2025. évi XXXIX. törvény indokolás

A törvényjavaslat célja, hogy az állami építési beruházások rendjéről szóló 2023. évi LXIX. törvény (a továbbiakban: Ábtv.) módosításával még inkább átláthatóvá váljon az állami építési beruházások megvalósítása során az alvállalkozói láncban alsóbb szinteken bevont kis- és középvállalkozások kifizetésének megtörténte, továbbá hogy megakadályozza annak a gyakorlatnak a folytatását, miszerint a közbeszerzésekből kizárt alvállalkozók közvetetten, az alsóbb szinteken kerülnek bevonásra, ezáltal megkerülve a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) előírásait.

Az átláthatóság, a nyilvánosság, az ellenőrizhetőség, a verseny tisztasága, a közpénzek ésszerű és hatékony felhasználása alapelvek a szerződés teljesítési szakaszában is jelentős szereppel bírnak. A közbeszerzési szabályozás központi szereplői az ajánlatkérő és az ajánlattevő, ugyanakkor a közbeszerzési szabályozás a szerződés teljesítésébe bevont közreműködők közül kiemelt egy olyan csoportot, amely lényeges szerepet játszik a beszerzés megvalósításában, ezzel létrehozva az alvállalkozó szerepkört.

Az „alvállalkozás” a közbeszerzési szerződésekben olyannyira lényeges kérdéskör, hogy a Közbeszerzési Hatóság számos beszámolójában megjegyzi azt a tényt, hogy legnagyobb arányban az alvállalkozók nem szabályszerű bevonása miatt kerültek elmarasztalásra az ellenőrzött szervezetek.

Az alvállalkozás nem egyszerűen közbeszerzési kérdés, hanem azon túlnyúló, az egész nemzetgazdaságot érintő kérdés, a gazdasági élet igen sok résztvevőjét érinti. Számos szektorban, különösen az építőiparban, a szolgáltatóiparban, több tényező (például a beszerzés összetettsége, tevékenység-szakosodás, a leterheltség, a munkaerőhiány, finanszírozási nehézségek) következtében a szerződések nagyobb részét nem képes egyetlen gazdasági szereplő teljesíteni, így közreműködők láncolata vesz részt a szerződés teljesítésében. A vállalkozás szabadsága elvét nem csorbítva, bizonyos esetekben szükséges lehet biztosítani az építtető részére a lehetőséget a teljes alvállalkozói lánc feltárására.

Ez az indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (6) bekezdése és a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.

A törvényjavaslat célja az állami építési beruházások megvalósítása során a teljes alvállalkozói lánc feltárásának lehetősége az építtető ajánlatkérő számára, tehát nem kötelezettségként, hanem lehetőségként kerül megfogalmazásra. Nem kell minden egyes beruházásra kötelező érvénnyel vizsgálatot indítani, a törvényjavaslat csupán lehetőséget teremt az állami építési beruházás esetén az építtető számára nemzetgazdasági érdekből, így különösen kiemelt beruházások tekintetében a vizsgálat lefolytatására.

A szabályozás nem csak az alvállalkozók személyének, alapvető adatainak a feltárását írja elő, de az ellenértékből való részesedésük mértékét és a kifizetésük időpontját is. Így teljes körű átláthatóságot biztosít az alsóbb szinteken bevont kis- és középvállalkozások kifizetésének megtörténte tekintetében is.

A fentiekben foglaltak teljesülése érdekében a törvényjavaslat vizsgálati és jóváhagyási jogosultságot teremt az építtetők számára, továbbá olyan szankciós előírást ad a kezükbe, amely biztosítja az előírások tényleges érvényesülését is. A vizsgálati kötelezettség tekintetében külön hangsúlyt kap a versenyt torzító megállapodások kiküszöbölése. Annak érdekében, hogy ne fordulhasson elő olyan helyzet, hogy a (szub)alvállalkozó a versenyt torzító megállapodás gyanúja kivizsgálásáig már elvégzi a munkát és kifizetésre is kerül, a törvényjavaslat az építtető számára lehetővé teszi, hogy ilyen gyanú esetén a szükséges vizsgálatot lefolytassa és intézkedéseket megtegye a (szub)alvállalkozó bevonását megelőzően.

Hangsúlyozandó, hogy a szabályozás nem csak az alvállalkozói láncolatra vonatkozóan tartalmaz előírásokat, hanem a Kbt. értelmében alvállalkozónak nem minősülő azon gazdasági szereplőre is kiterjed a bejelentési előírás, amely a tevékenységét kizárólagos jog alapján végzi.

A szabályozási cél tekintetében megjegyzendő, hogy ez a vizsgálati lehetőség nem haladja meg azt a vizsgálati kötelezettséget, amelyet a közbeszerzési eljárás során a Kbt. 62. § (1) bekezdés o) pontja előír az ajánlatkérőre, így nem vár el annál több szaktudást, mint eddig. Az építtető általi vizsgálat arra terjedne ki, hogy a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény által definiált jogsértések valamelyikének gyanúja esetén információkat kérjen be, és ha ez alapján szükségesnek látja, a Gazdasági Versenyhivatalhoz forduljon. Versenyt torzító megállapodás a (szub)alvállalkozói szinteken is megjelenhet (például, ha egy kedvezőbb ajánlatot adott, de később érvénytelenné nyilvánított ajánlattevő ott jelenik meg és végzi el a munkát). A jogalkotói cél ezen visszaéléseknek a kiküszöbölése, megakadályozása az állami építési beruházások megvalósítása során.

Átmeneti rendelkezés, amely szerint a törvényjavaslat által teremtett új vizsgálati lehetőség nem csak a jövőben induló, hanem a folyamatban lévő projektekre is kiterjed, azzal, hogy – a már megindított beruházások tekintetében – csak az olyan szerződések esetében van lehetőség alkalmazni az új rendelkezéseket, amelyek vonatkozásában a műszaki átadás-átvételi eljárás még nem zárult le a törvény hatálybalépésének napján.

A hatályon kívül helyező rendelkezés jogharmonizációs célt szolgál. A közbeszerzésekről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. február 26-i (EU) 2014/24 európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: 2014/24/EU irányelv) 26. cikke előírja a tagállamok számára, hogy biztosítsák a közbeszerzési eljárások rendelkezésre állását az ajánlatkérő szervek számára, amelyek így szabadon értékelhetik, hogy melyik eljárás felel meg leginkább az igényeiknek. Az Európai Bizottság következtetése alapján – a 2014/24/EU irányelv 26. cikkének (2), (3) és (4) bekezdésében az ajánlatkérő szervek számára biztosított választási szabadsággal ellentétben – az állami építési beruházások rendjéről szóló törvény 43. § (2) és (3) bekezdése korlátozza az egyes ajánlatkérőket annak eldöntésében, hogy bizonyos beszerzések alkalmával melyik eljárást alkalmazzák, ezért ezen rendelkezések hatályon kívül helyezése indokolttá vált.

Hatályba léptető rendelkezés.