361/2025. (XI. 25.) Korm. rendelet
361/2025. (XI. 25.) Korm. rendelet
az Otthontámogatásról
[1] Magyarország Kormánya azért dolgozik, hogy minden magyar család szert tehessen saját otthonra.
[2] A kormányzati politika legfontosabb elemei az otthonteremtési és lakhatássegítő, valamint családpolitikai intézkedések. Ezt a célt szolgálja többek között a CSOK Plusz és a FIX 3%-os lakáshitel is. Az Otthontámogatás egy újabb lépés, amely a köz szolgálatára elhivatott embereket segíti. Ilyenek például az orvosok, ápolók, rendőrök, tanárok, katonák és más köztisztviselők.
[3] Az Otthontámogatás egy kérelemre nyújtható támogatás, amely lakáskölcsön felvételét vagy törlesztését segíti. A támogatás vissza nem térítendő, kedvező jogosító feltételek mellett vehető igénybe, és alanyi jogon jár. Éves keretösszege jogosultanként nettó egymillió forint lehet. Házastársak esetében közös hitelfelvételkor a támogatást mindketten kérhetik!
[4] A Kormány a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 80. § h) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. Általános rendelkezések
1. § (1) A (4) bekezdés szerinti kivétellel, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvényben (a továbbiakban: Szja tv.) meghatározott Otthontámogatásra az e rendeletben meghatározott feltételekkel
a) a törzskönyvi jogi személynél munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személy, ideértve azt a rendvédelmi feladatokat ellátó szerv hivatásos szolgálati jogviszonyban álló tagját, hivatásos vagy szerződéses katonát, továbbá a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagját is, aki nem rendvédelmi feladatokat ellátó szervnél, honvédelmi vagy nemzetbiztonsági szervezetnél teljesít szolgálatot, vagy rendelkezési állományba tartozik;
b) azon felsőoktatási, köznevelési, szakképzési, szociális, gyermekvédelmi, gyermekjóléti, kulturális, gyűjteményi, levéltári, közművelődési, karitatív vagy egészségügyi feladatot ellátó intézménynél munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személy, aki tekintetében a felsőoktatási, köznevelési, szakképzési, szociális, gyermekvédelmi, gyermekjóléti, kulturális, gyűjteményi, levéltári, közművelődési, karitatív vagy egészségügyi feladatot ellátó intézmény fenntartója
ba) bevett egyház vagy annak belső egyházi jogi személye,
bb) az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény 6. § (6) bekezdése hatálya alá tartozó szervezet, illetve
bc) közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány;
c) az a) és b) pontban meghatározott intézményeknél a közfeladat-ellátásában résztvevő, egyházi szolgálati jogviszonyban vagy munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló, valamint a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény végrehajtásáról szóló 231/2019. (X. 4.) Korm. rendelet 28. § (1) bekezdés b) pontja szerinti tevékenységet végző személy;
d) a közfoglalkoztatott;
e) a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban álló személy;
f) az egészségügyi ágazati előmeneteli szabályok hatálya alá tartozó egészségügyi szolgáltatóknak a Kormány rendeletében meghatározott jegyzékében szereplő egészségügyi szolgáltatóval egészségügyi szolgálati jogviszonyban vagy munkaviszonyban álló, az egészségügyi ágazati előmeneteli szabályok hatálya alá tartozó egészségügyi dolgozó vagy egészségügyben dolgozó;
g) a praxisjoggal rendelkező háziorvos, házi gyermekorvos (a továbbiakban: háziorvos) és alapellátást végző fogorvos, aki az önálló orvosi tevékenységről szóló törvény szerinti feladatellátási szerződés alapján ellátást nyújt, ideértve az önkormányzattal, az önkormányzati feladatokat ellátó egészségügyi szolgáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló, praxisjoggal rendelkező háziorvosokat és alapellátást végző fogorvosokat is;
h) a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személy;
i) a polgármester, a közgyűlés, valamint a képviselő-testület tagja;
j) a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózattal, illetve annak kutatóközpontjával vagy kutatóintézetével munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személy
jogosult [az a)–j) pont a továbbiakban együtt: Otthontámogatásra jogosult], amennyiben a munkáltatója a 3. és 4. § szerinti regisztrációnak és igénybejelentésnek eleget tett.
(2) Az Otthontámogatásra jogosult továbbá a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelővel finanszírozási szerződést kötött, területi ellátási kötelezettséggel nem rendelkező háziorvosi szolgáltató háziorvosa is, aki a háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi tevékenységről szóló 4/2000. (II. 25.) EüM rendeletben foglalt feltételekkel a bejelentkezett biztosítottak folyamatos háziorvosi ellátását vállalja.
(3) A (4) bekezdés a) pontjában meghatározott esetkör kivételével az Otthontámogatásra jogosult a háziorvosi ellátáshoz, a házi gyermekorvosi és a fogorvosi alapellátáshoz kapcsolódó önálló ápolási és egyéb egészségügyi tevékenységet végző egészségügyi dolgozó is.
(4) Nem jogosult az Otthontámogatásra
a) az a személy, aki az (1) bekezdés a)–j) pontja szerinti szervezet részére kizárólag megbízási vagy vállalkozási szerződés keretében lát el tevékenységet,
b) a miniszterelnök, a miniszter,
c) az államtitkár,
d) az önkéntes tartalékos katona e jogviszonyára tekintettel,
e) az állami projektértékelői jogviszonyról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi XXXIII. törvény 3. §-a szerinti állami projektértékelői jogviszony keretében foglalkoztatott ezen különös jogviszonyára tekintettel.
2. § (1) E rendelet alkalmazásában
1. lakáskölcsön-szerződés: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben meghatározott
a) lakáscélú hitel- vagy kölcsönszerződés, valamint
b) lakáscélú zártvégű pénzügyi lízingszerződés;
2. lakhatási cél: az Otthontámogatásra jogosult tulajdonában álló vagy tulajdonába kerülő, illetve épülő magyarországi lakóingatlanra hitelintézettől felvett fennálló lakáskölcsön-szerződéséhez szükséges önerő biztosítása, továbbá ilyen ingatlanra kötött és ezen ingatlan megszerzésére, létesítésére irányuló lakáskölcsön-szerződésében foglalt törlesztési kötelezettség teljesítése;
3. közfeladatot ellátó szervek nyilvántartását vezető adatkezelői feladatok ellátását végző szerv:
a) az 1. § (1) bekezdés a), e) és i) pontja tekintetében a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár),
b) az 1. § (1) bekezdés b) és c) pontja tekintetében a Kincstár, a miniszterelnök általános helyettesének tevékenységét segítő minisztérium, az Oktatási Hivatal, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal és a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (a továbbiakban: NEAK),
c) az 1. § (1) bekezdés d) pontja tekintetében a közfoglalkoztatásért felelős miniszter által vezetett minisztérium,
d) az 1. § (1) bekezdés f) és g) pontja, valamint (2) és (3) bekezdése tekintetében az egészségügyért felelős miniszter által vezetett minisztérium és a NEAK,
e) az 1. § (1) bekezdés h) pontja tekintetében a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem,
f) az 1. § (1) bekezdés j) pontja tekintetében a felsőoktatásért felelős miniszter által vezetett minisztérium.
(2) E rendelet alkalmazásában munkáltatónak kell tekinteni a honvédelemért felelős miniszter által kijelölt honvédelmi szervezetet is, azzal, hogy a kijelölt honvédelmi szervezet
a) ellátja – a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat (a továbbiakban: KNBSZ) esetében a 14. § (2) bekezdése szerinti jogkör kivételével – a honvédelmi szervezetek, valamint az állam nevében alapított, honvédelmi szervezetnek nem minősülő többcélú szakképző intézmény állománya tekintetében az e rendelet rendelkezései alapján a munkáltató részére meghatározott feladatokat, és
b) a KNBSZ tekintetében az adatszolgáltatást a 4. § (11) bekezdésében foglaltak figyelembevételével teljesíti.
(3) E rendelet alkalmazásában kormányzati igazgatási szervnél fennálló foglalkoztatás esetén munkáltató alatt a foglalkoztató kormányzati igazgatási szervet kell érteni.
(4) E rendelet alkalmazásában lakáskölcsön-szerződésnek kell tekinteni a lakás-előtakarékossággal kombinált hitelszerződést is, amennyiben annak célja magyarországi lakóingatlan tulajdonjogának megszerzése.
(5) Nem minősül Otthontámogatásra jogosító lakáskölcsön-szerződésnek a munkáltató által nyújtott munkáltatói kölcsön.
2. Munkáltatói regisztráció és igénybejelentés, foglalkoztatotti bejelentés és az Otthontámogatás fedezetének biztosításához kapcsolódó támogatás igénybevétele
3. § (1) Az 1. § szerinti, az államháztartás központi vagy önkormányzati alrendszerébe nem tartozó jogi személy munkáltató 2025. december 15. napjáig elektronikus úton bejelenti a Kincstár részére, hogy Otthontámogatást kíván nyújtani az általa foglalkoztatott Otthontámogatásra jogosultak számára.
(2) Az (1) bekezdés alá tartozó, fenntartóval rendelkező munkáltató az előzetes igénybejelentést a fenntartójánál teszi meg. A fenntartó – annak ellenőrzését követően, hogy a munkáltató foglalkoztat-e olyan munkavállalót, aki jogosult lehet az Otthontámogatás igénybevételére – az (1) bekezdés szerint jár el.
(3) A Kincstár a munkáltatókról és fenntartókról nyilvántartást vezet (a továbbiakban: munkáltatói regiszter). A munkáltatói regiszter adatait – munkáltatói adatszolgáltatás alapján, a 4. §-ban foglaltaknak megfelelően – frissíteni kell.
(4) A Kincstár a munkáltatói regiszterbe történő regisztrációra adatlapot rendszeresít, amelyet a honlapján közzétesz.
(5) A munkáltatói regiszterben szereplő adatokat a Kincstár az Otthontámogatással kapcsolatos tájékoztatás céljából kezelheti az Otthontámogatásra való jogosultság érvényesítésére, illetve az Otthontámogatással összefüggő kötelezettségek teljesítésének az ellenőrzésére rendelkezésre álló időtartamban.
(6) Az 1. § szerinti, az államháztartás központi vagy önkormányzati alrendszerébe tartozó jogi személy munkáltatót a Kincstár automatikusan szerepelteti a munkáltatói regiszterben.
4. § (1) A 3. § (1), (2) és (6) bekezdése szerinti munkáltató az általa foglalkoztatott személyeket 2025. december 20. napjáig megkeresi azzal a tájékoztatással, hogy az Otthontámogatás igénybevételére irányuló szándék az 1. melléklet szerinti adatokat tartalmazó, a Kormány honlapján közzétett formanyomtatvány szerinti kérelem benyújtásával a munkáltatónál bejelenthető, azzal, hogy
a) a 2026. január 1-jét megelőzően érvényesen létrejött lakáskölcsön-szerződés tekintetében a bejelentési határidő utolsó napja 2026. január 20. napja, azzal, hogy
aa) a bejelentési határidő elmulasztása jogvesztő,
ab) a változó kamatperiódusú lakáskölcsön-szerződések vonatkozásában a 2025. december 31. napján fennálló kamatelőírás szerinti törlesztőrészletet kell irányadónak tekinteni;
b) a 2026. január 1-jén vagy azt követően érvényesen létrejött lakáskölcsön-szerződés tekintetében a bejelentés a szerződés létrejöttét követően folyamatosan, jogvesztő határidő nélkül megtehető, azzal, hogy
ba) a tárgyhónap vonatkozásában a tárgyhónap első napjáig történő benyújtás irányadó,
bb) a 2026. év tekintetében az utolsó igénybejelentési határnap 2026. november 1. napja;
c) a 2027. évre, majd az azt követő évekre tekintettel évente egy bejelentés megtétele szükséges.
(2) Az Otthontámogatásra jogosult az Otthontámogatás igénybevételére vonatkozó szándékát az 1. melléklet szerinti adatok közlésével a munkáltatónál bejelenti.
(3) Az (1) bekezdés szerinti formanyomtatványtól a munkáltató – az e rendeletben foglalt előírások megtartásával – eltérő formanyomtatványt használhat.
(4) A 3. § (1) és (6) bekezdése szerinti munkáltató – a fenntartóval rendelkező munkáltató a fenntartóján keresztül –
a) a 2026. január 20. napjáig beérkezett munkavállalói bejelentések alapján 2026. január 30. napjáig,
b) a 2026. január 20. napját követően beérkezett munkavállalói bejelentések alapján a beérkezést követő hónap tizenötödik napjáig
benyújtja az 1. melléklet szerinti adatokon alapuló – a jogosult társadalombiztosítási azonosító jelét nem tartalmazó – igénybejelentését a Kincstárhoz.
(5) A (4) bekezdés szerinti igénybejelentés alapján a Kincstár az Otthontámogatás fedezetének biztosításához kapcsolódó támogatást
a) a (4) bekezdés a) pontja szerinti igénybejelentések tekintetében 2026. február 16. napjáig;
b) a (4) bekezdés b) pontja szerinti igénybejelentések tekintetében,
ba) ha a munkáltató az államháztartás központi vagy önkormányzati alrendszerébe tartozó jogi személy, a (4) bekezdés b) pontja szerinti igénybejelentési határidőt követő hónap ötödik napjáig,
bb) ha a munkáltató nem tartozik a ba) alpont hatálya alá, a (4) bekezdés b) pontja szerinti igénybejelentési határidőt követő hónap tizedik napjáig
folyósítja.
(6) Az (5) bekezdés b) pontját azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a 2026 március hónapját megelőzően tett munkáltatói igénybejelentések tekintetében, ha az igénylés hiteltörlesztési célú Otthontámogatásra irányul, a 2026. év január, február és március hónapjára vonatkozó havi időarányos összegeket – az első folyósítás során – együttesen szükséges folyósítani.
(7) A munkáltatói regiszter munkáltatóra és fenntartóra vonatkozó adatainak vizsgálata céljából az adott ágazatnál a közfeladatot ellátó szervek nyilvántartását vezető adatkezelői feladatok ellátását végző szerv minden hónap tizenötödik napjáig adatot szolgáltat a Kincstár részére az érintett foglalkoztatók és fenntartók nevéről és adószámáról a Kincstár honlapján közzétett elektronikus felületen.
(8) A Kincstár a jogosultakat foglalkoztató munkáltatói kör meghatározása érdekében a (7) bekezdésben meghatározott, illetve az általa vezetett nyilvántartásokban szereplő adatokat felhasználja.
(9) Az Otthontámogatás fedezetét nyújtó előirányzat terhére igénybe vehető, 7. § szerinti költségvetési forrás – a (11) bekezdés szerinti eltéréssel – kizárólag a 3. § (1), (2) és (6) bekezdésében, valamint a (4) bekezdésben foglaltak teljesítését követően biztosítható a munkáltató részére.
(10) A magyar állam az Otthontámogatás fedezetét a Kincstár útján, közterhekkel növelten biztosítja a munkáltató részére. A Kincstár a munkáltatót megillető támogatásokat a (4) bekezdés szerinti igénybejelentésben feltöltött adatok alapján állapítja meg. A havi támogatás összegét az államháztartás központi vagy önkormányzati alrendszerébe nem tartozó jogi személy munkáltatók tekintetében a Kincstár támogatói okiratban határozza meg.
(11) A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény hatálya alá tartozó nemzetbiztonsági szolgálat – a KNBSZ esetében a 2. § (2) bekezdése alapján kijelölt honvédelmi szervezet –, valamint a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó különleges jogállású szerv az (1) bekezdés szerinti igénybejelentését
a) az Otthontámogatásra jogosultak összevont létszámadatával és
b) az Otthontámogatás-igénybevételi – 5. § (1) bekezdés a) vagy b) pontjában meghatározott – cél fajtájának és a támogatás igénybevétele tervezett időpontjának megjelölésével
teljesíti.
(12) A tárgyévben igénybe vett támogatással
a) a központi költségvetési szerv a maradványelszámolás során,
b) a központi költségvetési szervnek nem minősülő munkáltató a tárgyévet követő év március 31-ig, a Kincstár által meghatározott és honlapján közzétett adatlapon
köteles elszámolni.
(13) A Kincstár a jogosulatlanul igénybe vett támogatást a munkáltató útján, a Kincstár által kiszámított és a munkáltatóval közölt jegybanki alapkamattal növelt mértékben visszaköveteli. Szükség esetén a Kincstár az állami adóhatóság bevonásával közvetlenül a jogosulttól követeli vissza a jogosulatlanul igénybe vett támogatást.
(14) E rendelet szabályait a munkáltatóval nem rendelkező Otthontámogatásra jogosultra azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy munkáltató alatt azt kell érteni, aki az e rendelet szerinti támogatásra jogosító jogviszony alapján díjazást biztosított a jogosult számára.
(15) Központi költségvetési szerv esetén a támogatás előirányzat-átcsoportosítás útján valósul meg a munkáltató számára.
3. Az Otthontámogatás felhasználási célja, mértéke, igénybevétele
5. § (1) Az Otthontámogatás
a) hatályos – hitelintézettel kötött – lakáskölcsön-szerződésben foglalt lakáskölcsön-szerződésből eredő tartozás törlesztéséhez vagy zártvégű lízingdíj fizetéséhez (a továbbiakban együtt: hiteltörlesztés) vagy
b) lakóingatlan megszerzéséhez szükséges önerő (a továbbiakban: önerő) teljesítéséhez
igényelhető.
(2) Az Otthontámogatás kizárólag magyarországi lakóingatlan tulajdonjogának megszerzéséhez
a) felhasznált hiteltörlesztéshez vagy
b) szükséges önerő teljesítéséhez
– ideértve a lakóingatlan saját célra történő építését vagy építtetését is – használható fel.
(3) Lakástakarékpénztártól felvett lakáskölcsön vagy áthidaló kölcsön esetén az Otthontámogatást a lakás-előtakarékossági szerződés kedvezményezettje is felhasználhatja a tulajdonában álló vagy tulajdonába kerülő, illetve épülő magyarországi lakóingatlanra felvett fennálló kölcsönszerződéséhez szükséges önerő biztosítására, ilyen ingatlanra kötött és ezen ingatlan megszerzésére irányuló kölcsönszerződésben foglalt törlesztési kötelezettség teljesítésére, továbbá az áthidaló kölcsönhöz kapcsolódó megtakarítás teljesítésére.
6. § Az Otthontámogatás éves keretösszege jogosultanként
a) legfeljebb nettó egymillió forint, ha az Otthontámogatásra jogosult jogviszonya az egész adóévben fennáll;
b) a nettó egymillió forintnak az Otthontámogatásra jogosult által az adott munkáltatónál a naptári évben a juttatás alapjául szolgáló jogviszonyban töltött napokkal arányos összege, ha az Otthontámogatásra jogosult jogviszonya csak az év egy részében áll fenn.
7. § (1) Az Otthontámogatás abban az évben vehető igénybe, amely évben annak forrása az adott évi központi költségvetésben rendelkezésre áll.
(2) Az Otthontámogatás igénybevételének feltétele, hogy az Otthontámogatásra jogosult munkáltatója vagy a munkáltató fenntartója elvégezze – a 3. § (6) bekezdése kivételével – a 3. § (1) és (2) bekezdése, valamint a 4. § (4) bekezdése szerinti bejelentést és regisztrációt.
4. Jogosultsági feltételek
8. § (1) Az Otthontámogatás a 7. § szerinti esetben az Otthontámogatásra való jogosultság feltételeinek megfelelő Otthontámogatásra jogosultnak alanyi jogon jár, ha az Otthontámogatásra jogosult a támogatást az e rendeletben foglaltak szerint igényli.
(2) Az Otthontámogatás az Otthontámogatásra jogosult tartós távolléte esetén is jár, azzal, hogy e rendelet alkalmazásában tartós távollétnek minősül, ha a foglalkoztatott 30 napot meghaladóan nem végez munkát.
(3) Az Otthontámogatásra jogosult részmunkaidőben foglalkoztatott az Otthontámogatás arányos részére jogosult, a részmunkaidő megállapítása tekintetében a munkavállalói bejelentés benyújtásának időpontja számít. Az Otthontámogatásra jogosult a teljes munkaidőre megállapított összegre abban az esetben jogosult, és az általános szabályok szerinti teljes összeg abban az esetben igényelhető, ha
a) a jogosultnak legalább két olyan részmunkaidős jogviszonya van, amelyek alapján külön-külön jogosult lenne az Otthontámogatás arányos részére, és ezen jogviszonyok egybeszámítva teljes munkaidőt jelentenek, és
b) a jogosult nyilatkozik az e rendeletben meghatározott feltételek fennállásáról, valamint arról, hogy az Otthontámogatást kizárólag annál a munkáltatójánál igényli, amelyhez a bejelentését benyújtotta.
(4) Ha az adós és az adóstárs
a) házastársak, és mindketten jogosultak az Otthontámogatásra, akkor
aa) a 2026. január 1. napját megelőzően létrejött, ugyanazon lakáskölcsön-szerződésre mindketten saját jogukon igényelhetik az Otthontámogatást, azzal, hogy az ingatlanban az adóstársnak nem kell tulajdonnal rendelkeznie,
ab) a 2026. január 1. napját követően létrejött, ugyanazon lakáskölcsön-szerződésre mindketten saját jogukon akkor igényelhetik az Otthontámogatást, ha az adóstárs is tulajdont szerez az ingatlanban;
b) nem házastársak, de mindketten jogosultak az Otthontámogatásra, akkor ugyanarra a lakáskölcsön-szerződésre csak az egyikük veheti igénybe az Otthontámogatást.
(5) Az Otthontámogatás az éves keretösszeg erejéig több lakáskölcsön-szerződéshez is felhasználható.
9. § (1) Az Otthontámogatást – a 13. § (4) bekezdés a) pontja szerinti kivétellel – a próbaidőn lévő foglalkoztatott nem veheti igénybe.
(2) A 8. § (3) bekezdésében foglalt kivétellel, az a személy, aki egyidejűleg több jogcímen is jogosult Otthontámogatásra, azt csak egy – választása szerinti – jogviszonya alapján veheti igénybe.
(3) Nem jogosult Otthontámogatásra az, aki az Szja tv. 71. § (1b) bekezdése szerinti lakhatási támogatásban részesül.
(4) Az (1) bekezdést azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a jogosultsági időszakba beleszámít a próbaidő időtartama annak leteltét követően, ha az Otthontámogatásra jogosult 1. § szerinti foglalkoztatása továbbra is fennáll, ideértve a 13. § (4) bekezdése szerinti jogviszonyváltást is.
(5) A 4. § (1) bekezdés a) pontját a próbaidőn lévő foglalkoztatott tekintetében azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy amennyiben a próbaidőn lévő foglalkoztatott a (4) bekezdés alapján 2026. január 20. napját követően válik jogosulttá, a foglalkoztatott jogvesztő határidő nélkül, a próbaidő leteltét követően bejelentheti igényét az Otthontámogatásra.
5. Az Otthontámogatás igénybevételével összefüggő szabályok
10. § (1) A hiteltörlesztési célú Otthontámogatás kizárólag hitelintézettel kötött lakáskölcsön-szerződésben előírt törlesztés vagy lízingdíj megfizetéséhez használható fel.
(2) A munkáltató
a) a 4. § (4) bekezdés a) pontja szerinti igénybejelentések tekintetében egy összegben, 2026. február 27. napjáig folyósítja az Otthontámogatás teljes keretösszegét, ha a lakáskölcsön-szerződésből fennálló törlesztőrészletek összege ennél kevesebb, akkor azt az összeget;
b) a 4. § (4) bekezdés b) pontja szerinti igénybejelentések tekintetében az Otthontámogatást,
ba) ha az Otthontámogatást hiteltörlesztési céllal igényelték, a lakáskölcsön-szerződés alapján az igénylés időpontjában előírt törlesztőrészlet – a 8. § (5) bekezdése esetén törlesztőrészletek és az adott hónapban teljesített előtörlesztés – összegében, de legfeljebb az éves keretösszeg egytizenketted részének megfelelő összegben, legkorábban az első törlesztőrészlet vagy lízingdíj esedékességének napján, havonta legkésőbb a tárgyhónapot követő hónap, majd ezt követően a jogosultsági és folyósítási feltételek fennállásáig minden hónap tizedik napjáig a kerekítés szabályai szerint folyósítja, azzal, hogy a tárgyévi folyósítás tekintetében az utolsó folyósítási hónap a tárgyév december hónapja,
bb) ha az Otthontámogatást önerő céllal igényelték, egy összegben, a 4. § (5) bekezdés b) pontja szerinti kincstári folyósítást követő tizenöt munkanapon belül folyósítja.
(3) A 2026 március hónapját megelőzően tett munkáltatói igénybejelentések tekintetében, ha az igénylés hiteltörlesztési célú Otthontámogatásra irányul, a (2) bekezdés b) pont ba) alpontját azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a 2026. év január, február és március hónapjára vonatkozó havi időarányos összegeket a munkáltató – az első folyósítás során – együttesen folyósítja.
(4) Azon 4. § (4) bekezdés a) pontja szerinti igénybejelentések tekintetében, ahol az adós és az adóstárs házastársak a 8. § (4) bekezdés a) pont aa) alpontja alapján ugyanazon lakáskölcsön-szerződésre saját jogukon igénylik az Otthontámogatást, de a lakáskölcsön-szerződésből fennálló törlesztőrészletek összege kevesebb, mint a teljes keretösszeg kétszerese, a kettejük által igényelt Otthontámogatás összege nem haladhatja meg a lakáskölcsön-szerződésből fennálló törlesztőrészletek összegét.
6. Eljárási szabályok
11. § (1) Az Otthontámogatásra jogosult az Otthontámogatást a lakhatási cél megjelölésével igényelheti a munkáltatójától az 1. melléklet szerinti adatokkal és nyilatkozatok megtételével.
(2) Adott naptári évre vonatkozóan vagy hiteltörlesztési, vagy önerő célú Otthontámogatás iránti igény nyújtható be.
(3) Az Otthontámogatásra jogosult a lakhatási cél igazolására a munkáltatója rendelkezésére bocsátja az 1. mellékletben meghatározott információkat.
(4) Az önerő célú Otthontámogatás igénybevétele esetén, amennyiben a szerződés a nyilatkozattól számított 180 napon belül
a) az Otthontámogatásra jogosult önhibájából eredően nem jön létre, az Otthontámogatásra jogosult az Otthontámogatás folyósított összegét – a visszafizetéskor érvényes jegybanki alapkamattal növelt mértékben –,
b) az Otthontámogatásra jogosult önhibáján kívül nem jön létre, az Otthontámogatásra jogosult az Otthontámogatás folyósított összegét kamatmentesen
köteles visszafizetni a munkáltatónak.
(5) Az Otthontámogatásra jogosult a lakáskölcsön-szerződésben bekövetkezett változásról a munkáltatóját a változás tudomására jutásától számított öt munkanapon belül tájékoztatja.
(6) Az Otthontámogatást a munkáltató a Kincstári folyósítás tárgyhavi utalását követően, a 10. §-ban foglaltak szerint utalja az Otthontámogatásra jogosult fizetési számlájára.
(7) A munkáltató az Otthontámogatás folyósítása kapcsán, az e rendeletben foglaltak betartása érdekében további részletszabályokat állapíthat meg a belső szabályzatában.
7. Az Otthontámogatás visszafizetése
12. § (1) Jogosulatlan igénybevétel esetén az Otthontámogatás jogosulatlanul igénybe vett részét a visszafizetés megállapításakor érvényes jegybanki alapkamattal növelt mértékben kell visszafizetni.
(2) A munkáltató minden év december 31. napjáig kimutatást készít az Otthontámogatásra jogosult számára a lakáskölcsön-szerződés szerint fizetendő törlesztőrészlet vagy lízingdíj jogcímen kifizetett Otthontámogatás összegéről. Ha a munkáltató tudomására jut, hogy év közben nagyobb összegben fizetett ki Otthontámogatást, mint amelyet az Otthontámogatásra jogosult igényelhetett volna, az Otthontámogatásra jogosultnak vissza kell fizetnie a hiteltörlesztési célú Otthontámogatásnak azt a részét, amely a jogosultság szerinti összeget meghaladja.
(3) A lakáskölcsön-szerződés érvénytelensége, felbontása vagy a lakáskölcsön-szerződéstől történő elállás esetén, ha
a) az az Otthontámogatásra jogosult döntéséből fakad, vagy neki róható fel, és
b) arra a megkötésétől számított két éven belül kerül sor,
a kifizetett Otthontámogatás teljes összegét a visszafizetés megállapításakor érvényes jegybanki alapkamattal növelt mértékben vissza kell fizetni.
13. § (1) Ha az Otthontámogatásra jogosult a jogviszonyát akár a hiteltörlesztési célú Otthontámogatás első alkalommal történő folyósításától, akár az önerő céljából juttatott Otthontámogatás folyósításától számított hat hónapon belül egyoldalúan, vagy az Otthontámogatásra jogosult kezdeményezésére az Otthontámogatásra jogosult és a munkáltató közös megegyezéssel megszünteti, akkor a jogosult – a (2) bekezdés szerinti kivétellel – köteles a jogviszony megszüntetését követő egy hónapon belül, az addig részére folyósított Otthontámogatás teljes összegét – a visszafizetés megállapításakor érvényes jegybanki alapkamattal növelt mértékben – visszafizetni.
(2) Ha az (1) bekezdés szerinti jogviszony-megszüntetésre akár hiteltörlesztési célú Otthontámogatás, akár az önerő céljából juttatott Otthontámogatás első folyósítástól számított hat hónapon túl, de egy éven belül kerül sor, az Otthontámogatás egy évre vetített, a jogviszony-megszüntetés időpontjához mérten arányos összegét kell visszafizetni.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltakat abban az esetben is alkalmazni kell, ha a munkáltató a jogviszonyt az Otthontámogatásra jogosult felróható magatartása miatt, egyoldalúan szünteti meg.
(4) Az Otthontámogatásra való jogosultság szempontjából
a) a különböző – a támogatásra való jogosultságot keletkeztető – jogállások közötti jogviszonyváltás esetén a támogatásra való jogosultságot folyamatosnak kell tekinteni, és visszafizetési kötelezettség nem keletkezik abban az esetben sem, ha a jogviszonyváltás során próbaidő kerül kikötésre,
b) nem keletkeztet visszafizetési kötelezettséget, ha a jogosult azonos típusú jogviszonyban maradva az 1. § szerinti más foglalkoztató szervvel lép jogviszonyba.
(5) A (4) bekezdés szerinti jogviszonyváltás esetén az új munkáltató a korábbi munkáltatónak megtéríti az önerő célú Otthontámogatás új munkáltatóra eső arányos összegét. A megtérítéssel egyidejűleg az új munkáltató tájékoztatja a jogviszonyváltásról a Kincstárt.
(6) Ha az Otthontámogatásra jogosult jogviszonya az Otthontámogatásra jogosult halála miatt szűnik meg, a kifizetett összeg tárgyévre eső arányos részét a munkáltató nem követeli vissza.
14. § (1) A jogosulatlan igénybevétel okán visszafizetendő Otthontámogatás adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.
(2) A munkáltató a visszafizetési kötelezettség teljesítésére méltányosságból legfeljebb tizenkét havi részletfizetést engedélyezhet.
8. Záró rendelkezések
15. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
16. § Az Otthontámogatás első alkalommal a 2026. évben vehető igénybe.
1. melléklet a 361/2025. (XI. 25.) Korm. rendelethez
1. Adatok
1.1. Az Otthontámogatásra jogosult személyes adatai, igényelt támogatásra vonatkozó adatok
1.1.1. családi és utóneve (születési családi és utóneve), neme
1.1.2. születési helye, ideje
1.1.3. anyja születési családi és utóneve
1.1.4. lakóhelye, lakcíme, tartózkodási helye, értesítési címe, telefonszáma
1.1.5. családi állapota
1.1.6. adóazonosító jele
1.1.7. társadalombiztosítási azonosító jele
1.1.8. e-mail-címe
1.1.9. foglalkoztató szerv megnevezése, címe, adószáma
1.1.10. foglalkoztatás jellege
1.1.10.1. időtartam
1.1.10.2. jogviszony típusa
1.1.10.3. részmunkaidős foglalkoztatás
1.1.11. támogatás, igénybevételének tervezett célja és időpontja, a támogatás típusa (önerő vagy hiteltörlesztés támogatás)
1.1.12. támogatás összege (legfeljebb 1 millió forint)
1.2. A lakáskölcsön-szerződés adatai
1.2.1. száma
1.2.2. hitelintézet adatai
1.2.3. adóstárs
1.2.3.1. személyes adatai
1.2.3.2. foglalkoztató szerv megnevezése, címe, adószáma
1.2.4. lakáshitel felvételének, lakáslízing-szerződés megkötésének dátuma, a hitel lejárati dátuma
1.2.5. lakáskölcsön-szerződés összege, aktuális havi törlesztőrészletének (díjának) összege
1.2.6. önerő összege
1.2.7. a jogosult fizetési számlaszáma
2. Nyilatkozatok
2.1. az adós és az adóstárs Otthontámogatás igénybevételéről és annak összegéről történő nyilatkozata
2.2. a lakáskölcsön-szerződésben bekövetkezett bármilyen változásról szóló dokumentum bemutatása az értesülésétől számított 5 munkanapon belül
2.3. bér/illetmény levonásához való hozzájárulás
2.4. visszafizetési kötelezettség vállalása
2.5. nyilatkozat az adós és az adóstárs személyes adatainak kezelésére vonatkozó tájékoztatás megtörténtéről
2.6. a lakáskölcsön-szerződés megkötési szándékára vonatkozó nyilatkozat
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás