307/2025. (X. 9.) Korm. rendelet
307/2025. (X. 9.) Korm. rendelet
a pilóta nélküli állami légijárművek repüléséről
[1] A kormányrendelet célja, hogy a gyorsan változó technikai környezetben lehetőséget teremtsen a pilóta nélküli légijárművek állami célú repülésben történő alkalmazására, az eszközök rövid határidővel történő rendszeresítésére.
[2] A kormányrendelet a honvédelmi érdekekkel összhangban megteremti a cirkálólőszerek rendszeresítésének jogi lehetőségét azzal, hogy külön kategóriába sorolja a cirkálólőszernek minősülő pilóta nélküli állami légijárműveket.
[3] A Kormány a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 73/B. § i) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. Értelmező rendelkezések
1. § E rendelet alkalmazásában
1. bulletin: a gyártó által a légijármű, valamint a légiközlekedéssel kapcsolatos eszköz szerkezetének, üzemeltetésének, üzemben tartásának módosítását előíró, hivatalosan kiadott közlemény,
2. BVLOS: látótávolságon kívüli, nem VLOS-ben történő üzemeltetés,
3. cirkálólőszer: olyan pilóta nélküli állami légijármű, amely a gyártói műszaki leírás alapján a fedélzetén elhelyezett harcirész vagy egyéb megsemmisítő eszköz célba juttatására szolgál, úgy, hogy a harcirész vagy egyéb megsemmisítő eszköz működésbe lépésekor az azt hordozó cirkálólőszer is megsemmisül, továbbá az olyan, a kezelő személyzet képzésére szolgáló pilóta nélküli állami légijármű, amely a cirkálólőszerrel megegyező szerkezeti kialakítású, de nem tartalmaz harcirészt vagy egyéb megsemmisítő eszközt, vagy a fedélzetén elhelyezett harcirész vagy egyéb megsemmisítő eszköz robbanóanyagot vagy robbanószert nem tartalmaz,
4. embertömeg: emberek összegyűlt csoportja, ahol a résztvevők sűrű elhelyezkedése miatt az egyének korlátozottak mozgásukban,
5. engedélyes: a rendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő, szakszolgálat ellátására jogosító szakszolgálati engedéllyel rendelkező személy, aki sikeres hatósági vizsgát tett, a szakszolgálati engedélye időbeli hatályának fennálltáig, továbbá a légijármű tervezésére, gyártására, javítására és karbantartására képes olyan szervezet, amely a katonai légügyi hatóság (a továbbiakban: Hatóság) e tevékenységekre vonatkozó engedélyével rendelkezik,
6. eseti légtér: a magyar légtér igénybevételéről szóló 4/1998. (I. 16.) Korm. rendelet 1. § (3) bekezdése szerinti légtér,
7. EMAR: az Európai Katonai Légialkalmassági Követelményrendszer az Európai Védelmi Ügynökség légijárművek légialkalmassági követelményeinek egységesítésére kidolgozott eljárásrendje (European Military Airworthiness Requirements),
8. földön tartózkodó személyek elkülöníthetősége: azon biztonsági célszint, amely azt hivatott garantálni, hogy a pilóta nélküli állami légijármű kezelője a pilóta nélküli állami légijárművet a feladat végrehajtásban részt nem vevő személyektől térben biztonságos távolságon kívül üzemelteti,
9. időszakosan korlátozott légtér: a magyar légtér légiközlekedés céljára történő kijelöléséről szóló 26/2007. (III. 1.) GKM–HM–KvVM együttes rendelet 4. §-a szerinti légtér,
10. kényszerleszálló mező: az állami légiközlekedés számára kijelölt repülőtéren, a kényszerhelyzetben lévő légijárművek számára, a futópályával párhuzamosan kialakított, a repülőtérrendben meghatározott méretű és tulajdonságú terület,
11. kezelés: a pilóta nélküli állami légijármű vagy pilóta nélküli állami légijármű rendszer vezetésére irányuló tevékenység,
12. kezelő-oktató: pilóta nélküli állami légijármű rendszer kezelésére és a kiképzés alatt álló személy oktatására és a kiképzett személy ellenőrzésére jogosult személy,
13. látást támogató eszköz: olyan berendezés, amely valamilyen módon növeli az emberi látás távolságát és a szem felbontóképességét, ide nem értve az éleslátást biztosító szemüveget, kontaktlencsét, valamint a napszemüveget,
14. légialkalmasság: egy pilóta nélküli légijármű vagy légijármű komponens azon képessége, hogy repülés közben és a földön anélkül működjön, hogy veszélyt jelentene a légijármű kezelőjére, a földi személyzetre vagy más személyekre,
15. maximális felszálló tömeg: a gyártó által mellékelt dokumentumok alapján az a legnagyobb felszálló tömeg, amellyel a pilóta nélküli állami légijármű képes a repülés végrehajtására,
16. műszaki leírás: a pilóta nélküli állami légijármű és a pilóta nélküli állami légijármű rendszer műszaki technikai jellemzőit tartalmazó, a gyártó által kiadott dokumentum,
17. pilóta nélküli állami légijármű rendszer: a pilóta nélküli állami légijárművet, a pilóta nélküli állami légijármű vezetéséhez szükséges távvezérlő munkaállomást és az ezek közötti folyamatos adatkapcsolatot nyújtó berendezést, valamint a pilóta nélküli állami légijárművel végrehajtott repüléshez szükséges egyéb berendezéseket magában foglaló rendszer,
18. tanúsítási célú veszélyes légtér: a magyar légtér légiközlekedés céljára történő kijelöléséről szóló 26/2007. (III. 1.) GKM–HM–KvVM együttes rendelet 7/A. §-a szerinti légtér,
19. típusátképzés: egy adott típuscsaládba tartozó típusú pilóta nélküli állami légijármű rendszer kezelésére jogosultsággal rendelkező kezelő részére biztosított, valamely másik típuscsaládba tartozó típusú pilóta nélküli állami légijármű rendszer biztonságos kezeléséhez szükséges elméleti és gyakorlati oktatás,
20. típuscsalád: egy adott tervező vagy gyártó szervezet által fejlesztett vagy előállított azon pilóta nélküli állami légijármű típusok csoportja, amelyek azonos tervezési konfiguráció alapján a felhasználási kör, repülési tulajdonság, szerkezet vagy műszaki jellemzők nem jelentős módosításával kerültek kialakításra, vagy a pilóta nélküli állami légijármű típuson olyan módosítást vezetnek be, amely a légiközlekedés biztonságára további kockázatot nem jelent,
21. típusképzés: az adott típusú pilóta nélküli állami légijármű rendszer biztonságos kezeléséhez szükséges elméleti és gyakorlati oktatás,
22. üzemben tartás: azon tevékenységek összessége, amelyek során az üzembentartó gondoskodik a pilóta nélküli állami légijármű kategóriára előírt alkalmasságáról, valamint a pilóta nélküli állami légijármű rendszer berendezései, eszközei üzemképes állapotáról,
23. üzemeltetés: azon tevékenységek összessége, amelyek során az üzemeltető gondoskodik a pilóta nélküli állami légijármű repüléseinek szervezéséről, előkészítéséről és a repüléseknek a használati és kezelési utasítás előírásai szerinti végrehajtásáról, valamint a pilóta nélküli állami légijármű rendszer további alrendszereinek rendeltetésszerű alkalmazásáról,
24. karbantartási kézikönyv: a gyártó által kiadott hiteles kísérő dokumentum, amely a pilóta nélküli állami légijármű rendszer és főbb részegységei üzemidejének, valamint a rajtuk végzett műszaki munkák, javítások, berendezéscserék nyilvántartására, továbbá hivatalos bejegyzésekre szolgál, a pilóta nélküli állami légijármű rendszer, valamint a részegységek teljes élettartama alatt,
25. üzemeltetési utasítás: a kezelőszemélyzet feladat-végrehajtását szabályozó, a gyártó által kiadott dokumentum, amely tartalmazza a pilóta nélküli légijármű rendszer kezelésre és a kezelő által végrehajtható karbantartásra vonatkozó utasításokat, valamint bemutatja annak fő részeit, és meghatározza a használatára vonatkozó rendszabályokat, kötelezettségeket, munkafolyamatokat,
26. üzemeltető: az üzembentartó által a pilóta nélküli állami légijárművek, pilóta nélküli állami légijármű rendszerek üzemeltetésére kijelölt szerv, szervezeti egység, szervezeti elem,
27. üzemidő: a pilóta nélküli állami légijármű üzemeltetésének repült időben vagy naptári időben meghatározott időtartama, a gyártó által kiadott műszaki előírásokban meghatározott határállapot bekövetkezésének időpontjáig vagy az elavulásig,
28. válaszjeladó: vevő- és adóberendezés, amely megfelelő válaszjelet sugároz ki, és amelynél a kérdezés és a válaszadás más frekvencián történik,
29. VLOS: látótávolságon belüli üzemeltetés, ahol a pilóta nélküli állami légijármű kezelő vagy a segítő személy közvetlenül vagy látást támogató eszköz használatával képes a pilóta nélküli állami légijárművel való folyamatos vizuális kapcsolattartásra, ami lehetővé teszi, hogy a kezelő az ütközések elkerülése érdekében képes legyen befolyásolni a pilóta nélküli állami légijármű repülési útvonalát más légijárművekhez, személyekhez és akadályokhoz képest.
A PILÓTA NÉLKÜLI ÁLLAMI LÉGIJÁRMŰVEK ALKALMAZÁSÁNAK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI
2. Felhasználási területek
2. § (1) A pilóta nélküli állami légijárművek a következő kategóriákba sorolhatóak:
a) „A1”,
b) „A2”,
c) „B1”,
d) „B2”,
e) „C”,
f) „D”,
g) „E” vagy
h) „F”.
(2) A pilóta nélküli állami légijármű a légiközlekedésben abban az esetben vehet részt, ha megfelel az e rendeletben meghatározott követelményeknek.
3. Az „A1” és az „A2” kategóriába tartozó pilóta nélküli állami légijármű
3. § (1) Az „A1” és az „A2” kategóriába tartozik az a pilóta nélküli állami légijármű, amelynek maximális felszálló tömege nem haladja meg a 4 kilogrammot.
(2) Az „A1” és az „A2” kategóriába tartozó pilóta nélküli állami légijármű üzembentartóját a Hatóság nyilvántartásba (a továbbiakban: Nyilvántartás) veszi.
(3) Az „A1” kategóriába tartozó pilóta nélküli állami légijármű rendszer
a) az üzembentartó Nyilvántartásba vétele esetén,
b) az üzembentartó által a 19. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint kiadott nyilatkozat alapján és
c) a pilóta nélküli állami légijármű rendszerre vonatkozó műszaki leírások, karbantartási kézikönyvek, üzemeltetési utasítások és bulletinek szerint
üzemeltethető.
(4) Az „A1” kategóriába tartozó pilóta nélküli állami légijárművet a kezelő – az (5) bekezdésben meghatározottak kivételével – VLOS-ben üzemelteti, és az üzemeltetése során gondoskodik arról, hogy a pilóta nélküli állami légijármű
a) az emberektől biztonságos távolságban marad, és nem repül át embertömeg felett, és
b) repülés közben nem szállít veszélyes árut, és nem szór le semmilyen anyagot.
(5) Az eseti légtérben, veszélyes légtérben, időszakosan korlátozott légtérben, tanúsítási célú veszélyes légtérben, a magyar légtér igénybevételéről szóló 4/1998. (I. 16.) Korm. rendelet 8/C. § (5) bekezdése alapján elrendelt műveleti korlátozással érintett légtérrészben vagy a magyar légtér igénybevételéről szóló 4/1998. (I. 16.) Korm. rendelet 8/A. § (2)–(4) bekezdése alapján elrendelt korlátozással érintett légtérben üzemelő, „A1” kategóriába tartozó pilóta nélküli állami légijárművet – amennyiben a műszaki leírása és üzemeltetési utasítása szerint az alkalmas BVLOS-ben történő üzemelésre – a kezelő a repülés időtartama alatt VLOS-ben vagy BVLOS-ben üzemelteti, és az üzemeltetése során gondoskodik arról, hogy a pilóta nélküli állami légijármű
a) az emberektől biztonságos távolságban marad, és nem repül át embertömeg felett, és
b) repülés közben nem szállít veszélyes árut, és nem szór le semmilyen anyagot.
(6) Az „A2” kategóriába tartozó pilóta nélküli állami légijármű rendszer
a) az üzembentartó Nyilvántartásba vétele esetén,
b) az üzembentartó által a 19. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint kiadott nyilatkozat alapján,
c) a pilóta nélküli állami légijármű rendszerre vonatkozó műszaki leírások, karbantartási kézikönyvek, üzemeltetési utasítások és bulletinek szerint,
d) a Hatóság által jóváhagyott, az üzembentartó által kiadott, az üzembentartó közvetlen alárendelt szervezetei, az üzemeltető és a képző szervezet kijelöléséről és azok feladatairól, valamint a pilóta nélküli állami légijárművek üzemeltetéséről szóló intézkedés alapján,
e) repülésbiztonsági szervezet működtetése mellett és
f) az üzembentartó által a 11. § szerint elvégzett kockázatelemzésben megállapítottaknak megfelelően
üzemeltethető.
(7) A (6) bekezdés d) pontja szerinti és a 13. § (2), (4) és (5) bekezdésében meghatározott feladat alapján kiadott intézkedést vagy intézkedéseket a Hatóság a gyártói előírások, a repülésbiztonsági követelmények és a légiközlekedésre vonatkozó előírások mérlegelése alapján hagyja jóvá.
(8) Az „A2” kategóriába tartozó pilóta nélküli állami légijárművet a kezelő – a (9) bekezdésben meghatározottak kivételével – VLOS-ben üzemelteti, és az üzemeltetése során
a) üzemeltetheti embertömeg felett, vagy
b) szállíthat olyan veszélyes árut, amely baleset esetén a 11. § szerint elvégzett kockázatelemzés alapján nagyfokú kockázatot jelent.
(9) Az eseti légtérben, veszélyes légtérben, időszakosan korlátozott légtérben, tanúsítási célú veszélyes légtérben, a magyar légtér igénybevételéről szóló 4/1998. (I. 16.) Korm. rendelet 8/C. § (5) bekezdése alapján elrendelt műveleti korlátozással érintett légtérrészben vagy a magyar légtér igénybevételéről szóló 4/1998. (I. 16.) Korm. rendelet 8/A. § (2)–(4) bekezdése alapján elrendelt korlátozással érintett légtérben üzemelő, „A2” kategóriába tartozó pilóta nélküli állami légijárművet – amennyiben a műszaki leírása és üzemeltetési utasítása szerint az alkalmas BVLOS-ben történő üzemelésre – a kezelő a repülés időtartama alatt VLOS-ben vagy BVLOS-ben üzemelteti, és az üzemeltetése során
a) üzemeltetheti embertömeg felett, vagy
b) szállíthat olyan veszélyes árut, amely baleset esetén a 11. § szerint elvégzett kockázatelemzés alapján nagyfokú kockázatot jelent.
4. A „B1” és a „B2” kategóriába tartozó pilóta nélküli állami légijármű
4. § (1) A „B1” és a „B2” kategóriába tartozik az a pilóta nélküli állami légijármű, amelynek maximális felszálló tömege meghaladja a 4 kilogrammot, de nem haladja meg a 25 kilogrammot.
(2) A „B1” és a „B2” kategóriába tartozó pilóta nélküli állami légijármű üzembentartóját a Hatóság Nyilvántartásba veszi.
(3) A „B1” kategóriába tartozó pilóta nélküli állami légijármű rendszer
a) az üzembentartó Nyilvántartásba vétele esetén,
b) az üzembentartó által a 19. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint kiadott nyilatkozat alapján,
c) a pilóta nélküli állami légijármű rendszerre vonatkozó műszaki leírások, karbantartási kézikönyvek, üzemeltetési utasítások és bulletinek szerint
üzemeltethető.
(4) A „B1” kategóriába tartozó pilóta nélküli állami légijárművet a kezelő – az (5) bekezdésben meghatározottak kivételével – VLOS-ben üzemelteti, és az üzemeltetése során gondoskodik arról, hogy a pilóta nélküli állami légijármű
a) az emberektől biztonságos távolságban marad, és nem repül át embertömeg felett, és
b) repülés közben nem szállít veszélyes árut, és nem szór le semmilyen anyagot.
(5) Az eseti légtérben, veszélyes légtérben, időszakosan korlátozott légtérben, tanúsítási célú veszélyes légtérben, a magyar légtér igénybevételéről szóló 4/1998. (I. 16.) Korm. rendelet 8/C. § (5) bekezdése alapján műveleti korlátozással érintett légtérrészben vagy a magyar légtér igénybevételéről szóló 4/1998. (I. 16.) Korm. rendelet 8/A. § (2)–(4) bekezdése alapján elrendelt korlátozással érintett légtérben üzemelő, „B1” kategóriába tartozó pilóta nélküli állami légijárművet – amennyiben a műszaki leírása és üzemeltetési utasítása szerint az alkalmas BVLOS-ben történő üzemelésre – a kezelő a repülés időtartama alatt VLOS-ben vagy BVLOS-ben üzemelteti, és az üzemeltetése során gondoskodik arról, hogy a pilóta nélküli állami légijármű
a) az emberektől biztonságos távolságban marad, és nem repül át embertömeg felett, és
b) repülés közben nem szállít veszélyes árut, és nem szór le semmilyen anyagot.
(6) A „B2” kategóriába tartozó pilóta nélküli állami légijármű rendszer
a) az üzembentartó Nyilvántartásba vétele esetén,
b) az üzembentartó által a 19. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint kiadott nyilatkozat alapján,
c) a pilóta nélküli állami légijármű rendszerre vonatkozó műszaki leírások, karbantartási kézikönyvek, üzemeltetési utasítások és bulletinek szerint,
d) a Hatóság által jóváhagyott, az üzembentartó által kiadott, az üzembentartó közvetlen alárendelt szervezetei, az üzemeltető és a képző szervezet kijelöléséről és azok feladatairól, valamint a pilóta nélküli állami légijárművek üzemeltetéséről szóló intézkedés alapján,
e) repülésbiztonsági szervezet működtetése mellett,
f) az üzembentartó által a 11. § szerint elvégzett kockázatelemzésben megállapítottaknak megfelelően,
g) uniós harmonizációs jogszabályban rögzített követelményeknek való megfelelését igazoló jelölés (CE jelölés) vagy igazolás rendelkezésre állása vagy típusalkalmassági bizonyítvány megléte esetén
üzemeltethető.
(7) A „B2” kategóriába tartozó pilóta nélküli állami légijárművet a kezelő – a (8) bekezdésben meghatározottak kivételével – VLOS-ben üzemelteti, és az üzemeltetése során
a) üzemeltetheti embertömeg felett, vagy
b) szállíthat olyan veszélyes árut, amely baleset esetén a 11. § szerint elvégzett kockázatelemzés alapján nagyfokú kockázatot jelent.
(8) Az eseti légtérben, veszélyes légtérben, időszakosan korlátozott légtérben, tanúsítási célú veszélyes légtérben, a magyar légtér igénybevételéről szóló 4/1998. (I. 16.) Korm. rendelet 8/C. § (5) bekezdése alapján műveleti korlátozással érintett légtérrészben vagy a magyar légtér igénybevételéről szóló 4/1998. (I. 16.) Korm. rendelet 8/A. § (2)–(4) bekezdése alapján elrendelt korlátozással érintett légtérben üzemelő, „B2” kategóriába tartozó pilóta nélküli állami légijárművet – amennyiben a műszaki leírása és üzemeltetési utasítása szerint az alkalmas BVLOS-ben történő üzemelésre – a kezelő a repülés időtartama alatt VLOS-ben vagy BVLOS-ben üzemelteti, és az üzemeltetése során
a) üzemeltetheti embertömeg felett, vagy
b) szállíthat olyan veszélyes árut, amely baleset esetén a 11. § szerint elvégzett kockázatelemzés alapján nagyfokú kockázatot jelent.
5. A „C” kategóriába tartozó pilóta nélküli állami légijármű
5. § (1) A „C” kategóriába tartozik az a pilóta nélküli állami légijármű, amelynek maximális felszálló tömege meghaladja a 25 kilogrammot, de nem haladja meg a 150 kilogrammot.
(2) A „C” kategóriába tartozó pilóta nélküli állami légijárművet a Hatóság Nyilvántartásba veszi.
(3) A „C” kategóriába tartozó pilóta nélküli állami légijármű rendszer a Hatóság által kiadott típusalkalmassági és hatályos légialkalmassági bizonyítvány megléte esetén üzemeltethető.
(4) A Hatóság a típusalkalmassági eljárás keretében lefolytatott típusalkalmassági vizsgálatot a 2. melléklet szerint folytatja le.
(5) A „C” kategóriába tartozó pilóta nélküli állami légijármű rendszert a kezelő a Hatóság által kiadott légijármű típusra vonatkozó hatályos szakszolgálati engedély és a szakszolgálatra való egészségi alkalmasságáról kiállított minősítési dokumentum megléte esetén kezelheti.
(6) A „C” kategóriába tartozó pilóta nélküli állami légijármű rendszer a Hatóság által jóváhagyott üzembentartói intézkedés alapján üzemeltethető.
6. A „D” kategóriába tartozó pilóta nélküli állami légijármű
6. § (1) A „D” kategóriába tartozó pilóta nélküli állami légijármű maximális felszálló tömege meghaladja a 150 kilogrammot, de nem haladja meg a 600 kilogrammot.
(2) A „D” kategóriába tartozó pilóta nélküli állami légijárművet a Hatóság Nyilvántartásba veszi.
(3) A „D” kategóriába tartozó pilóta nélküli állami légijármű rendszer a Hatóság által kiadott típusalkalmassági és hatályos légialkalmassági bizonyítvány megléte esetén üzemeltethető.
(4) A Hatóság a típusalkalmassági eljárás keretében lefolytatott típusalkalmassági vizsgálatot a 2. melléklet szerint folytatja le.
(5) A „D” kategóriába tartozó pilóta nélküli állami légijármű rendszert a kezelő a Hatóság által kiadott légijármű típusra vonatkozó hatályos szakszolgálati engedély és a szakszolgálatra való egészségi alkalmasságáról kiállított minősítési dokumentum megléte esetén kezelheti.
(6) A „D” kategóriába tartozó pilóta nélküli állami légijármű rendszer a Hatóság által jóváhagyott üzembentartói intézkedés alapján üzemeltethető.
7. Az „E” kategóriába tartozó pilóta nélküli állami légijármű
7. § (1) Az „E” kategóriába tartozó pilóta nélküli állami légijármű maximális felszálló tömege meghaladja a 600 kilogrammot.
(2) Az „E” kategóriába tartozó pilóta nélküli állami légijárművet a Hatóság Nyilvántartásba veszi.
(3) Az „E” kategóriába tartozó pilóta nélküli állami légijármű a Hatóság által kiadott típusalkalmassági és hatályos légialkalmassági bizonyítvány megléte esetén üzemeltethető.
(4) A Hatóság a típusalkalmassági eljárás keretében lefolytatott típusalkalmassági vizsgálatot a 2. melléklet szerint folytatja le.
(5) Az „E” kategóriába tartozó pilóta nélküli állami légijármű rendszert a kezelő a Hatóság által kiadott légijármű típusra vonatkozó hatályos szakszolgálati engedély és a szakszolgálatra való egészségi alkalmasságáról kiállított minősítési dokumentum megléte esetén kezelheti.
(6) Az „E” kategóriába tartozó pilóta nélküli állami légijármű rendszer a Hatóság által jóváhagyott üzembentartói intézkedés alapján üzemeltethető.
8. Az „F” kategóriába tartozó pilóta nélküli állami légijármű
8. § (1) Az „F” kategóriába tartozó pilóta nélküli állami légijármű a cirkálólőszer.
(2) Az „F” kategóriájú pilóta nélküli állami légijármű – az e rendeletben előírt feltételek mellett – a légiközlekedésben akkor vehet részt, valamint a pilóta nélküli állami légijármű rendszer akkor tartható üzemben, ha a Hatóság a pilóta nélkül állami légijármű és pilóta nélküli állami légijármű rendszer üzembentartóját Nyilvántartásba vette.
(3) Az „F” kategóriába tartozó pilóta nélküli állami légijármű üzembentartója a Nyilvántartásba vételre irányuló kérelmében nyilatkozik arról, hogy
a) rendelkezik a pilóta nélküli állami légijármű műszaki leírásával, üzemeltetési utasításával és karbantartási kézikönyvével,
b) rendelkezik a típusképzéshez és a jártasság fenntartáshoz szükséges oktatási tematikával,
c) a pilóta nélküli állami légijármű üzemeltetésében közvetlenül részt vevő valamennyi személy alkalmas a feladatai ellátására,
d) a pilóta nélküli állami légijárművet megfelelő kompetenciaszinttel rendelkező kezelők fogják működtetni, és
e) a Hatóság engedélyével működő repülésbiztonsági szervezethez kapcsolódó baleseti készenléti szolgálatot, továbbá a légiközlekedés biztonsága érdekében repülésbiztonsági szolgálatot tart fenn, vagy csatlakozott olyan repülésbiztonsági szervezethez, amely a Hatóság jóváhagyásával e szolgálatok feladatait átvállalja.
(4) Az üzembentartó az üzemben tartott, „F” kategóriába tartozó pilóta nélküli állami légijárművekről saját nyilvántartást vezet.
(5) Az üzembentartó az üzemben tartott, „F” kategóriába tartozó pilóta nélküli állami légijármű azonosíthatósága érdekében saját nyilvántartásban rögzítetteknek megfelelően a pilóta nélküli állami légijármű felületén saját egyedi azonosító számot vagy jelölést rögzíthet.
(6) Az „F” kategóriába tartozó pilóta nélküli állami légijármű kezelő személyzet képzéséért és jártasságának fenntartásáért az üzembentartó felel.
9. § Az „F” kategóriába tartozó pilóta nélküli állami légijárműre a lövedékek és rakéták légtérbe juttatására vonatkozó, a magyar légtér igénybevételéről szóló 4/1998. (I. 16.) Korm. rendeletben meghatározott előírások alkalmazandóak.
9. Az üzemeltetéshez szükséges engedélyek és szolgálatok
10. § (1) A nemzeti frekvenciafelosztásról, valamint a frekvenciasávok felhasználási szabályairól szóló 7/2015. (XI. 13.) NMHH rendelet alapján egyedi engedélyezési kötelezettségi körbe tartozó rádióberendezéssel, rádiórendszerrel felszerelt pilóta nélküli állami légijármű üzembentartójának rendelkeznie kell a frekvenciagazdálkodásért felelős hatóság által kiállított érvényes egyedi engedéllyel.
(2) Az „A2”, a „B2”, a „C”, a „D” és az „E” kategóriájú pilóta nélküli állami légijármű üzemeltetéséhez repülésbiztonsági szervezet működtetése szükséges. A Hatóság e tekintetben repülésbiztonsági szervezetként elfogadja az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (a továbbiakban: NATO) vagy az Európai Unió (a továbbiakban: EU) bármely tagállamának illetékes hatósága által tanúsított repülésbiztonsági szervezetét. A NATO- vagy EU-tagállam illetékes hatósága által kiadott tanúsítvánnyal nem rendelkező repülésbiztonsági szervezet engedélyét a Hatóság adja ki.
(3) Az „A1” és a „B1” kategóriájú pilóta nélküli állami légijármű üzembentartója baleseti készenléti szolgálatot tart fenn, vagy csatlakoznia kell olyan szervezethez, amely a Hatóság jóváhagyásával e szolgálat feladatait átvállalja.
(4) A (3) bekezdés szerinti baleseti készenléti szolgálat
a) az üzemben tartott pilóta nélküli állami légijárművel bekövetkezett, a légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról szóló törvényben meghatározott légiközlekedési balesetet, súlyos repülőeseményt és repülőeseményt (a továbbiakban együtt: légiközlekedési esemény) bejelenti az állami közlekedésbiztonsági szerv részére,
b) az állami közlekedésbiztonsági szerv kérésére megteszi a szükséges intézkedéseket a légiközlekedési esemény helyszínének biztosítására, és
c) nyomon követi a légiközlekedési esemény (6) bekezdés szerinti szakmai vizsgálatát.
(5) Az üzembentartó a (3) bekezdés szerinti baleseti készenléti szolgálat működési rendjét úgy állapítja meg, hogy az a (4) bekezdés a) és b) pontja szerinti feladatait késedelem nélkül lássa el.
(6) Az üzembentartó a légiközlekedési eseményt követő 30 napon belül, amennyiben a vizsgálatba más szerv bevonása szükséges, legfeljebb 365 napon belül, szakmai vizsgálat keretében megállapítja a légiközlekedési esemény feltételezett okát.
10. Kockázatelemzésre vonatkozó szabályok
11. § (1) A kockázatelemzést az üzembentartó a pilóta nélküli állami légijárművel végrehajtott műveletek egyedi jellemzői alapján határozza meg, és küldi meg jóváhagyásra a Hatóság számára. A Hatóság a kockázatelemzést a (3)–(7) bekezdés szerinti megfelelőség esetén hagyja jóvá.
(2) Az üzembentartó a kockázatelemzést a tervezett művelettípusokra egyszer készíti el, az ismétlődő műveleteket annak megfelelően hajtja végre.
(3) A kockázatelemzésnek
a) tartalmaznia kell a pilóta nélküli állami légijármű művelet jellemzőit,
b) javaslatot kell tennie operatív biztonsági célokra,
c) le kell írnia a kockázatelemzés módszertanát,
d) azonosítania kell a műveletek veszélyforrásait,
e) meg kell állapítania a veszélyforrások földi és légi kockázati szintjét,
f) javaslatot kell tennie kockázatcsökkentő intézkedésekre, legalább azon veszélyforrások esetében, melyek kockázati szintje nem éri el az operatív biztonsági célokat,
g) meg kell állapítania a veszélyforrások földi és légi kockázati szintjét a javasolt kockázatcsökkentő intézkedések figyelembevételével.
(4) A pilóta nélküli állami légijármű művelet leírásának legalább a következőket kell tartalmaznia:
a) a végzett tevékenységek jellegét,
b) a tervezett művelet operatív környezetét és földrajzi területét,
c) a lakott terület feletti átrepülésre, a domborzati viszonyokra, a légtér típusára, a művelet által érintett légtérrészre, a szükséges kockázati pufferként szolgáló légtérrészre vonatkozó adatokat, ideértve a földrajzi övezetekre vonatkozó működési követelményeket is,
d) a művelet összetettségét, a tervezésre és a végrehajtásra, a személyi kompetenciákra, a tapasztalatra és az összetételre, valamint a művelet végrehajtásához igénybe venni kívánt szükséges technikai eszközökre vonatkozó adatokat,
e) a pilóta nélküli állami légijármű műszaki jellemzőit és a teljesítményét,
f) az érintett személyek alkalmasságát a művelet elvégzésére, így a személyzet összetételét, szerepét, felelősségi köreit, képzettségét és közelmúltbéli tapasztalatait.
(5) A kockázatelemzésnek javaslatot kell tennie egy olyan biztonsági célszintre, amely megfelel a pilótával történő repülés biztonsági szintjének.
(6) A kockázatok azonosítása során meg kell határozni a nem csökkentett földi kockázatokat, figyelembe véve a művelet típusát és a művelet végzésének körülményeit, továbbá a következő kritériumokat:
a) VLOS vagy BVLOS,
b) az átrepült terület népsűrűsége,
c) embertömeg felett történő átrepülés,
d) a pilóta nélküli állami légijármű mérete,
e) a művelet helyszínéül szolgáló légtér tulajdonságai,
f) a légtér besorolása,
g) az egyéb légiforgalomra és légiforgalmi szolgáltatásra gyakorolt hatás, az egyéb forgalomtól való elkülönítés.
(7) A javasolt biztonsági célszint eléréséhez szükséges lehetséges kockázatcsökkentő intézkedések meghatározása során a következő lehetőségeket kell figyelembe venni:
a) a földön tartózkodó személyek elkülöníthetőségére vonatkozó intézkedések;
b) a pilóta nélküli állami légijármű művelet következő stratégiai operatív korlátozásai:
ba) a művelet végzésére szolgáló földrajzi terület korlátozása,
bb) a művelet időtartamának vagy ütemezésének korlátozása;
c) stratégiai kockázatcsökkentés közös repülési szabályok vagy közös légtérszerkezet és szolgáltatások révén;
d) az esetleges kedvezőtlen működési feltételek kezelésére való képesség;
e) szervezési tényezők, ideértve a pilóta nélküli állami légijármű üzembentartó által kidolgozott üzemelési és karbantartási eljárásokat, valamint a gyártói felhasználói kézikönyvnek megfelelő karbantartási eljárásokat;
f) a repülés biztonságával foglalkozó személyek kompetenciájának és szakértelmének szintje;
g) az emberi tévedés kockázata az operatív eljárások alkalmazása során;
h) a pilóta nélküli állami légijármű következő tervezési jellemzői és tulajdonságai:
ha) az ütközés kockázatát csökkentő eszközök rendelkezésre állása,
hb) az ütközés erejét vagy a pilóta nélküli légijármű törhetőségét korlátozó rendszerek rendelkezésre állása és
hc) a pilóta nélküli állami légijármű tanúsított szabványoknak megfelelő tervezése és üzembiztos kialakítása.
11. Felszereltségi követelmények
12. § (1) A pilóta nélküli állami légijármű rendszer felszereltségi követelményét a pilóta nélküli állami légijármű kategóriája határozza meg.
(2) Az „A1” kategóriába tartozó pilóta nélküli állami légijármű rendszernek rendelkeznie kell legalább
a) a rádiókapcsolat minőségét visszajelző berendezéssel,
b) a rendeltetésszerű működést figyelő állapotjelzőkkel és
c) az üzemanyag vagy az akkumulátor aktuális töltöttségi szintjét jelző berendezéssel.
(3) Az „A2”, a „B1” és a „B2” kategóriába tartozó pilóta nélküli állami légijármű rendszernek rendelkeznie kell legalább
a) magasság- és sebességparamétereket meghatározó berendezéssel,
b) pillanatnyi pozícióra vonatkozó, a magasság és a földrajzi koordináta-rendszer szerinti koordináta-adatokat gyűjtő és a földi munkaállomáshoz történő továbbításra alkalmas berendezéssel,
c) a rádiókapcsolat minőségét visszajelző berendezéssel,
d) a rendeltetésszerű működést figyelő állapotjelzőkkel,
e) az üzemanyag és az akkumulátor aktuális töltöttségi szintjét jelző berendezéssel és
f) a repülési paramétereket rögzítő berendezéssel.
(4) Az (5) bekezdésben foglaltak kivételével a „C”, a „D” és az „E” kategóriába tartozó pilóta nélküli állami légijárműnek, valamint pilóta nélküli állami légijármű rendszernek a (3) bekezdésben foglaltakon túl rendelkeznie kell
a) fedélzeti válaszjeladóval,
b) ütközésre figyelmeztető rendszerrel és
c) rádióberendezéssel, amely alkalmas az illetékes légiforgalmi szolgálattal vagy katonai repülésirányító egységgel folyamatos, kétirányú rádiókapcsolat létesítésére és fenntartására.
(5) A (4) bekezdésben foglalt felszereltségi követelmények alól mentesülnek azok a „C”, a „D” és az „E” kategóriába tartozó pilóta nélküli állami légijárművek, valamint pilóta nélküli állami légijármű rendszerek, amelyek a következő légterekben vagy légtérrészekben üzemelnek:
a) eseti légtér;
b) veszélyes légtér;
c) időszakosan korlátozott légtér;
d) tanúsítási célú veszélyes légtér, ha
da) az nem lapol át ellenőrzött légtérrel, vagy
db) azt nem 4000 láb AMSL felett veszik igénybe;
e) a magyar légtér igénybevételéről szóló 4/1998. (I. 16.) Korm. rendelet 8/C. § (5) bekezdése alapján műveleti korlátozással érintett légtérrész vagy a magyar légtér igénybevételéről szóló 4/1998. (I. 16.) Korm. rendelet 8/A. § (2)–(4) bekezdése alapján elrendelt korlátozással érintett légtér, ha azt
ea) nem az ellenőrzött légtérben vagy
eb) nem 120 méter AGL felett veszik igénybe.
12. Az üzembentartó joga és kötelezettsége
13. § (1) Az üzembentartói feladatokat az üzembentartói jogok gyakorlására kijelölt, a Hatóság által a Nyilvántartásba bejegyzett szervezet látja el.
(2) A pilóta nélküli állami légijármű üzembentartója felel a pilóta nélküli állami légijármű fenntartásáért és működésének szervezéséért.
(3) A pilóta nélküli állami légijármű üzembentartója lehet
a) a honvédelmi szervezetek céljára szolgáló pilóta nélküli állami légijármű rendszer tekintetében a honvédelemért felelős miniszter vagy a Honvéd Vezérkar Főnöke által kijelölt szervezet,
b) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által üzemeltetett pilóta nélküli állami légijármű rendszer tekintetében a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnöke által kijelölt szervek, szervezeti egységek,
c) a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok szervezeti és működési szabályzatában kijelölt szervezeti egység által üzemeltetett pilóta nélküli állami légijármű rendszer tekintetében a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok,
d) a Terrorelhárítási Központ által üzemeltetett pilóta nélküli állami légijármű és rendszer tekintetében a Terrorelhárítási Központ főigazgatója által kijelölt szervezeti egység,
e) az Országgyűlési Őrség által üzemben tartott pilóta nélküli állami légijármű rendszer esetében az Országgyűlési Őrség,
f) az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv tekintetében annak központi szerve, az egyes feladatok ellátására létrehozott területi szervei, valamint a vármegyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságok,
g) a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat által üzemeltetett pilóta nélküli állami légijármű rendszer esetében a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat főigazgatója által kijelölt szervezeti egység,
h) a Nemzeti Védelmi Szolgálat által üzemeltetett pilóta nélküli állami légijármű rendszer tekintetében a Nemzeti Védelmi Szolgálat,
i) a hivatásos katasztrófavédelmi szervek által üzemben tartott pilóta nélküli állami légijármű rendszer esetében a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatója által kijelölt szervezeti egység,
j) a büntetés-végrehajtási szervezet tekintetében a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága,
k) az idegenrendészeti szerv által üzemeltetett pilóta nélküli állami légijármű rendszer esetében a főigazgató által kijelölt szervezeti egység,
l) a Nemzeti Közszolgálati Egyetem által üzemeltetett pilóta nélküli állami légijármű rendszer tekintetében a rektor által kijelölt, katonai felsőoktatási vagy rendészeti felsőoktatási feladatot ellátó szervezeti egység.
(4) Az üzembentartó kötelezettsége, hogy a pilóta nélküli állami légijármű rendszer üzemeltetésével és üzemben tartásával kapcsolatos jogköröket, feladatokat intézkedésben szabályozza és ellenőrizze.
(5) Az üzembentartó a pilóta nélküli állami légijármű rendszerek tekintetében intézkedik az üzemeltetői jogkörök és feladatok meghatározásáról, továbbá az alárendelt szervezetek közötti elosztásáról.
(6) Az üzembentartó nem rendelkezik üzemeltetői jogkörökkel, és nem lát el üzemeltetői feladatokat.
13. A pilóta nélküli állami légijármű repüléséhez szükséges különös engedélyek
14. § (1) A pilóta nélküli állami légijármű rendszer kezelését kiképzés alatt álló személy kezelő-oktató felügyelete mellett végezheti.
(2) A Hatóság elfogadja a pilóta nélküli állami légijármű rendszer szakszemélyzetének a NATO vagy az EU bármely tagállamának illetékes hatósága által kiadott szakszolgálati engedélyeit, valamint a kezelői jogosításokat, ha az a pilóta nélküli állami légijármű rendszer kezelői vagy a pilóta nélküli állami légijármű rendszer kezelőszemélyzet oktatói szakszolgálati engedélyre vonatkozó feltételeknek megfelel.
(3) A (2) bekezdésben foglaltakon túl a (2) bekezdés hatálya alá nem tartozó kezelő számára magyar pilóta nélküli állami légijármű rendszer kezelését a harmadik ország illetékes hatósága által kiadott szakszolgálati engedély vagy azzal egyenértékű igazolás alapján, az üzembentartó kérelmére indult eljárásban a Hatóság abban az esetben engedélyezi, ha megállapítható, hogy a kezelő az adott típusú pilóta nélküli állami légijármű rendszer biztonságos kezeléséhez szükséges elméleti és gyakorlati ismeretekkel, jogosultsággal és jártassággal rendelkezik.
14. A magyar légtérben történő repülés különös szabályai
15. § Az „A1”, az „A2”, a „B1” és a „B2” kategóriába tartozó pilóta nélküli állami légijárműre az Lt. és a magyar légtér igénybevételéről szóló 4/1998. (I. 16.) Korm. rendeletnek a pilóta nélküli légijárművek használatát támogató honlapra és mobilalkalmazásra vonatkozó előírásai alkalmazandóak.
16. § (1) A katonai légiforgalmi szolgálat a légiforgalom mértékének függvényében illetékességi körzetében korlátozhatja a pilóta nélküli állami légijármű repülését.
(2) A pilóta nélküli állami légijármű programozását, ha arra az eszköz alkalmas, úgy kell végrehajtani, hogy az a kezelőszemélyzet beavatkozása nélkül képes legyen egy előre meghatározott helyre repülni vagy azonnal leszállni, ha
a) a pilóta nélküli állami légijármű fedélzeti akkumulátorának feszültségszintje az előírt minimális érték alá esik, vagy a tüzelőanyag kifogyásának veszélye áll fenn,
b) az irányfelületek mozgása korlátozott, és a visszatérés nem biztosított,
c) a földi munkaállomás meghibásodott, vagy üzemszerű működése nem biztosított,
d) a pilóta nélküli állami légijármű és a földi munkaállomás közötti adatkapcsolat megszakadt, vagy
e) a hatósugáron kívülre történő repülés veszélye áll fenn.
15. A pilóta nélküli állami légijárművel való fel- és leszállás szabályai
17. § (1) A „D” és az „E” kategóriába tartozó pilóta nélküli állami légijármű fel- és leszállás céljából azokat az állami repülések céljára szolgáló repülőtereket veheti igénybe, amelyek repülőtérrendje tartalmazza a pilóta nélküli állami légijárművel végrehajtható fel- és leszállásokról szóló rendelkezéseket.
(2) A pilóta nélküli állami légijármű az állami repülések céljára szolgáló repülőtéren történő fel- és leszállást csak az illetékes katonai légiforgalmi irányító szolgálat engedélyével, annak utasításai alapján végezhet, és kizárólag a következő területeken hajthat végre:
a) futópályán,
b) forgalmi előtéren,
c) gurulóúton,
d) kényszerleszálló mezőn,
e) heliporton vagy
f) repülőtérrendben szereplő, külön kijelölt fel- és leszálló területen.
18. § Az „A1”, az „A2”, a „B1”, a „B2”, a „C” és az „F” kategóriába tartozó pilóta nélküli állami légijármű fel- és leszállása repülőtéren kívül is történhet.
AZ ÜZEMBENTARTÓ, A PILÓTA NÉLKÜLI ÁLLAMI LÉGIJÁRMŰ ÉS A PILÓTA NÉLKÜLI ÁLLAMI LÉGIJÁRMŰ RENDSZER NYILVÁNTARTÁSBA VÉTELÉHEZ ÉS ÜZEMELTETÉSÉHEZ SZÜKSÉGES HATÓSÁGI ELJÁRÁSOK
16. Nyilvántartásba vételi eljárás
19. § (1) Az „A1”, az „A2”, a „B1” és a „B2” kategóriájú pilóta nélküli állami légijármű – az e rendeletben előírt feltételek mellett – a légiközlekedésben akkor vehet részt, valamint a pilóta nélküli állami légijármű rendszer akkor tartható üzemben, ha a Hatóság a pilóta nélkül állami légijármű és a pilóta nélküli állami légijármű rendszer üzembentartóját Nyilvántartásba vette.
(2) Az „A1” és a „B1” kategóriájú pilóta nélküli állami légijármű üzembentartója a Nyilvántartásba vételre vonatkozó kérelmében nyilatkozik arra vonatkozóan, hogy
a) az üzemben tartott pilóta nélküli állami légijármű üzemeltetésében közvetlenül részt vevő valamennyi személy alkalmas feladatai ellátására,
b) a pilóta nélküli állami légijárművet megfelelő kompetenciaszinttel rendelkező kezelők fogják működtetni, és
c) a légiközlekedés biztonsága érdekében baleseti készenléti szolgálatot tart fenn, vagy csatlakozott olyan szervezethez, amely a Hatóság jóváhagyásával e szolgálat feladatait átvállalja.
(3) Az „A2” és a „B2” kategóriájú pilóta nélküli állami légijármű üzembentartója a Nyilvántartásba vételre vonatkozó kérelmében nyilatkozik arra vonatkozóan, hogy
a) az üzemben tartott pilóta nélküli állami légijármű üzemeltetésében közvetlenül részt vevő valamennyi személy alkalmas feladatai ellátására,
b) a pilóta nélküli állami légijárművet megfelelő kompetenciaszinttel rendelkező kezelők fogják működtetni, és
c) a Hatóság engedélyével működő repülésbiztonsági szervezethez kapcsolódó, baleseti készenléti szolgálatot, továbbá a légiközlekedés biztonsága érdekében repülésbiztonsági szolgálatot tart fenn, vagy csatlakozott olyan szervezethez, amely a Hatóság jóváhagyásával e szolgálatok feladatait átvállalja.
(4) A Nyilvántartás tartalmazza a pilóta nélküli állami légijármű és a pilóta nélküli állami légijármű rendszer üzembentartójának következő adatait:
a) az üzembentartó megnevezését,
b) az üzembentartó és az üzembentartó alárendeltségébe tartozó pilóta nélküli állami légijármű üzemeltető címét,
c) az üzembentartó alárendeltségébe tartozó pilóta nélküli állami légijármű üzemeltetőjének megnevezését,
d) az üzembentartó által alkalmazott pilóta nélküli állami légijármű kategóriáját és típusát,
e) a pilóta nélküli állami légijármű rendeltetését,
f) a Nyilvántartásba vétel időpontját és
g) az üzemben tartás során bekövetkezett adatmódosításokat.
(5) A Nyilvántartásban egy üzembentartóhoz kizárólag egy egyedi nyilvántartási szám tartozhat.
(6) A Nyilvántartásba vételkor kapott üzembentartói nyilvántartási számot a pilóta nélküli állami légijárműre fel kell festeni, vagy a törzsre egyéb módon rögzíteni kell.
(7) Az üzembentartó az üzemben tartott pilóta nélküli állami légijármű azonosíthatósága érdekében saját nyilvántartásban rögzítetteknek megfelelően – az „F” kategóriájú pilóta nélküli állami légijármű kivételével – a pilóta nélküli állami légijármű felületén saját egyedi azonosító számot vagy jelölést rögzít.
20. § (1) A Nyilvántartásba bejegyzett üzembentartó az „A1” vagy a „B1” kategóriájú, a Nyilvántartásban nem szereplő típusú pilóta nélküli állami légijármű alkalmazásba vételét az alkalmazásba vételétől számított 8 napon belül bejelenti a Hatóságnak. A bejelentésben az üzembentartó nyilatkozik arról, hogy az új típusú pilóta nélküli állami légijármű üzemeltetésében közvetlenül részt vevő valamennyi személy alkalmas feladatai ellátására, és a pilóta nélküli állami légijárművet megfelelő kompetenciaszinttel rendelkező kezelők fogják működtetni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentés alapján a Hatóság a Nyilvántartást módosítja.
21. § A Nyilvántartásba bejegyzett, „A2” vagy „B2” kategóriájú pilóta nélküli állami légijármű üzembentartója az „A2” vagy a „B2” kategóriájú, a Nyilvántartásban nem szereplő típusú légijármű Nyilvántartásba történő bejegyzésére vonatkozó kérelméhez mellékeli az új típusú légijármű figyelembevételével elkészített, 11. § szerinti kockázatelemzést. Az új típusú légijármű az „A2” vagy a „B2” kategóriában abban az esetben vehető alkalmazásba, ha a Hatóság a kockázatelemzést jóváhagyta, és a légijármű-típust a Nyilvántartásba bejegyezte. A jóváhagyást megelőzően a légijármű az „A1” vagy a „B1” kategóriában a 20. § (1) bekezdése előírásai alapján vehető alkalmazásba.
22. § (1) A „C”, a „D” és az „E” kategóriájú pilóta nélküli állami légijármű – az e rendeletben előírt feltételek mellett – a légiközlekedésben akkor vehet részt, valamint a pilóta nélküli állami légijármű rendszer akkor tartható üzemben, ha a Hatóság a pilóta nélkül állami légijárművet Nyilvántartásba vette.
(2) A Nyilvántartás hatósági nyilvántartásnak minősül.
(3) A Nyilvántartás tartalmazza a pilóta nélküli állami légijármű következő adatait:
a) típusát,
b) gyári számát,
c) gyártásának időpontját, helyét,
d) rendeltetését,
e) üzemeltetőjének megnevezését, címét,
f) üzembentartójának megnevezését, címét,
g) a Nyilvántartásba vétel időpontját,
h) az egyedi légialkalmassági bizonyítvány kiadásának idejét, hatályának megújítását és
i) az üzemben tartás során bekövetkezett adatmódosításokat.
(4) A Nyilvántartásban egy pilóta nélküli állami légijárműhöz kizárólag egy egyedi nyilvántartási szám tartozhat.
(5) A Nyilvántartásba vételkor kapott fedélzeti azonosítójelet a pilóta nélküli állami légijárműre fel kell festeni, vagy a törzsre egyéb módon rögzíteni kell.
23. § (1) A „C”, a „D” és az „E” kategóriájú pilóta nélküli állami légijármű Nyilvántartásba vétele az üzembentartó által benyújtott kérelem alapján indult eljárás keretében, az első légialkalmassági bizonyítvány kiadásával egy időben történik.
(2) A Nyilvántartásba vételi kérelem tartalmazza a pilóta nélküli állami légijármű következő adatait:
a) típusát,
b) gyári számát,
c) gyártási idejét, helyét,
d) rendeltetését,
e) műszaki szemrevételezésének és ellenőrzésének kért időpontját, helyét,
f) üzembentartója megnevezését, címét és
g) üzemeltetőjének megnevezését, címét.
24. § (1) A Hatóság az üzembentartó által megjelölt helyen folytatja le az üzemképes állapotban lévő „C”, „D” és „E” kategóriájú pilóta nélküli állami légijármű
a) Nyilvántartásba vételére,
b) ideiglenes Nyilvántartásba vételére vagy
c) első egyedi légialkalmassági bizonyítványa kiadására
irányuló eljárást.
(2) A Hatóság a „C”, a „D” és az „E” kategóriájú pilóta nélküli állami légijármű Nyilvántartásba vételéről magyar és angol nyelvű katonai nyilvántartásba vételi bizonyítványt állít ki két eredeti, egymással mindenben megegyező példányban. A bizonyítvány első példányát az üzembentartó, második példányát a Hatóság tárolja. A bizonyítvány tartalmazza a hajtómű típusát, valamint a pilóta nélküli állami légijármű következő adatait:
a) fedélzeti azonosítójelét,
b) típusát,
c) gyártási számát,
d) gyártási évét,
e) gyártójának megnevezését,
f) rendeltetését,
g) üzembentartójának megnevezését és annak címét,
h) üzemeltetőjének megnevezését és annak címét.
(3) Az üzembentartó bejelentése alapján a (2) bekezdés szerinti bizonyítványt annak megsemmisülése vagy elvesztése esetén a Hatóság hivatalból visszavonja, és kérelemre újat ad ki.
(4) Az üzembentartó a (2) bekezdés szerinti Nyilvántartásban szereplő adat változását a Hatóságnak a változás bekövetkeztétől számított 15 napon belül bejelenti. A bejelentés alapján a Hatóság a bizonyítványt visszavonja, és új, a (2) bekezdés szerinti bizonyítványt állít ki.
17. Ideiglenes Nyilvántartásba vétel
25. § (1) A Hatóság a pilóta nélküli állami légijármű rendszer légialkalmassági követelményeknek való korlátozott megfelelése miatt a pilóta nélküli állami légijármű rendszert ideiglenesen Nyilvántartásba veszi
a) kísérleti légijármű repülése céljából,
b) új légijármű berepülése, tesztprogramnak megfelelő ellenőrző repülés céljából,
c) a gyártó létesítményei közötti repülések esetén vagy
d) a légijármű e rendelet szerinti típus- és légialkalmassági eljárásának befejezéséig.
(2) A Hatóság az ideiglenes Nyilvántartásba vétellel a légijármű korlátozott légialkalmasságát ismeri el.
(3) A Hatóság döntése alapján a légijármű az (1) bekezdésben foglalt feltételek megszűnéséig, de legfeljebb egy évig tartható ideiglenes Nyilvántartásban.
(4) Az ideiglenes Nyilvántartásba vételre a Nyilvántartásba vételi eljárás szabályai irányadóak.
18. Más lajstromban nyilvántartott légijármű nyilvántartásba vétele
26. § Más lajstromban már nyilvántartott pilóta nélküli légijármű esetén az üzembentartó a Nyilvántartásba vételre irányuló kérelméhez – a légiközlekedés biztonságának magas szinten tartása érdekében – a következő dokumentumokat csatolja:
a) a gyártó állam illetékes hatósága által kiadott típusalkalmassági bizonyítványt,
b) a pilóta nélküli légijármű műszaki-kereskedelmi átvételéről szóló dokumentumot és
c) az előző lajstromba vételt nyilvántartó állam illetékes hatósága igazolását arról, hogy a légijárművet a saját nyilvántartásából (lajstromából) törölte.
27. § Ha a pilóta nélküli légijármű nem rendelkezik az illetékes hatósága által kiadott típusalkalmassági bizonyítvánnyal, a 25. § szerinti kérelem benyújtásával egyidejűleg a gyártó vagy az üzembentartó a Hatóságtól kérelmezheti a „B2”, a „C”, a „D” vagy az „E” kategóriába tartozó pilóta nélküli állami légijármű típusalkalmasságának megállapítását.
19. A Nyilvántartásból való törlés
28. § (1) A „C”, a „D” és az „E” kategóriájú pilóta nélküli állami légijármű rendszer üzemeltetésből történő végleges kivonásakor az üzembentartó a kivonást – a légialkalmassági bizonyítvány és a nyilvántartásba vételi bizonyítvány csatolásával – 15 napon belül bejelenti a Hatóságnak.
(2) A bejelentés alapján a Hatóság a pilóta nélküli állami légijárművet a Nyilvántartásból törli.
20. A pilóta nélküli állami légijármű tervezése, gyártása, javítása, karbantartása
29. § (1) A pilóta nélküli állami légijármű uniós harmonizációs jogszabályban rögzített követelményeknek való megfelelését igazoló jelöléssel (CE jelölés) vagy a Hatóság által elfogadott típusalkalmassági bizonyítvánnyal nem rendelkező „A1”, „A2”, „B1”, „B2”, valamint a gyártói megfelelőségi nyilatkozattal nem rendelkező „F” kategóriájú pilóta nélküli állami légijármű rendszer tervezése és gyártása kizárólag a Hatóság által kiállított tevékenységi engedély birtokában végezhető.
(2) A Hatóság elfogadja a tervező, gyártó szervezet illetékes nemzeti hatósága vagy más állam illetékes nemzeti hatósága által engedélyezett vagy tanúsított „A1”, „A2”, „B1”, „B2”, valamint „F” kategóriájú pilóta nélküli állami légijármű rendszert tervező, gyártó szervezet tervezésre, gyártásra vonatkozó engedélyét, amennyiben a gyártó állam vagy más állam illetékes nemzeti hatósága és a Hatóság között sikeresen lezárult az EMAR-on alapuló, hatóságok közötti elismerési eljárás.
(3) Az „A1”, az „A2”, a „B1” és a „B2” kategóriájú pilóta nélküli állami légijármű rendszer üzemeltetési utasításban nem meghatározott javítása és karbantartása kizárólag a Hatóság által kiállított tevékenységi engedély birtokában végezhető.
(4) Az „F” kategóriájú pilóta nélküli állami légijármű rendszer javítása, karbantartása az üzembentartó által megjelölt szervezet által, a gyártó előírásai és a Hatóság részére tett nyilatkozat alapján végezhető.
(5) Az „F” kategóriájú pilóta nélküli állami légijármű rendszer harci részének karbantartására, ki- és beszerelésére az üzembentartó által megjelölt szervezet által, a gyártó előírásai, a veszélyes- és robbanó anyagokra vonatkozó kezelési engedély és a Hatóság részére tett nyilatkozat alapján végezhető.
(6) A „C”, a „D” és az „E” kategóriájú pilóta nélküli állami légijármű rendszer tervezése, gyártása, javítása és karbantartása kizárólag a Hatóság által kiállított tevékenységi engedély birtokában végezhető.
(7) A tervezésre, gyártásra, javításra és karbantartásra jogosító tevékenységi engedély a következő feltételek megléte esetén állítható ki:
a) a gyártásra, javításra, karbantartásra tervezett pilóta nélküli állami légijármű rendszer dokumentációja − beleértve a technológia leírását is − rendelkezésre áll,
b) a szükséges típusú és minőségű gépi berendezés rendelkezésre áll, valamint a szerszámozottság, illetve az egyes alkatrészek gyártása közreműködők útján biztosított,
c) a szervezet által a tervezésre, a gyártásra, a javításra, a karbantartásra előírt anyagkezelési rendszer rendelkezésre áll,
d) a szükséges anyagvizsgálatok elvégzése vagy elvégeztetése biztosított,
e) a tevékenység folytatásához szükséges előírt mérésekhez a mérő- és ellenőrző berendezések rendelkezésre állnak, vagy az közreműködőkkel biztosítható,
f) a tevékenység folytatásához szükséges műhelyek kialakítása megfelel az előírt tisztasági és klímakövetelményeknek,
g) a tevékenységi folyamat minőségét a munkafázisok során minőségi ellenőrök ellenőrzik és igazolják, és
h) a légiellenőrzés vagy a működőképesség ellenőrzésének végrehajtásához szükséges feltételek önállóan vagy közreműködők útján biztosíthatók.
(8) A (7) bekezdés a) pontjában foglalt feltételek – a dokumentáció – hiányában is végezhető a pilóta nélküli állami légijármű gyártása, javítása, karbantartása, ha
a) a dokumentáció elkészítésére a kérelmezőnek erre alkalmas szervezete van,
b) együttműködés keretében a kérelmező elkészítteti azt, vagy
c) a tevékenységet megfelelő szakirányú végzettségű mérnök vezeti, és a kérelmező a dokumentációt a minőségi átadás idejére elkészíti vagy elkészítteti.
30. § (1) Ha a Hatóság a szervezet tevékenységi engedélyének ellenőrzése során figyelmeztetést tartalmazó döntést hoz, abban javító intézkedés megtételét írhatja elő, amelyben felhívhatja az ügyfél figyelmét a jogszabálysértésre, és megfelelő határidő megállapításával, valamint a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetéssel kötelezheti annak megszüntetésére.
(2) A tervezésre, gyártásra, javításra és karbantartásra jogosító tevékenységi engedély kiállítását követően a szervezet tevékenységében bekövetkezett bármely változtatás, amely a légijármű, annak alkatrésze és berendezése légialkalmasságát érinti, vagy a minőségbiztosítási rendszer módosításával jár, új tevékenységi engedély kiadásához kötött.
(3) Az új tevékenységi engedélyben a Hatóság hatályon kívül helyezi a korábban kiadott tevékenységi engedélyt.
31. § (1) A tervező-, gyártó-, javító- és karbantartó szervezetnek szervezeti kézikönyvvel kell rendelkeznie, amely tartalmazza
a) a szervezet által kijelölt felelős vezető nyilatkozatát arról, hogy a szervezet a jogszabályok által előírt követelményrendszernek megfelel,
b) a szervezet felelős vezetőinek névjegyzékét, a szervezeti hierarchiára vonatkozó adatokat, a felelősségi körök pontos meghatározását, a Hatósággal való kapcsolattartásra jogosultak kijelölését,
c) a szervezeti ábrát és leírását,
d) a humánerőforrás-kapacitás általános leírását,
e) a telephelyek általános leírását,
f) a szervezet releváns beosztásainak munkaköri leírását és az aláírásra jogosult személyek körét,
g) a szervezet szervezeti rendszerében bekövetkezett változások Hatósághoz történő bejelentésének eljárásrendjét,
h) a működési kézikönyv módosításának leírását,
i) a minőségbiztosítási rendszer leírását és
j) a szervezet működési eljárásait és tevékenységi köreit.
(2) A szervezeti kézikönyv módosítása esetén a szervezet a Hatóság részére – a változások megküldésével – 30 napon belül bejelenti a módosításokat.
32. § (1) A tervezésre, gyártásra, javításra és karbantartásra jogosító tevékenységi engedély az adott tevékenységi körre vonatkozó minőségbiztosítási rendszerrel rendelkező szervezet részére adható.
(2) A minőségbiztosítási rendszer biztosítja
a) a dokumentumok kiállításának, elfogadásának, módosításának rendjét,
b) a szerződéses partnerek, alvállalkozók ellenőrzésének rendjét, auditját,
c) annak igazolását, hogy az újonnan gyártott vagy használtan átvett pilóta nélküli légijármű, alkatrész, berendezés, felszerelés azonos az elfogadott tervrajzokkal,
d) a légijármű, alkatrész, berendezés, felszerelés azonosíthatóságát biztosító adatokat és nyomon követhetőségének a rendjét,
e) a gyártási folyamatok, a kalibrálóeszközök és tesztberendezések leírását,
f) az ellenőrzések és tesztprogramok leírását, a minőségbiztosítási szempontból nem megfelelő alkatrész, berendezés, felszerelés ellenőrzésének, kiszűrésének rendjét,
g) a nyilvántartások és vezetésük rendjét,
h) az alkalmazottak szakmai végzettségi követelményeinek a leírását
i) a termék, az alkatrész vagy a berendezés kezelésének, tárolásának, csomagolásának a rendjét,
j) a belső ellenőrzés és feltárt hiányosságok megszüntetésének a rendjét,
k) a gyártó auditált telephelyén kívüli üzemben az auditált gyártási tevékenység leírását,
l) a légijármű gyártási tevékenységének befejezésétől a megrendelő részére történő leszállításig a termék, az alkatrész vagy a berendezés biztonságos üzemeltetési feltételeinek leírását és
m) azt, hogy a helyiségek megfelelnek a technológiai, munkavédelmi és környezetvédelmi követelményeknek.
33. § (1) A tervezésre, gyártásra, javításra és karbantartásra jogosító tevékenységi engedély a kiállítástól számított három évig hatályos.
(2) A Hatóság a tervezésre, gyártásra, javításra és karbantartásra jogosító tevékenységi engedélyt visszavonja, ha az engedélyes bejelenti a Hatóságnak, hogy az engedélyében foglalt tevékenységét megszünteti.
21. Típusalkalmassági vizsgálat
34. § (1) Az „A1”, az „A2”, a „B1”, a „B2”, a „C”, a „D” és az „E” kategóriába tartozó pilóta nélküli állami légijármű – a (2) és a (3) bekezdésben foglalt kivétellel − abban az esetben tartható üzemben, ha olyan típushoz tartozik, amelyre a Hatóság vagy más illetékes hatóság az elvégzett típusalkalmassági vizsgálat alapján típusalkalmassági bizonyítványt adott ki.
(2) Az „A1”, az „A2”, a „B1” és a „B2” kategóriába tartozó pilóta nélküli állami légijármű üzemeltetése típusalkalmassági eljárás lefolytatása nélkül végezhető, ha az adott típusú pilóta nélküli állami légijármű rendelkezik a pilóta nélküli állami légijármű uniós harmonizációs jogszabályban rögzített követelményeknek való megfelelését igazoló jelöléssel (CE jelölés), vagy a Hatóság által elfogadott típusalkalmassági bizonyítvánnyal.
(3) A Hatóság elfogadja az „A1”, az „A2”, a „B1” és a „B2” kategóriába tartozó pilóta nélküli állami légijármű esetén a gyártó állam vagy más állam illetékes nemzeti hatósága által kiadott típusalkalmassági bizonyítványt, amennyiben a gyártó állam vagy más állam illetékes nemzeti hatósága és a Hatóság között sikeresen lezárult az EMAR-on alapuló, hatóságok közötti elismerési eljárás.
(4) Típusalkalmassági bizonyítvány vagy uniós harmonizációs jogszabályban rögzített követelményeknek való megfelelését igazoló jelölés (CE jelölés) hiányában az „A1”, az „A2”, a „B1” és a „B2” kategóriába tartozó pilóta nélküli állami légijármű vonatkozásában a típusalkalmassági eljárást az 1. mellékletben meghatározottak szerint kell végrehajtani.
(5) Az „F” kategóriába tartozó pilóta nélküli állami légijármű üzemeltetése típusalkalmassági eljárás lefolytatása nélkül végezhető.
(6) A „C”, a „D” és az „E” kategóriába tartozó pilóta nélküli állami légijármű típusalkalmassági eljárás keretében lefolytatott típusalkalmassági vizsgálatát a 2. mellékletben meghatározottak szerint kell végrehajtani.
(7) A típusalkalmassági vizsgálat célja annak megállapítása, hogy a légijármű építése a rendelkezésre álló nemzeti, nemzetközi tanúsítási előírásoknak, szabványoknak és a repülésbiztonsági követelményeknek megfelel. A Hatóság a típusalkalmassági vizsgálat során – a gyártóval egyeztetve – megállapítja azoknak a gyári vagy üzemi vizsgálatoknak a körét és tartalmát, amelyeket részben vagy egészben elfogad a vizsgálata alapjául, és amelyek az alkalmassági bizonyítvány kiadására, illetve megtagadására irányuló döntéshez szükségesek.
(8) Típusalkalmassági eljárásban korlátozott típusalkalmassági bizonyítvány kiállításának van helye olyan légijármű esetében, amely repülésbiztonsági szempontból légiközlekedésre alkalmas, azonban repülési jellemzőire vagy a környezetvédelmi követelményekre tekintettel korlátozások alkalmazása szükséges.
(9) A (2) bekezdésben meghatározott kivétellel típusalkalmassági vizsgálat lefolytatása szükséges minden – eddig üzemben nem tartott – új típusú pilóta nélküli állami légijármű vagy pilóta nélküli állami légijármű rendszer hazai beszerzése esetén, valamint a (10) bekezdés alapján jelentősen módosított pilóta nélküli állami légijármű vagy pilóta nélküli állami légijármű rendszer első alkalmazása előtt.
(10) Jelentős módosításnak minősül mindazon fejlesztési, átalakítási munka, valamint szervezési és elvi módosítás, amely a típusalkalmassági bizonyítványban meghatározott felhasználási kör, repülési tulajdonság, szerkezet, műszaki jellemzők, üzemidő és az üzemben tartási rendszer megváltozását eredményezi.
(11) A Hatóság a gyártó előírásaitól eltérő korlátozást a repülésbiztonság követelményeire való tekintettel állapíthat meg.
35. § (1) A típusalkalmasság megállapítására vonatkozó közigazgatási hatósági eljárás a pilóta nélküli légijármű gyártója, annak megbízottja vagy az üzembentartó által a Hatóság részére benyújtott kérelemre indul.
(2) A típusalkalmassági vizsgálat kezdeményezésekor a kérelmező – amennyiben rendelkezésre áll – bemutatja a gyártó állam illetékes nemzeti hatósága által kiállított típusalkalmassági bizonyítványt.
(3) A típusalkalmassági vizsgálathoz a kérelmező a Hatóság részére mellékeli a pilóta nélküli állami légijármű háromnézeti rajzát, a technikai adatait tartalmazó dokumentációt, ideértve az üzemeltetési jellemzőket és korlátozásokat tartalmazó dokumentációt vagy annak tervezetét is.
(4) A kérelmező mellékeli a pilóta nélküli légijármű fedélzetére telepített rádióberendezések, rádiórendszerek alkalmazhatóságával kapcsolatosan az állami frekvenciagazdálkodásért felelős hatóság vagy a külföldi illetékességű hírközlési hatóság által kibocsátott, érvényes engedélyeket.
(5) A Hatóság a (6) bekezdés szerinti feltételek fennállása esetén döntést hoz a külföldön gyártott és a külföldi hatóság által tanúsított pilóta nélküli légijármű típusalkalmasságának elfogadásáról.
(6) A Hatóság a külföldön gyártott légijármű típusalkalmassági vizsgálata során elfogadja a gyártó állam illetékes hatóságának igazolását arról, hogy a típus a vonatkozó nemzetközi előírásoknak megfelel, és biztonságos repülésre alkalmas, ha a vizsgált légijármű típusazonos a gyártó állam által tanúsítottal, valamint a gyártó állam illetékes hatósága és a Hatóság közötti elfogadási eljárás lezárult.
(7) A kérelmező biztosítja a hatósági vizsgálatok elvégzéséhez szükséges feltételeket és eszközöket.
(8) A Hatóság a (2)–(5) bekezdésben felsoroltak alapján vizsgálati tervet készít, amelynek megfelelően az eljárás lefolytatásra kerül.
(9) A Hatóság által kijelölt típusalkalmassági vizsgálatot végrehajtó bizottság a típusalkalmassági vizsgálat lezárása után vizsgálati jelentést készít, amely tartalmazza
a) a pilóta nélküli állami légijármű vagy pilóta nélküli állami légijármű rendszer leírását,
b) a vizsgálati programnak megfelelően végrehajtott vizsgálatok és próbák eredményeit, a vizsgálat esetleges elhagyásának okait,
c) a pilóta nélküli állami légijármű vagy pilóta nélküli állami légijármű rendszer vizsgálatakor végrehajtandó ellenőrzések felsorolását,
d) az üzembe állításra, kiszolgálásra, javításra, az üzemidők vezetésére vonatkozó követelményeket,
e) a jóváhagyott műszaki dokumentumok jegyzékét és
f) a típusalkalmasság kiadására vagy elutasítására vonatkozó javaslatot.
36. § (1) A típusalkalmassági vizsgálat elvégzéséhez szükséges helyszín és légtér biztosítása a kérelmező feladata.
(2) A pilóta nélküli állami légijármű légialkalmasságának fenntartásáért az üzemeltető felelős a pilóta nélküli állami légijármű teljes élettartama alatt.
22. Típusalkalmassági bizonyítvány
37. § (1) A Hatóság a típusalkalmassági eljárás lefolytatását követően az alkalmasnak minősített pilóta nélküli állami légijármű típusra típusalkalmassági bizonyítványt ad ki, amely tartalmazza
a) a pilóta nélküli állami légijármű típusát,
b) a pilóta nélküli állami légijármű rendeltetését,
c) a földi vezérlőegység típusát,
d) a pilóta nélküli állami légijármű rendszer gyártóját,
e) az arra való utalást, hogy a pilóta nélküli állami légijárműre vonatkozó műszaki adatokat a bizonyítványhoz csatolt, „Adatlap” megnevezésű leírás tartalmazza, és
f) a pilóta nélküli állami légijárműre vonatkozó, érvényesnek elismert dokumentáció felsorolását.
(2) A típusalkalmassági bizonyítvány a „C”, a „D” és az „E” kategóriájú pilóta nélküli állami légijármű esetében az első légialkalmassági bizonyítvánnyal együtt is kiadható.
(3) A típusalkalmassági bizonyítványt a Hatóság határozatlan időtartamra adja ki.
(4) A Hatóság a típusalkalmassági bizonyítványt visszavonja
a) a pilóta nélküli állami légijármű típus utolsó egyedi példányának Nyilvántartásból való törlésekor,
b) a pilóta nélküli állami légijármű típus jelentős módosítása esetén, vagy
c) ha a pilóta nélküli állami légijármű típus a biztonságos üzemeltetésre alkalmatlanná válik.
38. § (1) A típusalkalmassági bizonyítványnak csatolmányát képezi az Adatlap, amely tartalmazza a pilóta nélküli állami légijármű
a) technikai jellemzőit,
b) üzemeltetési korlátozását,
c) teljesítményadatait,
d) az üzemeltetési és kiszolgálási utasítás jegyzékét, valamint
e) a földi vezérlőegysége adatait.
(2) A Hatóság a típusalkalmassági bizonyítványt angol és magyar nyelven állítja ki.
(3) A típusalkalmassági bizonyítvány egy eredeti példányát a Hatóság őrzi, és annak egy-egy példányát a gyártó, valamint az üzembentartó részére kiadja.
(4) A típusalkalmassági vizsgálat során készített iratokat, továbbá a típusalkalmassági bizonyítvány kiadásával kapcsolatos valamennyi dokumentumot a pilóta nélküli állami légijármű típus utolsó egyedi példányának Nyilvántartásból való törlését követő 5 évig kell megőrizni.
23. Módosítás a pilóta nélküli állami légijármű rendszeren
39. § (1) A pilóta nélküli állami légijármű szerkezetének, az üzemben tartási vagy kiszolgálási rendszerének a repülés biztonságára is kiható módosítása esetén akkor tartható továbbra is üzemben, ha a tervezett módosításokat a Hatóság jóváhagyta. A módosítást a Hatóság a gyártói előírások, a repülésbiztonsági követelmények és a légiközlekedésre vonatkozó előírásoknak való megfelelés esetén hagyja jóvá.
(2) A módosítás alapulhat
a) a gyártó vagy a javító vállalat által előírt módosítás esetén az illetékes szervezetek által kibocsátott bulletin előírásain, vagy
b) az üzembentartó által kezdeményezett, az üzemeltetési és az üzemben tartási tapasztalatokon, felhasználási igényeken alapuló javaslaton.
(3) Az üzembentartó a jóváhagyásra irányuló kérelmét legalább 21 nappal a módosításra irányuló tevékenység megkezdését megelőzően megküldi a Hatóság részére.
(4) Az üzembentartó a bejelentési kötelezettséget utólag, a módosítást követő 30 napon belül teljesíti, ha
a) a gyártó azonnali hatállyal végrehajtandó ellenőrzéseket, utómunkálatokat ír elő, vagy
b) az üzemben tartási, üzemeltetési tapasztalatok alapján a repülés biztonsága érdekében azonnali beavatkozásra van szükség.
(5) Az üzembentartó a részére a gyártó, valamint a javító szervezet által kibocsátott bulletin érkezése esetén
a) bejelenti a Hatóság felé a bulletin érkezését, számát és tárgyát,
b) tájékoztatja a Hatóságot a bulletinben előírtak végrehajtási tervéről, vagy indokolja a végrehajtás esetleges elmaradását, és
c) kéri a Hatóság jóváhagyását a tervezett módosítás bevezetéséhez.
(6) Az üzembentartó az általa kezdeményezett módosítás esetén
a) bejelenti a Hatóságnak a módosítás indokát és annak célját,
b) tájékoztatja a Hatóságot a módosítás tartalmáról, tervezett bevezetési rendjéről, az általa elérendő előnyökről, valamint esetleges hátrányokról,
c) a Hatóság rendelkezésére bocsátja az összes, a tárgyban érintett dokumentumot, valamint biztosítja a szükségessé váló ellenőrzés, műszaki szemle végrehajtási feltételeit, és
d) kéri a Hatóság jóváhagyását a szükségessé váló módosítás bevezetéséhez, amely jóváhagyását a Hatóság a gyártói előírások, a repülésbiztonsági követelmények és a légiközlekedésre vonatkozó előírások mérlegelése alapján adja meg.
40. § Ha a Hatóság a módosítást jóváhagyta és kötelezettségként előírta, akkor az üzembentartó gondoskodik a módosítások bevezetéséről.
24. A pilóta nélküli állami légijármű légialkalmasságának feltételei és a légialkalmassági vizsgálati eljárás
41. § (1) A légialkalmassági vizsgálat célja a „C”, a „D” és az „E” kategóriájú pilóta nélküli állami légijármű légiközlekedésre való alkalmasságának megállapítása.
(2) A légiközlekedésben az a „C”, a „D” és az „E” kategóriájú pilóta nélküli állami légijármű vehet részt, amely a Hatóság által kiállított, hatályos légialkalmassági bizonyítvánnyal rendelkezik és megfelel az e rendeletben előírt légialkalmassági feltételeknek.
(3) A (2) bekezdésben foglalt feltételek alól kivétel az a pilóta nélküli állami légijármű, amelyek a légialkalmassági bizonyítvány kiadása érdekében berepülnek, valamint amelynek ellenőrző repülését végzik.
(4) A pilóta nélküli állami légijárművet a légialkalmassági bizonyítványban meghatározott időbeli hatály alatt úgy kell üzemeltetni és üzemben tartani, hogy az megfeleljen a teljes szerkezetre és a részegységekre vonatkozó üzemeltetési utasításoknak, valamint az eredeti építési és szilárdsági követelményeknek.
(5) A pilóta nélküli állami légijármű légialkalmassági bizonyítványának időbeli hatálya – a (6) bekezdés szerinti eset kivételével – 24 hónap.
(6) A Hatóság – ha azt korlátozó tényező indokolja – rövidebb időbeli hatályt is meghatározhat.
(7) Illetékes hatóság által tanúsított folyamatos légialkalmasság fenntartó szervezet alkalmazása esetén a légialkalmasság folyamatos fenntartásáért és a karbantartások időben és megfelelő minőségben történő végrehajtásáért a folyamatos légialkalmasság fenntartó szervezet felelős.
42. § (1) A gyártó által felszerelt berendezéseken kívül a pilóta nélküli állami légijárművön csak olyan felszerelés használható, amely alkalmazásához a Hatóság a gyártói előírások, a repülésbiztonsági követelmények és a légiközlekedésre vonatkozó előírások mérlegelése alapján hozzájárult.
(2) A gyártó egyes alkatrészekre és részegységekre műszaki nyilvántartás, üzemidő, működésszám, ciklusidő, naptári idő és törzskönyv vezetését írhatja elő. Ezen alkatrészek és részegységek használata az alkalmasságot igazoló dokumentumok alapján történik.
(3) A pilóta nélküli állami légijármű irányításához nem tartozó rádiótechnikai berendezés vagy egyéb hírközlő és zavaró berendezés külön engedéllyel üzemeltethető. Ha a berendezésre nincs üzemben tartási engedély, a pilóta nélküli állami légijármű üzemeltethető, azonban a hírközlő berendezés üzembe nem helyezhető.
43. § A típusalkalmassági bizonyítvánnyal rendelkező és a Nyilvántartásba felvett a „C”, a „D” és az „E” kategóriájú pilóta nélküli állami légijármű légialkalmassági vizsgálatát a következő esetekben szükséges elvégezni:
a) a pilóta nélküli állami légijármű első üzembe helyezése előtt,
b) a légialkalmassági bizonyítvány hatályának lejárta esetén,
c) közepes- vagy nagyjavítás végrehajtása után,
d) a pilóta nélküli állami légijármű légialkalmasságát befolyásoló sérülésének javítása után,
e) ha a pilóta nélküli állami légijármű típusalkalmassági bizonyítványában foglalt repülési, műszaki jellemzőiben jelentős változás következik be,
f) jelentős módosítások, korszerűsítéssel kapcsolatos átalakítások során vagy
g) a pilóta nélküli állami légijármű üzemidejének meghosszabbításakor.
44. § (1) A Hatóság a légialkalmassági vizsgálat keretében ellenőrzi a pilóta nélküli állami légijármű földi és légi üzemképességét, valamint azt, hogy a pilóta nélküli állami légijármű üzemben tartása a jóváhagyott üzemeltetési utasítás és üzemben tartási utasítás alapján történik-e.
(2) A légialkalmassági vizsgálat kiterjed
a) a pilóta nélküli állami légijármű dokumentumainak, műszaki állapotának ellenőrzésére,
b) a pilóta nélküli állami légijármű szerkezetének, csomópontjának, rendszereinek mintavételezésen alapuló műszaki vizsgálatára,
c) az objektív kontrolleszköz adatainak és a légiüzemeltetés tapasztalatainak elemzésére és
d) a pilóta nélküli állami légijármű hajtóművének és légi üzemképességének ellenőrzésére.
(3) A légialkalmassági vizsgálat során a Hatóság megállapítja, hogy
a) a pilóta nélküli állami légijármű, valamint felszerelései az általános és az adott típusra érvényes előírásoknak megfelelnek-e,
b) az esedékes karbantartási és előírt időszakos munkákat, ellenőrzéseket hiánytalanul, megfelelő minőségben végezték-e el,
c) a pilóta nélküli állami légijármű és valamennyi tartozéka a felülvizsgálat időpontjában üzemképes-e,
d) a pilóta nélküli állami légijármű teljesítményadatai a vonatkozó előírásnak megfelelnek-e,
e) a pilóta nélküli állami légijármű üzemben tartása a Hatóság által jóváhagyott üzemben tartási és üzemeltetési utasítás előírásai szerint történik-e,
f) a legutolsó vizsgálat óta a pilóta nélküli állami légijárművön elvégzett módosítás és ennek bejelentése vagy jóváhagyása megtörtént-e,
g) az előző vizsgálat óta kiadott bulletinek, gyári utasítások végrehajtásra kerültek-e, és
h) a pilóta nélküli állami légijármű dokumentumainak vezetése előírásszerűen történik-e.
(4) A légialkalmassági vizsgálat alatt az azzal összefüggésbe nem hozható vagy azt akadályozó kiszolgálási, karbantartási vagy javítási munka a légijárművön nem végezhető.
45. § (1) A légialkalmassági vizsgálat lefolytatására vonatkozó kérelmet az üzembentartó nyújtja be a Hatósághoz, legalább 1 hónappal a vizsgálat tervezett időpontja előtt.
(2) A légialkalmassági vizsgálat az üzemeltető által üzemképesnek minősített légijárműre kérhető.
(3) Az üzemeltető a légialkalmassági vizsgálatra történő felkészülés időszakában
a) ellenőrzi a pilóta nélküli állami légijármű rendszer üzemképességét, és – szükség esetén – végrehajtja a karbantartását,
b) előkészíti a pilóta nélküli állami légijármű üzemben tartási dokumentumait,
c) kijelöli megbízottját, aki a vizsgálat idején segíti a bizottságot feladatai végrehajtásában,
d) biztosítja a vizsgálathoz szükséges feltételeket, és
e) a vizsgálatot megelőzően a pilóta nélküli állami légijárművet – típustól függően – előzetes előkészítés vagy repülés előtti előkészítés terjedelmében ellenőrzi.
(4) A Hatóság a vizsgálattal összefüggésben legalább a következő dokumentumokat tekinti át:
a) a légialkalmassági vizsgálatot megelőző utolsó időszakos munka dokumentumait,
b) a pilóta nélküli állami légijármű munkanaplóit, a repülési lapját a vizsgálat időpontját megelőző negyedévre visszamenően,
c) a vizsgálatot megelőző negyedévben előfordult meghibásodások jegyzékét, a megelőzésre tett üzemeltetői intézkedéseket,
d) a pilóta nélküli állami légijárműre felépített, nyilvántartásra kötelezett berendezések dokumentumait, karbantartási kézikönyveket, törzskönyveket,
e) egyes berendezések dokumentumain lévő gyári számok és a pilóta nélküli állami légijármű megfelelő karbantartási kézikönyvében lévő, valamint a légijárműre felépített berendezések gyári számának azonosságát,
f) az előző vizsgálat óta a pilóta nélküli állami légijárművön végrehajtott és végre nem hajtott gyári bulletinek jegyzékét, a végrehajtás elmaradásának okát,
g) a pilóta nélküli állami légijármű üzemeltetését, üzemben tartását érintő elöljárói szakintézkedések végrehajtását,
h) az előző légialkalmassági vizsgálat óta a pilóta nélküli állami légijárművön végrehajtott módosítások jegyzékét,
i) a pilóta nélküli állami légijárműbe töltött üzemi és kenőanyagok, munkafolyadékok bevizsgálási lapjait és
j) a pilóta nélküli állami légijárműre felépített objektív kontrolleszköz feljegyzéseit.
(5) Az üzembentartó a típus- és légialkalmasságot érintő szakmai intézkedéseinek 1 példányát a kibocsátást követően haladéktalanul megküldi a Hatóságnak.
46. § (1) Helyszíni szemle üzemképes pilóta nélküli állami légijárművön, az üzemeltető képviselőjének jelenlétében végezhető. Ha a Hatóság a pilóta nélküli állami légijármű valamely rendszerénél hibát tár fel, az üzemeltető szakemberei bevonásával mélyebb szintű technológiai ellenőrzést végez. A Hatóság az elvégzendő munkák körét írásban határozza meg.
(2) A helyszíni szemle kiterjed
a) a pilóta nélküli állami légijármű feliratozásai, jelzései, a fedélzeti azonosítójele, valamint a feliratok előírásszerűsége,
b) a vész- és mentőberendezések,
c) a pilóta nélküli állami légijármű külső állapotának, a külső borítás épsége, szerelőnyílások, borítólemezek rögzítőelemei épsége, az antennák, a Pitot-cső, az érzékelőelemek sérülésmentessége,
d) az összejelölések és
e) – külön hatósági elrendelés esetén – az egyéb szerkezeti elemek, csomópontok, fedélzeti rendszerek és földi tartozékok állapota
ellenőrzésére.
(3) A helyszíni szemle során feltárt hiányosságok kijavítására az üzembentartó intézkedik. Az intézkedések végrehajtását a Hatóság ellenőrzi.
47. § (1) A pilóta nélküli állami légijármű hajtóműpróba végrehajtás rendjét a gyártó által kiadott berepülési utasítás határozza meg.
(2) A hajtóműpróba elvégzésénél a paramétereket a berepülési jegyzőkönyvben kell rögzíteni.
(3) A feltárt hibák kijavítása után a Hatóság a megküldött dokumentumok vagy ismételt hajtóműpróba alapján győződik meg a pilóta nélküli állami légijármű üzemképességéről.
48. § (1) A pilóta nélküli állami légijármű légi üzemképességének megállapítása berepüléssel történik.
(2) A berepülés célja a pilóta nélküli állami légijármű légi üzemképességének, esetleges üzemeltetési korlátozásainak megállapítása.
(3) A berepülés lehet
a) hatósági légialkalmassági berepülés, amelyet el kell végezni
aa) az újonnan beszerzett vagy kísérleti légijármű átvételekor,
ab) az ipari javítás utáni átvételkor,
ac) időszakonként, az esedékes légialkalmassági minősítéskor,
ad) a légijármű fő darabjainak üzemidő-hosszabbításakor,
ae) a légijármű átalakítása, a berendezések módosítása, valamint az eredeti típusra nem alkalmazott új berendezés beépítése után vagy
af) a légijármű légialkalmasságát befolyásoló sérülés javítása után,
b) javító vállalat által végrehajtott berepülés, amely az ipari javítás befejezése után a kivitelezés üzemközi ellenőrzésére és minősítésére, a légijármű üzemképességének és teljesítményadatainak megállapítására irányul, vagy
c) üzemeltetői berepülés, amely végrehajtandó
ca) az időszakos munkák elvégzése után,
cb) a hajtómű, a motor, a légcsavar cseréje esetén,
cc) a navigációs berendezések és műszerek cseréje, valamint javítása után,
cd) a szervezet vezető mérnökének döntése alapján,
ce) a légijármű másik egységhez történő átadás-átvétele során, vagy
cf) ha a légijármű repülési stabilitására és kormányozhatóságára kiható javítást kell végezni.
(4) A berepülési feladatot végrehajthatja
a) hatósági berepülés esetén a Hatóság vagy az általa esetenként megbízott pilóta nélküli állami légijármű kezelő személyzet oktatói szakszolgálati engedéllyel rendelkező tagja,
b) a javító vállalat által végrehajtandó berepülésnél hatályos oktatói szakszolgálati engedéllyel rendelkező, a javító vállalat által külön felkészített és a Hatóság által megbízott pilóta nélküli állami légijármű kezelő személyzet tagja vagy
c) az üzemeltetői berepülésnél az üzemeltető által kijelölt, hatályos oktatói szakszolgálati engedéllyel rendelkező pilóta nélküli állami légijármű kezelő személyzetének tagja.
(5) A pilóta nélküli állami légijármű és pilóta nélküli állami légijármű rendszer hatósági légialkalmassági berepülését nem hajthatja végre az, aki
a) a légiközlekedési baleset, repülőesemény hatósági kivizsgálását rendeltetésszerűen végző szervezeti egység tagja, vagy
b) a javító vállalat által végrehajtott berepülésre kijelölt pilóta nélküli állami légijármű kezelő személyzet tagja.
49. § (1) A pilóta nélküli állami légijármű hatósági berepülése csak akkor kezdhető meg, ha a 44–48. §-ban előírt ellenőrzések során feltárt valamennyi hiányosságot megszüntették, ezekről a Hatóság meggyőződött, és az üzemeltető a repülésre történő előkészítést a légijárművön végrehajtotta.
(2) A Hatóság a berepülés megkezdése előtt tájékoztatja a feladatot végrehajtó pilóta nélküli állami légijármű kezelő személyzetet a légijármű műszaki állapotáról, ismerteti a felmerült műszaki igényeket és a berepülés időpontját. A berepüléssel kapcsolatos igényléseket a minősítő repülést végrehajtó személyzet parancsnoka végzi.
(3) A kezelők a berepülést – a típusra vonatkozó légi üzemeltetési korlátozások betartásával – a Hatóság által jóváhagyott berepülési program alapján végzik.
(4) A berepülés időjárási feltételeit a berepülési programok előírásai határozzák meg.
50. § (1) A berepülés végrehajtásakor az ellenőrzött paramétereket az 56. § (1) bekezdés a) pontja szerinti légialkalmassági jegyzőkönyvben kell rögzíteni.
(2) Ha a pilóta nélküli állami légijármű kezelője a berepülés során az előírt paraméterektől eltérést tapasztal, a felmerült hibák kijavítása után az adott feladatot megismétli, kivéve, ha az ismételten ellenőrizendő részfeladat beilleszthető a berepülés következő felszállásába, és annak végrehajtását nem zavarja.
(3) A Hatóság az ismételt felszállás szükségességéről a pilóta nélküli állami légijármű kezelő személyzetének a pilóta nélküli állami légijárműről adott minősítése és a szaktechnikus véleménye mérlegelésével dönt. A berepülés ismételt végrehajtása a hiba megszüntetésének ellenőrzésére irányul.
(4) A Hatóság a feltárt hibák kijavítása után a javításról szóló iratok alapján meggyőződik a légijármű üzemképességéről.
51. § (1) A Hatóság a 44–50. §-ban meghatározottak végrehajtását követően minősíti a légijárművet, amelyet a légialkalmassági jegyzőkönyvben rögzít.
(2) A minősítés tartalmazza a pilóta nélküli állami légijármű alkalmasságát vagy azt, hogy milyen korlátozásokkal alkalmas a légiközlekedésben való részvételre. A Hatóság a minősítés alapján kiállítja vagy meghosszabbítja a légijármű légialkalmassági bizonyítványát.
52. § A Hatóság a légialkalmassági vizsgálatot felfüggeszti, ha
a) az üzemeltető a műszaki dokumentációt nem készítette elő,
b) a pilóta nélküli állami légijármű előkészítettsége, karbantartottsága nem megfelelő,
c) az üzemeltető képviselője feladatának nem tesz eleget,
d) a vizsgálat személyi, tárgyi feltétele nem biztosított,
e) a pilóta nélküli állami légijárművön a vizsgálattal össze nem függő munkát végeznek, vagy
f) a pilóta nélküli állami légijármű berepülése során bármilyen, a légialkalmasságot vagy a berepülés eredményességét, biztonságát befolyásoló meghibásodás lép fel.
53. § A Hatóság kiegészítő vizsgálatot rendel el, ha a pilóta nélküli állami légijárművön olyan rendellenességet vagy változást észlelt, amely a repülés biztonságát veszélyezteti.
54. § (1) A Hatóság a légialkalmassági vizsgálatba bevonhat állományába nem tartozó, a feladat végrehajtási feltételeinek megfelelő, szakszolgálati engedéllyel rendelkező személyt is.
(2) A Hatóság a vizsgálatba bevont személy részére megbízólevelet állít ki, amelyben meghatározza a megbízott feladatkörét és a megbízás hatályát.
(3) A megbízólevél visszavonható.
55. § A NATO vagy az EU tagállamában gyártott vagy rendszeresített pilóta nélküli állami légijármű vagy pilóta nélküli állami légijármű rendszer típusalkalmassági vizsgálata esetén a Hatóság elfogadja a gyártó állam illetékes hatóságának hatályos igazolását arról, hogy a típus a vonatkozó európai uniós és nemzetközi előírásoknak megfelel, és biztonságos repülésre alkalmas.
25. A légialkalmassági vizsgálat dokumentumai
56. § (1) A légialkalmassági vizsgálat során a következő dokumentumok kerülnek kiállításra:
a) a „Légialkalmassági jegyzőkönyv”, amelyet a Hatóság és az üzemeltető tölt ki, és amelyhez mellékelni kell a következő jegyzékeket és dokumentumokat:
aa) az üzemeltető által készített jegyzékeket, amelynek az 1. pontja tartalmazza az előző felülvizsgálat óta kiadott, a típusra vonatkozó gyári bulletinek jegyzékét a végrehajtás idejével vagy a végrehajtás elmaradásának indokolásával, a 2. pontja pedig tartalmazza az első felülvizsgálat óta a légijárművön, annak üzemben tartási rendszerén bekövetkezett változások jegyzékét,
ab) a berepülési jegyzőkönyvet;
b) a légialkalmassági bizonyítvány.
(2) A dokumentumok kitöltése során
a) az üzemeltető képviselője az üzemeltető által készített, az (1) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti jegyzékekben foglaltak valódiságát aláírásával igazolja,
b) az üzemeltető bemutatja a légijármű üzemeltetésének megfelelőségéről, a légijármű üzemképességéről készített nyilatkozatot,
c) a Hatóság légialkalmassági vizsgálatra kijelölt képviselői a légialkalmassági vizsgálat során készült egyéb dokumentumokat aláírásukkal hitelesítik, és
d) a pilóta nélküli állami légijármű kezelője a pilóta nélküli állami légijármű minősítése során a berepülési jegyzőkönyvet aláírja.
(3) A Hatóság ellenőrzi, hogy az üzemeltető a dokumentumokba csak hiteles, rendszeresített alapnyilvántartás alapján tett bejegyzést.
(4) A légialkalmassági vizsgálat dokumentumai egy példányban készülnek.
(5) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti „Légialkalmassági jegyzőkönyv” tartalmazza
a) a vizsgálatot kérelmező és elrendelő nevét,
b) a vizsgálat célját,
c) a légijármű
ca) üzemeltetőjét,
cb) típusát,
cc) gyári számát,
cd) gyártási idejét,
ce) összes felszállásának számát,
cf) összes üzemidejét, a hátralévő üzemidejét,
cg) nagyjavításainak időpontját,
ch) utolsó javítása óta eltelt üzemidejét,
ci) utolsó javítása óta végrehajtott leszállások számát,
cj) üzemképességére vonatkozó megjegyzést és
d) a földi és légi vizsgálat eredményét.
(6) A pilóta nélküli állami légijármű légiközlekedésre alkalmasságának megállapítását követően a Hatóság légialkalmassági bizonyítványt állít ki, amely tartalmazza a légijármű
a) nyilvántartási számát,
b) típusát és a modell megnevezését,
c) gyártója megnevezését,
d) gyártási számát és
e) fedélzeti azonosítójelét.
A PILÓTA NÉLKÜLI ÁLLAMI LÉGIJÁRMŰ RENDSZER KEZELÉSÉHEZ SZÜKSÉGES ENGEDÉLYEK, A KEZELŐ SZEMÉLYZET KÉPESÍTÉSÉNEK, EGÉSZSÉGI ALKALMASSÁGÁNAK KÖVETELMÉNYEI
26. A kezelő személyzet engedélyei
57. § (1) Az „A1”, az „A2”, a „B1” és a „B2” kategóriába tartozó pilóta nélküli állami légijármű az adott kategóriára vonatkozó alapképzés és típusképzés, a „C”, a „D” és az „E” kategóriába tartozó pilóta nélküli állami légijármű az adott típusra vonatkozó képzés, sikeres vizsga és az üzembentartó által engedélyezetteknek megfelelően üzemeltethető.
(2) Szakszolgálati engedély nélkül az e rendeletben meghatározott képzési, vizsga- és egyéb követelmények teljesítése esetén üzemeltethetőek az „A1”, az „A2”, a „B1”, a „B2” és az „F” kategóriába tartozó pilóta nélküli állami légijárművek.
(3) A „C”, a „D” és az „E” kategóriába tartozó pilóta nélküli állami légijármű csak a típusra szóló érvényes szakszolgálati engedély és érvényes repülőegészségi minősítési dokumentum birtokában üzemeltethető.
(4) A szakszolgálati engedély a repülőegészségi, valamint a szakmai alkalmasságra megállapított határidőig vagy visszavonásig hatályos.
(5) A Hatóság a pilóta nélküli állami légijármű kezelő személyzet szakszolgálati engedélyét az e rendeletben meghatározott feltételek megléte esetén kiadja, meghosszabbítja, megújítja vagy kiterjeszti.
(6) A Hatóság az engedélyes szakszolgálati engedélyét az engedélyben foglalt feltételek megsértése esetén visszavonja, helyszíni intézkedés keretében elveheti.
58. § (1) A szakszolgálati engedély megszerzése, meghosszabbítása vagy kiterjesztése iránti kérelmet a kérelmező az esedékesség időpontja előtt legfeljebb 90 nappal, de legalább 30 nappal megelőzően, írásban nyújthatja be a Hatósághoz a Hatóság által rendszeresített nyomtatványon.
(2) Valamely jogosítás vagy engedély érvényességének lejártát követően a meghatározott követelmények teljesítése esetén a Hatóság a szakszolgálati engedélyt megújítja.
(3) A szakszolgálati engedély megújítása iránti kérelmet a kérelmező a szakszolgálati engedély lejártát követő 12 hónapon belül, írásban nyújthatja be a Hatósághoz a Hatóság által rendszeresített nyomtatványon.
(4) A nyomtatvány tartalmazza
a) a kérelmező természetes személyazonosító adatait, lakóhelyét, legmagasabb iskolai és szakmai végzettségét, a „C”, a „D” és az „E” kategóriába tartozó pilóta nélküli állami légijármű üzemeltetése esetén az angol nyelvű rádiótávbeszélő engedélyt vagy az ismereteket igazoló dokumentum számát és keltét és az angolnyelv-ismeret szintjét igazoló dokumentum számát,
b) a munkáltató megnevezését, postacímét, elektronikus címét és telefonszámát,
c) a szakszolgálati engedély meghosszabbítása, megújítása vagy kiterjesztése esetén a szakszolgálati engedély számát és időbeli hatályát,
d) a kérelem jellegét,
e) a pilóta nélküli állami légijármű kategóriáját és típusát,
f) a kért jogosítást,
g) a kért kiterjesztést,
h) a pilóta nélküli állami légijármű kategóriában teljesített összes repült időt,
i) az elmúlt 12 hónapban teljesített repült időt,
j) a keltezést és a kérelmező aláírását és
k) a munkáltató igazolását arról, hogy a kérelmező megfelel az e rendeletben előírt feltételeknek.
(5) A benyújtott kérelmen a Hatóság feltünteti
a) a nyilvántartásba vétel időpontját év, hó, nap szerint,
b) a hatósági nyilvántartási számot,
c) az elméleti vizsga időpontját és eredményét,
d) a gyakorlati vizsga időpontját és eredményét,
e) a megszerzett jogosítást, kiterjesztést és
f) a szakszolgálati engedély számát, kiadásának időpontját.
59. § (1) A szakszolgálati engedély kiadása, meghosszabbítása, megújítása vagy kiterjesztése iránti kérelmet a munkáltató útján kell benyújtani. A munkáltató igazolja a pályázó vagy engedélyes e rendeletben előírt feltételeknek való megfelelését.
(2) A szakszolgálati engedély kétnyelvű, amelyet magyar és angol nyelven a Hatóság ad ki.
(3) A szakszolgálati engedély rovataiba bejegyzést csak a Hatóság, a hatósági feladatkört ellátó szolgálati személyek esetében a munkakör ellátásához szükséges bejegyzéseket csak a Hatóság vezetője tehet.
(4) A szakszolgálati engedély két példányban készül. A szakszolgálati engedély első példányát az engedélyes kapja meg, második példányát a Hatóság tárolja.
(5) Az engedélyes a szakszolgálati tevékenység ellátása során köteles a szakszolgálati engedélyt magánál tartani és azt a hatósági ellenőrzést végző személy felszólítására bemutatni.
(6) Az engedélyes köteles a hatóságnak haladéktalanul bejelenteni, ha a szakszolgálati engedélye elveszett, megrongálódott vagy megsemmisült.
(7) Az elveszett, megrongálódott vagy megsemmisült szakszolgálati engedélyt a Hatóság visszavonja, és az engedélyes kérelmére pótolja.
27. A képesítés elfogadása
60. § (1) A 70. és 71. §-tól eltérően a Hatóság a pályázó részére, az üzembentartó kérelmére indult, szakszolgálati engedély megszerzésére irányuló eljárásban elméleti és gyakorlati szakszolgálati vizsga lefolytatása nélkül szakszolgálati engedélyt ad ki, ha
a) a pályázó rendelkezik más illetékes hatóság által kiállított, a Nyilvántartásba bejegyzett típusú pilóta nélküli állami légijármű tekintetében a kért jogosítás és kiterjesztés szerinti szaktevékenység végzésére jogosító szakszolgálati engedéllyel, ennek hiányában azzal egyenértékű, más engedéllyel,
b) a pályázó részére az állami célú légiközlekedési személyzet repülőegészségi alkalmasságának feltételeiről, valamint a repülőegészségi alkalmassági vizsgálatot végző szerv kijelölésének és tevékenységének szabályairól szóló 20/2021. (X. 6.) HM rendelet szerinti repülőorvosi igazolványt kiállították,
c) a pályázó rendelkezik angol nyelvű rádiótávbeszélő engedéllyel vagy az ismereteket igazoló dokumentummal, és
d) a kérelem benyújtásakor az üzembentartó nyilatkozott arról, hogy
da) a pályázó részére az állami célú repülésekre vonatkozó szabályokról felkészítést tartott, amelyet követően a pályázó sikeres vizsgát tett, és
db) a pályázó szaktevékenységével kapcsolatban az üzembentartó az állami célú repülésekre vonatkozó előírásokat alkalmazza.
(2) A Hatóság az (1) bekezdés szerinti szakszolgálati engedélybe korlátozásokat az (1) bekezdés a) pontja szerinti szakszolgálati engedély vagy az azzal egyenértékű, más engedély, valamint az angol nyelvű rádiótávbeszélő engedély vagy az ismereteket igazoló dokumentum adataira való figyelemmel jegyez be.
(3) Az (1) bekezdés szerinti szakszolgálati engedély meghosszabbítására, megújítására és kiterjesztésére az e rendeletben meghatározott előírásokat kell alkalmazni.
(4) Az (1) bekezdés szerinti szakszolgálati engedély időbeli hatálya 36 hónap.
(5) A Hatóság a kezelő részére, az üzembentartó kérelmére indult eljárásban engedélyt adhat arra, hogy a Nyilvántartásba bejegyzett, az üzembentartó által üzemben tartott légijárművön szakszolgálati tevékenységet folytasson, ha
a) a kezelő rendelkezik más illetékes hatóság által kiállított, a Nyilvántartásba bejegyzett típusú pilóta nélküli állami légijármű tekintetében a kért jogosítás és kiterjesztés szerinti szaktevékenység végzésére jogosító szakszolgálati engedéllyel, ennek hiányában azzal egyenértékű, más engedéllyel vagy képzettséget igazoló dokumentummal,
b) a kezelő rendelkezik angol nyelvű rádiótávbeszélő engedéllyel vagy az ismereteket igazoló dokumentummal, és
c) a kérelem benyújtásakor az üzembentartó nyilatkozott arról, hogy
ca) a kezelő részére a repülései megkezdése előtt az állami célú repülésekre vonatkozó szabályokról felkészítést és vizsgát tart, és a kezelő a repüléseit csak sikeres vizsgát követően kezdi meg,
cb) a kezelő szaktevékenységével kapcsolatban az üzembentartó az állami célú repülésekre vonatkozó előírásokat alkalmazza, és
cc) a kezelő a vonatkozó repülőegészségi alkalmassági feltételeknek megfelel.
(6) A Hatóság az (5) bekezdés szerinti engedély kiadásakor korlátozásokat és feltételeket
a) az (5) bekezdés a) pontja szerinti szakszolgálati engedély, az azzal egyenértékű, más engedély vagy képzettséget igazoló dokumentum adataira,
b) az angol nyelvű rádiótávbeszélő engedély vagy az ismereteket igazoló dokumentum adataira és
c) az állami célú légiközlekedésre vonatkozó előírásokra
való figyelemmel állapít meg.
28. A szakszemélyzet ellenőrzése
61. § (1) A Hatóság ellenőrzi a szakszemélyzet elméleti és gyakorlati jártasságát, valamint felkészültségét.
(2) A Hatóság elméleti, gyakorlati, vagy − ha a gyakorlati ellenőrzés alapvető elméleti hiányosságokat is megállapít − elméleti és gyakorlati vizsga letételére kötelezheti azt az engedélyest, aki az ellenőrzés során szakmai szempontból nem felelt meg a követelményeknek.
(3) Ha az engedélyes a tevékenysége során a szakmai szabályokat vétkesen oly mértékben megszegi, hogy azzal a légiközlekedés biztonságát sérti vagy veszélyezteti, a Hatóság a szakszolgálati engedélyt visszavonja.
(4) A visszavonás indokoltságáról, annak esetleges meghosszabbításáról a Hatóság vezetője 5 napon belül dönt.
29. Az „A1”, az „A2”, a „B1” és a „B2” kategóriába tartozó pilóta nélküli állami légijármű kezelő személyzet képzése
62. § (1) Az „A1”, az „A2”, a „B1” és a „B2” kategóriába tartozó pilóta nélküli állami légijármű kezelő személyzet alapképzését és típusképzését képzési engedéllyel rendelkező képző szervezet végezheti.
(2) Üzembentartónak nem minősülő képző szervezet típusátképzést képzési engedély birtokában végezhet.
(3) Az üzembentartó által végzett típusátképzés esetén az üzembentartónak rendelkeznie kell
a) képzési tematikával, valamint kidolgozott tananyaggal és oktatási segédletekkel,
b) megfelelő felkészülést biztosító képzési létesítménnyel, eszközökkel és
c) a szükséges képzettséggel rendelkező kezelő-oktatókkal.
(4) Az „A1”, az „A2”, a „B1” és a „B2” kategóriába tartozó pilóta nélküli állami légijármű kezelő alapképzés tematikáját a képző szervezet az üzembentartó iránymutatásai alapján alakítja ki, és a Hatóság hagyja jóvá. A képző szervezet az alapképzés tematikáját a 3. mellékletben foglaltak szerint állítja össze.
(5) A típusképzés tematikáját a képző szervezet az adott típusú pilóta nélküli állami légijármű műszaki leírása, karbantartási kézikönyve és üzemeltetési utasítása alapján állítja össze.
(6) A típusátképzés tematikáját az üzembentartó az érintett típusú pilóta nélküli állami légijárművek műszaki leírásai, karbantartási kézikönyvei és üzemeltetési utasításai alapján állítja össze. A tematika összeállításakor repülésbiztonsági elemzéssel állapítja meg a képzés részletes tartalmát a két érintett légijármű típus közötti eltérések figyelembevételével. Repülésbiztonsági elemzést a Hatóság engedélyével működő repülésbiztonsági szervezet készíthet.
(7) A képzésre vonatkozó engedélyt a Hatóság a gyártói előírások, a repülésbiztonsági követelmények és a légiközlekedésre vonatkozó előírások figyelembevételével adja ki.
(8) A képzésre vonatkozó engedély a kiállítástól számított három évig hatályos.
63. § A Hatóság a képzésre vonatkozó engedélyt visszavonja, ha az engedélyes bejelenti a Hatóságnak, hogy az engedélyében foglalt tevékenységét megszünteti.
30. A „C”, a „D” és az „E” kategóriába tartozó pilóta nélküli állami légijármű kezelő személyzet képzése
64. § (1) A „C”, a „D” és az „E” kategóriába tartozó pilóta nélküli állami légijármű kezelő személyzet képzését képzési engedéllyel rendelkező képző szervezet tanfolyam jellegű képzés keretében végzi.
(2) A képző szervezetnek rendelkeznie kell
a) a képző szervezet működését és szervezeti felépítését tartalmazó kézikönyvvel vagy azzal egyenértékű belső rendelkezéssel,
b) képzésfajtánként a Hatóság által jóváhagyott képzési tematikával, valamint kidolgozott tananyaggal és oktatási segédletekkel,
c) megfelelő felkészülést biztosító képzési létesítménnyel, eszközökkel és
d) oktatói szakszolgálati engedéllyel vagy oktatói képzettséggel rendelkező oktatókkal.
(3) A képzésre vonatkozó engedélyt a Hatóság a gyártói előírások, a repülésbiztonsági követelmények és a légiközlekedésre vonatkozó előírások figyelembevételével adja ki.
65. § (1) A képzésre vonatkozó engedély a kiállítástól számított három évig hatályos.
(2) A Hatóság a képzésre vonatkozó engedélyt visszavonja, ha az engedélyes bejelenti a Hatóságnak, hogy az engedélyében foglalt tevékenységét megszünteti.
31. A szakszolgálati vizsgára felkészítő tanfolyam
66. § (1) A pilóta nélküli állami légijármű kezelő személyzetnek a szakszolgálati engedély megszerzése, meghosszabbítása, kiterjesztése vagy megújítása esetén az engedély megszerzését vagy lejártát megelőző 6 hónapon belül tanfolyamon kell részt vennie. A tanfolyamon való részvétel a vizsgára bocsátás előfeltétele.
(2) A tanfolyam célja olyan speciális témakörökből összetevődő szakmai ismeret elsajátításának és szinten tartásának biztosítása, amely lehetővé teszi az engedéllyel rendelkező vagy a pályázó számára a szakterületéhez kapcsolódó ismeretek birtokában feladata hatékony ellátását.
(3) A „C”, a „D” és az „E” kategóriába tartozó pilóta nélküli állami légijármű kezelő szakszolgálati engedély megszerzésére irányuló elméleti képzés tematikáját a képző szervezet alakítja ki az üzembentartó igényei alapján, és a Hatóság hagyja jóvá. A „C”, a „D” és az „E” kategóriába tartozó pilóta nélküli állami légijármű kezelő szakszolgálati engedély megszerzésére irányuló tanfolyam tematikáját a 4. melléklet 1. pontjában foglaltak szerint kell összeállítani.
(4) A szakszolgálati vizsgára felkészítő tanfolyam előtt a képző szervezet tájékoztatja a Hatóságot
a) a tanfolyam helyéről és időpontjáról,
b) a szakterület megnevezéséről és
c) az adott tanfolyam órarendjéről.
(5) A szakszolgálati engedély meghosszabbítására és kiterjesztésére szervezett tanfolyam időtartama 5 nap. A tanfolyamot az indítását követő 20 napon belül be kell fejezni.
(6) A szakszolgálati engedély megszerzésére, kiterjesztésére szervezett tanfolyam időtartama minimálisan 30 tanóra, a szakszolgálati engedély meghosszabbítására szervezett tanfolyam időtartama minimálisan 15 tanóra.
(7) A pályázó a tanfolyamon köteles részt venni. Hiányzás az összóraszám 20%-ának erejéig igazolható.
(8) A pályázót új tanfolyamra kell beiskolázni, ha a (7) bekezdésben előírt feltétel nem teljesül.
(9) A pályázó beiskolázásáról, képzéséről a munkáltató intézkedik, aki a szakszolgálati engedéllyel rendelkező személyekről nyilvántartást vezet.
(10) A „C”, a „D” és az „E” kategóriájú pilóta nélküli állami légijármű szakszolgálati engedély megszerzésére irányuló gyakorlati képzés tematikáját a képző szervezet alakítja ki, és a Hatóság hagyja jóvá.
32. A szakszolgálati vizsga
67. § (1) A szakszolgálati vizsga során a Hatóság meggyőződik a pályázó önálló munkavégzéshez szükséges jártasságának meglétéről.
(2) A Hatóság gyakorlati vizsgát a repülések tervezése függvényében tart.
68. § (1) A szakszolgálati engedély megszerzésének vizsgakövetelményeit a „C”, a „D” és az „E” kategóriájú pilóta nélküli állami légijármű esetén a Hatóság határozza meg.
(2) A vizsgabizottság legalább 2 főből áll.
(3) A bizottság elnöke és tagja – a (4) bekezdésben foglalt kivétellel – a Hatóság személyi állományába tartozó, szakszolgálati engedéllyel rendelkező, az adott szakterületen jártas személy lehet.
(4) Bizottsági tagként indokolt esetben a munkáltató egyetértésével az üzembentartó vagy az üzemeltető oktatói szakszolgálati engedéllyel és legalább 2 év szakmai gyakorlattal rendelkező tagja (a továbbiakban: hatósági megbízott) is kijelölhető.
(5) A hatósági megbízotti engedély kiadásának feltétele a Hatóság által meghatározott vizsgakövetelmények témaköreiből sikeres elméleti vizsga teljesítése.
(6) A hatósági megbízotti engedély hatálya 24 hónap. Az engedélyt a Hatóság visszavonja, ha a hatósági megbízott a szakmai vagy eljárási szabályokat megsérti.
(7) A hatósági megbízott személyére az engedély lejártát megelőző 30 napon belül a munkáltató tesz javaslatot.
(8) A hatósági megbízott vizsgáztatói tevékenységét a Hatóság folyamatosan ellenőrzi.
(9) A pilóta nélküli állami légijármű kezelő személyzet és pilóta nélküli állami légijármű kezelő személyzet oktató szakszolgálati engedély kérelmének tartalmát az 5. melléklet határozza meg.
69. § (1) A szakszolgálati vizsga elméleti és gyakorlati részből áll.
(2) A pályázó elméleti vizsga keretében bizonyítja, hogy a 4. mellékletben meghatározott elméleti tantárgyakból rendelkezik azzal a szakismerettel, amely a pilóta nélküli állami légijármű kezelőt megillető jogosultságoknak megfelel.
(3) A pályázó gyakorlati vizsga keretében bizonyítja, hogy rendelkezik azzal a szakismerettel, amely a pilóta nélküli állami légijármű kezelőt megillető jogosultságoknak megfelel. A gyakorlati vizsgát a repülés fázisainak megfelelően, a 4. melléklet 2. pontjában meghatározottak szerint kell lefolytatni.
(4) Az elméleti és gyakorlati ismeretek és készségek értékelése kétfokozatú minősítéssel, „megfelelt” és „nem felelt meg” értékeléssel történik.
(5) A gyakorlati vizsgához szükséges személyi, tárgyi és technikai feltételeket a képző szervezet biztosítja.
(6) A vizsgázó felkészültségét a vizsgabizottság ellenőrzi.
(7) Sikertelen a vizsga, ha a vizsgázó
a) elméleti vizsga esetén bármely témakörben szerzett pontszáma nem éri el az adható pontszám 70%-át, ezért „nem felelt meg” értékelést kapott, vagy
b) gyakorlati vizsga esetén „nem felelt meg” értékelést kapott.
(8) Sikertelen vizsga után a vizsgázó 3 alkalommal tehet ismételt vizsgát.
(9) Az ismételt vizsga időpontját a Hatóság vezetője határozza meg, amely
a) az első sikertelen vizsgát követő legalább 15 nap elteltével,
b) az első sikertelen megismételt vizsgát követő legalább 30 nap elteltével, vagy
c) a második sikertelen megismételt vizsgát követő legalább 90 nap elteltével, a szakszolgálati vizsgára felkészítő tanfolyam újbóli elvégzése és a Hatóság által jóváhagyott a vizsgázó egyéni képességeinek megfelelően kialakított speciális gyakorlati képzési program teljesítése után jelölhető ki.
(10) Az elméleti és a gyakorlati vizsga eredményéről a Hatóság a pályázót vagy az engedélyest – a munkáltató útján – a vizsgát követő 5 munkanapon belül írásban értesíti.
(11) A sikeres gyakorlati vizsgát követően a Hatóság igazolást állít ki. Az igazolás birtokában a sikeres elméleti és gyakorlati vizsgát tett személy a szakszolgálati engedély kézhezvételéig szakszolgálati tevékenységet folytathat.
33. A szakszolgálati engedély kiadásának feltételei
70. § Az állami célú légiközlekedésben pilóta nélküli állami légijármű rendszer kezelésére a 6. melléklet szerinti szakszolgálati engedélyt az kaphat, aki
a) a szakszolgálatra a pilóta nélküli állami légijármű kategóriája, valamint a szakszolgálat típusa szerint e rendeletben meghatározott szakmai és egészségi követelményeknek megfelel,
b) rendelkezik az egyes szakszolgálati engedély megszerzéséhez, meghosszabbításához, megújításához vagy a kiterjesztéséhez e rendeletben előírt feltételekkel, és
c) sikeres elméleti és gyakorlati szakszolgálati vizsgát tett.
71. § (1) A pilóta nélküli állami légijármű kezelő személyzet szakszolgálati engedély megszerzésének feltétele
a) az 5. melléklet szerinti adattartalmú kérelem benyújtása a Hatósághoz,
b) a „C” és a „D” kategóriájú pilóta nélküli állami légijármű kezelő szakszolgálati engedély esetén a kezelő legalább középfokú iskolai végzettsége, valamint az „E” kategóriájú pilóta nélküli állami légijármű kezelő szakszolgálati engedély esetén a kezelő felsőfokú iskolai végzettsége vagy képzettsége,
c) a szakszolgálati vizsgára felkészítő tanfolyam igazolása,
d) a „C”, a „D” vagy az „E” kategóriájú pilóta nélküli állami légijármű kezelő szakszolgálati engedély esetén a légiközlekedési hatóság erre vonatkozó engedélyével rendelkező szervezet által kibocsátott angol nyelvű rádiótávbeszélő engedély vagy az ismereteket igazoló dokumentum és
e) a képzési tematikában meghatározott repülési feladat végrehajtása az adott típusú pilóta nélküli állami légijármű rendszerrel gyakorló kezelőként.
(2) A pilóta nélküli állami légijármű kezelő személyzet szakszolgálati engedély meghosszabbításának feltétele
a) a 70. § szerint kiadott szakszolgálati engedély és
b) legalább 6 repülési feladat sikeres végrehajtása pilóta nélküli állami légijármű kezelő személyzetként a vizsgát megelőző 12 hónapban.
72. § (1) A pilóta nélküli állami légijármű kezelő személyzet szakszolgálati engedély jogosítja az engedélyest a pilóta nélküli állami légijármű rendszer kezelő szakszolgálati tevékenység végzésére.
(2) A pilóta nélküli állami légijármű kezelő személyzet szakszolgálati engedély kiterjeszthető pilóta nélküli állami légijármű rendszer kezelőszemélyzet oktató szaktevékenység végzésére.
(3) A pilóta nélküli állami légijármű kezelő személyzet szakszolgálati engedély időbeli hatálya 36 hónap.
(4) A szakszolgálati engedély megszerzése, megújítása és kiterjesztése iránti hatósági eljárás alatt, az eredményes gyakorlati vizsgát követően a katonai légügyi hatóság igazolást állít ki.
(5) Az igazolás birtokában az eredményes elméleti és gyakorlati vizsgát tett személy a szakszolgálati engedély kézhezvételéig szakszolgálati tevékenységet folytathat.
73. § (1) A pilóta nélküli állami légijármű kezelőszemélyzet oktató kiterjesztés megszerzésének feltételei a következők:
a) legalább középfokú iskolai végzettség,
b) oktatói szakszolgálati vizsgára felkészítő tanfolyam igazolása és
c) legalább 40 felszállás az adott pilóta nélküli állami légijármű kezelő személyzeteként.
(2) A pilóta nélküli állami légijármű kezelőszemélyzet oktató kiterjesztés meghosszabbításának feltétele
a) a 70. § szerint kiadott szakszolgálati engedély és
b) legalább 5 repülési feladat pilóta nélküli állami légijármű kezelő személyzeteként, valamint 5 repülési feladat légijármű kezelő-oktatóként a vizsgát megelőző 12 hónapban.
(3) A pilóta nélküli állami légijármű kezelőszemélyzet oktató kiterjesztés jogosítja az engedélyest pilóta nélküli állami légijármű rendszer irányítására, valamint a kezelő személyzet felkészítésére.
74. § A pilóta nélküli állami légijármű szakszolgálati engedély megújításának feltételei a következők:
a) a kérelem a szakszolgálati engedély lejártát követő 12 hónapon belül benyújtásra kerül,
b) a kérelmező rendelkezik a 70. § szerinti feltételek alapján kiadott szakszolgálati engedéllyel, és
c) a kérelmező a szakszolgálati engedély megújítása iránti kérelem benyújtását megelőző 12 hónapon belül sikeresen végrehajtott legalább 6 repülési feladatot.
34. A szakszolgálati engedély helyszíni elvétele
75. § (1) A Hatóság jogosult a légiközlekedési szaktevékenységgel összefüggő elméleti és gyakorlati jogosultság, valamint a felkészültség ellenőrzésére.
(2) A Hatóság a szakszolgálati engedélyt az ellenőrzés során a helyszínen elveszi, ha
a) a szakszolgálati engedély időbeli hatálya lejárt,
b) a nyilvántartás szerint azt nem az engedélyben feltüntetett személy részére állították ki,
c) a szakszolgálati engedélyben illetéktelen személy részéről javítás, törlés vagy más beavatkozás jelei észlelhetők, vagy a szakszolgálati engedély anyaga, kivitele a valóditól eltér, vagy
d) az engedélyes az ellenőrzés során nem felel meg az e rendeletben foglalt követelményeknek, magatartásával a légiközlekedés biztonságát veszélyezteti, vagy a szakszolgálati tevékenység ellátásának szabályait megsérti.
(3) A Hatóság a szakszolgálati engedély elvételéről jegyzőkönyvet vesz fel, amely tartalmazza az elvétel e rendeletben meghatározott indokát.
(4) A szakszolgálati engedély helyszíni elvételének elrendelésére okot adó körülményről a Hatóság haladéktalanul értesíti a munkáltatót.
(5) A szakszolgálati engedély a helyszíni elvételt követően csak akkor adható vissza, ha
a) a szakszolgálati engedély hatályos, és
b) az engedélyes az elvételt követően sikeres elméleti és gyakorlati vizsgát tett.
(6) Ha az engedélyessel szemben szakszolgálati engedélyhez kötött tevékenységgel összefüggő bűncselekmény vagy szabálysértés miatt büntető- vagy szabálysértési eljárás indul, akkor az eljárás megindítása esetén a szakszolgálati engedélyt a rendőrség a helyszínen elveszi. Az elvett okmányt az eljáró rendőri szerv 5 napon belül megküldi a Hatóságnak.
35. A pilóta nélküli állami légijármű rendszert kezelő személyzet egészségi követelményei
76. § (1) Az „A1”, az „A2, a „B1”, a „B2” és az „F” kategóriába tartozó pilóta nélküli állami légijármű kezelő személyzetnek rendelkeznie kell a beosztás ellátásához jogszabályban előírt egészségi, pszichikai és fizikai feltételekkel.
(2) A „C”, a „D” és az „E” kategóriába tartozó pilóta nélküli állami légijármű kezelő személyzetnek rendelkeznie kell az állami célú légi közlekedés repülőegészségi feltételeiről szóló jogszabályban meghatározott, a Hatóság által kiállított repülőegészségi minősítéssel.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
77. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
78. § (1) E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
(2) E rendelet rendelkezései nem érintik az e rendelet hatálybalépését megelőzően a pilóta nélküli állami légijárművek repüléséről szóló 38/2021. (II. 2.) Korm. rendelet szerint megszerzett jogosultságokat, képző szervezetek jóváhagyását, valamint a típusalkalmassági és légialkalmassági bizonyítványok hatályát.
79. § Hatályát veszti a pilóta nélküli állami légijárművek repüléséről szóló 38/2021. (II. 2.) Korm. rendelet.
Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök
1. melléklet a 307/2025. (X. 9.) Korm. rendelethez
1. Jogszabályi megfelelőség vizsgálata
1.1. Az „A1”, az „A2”, a „B1” és a „B2” kategóriába tartozó pilóta nélküli állami légijármű esetében a jogszabályi megfelelőség vizsgálatánál a következő feladatokat kell végrehajtani:
1.1.1. maximális felszálló tömeg ellenőrzése,
1.1.2. kategória megállapítása,
1.1.3. rendelkezésre álló gyártói és más állam légügyi hatósága által kiállított engedélyek vizsgálata,
1.1.4. a kommunikációra használt rádió berendezés engedélyeinek vizsgálata, amelynek illeszkednie kell a NATO és az EU előírásaihoz, és
1.1.5. annak vizsgálata, hogy a műszaki és az üzemeltetési utasítás tartalmazza-e azokat a szükséges leírásokat és eljárásokat, amelyek alapján a pilóta nélküli állami légijármű rendszer az előírásoknak megfelelően üzemeltethető.
2. Gyakorlati vizsgálat
2.1. Az „A1”, az „A2”, a „B1” és a „B2” kategóriába tartozó pilóta nélküli állami légijármű esetében a pilóta nélküli légijármű típusalkalmasságának megállapításához legalább a következő, jellemzően repüléses vizsgálatokat kell végrehajtani a légijármű gyártója által meghatározott teljesítményadatok ellenőrzése érdekében:
2.1.1. a légijármű stabil repülési képességének ellenőrzése és manőverező képességének ellenőrzése,
2.1.2. a pilóta nélküli légijármű adatkapcsolati teljesítményének ellenőrzése,
2.1.3. a pilóta nélküli légijárművel teljesíthető maximális repülési idő ellenőrzése,
2.1.4. a pilóta nélküli légijárművel elérhető maximális repülési magasság ellenőrzése,
2.1.5. a pilóta nélküli légijárművel elérhető maximális repülési sebesség ellenőrzése,
2.1.6. a pilóta nélküli légijárművel elérhető maximális hatótávolság ellenőrzése,
2.1.7. annak ellenőrzése, hogy biztosított-e a pilóta nélküli állami légijármű rendszer folyamatos adatkapcsolata a műszaki leírásban rögzített távolságon belül, és
2.1.8. annak ellenőrzése, hogy a műszaki leírásban rögzített, gyártó vagy a kezelő által programozott vészhelyzeti eljárásokat a pilóta nélküli állami légijármű végrehajtja-e külső beavatkozás nélkül.
2. melléklet a 307/2025. (X. 9.) Korm. rendelethez
1. Jogszabályi megfelelőség vizsgálata
1.1. A „C”, a „D” és az „E” kategóriába tartozó pilóta nélküli állami légijármű esetében a jogszabályi megfelelőség vizsgálatánál a következő feladatokat kell végrehajtani:
1.1.1. össztömeg ellenőrzése,
1.1.2. kategória megállapítása,
1.1.3. rendelkezésre álló gyártói és más állam légügyi hatósága által kiállított engedélyek vizsgálata és
1.1.4. a kommunikációra használt rádió berendezés engedélyeinek vizsgálata, aminek illeszkednie kell a NATO és az EU előírásaihoz.
1.2. Típusalkalmassági vizsgálat során végrehajtott ellenőrzések köre a következő:
1.2.1. az anyagvizsgálat,
1.2.2. a fárasztási, szilárdsági és merevségi vizsgálat,
1.2.3. a tömeg- és tömegközéppont-mérés,
1.2.4. a gyári ellenőrző repülés.
1.3. A Hatóság elfogadhatja a gyári ellenőrzés, illetve berepülés hivatalos jegyzőkönyvét is.
2. Gyakorlati vizsgálat
2.1. A „C”, a „D” és az „E” kategóriába tartozó pilóta nélküli állami légijármű esetében a légijármű típusalkalmasságának megállapításához legalább a következő, jellemzően repüléses vizsgálatokat kell végrehajtani a légijármű gyártója által meghatározott teljesítményadatok ellenőrzése érdekében:
2.1.1. a pilóta nélküli légijármű stabil repülési képességének ellenőrzése,
2.1.2. a pilóta nélküli légijármű manőverező képességének ellenőrzése,
2.1.3. a pilóta nélküli légijárművel teljesíthető maximális repülési idő ellenőrzése,
2.1.4. a pilóta nélküli légijárművel elérhető maximális repülési magasság ellenőrzése,
2.1.5. a pilóta nélküli légijárművel elérhető maximális repülési sebesség ellenőrzése,
2.1.6. a pilóta nélküli légijárművel elérhető maximális hatótávolság ellenőrzése,
2.1.7. annak ellenőrzése, hogy biztosított-e a pilóta nélküli állami légijármű rendszer folyamatos adatkapcsolata a műszaki leírásban rögzített távolságon belül, és
2.1.8. annak ellenőrzése, hogy a műszaki leírásban rögzített, gyártó vagy a kezelő által programozott vészhelyzeti eljárásokat a pilóta nélküli állami légijármű végrehajtja-e külső beavatkozás nélkül.
3. melléklet a 307/2025. (X. 9.) Korm. rendelethez
1. A tanfolyam tematikájának legalább a következőkre kell kiterjednie:
1.1. repülésbiztonság,
1.2. légtérkorlátozások,
1.3. jogi szabályozás,
1.4. emberi teljesítőképesség határai,
1.5. operatív eljárások,
1.6. általános pilóta nélküli légijármű ismeret,
1.7. adatvédelem,
1.8. biztosítás,
1.9. légiközlekedés-védelem,
1.10. repülésmeteorológiai ismeretek.
4. melléklet a 307/2025. (X. 9.) Korm. rendelethez
1. Elméleti képzés
1.1. Az elméleti képzés általános és az adott kategóriára vonatkozó specifikus ismeretekből áll, amelyek legalább a következő területek, tevékenységek oktatását foglalják magukban:
1.1.1. Aerodinamikai alapismeretek,
1.1.2. Repülésmechanikai alapismeretek,
1.1.2.1. Szárnyon keletkező erők,
1.1.2.2. Sárkányszerkezet igénybevételei,
1.1.3. Elektrotechnikai alapismeretek,
1.1.4. Rádióhullámok alapismerete,
1.1.4.1. Elektromágneses hullámok,
1.1.4.2. Hullámhossz, amplitúdó, frekvencia,
1.1.4.3. Frekvencia, frekvenciasávok,
1.1.4.4. Rádiózavart okozó körülmények és események,
1.1.5. Légiközlekedési alapismeretek,
1.1.5.1. Jogi szabályozás,
1.1.5.1.1. Alapfogalmak,
1.1.5.1.2. A pilóta nélküli állami légijármű kezelő, a segítő személy és az üzembentartó feladata,
1.1.5.1.3. A pilóta nélküli állami légijármű alapfelszereltsége,
1.1.5.1.4. Üzemeltetéshez szükséges engedélyek,
1.1.5.1.5. A pilóta nélküli állami légijármű működtetésének feltételei,
1.1.5.2. Látvarepülési és műszeres repülési eljárások szabályai,
1.1.5.2.1. Minimális távolságok, oldalirányú és magassági elkülönítés szabályai,
1.1.5.2.2. Légiforgalmi szabályok és légiforgalmi szolgálatok,
1.1.5.2.3. Definíciók,
1.1.5.2.4. Légiforgalmi szolgálatok szerepe,
1.1.5.2.5. Légtér felosztása,
1.1.5.2.6. Légtérosztályok szabályai,
1.1.5.2.7. Repüléstájékoztató körzetek, irányító körzetek és repülőtéri irányító körzetek felosztása,
1.1.5.2.8. Légiforgalmi irányító szolgálatok és repüléstájékoztató szolgálatok feladatai,
1.1.5.3. A Nemzetközi Polgári Repülési Egyezmény,
1.1.6. Repülésmeteorológiai alapismeretek,
1.1.6.1. Meteorológia tájékoztatások beszerzése és alkalmazása,
1.1.6.2. A látási viszonyok alakulása különböző időjárási körülmények között,
1.1.6.3. Szél, felhőzet, csapadék és köd hatása a repülésre,
1.1.6.4. Jegesedés hatása a repülésre,
1.1.7. Helymeghatározás, navigáció,
1.1.7.1. Műholdas navigáció működési elve, pontossága, zavarása,
1.1.7.2. Légiforgalmi térképek alkalmazása,
1.1.8. Az adott kategóriájú pilóta nélküli állami légijármű rendszerre vonatkozó specifikus ismeretek moduljai,
1.1.9. Repüléstervezés,
1.1.9.1. Időjárás-előrejelzés és jelenlegi időjárás,
1.1.9.2. Repülési útvonal meghatározása,
1.1.9.3. Repülés előkészítése,
1.1.9.4. Szükséges engedélyek beszerzése,
1.1.9.5. Repülés végrehajtása,
1.1.9.6. Dokumentáció,
1.1.10. Repülésbiztonság,
1.1.10.1. Veszélyek és hibák felismerése, kezelésének lehetőségei,
1.1.10.2. Kényszerhelyzetek megoldási lehetőségei,
1.1.11. Légialkalmasság,
1.1.11.1. A légialkalmassági bizonyítvány kiadásának feltételei,
1.1.11.2. A légialkalmassági vizsgálat menete,
1.1.11.3. A légialkalmassági felülvizsgálat ideje és menete.
1.2. Emberi teljesítőképesség.
2. Gyakorlati képzés
2.1. A tematika legalább a következő területek, tevékenységek oktatását foglalja magában:
2.1.1. A pilóta nélküli állami légijármű felszállása előtti tevékenységek,
2.1.1.1. Az időjárás megfelelőségének ellenőrzése,
2.1.1.2. A pilóta nélküli állami légijármű rendszer összeszerelése,
2.1.1.3. Adatkapcsolat létrehozása a pilóta nélküli állami légijármű és a munkaállomás között,
2.1.1.4. A pilóta nélküli állami légijármű fel- és leszállásához szükséges helyszín biztosítása,
2.1.1.5. Szükség esetén a légiforgalmi szolgálat engedélyének beszerzése,
2.1.2. A pilóta nélküli állami légijármű repülése közbeni tevékenységek végrehajtása a pilóta nélküli állami légijármű felszereltségének, műszerezettségének, valamint műszaki lehetőségeinek függvényében,
2.1.2.1. A pilóta nélküli állami légijármű rendeltetésszerű irányítása,
2.1.2.1.1. Elkerülő manőverek,
2.1.2.1.2. Kényszerhelyzeti eljárások,
2.1.2.1.3. Repülés végrehajtása normál és oldalszélben,
2.1.3. A pilóta nélküli állami légijármű földet érése utáni tevékenységek,
2.1.3.1. Adatkapcsolat megszüntetése a pilóta nélküli állami légijármű és a munkaállomás között,
2.1.3.2. A pilóta nélküli állami légijármű rendszer szétszerelése,
2.1.3.3. Repülési és üzemi napló készítése.
3. A vizsga
3.1. Elméleti vizsga
3.2. Gyakorlati vizsga
3.3. A Hatóság a vizsgaszabályzatban határozza meg a vizsga végrehajtására vonatkozó tűréshatárokat.
3.4. A sikeres vizsga feltételei:
3.4.1. A gyakorlati vizsga csak akkor kezdhető meg, ha a növendék sikeres elméleti vizsgát tett.
3.4.2. A növendéknek a vizsga megkezdéséig legalább 12 fel- és leszállással, valamint legalább
6 repült órával kell rendelkeznie az adott pilóta nélküli állami légijármű kategóriára vonatkozóan.
3.4.3. A vizsga csak akkor tekinthető sikeresnek, ha a növendék mind az elméleti, mind a gyakorlati vizsgarészt sikeresen teljesítette.
3.5. Az elméleti vizsga elévülési ideje 1 év.
4. Az oktatói jogosítás kiterjesztésének feltételei:
4.1. Repülési tapasztalat
4.1.1. Az oktatónak legalább 40 felszállással kell rendelkeznie adott pilóta nélküli állami légijárművel kezelőként.
4.1.2. A felszállások számát, valamint a repült órák számát a repülési naplóval kell igazolni.
4.2. Kompetencia
4.2.1. Az oktató képes
4.2.1.1. a növendéket a vonatkozó szakszolgálati engedély kiadásához szükséges szintre felkészíteni,
4.2.1.2. a pilóta nélküli állami légijárműre, valamint a feladatban részt vevő és részt nem vevő személyekre és a forgalomban részt vevő más légijárművekre, pilóta nélküli légijárművekre tekintve veszélyes helyzeteket felismerni, a vészhelyzeteket elkerülni,
4.2.1.3. az időt megfelelően beosztani az oktatási célkitűzések eléréséhez,
4.2.1.4. a növendék teljesítményének értékelésére,
4.2.1.5. a növendék előrehaladását figyelemmel kísérni,
4.2.1.6. a növendéket vizsgáztatni,
4.2.1.7. a képzési időszakokat értékelni, és
4.2.1.8. az eredményeket jelenteni.
5. melléklet a 307/2025. (X. 9.) Korm. rendelethez
1. A kérelmező adatai:
1.1. a kérelmező természetes személyazonosító adatai,
1.2. a kérelmező legmagasabb iskolai és szakmai végzettsége,
1.3. a kérelmező angol nyelvismereti szintje,
1.4. a kérelmező angol nyelvű rádiótávbeszélő engedélye vagy az ismereteket igazoló dokumentum száma és kelte,
1.5. a szervezeti egység megnevezése, postacíme,
1.6. ha a pályázó rendelkezik szakszolgálati engedéllyel, a szakszolgálati engedély száma és időbeli hatálya,
1.7. a kérelem jellege,
1.8. a pilóta nélküli állami légijármű kategóriája és típusa,
1.9. a kért jogosítás és típus,
1.10. a kért kiterjesztés,
1.11. a pilóta nélküli állami légijármű kategóriában teljesített összes repült idő,
1.12. az elmúlt 12 hónapban teljesített repült idő,
1.13. a keltezés és a pályázó aláírása és
1.14. a munkáltató igazolása arról, hogy a pályázó megfelel az e rendeletben előírt feltételeknek.
6. melléklet a 307/2025. (X. 9.) Korm. rendelethez
1. A pilóta nélküli állami légijármű kezelő személyzet és pilóta nélküli állami légijármű kezelő személyzet oktató kétnyelvű szakszolgálati engedély a következőket tartalmazza:
1.1. a kiállító hatóság neve,
1.2. a „PILÓTA NÉLKÜLI ÁLLAMI LÉGIJÁRMŰ KEZELŐ SZEMÉLYZET SZAKSZOLGÁLATI ENGEDÉLY” szöveg,
1.3. a kiállító állam megnevezése,
1.4. az engedély száma,
1.5. az engedélyes neve, születési helye és ideje, saját kezű aláírása,
1.6. a kiállító hatóság bélyegzőlenyomata, a kiállítás dátuma, a kiállító aláírása,
1.7. a kiadás dátuma,
1.8. az engedély időbeli hatálya,
1.9. a rádióforgalmazási jogok,
1.10. megjegyzések,
1.11. a rádióforgalmazási jogokat igazoló okirat száma,
1.12. az engedélyben használt rövidítések megnevezése,
1.13. az „A pilóta nélküli állami légijármű szakszemélyzetének mindig magánál kell tartania a szakszolgálati engedélyt és az orvosi minősítést igazoló betétlapot, ha a szakszolgálati engedéllyel járó jogokat gyakorolja.” szöveg,
1.14. a „Jelen szakszolgálati engedély egy fényképes személyazonosításra alkalmas okmánnyal együtt érvényes!” szöveg,
1.15. a pilóta nélküli állami légijármű kategóriája és típusa, a jogosítás és a kiterjesztés megnevezése, a tevékenység végzésének feltételhez kötése.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás