2025. évi XXXVI. törvény indokolás
2025. évi XXXVI. törvény indokolás
a vízgazdálkodási tárgyú törvények módosításáról szóló 2025. évi XXXVI. törvényhez
2025.07.01.
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (6) bekezdése, továbbá a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
A törvény a jogalkalmazás egyértelműsítése érdekében hatályon kívül helyezi a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) azon rendelkezéseket, amelyek normatív tartalommal nem rendelkeznek, vagy más jogszabályokban már megfelelő módon szabályozásra kerültek. A törvény azokat a rendelkezéseket, amelyek nem igényelnek törvényi szintű szabályozást, hatályon kívül helyezi annak érdekében, hogy azokat kormányrendeleti vagy miniszteri rendeleti szintre lehessen helyezni, mellyel lehetővé válik a részletszabályok rugalmasabb módosítása és a vízgazdálkodási szakmai és műszaki változások gyorsabb követése. A törvény továbbá pontosítja a Vgtv. egyes rendelkezéseit, amely módosításokkal a jogszabály egyértelműbbé és koherensebbé válik. A törvény a jogi túlszabályozottság csökkentésén túl egyes anyagi jogi módosításokat is tartalmaz, amelyek célja a vízgazdálkodási szabályok hatékony és egyértelmű alkalmazása.
A Kormány célja a víziközmű ágazat fenntartható működése és hosszú távon a minőségi vízszolgáltatás biztosítása, amelynek érdekében a nemzeti víziközmű-vagyon védelmét tűzte ki célul.
Annak érdekében, hogy az elhasználódott, illetve pótlandó eszközök növekedése ne vezessen az ellátásbiztonság sérelméhez, a víziközmű-szolgáltató által teljesítendő visszapótlási kötelezettség a gördülő fejlesztési tervben szereplő összegben kerül meghatározásra.
A legkisebb költség elvének érvényesülése érdekében a törvénymódosítás biztosítja, hogy ahol a műszakilag elérhető törzshálózat kizárólag az ingatlan fekvése szerinti ellátási területtel szomszédos ellátási területen áll rendelkezésre, akkor a bekötés a szomszédos ellátási területen található közműves ivóvízellátás vagy a közműves szennyvízelvezetés és -tisztítás biztosítását szolgáló víziközmű-rendszer igénybevételével is elvégezhető legyen.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
1. §
Jogtechnikai pontosítás.
2. §
Jogtechnikai pontosítás.
3. §
A Vgtv.-ben felsorolt vízügyi igazgatási feladatok kiegészülnek a vízmegtartás érdekében a vízilétesítmények vízmegtartási szempontú üzemeltetés, és a vízhiányból eredő vízkárelhárítás – jelenleg is végzett – feladatainak rögzítésével.
4. §
A vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter irányítása alatt álló vízügyi igazgatási szerveknél foglalkoztatott közalkalmazottakra vonatkozó szabályok pontosítása.
5. §
Jogtechnikai pontosítás.
6. §
Jogtechnikai pontosítás.
7. §
Jogtechnikai pontosítás.
8. §
Tekintettel arra, hogy a közmeghallgatás szabályait a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendeletben foglalt rendelkezések is rögzítik, indokolatlan a vízgazdálkodásról szóló törvényben párhuzamos szabályozás kialakítása.
9. §
Jogtechnikai pontosítás.
10. §
A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., valamint az állami felelősségi körbe tartozó kármentesítési feladatok lebonyolításáért felelős szervezet kijelöléséről szóló kormányrendelet szerinti, a környezeti kármentesítési feladatok irányításért és lebonyolításért felelős szerv díjfizetési mentességének megteremtése minden olyan vízügyi és vízvédelmi eljárásban, ahol állami felelősségi körben végeznek környezeti kármentesítési feladatot.
11. §
Jogtechnikai pontosítás.
12. §
Jogtechnikai pontosítás.
13. §
Jogtechnikai pontosítás.
14. §
Jogtechnikai pontosítás mellett a felhatalmazó rendelkezés kiegészítése annak érdekében, hogy az új szabályozás a szükséges életviszonyok rendezésére alkalmas legyen.
A vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter irányítása alatt álló vízügyi igazgatási szerveknél foglalkoztatott közalkalmazottakra vonatkozó szabályok miniszteri rendeletben történő megállapítására vonatkozó felhatalmazó rendelkezés. A szabályozás miniszteri szintre delegálása a vízügyi igazgatási szervek foglalkoztatottjait hátrányosan nem érinti.
A mezőgazdasági célú kút fogalmának bevezetésével a Vgtv. 2024. január 1. napjától hatályos 28/A. § (1a) bekezdésében az öntözési cél kiegészült a haszonállat-állomány ellátásának céljával, továbbá a bejelentés intézményével már nem csak a kutak létesítése, hanem üzemeltetése és megszüntetése is lehetséges. A törvényi koherencia megteremtése érdekében a felhatalmazó rendelkezések pontosítása szükséges.
15. §
A mezőgazdasági célú kút fogalmának pontosítása.
16. §
Szövegcserés módosítások.
17. §
Hatályon kívül helyező rendelkezések.
18. §
A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény módosításával összhangban annak érdekében, hogy az elhasználódott, illetve pótlandó eszközök növekedése ne vezessen az ellátásbiztonság sérelméhez, a víziközmű-szolgáltató által teljesítendő visszapótlási kötelezettség a gördülő fejlesztési tervben szereplő összegben kerül meghatározásra azzal, hogy amennyiben az értékcsökkenés mértéke alapján a visszapótlási kötelezettség összege ezen összegnél magasabb, úgy a különbözet tekintetében a vagyonkezelő mentesül a visszapótlási kötelezettség teljesítése alól. Ebben a tekintetben a saját bevételből megvalósított beruházások vehetők figyelembe.
19. §
Jogtechnikai pontosítások.
A használati díjra vonatkozó meghatározás rögzítése azért szükséges, mert a víziközmű-üzemeltetési jogviszony ellenértékeként megfizetett díj megítélése (annak típusától, megnevezésétől függően) több esetben kérdésessé vált korábban, ezért szükséges a fogalom pontosítása.
20. §
Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 27. § (7) bekezdése alapján a vagyonkezelő – a központi költségvetési szervek kivételével – a vagyonkezelt eszközök értékének megőrzéséről legalább a vagyonkezelt eszközök elszámolt értékcsökkenésének megfelelő mértékben köteles gondoskodni (visszapótlási kötelezettség). A visszapótlási kötelezettség meg nem fizetése az elhasználódott, illetve pótlandó eszközök növekedéséhez vezet, veszélyeztetve ezáltal az ellátásbiztonságot, így szükséges a visszapótlási kötelezettség összegének meghatározása azzal, hogy amennyiben az értékcsökkenés mértéke alapján a visszapótlási kötelezettség összege a gördülő fejlesztési tervben szereplő összegnél magasabb, úgy a különbözet tekintetében a vagyonkezelő mentesül a visszapótlási kötelezettség teljesítése alól. Ebben a tekintetben a saját bevételből megvalósított beruházások vehetők figyelembe.
21. §
A hatályos szabályozás nem rendelkezik a víziközmű-szolgáltató helyett munkálatokat végző vízszerelők nyilvántartásában szereplő személy felelősségéről, ugyanakkor a szolgáltatás minőségéért, kiváltképpen az ivóvízminőség folyamatos biztosításáért a víziközmű-szolgáltató a felelős. Az előzetes bejelentés ezek biztosítékául szolgál. A törvény kiegészül a geodéziai bemérésre irányuló megbízás kötelező elemeire vonatkozó szabállyal, továbbá a kivitelezési jogosultsággal rendelkező vízszerelő alkalmazása esetén a víziközmű-szolgáltató által végzett szakfelügyeletre vonatkozó részletszabályokkal.
22. §
A legkisebb költség elvének érvényesülése érdekében szükséges annak biztosítása, hogy ahol a műszakilag elérhető törzshálózat kizárólag az ingatlan fekvése szerinti ellátási területtel szomszédos ellátási területen áll rendelkezésre, akkor a bekötés a szomszédos ellátási területen található közműves ivóvízellátás vagy a közműves szennyvízelvezetés és -tisztítás biztosítását szolgáló víziközmű-rendszer igénybevételével is elvégezhető legyen.
23. §
Az átadási árak miniszteri rendeletben történő meghatározására vonatkozó felhatalmazás megteremtése.
24. §
Jogtechnikai pontosítás.
25. §
Indokolt rendezni azokat az élethelyzeteket, amikor a korábban megváltott kvóta nem kerül áthelyezésre, illetve átruházásra a jelenleg irányadó szabályok szerint, és a korábbi jogosult nem lakossági felhasználó megszűnik, vagy másik víziközmű-rendszerre teszi át a telephelyét, székhelyét és nem rendelkezik a kvótáról.
26. §
Felhatalmazó rendelkezés.
27. §
A használati díjak megállapítására vonatkozó rendelkezések pontosítása annak érdekében, hogy a vagyonkezelési díjakat kizárólag a jogszabály szerint lehessen megállapítani.
28. §
Szükséges annak kimondása, hogy amennyiben a felek bérleti-üzemeltetési szerződés helyett vagyonkezelési szerződés kötése mellett döntenek, úgy a korábban a bérleti-üzemeltetési szerződésben foglalt használati díj a továbbiakban nem alkalmazható, és a felek új vagyonkezelési díjról sem állapodhatnak meg. A módosítás növeli az ellátásbiztonságot, valamint a víziközművek állagmegőrzését is előnyösen befolyásolja.
29. §
A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény jogharmonizációs záradékának kiegészítése.
30. §
Szövegcserés módosítások.
31. §
Hatályon kívül helyező rendelkezések.
32. §
Hatályba léptető rendelkezés.
33. §
Sarkalatossági záradék.
34. §
Jogharmonizációs záradék.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás