2025. évi XXXIV. törvény indokolás

Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (6) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.

Kiemelt kormányzati cél a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentése, amelynek része, hogy a digitalizáció eredményeként az államigazgatás adatbázisaiban rendelkezésre álló adatok ne kerüljenek újra bekérésre, vagy dokumentálásra. A TB-kiskönyv megszüntetése ezért illeszkedik a bürokrácia-csökkentés célrendszerébe.

A megszüntetés mellett szól az is, hogy a TB-kiskönyv tartalma nem minden esetben teljes körű, sem a jogviszonyok tekintetében (pl.: egyéni vállalkozói, társas vállalkozói jogviszony nem szerepel benne) sem az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai tekintetében, mivel a kifizetőhellyel nem rendelkező foglalkoztatónál biztosítási jogviszonyban állók ellátását a kormányhivatal folyósítja és a kormányhivatalnak ezen ellátásokat (táppénz, CSED, GYED, ÖFD, baleseti táppénz) nem kell bejegyeznie a TB-kiskönyvbe. Amennyiben a munkavállaló új foglalkoztatója rendelkezik kifizetőhellyel, akkor az a vármegyei kormányhivataloktól kéri be az ellátás megállapításához szükséges előzményadatokat, mert a TB-kiskönyvben nincs vezetve.

Az e-TB kiskönyv kialakításának célja a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentése mellett a korszerű és célhoz kötött teljes körű adatelérés biztosítása a kifizetőhelyek részére az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások megállapítása érdekében.

Az egészségügyi szolgáltató és egészségügyi dolgozó közös felelőssége, hogy a munkaidőre és pihenőidőre vonatkozó szabályok – a betegek érdekeire figyelemmel – betartásra kerüljenek. Erre tekintettel lehetővé válik, hogy a foglalkoztató elektronikus felületen tájékozódjon, hogy az egészségügyi dolgozó más egészségügyi szolgáltatónál milyen jogviszonyban és munkaidőben van foglalkoztatva.

Az Országgyűlés elkötelezett a külföldön élő magyar állampolgárok és családtagjaik Magyarországra való hazatérésének támogatásában. Ennek megfelelően a törvény célja a külföldről hazaköltöző magyar gyermekek nemzeti köznevelési rendszerben való felzárkóztatásának támogatása.

A törvény továbbá jogharmonizációs célú és jogtechnikai módosításokat tartalmaz, valamint olyan jogszabályi változtatásokat foglal magában, amelyek célja az ágazati törvények végrehajtása hatékonyságának növelése.

Az egészségügyi dolgozók kötelező pihenőideje, munkaidőre vonatkozó szabályok betartása érdekében az egészségügyi államigazgatási szerv,

a) ha észleli, hogy az egészségügyi dolgozó több egészségügyi szolgáltatónál van foglalkoztatva és foglalkoztatási jogviszonyai közül van olyan jogviszony, amely mellett egyéb jogviszony mint további munkavégzésre irányuló jogviszony létesítéséhez – ideértve más keresőfoglalkoztatást, valamint díjazás ellenében folytatott tevékenységet is – jogszabályban meghatározott szerv vagy személy engedélye szükséges (a továbbiakban: engedélyezést előíró jogviszony), erről az engedélyezést előíró jogviszonyt fenntartó foglalkoztatót értesíti,

b) a munkaidő, pihenőidő betartása, valamint az összeférhetetlenségi szabályok vizsgálata érdekében díjmentesen biztosítja, hogy a rendszeréhez csatlakozott egészségügyi szolgáltató mind a foglalkoztatást megelőzően, mind azt követően ellenőrizze, hogy az általa foglalkoztatni kívánt vagy foglalkoztatott egészségügyi dolgozó milyen más, egészségügyi tevékenységre irányuló jogviszonyban áll.

A módosítás a köznevelési intézmény által kiállítandó közokiratokban foglalt adatok hitelessége érdekében biztosítja, hogy a köznevelési intézményben tanulók adatait a köznevelési intézmény a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból közvetlenül is át tudja venni.

Jogosulatlan igénybevétel estén a szociális ellátások megtérítésére kerül sor. A megtérítés elrendelésének jelenleg nincs visszamenőleges időkorlátja. Bizonyos esetekben a jogosultság megszüntetésére évekkel korábban bekövetkezett tények miatt kerül sor, ugyanakkor a nagy összegű kötelezettség megtérítésére a rászoruló személy részéről nincs reális esély. A módosítás eredményeként a folyamatosan nyújtott ellátás esetén a megtérítést legfeljebb egy évre visszamenőleges lehet elrendelni.

Amennyiben az ellátás folyósítása nem az ügyfél számlájára történt, úgy az ügyfél halálát követően jogalap nélkül kifolyósított szociális ellátás megtérítése nehézségekbe ütközik. Problémát jelent a bankszámla tulajdonos adatainak beszerzése, illetve a számlára jogalap nélkül utalt pénz visszautaltatása. A hitelintézeti törvény vonatkozó szabályainak módosítása mellett szükséges a szociális törvényben is rendelkezni arról, hogy az ügyfél halálát követően a jogalap nélkül kiutalt ellátás összegét a számla felett rendelkezésre jogosult személy, ennek hiányában a pénzforgalmi szolgáltató köteles visszafizetni.

A Magyar Államkincstár – a személyes gondoskodás rendszerének és finanszírozásának tervezhetősége érdekében – országos jelentési rendszert működtet; a fenntartók az országos jelentési rendszer számára kötelesek bejelenteni egyes, személyes adatnak nem minősülő adatokat. A módosítás eredményeképp egyes adatok a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások, szolgáltatások finanszírozásának ellenőrzése céljából vezetett, ún. igénybevevői nyilvántartásba kerülnek át. Így a módosítással érintett adatköröknél naprakész adatok állnak rendelkezésre.

A szociális és gyermekvédelmi ellátások országos nyilvántartása (PTR) kezdetben kizárólag a megállapított jogosultságokra vonatkozó adatokat tartalmazta. Az időközben végrehajtott fejlesztések révén már az elutasított kérelmek adatai is szerepelnek a nyilvántartásban. A hatályos törvényi szöveg csak arról rendelkezik, hogy a jogosultság megszűnését követő 5 éven belül törölni kell az ügyfélre vonatkozó adatokat. Indokolt a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény kiegészítése azzal, hogy a kérelem elutasítását követő 5 éven belül az elutasított kérelemre vonatkozó adatokat is törölni kell.

Az ápolási díjra és gyermekek otthongondozási díjára (GYOD) vonatkozó intézményi feltételek szabályozásának pontosításával a módosítás egyértelművé teszi, hogy az óvodai nevelés esetén nem a köznevelési intézményre vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni, hanem az óvodára vonatkozó speciális rendelkezéseket. A köznevelési ágazat rendelkezéseivel való összhang biztosítása érdekében további terminológiai pontosítás is átvezetésre került.

Ha a szülő több gyermekre tekintettel jogosult GYOD-ra, akkor részére másfélszeres összegű ellátást kell folyósítani. A módosítással a jogosult kérelme alapján indított felülvizsgálati eljárás során lesz megállapítható az egy gyermekre tekintettel megállapított GYOD jogosultságról a másfélszeres összegű ellátásra való áttérés.

Az ápolási díjra jogosult személy nyugdíj-megállapítását követően a szociális ellátás teljes összegben történő megállapítását lehetővé tevő kivételszabály kiegészítése szükséges azzal, hogy az előírt előzetes ápolási időtartamba a GYOD folyósítás ideje is beszámítson.

Az átmeneti szabály a szociális pénzbeli ellátásokat érintő módosításokhoz kapcsolódik, e téren rendelkezik arról, hogy a módosított rendelkezéseket a hatályba lépéskor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. Emellett – az 5. § szerinti módosításhoz kapcsolódva – meghatározza az ott megjelölt adatkör igénybevevői nyilvántartásban történő rögzítésére vonatkozó határidőt a hatálybalépéskor ellátotti jogviszonnyal rendelkezők esetében.

Technikai, terminológiai korrekciók.

A módosítás által a gyermekek átmeneti otthonában befogadott gyermek és szülő számára teljes körű ellátás kerül biztosításra azzal, hogy amennyiben az intézményben a tárgyi feltételek adottak, és a szülő körülményei is lehetővé teszik, gondoskodhat magáról és gyermekéről.

Az állami gondoskodásban nagykorúvá vált fiatal felnőtt számára kérelmére utógondozói ellátás biztosítható, ha létfenntartását önállóan biztosítani nem tudja, vagy tanulmányait folytatja még, vagy szociális bentlakásos intézménybe felvételét várja. Az utógondozói ellátás keretében a fiatal felnőtt számára utógondozást és szükség szerinti ellátást (lakhatás, étkezés stb.) kell biztosítani. Az utógondozói ellátást a hatályos rendelkezések szerint a nevelőszülő a nevelőszülői hálózat közreműködésével a gyermekotthon, az utógondozó otthon vagy az általuk, illetve a területi gyermekvédelmi szakszolgálat által működtetett, lakhatást nyújtó külső férőhely, különösen albérlet vagy egyéb hely biztosítja. A módosítás lehetővé teszi az utógondozói ellátás biztosítását a fiatal felnőtt tulajdonában vagy bérleményében lévő ingatlanban is, ami szintén külső férőhelynek minősül.

Az utógondozói ellátás igénybevételéről szóló megállapodásban az utógondozói ellátás nyújtója és a fiatal felnőtt rögzítik, hogy az ellátás pénzügyi fedezetét a fiatal felnőttnek mire, milyen módon kell felhasználnia. A Gyvt. módosításával egyértelművé válik, hogy ha a fiatal felnőtt a megállapodásban foglaltakat súlyosan megszegi, így nem megfelelően használja fel a pénzügyi fedezetet, akkor a gyámhivatal az utógondozói ellátást megszünteti.

A módosítások a Gyvt. adatkezelési szabályait érintik. A nevelőszülőnek körülményei alapján is alkalmasnak kell lennie a családjukból kiemelt gyermekek biztonságos ellátására. A módosítás egyértelművé teszi, hogy a nevelőszülői hálózat a nevelőszülőnek jelentkező személy és a nevelőszülő háztartására, ingatlanára vonatkozó adatokat is kezelheti, és fényképet készíthet azokról.

A Gyermekeink védelmében elnevezésű informatikai rendszer fejlesztése eredményeként lehetővé vált, hogy a nevelőszülői hálózat fenntartója a nevelőszülői alkalmassági alrendszerben tudja összeállítani a szolgáltatási nyilvántartásba történő bejegyzési vagy adatmódosítási kérelem adattartalmát. Ennek megfelelően a módosítás lehetővé teszi az adatátadást a Gyermekeink védelmében elnevezésű informatikai rendszer és a szolgáltatói nyilvántartás között, amely által egyszerűsödik és átláthatóbbá válik a folyamat.

A rendelkezés szövegcserés módosításokat tartalmaz. Ezek között szerepel a rendőrség számára jogosultság megteremtése a Gyermekeink védelmében elnevezésű informatikai rendszerhez. A Gyvt. hatályos szabályozása szerint jelenleg csak a nyomozó hatóság jogosult a törvényben meghatározott feladata teljesítése érdekében a Központi Kormányzati Szolgáltatás Busz (a továbbiakban: KKSzB) szolgáltatás igénybevételével közvetlen adatigényléssel megismerni a Gyermekeink védelmében elnevezésű informatikai rendszer törzsadat alrendszeréből bizonyos, a feladatellátásához szükséges adatokat, információkat. Mára már nyilvánvaló, hogy a gyermekek védelme érdekében szükséges intézkedések végrehajtása szempontjából nem elegendő a nyomozó hatóság részére biztosítani a KKSzB adatcsomaghoz történő hozzáférést, hanem generálisan, a rendőrség jogosultságát szükséges előírni, biztosítva ezzel, hogy pl. a szabálysértési, a közigazgatási és közrendvédelmi feladatellátása szempontjából is fontos információkhoz jusson a rendőrség a módosítás eredményeként.

A hatályos szabályok szerint a családok átmeneti otthona befogadja a válsághelyzetben lévő bántalmazott vagy várandós anyát, illetve a szülészetről kikerülő anyát és gyermekét, valamint a várandós anya kérelmére az anya élettársát vagy férjét. A családok átmeneti otthonának a Gyermekeink védelmében elnevezésű informatikai rendszerben kell vezetnie a szakmai adminisztrációt. A hatályos szabályozás azonban nem ad felhatalmazást a bántalmazott személy vagy a várandós anya adatainak kezelésére, ezért szükséges a Gyvt. adatkezelésre vonatkozó rendelkezésének kiegészítése.

A módosítás a TB-kiskönyv kivezetése és az adatok elektronikus elérésével összefüggésben, adatvédelmi okból azt tartalmazza, hogy a biztosítási jogviszony megszűnését követően a csecsemőgondozási díj, az örökbefogadói díj, a gyermekgondozási díj, a táppénz és a baleseti táppénz megállapítása és folyósítása során a visszamenőleges időszakra vonatkozóan (pl.: passzív ellátás esetén) kizárólag a kormányhivatal állapíthasson meg ellátást. A rendelkezés kizárólag eljárásjogi jellegű, az ellátások megállapításával és folyósításával kapcsolatos hatáskört és illetékességet módosítja, anyagi jogi szabályt, így ellátási jogosultságot sem érint.

Amennyiben a biztosított új biztosítási jogviszonyt létesít, ahol a munkáltatónál működő társadalombiztosítási kifizetőhely bírálja el az ellátásokat, úgy a kifizetőhely a papír alapú TB-kiskönyvet felváltó elektronikus felületen jogosultságot kap a biztosított korábbi ellátásainak beszerzéséhez, amennyiben szükséges az ellátás elbíráláshoz.

A papír alapú TB-kiskönyv kivezetését követően létrejövő elektronikus felület útján biztosítottanként elérhető és egyben lekérdezhető lesz a biztosítási jogviszony és az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások és a baleseti táppénz adatok. Az adatok egységes, elektronikus lekérdezése lehetővé teszi, hogy a tényállás tisztázása keretében a kifizetőhely részére szükséges előzményi és biztosítási időre vonatkozó adatokat már nem egyedi megkereséssel kell a másik egészségbiztosítási szervtől beszerezni, hanem a kifizetőhely ezen adatokat a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő által működtetett elektronikus felületről kérdezi le.

Az egészségügyi szolgáltatók működése során az egészségügyért felelős miniszternek az egészségügy irányításáért való általános felelőssége kapcsán lehetőséget kell biztosítani arra, hogy – a hatósági szervektől függetlenül – ágazati irányítói jogkörében vizsgálhassa, hogy az adott szervek megfelelően működnek-e, vagyis a miniszter ágazati irányítási jogköre kibővül az egészségügyi szolgáltatók átfogó vizsgálatának lehetőségével. Az ellenőrzés célja alapvetően az esélyegyenlőség érvényesülése, a szakmai és finanszírozási feltételrendszer jogszabályoknak történő megfelelés, a közfinanszírozásban részesülő egészségügyi szolgáltatók költséghatékony működése, abban az esetben, ha alaposan feltételezhető, hogy az egészségügyi szolgáltató tevékenysége során ezek sérülnek.

Az ágazati irányítási jogkörben végzett átfogó vizsgálat elsősorban a fenntartók és szolgáltatók tájékoztatását, a szolgáltatók hatékonyabb működését szolgálják, azzal, hogy ha olyan súlyú jogsértés tapasztalható, a szükséges intézkedések megtétele érdekében ezekről a hatáskörrel rendelkező szerveket a miniszter tájékoztatja.

A szabályozás nem egyedi, hasonló átfogó ellenőrzési lehetőség került biztosításra a miniszter részére a gyermekvédelem területén is.

A szabályozás tartalmazza a szükséges adatvédelmi garanciákat is. Hangsúlyozandó, hogy a vizsgálat során a miniszter csak anonimizált egészségügyi adatokat ismerhet meg, ha az a vizsgálat eredményes lefolytatása érdekében szükséges.

Kodifikációs pontosítás.

Az adminisztratív terhek csökkentését szolgálja a javasolt módosítás akként, hogy célja a pénzbeli ellátások megállapításához egy olyan elektronikus felület létrehozása, amelyről a biztosítási jogviszony, az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások és a baleseti táppénz adatok egyben lekérdezhetők és ezzel kiváltható a papír alapú TB-kiskönyv.

A TB-kiskönyvben lévő adatok jelenleg két külön elektronikus nyilvántartásból elérhetők. A biztosítási jogviszonyokra vonatkozó adatok a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (a továbbiakban: NEAK) által kezelt nyilvántartásban; a pénzben nyújtott egészségbiztosítási ellátásokra (táppénz, CSED, GYED, baleseti táppénz, stb.) vonatkozó adatok a Magyar Államkincstár által működtetett Egészségbiztosítási Pénzbeli Ellátások szakrendszerben vannak. A kifizetőhelyek részére jelenleg még nincs lehetőség arra, hogy elektronikusan hozzáférjenek az ellátások megállapításához szükséges, külön nyilvántartásokban kezelt előzményadatokhoz, ezért azok hiánypótlás útján való beszerzése további terhet ró a kifizetőhelyekre és a kormányhivatalokra is. A módosítás alapján a NEAK egy elektronikus lekérdező felületen keresztül hozzáférést biztosít a nyilvántartott társadalombiztosítási jogviszony- és pénzbeli ellátási adatokhoz is a kifizetőhelyek részére, továbbá a Betegéletút szolgáltatáson keresztül a magánszemélyek részére a saját adataikhoz.

A módosítás szabályozza a lekérdező felület használatához való jogosultságot, az e-TB kiskönyvben nyilvántartott adatokkal kapcsolatos adatvédelmi szabályozást, így az e-TB kiskönyvben szereplő adatok körének meghatározását, az említett nyilvántartásokból történő adatszolgáltatás folyamatának, valamint az adatkezelés céljának és időtartamának meghatározását.

2025. január 1-jétől az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról, a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1907/2006/EK rendelet módosításáról szóló, 2008. december 16-i 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1272/2008/EK rendelet) szerinti méregközpontba történő bejelentési kötelezettségre vonatkozó átmeneti időszak véget ér, így a továbbiakban már kizárólag a 1272/2008/EK rendelet 45. cikke és VIII. melléklete szerinti, méregközponti bejelentési kötelezettség terheli az importőröket és továbbfelhasználókat, az ott meghatározott időtartammal. Ennek megfelelően a korábbi, nemzeti veszélyes keverék-bejelentési kötelezettségen alapuló nyilvántartásra vonatkozó jogszabályhelyek módosítása, illetve hatályon kívül helyezése indokolt.

A módosítás megteremti a feltételét annak, hogy az állam által a középiskolások számára az ingyenes jogosítványszerzéséhez kapcsolódó elméleti tanfolyam köznevelési alapfeladat legyen. Tekintettel azonban a képzés jellegére és tartalmára, a Felnőttképzési Adatszolgáltatási Rendszerbe (FAR) történő adatszolgáltatás a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának általános szabályairól szóló 179/2011. (IX. 2.) Korm. rendelet szabályai szerint továbbra is kötelező.

A módosítás emellett egyértelművé teszi, hogy a tanulmányi rendszer feladata biztosítani a gyermekétkeztetéshez kapcsolatos legfontosabb adminisztrációs szolgáltatásokat.

Továbbá jogtechnikai pontosítást tartalmaz, egyértelművé teszi, hogy kit kell tekinteni a tanulmányi rendszer üzemeltetőjének.

A módosítás biztosítja, hogy a középiskolás tanulónak a tanulmányai lezárását követően is további 12 hónap álljon rendelkezésére az ingyenes jogosítvány megszerzéséhez szükséges elméleti ismeretek elsajátítására, valamint az elméleti vizsgák letételére a tanulmányi rendszer használatával. Ez különösen azon tanulóknak jelent segítséget, akik az érettségi miatt nem tudják időben letenni a gépjárművezetői elméleti képzéshez kapcsolódó vizsgákat.

A módosítás biztosítja, hogy a köznevelési intézményben tanulók adatait a köznevelési intézmény a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból vegye át. Emellett az Oktatási Jogok Biztosa által jelzett esetleges jogértelmezési problémára kínál megoldást oly módon, hogy meghatározza, hogy a külön élő, azonban a szülői felügyeleti jogkör gyakorlásától el nem tiltott – de azt nem gyakorló – szülő mely, a gyermekkel összefüggő adatok megismerésére jogosult.

A módosítás rögzíti, hogy a köznevelési intézmény fenntartója részére kiegészítő támogatás nyújtható a külföldről hazatérő tanuló nemzeti köznevelési rendszerben való felzárkóztatásához, ezzel összefüggésben meghatározza továbbá, hogy ki minősül külföldről hazatérő tanulónak. A szabályozás figyelemmel van arra, hogy a magyar állampolgár bármilyen okból is töltötte külföldön tanulmányait, szükséges lehet a felzárkóztatása abban az esetben, ha kérelem benyújtását megelőző két tanévből legalább egy tanévet Magyarországtól eltérő, külföldi államban, nem magyar tanítási nyelvű nevelési-oktatási intézményben töltött (ennél rövidebb idő esetén a felzárkóztatás nem igényel speciális jelenlétet, az a normál tanrendben is lefolytatható).

Fenti rendelkezéshez kapcsolódva felhatalmazó rendelkezést tartalmaz kormányrendelet megalkotására a külföldről hazatérő tanuló nemzeti köznevelési rendszerhez való felzárkóztatásához nyújtható kiegészítő támogatás tekintetében.

Szövegcserés módosító rendelkezések.

Hatályon kívül helyező rendelkezések.

A módosítással az Alkotmánybíróság döntésének megfelelően a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj és az örökbefogadói díj a táppénzzel és a baleseti táppénzzel megegyező elbírálás alá kerülnek, így a havi átlagjövedelem számításnál a csecsemőgondozási díjat, a gyermekgondozási díjat, és az örökbefogadói díjat megelőző jövedelmek is figyelembe vehetőek lesznek abban az esetben, ha az az ellátásban részesülő személy számára kedvezőbb.

Az Alaptörvény 15. módosításával összefüggésben terminológiai pontosítást tartalmaz.

A módosítás révén a kormányzati szolgálati jogviszonyban állók esetében a közszférában jogviszonyban töltött időkkel egy sorban kerülne elismerésre az állami és önkormányzati köznevelési intézményekben köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban töltött idő (2024. január 1. előtt ezek közalkalmazotti jogviszony keretében eltöltött időként kerültek elismerésre).

A módosítás biztosítja, hogy a szakképző intézményben tanuló ne csak az utolsó évfolyamból jelentkezhessen a jogosítványszerzésre.

Egyben biztosítja, hogy a be nem fejezett jogosítványszerzési tanfolyamot a tanulmányok lezárását követő 1 évig be lehessen fejezni.

A módosítás célja, hogy a termékekre és szolgáltatásokra vonatkozó akadálymentességi követelményeknek való megfelelés általános szabályairól szóló 2022. évi XVII. törvény egyes akadálymentességi kötelezettségekre vonatkozó rendelkezéseit csak 2027. június 28-ától kelljen alkalmazni.

A termékekre és a szolgáltatásokra vonatkozó akadálymentességi követelményekről szóló, 2019. április 17-i (EU) 2019/882 európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján a tagállamoknak az akadálymentességi követelményeket főszabályként 2025. június 28-ától kell alkalmazniuk. Az irányelvben foglaltak alapján azonban a tagállamok dönthetnek úgy, hogy a 112-es egységes európai segélyhívó számra beérkezett segélyhívásoknak az illetékes segélyszolgálati állomás általi megválaszolása tekintetében az akadálymentességi követelményekre vonatkozó rendelkezéseket legkésőbb 2027. június 28-tól alkalmazzák.

A pedagógus-igazolványra jogosulti kör bővítését tartalmazza. A rendelkezés lehetővé teszi, hogy a szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény hatálya alá tartozó pedagógus – kormányrendeletben meghatározottak szerint – pedagógus-igazolványra legyen jogosult.

A pedagógus továbbképzésre vonatkozó jogszabály megváltozott címére utal, az ennek megfelelő pontosítást tartalmaz.

A nevelési-oktatási intézmény igazgatója felett a munkáltatói jogokat a fenntartó gyakorolja. Ez esetben az elektronikus ügyintézés úgy valósítható meg, ha a fenntartó a hivatali kapuján keresztül küldi ki az iratokat az igazgató részére. A módosítás ennek megfelelő szövegpontosítást tartalmaz, egyértelművé téve, hogy a kiküldésre a munkáltatói jogkör gyakorlója köteles.

A rendelkezés biztosítja, hogy a foglalkoztatotti alapnyilvántartás adatai teljeskörűek, a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból ellenőrizhetőek legyenek.

A jogértelmezést segítő rendelkezés. A pedagógusok új életpályájáról szóló törvény 70. §-a egyértelművé teszi, hogy kinek nem kell továbbképzésben részt venni, így a korábbi átmeneti rendelkezésre nincs szükség, mivel az érintett rendelkezés kedvezőbbet állapít meg.

Hatályba léptető rendelkezés.

Jogharmonizációs záradék.