2025. évi XXXVI. törvény
2025. évi XXXVI. törvény
vízgazdálkodási tárgyú törvények módosításáról1
[1] A Kormány számára kiemelten fontos természeti értékeink megőrzése és fenntartása, így vízkincsünk mennyiségi és minőségi védelme is, valamint a víziközmű ágazat fenntartható működése és hosszú távon a minőségi vízszolgáltatás biztosítása, amelynek érdekében a nemzeti víziközmű-vagyon védelmét tűzte ki célul.
[2] Annak érdekében, hogy az elhasználódott, illetve pótlandó eszközök növekedése ne vezessen az ellátásbiztonság sérelméhez, a víziközmű-szolgáltató által teljesítendő visszapótlási kötelezettség a gördülő fejlesztési tervben szereplő összegben kerül meghatározásra.
[3] A legkisebb költség elvének érvényesülése érdekében a törvénymódosítás biztosítja, hogy ahol a műszakilag elérhető törzshálózat kizárólag az ingatlan fekvése szerinti ellátási területtel szomszédos ellátási területen áll rendelkezésre, akkor a bekötés a szomszédos ellátási területen található közműves ivóvízellátás vagy a közműves szennyvízelvezetés és -tisztítás biztosítását szolgáló víziközmű-rendszer igénybevételével is elvégezhető legyen.
[4] Azokat a rendelkezéseket, amelyek nem igényelnek törvényi szintű szabályozást, a módosítás hatályon kívül helyezi azzal, hogy azokat kormányrendeleti vagy miniszteri rendeleti szintre lehessen áthelyezni, elősegítve a vízgazdálkodást érintő szakmai és műszaki változások gyorsabb követését.
[5] Emellett a módosítás pontosítja a mezőgazdasági vízszolgáltatás esetében a vízkészletjárulék-fizetés alóli mentességet, megteremti a tartósan vízhiányos időszakban a területi lehatárolás lehetőségét, valamint bevezeti a víziközmű-szolgáltatók alulfogyasztás miatti többletfizetési kötelezettség alóli mentességét.
[6] A törvénymódosítás egyszerűsíti és átláthatóbbá teszi a jogalkalmazást a vízgazdálkodási rendszer alapelvei, szabályozási rendszere és lényegi tartalma változatlanul hagyása mellett. Hatályon kívül helyezi azokat a rendelkezéseket, amelyek a gyakorlatban már nem relevánsak, más jogszabályokban rendezettek, vagy nincs normatív tartalmuk.
[7] A fentiekre tekintettel az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
1. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosítása
1. § A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) 1. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A törvény hatálya]
[továbbá a c)–f) pontokban megjelölt tevékenységeket folytató természetes és jogi személyekre, ezek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteire terjed ki.]
2. § A Vgtv. 5/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A (3) bekezdés szerinti nyilvántartásban kezelt adatokat a Központi Statisztikai Hivatal részére – a hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Stt.) 28. §-ával összhangban a statisztikai cél előzetes igazolása alapján, az ahhoz szükséges mértékben – statisztikai célra egyedi azonosításra alkalmas módon, térítésmentesen át kell adni, és azok a Központi Statisztikai Hivatal által statisztikai célra felhasználhatók. Az átvett adatok körét és az adatátvétel részletszabályait az Stt. 28. § (7) és (8) bekezdésében meghatározott együttműködési megállapodásban kell rögzíteni.”
3. § A Vgtv. 7. § (2) bekezdése a következő i) és j) ponttal egészül ki:
[Az (1) bekezdésben megjelölt feladat:]
4. § A Vgtv. 13/C. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A közalkalmazott és a vezető illetményét iskolai végzettsége és munkaköre alapján kell megállapítani a (2) bekezdés szerinti miniszteri rendeletben meghatározott illetménytábla alkalmazásával.”
5. § A Vgtv. 13/K. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A vízügyi igazgatási szerveknél foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyának különös szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott oktatói, tananyagfejlesztői, illetve oktatásszervezői feladatra további jogviszony – a Kjt. 42. §-ával ellentétben – létesíthető.”
6. § A Vgtv. 14/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A különleges vízkészlet-gazdálkodási körzetben a vízügyi hatóság a vízhasználót – ideértve a vízjogi engedélyhez kötött vízhasználatok céljából indult közigazgatási hatósági eljárásban ügyfélnek minősülő személyt is – a lekötött vagy igénybe venni tervezett vízkészlet mennyiségére, minőségére, valamint felszín alatti vízkészlet esetén a vízszint süllyedésére gyakorolt hatásának nyomon követése céljából monitoringrendszer kiépítésére, üzemeltetésére és adatszolgáltatásra kötelezi. A vízügyi igazgatási szerv a monitoringrendszer adatait kiértékeli, és az állapotértékelés eredményéről tájékoztatja a vízügyi hatóságot.”
7. § A Vgtv. 15/C. § (1) bekezdés l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Nem kell a vízhasználónak vízkészletjárulékot fizetnie)
8. § A Vgtv. 21/D. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„21/D. § A vízügyi hatóság a vízkárelhárítási célú tározó kijelölése során csak a tényállás tisztázása érdekében tart közmeghallgatást.”
9. § A Vgtv. 28. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A vízügyi hatósági jogkört a vízügyi hatóság, a helyi vízgazdálkodási hatósági jogkört a települési önkormányzat jegyzője látja el.”
10. § A Vgtv. 31/A. § helyébe a következő rendelkezés lép:
„31/A. § A vízügyi és a vízvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló rendeletben meghatározott tevékenységek esetében nem kell igazgatási szolgáltatási díjat fizetni:
a) a vízügyi igazgatási szerveknek a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló kormányrendeletben meghatározott tevékenységek esetében;
b) a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 41. § (6) bekezdésében kijelölt szervnek az ott meghatározott tevékenységével összefüggésben, továbbá
c) a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság feladatkörébe tartozó kármentesítési alprogramok keretében az állami felelősségi körbe tartozó kármentesítési feladatok lebonyolításáért felelő szervezet kijelöléséről szóló kormányrendelet szerinti, a környezeti kármentesítési feladatok irányításáért és lebonyolításáért felelős szervnek a kármentesítési tevékenységével összefüggésben.”
11. § A Vgtv. 33/D. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„33/D. § A Kormány által kijelölt szerv által üzemeltetett elektronikus rendszer (a továbbiakban: VIZEK rendszer) üzemeltetője a 33/J. §-ban meghatározott adatgyűjtő felületen keresztül jogosult továbbítani a csatlakozott szervek felé a kérelmező által megjelölt adatokat, valamint a kérelmező részére – az adatgyűjtő felületen működő tárhelyébe – a csatlakozott szervek által visszaküldött információkat.”
12. § A Vgtv. 44/C. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A települési önkormányzat képviselő-testülete önkormányzati rendeletben állapítja meg:)
13. § (1) A Vgtv. 44/F. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A közszolgáltató a begyűjtési tevékenységét a vízügyi hatóságnak köteles bejelenteni. A vízügyi hatóság a bejelentés alapján nyilvántartást vezet a közszolgáltatási tevékenységet végzőkről.”
(2) A Vgtv. 44/F. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A közszolgáltatás teljesítéséből eredő szennyezés esetén a közszolgáltató köteles a terület szennyeződésmentesítéséről, a kárelhárításról, valamint az eredeti környezeti állapot helyreállításáról gondoskodni.”
14. § (1) A Vgtv. 45. § (7a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7a) Felhatalmazást kap a Kormány a vízgazdálkodási bírság mértéke megállapításának szempontrendszere és a bírság, valamint a csatornabírság megfizetési módja részletszabályainak rendeletben történő megállapítására.”
(2) A Vgtv. 45. § (7b) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg a vízügyi igazgatási szerveknél foglalkoztatott közalkalmazottak tekintetében)
(vonatkozó szabályokat, továbbá kijelölje a továbbképzési rendszer működtetését végző, a Vízügyi Etikai Bizottság működési feltételeit biztosító és a Vízügyi Etikai Bizottság tagjairól névjegyzéket vezető vízügyi igazgatási szervet.)
(3) A Vgtv. 45. § (7d) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7d) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a mezőgazdasági célú kutak létesítésével, üzemeltetésével, megszüntetésével, valamint az engedély nélkül vagy az engedélytől eltérően létesített és üzemeltetett mezőgazdasági célú kutak fennmaradásával kapcsolatos sajátos feltételeket és eljárási szabályokat rendeletben határozza meg.”
(4) A Vgtv. 45. §-a a következő (7i) bekezdéssel egészül ki:
„(7i) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a különleges vízkészlet-gazdálkodási körzet lehatárolását, valamint a fenntartható vízhasználat megőrzését és a nemzetgazdasági jelentőségű fejlesztések vízigényének felszín alatti vízkészletekből történő kielégítését szolgáló különleges intézkedések végrehajtása érdekében szükséges, a vízügyi igazgatási szervek által ellátandó feladatokat, a vízhasználatot kérelmezők és az engedélyesek kötelezettségeit, a különleges vízkészlet-gazdálkodási körzetben a vízkivétel feltételeit, továbbá a felszín alatti vízkészletekből történő vízigény kielégítését célzó vízjogi engedély iránti kérelmek vízügyi hatósági elbírálásának, valamint a vízügyi hatósági ellenőrzés részletszabályait rendeletben állapítsa meg.”
(5) A Vgtv. 45. § (8a) bekezdése a következő c) és d) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter)
(rendeletben történő megállapítására.)
15. § A Vgtv. 1. számú melléklet 35. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
16. § A Vgtv.
1. 6/A. § (1) bekezdésében a „45/E. § (1) bekezdése, a 45/F. § (2) bekezdése vagy a 45/G. § (4) bekezdése” szövegrész helyébe a „22/B. §” szöveg,
2. 13/C. § (2) bekezdésében a „Kormány” szövegrész helyébe a „vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter” szöveg,
3. 13/E. § (3) bekezdésében a „Kormány” szövegrész helyébe a „vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter” szöveg,
4. 13/M. § (1) bekezdésében a „kormányrendeletben” szövegrész helyébe a „miniszteri rendeletben” szöveg,
5. 13/M. § (4) bekezdés b) pontjában a „kormányrendeletben” szövegrész helyébe a „miniszteri rendeletben” szöveg,
6. 13/M. § (8) bekezdésében a „kormányrendelet” szövegrész helyébe a „miniszteri rendelet” szöveg,
7. 15/B. § (3) bekezdésében a „vízhasználó a” szövegrész helyébe a „vízhasználó – a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény szerinti víziközmű-szolgáltató kivételével – a” szöveg,
8. 15/C. § (9) bekezdésében a „végét a” szövegrész helyébe a „végét, valamint annak területi lehatárolását a” szöveg,
9. 22/C. § (1) bekezdésében a „(3) bekezdés” szövegrész helyébe a „(4) bekezdés” szöveg,
10. 35. § (1) bekezdésében az „A társulat” szövegrész helyébe az „A vízgazdálkodási társulat” szöveg,
11. 36. § (1) bekezdésében az „egyéb jogszabály” szövegrész helyébe az „a vízgazdálkodási társulatokról szóló kormányrendelet” szöveg,
12. 39/A. § (1) bekezdésében a „szolgáltató” szövegrész helyébe a „víziközmű-szolgáltató” szöveg,
13. 39/A. § (2) bekezdésében a „szolgáltató” szövegrész helyébe a „víziközmű-szolgáltató” szöveg,
14. 39/A. § (3) bekezdésében a „szolgáltatót” szövegrész helyébe a „víziközmű-szolgáltatót” szöveg,
15. 44/A. § (3) bekezdésében az „átadja” szövegrész helyébe a „tulajdonba adja” szöveg,
16. 44/A. § (4) bekezdésében az „átadhatja” szövegrész helyébe a „tulajdonba adhatja” szöveg,
17. 44/F. § (3) bekezdés b) pontjában a „végzendő begyűjtési” szövegrész helyébe a „közszolgáltatási” szöveg,
18. 1. melléklet 25. pontjában a „megfigyelése,” szövegrész helyébe a „megfigyelése vagy védelme,” szöveg,
19. 1. számú melléklet 26. pont nyitó szövegrészében a „megfigyelése,” szövegrész helyébe a „megfigyelése vagy védelme,” szöveg,
20. 1. melléklet 26. pont b) alpontjában a „hasznosítási feladatokat” szövegrész helyébe a „hasznosítási, vízvédelmi feladatokat” szöveg
lép.
17. § Hatályát veszti a Vgtv.
1. 1. § (3) bekezdése,
3. 4. § (3) és (4) bekezdése,
4. 7. § (3) bekezdésében az „a külön törvényben szabályozott” szövegrész,
5. 7. § (5) bekezdése,
6. 8. § (2) bekezdésében az „évente” szövegrész,
8. 13/N. §-ában az „A rendelkezésre állási pótlék mértéke havi húszezer forint.” szövegrész,
9. 22/B. §-ában az „és a vízügyi hatóság a folyamatban lévő eljárást megszünteti, valamint, ha a kijelölés már megtörtént, a vízügyi hatóság a döntést visszavonja” szövegrész,
10. 26. §-ában a „(szükséghelyzet)” szövegrész,
12. 28/D. §-a,
13. 44/F. § (3) bekezdés b) pontjában az „a tevékenységet” szövegrész,
14. 45. § (7) bekezdés h) és i) pontja,
16. 45. § (7b) bekezdés f) pontja,
17. 45. §-ának az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló 2024. évi LXXX. törvény 4. §-ával megállapított [második] (7h) bekezdése,
18. 45. § (8) bekezdés c) pontja,
20. 45. § (10) bekezdése,
21. 45/C. §-a,
22. 45/E–45/K. §-a,
23. 45/L. § (1), (2) és (4) bekezdése,
24. 45/M. §-a,
25. 46. §-a,
26. 47. § (4) és (5) bekezdése,
27. 1. számú melléklet 33. pontja.
2. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény módosítása
18. § A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 109. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:
„(6a) A víziközmű-szolgáltató vagyonkezelésébe vett vagyon esetében a visszapótlási kötelezettség összegének megállapítására a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény 25/A. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.”
3. A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény módosítása
19. § (1) A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény (a továbbiakban: Vksztv.) 2. § 4a. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
(2) A Vksztv. 2. §-a a következő 4b. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
(3) A Vksztv. 2. §-a a következő 8a. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
(4) A Vksztv. 2. § 11. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
aa) telekhatáron kialakított zártsorú beépítésnél az épület külső falsíkjáig terjed,
ab) önálló vízmérő aknaként kialakított vízmérési helyen bekötési vízmérőt követő elzáró szerelvényig, ennek hiányában a bekötési vízmérőt követő 10 cm-es vezetékszakasz végéig terjed,
20. § A Vksztv. a következő 25/A. §-sal egészül ki:
„25/A. § A vagyonkezelésbe vett vagyon esetében az üzemeltetési szerződés mellékletében tételesen felsorolt, a vagyonkezelő ellátási területén a szerződés időpontjában meglévő víziközmű-rendszerek tekintetében a visszapótlási kötelezettség összege a víziközművek gördülő fejlesztési tervének részletes tartalmi és formai követelményeiről szóló rendeletben foglaltak szerint elkészített, a Hivatal által jóváhagyott tárgyévre vonatkozó gördülő fejlesztési terv I. ütemében a saját forrásból idegen vagyonon megvalósított víziközmű-fejlesztések összegében kerül meghatározásra. Amennyiben az értékcsökkenés mértéke alapján a visszapótlási kötelezettség összege ezen összegnél magasabb, a különbözet tekintetében a vagyonkezelő mentesül a visszapótlási kötelezettség teljesítése alól.”
21. § (1) A Vksztv. 55/I. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A közüzemi hálózatra való rákötés kivételével az ivóvíz-bekötővezeték kiépítésére, fertőtlenítésére, a nyomáspróbára, a működőképességi és vízzárósági próbára, továbbá a szennyvíz-bekötővezeték létesítésére, annak a már üzemeltetett szennyvíz-törzshálózatra való bekötésére az igénybejelentő – a víziközmű-szolgáltató helyett – a kivitelezési jogosultsággal rendelkező vízszerelők nyilvántartásában szereplő személynek is megbízást adhat. A kivitelezési jogosultsággal rendelkező vízszerelő alkalmazása esetén a kivitelező vagy az igénybejelentő köteles a víziközmű-szolgáltatónál az üzletszabályzat szerinti szakfelügyeletet megrendelni, a víziközmű-szolgáltató pedig legkésőbb 3 munkanapon belül nyilatkozni a szakfelügyelet szükségességéről és annak ellátásáról, azzal, hogy amennyiben határidőben nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, hogy a szakfelügyelet biztosításától eltekint. A kivitelezési jogosultsággal rendelkező vízszerelők nyilvántartását a műszaki biztonsági hatóság vezeti.”
(2) A Vksztv. 55/I. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A geodéziai bemérésre az igénybejelentő – a víziközmű-szolgáltató helyett – a földmérési és térképészeti tevékenység végzéséhez szükséges szakképzettségről szóló miniszteri rendeletben meghatározott szakképzettséggel rendelkező személynek is megbízást adhat. A megbízásnak ki kell terjednie arra is, hogy a megbízott geodéziai vállalkozó az általa bemért objektumokat, a víziközmű-szolgáltató digitális objektumkezelő rendszerébe illeszthető formátumban átadja.
(1b) A víziközmű-szolgáltató köteles az igénybejelentővel, valamint az igénybejelentő által megbízott kivitelezési jogosultsággal rendelkező személlyel együttműködni. A kivitelezési jogosultsággal rendelkező vízszerelő a víziközmű-szolgáltató üzemeltetésében lévő törzshálózaton csak előzetes bejelentést követően végezhet munkálatokat.”
22. § A Vksztv. 17. alcíme a következő 55/L. §-sal egészül ki:
„55/L. § (1) Ha a víziközmű-szolgáltatást a lakossági felhasználó olyan ingatlanon igényli, ahol a műszakilag elérhető törzshálózat kizárólag az ingatlan fekvése szerinti ellátási területtel szomszédos ellátási területen áll rendelkezésre, akkor a bekötés – a legkisebb költség elvének érvényesülése érdekében – a szomszédos ellátási területen található közműves ivóvízellátás vagy a közműves szennyvízelvezetés és -tisztítás biztosítását szolgáló víziközmű-rendszer igénybevételével is elvégezhető az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben foglaltak szerint.
(2) Amennyiben az érintett felhasználási hely tekintetében a felhasználóváltást követően nem lakossági közszolgáltatási szerződés kerül megkötésre, a közszolgáltatási szerződésben rögzített kvóta nem haladhatja meg az (1) bekezdés szerinti, korábbi lakossági igénybejelentés alapján számított alapmértéket.
(3) A víziközmű-szolgáltatás (1) bekezdés alapján történő nyújtása nem minősül a 37. § (1) bekezdésétől eltérő ellátásnak.”
23. § A Vksztv. 67. §-a a következő (3)–(5) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A víziközműves kapcsolódó szolgáltatás esetében az ivóvíz átadási árát és az átvett szennyvíz tisztítási díját (a továbbiakban együtt: átadási ár) és azok alkalmazásának kezdő időpontját a Hivatal javaslatának figyelembevételével a miniszter rendeletben állapítja meg.
(4) A Hivatal az átadási árakra vonatkozó javaslatát a 65. § (2) bekezdése szerinti időpontig küldi meg a miniszter részére.
(5) Az átadási ár tekintetében a 66. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni azzal, hogy közszolgáltatási szerződés alatt átadási szerződést kell érteni.”
24. § A Vksztv. 71/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A közműfejlesztési kvóta áthelyezését vagy átruházását a víziközmű-szolgáltató megtagadhatja, ha az áthelyezésre vagy átruházásra irányuló ponton az adott kvóta áthelyezése műszaki okok miatt igazolhatóan nem teljesíthető.”
25. § A Vksztv. 71/A. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
„(5a) Amennyiben egy nem lakossági felhasználási hely lakossági felhasználási hellyé válik, és a korábbi nem lakossági felhasználó a közműfejlesztési kvótáról nem rendelkezik az (1) bekezdésben foglaltak szerint a felhasználóváltással egyidejűleg, a közműfejlesztési kvóta térítésmentesen visszaszáll a víziközmű-szolgáltatóra.”
26. § (1) A Vksztv. 74. § (1) bekezdése a következő 29. ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)
(rendeletben állapítsa meg.)
(2) A Vksztv. 74. § (2) bekezdése a következő 5. ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben)
27. § A Vksztv. 87. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Használati díjként – ide nem értve a koncessziós díjat – a 2015. július 1-jén hatályos megállapodásban vagy a közérdekű üzemeltető kijelöléséről szóló határozatban meghatározott használati díj alkalmazandó.”
28. § A Vksztv. 25. alcíme a következő 87/G. §-sal egészül ki:
„87/G. § Amennyiben a felek bérleti-üzemeltetési szerződés helyett vagyonkezelési szerződést kötnek, a korábban a bérleti-üzemeltetési szerződésben foglalt bérleti díj a továbbiakban nem alkalmazható, és a felek új vagyonkezelési díjról sem állapodhatnak meg.”
29. § A Vksztv. 88. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Ez a törvény az (EU) 2022/2557 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek alapvető szolgáltatásokat tartalmazó jegyzék megállapítása révén történő kiegészítéséről szóló, 2023. július 25-i (EU) 2023/2450 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”
30. § A Vksztv.
a) 18. § (5) bekezdésében a „napjáig benyújtja” szövegrész helyébe a „napjáig víziközmű-ágazatonként benyújtja” szöveg,
b) 55/B. § (2) bekezdésében a „vezetékjog” szövegrész helyébe a „vízvezetési szolgalmi jog” szöveg,
c) 55/C. § (1) bekezdésében a „vezetékjog” szövegrész helyébe a „vízvezetési szolgalmi jog” szöveg,
d) 55/C. § (2) bekezdés c) pontjában a „vezetékjogot” szövegrész helyébe a „vízvezetési szolgalmi jogot” szöveg,
e) 55/C. § (2) bekezdés d) pontjában a „vezetékjog alapítását” szövegrész helyébe a „vízvezetési szolgalmi jog alapítását” szöveg,
f) 55/E. § (1) bekezdés a) pontjában a „vezetékjoggal” szövegrész helyébe a „vízvezetési szolgalmi joggal” szöveg,
g) 71/A. § (6) bekezdésében a „kapcsolatos részletszabályokat” szövegrész helyébe a „kapcsolatos egyéb részletszabályokat” szöveg,
h) 81. § (4) bekezdés a) pontjában a „vezetékjoggal” szövegrész helyébe a „vízvezetési szolgalmi joggal” szöveg
lép.
31. § Hatályát veszti a Vksztv.
a) 18. § (6) bekezdése,
b) 63. § (6) bekezdése,
c) 74. § (1) bekezdés 14. pontjában az „a használati díj, valamint” szövegrész,
e) 87. § (3) bekezdésében a „74. § (4) bekezdés 1. pontjában meghatározott rendelet hatálybalépéséig a” szövegrész.
4. Záró rendelkezések
32. § Ez a törvény a 2025. július 1-jén lép hatályba.
33. § A 2. alcím az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
34. § Ez a törvény az (EU) 2022/2557 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek alapvető szolgáltatásokat tartalmazó jegyzék megállapítása révén történő kiegészítéséről szóló, 2023. július 25-i (EU) 2023/2450 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
|
Dr. Sulyok Tamás s. k., |
Kövér László s. k., |
A törvényt az Országgyűlés a 2025. május 20-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2025. május 30.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás