2025. évi III. törvény indokolás

Az Alaptörvény tizenötödik módosításával az alkotmányozó rögzíteni kívánja, hogy a gyermeknek a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez való joga alapvető jogok ütközése esetén – az élethez való jog kivételével – minden más alapvető jogot megelőz. E jog tehát kiemelt jelentőségű és mint ilyen, ezzel arányos védelmet kell élvezzen.

Az Alaptörvény e tételét Magyarország törvényeinek is tükröznie kell, ennek érdekében szükséges a gyülekezési jogról szóló 2018. évi LV. törvény (a továbbiakban: Gytv.) módosítása is, hiszen csak így biztosítható, hogy Magyarország területén csak olyan gyűlés legyen megtartható, amely tekintettel van a gyermekek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez való jogára. A javaslat ennek érdekében kiegészíti a gyülekezési jogról szóló törvényt azzal, hogy tilos az olyan gyűlés megtartása, amely a gyermekek védelméről szóló törvényben meghatározott tilalmat sért.

A gyermekek védelme egyúttal szükségessé teszi, hogy a jogalkotó arról is határozzon, hogy tilalmazott legyen annak a magatartása is, aki a gyülekezési hatóságot félrevezetve tiltott gyűlést tart, illetve az ilyen gyűlésen közreműködőként, résztvevőként szerepet vállal. A visszaélések elkerülése érdekében e magatartásokat a módosítás a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Szabs. tv.) szerinti szabálysértéssé minősíti azzal, hogy a szabálysértésért pénzbírság szabható ki az elkövetővel szemben, amelyet adók módjára behajtandó köztartozásként kell végrehajtani, az így befolyt összeget pedig a gyermekvédelem céljaira kell fordítani.

A módosítás értelmében továbbá a gyűlés bejelentésére a jövőben legfeljebb az annak megtartását egy hónappal megelőzően lesz lehetőség.

Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (6) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.

A javaslat lehetővé teszi, hogy az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló törvényben meghatározottak szerint az arcképelemző tevékenységet végző szerv arcképelemző tevékenységét a szabálysértés elkövetésével gyanúsítható személy személyazonosságának megállapítása érdekében is igénybe lehessen venni. A javaslat ezzel összhangban a Szabs. tv. rendszerében átvezeti a szükséges jogtechnikai pontosításokat.

A javaslat célja olyan új szabálysértési tényállás bevezetése, amely azon személyekre vonatkozik, akik a gyülekezési jogról szóló 2018. évi LV. törvény 13/A. § (1) bekezdése alapján tilos gyűlést a gyülekezési jogról szóló törvény kijátszásával a gyűlés szervezőjeként vagy vezetőjeként szerveznek, megtartanak, valamint akik az ilyen gyűlésen felhívás alapján megjelennek és – a rendőrségnek a gyűlés tilalmazott jellegéről való kifejezett tájékoztatása ellenére – azon részt vesznek.

A javaslat a vonatkozó alkotmányossági követelményeknek is eleget tesz azáltal, hogy a résztvevők tekintetében a szabálysértési felelősséget akkor teszi megállapíthatóvá, ha e személyek a tilos gyűlést nem hagyják el azt követően, hogy a rendőrség tájékoztatta őket a megtartott gyűlés tilos jellegéről. A jóhiszeműen megjelenő résztvevőknek így lehetőségük van a gyűlés helyszínének önkéntes elhagyására, illetve ezáltal a szabálysértési felelősségre vonás elkerülésére is.

A javaslat kimondja, hogy a gyülekezési joggal összefüggő szabálysértés miatt kiszabott helyszíni bírság vagy pénzbírság közérdekű munkával történő megváltásának, valamint szabálysértési elzárásra történő átváltoztatásának nincs helye, valamint azt is, hogy az új – a gyermekek védelme érdekében létrehozott – tényállás alapján befolyt bírságot a gyermekvédelem céljaira kell fordítani.

A javaslat értelmében a Gytv. elvi éllel kimondja, hogy tilos olyan gyűlést megtartani, amely a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 6/A. §-ában meghatározott tilalmat sérti, vagy a Gyvt. 6/A. § szerinti tilalmazott tartalom lényegi elemét jeleníti meg.

A tilalommal összefüggésben – mivel az általános jelleggel érvényesül – szükséges arról is rendelkezni, hogy az ilyen gyűlésre irányuló bejelentést a gyülekezési hatóság megtiltja.

A Gyvt.-ben módosított, a bejelentésre nyitva álló határidő változása, valamint a bevezetendő tilalom érvényesíthetősége érdekében szükséges olyan átmeneti rendelkezés megalkotása, amely a folyamatban levő ügyekre is kiterjed.

Jogtechnikai pontosítás a Gytv.-ben meghatározott új rendelkezések érvényesítése céljából, továbbá a Gytv. módosítása annak érdekében, hogy a gyűlés az annak megtartását legfeljebb egy hónappal megelőzően legyen bejelenthető.

Hatályba léptető rendelkezés. Ennek értelmében a 9. § (1) bekezdése, valamint a 10. § a) pontja a törvény kihirdetését követő napon, míg a további rendelkezések – az Alaptörvény tizenötödik módosítása 4. cikkével összhangban – 2025. április 15-én lépnek hatályba.