2025. évi XXXV. törvény

[1] Magyarország elkötelezett az alapvető jogok teljes körének az Alaptörvényben és a jogszabályokban garantált legmesszebbmenőkig terjedő védelme iránt.

[2] E törvény a belügyi szabályozás korszerűsítésével erősíti a közrend és közbiztonság védelmét, valamint a hatóságok és, egyéb szervezetek hatékonyabb együttműködését. A módosítások biztosítják a jogszabályi környezet naprakészségét és a közszolgálati feladatok eredményesebb ellátását.

[3] A törvény emellett olyan jogszabályi változtatásokat foglal magában, amelyek célja az ágazati törvények végrehajtása hatékonyságának növelése.

[4] A Kormány kiemelt feladatnak tekinti az állam iránti bizalom növelését, ennek részeként a közigazgatás korrupcióval szembeni ellenálló képességének erősítését a korrupciós kockázatok azonosítása, csökkentése és a korrupciós cselekmények felderítése útján. A törvény célja ezzel összhangban a megbízhatósági vizsgálatok kiterjesztése egyes egészségügyi intézmények esetében a nem egészségügyi szolgálati jogviszonyban foglalkoztatott egészségügyi és egészségügyben dolgozókra.

[5] A közúti fuvarozásban részt vevő, jogszerű magatartást tanúsító piaci szereplők pozíciójának erősítése, a közúti áruforgalom átláthatóságának biztosítása, nem utolsósorban az adóelkerülő magatartást tanúsítók kiszűrése, valamint a költségvetési bevételek garantálása érdekében szükséges a Nemzeti Adó- és Vámhivatal számára a rendőrség üzemeltetésében levő Közúti Intelligens Kamerahálózathoz (VÉDA) által készített kamerafelvételekhez való közvetlen hozzáférését biztosítani.

[6] A határátkelőhelyek zavartalan és biztonságos működése alapvető jelentőségű az államhatár védelme, a nemzetközi forgalom gördülékenysége, valamint a jogszerű határátlépés biztosítása szempontjából. E törvénymódosítás célja, hogy a jogszabályi környezet korszerűsítésével elősegítse a meghatározott teherforgalom Magyarországról kilépő irányban történő előre tervezhető, várakozás nélküli határátlépését, figyelembe véve a nemzetközi követelményeket, a biztonsági szempontokat és a gyakorlati tapasztalatokat.

[7] Tekintettel arra, hogy 2024. október 1-től a tűzvédelmi hatósági feladatokat a területileg illetékes fővárosi és vármegyei kormányhivatalok látják el, a sportról szóló törvény módosítása szükséges annak érdekében, hogy a sportrendezvények biztonságára vonatkozó rendelkezések alkalmazása során az illetékes tűzvédelmi hatóság is megjelenjen a törvényi szabályozásban.

[8] Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény módosításának általános célja a védelmi és biztonsági célú lakossági riasztási rendszer átalakításával kapcsolatos közérdek biztosítása és az ehhez szükséges technikai feltételek megteremtése.

[9] A riasztási rendszer folyamatos fejlesztése az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságának biztosítása körében az állam intézményvédelmi kötelezettségének késedelem nélküli megvalósítását segíti elő.

[10] Mindezekre tekintettel az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény kiegészítésének konkrét célja, hogy a jelenleg működő riasztási és veszélyhelyzeti SMS-tájékoztatáshoz képest a fejlettebb technikai lehetőségeket alkalmazó rendszer kiépítésére kerüljön sor.

[11] A megelőző távoltartás technikai eszközzel történő ellenőrzése hatékony eszközt biztosít a távoltartó rendelkezés betartásának ellenőrzésére, ezáltal növelve a bántalmazottak biztonságát és csökkentve az ismétlődő jogsértések kockázatát.

[12] Az Országgyűlés felismerve a hivatásos szolgálatot teljesítők egészségkárosodásából eredő sajátos élethelyzeteket, valamint kiemelt célként kezelve az érintettek megélhetési biztonságának és társadalmi megbecsülésének biztosítását, e törvénymódosítással olyan jogi kereteket kíván létrehozni, amelyek méltányos juttatási rendszert biztosítanak a jogosultak számára.

[13] A törvény a helyi közösségek fejlesztése érdekében a start szociális szövetkezetek állami képviseletének bővítését célozza azok hatékonyabb működésének és fenntartható fejlődésének biztosítása érdekében. Jelenleg 45 szociális szövetkezet mellett működnek állami képviselők, mert igénybevételükre csak haszonkölcsön-szerződés ideje alatt kerülhet sor. Az állami képviselők felügyelik a haszonkölcsön-szerződés keretében átadott ingatlan, tárgyi eszközök üzleti terv szerinti hasznosítását, valamint aktívan részt vállalnak a szövetkezeteket érintő pályázati konstrukciók feltárásában, értékesítési csatornáik bővítésében, termékeik, szolgáltatásaik megismertetésében. A módosítás lehetőséget biztosít arra, hogy a jelenleg látókörben lévő 148 start szociális szövetkezet nagy részével érdemi kapcsolatot lehessen tartani. E szövetkezetek állami képviseletének bővítése pedig lehetővé teszi az érintett szociális szövetkezetek hatékonyabb vagyongazdálkodását, működését és fejlődését.

[14] Az állam, a társadalom és a gazdaság ellenálló képességének növelése céljából, az élet és az anyagi javak védelme, az állampolgárok jólétének és az alapvető szolgáltatások folyamatosságának biztosítása érdekében, a kritikus szervezetek ellenálló képességéről szóló szabályozás gyakorlati tapasztalatokhoz való pontosítása szükséges az egyértelmű jogalkalmazás elősegítése érdekében.

[15] A kábítószer-fogyasztással és az illegális tudatmódosító anyagok kóros élvezetével kapcsolatos népegészségügyi mutatók kedvezőtlen alakulása a szóban forgó társadalmi jelenségekkel szembeni erőteljesebb fellépésre sarkallta a törvényalkotót, aki a tiltott szerekkel való visszaélések ellen folytatott küzdelmet egyebek mellett a kábítószer előállításának, használatának, terjesztésének, népszerűsítésének tilalmával összefüggő törvénymódosításokról szóló 2025. évi XIX. törvény megalkotása útján kívánta megerősíteni.

[16] A kábítószer előállításának, használatának, terjesztésének, népszerűsítésének tilalmával összefüggő törvénymódosításokról szóló 2025. évi XIX. törvény egyes elemeit tekintve új alapokra helyezte, illetve további vívmányokkal egészítette ki a kábítószerekkel és az illegális tudatmódosító anyagokkal szemben folytatott küzdelem terén rendelkezésre álló jogi eszköztárat, a mind ez idáig meglévő fogalomkészletének a teljes felülvizsgálatáig terjedő hatást gyakorolva ezáltal a jogrendszer egészére.

[17] A büntetőjogi és a rendészeti tárgyú szabályozás terén bekövetkezett mindezen törvényi változásoknak megfelelő korrekciók átvezetéséről a további jogágakba tartozó törvényi szintű joganyagot érintően is gondoskodni kell annak érdekében, hogy a jogszabályok közötti maradéktalan logikai és terminológiai összhang változatlanul biztosított maradjon.

[18] Mindezekre tekintettel az Országgyűlés a következő törvényt alkotja: