390/2025. (XII. 10.) Korm. rendelet indokolás

Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (6) bekezdése és a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. §-a alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.

Az uniós korlátozó intézkedések megsértése bűncselekményi tényállásainak és szankcióinak meghatározásáról és az (EU) 2018/1673 irányelv módosításáról szóló, 2024. április 24-i (EU) 2024/1226 európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: VURM irányelv) minimumszabályokat határoz meg az uniós korlátozó intézkedések megsértésére és megkerülésére vonatkozó bűncselekményekre és szankciókra. Az irányelvnek való megfelelés az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2025. évi XLIX. törvénnyel teljesült.

A fentieken túl a VURM irányelv 5. cikke alapján a tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a 3. és 4. cikkében foglalt bűncselekményeket elkövető természetes személyekkel szemben járulékos büntetőjogi vagy nem büntetőjogi szankciókat vagy intézkedéseket lehessen alkalmazni, amelyek magukban foglalhatják többek között az olyan tevékenységek végzésére vonatkozó engedélyek visszavonását, amelyek releváns bűncselekmények elkövetését eredményezték.

A VURM irányelv 7. cikke a jogi személyekkel szembeni szankciók kapcsán írja elő, hogy a tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a 6. cikk alapján felelősségre vont jogi személy olyan hatékony, arányos és visszatartó erejű büntetőjogi vagy nem büntetőjogi szankciókkal vagy intézkedésekkel legyen sújtható, amelyek büntetőjogi vagy nem büntetőjogi pénzbírságokat is magukban foglalnak, és amelyekbe egyéb büntetőjogi vagy nem büntetőjogi szankciók is beletartozhatnak.

A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) szankciósértésekkel kapcsolatos módosításai a Btk. 327. §-át érintik, ezen felül a Btk. 330. §-a a kettős felhasználású termékekkel való visszaélést kriminalizálja, amely utóbbi azonban – a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése bűncselekményével ellentétben – nem tartalmaz gondatlan elkövetési alakzatot, így a 330. § és 330/A. § alapján a gondatlanságból elkövetett, vagy büntetőjogi relevanciát nem elérő esetei nem büntethetők a Btk. rendelkezései alapján.

A fentiek okán a kettős felhasználású termékek külkereskedelmi forgalmának engedélyezéséről szóló 13/2011. (II. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 15. § (1) bekezdés e) ponttal való kiegészítése, valamint 28. §-ában foglalt pénzügyi bírságok meghatározása a kettős felhasználású termékek forgalmának szigorú ellenőrzését és a Budapest Főváros Kormányhivatala (a továbbiakban: BFKH) eljárásának hatékonyságát célzott növelni.

A VURM irányelvben foglaltakon túlmenően szükségessé váltak a BFKH-nak a Korm. rendeletben meghatározott eljárásához kapcsolódó módosítások is az alábbiak szerint.

E rendelet alapján a Korm. rendelet 4. § (2) bekezdésének b) és c) ponttal való kiegészítése a nyilvántartás naprakészségének és a jogkövető magatartás biztosítása érdekében szükséges, figyelemmel arra, hogy a Korm. rendelet 4. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott öt naptári év túl hosszú idő az adatszolgáltatás elmulasztása tekintetében. E rendelet a Korm. rendelet hatálya alá tartozó tevékenységet ellátó szervezetek működésének, valamint a hatósági felügyelet hatékonyságának növekedését célozza.

A rendelet alapján a Korm. rendelet 5. § (6) bekezdésének módosítása az engedélyezési eljárásban meghatározott határidőt célzott meghosszabbítani figyelemmel arra, hogy a hatályos szabályozás szerint az engedélyezési eljárásban rendelkezésre álló határidő a gyakorlati tapasztalatokra tekintettel rövid, figyelembe véve azt is, hogy az engedélyeket a BFKH a Korm. rendeletben meghatározott szervek állásfoglalása alapján adja ki. A javaslat célja az eljárások átláthatóságának növelése és a BFKH ügyintézési hatékonyságának fenntartása.

A Korm. rendelet 15. § (1) bekezdésének módosítása az engedélyezési eljárás során vagy az engedélyhez kapcsolódóan valótlan adatok közlésének egyértelmű szankcionálását célozza. Az új szövegrész, amely az „engedélyezési eljárás során vagy az engedélyhez kapcsolódóan” kitételt vezeti be, pontosítja, hogy a BFKH elutasíthatja az engedélykérelmet vagy visszavonhatja a hatályos engedélyt, ha az exportőr valótlan adatokat közöl. Ez a kiegészítés erősíti a tisztességes eljárás elvét azáltal, hogy egyértelműen rögzíti a félrevezetés szankcionálhatóságát az engedélyezési folyamat minden szakaszában.

A Korm. rendelet új, 26/B. §-a a nemzetközi szankciókban elrendelt, jelentéstételi kötelezettséggel érintett külkereskedelmi korlátozás alá eső termékekre vonatkozó követelmények közzétételét szabályozza. A szankciós szabályok gyors változása miatt a rugalmas adatkör biztosítása érdekében elengedhetetlen, hogy a Hatóság naprakész és könnyen hozzáférhető módon tegye közzé e követelményeket, elősegítve a jogkövető magatartást és a hatékony jogalkalmazást.

A Korm. rendelet új, 27. § (3a) bekezdése a nemzetközi szankciókban elrendelt külkereskedelmi korlátozások hatékony ellenőrzését célozza. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) vámeljárás során végzett ellenőrzése kiterjedne a jelentéstételi kötelezettség teljesítésére, a szerződések meglétére és tartalmi elemeire, a szankciós országokba történő továbbvitelre vonatkozó kockázatkezelési dokumentációra és kockázatelemzésre, valamint az intézkedési kódok jogszerű használatát alátámasztó dokumentumokra. A Korm. rendelet módosítása biztosítja a NAV számára a szankciós rendelkezésekben előírt feltételek és kötelezettségek hatékony ellenőrzését, elősegítve a jogsértések kiszűrését és a jogkövető magatartás érvényesülését.

2024. június 25. napját követően a 833/2014/EU tanácsi rendelet 12h. cikke a szankciós rendelkezések alól horizontális mentességet biztosít a Paks II. projekttel összefüggésben a polgári célú nukleáris képességek létrehozásához, működtetéséhez, karbantartásához, fűtőanyag-ellátásához és fűtőanyag-utókezeléséhez és biztonságához, valamint a polgári célú nukleáris létesítmények befejezéséhez szükséges tervezés, építés és üzembe helyezéssel kapcsolatos tevékenységekre, azonban a BFKH felé bejelentési kötelezettséget állapít meg. Ehhez szükségszerűen meg kellett határozni az elmulasztásához kapcsolódó joghátrányt is. A Korm. rendelet 28. § (1) bekezdés új g) pontja ezt a célt szolgálja, amely egyúttal az egyes áruk, szolgáltatások és anyagi értéket képviselő jogok vámhatárt vagy országhatárt átlépő kereskedelméről szóló 52/2012. (III. 28.) Korm. rendelet 15. § (1) bekezdés b) pontjával is összhangba kerül.