388/2025. (XII. 10.) Korm. rendelet indokolás

Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (6) bekezdése és a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés b) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.

A módosítások célja a magas fokú koherencia biztosítása a hazai törvényi szintű, valamint az uniós rendeleti joganyaggal, továbbá a felmerült szakmai igényeknek megfelelő jogszabály-módosítás.

Az új rendelkezés célja az igazságügyi szakértői feladatokat ellátó Nemzeti Szakértői és Kutató Központ (a továbbiakban: NSZKK) tehermentesítése a kábítószer-vizsgálatok terén. Az elmúlt időszakban jelentősen megnövekedett az ilyen típusú vizsgálatok száma, aminek következtében az NSZKK kapacitásai jelentős terhelés alá kerültek. A módosítás lehetővé teszi, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Szakértői Intézete – amely rendelkezik megfelelő műszeres háttérrel és szakértelemmel a kábítószergyanús anyagok vizsgálatában – saját felderítései esetében elvégezze ezeket az eljárásokat. A változtatás nem csökkenti az NSZKK szerepét a szakértői rendszerben, csupán egyes – technikailag és szervezetileg is indokolható – ügyekben osztja meg a vizsgálati terheket, hozzájárulva a hatékonyabb igazságszolgáltatáshoz és az erőforrások célszerűbb felhasználásához.

A Nemzeti Védelmi Szolgálat (a továbbiakban: NVSZ) kiberfelderítési és műszeres vizsgálati tevékenysége a bűnmegelőzés, valamint a szervezett bűnözés elleni fellépés során nélkülözhetetlen, különösen a digitális eszközökön található bizonyítékok feltárásában. A titkos információgyűjtési eszközökkel és a műszeres vallomásellenőrzéssel végzett szakmai munka alapvető fontosságú és az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a beismerő vallomások, az elkövetői körök feltérképezése és a visszatartó erő növelése szorosan összefügg az NVSZ szakmai kompetenciájába tartozó tevékenységgel. A jogszabály-módosítás ehhez a feladatellátáshoz szükséges kiegészítést tartalmaz. Nem állapít meg a Nemzeti Védelmi Szolgálat részére kizárólagos hatáskört a műszeres vallomásellenőrzésre.

Jogharmonizációs záradék.

Az igazságügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos egyes feladat- és hatáskörökről szóló 362/2016. (XI. 29.) Korm. rendelet 14/A. §-a és 1. melléklete a pártfogó felügyelők igazolványához kapcsolódó szabályozást tartalmaz. Az érintett jogszabályhelyekre vonatkozó felhatalmazó rendelkezés a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 281. § (4) bekezdés 11. pontjában szerepelt. Ezt azonban 2025. január 1-jével hatályon kívül helyezte az online csalások elleni további hatékony fellépés érdekében szükséges és egyéb törvények módosításáról szóló 2024. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: 2024. évi LXIV. törvény), amely egyúttal az igazságügyért felelős minisztert hatalmazta fel a tárgykör szabályozására. Az igazolványokkal kapcsolatos szabályozást ennek megfelelően az igazságügyi pártfogó felügyelők igazolványáról szóló 8/2025. (VII. 24.) IM rendelet határozza meg, így indokolt a 362/2016. (XI. 29.) Korm. rendelet 14/A. §-ának és 1. mellékletének hatályon kívül helyezése.

Jogharmonizációs záradék.

A nyomozás és az előkészítő eljárás részletes szabályairól szóló 100/2018. (VI. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Nyer.) módosítására egyrészt az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2023. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: 2023. évi XXXI. törvény) által a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvényben (a továbbiakban: Be.) elvégzett módosításai nyomán másrészt a jogalkalmazás által jelezett igények alapján kerül sor, továbbá a módosítást a közszolgálati technikus képzés bevezetése is indokolja.

1. A Nyer. módosításának a jogalkalmazói igényeknek megfelelő, fajsúlyos eleme az eljárási terhek csökkentése, mind adminisztrációs, mind egyéb szempontból. Ennek egyik része a nyomozó hatóság és az ügyészség közötti kommunikációs kötöttségek csökkentése, melynek részeként:

– a nyomozó hatóság az ügyészség felé fennálló beszámolási feladatának ellátása során az elektronikus ügykezelő rendszerén keresztül hozzáférést is biztosíthat az ügyirathoz ahelyett, hogy azt külön megküldené. Azonban ebben az esetben is biztosítani kell, hogy a hozzáférés az ügyiratok teljes körére kiterjedjen. [Nyer. 14. § (4a) bekezdés],

– nem szükséges írásban megismételni a nyomozó hatóságok egymás közötti, eljárási cselekmény elvégzését célzó, sürgős, szóbeli megkeresését [Nyer. 26. § (2) bekezdés],

– nem szükséges a teljes ügyirat megküldése az ügyészségnek egy újabb gyanúsítotti kihallgatást követő beszámoló esetén, elegendő csak azokat az ügyiratokat megküldeni, amelyeket korábban még nem küldtek meg [Nyer. 145. § (4) bekezdés].

2. Az eljárási folyamatok gyorsítása, egyszerűsítése érdekében a következő módosításokra kerül sor.

A Nyer. 20. § (2) bekezdés d) pontját érintő módosítás előírja, hogy az előterjesztésben a nyomozó hatóság értékelje az eljárási cselekmények telekommunikációs jelenléttel történő lefolytatásának a feltételeit, lehetőségét. Ezzel a módosítás célja, hogy minél több esetben kerüljön sor az eljárási cselekmények telekommunikációs jelenléttel történő lefolytatására, mert ez ideális esetben mind a büntetőeljárási résztvevők, mind a hatóságok számára kisebb terhelést és gyorsabb eljárásokat jelenthet.

A Nyer. 83. §-át érintő módosítás lehetővé teszi, hogy szaktanácsadó közreműködése nélkül is lehessen vizeletmintát venni a kábítószer vagy kizárólag kábító hatású anyag jelenlétének megállapítása érdekében. Ezekben az esetekben nem szükséges megállapítani a vizsgált anyag koncentrációját, ezért az egészségügyi személyzet ehhez szükséges további vizsgálata mellőzhető.

A 2023. évi XXXI. törvény a komplex, több eljárási cselekmény egyidejű elvégzésének támogatása és más eljárás-hatékonysági célkitűzések teljesítése érdekében a Be. 354/A. §-ával megteremtette egy országos illetékességű dedikált nyomozó hatósági szerv létrehozásának és az eljárási cselekmények elvégzésének a lehetőségét. A szervet a Be. a nyomozó hatóság kijelölt szerveként nevesíti. A törvényi szabályok kiegészítéseként egyrészt szükséges megteremteni azokat a végrehajtási szabályokat, amelyek a megkeresés teljesítéséhez szükségesek, másrészt szükséges elhatárolni ezt a megkeresést a nyomozó hatóságok között illetékességi alapon felmerülő megkereséstől, amelyet a Nyer. 26. §-a szabályoz.

A Nyer. módosításának további lényeges eleme az eljárási jogokkal kapcsolatos tájékoztatás kiegészítése.

1. Az eljárási jogokkal kapcsolatos tájékoztatás egyik leghangsúlyosabb része a tizennyolcadik életévüket be nem töltött, akár terhelti, akár más pozícióban levő személyek és képviselőik felé adandó írásos tájékoztatás [Nyer. 42. § (2) bekezdés, Nyer. 170. §]. A különleges bánásmód körébe tartozó egyes intézkedésekről – pl. az ún. Barnahus ház igénybe vételéről – való részletes tájékoztatás az egyes büntetőeljárási cselekményekre és a büntetőeljárásban részt vevő személyekre vonatkozó szabályokról szóló 12/2018. (VI. 12.) IM rendelet szabályozási tárgykörét érinti, részletesebben ott található meg.

2. A tájékoztatási feladatok további fajsúlyos része azt célozza, hogy az érintett személyek tisztában legyenek a 2024. évi LXIV. törvény által bevezetett helyreállító szemléletű eljárásokkal kapcsolatos jogi lehetőségekkel, valamint azoknak a meglevő intézményrendszerrel való kapcsolatával és ezzel összefüggésben a releváns adatokat közölhessék, igényeiket jelezhessék [Nyer. 114/A. §, 158/A. §].

3. Úgyszintén tájékoztatási rendeltetése van a Be. 51/A. §-ához kapcsolódó módosításnak is [Nyer. 114/B. §]. Emellett azonban a nyomozó hatóság számára releváns, a Be. 51/A. § (2) bekezdés b) pontja szerinti határozat meghozatalát kizáró körülmények tisztázását is előírja. A módosítás adminisztratív kérdéseket is szabályoz arra az esetre, ha a sértetti indítványtételre a gyanúsított kihallgatását megelőzően kerülne sor. Fontos, a Be. 51/A. § (4) bekezdésére épített kiegészítő szabály, hogy a módosítás rögzíti a nyomozó hatóság teendőit arra az esetre, ha a gyanúsított a sértettel a nyomozó hatóság útján kívánná felvenni a kapcsolatot.

4. A módosítás mindezek mellett a Be. 394. § (9) bekezdésében meghatározott tájékoztatási feladatot egészíti ki akként, hogy egyaránt előír tájékoztatást az elévülés miatti eljárást megszüntető határozat formájáról és az érintett részére történő kézbesítés elmaradásáról is.

A 2024. évi LXIV. törvény által a Be.-be bevezetett keretjellegű adatszolgáltatás-kérést a módosítás elhelyezi a Nyer.-ben meglevő jogintézmények között [Nyer. 56/A. §], emellett kiegészítő szabályokat alkot. Utóbbiakra egyrészt azért van szükség, hogy a megkeresett szolgáltatónak fennakadás nélkül teljesítsék az adatszolgáltatás- kérést. A kiegészítő szabályok másik lényeges célja, hogy – a 262/A. § (4) bekezdésének megfelelően – a garanciák biztosítása mellett a túlterjeszkedő adatok mielőbbi törlésére sor kerülhessen.

A Nyer. módosítása egyértelművé teszi, hogy a kutatás több helyszínre egyidejűleg is elrendelhető, és ennek nem képezi akadályát, ha az egyes helyszínek vonatkozásában a kutatás jogszabályi feltételei csak más ingatlanokkal közösen állapíthatók meg, illetve az egyes ingatlanokra nézve a feltételek elkülönítése a nyomozás eredményességét veszélyeztetné. A szabályozás célja nem új kutatási jogalap megteremtése, hanem annak biztosítása, hogy az ilyen esetekben a nyomozó hatóságok a szükséges eljárási lépéseket gördülékenyen, összehangolt módon tudják megtenni. Ennek érdekében a módosítás rögzíti a legfontosabb protokolláris szabályokat, amelyek az eljárás egységes és jogszerű lefolytatását szolgálják. A több helyszín egyidejű kutatásának lehetősége érdemben növeli a nyomozás hatékonyságát a szervezett bűnelkövetés – különösen a kábítószer-kereskedelem – elleni fellépés során, mivel lehetővé teszi a bizonyítékok gyors és összehangolt biztosítását. A több helyszínt érintő kutatás lehetősége olyan krimináltaktikai mozgásteret biztosít a nyomozó hatóság számára, amely úgy teszi lehetővé a hatékony fellépést, hogy közben kizárja az alaptalan vagy túlzó jogkorlátozás alkalmazását.

A számlapénz vagy az elektronikus pénz megőrzésére kötelezésével kapcsolatban a 2024. évi LXIV. törvény által a Be.-be bevezetett új rendelkezések kiegészítésére egyrészt az érintettek emberi méltóságához tartozó mindennapi élet szokásos szükségletei fedezésének védelme érdekében kerül sor, másrészt a megőrzésre kötelezést követően befolyó pénzeszközök lefoglalásával kapcsolatos döntést alapján felmerülő adminisztratív feladatok rendezése céljából.

E tekintetben fontos rögzíteni, hogy a meghatározott összeg erejéig elrendelt megőrzésre kötelezés esetén egy részösszeg beérkezése és lefoglalása esetén egyértelművé kell tenni, hogy – ha fennmarad – milyen összegre nézve marad fenn a továbbiakban a megőrzésre kötelezés.

Szintén lényeges a világos adminisztratív döntések meghozatala a kényszerintézkedés fennállása és az általa érintett összeg pontos meghatározhatósága érdekében olyan esetben, ha a megőrzésre kötelezés több számlát érint. Ilyenkor egyértelművé kell tenni, hogy a beérkező összegek milyen módon érintik a megőrzésre kötelezéssel érintett valamennyi számlával kapcsolatos megőrzési feladatokat, az egyes számlák tekintetében fennmarad-e és milyen összeg tekintetében a megőrzésre kötelezés.

1. A Nyer. módosításának lényeges eleme az eljárási cselekményen jelenlétre jogosultak körének bővítése [Nyer. 115. §]. Az Europol tisztségviselői jelenlétével kapcsolatos jogalkotási előzmény, hogy az Europol rendelet korábbi 4. cikk (5) bekezdése kiegészült azzal, hogy az Europol személyzete operatív támogatást nyújthat a tagállamok illetékes hatóságainak – azok kérésére és a nemzeti jogukkal összhangban – a nyomozási intézkedések végrehajtása során, különösen azáltal, hogy elősegíti a határokon átnyúló információcserét, kriminalisztikai és technikai támogatást biztosít, és jelen van az említett intézkedések végrehajtása során. A Be. 270. § új (6) bekezdése 2023. szeptember 1. napjától kimondja, hogy az Europol tisztviselője a büntetőeljárásban szaktanácsadóként vehető igénybe. Azonban önmagában, a szaktanácsadói közreműködés nélküli jelenlétet is megengedő szabály nincsen, azt a Nyer.-ben kell megteremteni.

2. A jelenlétre jogosultak másik csoportját a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve és a rendőrség terrorizmust elhárító szerve képezi, amelyek szaktanácsadóként bevonhatók [Nyer. 51. § (4a) bekezdés].

Jogharmonizációs záradék.

Nyer. 63. § (3) bekezdése: a módosítás észszerűségi szempontból csak az indokolt esetekre korlátozza azt az előírást, hogy a szakértővel való egyeztetésről feljegyzést kell készíteni.

Nyer. 84. § (4) bekezdése: a szagazonosítás esetén is felmerülhet, hogy jegyzőkönyv készítése válik szükségessé, ezért a módosítás megteremti ennek a lehetőségét.

Jogrendszerbeli koherencia érdekében szükséges módosítás.

Záró rendelkezések.