32/2025. (VII. 31.) AM rendelet indokolás

Az indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (6) bekezdése és a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdése alapján az Indokolások Tárában közzétételre kerül.

A rendeletmódosítás a vetési varjút (Corvus frugilegus) a védett fajok listájáról törli, és átsorolja az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős fajjá. A vetési varjú hazai állománya 1980-ban 250 ezer pár volt, amely az emberi üldözés, elsősorban a legális, lőfegyveres és mérgezés általi gyérítés eredményeként két évtized alatt töredékére, kb. 20 ezer párra csökkent. A védelemnek köszönhetően, a természetes populációnövekedés és -terjeszkedés következtében az elmúlt években jelentősen megnövekedett az állomány, miközben eredeti élőhelyeiről (facsoportokkal, erdőfoltokkal tarkított nyílt tájak) az emberi üldözés hatására fokozatosan beköltözött a városokba, mivel ott nyugalmat és rendszeres táplálékot (pl. hulladék) talált.

Az állomány növekedésével párhuzamosan megszaporodtak a városi vetésivarjú-telepekkel kapcsolatos lakossági panaszok, melyek kezelése a meglévő jogszabályi keretek között már nem lehetséges. A vetési varjú azonban mint Európában őshonos vadon élő madárfaj, az Európai Unió madárvédelmi irányelve (a vadon élő madarak védelméről szóló, 2009. november 30-i 2009/147/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv) alapján védelemben részesítendő, amelyet valamennyi tagállamban biztosítani kell. Ennek megfelelően hazai állományának állományszintű veszélyeztetése, regionális vagy különösen országos felszámolása nem elfogadható. A faj természetvédelmi értéke a madárvédelmi irányelvvel összhangban továbbra is 50 000 forint marad, ugyanakkor az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős fajjá nyilvánítás széles és a madárvédelmi irányelv előírásainak is megfelelő keretet biztosíthat az állomány kedvező helyzetben történő megtartása mellett szükséges, hatóságilag kontrollált szabályozási intézkedésekhez.

A jogszabály módosításával lehetővé válik, hogy a települési vetésivarjú-telepek esetében költési időszakon kívül (vagyis az év legnagyobb részében) – hatósági bejelentéshez kötötten – engedély nélkül lehessen végezni a riasztást. A fészkek eltávolítása e telepek esetében költési időszakon kívül közegészségügyi indokkal szintén engedély nélkül végezhető hatósági bejelentés mellett, március 1. és április 10. között pedig bizonyos feltételek megléte esetén hatósági engedélyhez kötött. Adott település vetésivarjú-fészkeinek legfeljebb 10%-áig tojásos, de kikelt fiókákat még nem tartalmazó fészkeinek eltávolítására is lehetőséget ad a jogszabály abban az esetben, ha az előző évben az országos állomány elérte a 40 000 párat. Az állományszabályozási engedély azonban csak nyomós közegészségügyi okból adható meg, melyet az egészségügyi államigazgatási szerv igazol, így egyértelműen rögzíthető, hogy pusztán a varjak károgása nem lehet megfelelő indok.

A barna medve (Ursus arctos) külföldön, legálisan szerzett trófeája a megfelelő igazolásokkal jelenleg is behozható Magyarországra. A módosítás lehetővé teszi az Európai Unió területén belül legálisan elejtett példányok húsának, illetve hústermékeinek Magyarországra történő behozatalát és kereskedelmét is, amivel az elérhető gasztronómiai választék köre bővül, és ez hozzájárul Magyarország turizmusának fejlesztéséhez is. Tekintettel arra, hogy legálisan, az európai uniós jogszabályi lehetőségek keretei között elejtett példányokról van szó, ez a kereskedelem is megfelel mind az európai uniós, mind a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló nemzetközi egyezmény (CITES) előírásainak.

A medvehús forgalmazása a vadon élő állat- és növényfajok számára kereskedelmük szabályozása által biztosított védelemről szóló, 1996. december 9-i 338/97/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: 338/97/EK tanácsi rendelet) előírásai szerint általánosságban tilos, ugyanakkor a 338/97/EK tanácsi rendelet – jól körülhatárolt feltételek megléte esetén – eltérést engedélyez a tagállam igazgatási hatósága által kiállított, vonatkozó bizonyítványa révén.

A medve húsából készült termékeket csomagolásukon egyedileg azonosítható módon meg kell jelölni, és a CITES igazgatási hatóság által kiállított bizonylattal kell ellátni a 338/97/EK tanácsi rendelet, valamint a vadon élő állat- és növényfajok számára kereskedelmük szabályozása által biztosított védelemről szóló 338/97/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2006. május 4-i 865/2006/EK bizottsági rendelet előírásai alapján, így az eltérés biztosítása megalapozott.

A barna medve (Ursus arctos) húsának, illetve hústermékeinek behozatalára, illetve forgalmazására vonatkozó szabályozás teljessége érdekében a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelmét szabályozó nemzetközi és európai közösségi jogi aktusok végrehajtásának egyes szabályairól szóló 292/2008. (XII. 10.) Korm. rendelet is módosításra kerül annak érdekében, hogy a Korm. rendeletben meghatározott bejelentési kötelezettség ne vonatkozzon az érintett termékekre, amennyiben annak jogszerű eredetét a 338/97/EK tanácsi rendeletben szereplő engedélyekkel, illetve bizonylatokkal tudják igazolni.