2025. évi XXXV. törvény
2025. évi XXXV. törvény
a belügyi feladatellátás hatékonyságát támogató és a kapcsolati erőszak elleni küzdelmet erősítő törvények módosításáról1
[1] Magyarország elkötelezett az alapvető jogok teljes körének az Alaptörvényben és a jogszabályokban garantált legmesszebbmenőkig terjedő védelme iránt.
[2] E törvény a belügyi szabályozás korszerűsítésével erősíti a közrend és közbiztonság védelmét, valamint a hatóságok és, egyéb szervezetek hatékonyabb együttműködését. A módosítások biztosítják a jogszabályi környezet naprakészségét és a közszolgálati feladatok eredményesebb ellátását.
[3] A törvény emellett olyan jogszabályi változtatásokat foglal magában, amelyek célja az ágazati törvények végrehajtása hatékonyságának növelése.
[4] A Kormány kiemelt feladatnak tekinti az állam iránti bizalom növelését, ennek részeként a közigazgatás korrupcióval szembeni ellenálló képességének erősítését a korrupciós kockázatok azonosítása, csökkentése és a korrupciós cselekmények felderítése útján. A törvény célja ezzel összhangban a megbízhatósági vizsgálatok kiterjesztése egyes egészségügyi intézmények esetében a nem egészségügyi szolgálati jogviszonyban foglalkoztatott egészségügyi és egészségügyben dolgozókra.
[5] A közúti fuvarozásban részt vevő, jogszerű magatartást tanúsító piaci szereplők pozíciójának erősítése, a közúti áruforgalom átláthatóságának biztosítása, nem utolsósorban az adóelkerülő magatartást tanúsítók kiszűrése, valamint a költségvetési bevételek garantálása érdekében szükséges a Nemzeti Adó- és Vámhivatal számára a rendőrség üzemeltetésében levő Közúti Intelligens Kamerahálózathoz (VÉDA) által készített kamerafelvételekhez való közvetlen hozzáférését biztosítani.
[6] A határátkelőhelyek zavartalan és biztonságos működése alapvető jelentőségű az államhatár védelme, a nemzetközi forgalom gördülékenysége, valamint a jogszerű határátlépés biztosítása szempontjából. E törvénymódosítás célja, hogy a jogszabályi környezet korszerűsítésével elősegítse a meghatározott teherforgalom Magyarországról kilépő irányban történő előre tervezhető, várakozás nélküli határátlépését, figyelembe véve a nemzetközi követelményeket, a biztonsági szempontokat és a gyakorlati tapasztalatokat.
[7] Tekintettel arra, hogy 2024. október 1-től a tűzvédelmi hatósági feladatokat a területileg illetékes fővárosi és vármegyei kormányhivatalok látják el, a sportról szóló törvény módosítása szükséges annak érdekében, hogy a sportrendezvények biztonságára vonatkozó rendelkezések alkalmazása során az illetékes tűzvédelmi hatóság is megjelenjen a törvényi szabályozásban.
[8] Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény módosításának általános célja a védelmi és biztonsági célú lakossági riasztási rendszer átalakításával kapcsolatos közérdek biztosítása és az ehhez szükséges technikai feltételek megteremtése.
[9] A riasztási rendszer folyamatos fejlesztése az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságának biztosítása körében az állam intézményvédelmi kötelezettségének késedelem nélküli megvalósítását segíti elő.
[10] Mindezekre tekintettel az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény kiegészítésének konkrét célja, hogy a jelenleg működő riasztási és veszélyhelyzeti SMS-tájékoztatáshoz képest a fejlettebb technikai lehetőségeket alkalmazó rendszer kiépítésére kerüljön sor.
[11] A megelőző távoltartás technikai eszközzel történő ellenőrzése hatékony eszközt biztosít a távoltartó rendelkezés betartásának ellenőrzésére, ezáltal növelve a bántalmazottak biztonságát és csökkentve az ismétlődő jogsértések kockázatát.
[12] Az Országgyűlés felismerve a hivatásos szolgálatot teljesítők egészségkárosodásából eredő sajátos élethelyzeteket, valamint kiemelt célként kezelve az érintettek megélhetési biztonságának és társadalmi megbecsülésének biztosítását, e törvénymódosítással olyan jogi kereteket kíván létrehozni, amelyek méltányos juttatási rendszert biztosítanak a jogosultak számára.
[13] A törvény a helyi közösségek fejlesztése érdekében a start szociális szövetkezetek állami képviseletének bővítését célozza azok hatékonyabb működésének és fenntartható fejlődésének biztosítása érdekében. Jelenleg 45 szociális szövetkezet mellett működnek állami képviselők, mert igénybevételükre csak haszonkölcsön-szerződés ideje alatt kerülhet sor. Az állami képviselők felügyelik a haszonkölcsön-szerződés keretében átadott ingatlan, tárgyi eszközök üzleti terv szerinti hasznosítását, valamint aktívan részt vállalnak a szövetkezeteket érintő pályázati konstrukciók feltárásában, értékesítési csatornáik bővítésében, termékeik, szolgáltatásaik megismertetésében. A módosítás lehetőséget biztosít arra, hogy a jelenleg látókörben lévő 148 start szociális szövetkezet nagy részével érdemi kapcsolatot lehessen tartani. E szövetkezetek állami képviseletének bővítése pedig lehetővé teszi az érintett szociális szövetkezetek hatékonyabb vagyongazdálkodását, működését és fejlődését.
[14] Az állam, a társadalom és a gazdaság ellenálló képességének növelése céljából, az élet és az anyagi javak védelme, az állampolgárok jólétének és az alapvető szolgáltatások folyamatosságának biztosítása érdekében, a kritikus szervezetek ellenálló képességéről szóló szabályozás gyakorlati tapasztalatokhoz való pontosítása szükséges az egyértelmű jogalkalmazás elősegítése érdekében.
[15] A kábítószer-fogyasztással és az illegális tudatmódosító anyagok kóros élvezetével kapcsolatos népegészségügyi mutatók kedvezőtlen alakulása a szóban forgó társadalmi jelenségekkel szembeni erőteljesebb fellépésre sarkallta a törvényalkotót, aki a tiltott szerekkel való visszaélések ellen folytatott küzdelmet egyebek mellett a kábítószer előállításának, használatának, terjesztésének, népszerűsítésének tilalmával összefüggő törvénymódosításokról szóló 2025. évi XIX. törvény megalkotása útján kívánta megerősíteni.
[16] A kábítószer előállításának, használatának, terjesztésének, népszerűsítésének tilalmával összefüggő törvénymódosításokról szóló 2025. évi XIX. törvény egyes elemeit tekintve új alapokra helyezte, illetve további vívmányokkal egészítette ki a kábítószerekkel és az illegális tudatmódosító anyagokkal szemben folytatott küzdelem terén rendelkezésre álló jogi eszköztárat, a mind ez idáig meglévő fogalomkészletének a teljes felülvizsgálatáig terjedő hatást gyakorolva ezáltal a jogrendszer egészére.
[17] A büntetőjogi és a rendészeti tárgyú szabályozás terén bekövetkezett mindezen törvényi változásoknak megfelelő korrekciók átvezetéséről a további jogágakba tartozó törvényi szintű joganyagot érintően is gondoskodni kell annak érdekében, hogy a jogszabályok közötti maradéktalan logikai és terminológiai összhang változatlanul biztosított maradjon.
[18] Mindezekre tekintettel az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
1. A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosítása
1. § A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 7. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv ellátja az 1. § (2) bekezdés 14. pontjában meghatározott feladatokat. Ennek keretében:
elvégzi]
„bb) az egészségügyi tevékenység végzésében tanulói jogviszony alapján közreműködő személyek, az egyházi jogi személy fenntartásában vagy tulajdonában álló egészségügyi szolgáltatónál foglalkoztatottak, valamint az önkormányzattal kötött szerződés alapján a feladatokat gazdálkodó szervezeti formában vagy magánorvosként végző háziorvosok kivételével az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény hatálya alá tartozó egészségügyi szolgáltatónál bármilyen jogviszony keretében foglalkoztatott – ideértve a közreműködőt is – egészségügyi dolgozó, egészségügyben dolgozó, a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény szerinti felsőoktatási intézmény által fenntartott klinikai központban (a továbbiakban: klinikai központ) foglalkoztatott egészségügyi dolgozó, a honvédelemért felelős miniszter irányítása alá tartozó honvédelmi egészségügyi szolgáltató tekintetében a honvédelmi egészségügyi szolgáltató személyi állományának a honvédelmi szervezetek személyi állományába és a személyi állomány okán ellátásra jogosult hozzátartozók közé nem tartozók egészségügyi ellátásában részt vevő tagjainak, valamint a honvédelmi egészségügyi szolgáltató személyi állományának a más állami fenntartású egészségügyi szolgáltatónál vagy a klinikai központnál szolgálatot teljesítő állományának,”
{[a ba)–be) alpontban foglaltak a továbbiakban együtt: védett állomány] megbízhatósági vizsgálatát,]}
2. §2
3. §3
4. §4
5. §5
6. § A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény
a)6
b)7
c)8
d)9
lép.
2.10
7. §
8. §
3.11
9. §
4.12
10. §
5.13
11. §
6.14
12. §
7.15
13. §
8.16
14. §
9.17
15. §
16. §
10.18
17. §
11.19
18. §
19. §
12.20
20. §
13.21
21. §
22. §
14.22
23. §
24. §
15. A lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény módosítása
25. §23
26. §24
27. §25
28. § A lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény 22. § (5) bekezdés nyitó szövegrészében a „kereskedelemért felelős miniszter, hogy a rendészetért” szövegrész helyébe a „rendészetért felelős miniszter, hogy a kereskedelemért” szöveg lép.
16. A haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának engedélyezéséről szóló 2005. évi CIX. törvény módosítása
29. §26
30. §27
17.28
31. §
18.29
32. §
33. §
19. A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény módosítása
34. §30
35. §31
20.32
36. §
37. §
38. §
39. §
40. §
41. §
42. §
21.33
43. §
44. §
22. A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény módosítása
45. §34
46. §35
47. §36
48. §37
49. §38
23.39
50. §
51. §
52. §
24. A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény módosítása
53. § A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 141. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) E törvény eltérő rendelkezése hiányában a pénzbírságot, a helyszíni bírságot, a rendbírságot, a szabálysértési költséget és az okozott kárt a határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül kell megfizetni. A pénzbírság, a helyszíni bírság, a rendbírság, valamint a szabálysértési költség befizetéséből származó bevétel az államháztartás központi alrendszerének bevételét képezi, amelyet a kincstár által e célra létrehozott központosított beszedési számlára kell beszedni.”
54. § A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 105. alcíme a következő 143/A. §-sal egészül ki:
„143/A. § (1) A 189. §-ban meghatározott szabálysértés miatt kiszabott pénzbírságot vagy helyszíni bírságot a határozat közlésének napját követő 30 napon belül kell megfizetni.
(2) Ha az elkövető a 189. §-ban meghatározott szabálysértés miatt kiszabott pénzbírságot vagy helyszíni bírságot az (1) bekezdés szerint nem fizeti meg, a szabálysértési hatóság kezdeményezi a pénzbírság vagy a helyszíni bírság adók módjára történő behajtását. A határozattal szemben benyújtott meghallgatás tartás iránti kérelemnek, kifogásnak a végrehajtásra halasztó hatálya nincs.
(3) A 189. §-ban meghatározott szabálysértés miatt kiszabott és meg nem fizetett helyszíni bírság és pénzbírság alapján kezdeményezett adók módjára történő végrehajtás esetén az állami adó- és vámhatóság jár el.”
25.40
55. §
26.41
56. §
27. Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény módosítása
57. §42
58. §43
28. A Schengeni Információs Rendszer második generációja keretében történő információcseréről, továbbá egyes rendészeti tárgyú törvények ezzel, valamint a Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról szóló 2012. évi CLXXXI. törvény módosítása
59. § A Schengeni Információs Rendszer második generációja keretében történő információcseréről, továbbá egyes rendészeti tárgyú törvények ezzel, valamint a Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról szóló 2012. évi CLXXXI. törvény 19. § (1) bekezdése a következő m) és n) ponttal egészül ki:
(A SIS-ben kezelt adatokhoz hozzáférési jogosultsággal rendelkezik)
60. §44
29.45
61. §
30.46
62. §
31.47
63. §
32.48
64. §
65. §
33.49
66. §
34. A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény módosítása
67. §50
68. §51
69. §52
70. §53
71. §54
72. §55
73. §56
74. §57
75. §58
76. §59
35.60
77. §
36.61
78. §
37.62
79. §
38.63
80. §
39. A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állományának jogállásáról szóló 2024. évi LXX. törvény módosítása
81. §64
82. §65
83. § A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állományának jogállásáról szóló 2024. évi LXX. törvény 133. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Ha a főigazgató közjogi szervezetszabályozó eszközben, az általa meghatározott követelményeknek megfelelő ruházat beszerzése érdekében a nemzetbiztonsági állomány tagja részére – költségtérítésként – öltözködési támogatást biztosít, az öltözködési támogatás a személyi jövedelemadó szempontjából természetbeni juttatásként kiadott munkaruházatnak minősül.”
84. §66
85. § A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állományának jogállásáról szóló 2024. évi LXX. törvény
a) 58. § (4) bekezdés c) pontjában az „állapotával, kábítószer vagy bódító hatású anyag” szövegrész helyébe az „állapotával vagy kábítószer” szöveg,
b) 84. § (1) bekezdés c) pontjában az „alkohol, a kábítószer vagy pszichotróp anyag” szövegrész helyébe az „alkohol vagy a kábítószer” szöveg,
c) 221. § (3) bekezdés 24. pontjában az „(5) bekezdése” szövegrész helyébe az „(5) és (6) bekezdése” szöveg
lép.
86. § Hatályát veszti a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állományának jogállásáról szóló 2024. évi LXX. törvény
a) 121. § (5) bekezdésében a „személyi jövedelemadóval csökkentett – az adókedvezmények figyelmen kívül hagyásával számított –” szövegrész,
b) 170. § (7) bekezdésében a „vagy pszichotróp anyag” szövegrész.
40.67
87. §
88. §
89. §
90. §
91. §
92. §
41. Záró rendelkezések
93. § (1) Ez a törvény – a (2)–(7) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.
(2) A 6. § a) és d) pontja, a 2. alcím, a 3. alcím, a 6–8. alcím, a 11. alcím, a 25. §, a 26. §, a 29. §, a 17. alcím, a 34. §, a 25. alcím, a 26. alcím, az 57. §, a 30–33. alcím, a 36. alcím, a 37. alcím, a 81. § és az 1–5. melléklet 2025. június 15-én lép hatályba.
(3) A 2. §, a 3. §, a 4. §, a 6. § b) és c) pontja, a 4. alcím, az 5. alcím, a 9. alcím, a 10. alcím, a 12. alcím, a 14. alcím, a 27. §, a 30. §, a 35. §, a 20. alcím, a 21. alcím, a 45. §, a 46. §, a 23. alcím, az 58. §, a 60. §, a 29. alcím, a 70. §, a 72. §, a 74. §, a 35. alcím, a 38. alcím, a 82. §, a 84. § és a 40. alcím 2025. július 1-jén lép hatályba.
(5) A 47–49. § 2025. november 17-én lép hatályba.
(7) A 13. alcím 2026. július 1-jén lép hatályba.
94. § Az 1–3. § és a 6. § a)–c) pontja az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
95. § (1) A 13. alcím az Európai Elektronikus Hírközlési Kódex létrehozásáról szóló, 2018. december 11-i (EU) 2018/1972 európai parlamenti és tanácsi irányelv 110. cikkének való megfelelést szolgálja.
(2) A 40. alcím a kritikus szervezetek rezilienciájáról és a 2008/114/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2022. december 14-i (EU) 2022/2557 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
1. melléklet a 2025. évi XXXV. törvényhez68
2. melléklet a 2025. évi XXXV. törvényhez69
3. melléklet a 2025. évi XXXV. törvényhez70
4. melléklet a 2025. évi XXXV. törvényhez71
5. melléklet a 2025. évi XXXV. törvényhez72
A törvényt az Országgyűlés a 2025. május 20-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2025. május 30.
A 2. § a 93. § (3) bekezdése alapján 2025. július 1-jén lép hatályba.
A 3. § a 93. § (3) bekezdése alapján 2025. július 1-jén lép hatályba.
A 4. § a 93. § (3) bekezdése alapján 2025. július 1-jén lép hatályba.
Az 5. § a 93. § (6) bekezdése alapján 2026. március 1-jén lép hatályba.
A 6. § a) pontja a 93. § (2) bekezdése alapján 2025. június 15-én lép hatályba.
A 6. § b) pontja a 93. § (3) bekezdése alapján 2025. július 1-jén lép hatályba.
A 6. § c) pontja a 93. § (3) bekezdése alapján 2025. július 1-jén lép hatályba.
A 6. § d) pontja a 93. § (2) bekezdése alapján 2025. június 15-én lép hatályba.
A 2. alcím a 93. § (2) bekezdése alapján 2025. június 15-én lép hatályba.
A 3. alcím a 93. § (2) bekezdése alapján 2025. június 15-én lép hatályba.
A 4. alcím a 93. § (3) bekezdése alapján 2025. július 1-jén lép hatályba.
Az 5. alcím a 93. § (3) bekezdése alapján 2025. július 1-jén lép hatályba.
A 6. alcím a 93. § (2) bekezdése alapján 2025. június 15-én lép hatályba.
A 7. alcím a 93. § (2) bekezdése alapján 2025. június 15-én lép hatályba.
A 8. alcím a 93. § (2) bekezdése alapján 2025. június 15-én lép hatályba.
A 9. alcím a 93. § (3) bekezdése alapján 2025. július 1-jén lép hatályba.
A 10. alcím a 93. § (3) bekezdése alapján 2025. július 1-jén lép hatályba.
A 11. alcím a 93. § (2) bekezdése alapján 2025. június 15-én lép hatályba.
A 12. alcím a 93. § (3) bekezdése alapján 2025. július 1-jén lép hatályba.
A 13. alcím a 93. § (7) bekezdése alapján 2026. július 1-jén lép hatályba.
A 14. alcím a 93. § (3) bekezdése alapján 2025. július 1-jén lép hatályba.
A 25. § a 93. § (2) bekezdése alapján 2025. június 15-én lép hatályba.
A 26. § a 93. § (2) bekezdése alapján 2025. június 15-én lép hatályba.
A 27. § a 93. § (3) bekezdése alapján 2025. július 1-jén lép hatályba.
A 29. § a 93. § (2) bekezdése alapján 2025. június 15-én lép hatályba.
A 30. § a 93. § (3) bekezdése alapján 2025. július 1-jén lép hatályba.
A 17. alcím a 93. § (2) bekezdése alapján 2025. június 15-én lép hatályba.
A 18. alcím a 93. § (6) bekezdése alapján 2026. március 1-jén lép hatályba.
A 34. § a 93. § (2) bekezdése alapján 2025. június 15-én lép hatályba.
A 35. § a 93. § (3) bekezdése alapján 2025. július 1-jén lép hatályba.
A 20. alcím a 93. § (3) bekezdése alapján 2025. július 1-jén lép hatályba.
A 21. alcím a 93. § (3) bekezdése alapján 2025. július 1-jén lép hatályba.
A 45. § a 93. § (3) bekezdése alapján 2025. július 1-jén lép hatályba.
A 46. § a 93. § (3) bekezdése alapján 2025. július 1-jén lép hatályba.
A 47. § a 93. § (5) bekezdése alapján 2025. november 17-én lép hatályba.
A 48. § a 93. § (5) bekezdése alapján 2025. november 17-én lép hatályba.
A 49. § a 93. § (5) bekezdése alapján 2025. november 17-én lép hatályba.
A 23. alcím a 93. § (3) bekezdése alapján 2025. július 1-jén lép hatályba.
A 25. alcím a 93. § (2) bekezdése alapján 2025. június 15-én lép hatályba.
A 26. alcím a 93. § (2) bekezdése alapján 2025. június 15-én lép hatályba.
Az 57. § a 93. § (2) bekezdése alapján 2025. június 15-én lép hatályba.
Az 58. § a 93. § (3) bekezdése alapján 2025. július 1-jén lép hatályba.
A 60. § a 93. § (3) bekezdése alapján 2025. július 1-jén lép hatályba.
A 29. alcím a 93. § (3) bekezdése alapján 2025. július 1-jén lép hatályba.
A 30. alcím a 93. § (2) bekezdése alapján 2025. június 15-én lép hatályba.
A 31. alcím a 93. § (2) bekezdése alapján 2025. június 15-én lép hatályba.
A 32. alcím a 93. § (2) bekezdése alapján 2025. június 15-én lép hatályba.
A 33. alcím a 93. § (2) bekezdése alapján 2025. június 15-én lép hatályba.
A 67. § a 93. § (4) bekezdése alapján 2025. szeptember 1-jén lép hatályba.
A 68. § a 93. § (4) bekezdése alapján 2025. szeptember 1-jén lép hatályba.
A 69. § a 93. § (4) bekezdése alapján 2025. szeptember 1-jén lép hatályba.
A 70. § a 93. § (3) bekezdése alapján 2025. július 1-jén lép hatályba.
A 71. § a 93. § (4) bekezdése alapján 2025. szeptember 1-jén lép hatályba.
A 72. § a 93. § (3) bekezdése alapján 2025. július 1-jén lép hatályba.
A 73. § a 93. § (4) bekezdése alapján 2025. szeptember 1-jén lép hatályba.
A 74. § a 93. § (3) bekezdése alapján 2025. július 1-jén lép hatályba.
A 75. § a 93. § (4) bekezdése alapján 2025. szeptember 1-jén lép hatályba.
A 76. § a 93. § (4) bekezdése alapján 2025. szeptember 1-jén lép hatályba.
A 35. alcím a 93. § (3) bekezdése alapján 2025. július 1-jén lép hatályba.
A 36. alcím a 93. § (2) bekezdése alapján 2025. június 15-én lép hatályba.
A 37. alcím a 93. § (2) bekezdése alapján 2025. június 15-én lép hatályba.
A 38. alcím a 93. § (3) bekezdése alapján 2025. július 1-jén lép hatályba.
A 81. § a 93. § (2) bekezdése alapján 2025. június 15-én lép hatályba.
A 82. § a 93. § (3) bekezdése alapján 2025. július 1-jén lép hatályba.
A 84. § a 93. § (3) bekezdése alapján 2025. július 1-jén lép hatályba.
A 40. alcím a 93. § (3) bekezdése alapján 2025. július 1-jén lép hatályba.
Az 1. melléklet a 93. § (2) bekezdése alapján 2025. június 15-én lép hatályba.
A 2. melléklet a 93. § (2) bekezdése alapján 2025. június 15-én lép hatályba.
A 3. melléklet a 93. § (2) bekezdése alapján 2025. június 15-én lép hatályba.
A 4. melléklet a 93. § (2) bekezdése alapján 2025. június 15-én lép hatályba.
Az 5. melléklet a 93. § (2) bekezdése alapján 2025. június 15-én lép hatályba.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás