2025. évi XXXV. törvény indokolás

A Kormány kiemelt feladatnak tekinti az állam iránti bizalom növelését, ennek részeként a közigazgatás korrupcióval szembeni ellenálló képességének erősítését a korrupciós kockázatok azonosítása, csökkentése és a korrupciós cselekmények felderítése útján. A módosítás célja ezzel összhangban a megbízhatósági vizsgálatok kiterjesztése az egészségügyben dolgozó, nem egészségügyi szolgálati jogviszonyban foglalkoztatott állományra. A megbízhatósági vizsgálat célja ugyanis annak megállapítása, hogy az azzal érintett eleget tesz-e a jogszabályban előírt hivatali, illetve jogszabályban, kollektív szerződésben, üzemi megállapodásban, valamint munkaszerződésben előírt munkaköri kötelezettségének.

Az egészségügy területét érintő korrupciós kockázatok csökkentésében a Kormány elkötelezett, a módosítás értelmében megbízhatósági vizsgálat kiterjesztésre kerül az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény hatálya alá tartozó egészségügyi szolgáltatónál egészségügyi ellátást nyújtó vagy ellátás nyújtásában közreműködő egészségügyi dolgozóra vagy egészségügyben dolgozóra, függetlenül a foglalkoztatási jogviszonyra. E rendelkezés alól a kivételi körbe csak az egészségügyi tevékenység végzésében tanulói jogviszony alapján közreműködő személyek, az egyházi jogi személy fenntartásában vagy tulajdonában álló egészségügyi szolgáltatónál foglalkoztatottak, valamint az önkormányzattal kötött szerződés alapján a feladatokat gazdálkodó szervezeti formában vagy magánorvosként végző háziorvosok tartoznak. További szűkítést tesz továbbá a javaslat a honvédelmi egészségügyi szolgáltatók vonatkozásában, amennyiben a honvédelmi egészségügyi szolgáltatók személyi állománya tekintetében a „civil” lakosság ellátásában részt vevő személyekre szűkül a megbízhatósági vizsgálat elvégzésének lehetősége.

A közúti fuvarozásban részt vevő, jogszerű magatartást tanúsító piaci szereplők pozíciójának erősítése, a közúti áruforgalom átláthatóságának biztosítása, nem utolsó sorban az adóelkerülő magatartást tanúsítók kiszűrése, valamint a költségvetési bevételek biztosítása érdekében a NAV egyes ügyeleti szolgálatainak számára biztosítani szükséges a rendőrség üzemeltetésében levő Közúti Intelligens Kamerahálózathoz (VÉDA) által készített kamerafelvételekhez való közvetlen hozzáférést.

A hatályos jogszabályi rendelkezések kizárólag az útdíjfizetési köztelezettséggel érintett útszakaszokon teszik lehetővé a NAV számára a közúton fuvarozott szállítmányok nyomon követését. Jogszabályi felhatalmazás hiányában jelenleg a NAV útdíjfizetési kötelezettséggel nem érintett útszakaszokon nem tudja nyomon követni a gyanús szállítmányokat, ami azt eredményezi, hogy ezek a szállítmányok eltűnhetnek, kikerülhetnek a NAV látóköréből.

A VÉDA kamerákhoz való közvetlen hozzáférés révén az útdíjfizetési kötelezettséggel nem érintett útszakaszokon fuvarozott áru valós útja is figyelemmel kísérhető, továbbá a VÉDA kamerák számossága miatt a nyomon követés pontosabban behatárolható az útdíjköteles útszakaszokon is. A nagyobb országos lefedettség megkönnyítheti például az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer hatálya alá tartozó szállítmányok nyomon követését. A közvetlen hozzáférés esetén az egyes szállítmányok hatósági kísérésétől is el lehet tekinteni, amely hozzájárul a rendelkezésre álló humánerőforrás ésszerű felhasználásához is.

A javaslat kizárólag a rendőrség közlekedésrendészeti intézkedés keretében készített felvételeit érinti. A kamerafelvételekhez történő közvetlen hozzáférés segítségével – az állami adó- és vámhatósági feladatokat meghatározó jogszabályok megsértésének felderítése érdekében – a gépjárművek forgalmi rendszámának észlelése által a konkrét gyanús szállítmányok útját nyomon lehet követni.

A javaslat rögzíti, hogy a rendőrség közlekedésrendészeti intézkedés keretében üzemeltetett kameráinak felvételei a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvényben meghatározott célból is felhasználható, meghatározva azt is, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal is jogosult feladatkörében a rendőrség által kezelt adatokból – célhoz kötöttség elvéhez igazodóan – adatot igényelni.

A javaslat meghatározza a rendészeti és igazgatási feladatkörében a Nemzeti Adó- és Vámhivatal részére a rendőrség által készített képfelvételekhez történő hozzáférés célját.

A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvényben nincs a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. törvény szerinti megelőző távoltartásra adatkezelési felhatalmazás, így annak megteremtése szükséges.

A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény határrendészeti adatkezelés című alcíme kiegészítésre kerül az előzetes időpontfoglaló rendszer használatával összefüggő adatkezelés szabályaival.

Az adatok között a szállítmány jellegét azért szükséges megadni, mert bizonyos kategóriák esetében (például élőállat) a rendszer soron kívüliséget fog biztosítani, illetve korábbi időpontot ajánl fel.

Az Országgyűlés által újonnan megalkotott, a kábítószer előállításának, használatának, terjesztésének, népszerűsítésének tilalmával összefüggő törvénymódosításokról szóló 2025. évi …. törvény (a továbbiakban: Módtv.) egyes elemeit tekintve új alapokra helyezte, illetve további vívmányokkal egészítette ki a kábítószerekkel és az illegális tudatmódosító anyagokkal szemben folytatott küzdelem terén rendelkezésre álló jogi eszköztárat, a mindezidáig meglévő fogalomkészletének a teljes felülvizsgálatáig terjedő hatást gyakorolva ezáltal a jogrendszer egészére.

A büntetőjogi és rendészeti tárgyú szabályozás terén bekövetkezett mindezen törvényi változásoknak megfelelő korrekciók átvezetéséről a további jogágakba tartozó törvényi szintű joganyagot érintően is gondoskodni kell annak érdekében, hogy a jogszabályok közötti maradéktalan logikai és terminológiai összhang változatlanul biztosított maradjon. Az e körben szükségessé váló törvénymódosítások jelentős terjedelmére, valamint rendkívül sokrétű és szerteágazó voltára figyelemmel a belső jogharmonizációt a Módtv.-hez kapcsolódó önálló gyűjtőjogszabály keretei között indokolt elvégezni.

Ennek megfelelően az egyes törvényeknek a kábítószer előállításának, használatának, terjesztésének, népszerűsítésének tilalmával összefüggő törvénymódosításokról szóló 2025. évi …. törvény hatálybalépéséhez kapcsolódó módosításáról szóló 2025. évi …. törvény a törvényi szintű szabályozás egészének a Módtv. rendelkezéseivel történő teljeskörű összehangolására irányul.

2024. október 1-től az Integrált Hatósági Rendszert (a továbbiakban: IHR) érintő hatósági és szakhatósági feladatok a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztériumhoz, illetve a fővárosi és vármegyei kormányhivatalokhoz kerültek, így az IHR katasztrófavédelem általi üzemeltetése és használatának fenntartása a továbbiakban nem indokolt.

A javaslat – a Kormány deregulációs célkitűzése keretében – a háromévenkénti katasztrófavédelmi jelentéstételi kötelezettség eltörlését célozza. Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 41. §-a alapján a belügyminisztert az Országgyűlés bizottsága évente meghallgatja, melynek része a katasztrófavédelmi feladatok ellátásával kapcsolatos beszámoló is.

A rendelkezés végrehajtottá vált, így annak hatályon kívül helyezése indokolt.

Számos törvény – köztük különösen a nemzetközi bűnügyi együttműködést szabályozó törvények – több helyen tartalmazza a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ tulajdonnévi megjelölést. A törvényekben a tulajdonnévi megjelölés helyett a köznévi megjelölés szerepeltetése indokolt, a törvényjavaslat az ehhez szükséges törvénymódosításokat tartalmazza.

A törvényjavaslat célja országos mobil telefonkészüléken alapuló riasztási rendszer kialakítása, amely képes veszélyhelyzet esetén egy meghatározott földrajzi területen belül az elektronikus hírközlő hálózatra felcsatlakozott mobiltelefonkészülékeken – a felhasználó közreműködése nélkül – riasztási üzenetek azonnali és egyidejű megjelenítésére. A rendszer mellett továbbra is működik a katasztrófavédelmi törvényben és végrehajtási rendeleteiben szabályozott lakossági riasztási rendszer.

A beléptető rendszerrel kapcsolatos szervezői feladatokat a sportról szóló 2004. évi I. törvény 72. §-a tartalmazza, amely alapján a beléptető rendszert a résztvevők egyedi azonosítására alkalmas biztonsági beléptetési és ellenőrző rendszer jelenti. A rendelkezés továbbá a beléptető rendszer alkalmazását egyes sportrendezvényeknél kötelezővé is teszi, amelyek körébe azok a sportrendezvények is beletartoznak, amelyekhez a 77. § u) pontjának módosítása elsősorban kapcsolódik. A beléptető rendszer alkalmazása esetén a rendszer naplózása alapján minden esetben egyértelműen meghatározható az első néző belépésének és az utolsó néző távozásának időpontja, így ez a rendelkezés jogalkalmazási bizonytalanságot a gyakorlatban nem okoz, viszont megteremti a szervező intézkedésének jogalapját a teljes szükséges időtartamban, amelynek – a tervezett ütemezésben megtartandó mérkőzéseken túl – fokozott aktualitása lesz a jövő évi Labdarúgó Bajnokok Ligájának Magyarország által rendezendő döntője, illetve ezzel kapcsolatban az Európa Tanács szakértőkből álló delegációjának 2025 októberében esedékes monitoring látogatása kapcsán.

2024. október 1-től az általános tűzvédelmi hatósági feladatokat a területileg illetékes fővárosi és vármegyei kormányhivatalok látják el. Figyelemmel arra, hogy sportrendezvények biztonságára vonatkozó rendelkezések alkalmazása során a hivatásos katasztrófavédelmi szerv katasztrófavédelmi szempontok mellett tűzvédelmi szempontokat is vizsgált, a 2024. október 1-jei hatáskörátadást követően indokolttá vált a megjelölt jogszabályhelyeknél feladatellátásba az általános tűzvédelmi hatóság, illetve felügyeleti szervének megjelölése, bevonása is.

A lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény (a továbbiakban: Fegyvertörvény) 22. § (5) bekezdés a)–c) pontjában foglalt rendelkezések ez idáig a kereskedelemért felelős minisztert hatalmazták fel a lőfegyverek és a lőszerek vizsgálatára, valamint a lőfegyverek hatástalanításának a végrehajtására kijelölt Polgári Kézilőfegyver- és Lőszervizsgáló Korlátolt Felelősségű Társaság (PKLV Kft.) szakmai tevékenységének a rendeleti úton – a rendészetért felelős miniszterrel egyetértésben – történő szabályozására.

A százszázalékos állami tulajdonban álló PKLV Kft. tulajdonosi joggyakorlásának a Belügyminisztériumhoz történő áthelyezése ugyanakkor az alapul fekvő törvényi felhatalmazás hasonló tartalmú módosítását is szükségessé tette annak érdekében, hogy a jogalkotási feladatok változatlanul a tulajdonosi joggyakorlói jogosultsággal felruházott minisztériumot vezető kormánytag kezében összpontosuljanak.

E célkitűzés megvalósítása érdekében a Fegyvertörvény módosuló szövege a továbbiakban a rendészetért felelős minisztert jelöli meg a lőfegyverek és a lőszerek vizsgálatára, valamint a lőfegyverek hatástalanításának a végrehajtására kijelölt szervezet szakmai tevékenységét rendeleti úton – a kereskedelemért felelős miniszterrel egyetértésben – szabályozni jogosult kormánytagként.

A Fegyvertörvény ez irányú módosítása nem tartozik az Európai Unió joga által felölelt szabályozási tárgykörbe, a jelen módosítás kapcsán ezért a törvényalkotót nemzetközi egyeztetési kötelezettség nem terheli.

Az államhatárról szóló 2007. évi LXXXIX. törvény tartalmazza a határátkelőhelyekre vonatkozó alapvető szabályokat, ennek megfelelően az előzetes időpontfoglaló rendszer kialakítására irányadó, Kormány számára biztosítandó felhatalmazást is ebben a jogszabályban célszerű elhelyezni.

A hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. törvény 6. § (3) bekezdése szerint a rendőrség – a (4) bekezdés szerint 72 órára – az ideiglenes megelőző távoltartást akkor rendeli el, ha az eset összes körülményéből, így különösen a bántalmazó és a bántalmazott által előadott tényekből, a hozzátartozók közötti erőszak helyszínéből, a hozzátartozók közötti erőszakra utaló jelekből, a bántalmazó és a bántalmazott magatartásából és egymáshoz való viszonyából a hozzátartozók közötti erőszak elkövetésére megalapozottan lehet következtetni.

A törvény 9. § (3) bekezdése szerint a rendőrség a bántalmazott kérésére, illetve beleegyezésével az ideiglenes megelőző távoltartó határozatot megküldi az illetékes családsegítő szolgálatnak, a gyermekjóléti szolgálatnak abban az esetben, ha a bántalmazott háztartásában kiskorú él. Ha a bántalmazott gyámság vagy gondnokság alá tartozó személy, a rendőrség a határozatot a gyámolt vagy a gondnokolt állandó lakóhelye szerinti gyámhatóságnak is megküldi. A rendőrség értesítése alapján a távoltartó határozat meghozatalát követő huszonnégy órán belül a családsegítő szolgálat, együtt élő kiskorú hozzátartozó esetében a gyermekjóléti szolgálat köteles a bántalmazottat és a bántalmazót felkeresni és velük segítő kapcsolatot kezdeményezni, illetve a kiskorút veszélyeztető helyzet megszüntetése érdekében intézkedni.

Az Áldozatsegítő Központoknak a kapcsolati erőszak kezelésében kiemelkedő szerepe van. A megfelelő információ, tehát az ideiglenes megelőző távoltartó határozat birtokában az Áldozatsegítő Központ a bántalmazott egyéni szükségletéhez igazodó, joghoz jutását és érdekérvényesítését elősegítő szolgáltatást tud nyújtani az áldozat számára, amelynek segítségével megalapozott döntést tud hozni a bántalmazás következtében kialakult élethelyzetének rendezése illetően. A módosítás rögzíti, hogy a rendőrség a távoltartó határozatot megküldi az érdekérvényesítés elősegítése szolgáltatás igénybevételének lehetőségét biztosító áldozatsegítő központnak.

A mai technológiai tudás mellett (például: mobiltelefonok helymeghatározó funkciói, különböző nyomkövetésre alkalmas eszközök) a krízisközpontok, titkos menedékházak titkossága, így védelme, egyre nehezebben fenntartható. A védelmet a jogi szabályozás útján szükséges tovább erősíteni.

Az áldozatok krízisközpontba, titkos menedékházba történő elhelyezése kizárólag előzetes, szakmai szabályok szerinti szűrés után lehetséges az áldozatok kérésére. A szűrés fő fókusza annak megállapítása, hogy fennáll-e a bántalmazás, a segítséget kérő krízishelyzetben van-e, és a krízishelyzetet a bántalmazás váltotta-e ki.

Általánosan jellemző, hogy az áldozat bántalmazó kapcsolatból való kilépését követően a bántalmazó a gyermek(ek)kel való kapcsolattartást használja fel a további abúzushoz, ezért szükség van egy védelemre, mely valós fizikai biztonságot és a bántalmazó szülői jogának szüneteltetését eredményezi.

A módosítás által a krízisközpontba vagy titkos menedékházba való befogadás esetén a befogadó intézmény jogosult lenne a bírósági eljárás kezdeményezésére annak érdekében, hogy a védelem teljesebb és hatékonyabb legyen.

A területileg illetékes bíróság a krízisközpont, illetve a titkos menedékház bejelentése nyomán elrendelheti a megelőző távoltartást.

Garanciális rendelkezés továbbá annak érdekében, hogy a megelőző távoltartásról szóló eljárásban, illetve a határozatban ne kelljen szerepeltetni, feltüntetni a titkos menedékház vagy krízisközpont címét, azt a bántalmazó nem ismerheti meg, hiszen ezzel éppen ezen védelmi lehetőségek lényege kerülne veszélybe, illetve az állam által a sértett számára biztosított elrejtőzés lehetősége lehetetlenülne el.

A mai technológiai tudás mellett (például: mobiltelefonok helymeghatározó funkciói, különböző nyomkövetésre alkalmas eszközök) a krízisközpontok, titkos menedékházak titkossága, így védelme, egyre nehezebben fenntartható. A védelmet a jogi szabályozás útján szükséges tovább erősíteni.

Az áldozatok krízisközpontba, titkos menedékházba történő elhelyezése kizárólag előzetes, szakmai szabályok szerinti szűrés után lehetséges az áldozatok kérésére. A szűrés fő fókusza annak megállapítása, hogy fennáll-e a bántalmazás, a segítséget kérő krízishelyzetben van-e, és a krízishelyzetet a bántalmazás váltotta-e ki.

Általánosan jellemző, hogy az áldozat bántalmazó kapcsolatból való kilépését követően a bántalmazó a gyermek(ek)kel való kapcsolattartást használja fel a további abúzushoz, ezért szükség van egy védelemre, mely valós fizikai biztonságot és a bántalmazó szülői jogának szüneteltetését eredményezi.

A módosítás által a krízisközpontba vagy titkos menedékházba való befogadás esetén a befogadó intézmény jogosult lenne a bírósági eljárás kezdeményezésére annak érdekében, hogy a védelem teljesebb és hatékonyabb legyen.

A területileg illetékes bíróság a krízisközpont, illetve a titkos menedékház bejelentése nyomán elrendelheti a megelőző távoltartást.

A megelőző távoltartás technikai eszközzel történő ellenőrzéséhez kapcsolódó egyszeri díjfizetési kötelezettség bevezetésének indoka az intézkedés végrehajtásával járó költségek részleges fedezése. Az elektronikus ellenőrzés biztosítása, az eszközök beszerzése, fenntartása és üzemeltetése jelentős anyagi terhet ró az állami szervekre, így az egyszeri díjfizetés bevezetése hozzájárulhat a rendszer fenntarthatóságához és hatékonyságához.

Szövegpontosítás.

Szövegmódosító javaslat, amely a start szociális szövetkezetek állami képviselet körében ellátható feladatainak bővítésére célozza.

A törvény 10 évben maximálja a közfoglalkoztatási jogviszonyban tölthető időt. A módosítás felhatalmazást ad a Kormánynak arra, hogy a munkaerőpiacon kifejezetten hátrányos helyzetben lévő aktív korúak előtt tartsa nyitva a közfoglalkoztatásból nyerhető jövedelem megszerzésének lehetőségét a közfoglalkoztatási jogviszonyban tölthető idő hosszának megállapításával.

A foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról, valamint a foglalkoztatás felügyeletéről szóló 2020. évi CXXXV. törvény 2021. évben lépett hatályba, amelynek eredményeként a foglalkoztatást elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 40. § (4) bekezdéséből hatályon kívül helyezésre került a közfoglalkoztatási támogatásokra vonatkozó felhatalmazó rendelkezés. Jelen hiánypótló szövegmódosítás a jogbiztonságot szolgálja.

Az Egyesült Nemzetek Szervezetének Európai Gazdasági Bizottsága keretében létrejött, az Ipari Balesetek Országhatáron Túli Hatásairól szóló, Helsinkiben, 1992. március 17-én kelt Egyezmény végrehajtási feladatait 2000 óta a BM OKF látja el. A feladat szervesen kapcsolódik a Seveso III irányelvvel veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyének kezeléséről, valamint a 96/82/EK tanácsi irányelv módosításáról és későbbi hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. július 4-i 2012/18/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvvel kapcsolatos összefüggő nemzetközi feladatokhoz, amely a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény (a továbbiakban: Kat.), valamint végrehajtási rendelete alapján a BM OKF feladatkörébe tartozik. Figyelemmel arra, hogy a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve vezetőjének nemzetközi együttműködéssel kapcsolatos feladatait a Kat. 23. § (5) bekezdése sorolja fel, indokolt ezen feladatkört is ezek körében megjeleníteni.

Az a) ponthoz: A módosítással kizárólag a felső küszöbértékű üzem üzemeltetője részére kerül előírásra belső védelmi terv utolsó módosításától számított három éven belül történő felülvizsgálati kötelezettség,

A b) ponthoz: A 2025. január 1-jén hatályba lépett, a kritikus szervezetek ellenálló képességéről szóló 2024. évi LXXXIV. törvényben meghatározott eljárásban azonosított és kijelölt kritikus szerveteknek ellenálló képességi tervet kell készíteniük, melyhez elengedhetetlen a szervezetek természeti és ipari környezetének felmérése, hatásainak vizsgálata, figyelembevétele, az esetleges káresemények hatásinak kivédésére, csökkentésére való felkészülés. Ezen felkészülés érdekében szükséges, hogy értesüljenek azon veszélyes üzemekről, melyek hatásterületén fekszik a kritikus szervezet, kritikus infrastruktúra. 2024. október 1-jétől az iparbiztonsági hatóság a területileg illetékes fővárosi és vármegyei kormányhivatal, így ezen adatok már nem állnak a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szervének rendelkezésre, de a feladat ellátásához elengedhetetlen ezen adatok ismerete. A kritikus szervezetnek az ellenálló képességi tervét a környezetében működő veszélyes üzemekre figyelemmel kell elkészítenie, ezért a hatályos rendelkezés szövegében az adatkezelés újabb céljával történő kiegészítésre van szükség. A módosítás kizárólag az adatszolgáltatás, illetve felhasználás céljának körét bővíti ki, újabb adatok átadását az iparbiztonsági hatóság részéről a hivatásos katasztrófavédelmi szerv felé nem generálja.

Módosítás annak érdekében, hogy a meghatározott pénzbírságot és helyszíni bírságot a határozat közlésének napját követő 30 napon belül kelljen megfizetni, ugyanakkor a bírósági felülvizsgálatnak ne legyen halasztó hatálya.

Az e törvényben meghatározott – adók módjára behajtandó – pénzbírságot és helyszíni bírságot az általános szabálytól eltérően természetes személy esetében az illetékes állami adó- és vámhatóság hajtja végre.

Az Információs Hivatal (IH) és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (NBSZ) műveleti munkájának elősegítése érdekében szükséges a SIS-ben kezelt adatokhoz való hozzáférés kialakítása, amelynek érdekében a Schengeni Információs Rendszer második generációja keretében történő információcseréről, továbbá egyes rendészeti tárgyú törvények ezzel, valamint a Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról szóló 2012. évi CLXXXI. törvény (a továbbiakban: SIS tv.) módosítása indokolt.

A SIS-hez való hozzáférés, az abban tárolt adatok felhasználása az IH feladatainak ellátását jelentősen elősegítené: a lekérdezett adatokat a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Nbtv.) 4. § c) és f) pontban meghatározott feladatai során használná fel.

Az Nbtv. 4. § c) pontja alapján az IH információkat gyűjt a nemzetbiztonságot veszélyeztető, külföldi szervezett bűnözésről, különösen a terrorszervezetekről, a jogellenes kábítószer- és fegyverkereskedelemről, a tömegpusztító fegyverek és alkotóelemeik, illetve az előállításukhoz szükséges anyagok és eszközök jogellenes nemzetközi forgalmáról. A hivatkozott pontban foglalt információgyűjtő tevékenység a bűncselekmények megelőzésének, valamint felderítésének egyik alappillére.

Az Nbtv. 4. § f) pontja alapján az IH ellátja a kormányzati tevékenység szempontjából fontos, külföldön lévő magyar szervek (intézmények) és létesítmények biztonsági védelmét. A gyakorlatban ez legfőképpen több mint 160 magyar külképviselet védelmét jelenti.

Az NBSZ vonatkozásában – szolgáltató szervezetről lévén szó – nem a teljes, Nbtv.-ben meghatározott alapfeladati körre vonatkozna a SIS-hez való hozzáférés, hanem kizárólag azokra a tevékenységekre, amelyek a SIS tv. 19. § (1) bekezdésében felsorolt nemzeti hatóságok információszerző tevékenységének támogatását szolgálják.

A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok szolgálati beosztásába vezényelt hivatásos állomány vonatkozásában indokolt néhány eltérő rendelkezést rögzíteni, figyelemmel arra, hogy ebben az esetben a rendvédelmi szerv hivatásos állományából a polgári nemzetbiztonsági szolgálat szolgálati beosztását betöltő hivatásos állományába történik a vezénylés. Ennek megfelelően az egészségügyi szabadság idejére járó díjazásra a fogadó polgári nemzetbiztonsági szolgálat alkalmazhatja ugyanazokat a szabályokat, amelyeket saját hivatásos állományára alkalmaz. Attól az időponttól kezdve, hogy a vezényelt a polgári nemzetbiztonsági szolgálat hivatásos állományára vonatkozóan megállapított illetményben részesül, nem indokolt, hogy e felett még többlet hivatásos pótlékban is részesüljön. Harmadrészt a ruházati ellátmány tekintetében megállapodásban rögzíthető, hogy azt a polgári nemzetbiztonsági szolgálat biztosítja a saját költségvetése terhére.

Indokolt rögzíteni a törvény szövegében, hogy a rendvédelmi egészségkárosodási ellátás összegének megállapításánál a baleseti, rehabilitációs és rokkantsági ellátások összegét „felbruttósítva” kell levonni a számítás alapjaként meghatározott összegből (a távolléti díj meghatározott %-ából), egy 2024-es kúriai ítéletben foglaltakat alapul véve. A kúriai döntés elvi tartalma: amennyiben a rendvédelmi egészségkárosodási járadékra jogosult személy baleseti ellátást, rokkantsági ellátást vagy rehabilitációs ellátást kap, nem lehet a rendvédelmi egészségkárosodási járulékot terhelő adó- és járulékterhek számítása nélkül meghatározni a távolléti díj ezen ellátások összegével csökkentett összegét.

A rendvédelmi egészségkárosodási ellátás kiszámításakor a számítási alapból (a korábbi távolléti díj meghatározott %-a) le kell vonni az érintettet megillető baleseti, rehabilitációs, rokkantsági ellátás együttes összegét (járadék esetén az így kiszámított összeg illeti meg az érintettet, keresetkiegészítés esetén ennek az összegnek az új illetményt vagy bért meghaladó része).

A rendvédelmi egészségkárosodási ellátás célja a korábban elért jövedelem (vagy annak meghatározott százalékának) pótlása, ezért is rendelkezik úgy a törvény, hogy ha az érintett baleseti, rehabilitációs, rokkantsági ellátásra lesz jogosult, annak az összegét a számítás alapjaként meghatározott összegből le kell vonni és ezt követően kell a járadék, keresetkiegészítés összegét megállapítani. A baleseti, rehabilitációs, rokkantsági ellátás adó- és járulékmentes. Mivel a bruttó összegű távolléti díjból kell levonni ezt az összeget, ezért indokolt a levonás előtt „felbruttósítani”, ellenkező esetben az egészségkárosodási ellátás és a baleseti, rehabilitációs, rokkantsági ellátás együttes folyósított összege magasabb lehet, mint a jogalkotói szándék szerint pótolni kívánt jövedelem nettó összege. A gyakorlatban a számításokat eddig is így végezték a rendvédelmi szervek, a kúriai ítélet ezt a joggyakorlatot jogszerűnek ismerte el. Indokolt a későbbi jogviták megelőzése érdekében ezt a szabályozásban is egyértelművé tenni.

A hatályos szabályozás szerint az egészségi alkalmatlanság megállapítása előtti hónapra az érintettet megillető távolléti díjat alapul véve kell kiszámítani a rendvédelmi egészségkárosodási ellátás összegét. A törvény jelenleg is kimondja, hogy ha a rendvédelmi illetményalap emelésére kerül sor, az egészségkárosodási ellátás mértékét is az annak megfelelő százalékos mértékben emelni kell. A rendvédelmi szerveknél ugyanakkor az elmúlt évek tapasztalatai alapján jellemzően a hivatásos pótlék emelésével került sor az illetményemelésre. Bár a Hszt. 82/H. § (5) bekezdésének célja az volt, hogy az általános illetményemelés esetén az egészségkárosodási ellátás is emelkedjen, a megfogalmazás alapján a hivatásos pótlék mértékének emelésével végrehajtott illetményemelés nem tudott visszahatni az egészségkárosodási ellátás mértékére. A javasolt módosítás biztosítja a hivatásos pótlék módosításának figyelembevételét az egészségkárosodási ellátás mértékében. A rendelkezés szerint a távolléti díjat az új (megemelt) hivatásos pótlék mértékével kell megállapítani ebben az esetben, azzal, hogy a távolléti díjba beszámítandó további illetményelemek változatlan összeggel kerülnek figyelembevételre (a távolléti díjba az alapilletmény – azaz a beosztási illetmény, a szolgálati időpótlék, a hivatásos pótlék, a kiegészítő juttatás – és a rendszeres illetménypótlékok számítanak be), azaz a most megállapítandó, 82/H. § (5a) bekezdése szerint számítások esetén a hivatásos pótlék megemelt összegét kell figyelembe venni, míg a beosztási illetmény, a szolgálati időpótlék, a kiegészítő juttatás és a rendszeres illetménypótlékok változatlan összeggel számítandóak.

A rendvédelmi hivatásos és határvadász állomány a 24 hetes időtartamú szülési szabadság idejére nem csecsemőgondozási díjra, hanem távolléti díjra jogosult azzal, hogy a csecsemőgondozási díj eddigi járulékmentességére tekintettel úgy kellett megállapítani az ezen időszakra járó távolléti díjnak az összegét, hogy nem lehet kevesebb a havi összege annál, mint a csecsemőgondozási díj naptári napi összegének harmincszorosa. A csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj és az örökbefogadói díj kedvezményéről szóló 2025. évi XVI. törvényben foglalt módosítások értelmében 2025. július 1-jétől a csecsemőgondozási díj összegének megfelelő mértékben a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti összevont adóalapot csökkenteni kell. Ezen adóalap-csökkentő kedvezmény alapján a csecsemőgondozási díj adómentessé válik. Az ennek megfelelő mértékű kedvezményt a rendvédelmi hivatásos és határvadász állomány 24 hetes időtartamú szülési szabadsága idejére is szükséges biztosítani, a módosítások ezen célt szolgálják.

Átmeneti rendelkezés rögzíti azt is, hogy a csecsemőgondozási díjat érintő változásokkal azonosan ezen módosítások is a 2025. június 30-át követően folyósított távolléti díj tekintetében alkalmazhatóak.

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosításáról szóló 2025. évi XXIV. törvény a gyermek születésének napjától számított 90 napon túl bármilyen jogviszonyban folytatott keresőtevékenység tekintetében úgy rendelkezik, hogy ezen keresőtevékenység mellett az érintett a csecsemőgondozási díj 70%-ára jogosult.

A rendvédelmi hivatásos és határvadász állomány ha ismételten szolgálatba áll a 24 hetes szülési szabadság időtartamán belül, akkor a szülési szabadsága megszűnik és attól kezdve a rendes szabályok szerinti illetményre lesz jogosult. A csecsemőgondozási díjra vonatkozó szabályok lekövetése érdekében szükséges kimondani, hogy a gyermek születését követő 90 napon túl történő ismételt szolgálatba állás esetén az illetményén felül a szülési szabadság idejére járó távolléti díj 70%-ára is jogosult a szülési szabadság hátralévő, igénybe nem vett időtartamára. Másik lehetőség, hogy az érintett hivatásos állományú vagy határvadász nem a hivatásos szolgálathoz tér vissza ezen időtartamon belül, hanem más keresőtevékenységet folytat (pl. részmunkaidős munkát vállal egy másik munkáltatónál vagy egy családi vállalkozásban kezd el dolgozni), ezekben az esetekben a keresőtevékenysége révén őt megillető munkabérén felül a rendvédelmi szervnél fennálló szülési szabadsága idejére járó távolléti díj 70 százalékára továbbra is jogosult lesz.

Jelenleg nem egységes a jogalkalmazói gyakorlat abban, hogy a Hszt. 198. § (1) bekezdésében a fegyelmi eljárás kötelező felfüggesztési eseteként rögzített azon fordulatot, miszerint fel kell függeszteni az eljárást, ha az eljárás alá vont egészségi állapota miatt védekezését előterjeszteni nem tudja, eljárási jogait nem gyakorolhatja, miként kell értelmezni azokban az esetekben, amikor az eljárás alá vont egészségügyi szabadságon tartózkodik: automatikusan fel kell függeszteni az eljárást, avagy kell vizsgálni azt, hogy egyébként az egészségi állapota a védekezésében akadályozza-e őt.

Ezen kérdés megválaszolása érdekében a javaslat kiegészíti a rendelkezést egy további előírással, eszerint az egészségügyi szabadság önmagában nem alapozza meg a felfüggesztést, minden esetben kötelezően vizsgálni kell, hogy az egészségügyi állapota ténylegesen akadályozza-e őt a védekezésének előterjesztésében. Önmagában az ugyanis, hogy az érintett a mindennapos szolgálat ellátására képtelen, nem feltétlenül akadályozza meg, hogy egyszer-egyszer az eljárás során részt vegyen egy meghallgatáson és a védekezését előterjessze. Ezt a kérdést azonban minden esetben komplexen, a rendelkezésre álló információk alapján kell értékelni. Például nyilvánvalóan megakadályozza a védekezést az, ha az érintett valamely megbetegedés vagy baleset miatt kórházban tartózkodik, míg más esetben az állapota alapján a védekezésre képes lehet. Egy lábtörés esetén nyilvánvalóan nem várható el, hogy az érintett szolgálatba álljon, de lehet olyan állapotban, hogy a meghallgatáson meg tud jelenni és védekezést elő tudja adni, míg ha az állapota miatt ágynyugalomra ítélték, akkor ez sem várható el tőle, tehát minden esetben összességében kell értékelni, hogy az érintett egészségügyi állapota alapján a védekezés előterjesztésére képes-e vagy sem.

A rendvédelmi egészségkárosodási ellátás tekintetében az Országgyűlési Őrség állományára vonatkozó speciális szabályok kerülnek rögzítésére. Az Országgyűlési Őrség kis létszámú szervezet, amelynél a hivatásos szolgálati beosztásokat az alapfeladatok ellátására rendszeresítették, a gazdálkodási feladatokat az Országgyűlés Hivatala látja el, így a funkcionális feladatoknak csak egy kis részét látja el maga az Országgyűlési Őrség, emiatt a továbbfoglalkoztatási, illetve a hivatásos szolgálati beosztások civil munkakörré történő átminősítésére vonatkozó kötelezettség nem teljesíthető, az alapfeladatok ellátását veszélyeztetné.

Ennek érdekében az egészségkárosodási ellátás tekintetében a szabályozás a következő lényegi specialitásokat rögzíti a rendvédelmi egészségkárosodási ellátásra vonatkozó szabályokhoz képest:

a) az általános szabályoktól eltérően nem áll fenn továbbfoglalkoztatási kötelezettség, hanem hivatalból van helye az egészségkárosodási járadék megállapításának, ha a szolgálati kötelmekkel összefüggő baleset, betegség miatt magára a hivatásos szolgálatra vált alkalmatlanná az érintett, vagy ha a szolgálati kötelmekkel össze nem függő baleset, betegség miatt az egészségi állapota 50% vagy az alatti,

b) az általános szabályoktól eltérően nincs lehetőség egészségkárosodási ellátás megállapítására, ehelyett felmentésnek van helye (azaz nem választhatja az érintett az ellátást) ha a szolgálati kötelmekkel összefüggő baleset, betegség miatt csak az adott szolgálati beosztás ellátására válik alkalmatlanná az érintett, de részére a 86. §-ban foglalt szabályoknak megfelelő szolgálati beosztás, munkakör nem biztosítható, vagy ha a szolgálati kötelmekkel össze nem függő baleset, betegség miatt az egészségi állapota 51–80%-os és a hivatásos szolgálatra, vagy az adott szolgálati beosztásra alkalmatlanná vált.

A Hszt. 82/H. § (5a) bekezdésébe beillesztett rendelkezéssel összefüggésben indokolt arról is rendelkezni, hogy egészségkárosodási ellátás emelésére vonatkozó rendelkezést az annak megalkotása előtt egészségkárosodási ellátására jogosultságot szerzett személyek vonatkozásában is alkalmazni kell. E körben a javaslat ütemezetten rendeli el az elmúlt (a jogosultság keletkezésétől függően akár már) 8 évben bekövetkezett hivatásos pótlék emeléseket figyelembe venni.

Első lépcsőben 2025. szeptember 1-jétől kell megemelni az érintettek egészségkárosodási ellátásának összegét a hivatásos pótlékból 100%-os mértékű emelkedés figyelembevételével, majd második lépcsőben 2026. január 1-től további 100%-os mértékű emelkedés figyelembevételére lesz lehetőség, és 2027. január 1-jétől a hivatásos pótlék teljes emelkedését alapul véve kell ismételten kiszámítani az összeget.

A törvény a Hszt. 330. § (3) bekezdésébe beillesztendő különös rendelkezésekhez kapcsolódó átmeneti szabályokat állapít meg.

Az Országgyűlési Őrségre vonatkozó speciális szabályként rögzíti, hogy esetükben a Hszt. 175. § (4) bekezdésének alkalmazása kizárt (ezen rendelkezés rögzíti, hogy a hivatásos állomány tagja a ruházati utánpótlási ellátmány terhére a miniszter által meghatározott mértékben köteles a ruházat költségeit fedezni). Az Országgyűlési Őrség vonatkozásában nem kerül évente kiadásra olyan miniszteri rendelet, ami évente központilag határozná meg a tárgyévben a ruházati utánpótlási ellátmány terhére kiadandó egyenruházati termékek és felszerelési cikkek körét, ehelyett náluk a ruházati szemlén egyedileg, egyénenként kerül meghatározásra a kiadandó termékek köre, így ezen rendelkezés alkalmazása az Országgyűlési Őrség állománya tekintetében nem releváns.

A polgári nemzetbiztonsági szolgálatokhoz vezényelt hivatásos állományra tekintettel továbbá indokolt rögzíteni, hogy a más szervhez szolgálati beosztásba is történhet a vezénylés.

A nemzetbiztonsági állomány a 24 hetes időtartamú szülési szabadság idejére nem csecsemőgondozási díjra, hanem illetményre jogosult azzal, hogy a csecsemőgondozási díj eddigi járulékmentességére tekintettel úgy kellett megállapítani az ezen időszakra járó távolléti díjnak az összegét, hogy nem lehet kevesebb a havi összege annál, mint a csecsemőgondozási díj naptári napi összegének harmincszorosa. A csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj és az örökbefogadói díj kedvezményéről szóló 2025. évi XVI. törvényben foglalt módosítások értelmében 2025. július 1-jétől a csecsemőgondozási díj összegének megfelelő mértékben a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti összevont adóalapot csökkenteni kell. Ezen adóalap-csökkentő kedvezmény alapján a csecsemőgondozási díj adómentessé válik. Az ennek megfelelő mértékű kedvezményt a nemzetbiztonsági állomány 24 hetes időtartamú szülési szabadsága idejére is szükséges biztosítani, a módosítások ezen célt szolgálják.

Átmeneti rendelkezés rögzíti azt is, hogy a csecsemőgondozási díjat érintő változásokkal azonosan ezen módosítások is a 2025. június 30-át követően folyósított illetmény tekintetében alkalmazhatóak.

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosításáról szóló 2025. évi XXIV. törvény a gyermek születésének napjától számított 90 napon túl bármilyen jogviszonyban folytatott keresőtevékenység tekintetében úgy rendelkezik, hogy ezen keresőtevékenység mellett az érintett a csecsemőgondozási díj 70%-ára jogosult.

A nemzetbiztonsági állomány a 24 hetes időtartamú szülési szabadsága idejére nem csecsemőgondozási díjra, hanem illetményre jogosult, így ha ismételten szolgálatba áll ezen 24 hetes időtartamon belül, akkor a szülési szabadsága megszűnik és attól kezdve a rendes szabályok szerinti illetményre lesz jogosult. A csecsemőgondozási díjra vonatkozó szabályok lekövetése érdekében szükséges kimondani, hogy a gyermek születését követő 90 napon túl történő ismételt szolgálatba állás esetén az illetményén felül a szülési szabadság idejére járó illetmény 70%-ára is jogosult a szülési szabadság hátralévő, igénybe nem vett időtartamára. Másik lehetőség, hogy az érintett nem a nemzetbiztonsági szolgálathoz tér vissza ezen időtartamon belül, hanem más keresőtevékenységet folytat (pl. részmunkaidős munkát vállal egy másik munkáltatónál vagy egy családi vállalkozásban kezd el dolgozni), ezekben az esetekben a keresőtevékenysége révén őt megillető munkabérén felül a polgári nemzetbiztonsági szolgálatnál fennálló szülési szabadsága idejére járó illetmény 70 százalékára továbbra is jogosult lesz.

A módosítás célja a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állománya részére korábban biztosított ruházati ellátmánnyal azonos szabályok fenntartása.

A rendelkezés a kritikus szervezetek ellenálló képességéről szóló 2024. évi LXXXIV. törvényben (a továbbiakban: Kszetv.) pontosítja a rendkívüli esemény fogalmát. Egyértelműsíti azon esetkört, amikor a bekövetkező esemény még nem eredményezi a kritikus infrastruktúra vagy alapvető szolgáltatás megszűnését, kiesését, de annak elhárításához szükségessé válik a rendkívüli esemény kezelésében érintett más szervek közreműködése. Kormányrendelet határozza meg a rendkívüli esemény bejelentéséhez szükséges küszöbérték általános szabályait, azonban egyes ágazatok (pl. egészségügy, infokommunikáció) ágazati szabályai további specifikus küszöbértéket is meghatározhatnak. Amennyiben az adott ágazatra vonatkozóan nem került speciális küszöbérték meghatározásra, a kritikus szervezet ellenálló képességi tervében – a kijelölő hatóság jóváhagyásával – meghatározhat további küszöbértékeket.

A módosítás a kritikus szervezet ellenálló képességéért felelős vezető feladataira vonatkozó rendelkezések pontosítását szolgálja. A kockázatértékelés, az ellenálló képességi mátrix és az ellenálló képességi terv elkészítése, aktualizálása a kritikus szerv feladata, annak elmaradása esetén a kritikus szervezet vonható felelősségre, így a kritikus szervezet ellenálló képességéért felelős vezető feladatainál pontosítani szükséges, hogy ő csak a dokumentumok előkészítéséért felel.

A gyakorlatban előfordulhat, hogy a kritikus szervezet ellenálló képességéért felelős vezető szabadság, betegség, stb. miatt nem tudja ellátni személyesen kizárólagos feladatait, így a módosítás lehetőséget biztosít a kritikus szervezet számára, hogy gondoskodhasson a helyettesítéséről. A kritikus szervezet ellenálló képességéért felelős vezető helyetteseként csak olyan személy alkalmazható, aki rendelkezik a törvényben előírt képesítési feltételekkel és a nyilvántartó hatóság már nyilvántartásba vett.

A nyilvántartó hatóság nyilvántartást vezet – többek között – a kritikus szervezet ellenálló képességéért felelős vezetőkről, akiket nyilvántartásba vételük igazolásául, illetve a későbbiekben a könnyebb beazonosíthatóság érdekében a nyilvántartó hatóság nyilvántartási számmal lát el, melyet szintén tartalmaznia kell a nyilvántartásnak.

A módosítás a kritikus szervezetek rezilienciájáról és a 2008/114/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2022. december 14-i (EU) 2022/2557 európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: CER irányelv) 15. cikk (3) bekezdésében foglaltak teljeskörű átültetését szolgálja. A Kszetv. 27. § (1) bekezdése jelenleg az értesítési kötelezettséget csak akkor írja elő, ha a rendkívüli esemény hat vagy annál több tagállamot érint, azonban a CER irányelv már akkor is előírja az értesíti kötelezettséget, ha a rendkívüli esemény egy tagállamot érint, ezért szükségessé vált a Kszetv. 27. §-ának pontosítása.

Az a) és b) ponthoz: a módosítások a Kszetv. 20. § (2) és (9) bekezdésében foglalt rendelkezések összhangjának megteremtését szolgálják. A kritikus szervezet kizárólag a nyilvántartó hatóság által már nyilvántartásba vett – ezáltal a megfelelő képesítéssel és büntetlen előélettel rendelkező – személyt alkalmazhat a kritikus szervezet ellenálló képességéért felelős vezető munkakörben. Figyelemmel arra, hogy a nyilvántartás már tartalmazza a kritikus szervezet ellenálló képességéért felelős vezető természetes személyi adatait és képesítését igazoló dokumentumokat, azokat a kritikus szervezetnek nem kell még egyszer benyújtania a nyilvántartó hatóság felé a foglalkoztatás megkezdésekor.

A c) ponthoz: nyelvhelyességi pontosítás.

A d) és e) ponthoz: a kijelölő hatóság mind a kritikus szervezetet, mind a kritikus infrastruktúrát ellenálló képességi szintbe sorolja. Egy kritikus szervezet több eltérő ellenálló képességi szintbe sorolt infrastruktúrával is rendelkezhet, ezért pontosítani szükséges, hogy a rendkívüli esemény bejelentésének határidejét a rendkívüli eseménnyel érintett kritikus infrastruktúra ellenálló képességi szintje alapján kell figyelembe venni.

Az f) és g) ponthoz: A módosítás a kritikus szervezetek rezilienciájáról és a 2008/114/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2022. december 14-i (EU) 2022/2557 európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: CER irányelv) 15. cikk (3) bekezdésében foglaltak teljeskörű átültetését szolgálja. A Kszetv. 27. § (1) bekezdése jelenleg az értesítési kötelezettséget csak akkor írja elő, ha a rendkívüli esemény hat vagy annál több tagállamot érint, azonban a CER irányelv már akkor is előírja az értesíti kötelezettséget, ha a rendkívüli esemény egy tagállamot érint, ezért szükségessé vált a Kszetv. 27. §-ának pontosítása.

A h) ponthoz: A „pénzügy” ágazatban a „pénzügyi piaci infrastruktúra” alágazat „pénzfeldolgozás- és szállítás” alapvető szolgáltatásának megjelölése helyett a készpénzellátással összefüggő tevékenységek spektrumát jobban lefedő, így az ATM-ellátást is magában foglaló, „készpénzellátás” kifejezést használata indokolt.

Az a) és b) ponthoz: Pontosításra kerül, hogy a kritikus szervezet ellenálló képességéért felelős vezető nyilvántartásba vételére kizárólag saját maga kérelmére kerülhet sor, a kritikus szervezet csak bejelenti a nyilvántartó hatóság részére, hogy a már nyilvántartásba vett kritikus szervezet ellenálló képességéért felelős vezetők közül mely személyt alkalmazta. Ez alapján a Kszetv. 23. § (1) bekezdés l) pontjában foglalt rendelkezés hatályon kívül helyezésre szükséges.

A c) ponthoz: Technikai jellegű módosítás.

A d) ponthoz: A „pénzügy” ágazat „banki szolgáltatás” alágazatban a „hitelintézeti pénzügyi szolgáltatás” alapvető szolgáltatás esetében tévesen került megjelölésre a „legalább 10%-os piaci részesedéssel (mérlegfőösszeg alapon) rendelkező” kitétel, hiszen azt a Kszetv. végrehajtási rendelete ágazati kritériumként jelöli meg, a kitétel elhagyásával az alapvető szolgáltatás megnevezése és tartalma nem változik.

Hatálybalépést megállapító rendelkezés.

Sarkalatossági záradék.

Jogharmonizációs záradék.