BÜ BH 2025/31

[1] A terhelt védője a jogerős ítélet ellen felülvizsgálati indítványt nyújtott be. A védő egyebek mellett indítványozta, hogy a Kúria a felülvizsgálati indítvány elbírálásáig a jogerős ügydöntő határozatban kiszabott büntetés végrehajtását a Be. 659. § (7) bekezdése alapján szakítsa félbe.

[2] A felülvizsgálati indítvány alapján indult ügyben az eljáró kúriai tanács elnöke az ügy Kúriára érkezésétől számított 7. napon a felülvizsgálati indítványt és az alapügy iratait a Legfőbb Ügyészség részére nyilatkozattétel érdekében, a Be. 657. § (1) bekezdésére hivatkozással megküldte azzal, hogy az iratokat a Legfőbb Ügyészség nyilatkozatával együtt a Be. 657. § (2) bekezdésére figyelemmel küldje vissza.

[3] A felülvizsgálati indítványt benyújtó védő az ügy Kúriára érkezésétől számított hatodik hónapban eljárás elhúzódása miatti kifogást terjesztett elő. Az ügyben eljáró tanács elnöke intézkedett az eljárás elhúzódása miatti kifogás Kúria elnökhelyettesének történő bemutatása iránt annak érdekében, hogy a kifogás elbírálása a Kúria másik tanácsára kiosztásra kerüljön. A kifogás elbírálására vonatkozó előterjesztés és az alapügy iratainak iktatására 2024. október 24. napján került sor.

[4] A Legfőbb Ügyészség Be. 657. § (2) bekezdése szerinti indítványát a védői kifogás előterjesztését követő időpontban érkeztették a Kúrián.

[5] Az eljárás elhúzódása miatti kifogásában a védő arra hivatkozott, hogy a Kúria a Be. 659. § (7) bekezdésében foglalt intézkedése iránti indítványa tárgyában érdemi döntést nem hozott, annak ellenére, hogy álláspontja szerint a Be. 142. § a) pontjára figyelemmel, a beadvány érkezésétől számított legkésőbb egy hónapon belül meg kell tennie a szükséges intézkedéseket. Indítványozta, hogy a Kúria állapítsa meg az eljárás elhúzódását, és a Be. 659. § (7) bekezdése szerinti indítvány tárgyában érdemben döntsön.

[6] A kifogás alaptalan.

[7] A Be. 142. § a) pontja értelmében a bíróság – a törvény eltérő rendelkezése hiányában – a bíróságnak címzett beadvány érkezésétől számított legkésőbb egy hónapon belül megteszi a szükséges intézkedéseket.

[8] A Be. 143. § (1) bekezdés a) pontjára tekintettel – más jogosultak mellett – a védő az eljárás elhúzódása miatt kifogást terjeszthet elő, ha a törvény a bíróság részére az eljárás lefolytatására, az eljárási cselekmény elvégzésére vagy valamely határozat meghozatalára határidőt állapított meg, azonban az eredménytelenül eltelt. A Be. 142. §-ához fűzött jogalkotói indokolásra figyelemmel megállapítható, hogy ilyen, törvény által megállapított határidőnek kell tekinteni a 142. §-ban szabályozott általános intézkedési határidőt is.

[9] A Be. 143. § (2) bekezdés a) pontja szerint a kifogást az ügyben eljáró bíróságnál, ügyészségnél vagy nyomozó hatóságnál írásban lehet előterjeszteni, kérve a mulasztás tényének megállapítását, valamint a mulasztó bíróságnak, ügyészségnek vagy nyomozó hatóságnak az (1) bekezdés a) pontjában foglalt esetben az elmulasztott eljárási cselekmény elvégzésére vagy határozat meghozatalára történő utasítását.

[10] A Be. 144. § (2) bekezdésére figyelemmel, ha az ügyben eljáró bíróság a kifogást nem tartja alaposnak, az ügyiratokat az (1) bekezdésben meghatározott határidőn belül a kifogásra vonatkozó nyilatkozatával együtt felterjeszti a kifogást elbíráló bírósághoz.

[11] A Be. 144. § (3) bekezdése szerint a Kúria mulasztásával szemben előterjesztett kifogást a Kúria másik tanácsa az ügyiratok felterjesztésétől számított tizenöt napon belül tanácsülésen bírálja el.

[12] A Be. 144. § (6) bekezdése alapján a kifogást elbíráló bíróság a kifogást annak alaptalansága esetén határozattal elutasítja. A határozat ellen nincs helye jogorvoslatnak.

[13] A Be. 659. § (7) bekezdése kimondja, hogy a felülvizsgálati indítványnak nincs halasztó hatálya, a Kúria azonban az indítvány elbírálásáig a jogerős ügydöntő határozatban kiszabott büntetés vagy alkalmazott intézkedés végrehajtását, illetve a jogerős ügydöntő határozatban foglaltak teljesítését felfüggesztheti vagy félbeszakíthatja.

[14] A Be. 657. § (1) bekezdése szerint, ha a felülvizsgálati indítvány elutasításának nincs helye, és az alapügyben a vádat az ügyészség képviselte, a Kúria az indítványt az alapügy irataival együtt nyilatkozattétel érdekében megküldi a Legfőbb Ügyészségnek.

[15] A Be. 657. § (2) bekezdése értelmében az ügyészség az alapügy iratait a nyilatkozatával együtt egy hónapon belül, különösen bonyolult vagy nagy terjedelmű ügyben két hónapon belül visszaküldi a Kúriának.

[16] A Be. 657. § (3) és (4) bekezdésére figyelemmel, a Kúria az ügyészség nyilatkozatát megküldi a felülvizsgálati indítvány előterjesztőjének, amelyre a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül észrevételt tehetnek.

[17] A büntetőeljárásról szóló törvény meghatározza a felülvizsgálati indítvány elintézésének módját, eljárási szabályait. Amennyiben a Be. 656. §-ában foglalt rendelkezéseknek (az indítvány kiegészítésének, elutasításának) nincs helye, a Kúriának kötelessége a felülvizsgálati indítványt – ha az alapügyben a vádat az ügyészség képviselte – a Legfőbb Ügyészségnek nyilatkozattétel érdekében megküldeni. Ebben az esetben a Legfőbb Ügyészség indítványa nélkül – figyelemmel az arra történő észrevétel előterjesztésére vonatkozó törvényi jogosultságra is – a felülvizsgálati indítvány elbírálására nem kerülhet sor.

[18] A Be. 142. §-ában meghatározott általános intézkedési határidő célja az eljárások gyorsítása, annak elkerülése, hogy az ügyet előbbre vivő intézkedésekre, az eljárás lefolytatására, a szükséges eljárási cselekmény elvégzésére és a határozat meghozatalára indokolatlan késlekedés nélkül kerüljön sor. A Be. 142. §-a a szükséges intézkedések megtételét követeli meg a bíróságtól, ez pedig értelemszerűen nem feltétlenül azonosítható az ügy érdemi elintézésével. A felülvizsgálati indítvány benyújtását követően a Be. 656. § (1) bekezdése a tanács elnöke részére egy hónap határidőt határoz meg arra, hogy az indítvány előterjesztőjét a feltételek fennállása mellett az indítvány kiegészítésére hívja fel. A Be. 657. § (1) bekezdése egyértelművé teszi, hogy abban az esetben, ha az indítvány kiegészítésére nincs szükség és a felülvizsgálati indítvány elutasításának sincs helye akkor a szükséges intézkedés, amelyet az általános intézkedési határidőt figyelembe véve a Kúriának meg kell tennie az a felülvizsgálati indítvány Legfőbb Ügyészség részére nyilatkozattétel céljából történő megküldése. Jelen ügyben a felülvizsgálati eljárásban eljáró tanács elnöke ezt az intézkedést a felülvizsgálati indítvány érkezésétől számított egy hónapon belül megtette. A kifogás emiatt alaptalan, mivel a Kúria eljáró tanácsa részéről mulasztás nem állapítható meg.

[19] A kifogás benyújtásának időpontjáig a felülvizsgálati eljárásban a Legfőbb Ügyészség a Be. 657. § (2) bekezdése szerinti nyilatkozatát még nem terjesztette elő. E nyilatkozat Kúriára történt megérkezését követően nyílt meg az eljáró tanács elnökének a következő intézkedés megtételére – a Legfőbb Ügyészség nyilatkozatának a felülvizsgálati indítvány előterjesztője részére történő megküldésére – irányuló törvényi kötelezettsége, amelyre azonban – az iratok jelen ügyhöz csatolása miatt – csak az eljárás elhúzódása iránti kifogás elbírálása után kerülhet sor.

[20] A Kúria rámutat arra, hogy a Be. 142. §-a az eljárásban szükséges intézkedés megtételére, és nem az eljárás befejezésére vonatkozik. A büntetőeljárásnak törvényben meghatározott rendje van, amelyben az eljárás lefolytatására, az eljárási cselekmények elvégzésére és határozat meghozatalára a törvény szabályokat állapít meg. Az eljárások szükségtelen elhúzódásának megakadályozása érdekében határozta meg a jogalkotó az általános intézkedési határidőt. Az eljárás elhúzódása miatti kifogással pedig egyben megteremtette annak az alapját is, hogy a büntetőeljárásban résztvevő személyek is egyértelmű keretek között sérelmezhessék a bíróság esetleges indokolatlan tétlenségét. A büntetőeljárási törvényben meghatározott eljárási rend betartása, a törvény szerinti szükséges intézkedések megtétele nem a bíróság tétlenségét, hanem törvény megtartását jelenti.

[21] A Be. 456. § (3) bekezdése szerint az ügydöntő határozat jogerőre emelkedését követően kell a kiszabott büntetés vagy alkalmazott intézkedés végrehajtását megkezdeni, az abban foglaltakat teljesíteni, illetve a jogerőre emelkedést követően állnak be az elítéléshez, a felmentéshez vagy az eljárás megszüntetéséhez fűződő jogkövetkezmények. A Be. 456. § (4) bekezdésére figyelemmel a jogerős ügydöntő határozatban kiszabott büntetés vagy alkalmazott intézkedés végrehajtását, illetve az abban foglaltak teljesítését a bíróság az e törvényben meghatározott esetekben függesztheti fel vagy szakíthatja félbe.

[22] A felülvizsgálati indítványnak főszabály szerint nincs halasztó hatálya, a Kúria azonban a Be. 659. § (7) bekezdésében meghatározott mérlegelési jogkörében dönthet a jogerős ügydöntő határozatban kiszabott büntetés vagy alkalmazott intézkedés végrehajtásának, illetve a jogerős ügydöntő határozatban foglaltak teljesítésének felfüggesztéséről vagy félbeszakításáról. Azaz a Kúriának nem kötelessége, csak lehetősége a jogerős ügydöntő határozatban kiszabott büntetés vagy alkalmazott intézkedés végrehajtásának, illetve a jogerős ügydöntő határozatban foglaltak teljesítésének a felfüggesztése vagy félbeszakítása. A Be. 657. § (7) bekezdésében írt rendelkezés egyértelművé teszi, hogy a Kúriának döntési kötelezettsége csak abban az esetben keletkezik, ha a felfüggesztést vagy a félbeszakítást indokoltnak tartja, mert ebben az esetben a törvény általános rendelkezésével szemben, a törvény felhatalmazása alapján a jogerős ügydöntő határozat végrehajthatóságát időlegesen, a felülvizsgálati indítvány elbírálásáig megváltoztatja. A Kúriának ilyen döntés meghozatalára a felülvizsgálati indítvány elbírálásáig joga van, de kötelezettsége nincs. Amennyiben a Kúria a felfüggesztést vagy félbeszakítást nem tartja indokoltnak, a jogerős ügydöntő határozatban foglaltak végrehajtása, illetve teljesítése a büntetőeljárási törvény rendelkezései szerint történik, így értelemszerűen erre nézve nemleges határozat meghozatala nem indokolt és ezt a törvény sem írja elő.

[23] A fentiekben kifejtettekből következően téves a védő álláspontja abban a tekintetben, hogy a Kúriának a felülvizsgálati indítvány alapján akkor is döntési kötelezettsége lenne, ha a félbeszakítást vagy felfüggesztést nem tartja indokoltnak. A hivatkozott törvényhely értelmében ugyanis a Kúriának ilyen döntési kötelezettsége nincs, ebből eredően annak nincs határideje sem.

[24] Mindezek alapján a Kúria tanácsülésen eljárva a Be. 144. § (6) bekezdése szerint az ügyiratok felterjesztésétől számított tizenöt napon belül a kifogást annak alaptalanságára figyelemmel elutasította.

[25] A Be. 144. § (7) bekezdése kimondja, hogy ha a kifogás előterjesztője a büntetőeljárás ugyanazon szakaszában ismételten alaptalan kifogást terjeszt elő, őt a kifogást elbíráló bíróság vagy ügyészség elutasító határozatával rendbírsággal sújthatja.