2025. évi IV. törvény indokolás

A XX. századi diktatúrák áldozataiért történő erkölcsi elégtétel nyújtása alaptörvényi kötelesség, ezért a hadigondozottakról való gondoskodásra Magyarország erkölcsi kötelességként tekint.

A hadigondozottak, valamint az 1938. és 1963. között politikailag meghurcoltak járandósága vonatkozásában átfogó szabályozásra legutóbb a 2018. évben került sor. Erre tekintettel időszerűvé vált ezen összegek felülvizsgálata.

A menekültkénti elismeréssel szerzett védelem megerősítése és az egységes jogértelmezés biztosítása érdekében szükségessé vált a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény és az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény módosítása.

Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (6) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.

A hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény (a továbbiakban: Hgtv.) módosítása alapján a hadigondozottak ellátása emelkedik.

Továbbá a Hgtv. 11. § (3) bekezdése szerinti ellátás („Hadigondozotti ellátás – hadigondozotti öregségi”) is bevonásra kerül a Hgtv. 26/A. §-a alá.

Kiegészítő és szövegcserés módosító rendelkezéseket tartalmaz.

A módosítás célja a menekültkénti elismeréssel szerzett védelem megerősítése, az egységes jogértelmezés biztosítása.

A módosítás az Nbjt. 14. § (1) bekezdésének kiegészítésével egyértelművé teszi, hogy menedékjogot kapott személy akkor sem adható ki annak a tagállamnak, ahonnan elmenekült, ha ez az állam biztonságos harmadik államnak minősül.

Az új (1a) bekezdés pedig azt a problémát kezeli, ha a korábban menekült jogállású, de Magyarországon vagy az Európai Unió más tagállamában állampolgárságot kapott személy vonatkozásában érkezik kiadatási kérelem. A módosítás értelmében, ha az állampolgárság megszerzése után továbbra is fennállnak a menekültkénti elismerés feltételei, a kiadatást ebben az esetben is meg kell tagadni azon ország vonatkozásában, ahonnan az érintett személy elmenekült, akkor is, ha ez az ország biztonságos harmadik országnak tekintendő.

A szabályozás módosításának szükségességét a helyes jogalkalmazói gyakorlat kialakítása indokolja.

A módosítás rendezni kívánja az esetleges jogsértő bírósági határozatokkal szembeni hatékony fellépés lehetőségét. Az átadásról rendelkező határozat felülvizsgálattal nem támadható, ezért a jogalkotó rendkívüli jogorvoslati eljárás (jogorvoslat a törvényesség érdekében) lehetőségével kívánja garantálni, hogy törvénysértő átadásokra ne kerülhessen sor. A Kúria által hozható döntések körének érdemi bővítésével (a Be. hatályos szabályozása által biztosított törvénysértés megállapítása mellett a jogsértő határozat megváltoztatásának, hatályon kívül helyezésének lehetősége is megnyílik) biztosítható a törvénysértés orvoslása.

A szabályozás módosításának szükségességét a helyes jogalkalmazói gyakorlat kialakítása indokolja. A módosítás a nemzetközi alapú [az Nbjt. 14. § (1) és (1a) bekezdésében megfogalmazott] visszaküldés tilalmának az uniós szabályozásban történő egyértelmű érvényesülését, vagyis a nemzetközi és az uniós szabályozás összhangját és megfelelőségét szolgálja.

Az EUtv. 20. §-ának új rendelkezéseivel kapcsolatban a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény értelmében biztosítani kell, hogy a jogszabály kihirdetése és hatálybalépése között legalább 60 nap teljen el.