388/2025. (XII. 10.) Korm. rendelet
388/2025. (XII. 10.) Korm. rendelet
büntetőjogi tárgyú kormányrendeletek módosításáról
[1] A jogbiztonság és az egységes jogalkalmazás elveinek érvényesülése érdekében e rendelet célja a büntető igazságszolgáltatáshoz kapcsolódó szabályozás összehangolása a jogszabályi környezetben bekövetkezett változásokkal, valamint a jogalkalmazás során felmerült szakmai és működési igények figyelembevételével.
[2] A joghoz való hozzáférés és a hatékony jogérvényesítés elősegítése érdekében a rendelet megerősíti az eljárásban részt vevő szereplők feladatellátásának támogatását és az együttműködés intézményes kereteit, különös tekintettel a büntetőeljárások eredményességét biztosító rendelkezések pontosítására.
[3] A szakértői vizsgálatokra vonatkozó szabályozás módosításának célja a Nemzeti Szakértői és Kutató Központ tehermentesítése a kábítószer-vizsgálatok terén, valamint a hatékony erőforrás-allokáció megteremtése, amely a büntetőeljárások hatékonyságának egyik kulcskérdése. A módosítás lehetővé teszi, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal saját felderítéseiben annak Szakértői Intézete végezhesse e vizsgálatokat, ezáltal biztosítva az igazságszolgáltatás gördülékenyebb működését.
[4] A Nemzeti Védelmi Szolgálat kiberfelderítési és műszeres vizsgálati tevékenységének megerősítése hozzájárul a bűnmegelőzés és a szervezett bűnözés elleni fellépés hatékonyságához, különösen a digitális bizonyítékok feltárása terén.
[5] A nyomozás és az előkészítő eljárás részletes szabályainak módosítása a jogalkalmazói tapasztalatok alapján az eljárási terhek és az adminisztráció csökkentését célozza, például az elektronikus ügykezelési lehetőségek bővítésével.
[6] Az új rendelkezések kiegészítik az eljárási jogokkal kapcsolatos tájékoztatási kötelezettségeket, különös figyelemmel a kiskorúak és más sérülékeny személyek jogainak védelmére, valamint a helyreállító szemléletű eljárások ismertetésére.
[7] Kiemelt cél a kábítószer-jelenség elleni hatékony fellépés, amelyben a kutatás szabályainak kiegészítésével érhető el újabb előrelépés. A több helyszín egyidejű kutatásának lehetővé tétele jelentős hatékonysági többletet biztosít, miközben a garanciális szabályok megakadályozzák az alaptalan jogkorlátozásokat.
[8] Az elszaporodott online csalások elleni küzdelem terén is fontos előrelépést, egyben a gyorsabb és eredményesebb eljárást szolgálja a befolyó számlapénzek azonnali befagyasztására vonatkozó részletes szabályozás.
[9] Az Europol, valamint a rendőrség bűnmegelőzési és terrorelhárító szerveinek eljárási jelenlétére vonatkozó szabályozás a hatékony együttműködés feltételeit teremti meg, különösen a határokon átnyúló vagy kiemelt súlyú bűnügyekben.
[10] A Kormány
a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 31. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontjában kapott felhatalmazás alapján,
az 1. alcím tekintetében az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény 139. § (1) bekezdés a) és b) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 2. alcím tekintetében a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 100. § (1) bekezdés b), h) és m) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 3. alcím tekintetében a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 281. § (16) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,
a 4. alcím tekintetében a jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény 74. § b) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
az 5. alcím tekintetében a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 866. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. A szakterületek ágazati követelményeiért felelős szervek kijelöléséről, valamint a meghatározott szakkérdésekben kizárólagosan eljáró és egyes szakterületeken szakvéleményt adó szervekről szóló 282/2007. (X. 26.) Korm. rendelet módosítása
1. § A szakterületek ágazati követelményeiért felelős szervek kijelöléséről, valamint a meghatározott szakkérdésekben kizárólagosan eljáró és egyes szakterületeken szakvéleményt adó szervekről szóló 282/2007. (X. 26.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 282/2007. (X. 26.) Korm. rendelet] 2. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A 2. számú melléklet 12. pontja szerinti szakkérdésben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Szakértői Intézete kizárólag a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által felderített esetekben adhat szakvéleményt.”
2. § A 282/2007. (X. 26.) Korm. rendelet 2. melléklet 12. pontjában az „NSZKK” szövegrész helyébe a „Magyarország egész területén, országos illetékességgel: NSZKK, Nemzeti Adó- és Vámhivatal által felderített esetekben: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Szakértői Intézete” szöveg lép.
2. A rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve kijelöléséről, valamint feladatai ellátásának, a kifogástalan életvitel ellenőrzés és a megbízhatósági vizsgálat részletes szabályainak megállapításáról szóló 293/2010. (XII. 22.) Korm. rendelet módosítása
3. § A rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve kijelöléséről, valamint feladatai ellátásának, a kifogástalan életvitel ellenőrzés és a megbízhatósági vizsgálat részletes szabályainak megállapításáról szóló 293/2010. (XII. 22.) Korm. rendelet a következő 5/C. alcímmel egészül ki:
„5/C. Az NVSZ közreműködése
13/E. § (1) Az NVSZ az arra feljogosított szervek
a) megkeresése alapján a körözési eljárásban műszeres vallomásellenőrzést,
b) igénybevétele alapján a Rendőrségről szóló törvény alapján folytatott titkos információgyűjtésben műszeres ellenőrzést és videó-képanalitikát, valamint az online tér felhasználásával elkövetett jogsértések megelőzése, megszakítása, felderítése kapcsán forenzikus tevékenységet,
c) igénybevétele alapján a büntetőeljárásban szaktanácsadóként
ca) műszeres vallomásellenőrzést és
cb) az online tér felhasználásával elkövetett jogsértések megszakítása, felderítése kapcsán forenzikus tevékenységet
végez.
(2) Az NVSZ az (1) bekezdés alapján folytatott közreműködése során keletkezett adatot maradéktalanul átadja a megkereső vagy igénybe vevő szervnek, ezt követően a vizsgálata során beszerzett adatot nem kezel.”
3. Az igazságügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos egyes feladat- és hatáskörökről szóló 362/2016. (XI. 29.) Korm. rendelet módosítása
4. § Az igazságügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos egyes feladat- és hatáskörökről szóló 362/2016. (XI. 29.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 362/2016. (XI. 29.) Korm. rendelet] 18. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Ez a rendelet a büntetőeljárás során gyanúsított vagy vádlott gyermekek részére nyújtandó eljárási biztosítékokról szóló, 2016. május 11-i (EU) 2016/800 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.”
5. § Hatályát veszti a 362/2016. (XI. 29.) Korm. rendelet
a) 14/A. §-a és
b) 1. melléklete.
4. A jogi segítségnyújtás keretében nyújtott szolgáltatások engedélyezése, folyósítása és visszatérítése iránti eljárások részletes szabályairól szóló 421/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet módosítása
6. § A jogi segítségnyújtás keretében nyújtott szolgáltatások engedélyezése, folyósítása és visszatérítése iránti eljárások részletes szabályairól szóló 421/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 80. §-a a következő d) ponttal egészül ki:
(Ez a rendelet)
(való megfelelést szolgálja.)
5. A nyomozás és az előkészítő eljárás részletes szabályairól szóló 100/2018. (VI. 8.) Korm. rendelet módosítása
7. § A nyomozás és az előkészítő eljárás részletes szabályairól szóló 100/2018. (VI. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Nyer.) 14. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) A nyomozó hatóság az ügyészség felé történő beszámolási kötelezettségének teljesítése során az ügyiratokat az ügyészség eltérő rendelkezése hiányában bemutathatja úgy is, hogy az ügyészség számára elektronikus hozzáférést biztosít az elektronikus ügyiratkezelő rendszerében levő elektronikus ügyiratokhoz, feltéve, hogy ezzel az ügyiratok teljes körű megismerése biztosítható.”
8. § A Nyer. 20. § (2) bekezdés d) pont dc) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az előterjesztés tartalmazza
mindazon körülményeket, amelyek ismerete a javasolt eljárási cselekmény elvégzéséhez vagy határozat meghozatalához szükséges, különösen)
„dc) a büntetőeljárásban részt vevő, az eljárási cselekménnyel vagy határozattal érintett személy személyazonosításra alkalmas adatait, továbbá az eljárási cselekmény telekommunikációs jelenlét vagy egyszerűsített telekommunikációs jelenlét útján történő lefolytatására vonatkozó lehetőségeit, valamint az ezekhez való hozzájárulását,”
9. § A Nyer. 26. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A megkeresést írásban kell megküldeni, abban közölni kell az eljárási cselekmény elvégzéséhez szükséges adatokat, és a megkeresés teljesítéséhez szükséges terjedelemben csatolni kell az ügyiratokat. A megkeresés késedelmet nem tűrő esetben szóban is közölhető, amelyről a nyomozó hatóság feljegyzést készít.”
10. § A Nyer. a következő 17/A. alcímmel egészül ki:
„17/A. A nyomozó hatóság kijelölt szervének a megkeresése
27/A. § (1) A nyomozó hatóság (e § alkalmazásában a továbbiakban: megkereső) a Be. 354/A. § (1) bekezdése alapján megkeresheti a jogszabályban meghatározott szervét (a továbbiakban: a nyomozó hatóság kijelölt szerve), függetlenül attól, hogy az eljárási cselekményt a megkereső illetékességi területén szükséges-e elvégezni.
(2) A megkeresést írásban kell megküldeni, abban közölni kell az eljárási cselekmény elvégzéséhez szükséges adatokat, és a megkeresés teljesítéséhez szükséges terjedelemben csatolni kell az ügyiratokat. A megkeresés késedelmet nem tűrő esetben szóban is közölhető, amelyről a nyomozó hatóság feljegyzést készít.
(3) Ha a megkeresés teljesítése jogszabályba ütközik, vagy annak egyéb akadálya van, a nyomozó hatóság kijelölt szerve a megkeresőt erről tájékoztatja, és szükség esetén egyeztetést kezdeményez.
(4) Az eljárási cselekménnyel összefüggésben a Be.-ben foglaltak szerint előterjesztett jogorvoslatot a nyomozó hatóság kijelölt szerve – indokolt esetben az elvégzés során keletkezett ügyiratokkal együtt – a megkereső részére továbbítja.”
11. § (1) A Nyer. 42. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A tájékoztatás írásbeli tájékoztató átadásával is megtörténhet. A tizennyolcadik életévét be nem töltött különleges bánásmódot igénylő személynek, valamint a törvényes képviselőjének írásos tájékoztatót kell átadni. Ebben az esetben a tájékoztató átadása csak különösen indokolt esetben mellőzhető. A nyomozó hatóság a tizennyolcadik életévét be nem töltött különleges bánásmódot igénylő személynek, valamint a törvényes képviselőjének az indítványára a lehető legrövidebb időn belül pótolja a tájékoztató átadását. Az írásbeli tájékoztató átadása nem érinti a Be. 74. § (3) bekezdés c) pontja szerinti kötelezettséget.”
(2) A Nyer. 42. § (4) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A tájékoztatásnak – a büntetőeljárásban részt vevő személy jogaihoz igazodóan – ki kell terjednie legalább az alábbiakra:)
12. § A Nyer. 51. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) A nyomozó hatóság – előzetes egyeztetést követően – szaktanácsadóként igénybe vetheti a rendőrség terrorizmust elhárító szervét és a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervét is.”
13. § A Nyer. 33. alcíme a következő 56/A. §-sal egészül ki:
„56/A. § (1) A nyomozó hatóság az adatkérés Be. 262/A. §-a szerinti ügyészségi engedélyezésére vonatkozó indítványt engedélyezésre alkalmas módon készíti elő.
(2) A Be. 262/A. §-a szerinti adatkérés esetén az adatszolgáltatásra vonatkozó kérelemben a nyomozó hatóság tájékoztatja a szolgáltatót, hogy az ügyészségnek a külön engedélye nélkül is köteles az általa kezelt adatokra vonatkozó adatkérést teljesíteni.
(3) Az adatkérés vagy adatkérések teljesítését követően a nyomozó hatóság az adatkérés céljával össze nem függő és az engedély kereteit túllépő adatokat haladéktalanul törli, majd a Be. 262/A. § (3) bekezdésében meghatározott vizsgálat céljából előterjesztést tesz az ügyészség részére.”
14. § A Nyer. 83. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„83. § Ha az ittas vagy bódult állapotban lévő, a büntetőeljárásban részt vevő személy alkohol, illetve kábító hatású anyag fogyasztásának megállapítása céljából szakértői vizsgálat indokolt, az ehhez szükséges minta biztosítását – vér-, illetve vizeletminta vételét – a nyomozó hatóság szemle elrendelésével végzi, amely során szaktanácsadót kell igénybe venni. Vizeletminta önkéntes adása esetén a szemle tartása és a szaktanácsadó közreműködése akkor mellőzhető, ha kizárólag kábítószer vagy kizárólag kábító hatású anyag vizeletben való jelenlétét szükséges megállapítani, de a kábítószer vagy kizárólag kábító hatású anyag koncentrációjának megállapítása nem szükséges.”
15. § A Nyer. a következő 49/A. alcímmel egészül ki:
„49/A. Több ingatlant vagy járművet érintő kutatás
86/A. § (1) A nyomozó hatóság több lakás, egyéb helyiség, bekerített hely vagy jármű kutatását (a továbbiakban együtt: több ingatlant vagy járművet érintő kutatás) rendelheti el, ha a kutatás feltételei több helyszínre, illetve járműre együttesen állnak fenn, azonban a rendelkezésre álló adatok alapján nem különíthető el egyértelműen az az ingatlan, illetve jármű, amelyben az elkövető, a bizonyítási eszköz, az elkobzás vagy vagyonelkobzás alá eső dolog, az információs rendszer, illetve az adathordozó megtalálható, mert az elkülönítés nem vezetne eredményre, vagy az elkülönítéshez szükséges eljárási cselekmények végrehajtása a kutatás eredményes lefolytatását veszélyeztetné.
(2) A több ingatlant vagy járművet érintő kutatás elrendelése esetén – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – a határozatban valamennyi kutatással érintett ingatlant vagy járművet egyedileg meg kell jelölni.
(3) A több ingatlant vagy járművet érintő kutatás elrendelésének önmagában nem akadálya, ha a kutatással érintett valamennyi ingatlan vagy jármű egyedileg történő megjelölésére a rendelkezésre álló adatok alapján nincs lehetőség, feltéve, hogy azok egyértelmű meghatározására sor kerül. Ebben az esetben a kutatással érintett ingatlanokat, illetve járműveket olyan módon kell meghatározni, amely lehetővé teszi azok érintettségének egyértelmű meghatározását, így különösen társasház, lakópark címének megjelölésével, út vagy utca meghatározott szakaszának megjelölésével, térképrészlet kijelölésével, járművek esetén a járművek tárolására szolgáló ingatlan – így különösen térképrészlet, terület, parkoló, parkolóház – megjelölésével.
(4) A több ingatlant vagy járművet érintő kutatás elrendelése esetén a lehető legszűkebb körben kell meghatározni a kényszerintézkedéssel érintett ingatlanokat, illetve járműveket. A (3) bekezdés szerinti megjelölés esetén a határozatban fel kell tüntetni azokat az ingatlanokat, illetve járműveket, amelyek a rendelkezésre álló adatok alapján a kutatásból kizárhatók.
(5) A több ingatlant vagy járművet érintő kutatás során a kutatást elrendelő határozat kézbesítése mellőzhető azon ingatlanok, illetve járművek vonatkozásában, amelyek esetében a kutatás végrehajtásának tényleges megkezdésére a (8) bekezdésre figyelemmel nem kerül sor. Ezt a körülményt a kutatásról készült jegyzőkönyvben fel kell tüntetni.
(6) A több ingatlant vagy járművet érintő kutatást azoknak az ingatlanoknak vagy járműveknek az átvizsgálásával kell kezdeni, ahol a kutatás céljának elérése a legvalószínűbb. Ez a rendelkezés nem akadálya annak, hogy a nyomozó hatóság, az eljárási cselekmény eredményes elvégzésének biztosítása érdekében, egyszerre több helyszínen kezdje meg a kutatást, illetve a kutatás eredményes lefolytatása érdekében az érintett területet a 29. § szerint, rendészeti intézkedés alkalmazásával biztosítsa.
(7) A nyomozó hatóság a több ingatlant vagy járművet érintő kutatás során lehetőség szerint kép- és hangfelvételt készít. A kutatásról készített jegyzőkönyvben fel kell tüntetni annak az ingatlannak, illetve járműnek az egyedi azonosító jelét vagy egyedi azonosításra alkalmas más megjelölését is, amely azt az ingatlant, illetve járművet jelöli, amelyben a kutatás végrehajtását ténylegesen megkezdik. Egyszerre több helyszínen végrehajtott kutatás esetén több jegyzőkönyv is készíthető, azonban ennek tényét a jegyzőkönyvekben rögzíteni kell.
(8) A több ingatlant vagy járművet érintő kutatást a még nem érintett ingatlanok vagy járművek érintetlenül hagyásával haladéktalanul be kell fejezni, ha az a célját elérte vagy a folytatásától eredmény nem várható.”
16. § A Nyer. a következő 52/A. alcímmel egészül ki:
„52/A. A számlapénz vagy elektronikus pénz megőrzésére kötelezés és a megőrzést követő lefoglalás
90/A. § (1) A nyomozó hatóság a nem meghatározott összeg erejéig elrendelt számlapénz vagy elektronikus pénz megőrzésre kötelezés elrendelését megelőzően vizsgálja, hogy az a vagyoni érdekelt mindennapi élete szokásos szükségleteinek fedezését ellehetetleníti-e. A nem meghatározott összeg erejéig elrendelt számlapénz vagy elektronikus pénz megőrzésre kötelezés esetén a nyomozó hatóság a Be. 317/A. § (3) bekezdés e) pontjában meghatározott időköz megjelölése során, valamint a Be. 317/A. § (6) bekezdése szerinti határozat meghozatala során úgy jár el, hogy a vagyoni érdekelt mindennapi élete szokásos szükségleteinek fedezését a lehető legrövidebb ideig késleltesse.
(2) Ha a számlapénz vagy elektronikus pénz megőrzésre kötelezés meghatározott összeg erejéig áll fenn, akkor a nyomozó hatóság a Be. 317/A. § (6) bekezdése alapján hozott határozatban megállapítja azt is, hogy a számlapénz vagy elektronikus pénz megőrzésre kötelezés megszűnt vagy a számlapénz vagy elektronikus pénz megőrzésre kötelezés a továbbiakban milyen összeg erejéig áll fenn.
(3) Ha a számlapénz vagy elektronikus pénz megőrzésre kötelezés nem meghatározott összeg erejéig áll fenn, a nyomozó hatóság a Be. 317/A. § (6) bekezdése alapján hozott határozatban megállapítja azt is, hogy a számlapénz vagy elektronikus pénz megőrzésre kötelezés fennmaradt.
(4) A nyomozó hatóság a (2) és a (3) bekezdésben meghatározott esetekben is megszünteti a számlapénz vagy elektronikus pénz megőrzésre kötelezést, ha annak a Be. 317/A. § (7) bekezdésében meghatározott oka állapítható meg.
(5) Ha a számlapénz megőrzésére kötelezést több, a Be. 317/A. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott számla tekintetében egyazon összeg lefoglalása érdekében rendelték el, és a nyomozó hatóság valamelyik számlán jóváírt vagy rendelkezésre álló összeg tekintetében a Be. 317/A. § (6) bekezdése alapján határozatot hoz, akkor a nyomozó hatóság a határozatban valamennyi számla tekintetében meghozza a (2)–(4) bekezdés szerinti döntést is.”
17. § A Nyer. 63. alcíme a következő 110/A. §-sal egészül ki:
„110/A. § A Be. 394. § (9) bekezdésében meghatározott esetben a nyomozó hatóság az elévülés időpontjáról és következményeiről, valamint arról is tájékoztatja a feljelentőt, a sértettet és a magánindítvány előterjesztőjét, hogy a Be. 398. § (6) bekezdésében meghatározott indítvány hiányában a nyomozó hatóság az elévülést követően az eljárást megszüntető határozatot rávezetheti az eljárást felfüggesztő határozatra, ebben az esetben a határozat kézbesítésére a részükre nem kerül sor.”
18. § A Nyer. 64. alcíme a következő 114/A. és 114/B. §-sal egészül ki:
„114/A. § (1) A nyomozó hatóság tájékoztatja sértettet arról, hogy indítványa vagy hozzájárulása esetén a törvényben meghatározott további feltételektől függően lehetősége van részt venni a közvetítői eljárásban, valamint a feltételes ügyészi felfüggesztés keretében alkalmazható helyreállító szemléletű eljárásban. A tájékoztatást mellőzni kell, ha a közvetítői eljárásban, valamint a feltételes ügyészi felfüggesztés keretében alkalmazható helyreállító szemléletű eljárásban való részvételre a Be. alapján nincs lehetőség.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatásnak egyszerűen és közérthetően ki kell terjednie a közvetítői eljárás, valamint a feltételes ügyészi felfüggesztés keretében alkalmazható helyreállító szemléletű eljárás feltételeire, céljára és következményeire, különösen arra, hogy
a) a Btk. 29. §-ában meghatározott esetekben lehetőség van az eljárásnak a közvetítői eljárás eredményességétől függő megszüntetésére vagy a büntetés korlátlan enyhítésére,
b) a közvetítői eljárás nem kizárt abban az esetben sem, ha a Btk. 29. §-ának alkalmazására nincs lehetőség,
c) a feltételes ügyészi felfüggesztés keretében alkalmazható helyreállító szemléletű eljárás elsődleges célja a gyanúsított bűnmegelőzési szempontú veszélyeztetettségének csökkentése, a folyamat azonban lehetőséget biztosít a sértett részvételére, annak alakítója lehet és igényeinek megfelelően, a folyamat részeként a sérelmeinek jóvátételére is sor kerülhet,
d) abban az esetben, ha a közvetítői eljárás, valamint a feltételes ügyészi felfüggesztés keretében alkalmazható helyreállító szemléletű eljárásban való részvétel feltételei egyaránt fennállnak, az ügyészség a Be. alapján bármelyikről rendelkezhet.
(3) A (2) bekezdés c) pontjában meghatározott tájékoztatás a Pártfogó Felügyelői Szolgálat által összeállított tájékoztató átadásával vagy rendelkezésre bocsátásával is teljesíthető.
(4) A nyomozó hatóság – az ügyészség döntésének előkészítéséhez szükséges módon – tisztázza a sértettel, hogy hozzájárul-e a bűncselekménnyel okozott sérelem terhelt által történő jóvátételéhez.
114/B. § (1) Ha a sértett a kihallgatása során a Be. 51/A. § (1) bekezdésében meghatározott indítványt tesz, a nyomozó hatóság tisztázza, hogy a sértett és a terhelt között fennáll-e a Be. 51/A. § (5) bekezdés a) pontjában meghatározott jogviszony. A nyomozó hatóság ennek érdekében tisztázza azt is, hogy sértett és a gyanúsított között milyen személyes kapcsolat áll fenn, megállapítható-e esetükben közös tartózkodási hely, munkahely vagy rendszeresen látogatott más közös intézmény vagy egyéb hely, különösen nevelési, nevelési-oktatási vagy gyógykezelés céljából látogatott egészségügyi intézmény, vallásgyakorlás során látogatott épület. A nyomozó hatóság figyelmezteti a sértettet, hogy Be. 51/A. § (5) bekezdés a) pontjában meghatározott jogviszony fennállása kizárja a Be. 51/A. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott határozat meghozatalát. Ha a sértett erre tekintettel visszavonja az indítványát, a nyomozó hatóság mellőzi annak elbírálását, egyben figyelmezteti, hogy távoltartás érdekében indítványt tehet.
(2) Ha a sértett a Be. 51/A. § (1) bekezdésében meghatározott indítványát a gyanúsítást megelőzően terjesztette elő, és a nyomozó hatóság a Be. 51/A. § (2) bekezdés b) pontja szerint bírálta el, akkor a nyomozó hatóság a gyanúsított kihallgatásakor a határozat kézbesítése mellett figyelmezteti a gyanúsítottat a Be. 51/A. § (2) bekezdés b) pontjában, valamint a Be. 51/A. § (4) bekezdésében foglaltakra, és tisztázza, hogy a gyanúsított a figyelmeztetést megértette-e. A nyomozó hatóság a gyanúsított nyilatkozatát jegyzőkönyvbe foglalja.
(3) Ha a (2) bekezdésben meghatározott figyelmeztetésre nem került sor, azt a nyomozó hatóság a gyanúsított folytatólagos kihallgatása során pótolja.
(4) Ha a terhelt a Be. 51/A. § (4) bekezdése alapján a büntetőeljárási jogainak gyakorlásával összefüggésben a kapcsolat felvételét a nyomozó hatóság útján kezdeményezi, akkor a nyomozó hatóság az erről szóló jegyzőkönyvet, feljegyzést vagy más ügyiratot közli a sértettel. A nyomozó hatóság figyelmezteti a sértettet arra, hogy a terheltnek írásban közvetlenül választ adhat, a válaszadást mellőzheti vagy a Be. 51/A. § (1) bekezdése szerinti indítványát visszavonhatja. A nyomozó hatóság figyelmezteti a sértettet, hogy az indítvány visszavonása esetén a Be. 51/A. § (6) bekezdése szerint jár el.”
19. § A Nyer. 115. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A nyomozó hatóság engedélyezheti, hogy
a) az eljárási cselekmény elvégzése érdekében az eljárási cselekményen a rendőrség, illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal állományába tartozó technikai működést biztosító személyzet, illetve
b) az eljárási cselekményen az Europol tisztviselője
jelen legyen, ha vele szemben a Be. 32. § (1), illetve (3) bekezdésében meghatározott kizárási ok nem merül fel.”
20. § A Nyer. 145. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A nyomozó hatóság a gyanúsítás módosítása vagy újabb bűncselekmény megalapozott gyanújának közlése esetén – az ügyészség eltérő rendelkezése hiányában – az eljárás ügyiratait a Be. 390. § (1) bekezdése szerint megküldi az ügyészségnek. A nyomozó hatóság ebben az esetben az ügyészség eltérő rendelkezése hiányában kizárólag azokat az ügyiratokat küldi meg az ügyészségnek, amelyeknek a megküldésére korábban nem került sor.”
21. § A Nyer. 79. alcíme a következő 158/A. §-sal egészül ki:
„158/A. § A nyomozó hatóság tájékoztatja a gyanúsítottat a bűncselekménnyel okozott sérelem jóvátételének a Be.-ben meghatározott lehetőségéről és – az ügyészség döntésének előkészítéséhez szükséges mértékben és módon – tisztázza, hogy a gyanúsított kívánja-e jóvátenni a bűncselekménnyel okozott sérelmet, és a jóvátételre – különösen a közvetítői eljárásra, valamint a feltételes ügyészi felfüggesztés keretében alkalmazható helyreállító szemléletű eljárásra – a büntetőeljárásban a gyanúsítottnak milyen lehetőségei vannak. A nyomozó hatóság tájékoztatja a gyanúsítottat arról is, hogy az esetleges jóvátételről és annak módjáról az ügyészség dönt, de a gyanúsított megteheti az ezzel kapcsolatos észrevételeit és indítványát.”
22. § A Nyer. 159. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„159. § (1) Ha az eljárás tárgyát képező bűncselekmény tekintetében a Btk. 29. §-a alapján a tevékeny megbánás feltételei fennállnak, a gyanúsítottat a gyanúsítás közlésekor tájékoztatni kell a közvetítői eljárás lefolytatásának lehetőségéről, feltételeiről, lényegéről, következményeiről. A tájékoztatást jegyzőkönyvbe kell foglalni.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott eseten kívül is tájékoztatni kell a gyanúsítottat a közvetítői eljárásról, illetve a bűncselekmény következményei jóvátételének lehetőségéről abban az esetben, ha
a) a sértett közvetítői eljárás lefolytatását indítványozta,
b) feltehető, hogy a gyanúsított a bűncselekmény következményeinek jóvátételét kívánja, vagy
c) a közvetítői eljárás Be. 412. § (2) bekezdésében meghatározott feltételei fennállnak.
(3) Amennyiben erre az eljárás korábbi szakaszában még nem került sor, a nyomozó hatóság a sértettet tájékoztatja a terheltnek, illetve a védőnek a közvetítői eljárás vagy feltételes ügyészi felfüggesztés keretében alkalmazható helyreállító szemléletű eljárás lefolytatására irányuló indítványáról, és nyilatkoztatja őt arról, hogy hozzájárul-e a közvetítői eljárás vagy a feltételes ügyészi felfüggesztés keretében alkalmazható helyreállító szemléletű eljárás lefolytatásához. A sértettet, ha erre korábban nem került sor, a 114/A. §-ában meghatározottak szerint tájékoztatni kell.
(4) A sértett nyilatkozatát abban az esetben is be kell szerezni, ha a sértett korábban indítványozta a közvetítői eljárás vagy a feltételes ügyészi felfüggesztés keretében alkalmazható helyreállító szemléletű eljárás lefolytatását, vagy ahhoz hozzájárult, azonban az eljárás adatai alapján a korábbi nyilatkozatának fenntartásával kapcsolatban észszerű kétely merül fel.
(5) Ha a sértett korábban úgy nyilatkozott, hogy a közvetítői eljárás vagy a feltételes ügyészi felfüggesztés keretében alkalmazható helyreállító szemléletű eljárás lefolytatásához nem járul hozzá, őt a gyanúsítottnak vagy a védőnek a közvetítői eljárás vagy a feltételes ügyészi felfüggesztés keretében alkalmazható helyreállító szemléletű eljárás lefolytatására irányuló indítványáról akkor kell tájékoztatni, ha az eljárás adatai alapján – különösen az azóta eltelt időre, a gyanúsított személyére vagy nyilatkozatának tartalmára tekintettel – valószínűsíthető, hogy a sértett korábbi nyilatkozatát megváltoztatja, és a közvetítői eljáráshoz vagy a feltételes ügyészi felfüggesztés keretében alkalmazható helyreállító szemléletű eljáráshoz hozzájárul.
(6) Ha a sértett a gyanúsítotti kihallgatást követően a közvetítői eljárás vagy a feltételes ügyészi felfüggesztés keretében alkalmazható helyreállító szemléletű eljárás lefolytatását indítványozza vagy ahhoz hozzájárul, erről a gyanúsítottat tájékoztatni kell, egyúttal a gyanúsítottat nyilatkoztatni kell arról, hogy hozzájárul-e a közvetítői eljárás lefolytatásához vagy a feltételes ügyészi felfüggesztés keretében alkalmazható helyreállító szemléletű eljáráshoz. Ha erre még nem került sor, vagy ez egyéb okból indokoltnak tűnik, a gyanúsítottat tájékoztatni kell a közvetítői eljárás vagy a feltételes ügyészi felfüggesztés keretében alkalmazható helyreállító szemléletű eljárás lényegéről, folyamatáról, következményeiről.
(7) A gyanúsított (6) bekezdésben meghatározott tájékoztatása akkor sem mellőzhető, ha a sértett nyilatkozatának megismerése előtt úgy nyilatkozott, hogy közvetítői eljárás vagy a feltételes ügyészi felfüggesztés keretében alkalmazható helyreállító szemléletű eljárás lefolytatását nem indítványozza, vagy ahhoz nem járul hozzá.
(8) A nyomozó hatóság a közvetítői eljárás vagy a feltételes ügyészi felfüggesztés keretében alkalmazható helyreállító szemléletű eljárás lefolytatására irányuló indítványt, illetve hozzájárulást azt követően haladéktalanul továbbítja az ügyészséghez, hogy az indítvánnyal összefüggésben a gyanúsított és a sértett nyilatkozata is rendelkezésre áll.”
23. § A Nyer. 170. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A fiatalkorút a jogairól és a kötelességeiről, valamint a különleges bánásmóddal kapcsolatos intézkedésekről az első kapcsolatba kerüléskor – így különösen az idézéssel együtt vagy az előállításakor – írásos tájékoztató átadásával kell tájékoztatni. A tájékoztató átadása csak különösen indokolt esetben mellőzhető. Ebben az esetben a nyomozó hatóság a lehető legrövidebb időn belül pótolja a tájékoztató átadását.”
24. § A Nyer. 215. §-a a következő h) ponttal egészül ki:
(Ez a rendelet)
(való megfelelést szolgálja.)
25. § A Nyer. 111. alcíme a következő 215/A. §-sal egészül ki:
„215/A. § Ez a rendelet az (EU) 2016/794 rendeletnek az Europol magánfelekkel folytatott együttműködése, a személyes adatoknak az Europol által a bűnügyi nyomozások támogatása érdekében végzett kezelése, valamint az Europol kutatásban és innovációban betöltött szerepe tekintetében történő módosításáról szóló, 2022. június 8-i (EU) 2022/991 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”
26. § A Nyer.
a) 63. § (3) bekezdés záró szövegrészében a „feljegyzést” szövegrész helyébe az „– indokolt esetben – feljegyzést” szöveg,
b) 84. § (4) bekezdésében a „feljegyzés” szövegrész helyébe a „jegyzőkönyvet vagy feljegyzést” szöveg
lép.
27. § Hatályát veszti a Nyer. 42. § (6) bekezdése.
6. Záró rendelkezések
28. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 61. napon lép hatályba.
29. § A 19. § az (EU) 2016/794 rendeletnek az Europol magánfelekkel folytatott együttműködése, a személyes adatoknak az Europol által a bűnügyi nyomozások támogatása érdekében végzett kezelése, valamint az Europol kutatásban és innovációban betöltött szerepe tekintetében történő módosításáról szóló, 2022. június 8-i (EU) 2022/991 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás