• Tartalom

31/2025. (XII. 30.) NGM utasítás

31/2025. (XII. 30.) NGM utasítás

a Nemzetgazdasági Minisztérium kötelezettségvállalásának szabályozásáról

2025.12.31.

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 10. § (5) bekezdése és az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 13. § (2) bekezdés a) pontja alapján, valamint a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontjára figyelemmel a következő utasítást adom ki:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. Az utasítás hatálya

1. § Az utasítás hatálya kiterjed a Nemzetgazdasági Minisztérium (a továbbiakban: NGM) által az NGM igazgatása, az NGM fejezeti kezelésű előirányzatai, valamint – az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Áhsz.) 1. mellékletében szereplő központi kezelésű előirányzatok kivételével – az NGM fejezet központi kezelésű előirányzatai (a továbbiakban: központi kezelésű előirányzatok) felhasználásával megvalósuló, természetes vagy jogi személlyel, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel kötendő valamennyi szerződésre és az NGM képviseletében teendő valamennyi jognyilatkozatra, amennyiben az a költségvetési előirányzat terhére vagy javára fizetési, illetve más teljesítési, szolgáltatási kötelezettséggel jár.

2. § Amennyiben külön utasítás másként nem rendelkezik, jelen utasítás rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni

a) a foglalkoztatottak személyi juttatásaira,

b) a belföldi és külföldi kiküldetésekre,

c) a protokollhoz, rendezvényekhez kapcsolódó reprezentációs kiadásokra, valamint a fordításra,

d) az oktatásra és képzési rendszerre,

e) a támogatás nyújtására,

f) a beszerzésekre,

g) a központi kezelésű előirányzatokra.

3. § A kötelezettségvállalásokat kezdeményező, véleményező, előkészítő, ellenjegyző, ellenőrzést végző és aláíró, továbbá a kapcsolódó pénzügyi-számviteli tevékenységeket végző foglalkoztatottak a kötelezettségek vállalása, nyilvántartása során a jelen utasítás rendelkezéseinek megfelelően kötelesek eljárni.

4. § A jelen utasításban nem szabályozott kérdésekben a Magyarország központi költségvetéséről szóló törvény, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.), a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.), az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.), az Áhsz., valamint az NGM Szervezeti és Működési Szabályzatának előírásait kell alkalmazni.

2. Értelmező rendelkezések

5. § Jelen utasítás alkalmazásában

1. beszerzés: árubeszerzés, szolgáltatási koncesszió, szolgáltatás megrendelése, építési beruházás vagy építési koncesszió megrendelésére vagy ilyen tárgyban szerződés megkötésére irányuló visszterhes kötelezettségvállalás, amely nem tartozik a 14–18. §-ban meghatározott támogatási jogviszony és egyéb fizetési kötelezettségek körébe, továbbá nem minősül a foglalkoztatási jogviszony létesítésére irányuló jognyilatkozatnak;

2. gazdálkodási szervezeti egység: a fejezeti kezelésű előirányzatokat és a központi kezelésű előirányzatokat érintő ügyekben a Költségvetési Főosztály, az NGM igazgatását érintő ügyekben a Gazdálkodási Főosztály, a fejezeti kezelésű előirányzatok terhére nyújtott támogatások ellenőrzése tekintetében az Ágazati Előirányzatok Főosztály;

3. kötelezettségvállalás: az Áht. 1. § 15. pontja szerinti fogalom;

4. szakmai szervezeti egység: az NGM azon hivatali egysége, amely az adott előirányzat felhasználását és az azzal összefüggő társadalmi cél működtetését, szakmai feladat elvégzését

a) az NGM igazgatásának költségvetése,

b) a fejezeti kezelésű előirányzatok,

c) a központi kezelésű előirányzatok

terhére szakmai felelősként ellátja.

5. csoportos támogatói okirat: a hitel- és garanciaprogramok – az Ávr. 88. § (1) bekezdés c) pontja szerinti folyósított támogatások – esetében, egyszerre egyidejűleg több vállalkozás, Kedvezményezett részére kiállított támogatói okirat. A Kedvezményezettek listaszerűen kerülnek felsorolásra, amely lista a támogatói okirat mellékletét képezi, és a Kormány honlapján rendszeres időközönként közzétételre kerül.

II. Fejezet

KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

3. A kötelezettségvállalás előzetes jóváhagyása

6. § (1) Az NGM nevében történő kötelezettségvállaláshoz – a 36–38. § kivételével –

a) a nettó 25 millió forintot el nem érő NGM igazgatást érintő kötelezettségvállalás esetén a Gazdálkodási Főosztály vezetője, a nettó 25 millió forintot el nem érő NGM fejezeti vagy központi kezelésű előirányzatot érintő kötelezettségvállalás esetén a Költségvetési Főosztály vezetője,

b) a nettó 25 millió forintot elérő, de a nettó 1 milliárd forintot meg nem haladó kötelezettségvállalás esetén a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár, akadályoztatása esetén a közigazgatási államtitkár,

c) a nettó 1 milliárd forintot elérő és azt meghaladó kötelezettségvállalás esetén a közigazgatási államtitkár

előzetes jóváhagyása szükséges.

(2) Szerződésmódosítás esetén a kötelezettségvállalás-módosításhoz – a kötelezettségvállalás módosított összege alapján – az (1) bekezdésben meghatározott összeghatárok szerinti előzetes jóváhagyás szükséges.

(3) Az előzetes kötelezettségvállalás jóváhagyásához a partner által a 10. melléklet szerinti átláthatósági nyilatkozat, valamint a 11. melléklet szerinti, az államigazgatási szervek integritásirányítási rendszeréről és az érdekérvényesítők fogadásának rendjéről szóló 50/2013. (II. 25.) Korm. rendelet alapján alkalmazott korrupcióellenes nyilatkozat kitöltése szükséges.

4. Kötelezettségvállalásra jogosultak

7. § Az NGM nevében kötelezettséget vállalni – a 36–38. §-ban foglaltak kivételével – kizárólag pénzügyi ellenjegyzést követően lehet az Áht. 37. § (1) bekezdésére figyelemmel.

8. § (1) Az NGM nevében a költségvetési szervi, valamint a központi és a fejezeti kezelésű előirányzatok terhére kötelezettségvállalásra jogosult

a) a nemzetgazdasági miniszter értékhatár nélkül,

b) a közigazgatási államtitkár értékhatár nélkül,

c) a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár értékhatár nélkül,

d) a közigazgatási államtitkár által felhatalmazással írásban kijelölt, az NGM alkalmazásában álló állami vezető vagy vezető beosztású munkatárs, a felhatalmazásban meghatározott értékhatárig, figyelemmel az összeférhetetlenségi szabályok betartására.

(2) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti kijelölés hiányában az NGM igazgatása tekintetében

a) bruttó 500 ezer forint értékhatárig mindazon szakképesítések, hatósági képesítések vonatkozásában, amelyeket jogszabály vagy jogszabály alapján kiadott programkövetelmény az adópolitikáért, az államháztartásért, valamint a számviteli szabályozásért felelős miniszter felelősségi körébe utal, a Számviteli és Közfelügyeleti Főosztály főosztályvezetője,

b) bruttó 50 millió forint értékhatárig

ba) a Személyügyi és Szervezetfejlesztési Főosztály főosztályvezetője, az általa vezetett főosztály tárgykörében felmerült kiadások tekintetében,

bb) a helyettes államtitkár, az általa vezetett helyettes államtitkárság feladatainak tárgykörében felmerült kiadások tekintetében,

c) bruttó 100 millió forint értékhatárig az államtitkár, az általa vezetett államtitkárság igazgatási feladatainak tárgykörében felmerült kiadások tekintetében

jogosult kötelezettségvállalásra.

9. § Az értékhatár-kötöttség ügyletenkénti kötelezettségvállalásra vonatkozik.

10. § A kötelezettségvállalásra jogosult személy és a szakmai szervezeti egység felelős az előirányzat szabályos, jogszerű, gazdaságos, eredményes és szakmailag megalapozott felhasználásért.

III. Fejezet

A KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁS TÍPUSAI

5. Elküldött és visszaigazolt megrendelés

11. § Ha a kötelezettségvállalás tárgya egyszerű megítélésű, teljesítése rövid határidőn belül történik, valamint a kötelezettségvállalás értéke nem éri el a nettó négymillió forintot, szerződéssel egyenrangú írásos megrendelés is alkalmazható.

12. § Az elküldött és visszaigazolt megrendelés – a megrendelőlap írásban történő visszaigazolásával – kötelezettségvállalásnak minősül. Amennyiben a kiküldött megrendelésre a kiküldést követő egy munkanapon belül a partner által történő írásos visszaigazolásra nem kerül sor az NGM irányába, úgy a partner a megrendelőlap tartalmában foglaltakat fenntartás nélkül elfogadja, és azt magára nézve kötelezően elismeri. Az egyéb rendelkezéseket a Nemzetgazdasági Minisztérium beszerzéseinek és közbeszerzéseinek szabályozásáról szóló NGM utasítás tartalmazza.

6. Szerződés

13. § Azon beszerzések esetén, amelyek a 12. § szerinti feltételeknek nem felelnek meg, szerződést kell kötni az Ávr. 50. §-ának a figyelembevételével.

7. Támogatási szerződés, támogatói okirat

14. § (1) A fejezeti és központi kezelésű előirányzatok terhére, államháztartáson kívüli és belüli szervezetek részére az Áht. 48. §-ának, valamint az Ávr. 101/A. §-ának rendelkezései szerint költségvetési támogatás nyújtható, az előirányzat felhasználására vonatkozó, az Áht. 109. § (5) bekezdése szerinti rendeletben meghatározott szabályokkal összhangban.

(2) Az NGM igazgatása terhére az Áht. 41. §-ának rendelkezései szerint nyújtható támogatás.

15. § (1) Költségvetési támogatás biztosítása esetén kötelezettségvállalásra javaslatot (a továbbiakban: támogatási javaslat) írásban, a támogatott tevékenység célja szerint illetékes főosztályvezető mint szakmai javaslattevő tesz. A szakmai javaslattevő támogatási javaslatát a támogatott tevékenység célja szerint érintett fejezeti kezelésű előirányzat / részfeladat tekintetében a kötelezettségvállaló részére teszi meg. A támogatói döntést a kötelezettségvállalásra jogosult személy hozza meg. A kötelezettségvállalásra jogosult személy vizsgálja az egyedi támogatási javaslatban meghatározott tevékenység megvalósításának, ellátásának célszerűségét, hatékonyságát, és felel a szakmai javaslattevővel együttesen az előirányzat szabályos, jogszerű, gazdaságos és szakmailag megalapozott felhasználásáért, a közbeszerzési eljárás megindításáért és a szükséges belső egyeztetések lefolytatásáért.

(2) A javaslattétel írásban történik, kivéve, ha az NGM-be beérkezett támogatási kérelemre a támogatói döntéshozó az általános szignálási szabályok alapján már rávezette támogatási szándékát, és felhívta a hatáskörrel rendelkező szakmai javaslattevőt a támogatói döntés előkészítésére.

(3) A támogatási javaslatban röviden ismertetni kell a javasolt intézkedés indokait, célját, tartalmát és lényegét, hatásait, a kedvezményezett pontos megnevezését, a javasolt támogatás összegét, annak forrását (fejezeti kezelésű előirányzat, illetve részfeladat megnevezésével), a forrás típusát (támogatás, bevétel vagy maradvány), továbbá az ügy jellegétől függően mellékletként csatolni kell a kötelezettségvállalás szükségességét megalapozó dokumentumokat (jogerős bírósági ítélet, illetve közigazgatási hatósági határozat). Abban az esetben, ha a támogatás kedvezményezettjét a Magyarország központi költségvetéséről szóló törvény vagy egyéb jogszabály, kormányhatározat címzetten nevesíti, a szakmai javaslattevő vezető nyilatkozatában csak a megfelelő jogszabályi, kormányhatározati rendelkezésre kell utalni.

(4) A kötelezettségvállaló, pénzügyi ellenjegyző, teljesítésigazoló, érvényesítő, utalványozó nevét és aláírásmintáját

a) a fejezeti és központi kezelésű előirányzatokat terhelő kötelezettségvállalások vonatkozásában a Költségvetési Főosztály,

b) az NGM igazgatást terhelő kötelezettségvállalások vonatkozásában a Gazdálkodási Főosztály

őrzi, a szakmai területek kezdeményezése alapján a meghatalmazásokat előkészíti aláírásra, valamint vezeti a kapcsolódó nyilvántartást.

16. § (1) A szakmai javaslattevő az ügyirathoz csatolja a kötelezettségvállalásra vonatkozó javaslatát, illetve amennyiben előkészítése a szakmai javaslattevő rendelkezésére álló adatok alapján már lehetséges, akkor a kötelezettségvállalás dokumentumának tervezetét is, amely lehet

a) az Áht. 48. § (1) bekezdés b) pontja szerinti támogatás kifizetését tartalmazó kötelezettségvállalás esetén elkészített támogatói okirattervezet vagy támogatási szerződéstervezet, támogatói okirat módosítása esetén a korábbi már aláírt okiratok, továbbá – más fejezet vagy más fejezet irányítása alá tartozó költségvetési szerv kedvezményezett esetén – a szakmai szervezeti egység által elkészített fejezetek közötti megállapodás;

b) a pályázati eljárás esetén az Ávr. 45. § (1) bekezdésében meghatározott pályázati kiírás, valamint – külső szervezet által lebonyolított pályázat esetén – a lebonyolítási, kezelői díj erejéig a 8. alcím szerinti, a szakmai szervezeti egység által elkészített együttműködési megállapodás.

(2) A szakmai javaslattevő az ügyiratot úgy készíti elő, hogy a kötelezettségvállalás megfeleljen a jogszabályi előírásoknak, valamint az NGM belső szabályzatainak, továbbá ellenőrzi, hogy a fedezet rendelkezésre áll-e. Előzetes fedezetigazolás céljából írásban, elektronikus formában egyeztet a Költségvetési Főosztállyal. A jelen § szerint végrehajtott előzetes fedezetvizsgálat nem helyettesíti az Áht. 37. § (1) bekezdése szerinti pénzügyi ellenjegyzést.

17. § A támogatás nyújtásának feltétele, hogy a kedvezményezett az Áht. 50. § (1) bekezdésében meghatározott követelményeknek – az Ávr. 81. §-ában és a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság tevékenységéről szóló 115/2021. (III. 10.) Korm. rendelet 20. §-ában foglaltak figyelembevételével – megfeleljen (a továbbiakban: rendezett munkaügyi kapcsolatok követelménye). A feltételek teljesülését nem kell vizsgálni

a) a külön jogszabály alapján, alanyi jogon járó támogatások esetén,

b) abban az esetben, ha a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelménye a támogatás iránti kérelem benyújtója vonatkozásában – munkavállaló foglalkoztatásának hiányában – nem értelmezhető, vagy a magyarországi foglalkoztatási jogszabályok hatálya a foglalkoztatóra – Magyarországon történő foglalkoztatás hiányában – nem terjed ki.

18. § A támogatás kedvezményezettje a rendezett munkaügyi kapcsolatoknak vagy a 17. § b) pontjában foglaltaknak való megfelelésről a 3. melléklet kitöltésével nyilatkozik, a kötelezettségvállalási dokumentum aláírását megelőzően.

19. § A szakmai javaslattevőnek – a munkaügyi hatóság, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala Egyenlő Bánásmódért Felelős Főigazgatósága, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal internetes oldalán található rendezett munkaügyi kapcsolatokra vonatkozó nyilvántartás adatai alapján – a kötelezettségvállalási dokumentum aláírását megelőzően ellenőriznie kell, hogy a kedvezményezett megfelel a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének. A szakmai javaslattevő ennek dokumentálására a fenti három szervezet internetes oldalán található elektronikus nyilvántartásokból – a kedvezményezett adószáma mint keresési feltétel megadásával – végrehajtott lekérdezés eredményét rögzítő kinyomtatott dokumentumot a 3. melléklet szerinti nyilatkozathoz csatolja.

20. § (1) A tárgyévet megelőző kettő év során a támogatási tervezetben megjelölt kedvezményezett számára már biztosított és az adott támogatási tervezettel a tárgyévben pénzügyileg teljesítendő csekély összegű támogatások, illetve az általános gazdasági érdekű szolgáltatást nyújtó vállalkozások számára nyújtott csekély összegű támogatások együttes összegének euróban történő meghatározásához a kötelezettségvállalás várható időpontját megelőző hónap utolsó napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos középárfolyamot kell alkalmazni, két tizedesjegy pontossággal.

(2) A szakmai javaslattevő vezető nyilatkozata – valamint, amennyiben a nyilatkozat szerint az szükséges, az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 93. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 659/1999/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló, 2004. április 21-i 794/2004/EK bizottsági rendelet I. melléklet I. Része szerinti adatlap – alapján a támogatási tervezet Támogatásokat Vizsgáló Iroda irányába – az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdése szerinti, az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendeletnek (a továbbiakban: EU versenysemlegességi rendelet) megfelelően – történő előzetes bejelentéséről az illetékes ágazat gondoskodik.

(3) Előzetesen be kell jelenteni a Kormány európai uniós források felhasználásáért felelős tagja részére a támogatást, amennyiben a támogatás az EU versenysemlegességi rendelet 18. § (2) és (3) bekezdése hatálya alá tartozik.

(4) A (3) bekezdés szerinti esetekben kötelezettségvállalásra a Kormány európai uniós források felhasználásáért felelős tagja támogatást jóváhagyó véleménye hiányában nem kerülhet sor. Az ezek figyelmen kívül hagyásával tett kötelezettségvállalás az Európai Unió joga szerint jogellenes, és a támogatás felfüggesztése, kedvezményezett általi visszafizetése tagállami előírásának Európai Bizottság általi kezdeményezését vonja maga után.

21. § (1) Az Áht. 56/B. §-a szerinti kincstári monitoring rendszerben, az Országos Támogatás-ellenőrzési Rendszerben (a továbbiakban: OTR) nem rögzített támogatási döntés alapján támogatás érvényesen nem nyújtható.

(2) A szakterület a támogatói döntést követő hét napon belül gondoskodik az Áht. 56/C. §-ában, az Ávr. 102/E. §-ában és 102/F. §-ában foglaltaknak megfelelően az adatok OTR-be történő átadásáról. Az OTR-ben rögzített adatokról, döntött státuszú adatlapot szükséges nyomtatni, és a kötelezettségvállalás dokumentumát tartalmazó ügyirathoz csatolni.

(3) A Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) által működtetett monitoring rendszer irányában fennálló adatszolgáltatási kötelezettség esetében

a) a támogatási konstrukciónak és a konstrukció megváltoztatásának a Kincstár által működtetett monitoring rendszer felé teljesítendő bejelentésre [Ávr. 102/E. § (1) és (2) bekezdés],

b) a támogatási döntés és e döntés megváltoztatásának bejelentésére [Ávr. 102/F. § (1) és (2) bekezdés],

c) a támogatás folyósításához kapcsolódó adatszolgáltatásra [Ávr. 102/F. § (3) bekezdés]

irányuló kötelezettségek teljesítéséért a szakmai felügyeletet gyakorló államtitkár vagy lebonyolító, illetve kezelő szerv igénybevétele esetén a lebonyolító, illetve kezelő szerv felel.

22. § A költségvetési szervnek lebonyolító, valamint kezelő szerv kijelölése esetén az együttműködési megállapodásban rögzítenie szükséges a lebonyolítási, illetve kezelői feladathoz biztosított díjnak a lebonyolító, valamint a kezelő szerv részére az együttműködési megállapodás alapján teljesített összegét vagy a lebonyolító szerv vagy kezelő szerv költségvetésében eredeti előirányzatként megtervezett összegét, valamint az ezen összegek felhasználásáról szóló, az elszámolással egyidejűleg benyújtandó tájékoztatási kötelezettséget.

23. § A költségvetési támogatás nyújtása nem visszatérítendő támogatásként vagy visszafizetési kötelezettséggel nyújtott támogatás formájában történhet. A támogatás rendelkezésre bocsátásának módjára – egy összegben, részletekben (időarányosan, teljesítésarányosan), támogatási előlegként vagy utófinanszírozás keretében – vonatkozó döntés meghozatala során az Ávr. 86. § (1) bekezdésében meghatározottakra kell figyelemmel lenni.

24. § (1) Előirányzat-átcsoportosítás útján nyújtott támogatásokat a Kincstár havi ütemezésben vezeti át, nyitja le. Az ettől eltérő ütemezéshez (keret-előrehozáshoz) a szakmai javaslattevőnek – a kedvezményezett intézmény likviditási helyzetét is bemutató – részletes indokolást és a Kincstári szabályzatban meghatározott, a keret-előrehozási kérelem indokolásához rendszeresített adatlapot is csatolnia kell a szakmai ügyirathoz.

(2) A kötelezettségvállalás dokumentumában a támogatás kedvezményezett részére történő rendelkezésre bocsátásának időpontját – ha jogszabály másképpen nem rendelkezik – úgy kell megállapítani, hogy ennek alapján a határidők betartása biztosított legyen, továbbá az összhangban legyen a bevételek és kiadások várható alakulásáról szóló adatszolgáltatással.

25. § (1) Az Ávr. 84. §-a szerinti biztosíték rendelkezésre bocsátásának vállalásáról a kedvezményezettet a 3. melléklet megfelelő részében kell nyilatkoztatni, attól függően, hogy természetes vagy jogi személyként nyújtja be támogatási igényét.

(2) Az Ávr. 84. § (1) bekezdésében meghatározott biztosítékadási kötelezettség alóli felmentésre a szakmai javaslattevő – saját hatáskörben vagy a kedvezményezett kérelmére – tehet javaslatot úgy, hogy a biztosítékadási kötelezettség alóli mentesítésre tett javaslat tényét és indokolását a szakmai ügyiratba helyezett feljegyzésben rögzíti. A biztosíték alóli mentesítésről a kötelezettségvállaló írásban dönt.

(3) Az Ávr. 84. § (2) bekezdés a) pontja szerinti biztosíték fennállásának határidejét a kötelezettségvállalás dokumentumában kell meghatározni, amelyet fenntartási időszak előírásának hiányában legalább a biztosítékadási kötelezettség visszavonásának időpontjában, illetve fenntartási időszak előírása esetén legalább a fenntartási időszak leteltét követő 60 napban kell meghatározni. A bizonylatok irattárban történő megőrzésének határideje tíz év.

26. § A szakmai ügyiratnak, ha a költségvetési támogatás nyújtásáról külön jogszabály rendelkezik, akkor a külön jogszabályban meghatározott dokumentumok mellett az alábbiakat kell tartalmaznia:

a) a szakmai javaslattevő támogatási javaslata a kötelezettségvállaló, a támogatói döntéshozó részére, ideértve az értékelő bizottságnak a döntési javaslatát,

b) az NGM tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó gazdasági társaságoknak nyújtott támogatások esetén a közszolgáltatási szerződés egyszerű másolatát,

c) a kötelezettségvállalás 1. melléklet szerinti dokumentumát,

d) a fejezet irányítása alá tartozó központi költségvetési szervek részére az időarányostól eltérő ütemezésben történő támogatás lekérése esetén ennek indokolását,

e) a szakmai javaslattevő 4. melléklet szerinti nyilatkozatát,

f) a támogatás a Nemzeti Kommunikációs Hivatal jogállásáról és a kormányzati kommunikációs beszerzésekről szóló 162/2020. (IV. 30.) Korm. rendelet hatálya alá tartozásáról az Igazgatási Főosztály Közbeszerzési Osztálya által megküldött választ vagy a Nemzeti Kommunikációs Hivatal jóváhagyását szükséges csatolni,

g) több év előirányzatait terhelő kötelezettségvállalás esetén a személyi juttatások, a munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó, a dologi kiadások és az ellátottak pénzbeli juttatásainak kiadási előirányzatai terhére azoknak a költségvetési évben jóváhagyott eredeti előirányzatának mértékéről, vagy az egyéb működési célú kiadások és a felhalmozási kiadások előirányzatai terhére azoknak a költségvetési évben jóváhagyott eredeti előirányzatának ötven százalékáig vállalásáról szóló nyilatkozatot, kivéve, ha jogszabály vagy kormányhatározat írja elő a több évet érintő forrásbiztosítást, a támogatás célját, a címzettjét és az évekre meghatározott összegét,

h) az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 53. § (5) bekezdése szerinti tudomásulvételt magában foglaló elektronikus visszajelzés nyomtatott példányát,

i) a kedvezményezettnek az Ávr. 75. §-ában meghatározottak alapján a 3. melléklet szerinti formában megtett nyilatkozatát (egyedi döntéssel nyújtott támogatás esetén a nyilatkozat megtételéhez írásban közölni kell a kedvezményezettel a támogatásról szóló döntés előkészítésében részt vevő személyek, valamint a támogatói döntéshozó, és amennyiben az a támogatói döntéshozótól eltér, a kötelezettségvállaló nevét; pályázat esetén ezen személyek megnevezését a pályázati kiírás vagy dokumentáció tartalmazza) vagy az Ávr. 75. § (3a) bekezdésében meghatározott nyilatkozatot,

j) a pályázati úton, az egyedi döntés, valamint az egyedi kérelem alapján nyújtott támogatás esetében egyaránt az Áht. 56/C. § (1) bekezdése szerinti, a Kincstár által működtetett monitoring rendszerben történő rögzítését visszaigazoló űrlapot.

27. § (1) Amennyiben a költségvetési támogatás nyújtására a Kormány egyedi határozata alapján, az Ávr. 101/A. §-ában meghatározottak szerint kerül sor, úgy a költségvetési támogatás nyújtására vonatkozó jogszabályokat az Ávr. 101/A. §-ában meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. A kedvezményezett nyilatkozatait ebben az esetben az Ávr. 7. melléklete szerinti formában köteles megtenni, a szakmai ügyirathoz ezt a mellékletet kell csatolni. Ha a kötelezettségvállaló szóbeli vagy írásos nyilatkozatában azt lehetővé tette, úgy lehetőség van a nyilatkozat egyszerű másolatának elektronikus úton történő beküldésének elfogadására. Ebben az esetben a kedvezményezettet írásban vagy szóban fel kell hívni az Ávr. 101/A. § (5) bekezdésében meghatározott kötelezettség teljesítésére.

(2) Az Ávr. 101/A. § (4) bekezdése alapján, abban az esetben, ha a költségvetési támogatás az EU versenysemlegességi rendelet 2. § 1. pontja szerinti állami támogatást tartalmazna, külön íven be kell mutatni, és a nyilatkozathoz csatolva be kell nyújtani a támogatott tevékenység bemutatását, helyszínének megjelölését és az elszámolni kívánt költségek részletesebb ismertetését.

(3) A kedvezményezett a támogatási szerződés megkötéséhez vagy – ha a pályázati kiírás lehetővé teszi – legkésőbb a költségvetési támogatás folyósítását megelőzően a támogató rendelkezésére bocsátja

a) a nevében aláírásra jogosult személy vagy személyek ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett vagy közjegyző által hitelesített, a támogatási kérelem benyújtásától számított 30 napnál nem régebbi aláírásmintáját vagy az aláírásminta hitelesített másolatát,

b) államháztartáson kívüli, nem természetes személy kedvezményezett esetén a jogszabályban meghatározott nyilvántartásba vételét igazoló okiratának eredeti példányát vagy az eredeti példány hitelesített másolatát.

(4) Amennyiben a kedvezményezett az Ávr. 75. § (6) bekezdése alapján a létezését igazoló hiteles okirat vagy létesítő okirata benyújtására nem kötelezett, azt a szakmai ügyiratban

a) költségvetési szerv, helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat kedvezményezett esetén a Kincstár törzskönyvi nyilvántartásából,

b) egyházi jogi személy kedvezményezett esetén az egyházakkal való kapcsolattartás koordinációjáért felelős miniszter által a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény 16/A. §-a szerinti nyilvántartásból,

c) alapítvány, közalapítvány, civil szervezet kedvezményezett esetén a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény 86. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartásból,

d) olyan gazdálkodó szervezet kedvezményezett esetén, amely felett a miniszter megbízás vagy törvényi, rendeleti kijelölés alapján tulajdonosi jogokat gyakorol, az Igazságügyi Minisztérium Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálat által üzemeltetett elektronikus cégnyilvántartásból

a szakmai javaslattevő által kinyomtatott, dátummal és aláírással ellátott dokumentum helyettesíti.

28. § (1) Egyedi döntéssel nyújtott támogatás esetén a kedvezményezett eredeti, illetve közjegyző vagy a kiállító hatóság által hitelesített létezést igazoló okiratáról, működési engedélyéről helyben az ügyirat szakmai előadója is készíthet hiteles másolatot, amelyre – dátummal és aláírásával – rávezeti az alábbi szöveget: „Az eredetivel mindenben megegyező másolat”.

(2) Egyedi döntéssel nyújtott támogatás esetén az Ávr. 75. § (3) bekezdés a) pontja szerinti aláírási címpéldányként, aláírásmintaként az eredeti okiratról helyben a szakmai ügyirat ügyintézője által készített másolat is csatolható, amelyre az ügyintéző – dátummal és aláírásával – rávezeti az alábbi szöveget: „Az eredetivel mindenben megegyező másolat”.

(3) Egyedi döntéssel nyújtott támogatás esetén, amennyiben a kedvezményezett képviseletére jogosult személy közjegyző által hitelesített aláírási címpéldánya, ügyvéd által ellenjegyzett aláírásmintája az (1) bekezdésben meghatározott eljárás szerint záradékolt eredeti vagy a jelen bekezdés alapján záradékolt másolata egy korábbi támogatásból eredően rendelkezésre áll, és a képviselő személye nem változott, az Ávr. 75. § (3) bekezdés a) pontja szerinti aláírásmintaként csatolható az ügyirat ügyintézője által e korábban benyújtott aláírási címpéldányról, aláírásmintáról vagy aláírási kartonról készített másolat is, amelyre az ügyintéző – dátummal és aláírásával – rávezeti az alábbi szöveget: „Az eredetivel mindenben megegyező másolat”.

29. § Amennyiben az Ávr. 75. § (9) bekezdése szerinti, a kedvezményezett által benyújtott elektronikus tulajdonilap-másolatot a kedvezményezett saját elérésű rendszeréből kéri le, nyomtatja ki és csatolja, a Földhivatali Információs Rendszer (a továbbiakban: TAKARNET) eléréssel rendelkező ügyintéző a minisztérium TAKARNET-elérésén keresztül, az online rendszerben való rákereséssel ellenőrzi az adatok egyezését. Megfelelőség esetén az ügyintéző a tulajdonilap-másolatot a következők szerint záradékolja és csatolja a szakmai ügyirathoz: „A tulajdonilap-másolat a TAKARNET-rendszer online nyilvántartásában általam ellenőrzött adatoknak megfelel. (Dátum, aláírás)”. Amennyiben az elektronikus tulajdonilap-másolat közvetlenül a minisztériumon belüli TAKARNET-eléréssel kerül lekérésre és kinyomtatásra, a dokumentum megfelelőnek tekinthető.

30. § Az Ávr. 76. § (1) bekezdés d) pontja szerinti költségtervet – a pályázati úton nyújtott támogatás kivételével – a kedvezményezettnek kell benyújtania. Az Ávr. 101/A. §-a szerinti esetben az Ávr. 7. melléklete alapján benyújtott nyilatkozat részét képező egyszerűsített költségtervet kell alkalmazni, azzal, hogy a támogatott tevékenységhez kapcsolódó végleges költségterv a támogatói okirat kiadásától számított hatvan napon belüli beérkezéséről a szakmai javaslattevőnek kell gondoskodnia.

8. A pályázati kiírás, pályázatok elbírálása

31. § Az Ávr. 45. § (1) bekezdése szerint a pályázati kiírás – az abban megjelölt összeggel – kötelezettségvállalásnak minősül, amelyet a nyilvántartásra szolgáló rendszerben is rögzíteni kell. A pályázati kiírás előkészítésére, az ügyirat tartalmi és formai követelményeire, kiadásának menetére a II. Fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni. A pályázati kiírást a jóváhagyást és a közzétételt megelőzően pénzügyi ellenjegyzés céljából szükséges megküldeni a Költségvetési Főosztály részére.

32. § Abban az esetben, ha a pályázat nyerteseiről készített döntési lista szerint megítélt összes támogatás eltér a pályázati kiírásban meghatározott összegtől vagy a kiíráskor meghatározott összeg kiemelt előirányzati, illetve kiadási rovatok szerinti megbontásától, a korábbi kötelezettségvállalás módosításáról az eredmény kihirdetését megelőzően az Ávr. 56. § (1) bekezdésének megfelelően kell eljárni. Ugyanez vonatkozik a pályázat visszavonása esetén követendő eljárásra is.

33. § A pályázati konstrukciók közvetlen lebonyolítása esetén a szakmai felügyeletet gyakorló államtitkár jelöli ki a pályázatokat értékelő bizottság tagjait, és határozza meg az értékelő bizottság eljárási rendjét.

9. Az Ávr. 45. § (1) bekezdése szerinti kötelezettségvállalás

34. § (1) A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) szerinti, a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény, részvételi, valamint ajánlattételi felhívással – a Kbt. 53. § (5) és (6) bekezdése alapján megindított közbeszerzési eljárás, valamint a Kbt. 104. §-a alapján megindított olyan közbeszerzési eljárás kivételével, amelyben a keretmegállapodás önmagában fizetési kötelezettséget nem keletkeztet – kapcsolatos speciális szabályokat a Nemzetgazdasági Minisztérium beszerzéseinek és közbeszerzéseinek szabályozásáról szóló NGM utasítás tartalmazza.

(2) Az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó, Ávr. 45. § (1) bekezdése szerinti minden olyan nyilatkozat, harmadik személlyel szemben vállalt kötelezettség – amely feltételesen, valamely személy nyilatkozatától függő fizetési kötelezettséget tanúsít – kötelezettségvállalásra jogosult személy részére történő előterjesztése során a szakmai ügyiratnak tartalmaznia kell

a) a kötelezettségvállalás indokolását, valamint

b) minden, a javaslat alapját képező, annak megismeréséhez és a felelős döntéshez szükséges okiratot és dokumentációt, a fedezetigazolást is.

10. Egyéb fizetési kötelezettségek

35. § Nem szükséges előzetes írásbeli kötelezettségvállalás az Ávr. 53. § (1) bekezdése alapján az olyan kifizetés teljesítéséhez, amely:

a) értéke a bruttó kétszázezer forintot nem éri el,

b) a fizetési számlákról a számlavezető által leemelt díj, juttatás, a külföldi pénzértékben vállalt kötelezettség árfolyamvesztesége, vagy

c) az Áht. 36. § (1) bekezdése szerinti más fizetési kötelezettségnek minősül.

36. § Az NGM igazgatása esetében az Áht. 1. § 15. pontja szerinti jognyilatkozatnak nem minősülő fizetési kötelezettségeknek minősülnek az alábbiak:

a) a fizetési kötelezettség összegét vagy az összeg megállapításának módját, továbbá a felek valamennyi jogát és kötelezettségét rögzítő jogszabály vagy jogerős, illetve fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható bírósági, hatósági döntés,

b) a normatív és normatív jellegű hozzájárulás,

c) a kártalanítási, kártérítési és megtérítési kötelezettség,

d) a csőd-, felszámolási és végelszámolási eljáráshoz kapcsolódó regisztrációs díj, behajthatatlansági igazolás díja,

e) a nemzetközi szervezetekben betöltött tagsághoz, nemzeti hozzájárulásokhoz, kötelezettségekhez kapcsolódó tagdíjfizetési, hozzájárulási kötelezettség,

f) az adományozott díjakhoz, kitüntetésekhez kapcsolódó pénzbeli juttatás,

g) az igazgatási szolgáltatási díj,

h) a végrehajtási költség,

i) perköltség,

j) a kötbér,

k) a késedelmi kamat,

l) a közjegyzői díj,

m) az európai uniós programokhoz kapcsolódó visszafizetésből eredő kötelezettségek teljesítése,

n) az adó-, vám-, illeték- és egyéb adójellegű kötelezettség,

o) a pénzügyi szolgáltatások díja, árfolyamveszteség,

p) a maradványok és zárolások,

q) az Áht. 47. §-a, az Ávr. 23. § (4) bekezdése és az Ávr. 172/A. § (2) és (3) bekezdése szerinti befizetési kötelezettségek miatti befizetések,

r) az Ávr. 34. § (2) bekezdés b) pontja szerinti bevétel továbbadása.

37. § A fejezeti kezelésű előirányzatok esetében az Áht. 1. § 15. pontja szerinti jognyilatkozatnak nem minősülő fizetési kötelezettségek az alábbiak:

a) a pénzügyi szolgáltatások díja,

b) a fizetési kötelezettség összegét vagy az összeg megállapításának módját, továbbá a felek valamennyi jogát és kötelezettségét rögzítő jogszabály vagy jogerős, illetve fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható bírósági, hatósági döntés,

c) a normatív és normatív jellegű hozzájárulás,

d) a kártalanítási, kártérítési és megtérítési kötelezettség,

e) a csőd-, felszámolási és végelszámolási eljáráshoz kapcsolódó regisztrációs díj,

f) a nemzetközi szervezetekben betöltött tagsághoz, nemzeti hozzájárulásokhoz, kötelezettségekhez kapcsolódó tagdíjfizetési, hozzájárulási kötelezettség,

g) a deviza- és letéti számlára befolyó bevételek továbbutalása,

h) az adományozott díjakhoz, kitüntetésekhez kapcsolódó pénzbeli juttatás,

i) a maradványok és zárolások miatti befizetés,

j) az Ávr. 34. § (2) bekezdés b) pontja szerinti bevétel továbbadása,

k) az Áht. 47. §-a, az Ávr. 23. § (4) bekezdése és az Ávr. 172/A. § (2) és (3) bekezdése szerinti befizetési kötelezettségek utalása,

l) az Árfolyamkockázat és egyéb, EU által nem térített kiadások előirányzat terhére – a Kincstár tájékoztatólevele alapján – teljesítendő

la) árfolyamveszteség,

lb) európai uniós programokhoz kapcsolódó visszafizetésből eredő – pénzforgalom nélküli –

kötelezettségek,

lc) Európai Mezőgazdasági Garancia Alap támogatások azon része, amelyeknél a termelőknek határozat alapján jogos igénye keletkezett, de annak az Európai Unió felé történő lejelentése és visszaigénylése – a jogosultnak fel nem róható – technikai okok miatt nem valósítható meg,

ld) európai uniós programokhoz kapcsolódó visszafizetések államháztartáson belüli megelőlegezéseiből eredő kötelezettségek.

38. § A központi kezelésű előirányzatok esetében az Áht. 1. § 15. pontja szerinti jognyilatkozatnak nem minősülő fizetési kötelezettségek az alábbiak:

a) az NGM tulajdonosi joggyakorlási körébe tartozó gazdasági társaság részére történő jegyzett tőke és tőketartalék biztosítása,

b) az NGM tulajdonosi joggyakorlásával összefüggő egyéb fizetési kötelezettség,

c) a pénzügyi szolgáltatások díja, árfolyamveszteség.

IV. Fejezet

KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁS FOLYAMATA

11. A kötelezettségvállalás kezdeményezése

39. § (1) A beszerzés kezdeményezését a Nemzetgazdasági Minisztérium beszerzéseinek és közbeszerzéseinek szabályozásáról szóló NGM utasítás szabályozza. Kezdeményezésnek minősül a kiküldetés elrendelése, az alkalmazási javaslat elfogadása.

(2) A 36. § a)–m) pontja, a 37. § b)–g), i) pontja és l) pont la) és ld) alpontja szerinti egyéb fizetési kötelezettség kezdeményezése a szakmai szervezeti egység feladata.

12. A kötelezettségvállalás előkészítése

40. § (1) A szerződés előkészítése a szakmai szervezeti egység feladata, amelyet véleményezésre meg kell küldeni a Jogi Főosztály, az Igazgatási Főosztály Közbeszerzési Osztálya, az NGM igazgatást érintő kötelezettségvállalások tekintetében a Gazdálkodási Főosztály részére, illetve a fejezeti és központi kezelésű előirányzatokkal kapcsolatos kötelezettségvállalások tekintetében a Költségvetési Főosztály és az Ágazati Előirányzatok Főosztály részére.

(2) A támogatási szerződés, a támogatói okirat (a továbbiakban együtt: támogatási szerződés) előkészítése a szakmai szervezeti egység feladata, amit véleményezésre meg kell küldeni az (1) bekezdésben rögzítettek szerint.

(3) A pályázati kiírás előkészítése a szakmai szervezeti egység feladata, amit véleményezésre meg kell küldeni az (1) bekezdésben rögzítettek szerint.

(4) A 38. § szerinti egyéb fizetési kötelezettség előkészítése a szakmai szervezeti egység feladata.

(5) A részben vagy egészben olyan uniós program forrásából megvalósuló projekt esetén, amikor a program irányító hatósága az NGM szervezeti egysége, a kedvezményezett pedig az NGM igazgatása, a pályázati kiírás, szerződéstervezet, megállapodástervezet és ezek módosításai előkészítését a közigazgatási államtitkár engedélyezi.

(6) Az (5) bekezdés szerinti projekt megvalósítása esetén a közigazgatási államtitkár kijelöli a projekt megvalósításáért felelős szakmai szervezeti egységet. A projekt előkészítésére a szakmai szervezeti egység mellett a Jogi Főosztály, valamint a Költségvetési Főosztály, az Ágazati Előirányzatok Főosztály és a Gazdálkodási Főosztály véleményének figyelembevételével kerül sor.

(7) Az (1) bekezdésben meghatározott véleményező szervezeti egységek az észrevételeiket 10 munkanapon belül – sürgős esetben 5 napon belül – elektronikus úton küldik meg a támogatási szerződést előkészítő szervezeti egységnek.

13. A kötelezettségvállalás véleményezése

41. § A beszerzésről szóló szerződés, illetve a közbeszerzési dokumentáció véleményezését a Nemzetgazdasági Minisztérium beszerzéseinek és közbeszerzéseinek szabályozásáról szóló NGM utasítás szabályozza.

42. § A részben vagy egészben olyan uniós program forrásából megvalósuló projekt esetén, amikor a program irányító hatósága az NGM szervezeti egysége, a kedvezményezett pedig az NGM igazgatása, a 40. § (5) bekezdése szerinti projekt megvalósításáért felelős szakmai szervezeti egység a pályázati kiírástervezetet, szerződéstervezetet, megállapodástervezetet és ezek módosításait véleményezés céljából köteles megküldeni az Igazgatási Főosztály, a Jogi Főosztály, a Költségvetési Főosztály és a Gazdálkodási Főosztály részére.

14. A kötelezettségvállalás ellenjegyzése

43. § A kötelezettségvállalás és a dokumentumainak ellenőrzése jogi ellenőrzésből és pénzügyi ellenjegyzésből áll.

44. § A jogi ellenőrzést a Nemzetgazdasági Minisztérium jogi ellenjegyzésről és a jogi megfelelőség tanúsításáról szóló egyedi miniszteri utasítása szabályozza.

45. § (1) Pénzügyi ellenjegyzés nélkül – tekintet nélkül annak tárgyára – kötelezettség nem vállalható és kötelezettségvállalás-módosításra nem kerülhet sor. A közbeszerzési és pályázati kiírás a pénzügyi ellenjegyzést követően hirdethető meg. A pénzügyi ellenjegyzést megelőzően vagy annak hiányában megkezdett közbeszerzési eljárás és pályázati kiírás érvénytelen.

(2) A pénzügyi ellenjegyzésre a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár vagy az általa erre a feladatra az 5. melléklet szerinti nyomtatványon kijelölt kormánytisztviselő (a továbbiakban együtt: pénzügyi ellenjegyző) jogosult az Ávr. 60. §-ában meghatározott összeférhetetlenségi szabályok figyelembevételével.

(3) A pénzügyi ellenjegyzés keretében a gazdálkodási szervezeti egység meggyőződik az ellenjegyzés jogszabályban előírt feltételeinek teljesüléséről, a pénzügyi fedezet meglétéről.

(4) Pénzügyi szabálytalanság, egyéb pontatlanság észlelése esetén a pénzügyi ellenjegyző az ügyiratot intézkedésre feljegyzéssel visszaküldi a kötelezettségvállalást előkészítő szervezeti egység részére. A feljegyzésben a pénzügyi ellenjegyző az ügyirat visszaküldését indokolja, és javaslatot tesz a szabálytalanság kezelésének módjára. Amennyiben a pénzügyi ellenjegyző megítélése szerint a szabálytalanság nem kezelhető, vagy a pénzügyi ellenjegyzésnek egyéb pénzügyi akadálya van, úgy a Jogi Főosztállyal és a szakmai szervezeti egységgel egyeztetést kezdeményez.

(5) A gazdálkodási szervezeti egység a szükséges forrás rendelkezésre állását a kötelezettségvállalás ellenjegyzése során a szerződés, a támogatási szerződés valamennyi rendelkezésére bocsátott példányán, valamint az 1. melléklet szerinti Kötelezettségvállalási adatlapon aláírásával igazolja, dátummal ellátja, továbbá a Kötelezettségvállalási adatlapon a kötelezettségvállalás nyilvántartási számát feltünteti.

(6) Amennyiben a kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzése az Ávr. 53/A. § (2) bekezdése alapján történik, a pénzügyi ellenjegyző ezen tényt rögzíti a Kötelezettségvállalási adatlapon.

(7) A pénzügyi ellenjegyzőnek a felsőoktatásban szerzett gazdasági szakképzettséggel, vagy legalább középfokú iskolai végzettséggel és emellett pénzügyi-számviteli képesítéssel kell rendelkeznie.

46. § A kötelezettségvállalás akkor érvényes, ha a kötelezettségvállalás dokumentumait a kötelezettségvállalásra jogosult személy és a pénzügyi ellenjegyző, valamint szerződés esetében a kedvezményezett is aláírta.

47. § Az ellenjegyzésre jogosult az ellenjegyzés megtagadásának tényét a Kötelezettségvállalási adatlapon rögzíti. A döntést indokolni szükséges.

15. A kötelezettségvállalás aláírása

48. § A beszerzésről szóló szerződés létrejöttét, illetve a közbeszerzés kiírását a Nemzetgazdasági Minisztérium beszerzéseinek és közbeszerzéseinek szabályozásáról szóló NGM utasítás szabályozza.

49. § (1) A 38. § szerinti kötelezettségvállalás esetén a szakmai szervezeti egység a Kötelezettségvállalási adatlapot megküldi a gazdálkodási szervezeti egységnek és a 6. § (1) bekezdésében leírtaknak megfelelően továbbítja a kötelezettségvállalásra jogosult személy részére.

(2) A 36. és 37. §-ban foglalt egyéb fizetési kötelezettségek esetében nincs szükség a Kötelezettségvállalási adatlap kitöltésére.

50. § A részben vagy egészben európai uniós forrásokhoz kapcsolódó szerződéstervezetet, megállapodástervezetet és ezek módosításait a 42. § szerinti véleményezést követően a projekt megvalósításáért felelős szakmai szervezeti egység megküldi jóváhagyásra az 51. § szerinti aláíró részére.

51. § A kötelezettségvállalást nem tartalmazó szerződést, megállapodást és módosításait – amely a költségvetési előirányzat javára fizetési, illetve más teljesítési, szolgáltatási kötelezettséggel jár – a szakmai szervezeti egységet irányító államtitkár jogosult aláírni. Az államtitkár akadályoztatása esetén a szerződés aláírására a közigazgatási államtitkár által kijelölt személy jogosult.

52. § (1) Aláírást követően a szerződést, megrendelőt nyilvántartásba vétel és szerződéstárba történő elhelyezés céljából az alábbiak szerint haladéktalanul el kell juttatni a megfelelő gazdálkodási szervezeti egység részére:

a) állami vagyonnal kapcsolatos bevételeket és kiadásokat, valamint a Nemzeti Foglalkoztatási Alap fejezetet érintő szerződés, megrendelés egy példányát a Gazdálkodási Főosztályra, a szerződéstárba történő elhelyezés céljából;

b) a Nemzetgazdasági Minisztérium igazgatását érintő szerződés, megrendelés két példányát a Gazdálkodási Főosztályra, ahol a kötelezettségvállalást követően haladéktalanul gondoskodni kell annak Áhsz. szerinti nyilvántartásba vételéről a Forrás rendszerben, a költségvetési év és az azt követő éveket terhelő rész nyilvántartásba vételéről;

c) a fejezeti és központi kezelésű előirányzatokat érintő szerződés, megrendelés két példányát a Költségvetési Főosztályra, ahol a kötelezettségvállalást követően haladéktalanul gondoskodni kell annak Áhsz. szerinti nyilvántartásba vételéről a Forrás rendszerben, a költségvetési év és az azt követő éveket terhelő rész nyilvántartásba vételéről, valamint egy példány Gazdálkodási Főosztályra történő továbbításáról, a szerződéstárba történő elhelyezés érdekében.

(2) A Gazdálkodási Főosztály vezeti a Nemzetgazdasági Minisztérium, az NGM tulajdonosi joggyakorlásába tartozó Állami vagyonnal kapcsolatos bevételeket és kiadásokat, valamint a Nemzeti Foglalkoztatási Alap fejezeteket érintő szerződéstárat.

V. Fejezet

A GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMOK ELŐIRÁNYZAT RÉSZFELADATAIT ÉRINTŐ KÜLÖNÖS SZABÁLYOKRÓL

16. Részfeladatokra vonatkozó közös szabályozás

53. § A Gazdaságfejlesztési Programok előirányzat részfeladatai esetében, tekintettel ezen részfeladatok speciális jellegére, a költségvetési támogatás – finanszírozási programokhoz nyújtott kamat-, kezességidíj-, kezelésiköltség- és egyéb díjtámogatás – biztosítása érdekében támogatási javaslat megtételére nem kerül sor, ebből kifolyólag a 15. § (1)–(3) bekezdése, valamint a 16. §, továbbá a 17. §, 18. §, 19. §, 25. §, 26. § f), h), i) pontja, a 27. § (3) bekezdése, a 30. § és jelen utasítás mellékletei nem alkalmazandóak.

54. § Az Agrár Széchenyi Kártya Konstrukciók részfeladat esetében kötelezettségvállalás megtételére az NGM részéről nem kerül sor, a Kincstár és az NGM között létrejött Együttműködési Megállapodás alapján a Kincstár a lebonyolító, az NGM részéről teljesítésigazolás, érvényesítés, utalványozás történik.

55. § (1) A támogatási javaslat helyett támogatói döntés meghozatalára kerül sor, a támogatói döntést az illetékes főosztályvezető mint szakmai javaslattevő terjeszti fel a közigazgatási államtitkár által felhatalmazással írásban kijelölt, az NGM alkalmazásában álló állami vezető vagy vezető beosztású munkatárs részére.

(2) A támogatói döntésben a csoportos támogatói okiratok tárgyévi és több év vagy a költségvetési éven túli kötelezettségvállalásai engedélyezésre kerülnek.

(3) A támogatói döntés ügyiratát a szakmai javaslattevő úgy készíti elő, hogy az megfeleljen a jogszabályi előírásoknak, valamint az NGM belső szabályzatainak.

56. § Pozitív támogatói döntés esetén a szakmai javaslattevő ellenőrzi, hogy a fedezet rendelkezésre áll – kivétel a Széchenyi Kártya Program részfeladat esetében. Előzetes fedezetigazolás céljából írásban, elektronikus formában egyeztet a Költségvetési Főosztállyal. A jelen § szerint végrehajtott előzetes fedezetvizsgálat nem helyettesíti az Áht. 37. § (1) bekezdése szerinti pénzügyi ellenjegyzést.

57. § A Gazdaságfejlesztési Programok előirányzat részfeladatai esetében a Kedvezményezettek a hiteligénylés benyújtásakor az egyes Konstrukciókban való részvételre vonatkozó nyilatkozatukban nyilatkoztak

– az Áht. és az Ávr., valamint a hitelszerződés jellegétől függően – az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 1407/2013/EU bizottsági rendelet vagy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet szerinti vagy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a mezőgazdasági ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1408/2013/EU bizottsági rendelet szerinti, illetve az Európai Bizottságnak az „Állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes válságkezelési keret a gazdaságnak Oroszország Ukrajna elleni agresszióját követő támogatása céljából” című, 2022. március 24-i, 2022/C 131 I/01. számú Bizottsági Közleménye és annak módosításai szerinti támogatási feltételeknek való megfelelésről.

58. § A Gazdaságfejlesztési Programok előirányzat részfeladatai esetében a 10. melléklet szerinti átláthatósági, valamint a 11. melléklet szerinti antikorrupciós nyilatkozat kitöltése a pénzügyi intézmények részéről nem értelmezhető, tekintettel arra, hogy a finanszírozási programok kedvezményezettjei ezen nyilatkozatokat a pénzügyi intézmények irányában teszik meg.

17. Széchenyi Kártya Program részfeladatra vonatkozó szabályozás

59. § A Széchenyi Kártya Program keretében adható kamat-, kezességidíj-, kezelésiköltség- és egyéb költségtámogatások nyújtására vállalható kötelezettségek felső korlátját a Kormány egyedi határozatában állapítja meg.

60. § A szakmai javaslattevő a költségvetési támogatás biztosítása érdekében havonta csoportos támogatói okiratot készít elő.

61. § A szakmai javaslattevő a csoportos támogatói okirat mintát évente – vagy amennyiben a jogszabályváltozások indokolttá teszik – felülvizsgálja, és véleményezésre megküldi a Jogi Főosztály, a Költségvetési Főosztály és az Ágazati Előirányzatok Főosztály részére.

62. § A szakmai javaslattevő elektronikus úton megküldi a Költségvetési Főosztály részére a csoportos támogatói okiratokat a mellékletekkel és banki összesítőkkel a szükséges kötelezettségvállalási azonosítók biztosítása és a Forrás rendszerben való rögzítés érdekében.

63. § A Költségvetési Főosztály elektronikus úton visszajelez a kötelezettségvállalási azonosítók biztosításáról és rögzítéséről, ezt követően a szakmai javaslattevő jogi megfelelőség igazolására, pénzügyi ellenjegyzésre és a kötelezettségvállaló általi aláírásra indítja a dokumentumokat.

VI. Fejezet

A TELJESÍTÉSIGAZOLÁS, ÉRVÉNYESÍTÉS, UTALVÁNYOZÁS

64. § (1) A kiadási előirányzatot érintő pénzforgalmat csak a teljesítés vagy a kifizetés jogosságának – szakmai-pénzügyi szempontú – igazolása alapján lehet teljesíteni.

(2) A teljesítésigazolásra jogosult személyt a szerződésben, a támogatási szerződésben vagy a Kötelezettségvállalási adatlapon szükséges kijelölni. Ezek hiányában vagy a teljesítésigazoló személy megváltozása esetén a teljesítésigazolásra jogosult személyt kifizetés előtt a 6. melléklet szerinti nyomtatványon a kötelezettségvállalásra jogosult személy jelöli ki. A kötelezettségvállalás előkészítéséért felelős 40. § (1)–(5) bekezdése szerinti szervezeti egység a teljesítésigazolásra jogosult személyt köteles tájékoztatni a kijelölésről.

(3) A teljesítés igazolása során ellenőrizhető okmányok alapján meg kell győződni arról, hogy a feladat elvégzése előírásszerűen, az írásos kötelezettségvállalásban foglaltak szerint megtörtént, valamint az ellenérték kifizetése és annak összegszerűsége megalapozott.

(4) Amennyiben a szerződésszerű teljesítéssel kapcsolatban kifogás nem merül fel, a teljesítés igazolására jogosult személy a szerződő felet teljesítési igazolás kiadásával a teljesítés elfogadásáról tájékoztatja.

(5) A szerződő fél által kiállított számlát a teljesítésigazolásra jogosult személy formailag és számszakilag is ellenőrzi.

(6) A teljesítésigazolásra jogosult személy meggyőződik arról, hogy a partner átlátható szervezetnek minősül-e, és ehhez ellenőrzi az Áht. 55. §-ában foglalt adatokat a 10. melléklet szerint, valamint arról, hogy a partner az államigazgatási szervek integritásirányítási rendszeréről és az érdekérvényesítők fogadásának rendjéről szóló 50/2013. (II. 25.) Korm. rendelet alapján alkalmazott korrupcióellenes nyilatkozatot kitöltötte, a 11. melléklet szerint. Átlátható szervezet által kibocsátott számla kifizetéséhez a Teljesítésigazolás és kifizetés engedélyezése nyomtatványon (7. melléklet) a teljesítésigazolásra jogosult személy engedélye szükséges.

(7) Ha valamely okból a kifizetés nem engedélyezhető, akkor a teljesítés igazolására jogosult személy gondoskodik a számla kiállítójának tájékoztatásáról, és szükség esetén intézkedik a hiánypótlás iránt.

(8) A teljesítésigazolásra jogosult személy a formailag és tartalmilag is ellenőrzött és megfelelően kiállított számlát a kitöltött és aláírt Teljesítésigazolás és kifizetés engedélyezése nyomtatvánnyal és a teljesítés igazolást alátámasztó dokumentumokkal együtt öt munkanapon belül továbbítja a gazdálkodási szervezeti egység részére.

(9) Támogatási előleg fizetése esetén, – illetve, amennyiben a támogatás folyósítására a szakmai, valamint a pénzügyi rész- és záró beszámolónak az Ágazati Előirányzatok Főosztálya általi írásbeli elfogadását követően kerülhet sor, a teljesítésigazoló ennek birtokában – kiállítja a teljesítésigazolást. A pénzügyi teljesítéshez a teljesítésigazolásra jogosult személy meggyőződik arról, hogy a kedvezményezett átlátható szervezetnek minősül. Ennek keretében ellenőrzi az Áht. 55. §-ában foglalt adatokat. Ha a kedvezményezett átlátható szervezetnek minősül, a teljesítésigazolásra jogosult aláírja a Teljesítésigazolás és kifizetés engedélyezése nyomtatványt, és azt – a támogatási szerződésben előírt pénzügyi teljesítéshez szükséges egyéb dokumentummal együtt – továbbítja a gazdálkodási szervezeti egység részére. Ugyanez az eljárás abban az esetben is, ha a teljesítésigazolás kiállítására és a kötelezettségvállalás lezárására a támogatás szakmai és pénzügyi rész- és záróelszámolását követően kerül sor. A teljesítésigazolás a pénzügyi elszámolás írásbeli lezárását megelőzően nem állítható ki

65. § Egyéb fizetési kötelezettség teljesítése során is – a 36. §-ban, a 37. § a)–e) és g)–l) pontjában, valamint a 38. § c) pontjában foglalt esetek kivételével – alkalmazni kell a teljesítésigazolásra vonatkozó szabályokat, azonban a teljesítésigazolás és kifizetés engedélyezése a számlán történik, számla hiányában a szakmai szervezet vezetője feljegyzésben, vagy a fizetési kötelezettséget előíró dokumentumon tesz nyilatkozatot a kifizetés jogosságáról.

18. Érvényesítés, utalványozás

66. § (1) A teljesítésigazolást, valamint a kifizetés engedélyezését követően, a kifizetendő számlát a gazdálkodási szervezeti egység formailag és tartalmilag ellenőrzi, és a pénzügyi-számviteli integrált rendszerből nyert Kiadási utalvány használatával a 67. § és a 68. § szerint kezeli.

(2) A 36–38. §-ban foglalt egyéb fizetési kötelezettség és az Ávr. 53. § (1) bekezdése szerinti kötelezettségvállalás teljesítése során is alkalmazni kell az érvényesítésre és utalványozásra vonatkozó szabályokat.

(3) A bevételek utalványozása a pénzügyi-számviteli integrált rendszerből nyert bevételi utalványon történik.

(4) Nem kell utalványozni az Ávr. 59. § (5) bekezdése szerinti tételeket.

67. § (1) A számla és teljesítésigazolás alapján az érvényesítőnek az Ávr. 58. § (1) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárnia.

(2) Az utalványozás a kiadások teljesítésének, illetve a bevételek beszedésének elrendelését foglalja magában. Utalványozásra csak a teljesítésigazolás és az érvényesítés után kerülhet sor.

(3) Az utalványozás során meg kell győződni arról, hogy az utalvány tartalmazza az Ávr.-ben előírtakat.

(4) Az utalványozó köteles ellenőrizni, hogy a pénzügyi ellenjegyző az Ávr.-ben és jelen utasításban előírtaknak megfelelően járt-e el, továbbá a teljesítésigazolás és az érvényesítés megtörtént-e.

68. § (1) A bevételek és kiadások érvényesítésére jogosult pénzügyi-számviteli képesítéssel rendelkező személyeket a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár jelöli ki az Ávr. 58. § (4) bekezdésében és 60. §-ában foglaltakra figyelemmel. A kijelölés az 5. melléklet szerinti nyomtatvány egy példányban történő kitöltésével történik. A nyomtatvány kitöltéséért és megőrzéséért a gazdálkodási szervezeti egység a felelős. Amennyiben az aláírásra jogosultak személyében év közben változás történik, úgy a fenti szabályok alkalmazásával intézkedni kell az aláírásra jogosultak kijelölése iránt. A kijelölés visszavonása a 8. melléklet szerint történik.

(2) Az utalványozásra jogosult személyeket a miniszter jelöli ki az Ávr. 59. § (1) bekezdésében és 60. §-ában foglaltakra figyelemmel. A kijelölés az 5. melléklet szerinti nyomtatvány egy példányban történő kitöltésével történik. A nyomtatvány kitöltéséért és megőrzéséért a gazdálkodási szervezeti egység felel. Amennyiben az aláírásra jogosultak személyében év közben változás történik, úgy a fenti szabályok alkalmazásával intézkedni kell a gazdálkodási szervezeti egységnek az aláírásra jogosultak kijelölése iránt.

(3) Amennyiben az aláírásra jogosult személy aláírásáról közjegyző által hitelesített aláírási címpéldány vagy egyéb dokumentum áll rendelkezésre, elegendő annak a dokumentumnak vagy a dokumentumról készült másolatnak a megküldése a gazdálkodási szervezeti egység részére. A kötelezettségvállalásra, pénzügyi ellenjegyzésre, érvényesítésre, utalványozásra jogosult személyek esetében az 5. melléklet szerinti nyomtatványon, a teljesítésigazolásra jogosult személyek esetében a 6. melléklet szerinti nyomtatványon szereplő aláírás tekintendő aláírásmintának, szerződésben történő kijelölés esetén a 2. melléklet szerinti aláírásmintát le kell adni a gazdálkodási egység részére. A kötelezettségvállalásra, pénzügyi ellenjegyzésre, teljesítés igazolására, érvényesítésre, utalványozásra jogosult személyekről és aláírásmintájukról – ideértve a szerződésben történő kijelölés esetét is – a gazdálkodási szervezeti egység naprakész nyilvántartást vezet.

VII. Fejezet

ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI SZABÁLYOK

69. § (1) Kötelezettségvállalást nem tehet az arra jogosított személy

a) a maga vagy közeli hozzátartozója javára,

b) olyan gazdasági társaság, intézmény javára, amelyben magának vagy közeli hozzátartozójának tulajdonosi, irányítási, felügyeleti érdekeltsége van,

c) valamely jogszabály a kötelezettségvállalást feltételhez köti, és ennek a jogosított fél előreláthatóan nem tud eleget tenni, illetve

d) ugyanazon gazdasági esemény pénzügyi ellenjegyzője.

(2) Az érvényesítő ugyanazon gazdasági esemény tekintetében nem lehet azonos a kötelezettségvállalásra, utalványozásra jogosult és a teljesítést igazoló személlyel.

(3) Pénzügyi ellenjegyzési, érvényesítési, utalványozási és teljesítés igazolására irányuló feladatot nem végezheti az a személy, aki ezt a tevékenységét a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója, vagy maga javára látná el.

VIII. Fejezet

A KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁS LEZÁRÁSA

70. § (1) A kötelezettségvállalás teljes körű szakmai és pénzügyi teljesítését követően – a pénzügyi elszámolást lezáró írásbeli nyilatkozat birtokában – a szakmai szervezeti egység vezetőjének gondoskodnia kell a kötelezettségvállalás lezárásáról, amennyiben a szerződésben meghatározott összeg nem került teljes mértékben kifizetésre.

(2) A kötelezettségvállalás lezárását a 9. melléklet szerinti nyomtatvány kitöltésével és a gazdálkodási szervezeti egység részére történő megküldésével kell kezdeményezni.

IX. Fejezet

A GAZDÁLKODÁSI FOLYAMATOKKAL ÖSSZEFÜGGŐ KONTROLLFELADATOK

71. § Az irányítási és kontrollfeladatok:

a) a pénzügyi döntések dokumentumainak elkészítését és ellenőrzését illetően

aa) a költségvetési tervezés a gazdálkodási szervezeti egység, a szakmai szervezeti egységek feladata,

ab) az előirányzat-felhasználás célszerűségének, hatékonyságának, gazdaságosságának vizsgálata a kötelezettségvállalásra jogosult személy és a szakmai szervezeti egység feladata,

ac) a szerződések szabályszerű előkészítése a szakmai szervezeti egység feladata, melyet a Jogi Főosztály, a gazdálkodási szervezeti egység és a kötelezettségvállalásra jogosult személy ellenőriz,

ad) a támogatási szerződések szabályszerű előkészítése a szakmai szervezeti egység feladata, melyet a gazdálkodási szervezeti egység, a Jogi Főosztály, a szakmai felügyeletet gyakorló felsővezető és a kötelezettségvállalásra jogosult személy ellenőriz,

ae) a teljesítések igazolása a 64. § (2) bekezdése alapján kijelölt személy feladata,

af) a kedvezményezett beszámoltatása, a szabálytalanság miatti visszafizettetések dokumentumainak elkészítése és a jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás visszavonásával kapcsolatos eljárás kezdeményezése – a gazdálkodási szervezeti egység véleményével összhangban – a szakmai szervezeti egység feladata, melyet a szakmai felügyeletet gyakorló felsővezető ellenőriz,

ag) a szerződés, támogatási szerződés jogi ellenőrzése a Jogi Főosztály feladata,

ah) a kötelezettségvállalás nyilvántartását, a kötelezettségvállalás teljesítéséhez és a kifizetés kezdeményezéséhez kapcsolódó dokumentumok teljességének ellenőrzését (érvényesítés) a gazdálkodási szervezeti egység végzi, az érvényesítés ellenőrzését az utalványozó látja el,

b) az előzetes pénzügyi ellenőrzés keretében a pénzügyi döntések szabályszerűségi és szabályozottsági szempontból történő jóváhagyását, illetve ellenjegyzését a gazdálkodási szervezet, ellenőrzését pedig a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár látja el,

c) a gazdasági események elszámolását biztosító feladatokat, így

ca) a kötelezettségvállalások nyilvántartását, valamint a hatályos jogszabályoknak megfelelő könyvvezetést a gazdálkodási szervezeti egység végzi,

cb) az éves költségvetési beszámolót az NGM igazgatása tekintetében a Gazdálkodási Főosztály állítja össze, ellenőrzését a Gazdálkodási Főosztály vezetője végzi,

cc) az éves költségvetési beszámolót a fejezeti kezelésű előirányzatokra és a központi kezelésű előirányzatokra a Gazdálkodási Főosztály a Költségvetési Főosztály közreműködésével állítja össze, ellenőrzését a Gazdálkodási Főosztály vezetője a Költségvetési Főosztály vezetőjének előzetes ellenőrzését követően végzi,

d) a közbeszerzési értékhatárok alatti értékű beszerzések megvalósításával és ellenőrzésével kapcsolatos szabályokról szóló kormányrendeletben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése az Igazgatási Főosztály Közbeszerzési Osztályának a feladata,

e) a fejezeti kezelésű előirányzatok terhére nyújtott támogatások pénzügyi ellenőrzésére az Ágazati Előirányzatok Főosztálya jogosult.

X. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

72. § Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.

73. § A Gazdaságfejlesztési Minisztérium kötelezettségvállalási eljárási rendjének átmeneti szabályozásáról szóló 4/2023. (IV. 6.) GFM utasításban [a továbbiakban: 4/2023. (IV. 6.) GFM utasítás] a kifizetést engedélyező személy a teljesítésigazoló felettese vagy a kötelezettségvállaló lehetett, a 4/2023. (IV. 6.) GFM utasítás szerinti valamennyi kijelölés érvényben marad azok visszavonásáig vagy a kijelöltek alkalmazott státuszának megszűnéséig.

74. § Ezen utasítás rendelkezéseit a 2025. január 1-jén folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

75. § Hatályát veszti

a) a Pénzügyminisztérium kötelezettségvállalásának szabályozásáról szóló 3/2024. (II. 14.) PM utasítás,

b) a Nemzetgazdasági Minisztérium kötelezettségvállalásának szabályozásáról szóló 7/2024. (IV. 11.) NGM utasítás.

Nagy Márton István s. k.,

nemzetgazdasági miniszter

1. melléklet a 31/2025. (XII. 30.) NGM utasításhoz

2. melléklet a 31/2025. (XII. 30.) NGM utasításhoz

ALÁÍRÁSMINTA
Alulírott ……………….., a Nemzetgazdasági Minisztérium <szervezeti egység, beosztás> nyilatkozom, hogy a nevemet az alábbiak szerint írom:
< n é v >
Budapest, 20… ……………… …. napján

3. melléklet a 31/2025. (XII. 30.) NGM utasításhoz

4. melléklet a 31/2025. (XII. 30.) NGM utasításhoz

5. melléklet a 31/2025. (XII. 30.) NGM utasításhoz

6. melléklet a 31/2025. (XII. 30.) NGM utasításhoz

7. melléklet a 31/2025. (XII. 30.) NGM utasításhoz

8. melléklet a 31/2025. (XII. 30.) NGM utasításhoz

9. melléklet a 31/2025. (XII. 30.) NGM utasításhoz

10. melléklet a 31/2025. (XII. 30.) NGM utasításhoz

11. melléklet a 31/2025. (XII. 30.) NGM utasításhoz

12. melléklet a 31/2025. (XII. 30.) NGM utasításhoz

Kötelezettségvállalásra, pénzügyi ellenjegyzésre, teljesítésigazolásra, érvényesítésre, utalványozásra jogosultak nyilvántartása
Kötelezettségvállalók

Kijelölés iktatószáma

Név

Kijelölés kezdete

Kijelölés vége

Típusa (teljes, korlátozott)

Pénzügyi ellenjegyzők

Kijelölés iktatószáma

Név

Kijelölés kezdete

Kijelölés vége

Típusa (teljes, korlátozott)

Teljesítésigazolók

Kijelölés iktatószáma

Név

Kijelölés kezdete

Kijelölés vége

Típusa (teljes, korlátozott)

Érvényesítők

Kijelölés iktatószáma

Név

Kijelölés kezdete

Kijelölés vége

Típusa (teljes, korlátozott)

Utalványozók

Kijelölés iktatószáma

Név

Kijelölés kezdete

Kijelölés vége

Típusa (teljes, korlátozott)

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére