30/2025. (VII. 22.) AM rendelet indokolás

Az indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (6) bekezdésében és a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés b) pontjában foglaltakra figyelemmel az Indokolások Tárában közzétételre kerül.

A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről szóló 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet [a továbbiakban: 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet] módosításának egyik célja, hogy a gazdálkodók számára – a szármaradványok lebontásának elősegítése érdekében – lehetővé váljon betakarítás után nitrogéntrágya kijuttatása abban az esetben is, ha nem történik következő kultúra vetése az adott területen.

Megállapítható továbbá, hogy a hazai növénytermesztési viszonyokat tápanyag-gazdálkodási oldalról meghatározó 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet maximálisan kijuttatható hatóanyagokat tartalmazó része több mint 15 évvel ezelőtt került kidolgozásra, és az eltelt időszakban jelentős változások következtek be a tápanyagok hasznosulását meghatározó tényezők szinte mindegyikében. Termelői észrevételek alapján a jó mezőgazdasági adottságú nitrátérzékeny területeken számos esetben már a jelenleg engedélyezett maximális értékeknél jóval nagyobb mennyiségű a növények nitrogénfelvétele, így a jelenlegi értékek betartása mellett a növények genetikai potenciálját nem lehet teljes mértékben kihasználni.

Az Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani Intézet (a továbbiakban: ATK TAKI) 2018 és 2023 között négy helyszínen (Nagyhörcsök, Őrbottyán, Karcag, Bisse) állított be kisparcellás tartamkísérletet, illetve üzemi kísérletet. Az ATK TAKI a nitrogén hatékonyság növelése, valamint a hazai gazdálkodók adottságaihoz igazodó új N_max értékek meghatározása (4 kísérleti helyszínen, reprezentatív termőhelyeken, valamint a NAK és KITE által biztosított üzemi kísérletekben) című projekthez készített szakmai jelentésében leírta, hogy a genetikai előrehaladás miatt jelentős fejlődés következett be a növények tápanyag-hasznosító képességében, a felhasznált műtrágyák gyártástechnológiájában, valamint a mezőgazdasági erő- és munkagépek adatgyűjtő rendszereiben és ennek köszönhetően adaptációs képességeiben. A kísérletek eredménye tehát azt mutatta, hogy mind a gyenge, közepes és jó nitrogén ellátottságú talajon célszerű megemelni a maximálisan kijuttatható nitrogén hatóanyag értékeket az őszi búza, kukorica, cirok, napraforgó, repce, cukorrépa, tavaszi árpa, őszi árpa, silókukorica esetében a nagyobb mennyiségű nitrogénfelvétel céljából. A figyelembe vehető maximális N hatóanyag (kg/ha) érték szervestrágyák esetében „csak” a hasznosuló hatóanyagot jelenti (40–50%-ot), s ehhez adható még hozzá különbözetként a műtrágya hatóanyag egésze.

A módosítás a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló, 1991. december 12-i 91/676/EGK tanácsi irányelvvel összhangban történik, mivel a kutatási eredmények igazolják, hogy a módosítással megnövelt kijuttatható nitrogénmennyiségek nem jelentenek kockázatot a vizekre a nitrátérzékeny területeken. A rendelet továbbá összhangban van az egyes légköri szennyező anyagok nemzeti kibocsátásainak csökkentéséről szóló, 2016. december 14-i (EU) 2016/2284 európai parlamenti és tanácsi irányelvben meghatározott, 2030-ra előírt 32%-os szennyező anyag kibocsátás csökkentési célérték tervezett elérésével is.

A papír alapon vezetett Gazdálkodási Naplót a tárgyévet követően rögzíteni kell az elektronikus Gazdálkodási Naplóba, így indokolatlan a papíralapú vezetés esetén az ötéves őrzési kötelezettséget előírni, elegendő az elektronikus naplóba történő feltöltésig megőrizni a papíralapú nyilvántartást. A rendelet e rendelkezésre irányuló deregulációs célú módosítása a gazdálkodók adminisztratív terheinek csökkentését szolgálja.