2025. évi XXXII. törvény indokolás

Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (6) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. §-a alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.

A digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Dáptv.) módosításának célja, hogy a törvényben rögzített szolgáltatások szabályozását pontosítsa, a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról, valamint az 1999/93/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2014. július 23-i 910/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben és az azt módosító, a 910/2014/EU rendeletnek az európai digitális személyazonossági keret létrehozása tekintetében történő módosításáról szóló, 2024. április 11-i (EU) 2024/1183 európai parlamenti és tanácsi rendeletben foglalt az európai digitális személyiadat-tárcákra vonatkozó keret felügyeletének hazai szerveként a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságot jelölje ki.

A módosítás alapján pontosításra kerül azon szereplők köre, akiknek a személyiadat- és lakcímnyilvántartás, a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló törvény szerinti résznyilvántartások és az útiokmány-nyilvántartásból történő adatszolgáltatás esetén, az adatszolgáltatási eljárásért igazgatási szolgáltatási díjat nem kell fizetni.

A módosítás alapján az alábbi szolgáltatások tekintetében a szolgáltatás közvetlen hozzáféréssel történő igénybevételéért igazgatási szolgáltatási díjat szükséges fizetni.

Érintett szolgáltatások:

lakcímérvényességi szolgáltatás;

a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok nyilvántartásából a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány érvényessége tényéről való tájékoztatás szolgáltatás.

A Magyarország kiberbiztonságáról szóló 2024. évi LXIX. törvény (a továbbiakban: Kiberbiztonsági tv.) módosításának célja a törvény rendelkezéseinek a jogalkalmazói tapasztalatokra figyelemmel történő pontosítása.

A módosítás nyomán a lakcímérvényességi szolgáltatás használata közvetlen hozzáférés esetén díjkötelessé válik, azonban a polgároknak a Személyre szabott Ügyintézési Felületen keresztüli tájékoztatás kérései ingyenesek lesznek.

A módosítás nyomán a bűnügyi nyilvántartó szerv által a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból igényelhető adatok a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvényben foglaltakkal egyezően kerülnek meghatározásra. Továbbá lehetővé válik a polgár arcképmásának szolgáltatása is, ha azzal a bűnügyi nyilvántartó szerv nem rendelkezik.

A módosítás a nyilvántartásból adatok igénylésre jogosultak körét egészíti ki. A Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium jelzése alapján a kormányhivataloknak feladatellátásukhoz szükséges az adatok igénylése.

A kisajátítási eljárás lefolytatásához elengedhetetlen a kisajátítással érintett ingatlan tulajdonosának, valamint az egyéb érintett jogosultaknak a pontos azonosítása és elérhetősége, ennek érdekében szükséges, hogy a kisajátítási hatóság jogosult legyen a természetes személyazonosító adatok és a lakcímadatok megismerésére.

A Dáptv.-ben nevesítésre kerülő új szolgáltatásokkal összefüggésben szükséges a nyilvántartásból történő adatszolgáltatás jogszabályi alapjának megteremtése a szolgáltatóknak.

A büntetés-végrehajtási szerv a külföldre utazási korlátozás hatálya alatt álló és a büntetés-végrehajtási szervben tartózkodó polgár személyazonosító igazolványának kiadásában is eljár, amelyre figyelemmel az adatok felvételezésével és továbbításával összefüggő módosítás szükséges.

A módosítás nyomán elektronikus azonosítást követően a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok nyilvántartásából a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány érvényessége tényéről való tájékoztatás szolgáltatás használata közvetlen hozzáférés esetén díjkötelessé válik, azonban a polgároknak a Személyre Szabott Ügyintézési Felületen keresztüli tájékoztatás kérései ingyenesek lesznek.

Az adatszolgáltatási szabályok felülvizsgálata keretében szűkítésre kerül az adatszolgáltatást díjmentesen igénybevevő szervek köre.

A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény rendelkezéseivel összhangban a törvényi rendelkezések pontosítása.

A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény rendelkezéseivel összhangban a törvényi rendelkezések pontosítása.

Felhatalmazó rendelkezés a díj megállapítására vonatkozóan a lakcímadat érvényességéről közvetlen hozzáféréssel teljesített tájékoztatásért, valamint a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok nyilvántartásából közvetlen hozzáféréssel teljesített tájékoztatásért.

A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Pmt.) szerinti szolgáltató részére az információátadás a Dáptv.-hez kapcsolódóan hatályon kívül helyezésre kerül.

Az állam működésének további egyszerűsítésével összefüggő egyes törvények és egyes kormányrendeletek módosítása nyomán elegendő a cselekvőképtelen kiskorú személyazonosító igazolványának kiadásához egy szülő jelenléte. A 34. § (5) bekezdése lehetővé teszi a másik szülő hozzájárulásának elektronikus megadását is, mely célját vesztette és szükséges hatályon kívül helyezni.

A személyi azonosító kezelésére és továbbítására vonatkozó szabályok is pontosításra kerülnek, elősegítve a bűnügyi nyilvántartó szerv személyiadat- és lakcímnyilvántartásból történő adatigénylését, valamint a nem szükséges rendszeres adatszolgáltatás lehetősége megszűnik.

A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény jelenleg hatályos 32. § 12. pontjához kapcsolódó szövegpontosító rendelkezés.

A jogszabály koherenciáját biztosító rendelkezés.

Az okmányokkal kapcsolatos postázás tekintetében díjmentességi rendelkezéseket megállapító szabály.

Pontosító rendelkezés a szülői felügyelet gyakorlásának igazolása tekintetében felhasználható dokumentumok és tények tekintetében.

A honvédelmi adatkezelési törvénnyel való összhang megteremtése érdekében szükséges rendelkezés.

Az adatkezelést pontosító rendelkezés.

Az adatszolgáltatási eljárásért igazgatási szolgáltatási díj megfizetése alól mentes kör rögzítése.

A forgalmi engedély és a törzskönyv hivatalbóli automatikus kiállítása megszűnt. Ezen okmányok tekintetében a közlekedési igazgatási hatóságok illetékességéről külön jogszabály rendelkezik.

Szükséges a jogszabály szövegének a pontosítása, mivel a 19. §-ban megjelölt adatigénylők többsége több jogalap szerint is kaphat adatszolgáltatást, és mivel az ágazati jogszabályok részben szabályozzák az adatszolgáltatást, így a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Kknyt.) rendelkezéseinek is meg kell jelennie az adatigénylés során. Ezzel is biztosítható a törvény előtti egyenlőség, egyenlő bánásmód, szakszerűség elve.

Szükséges megteremteni az ágazati jogszabályban e szolgáltatásokhoz szükséges adatszolgáltatás jogalapját.

A módosítás célja a közúti közlekedési nyilvántartásból történő adatszolgáltatásra vonatkozó díjkötelezettség és az az alóli mentesség szabályozása.

Szükséges a jogszabály szövegének a pontosítása:

a módosítás indoka, hogy a hivatalbóli, automatikus eljárás megszűnése miatt a külön jogszabály szerinti általános illetékességi szabályok érvényesüljenek

a módosítás a Dáptv. 66. §-ának hatályon kívül helyezése miatt szükséges.

Az Unió egész területén egységesen magas szintű kiberbiztonságot biztosító intézkedésekről, valamint a 910/2014/EU rendelet és az (EU) 2018/1972 irányelv módosításáról és az (EU) 2016/1148 irányelv hatályon kívül helyezéséről (NIS 2 irányelv) szóló, 2022. december 14-i (EU) 2022/2555 európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: NIS 2 irányelv) 6. cikk 18. pontját a Magyarország kiberbiztonságáról szóló 2024. évi LXIX. törvény 4. § 6. pontja ülteti át, amely szerint adatkicserélő szolgáltatás: az elektronikus hírközlésről szóló törvény szerinti fogalom. A fentiekre tekintettel szükséges a NIS 2 irányelvre utaló jogharmonizációs záradékkal való kiegészítés.

Szövegpontosító rendelkezés.

A jogát, jogos érdekét igazoló természetes személy, jogi személy, egyéni vállalkozó, továbbá egyéni cég részére a biztosítást érintő adatok tekintetében az adatszolgáltatás lehetőségének kismértékű bővítése, az ügyféli igényekhez igazodva.

Szövegcserét tartalmazó pontosítás.

Szövegpontosító rendelkezés, jogharmonizáció érdekében. Cél az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény és az adatoknak a rendőrségi együttműködés céljából történő automatizált kereséséről és cseréjéről, valamint a 2008/615/IB és a 2008/616/IB tanácsi határozat, továbbá az (EU) 2018/1726, az (EU) 2019/817 és az (EU) 2019/818 európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról (Prüm II rendelet) szóló, 2024. március 13-i (EU) 2024/982 európai parlamenti és tanácsi rendelet rendelkezései összhangjának megteremtése és ennek nyomán a nemzetközi és hazai gyakorlat egységesítése, a szabályozó normák koherenciájának biztosítása.

A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) elektronikus technológiák alkalmazására vonatkozó részének szabályait szükséges kiegészíteni a beadványok elektronikus előterjesztésének technikai és formai követelményeivel összefüggésben. A Pp. 114. § (3) bekezdése alapján a nem ügyvédi vagy kamarai jogtanácsosi képviselettel való eljárás esetén a beadványt teljes bizonyító erejű magánokirati formában kell elkészíteni. Elektronikus előterjesztés esetén ettől eltérően arról szükséges rendelkezni, hogy a Dáptv. 47. § (1) bekezdés h) pontja szerinti űrlapbenyújtás-támogatási szolgáltatás használata esetén, amely kifejezetten a beadványoknak a digitális szolgáltatást biztosító szervezethez való elektronikus azonosítással egybekötött benyújtását biztosítja, nem szükséges további hitelességi feltételek vizsgálata, az űrlaphoz csatolt beadványok külön hitelesítésére főszabály szerint nincs szükség, illetve ha az űrlap-benyújtás támogatási szolgáltatás keretében a benyújtóhoz köthető hitelesítés kerül a beadványra, akkor az szabályszerűen előterjesztett akkor is, ha a hitelesítésnek ez a módja egyébként nem jelent a Pp. 114. § (3) bekezdésének és 325. § (1) bekezdésének megfelelő teljes bizonyító erejű formában való elkészítést. A módosítás az állam által erre a célra működtetett űrlapbenyújtás-támogatási szolgáltatás szabályszerűségének elismerésével lehetővé teszi a Pp. alapján folytatott eljárásokban az olyan személyek akadálymentes elektronikus kapcsolattartását, akik erre vagy jogszabály által kötelezettek vagy ezt választják, de teljes bizonyító erejű magánokirati formát biztosító minősített, vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással vagy bélyegzővel nem rendelkeznek. Ez a szabály nem zárja ki más formában a szabályszerű benyújtást, nem akadályozza a beadványok külön hitelesítésének, elektronikus aláírásának szabályszerűségét, csak arról rendelkezik, hogy a kifejezetten erre a célra működtetett űrlapbenyújtás-támogatási szolgáltatás használata esetén az további hitelesítési feltelek vizsgálata nélkül szabályszerű.

A módosítás egyértelművé teszi, hogy a szabályszerű, a Dáptv.-nek és végrehajtási rendeleteinek megfelelő elektronikus előterjesztés esetén a Pp. 114. § (3) bekezdése szerinti formai követelményt az elektronikus úton előterjesztett beadványokra nem kell alkalmazni. A szabályszerű elektronikus előterjesztésnek elengedhetetlen technikai előfeltétele a benyújtó előzetes személyazonosítása, amely önmagában, további alaki kellékek nélkül is alkalmas a hitelesség biztosítására.

A Pmt. módosításának célja, hogy biztosítja a szolgáltató számára azt a lehetőséget, hogy a digitális állampolgárság szolgáltató közreműködésével a személyazonosság ellenőrzése biztosítható legyen.

A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény módosításával – a Kiberbiztonsági tv. módosításához igazodóan – Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (a továbbiakban: SZTFH) elnökének feladatai között is pontosításra kerülnek azok a tárgykörök, amelyekben az SZTFH elnöke rendeletet adhat ki.

A házasságkötési szándék bejelentésének elektronikus úton történő lehetőségét biztosító rendelkezések 2027. január 1-jével lépnek hatályba.

A nemzeti digitális irattárcával kapcsolatos kiegészítés.

Az aggregátum és a kapcsolódó szolgáltatással kapcsolatos pontosítás.

Az aggregátum szolgáltatáshoz csatlakozott szervezetek a számukra előírt adatigénylést, adatbekérdezést e szolgáltatás útján is teljesíthetik.

Fogalmak kiegészítése és pontosítása.

Szövegpontosítás.

Az életesemény-alapú szolgáltatás kialakítása és működtetésével kapcsolatos szabályok pontosítása.

Figyelemmel arra, hogy törvény kezdeményezésére a Kormányon kívül az országgyűlési képviselő, az országgyűlési bizottság és a köztársasági elnök is jogosult, ezért a jogszabály előkészítésére feladat- és hatáskörrel rendelkező szerv helyett a Kormány feladatkörrel rendelkező tagját javasolt megjelölni, mivel ő mind a miniszteri rendelet, mind a feladatkörébe tartozó kormányrendelet, mind a feladatkörébe tartozó, a Kormány által benyújtott törvényjavaslat előkészítésében részt vesz.

A nemzeti digitális irattárca rendelkezéseinek pontosítása.

A hozzájárulás alapú adatszolgáltatás és az aggregátum szolgáltatáshoz kapcsolódó szabályok pontosítása.

A Dáptv. szerinti távoli azonosítás szabályainak pontosítása.

Az energia és hírközlési szektor szereplőinek pontosítása a számlakibocsátási mérték és felhasználószámhoz igazodóan megállapított kötelezettségek vonatkozásában.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság felügyeletként történő kijelölése az európai digitális személyiadat-tárcákra vonatkozó keret tekintetében az eIDAS Rendelet 46a. cikke szerint.

A Dáptv. felhatalmazó rendelkezéseinek kiegészítése többek között az aggregátum szolgáltatással, illetve az európai uniós az európai digitális személyiadat-tárca szolgáltatójának kijelölésével.

Jogharmonizációs záradék kiegészítése.

Szövegpontosító rendelkezések.

Hatályon kívül helyezi a Dáptv. ügyfél átvilágítással kapcsolatos rendelkezését tekintettel arra, hogy helyébe új megoldást kínál a digitális állampolgárság szolgáltató.

Az egyértelmű jogalkalmazás érdekében pontosításra kerülnek a Kiberbiztonsági tv. hatálya alá tartozó szervezeteket meghatározó rendelkezések. A Kiberbiztonsági tv. 1. § új (2a) bekezdésével a hatály – a NIS 2 irányelv elvárásának megfelelően – pontosításra kerül, és kiterjed azon szervezetekre, amelyek a Kiberbiztonsági tv. 1. § (1) bekezdésének hatálya alá nem tartoznak, de a kritikus szervezetek ellenálló képességéről szóló törvény alapján kritikus szervezetként, kritikus infrastruktúraként, vagy a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló törvény alapján az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős szervezetként, infrastruktúraként kijelölésre kerültek. Ezek jelentős része a magánszférában működő cég, amelyekre a jogalkotó nem kívánja kiterjeszteni az elsősorban az állami szférába tartozó szervezetekre alkalmazandó szigorúbb szabályokat az adatosztályozás és a rendszerek fejlesztésének hatósági felügyelete tekintetében.

A jogalkalmazói tapasztalatokra figyelemmel a honvédelmi célú elektronikus információs rendszerek védelmére vonatkozó koherens szabályozás megteremtése érdekében szükséges a honvédelmi érdekhez kapcsolódó tevékenységet végző gazdasági társaságokra vonatkozó módosítás.

Technikai pontosítás, figyelemmel a Kiberbiztonsági tv. 4. § 52. és 53. pontjában meghatározott fogalmakra.

A védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvénnyel való összhang megteremtése érdekében szükséges rendelkezés.

Technikai pontosítások.

Szövegpontosító módosítás. A pont értelmében a Kiberbiztonsági tv. 6. §-a szerinti kockázatmenedzsment keretrendszer létrehozatalával együttesen szükséges elvégezni a biztonsági osztályba sorolást és az egyéb feladatokat. A Kiberbiztonsági tv. 6. §-a a kockázatmenedzsment keretrendszer létrehozatala keretében számos feladatot ír elő, ideértve az elektronikus információs rendszerhez kapcsolódó védelmi intézkedéseknek, azok megfelelőségének és státuszának felmérését. A gyakorlati tapasztalatok alapján a szabályozás egyértelművé tétele szükséges.

A jogalkotó szándéka szerint az elektronikus információs rendszer biztonságáért felelős személy (a továbbiakban: IBF) esetében a szakmai feladatellátáshoz szükséges és elfogadható szakképzettségek, akkreditált nemzetközi képzettségek (elfogadható szakképzettségek) listája a mostani rendszernél rugalmasabb módon kerül összeállításra. Jelenleg ugyanis az elfogadható szakképzettségeket – a felülvizsgálat alatt álló, – az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló törvényben meghatározott vezetői és az elektronikus információs rendszer biztonságáért felelős személyek képzésének és továbbképzésének tartalmáról szóló 26/2013. (X. 21.) KIM rendelet rögzíti. A jövőben ezt a listát az Európai Kiberbiztonsági Ipari, Technológiai és Kutatási Kompetenciaközpont és a kiberbiztonsági kompetenciaközösség számára kapcsolattartási pontként szolgáló, a Kiberbiztonsági tv. 75. §-a szerinti nemzeti koordinációs központ teszi közzé a honlapján.

2028. január 1-jétől a szakképzettség helyett elfogadható szakmai tapasztalat kivezetésre kerül a jogrendszerből. Az IBF-ek esetében tehát 2027. december 31-ig fogadható el az informatikáért felelős miniszter rendeletében meghatározott szakterületeken és időtartamban szerzett szakmai tapasztalat az alapesetben elvárt szakképzettségek, akkreditált nemzetközi képzettségek helyett. Ezt követően az IBF-ek nyilvántartásában kizárólag olyan IBF szerepelhet, aki rendelkezik a nemzeti koordinációs központ által közzétett elfogadható szakképzettségek listáján szereplő valamely szakképzettséggel, akkreditált nemzetközi képzettséggel.

A szakasz emellett technikai módosításokat tartalmaz.

A szabályozással érintett szervezeti kör pontosítására kerül sor.

A jogalkalmazói tapasztalatokra figyelemmel a honvédelmi célú elektronikus információs rendszerek védelmére vonatkozó koherens szabályozás megteremtése érdekében szükséges a honvédelmi érdekhez kapcsolódó tevékenységet végző gazdasági társaságokra vonatkozó módosítás.

A szabályozással érintett szervezeti kör pontosítására kerül sor.

A Kiberbiztonsági tv. 24. § (9) bekezdésének módosítása alapján a Kormány rendeletben határozza meg, hogy mely élelmiszerlánc-felügyeleti szervek teljesítenek adatszolgáltatást az SZTFH részére a kiberbiztonsági felügyelettel érintett élelmiszervállalkozások tekintetében.

2028. január 1-jével kivezetésre kerül az IBF-ek esetében a szakképzettség helyett a szakmai tapasztalat alkalmassági feltételként való elfogadhatósága. Erre figyelemmel a nemzeti kiberbiztonsági hatóság nyilvántartásában történő szerepeltetése sem szükséges.

A Tervezet a Kiberbiztonsági tv. 24. §-ának módosításához kapcsolódva bővíti azon szervezetek körét, amelyek részére adattovábbítás végezhető az SZTFH által vezetett hatósági nyilvántartásból.

Pontosító rendelkezés.

A Tervezet pontosítja a Kiberbiztonsági tv. szerinti európai tanúsítási rendszer esetében a megfelelőségértékelő szervezetekkel kapcsolatos rendelkezéseket.

Pontosító rendelkezés.

Az Európai Kiberbiztonsági Ipari, Technológiai és Kutatási Kompetenciaközpontnak és a nemzeti koordinációs központok hálózatának a létrehozásáról szóló, 2021. május 20-i (EU) 2021/887 európai parlamenti és tanácsi rendelet [a továbbiakban: (EU) 2021/887 rendelet] szerinti, a kiberbiztonsági kompetenciaközösség számára kapcsolattartási pontként szolgáló nemzeti koordinációs központ feladatait az (EU) 2021/887 rendelet rögzíti.

Az ennek során a kiberbiztonsági kompetenciaközösségbe jelentkező szervezetek vonatkozásában nyilvántartást szükséges felállítani. A nyilvántartásba veendő minimális adatkör, ideértve elsősorban a személyes adatokat, törvényi szinten kerül rögzítésre. A nyilvántartással kapcsolatos alapvető rendelkezések ugyancsak megjelennek.

A felhatalmazó rendelkezések módosítása a Kiberbiztonsági tv. módosítására tekintettel.

Az átmeneti rendelkezés módosítása a Magyarország kiberbiztonságáról szóló 2024. évi LXIX. törvény alapján kiberbiztonsági auditra kötelezett szervezetek adminisztratív terheinek csökkentése érdekében.

Technikai pontosítás.

Technikai pontosítás.

A Dáptv. Ötödik részéhez szükséges módosítás.

Hatályba léptető rendelkezések.

Sarkalatossági záradék.

Jogharmonizációs záradék.