyt személy hozzátartozóinak szociális gondozásáról – ha az elhunyt a halál bekövetkezésekor vezényelve volt – a vezénylő polgári nemzetbiztonsági szolgálat gondoskodik.

8. § (1) A minősített halott esetében a kegyeleti költségeket – ide nem értve a síremlékállítás költségeit – teljes összegben kell megtéríteni.

(2) A síremlékállítás költsége legfeljebb az altiszti illetménysáv alsó határának megfelelő bruttó összegig téríthető meg, amely összegbe nem számítható bele az elhunyt szolgálati helyén állított emléktábla költsége.

(3) A kegyeleti költségek az alábbi kiadásokra számolhatóak el:

a) a halott szállításának, tárolásának, hűtésének és felkészítésének költségei,

b) a sírhelyköltség, ideértve az urnafülke költségeit is,

c) a síremlékállítás költsége,

d) a temetéssel kapcsolatos szolgáltatások és kellékek költségei, a családi koszorú és a gyászhirdetések költségeinek kivételével.

(4) Kettős sírhelyváltás vagy kettős síremlékállítás esetén csak az elhunytra eső arányos költségek számolhatók el.

(5) A (3) bekezdésben meghatározott költségeket a polgári nemzetbiztonsági szolgálat

a) nemzetbiztonsági állománya elhunyt tagjának közeli hozzátartozója,

b) elhunyt szolgálati nyugdíjasának közeli hozzátartozója és

c) elhunyt nemzetbiztonsági egészségkárosodási ellátásra jogosultjának közeli hozzátartozója

nevére kiállított, eredeti számlával kell igazolni.

9. § (1) A polgári nemzetbiztonsági szolgálat elhunyt nemzetbiztonsági alkalmazottjára – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – e rendeletnek a nemzetbiztonsági állomány tagjára vonatkozó rendelkezéseit alkalmazni kell, azzal, hogy

a) szolgálati viszonyon a nemzetbiztonsági alkalmazotti jogviszonyt,

b) szolgálati helyen munkahelyet,

c) szolgálati utazás alatt a munkavégzés miatti utazást,

d) szolgálatteljesítésen munkavégzést,

e) szolgálatteljesítési helyen a munkavégzés helyét,

f) szolgálatteljesítési időn munkaidőt

kell érteni.

(2) A nemzetbiztonsági alkalmazottra nem alkalmazható

a) a 3. § b) és c) pontja,

b) a 4. § b) pontja,

c) a 7. § és

d) a 8. § (5) bekezdés b) és c) pontja.