2025. évi XLI. törvény
2025. évi XLI. törvény
az energetikai versenyképesség növeléséről és jogharmonizációs célú módosításokról1
[1] A törvénymódosítás az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus magyarországi alkalmazásához szükséges részletszabályok megalkotását szolgálja, az átültetés elmaradása esetén a hazai vállalkozások versenyhátrányba kerülhetnének az európai piacon.
[2] Az Európai Unió előírásaival összhangban a közlekedés valamennyi formájában a megújulóenergia-felhasználás részarányának növelése érdekében szükséges a bioüzemanyagok mellett a nem biológiai eredetű megújuló üzemanyagok bevonása is a tagállami célszám teljesítésébe.
[3] Az Országgyűlés az Európai Unió jogának való megfelelés érdekében, különösen az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmust szabályozó normákkal való összhang biztosítása, továbbá a közlekedésben felhasznált megújuló energia részarányának növelése céljából a következő törvényt alkotja:
1. A megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló 2010. évi CXVII. törvény módosítása
1. § (1) A megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló 2010. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Büat.) 1. § 13. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény és a végrehajtására kiadott jogszabályok alkalmazásában:)
(2) A Büat. 1. §-a a következő 17a. ponttal egészül ki:
(E törvény és a végrehajtására kiadott jogszabályok alkalmazásában:)
(3) A Büat. 1. § 20. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény és a végrehajtására kiadott jogszabályok alkalmazásában:)
(4) A Büat. 1. §-a a következő 20a. és 20b. ponttal egészül ki:
(E törvény és a végrehajtására kiadott jogszabályok alkalmazásában:)
(5) A Büat. 1. § 23. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény és a végrehajtására kiadott jogszabályok alkalmazásában:)
(6) A Büat. 1. §-a a következő 26a. ponttal egészül ki:
(E törvény és a végrehajtására kiadott jogszabályok alkalmazásában:)
(7) A Büat. 1. § 30. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény és a végrehajtására kiadott jogszabályok alkalmazásában:)
2. § A Büat. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„5. § (1) Az üzemanyagot forgalomba hozó üzemanyag-forgalmazó megújuló üzemanyagot – tisztán vagy a motorbenzinbe, dízelgázolajba, CNG-be, LNG-be bekeverve – úgy köteles forgalomba hozni, hogy az általa a naptári évben forgalomba hozott megújuló üzemanyag minimális mennyisége elérje az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott kötelező megújulóüzemanyag-részarány mennyiségét. A kötelező megújulóüzemanyag-részarány mennyisége megállapításán belül – az általános kötelezettség kiegészítéseként vagy ahelyett – a Kormány az e törvény végrehajtására kiadott rendeletében az egyes meghatározott megújuló üzemanyagnak minősülő termékek kötelező részaránya tekintetében is megállapíthat kötelezettséget.
(2) Az (1) bekezdésben megállapított kötelezettség teljesítéséhez az üzemanyag-forgalmazó forgalomba hozott megújuló üzemanyagként veheti figyelembe a földgázellátásról szóló törvényben meghatározott szállító- vagy elosztóvezetékbe betáplált biometánt – ideértve a szállítóvezetéken keresztül Magyarországra behozott biometánt is –, amelynek feltételeit az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet határozza meg.
(3) Az (1) bekezdésben megállapított kötelezettség teljesítéséhez az üzemanyag-forgalmazó forgalomba hozott megújuló üzemanyagként veheti figyelembe az általa forgalomba hozott, széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyag mennyiségét, azonban a figyelembe vett mennyiség nem haladhatja meg az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott mértéket.
(4) A kötelező megújulóüzemanyag-részarány számításánál figyelmen kívül kell hagyni
a) azt a forgalomba hozott bioüzemanyagot, amelynek fenntartható módon történő előállítását az arra kötelezett nem igazolja,
b) azt a forgalomba hozott motorbenzint, dízelgázolajat és bioüzemanyagot, amelyre a Jöt. szerint a biokomponens-tartalomra tekintettel a jövedéki adó részben vagy egészben elengedésre vagy visszatérítésre került, valamint
c) a behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 2013. évi XXIII. törvényben meghatározott biztonsági készletből kőolaj- és kőolajtermék-ellátási válsághelyzetben szabad forgalomba hozott üzemanyagot.”
3. § A Büat. a következő 5/A. és 5/B. §-sal egészül ki:
„5/A. § A nem biológiai eredetű, megújuló üzemanyagot az üzemanyag-forgalmazó úgy köteles forgalomba hozni vagy köztes termékként üzemanyag vagy bioüzemanyag előállításához felhasználni, hogy az általa a naptári évben forgalomba hozott vagy felhasznált nem biológiai eredetű megújuló üzemanyag minimális mennyisége elérje az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott kötelező, a közlekedési ágazat számára szolgáltatott energiamennyiségen belüli részarányt.
5/B. § Az 5. § (1) bekezdésében és az 5/A. §-ban meghatározott kötelezettség az e törvény szerinti zöldtöltés igazolással is teljesíthető.”
4. § A Büat. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„7. § (1) Az állami adó- és vámhatóság bírságot szab ki arra az üzemanyag-forgalmazóra, amely
a) a tárgyévben a kötelező megújulóüzemanyag-részaránynak – vagy amennyiben a Kormány az egyes megújuló üzemanyagnak minősülő termékek részarányára vonatkozóan is előírt kötelezettséget, ennek a részaránynak – megfelelő mennyiségnél kevesebb megújuló üzemanyagot hozott forgalomba – ideértve a köztes termékként üzemanyag vagy bioüzemanyag előállításához felhasznált nem biológiai eredetű, megújuló üzemanyagot is –,
b) a tárgyévben a nem biológiai eredetű megújuló üzemanyagra vonatkozó részaránynak megfelelő mennyiségnél kevesebb nem biológiai eredetű megújuló üzemanyagot hozott forgalomba vagy használt fel,
c) az előírt határidőre nem nyújtotta be, vagy nem a meghatározott tartalommal nyújtotta be a 6. § (2) és (3) bekezdése szerinti jelentést.
(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben kiszabandó bírság alapja az üzemanyag-forgalmazó tárgyévi üzemanyag-forgalma alapján a megújulóenergia-részaránnyal meghatározott megújulóüzemanyag-mennyiség energiatartalmának és az üzemanyag-forgalmazó által a tárgyévben ténylegesen forgalomba hozott megújulóüzemanyag-mennyiség energiatartalmának – ideértve a köztes termékként üzemanyag vagy bioüzemanyag előállításához felhasznált nem biológiai eredetű, megújuló üzemanyagot is – MJ-ban kifejezett különbsége. A fizetendő bírság összege a bírság alapjának és az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott, a bírságalapot jelentő különbségnek a közlekedési ágazat számára szolgáltatott energia mennyiségéhez viszonyított aránya alapján sávosan meghatározott fajlagos bírságtételnek a szorzata.
(3) Ha az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet a kötelező megújulóüzemanyag-részarányon felül az egyes megújuló közlekedési célú üzemanyagnak minősülő termékek részarányára vonatkozóan is előír kötelezettséget, és a (2) bekezdés szerinti különbség az összesített megújulóüzemanyag-mennyiség tekintetében megállapítható, úgy ugyanarra a hiányzó megújulóüzemanyag-mennyiségre csak az egyes megújuló üzemanyagnak minősülő termékek különbsége tekintetében szabható ki bírság.
(4) Ha az üzemanyag-forgalmazó azért hozott a tárgyévben a kötelező megújulóüzemanyag-részaránynak megfelelő mennyiségnél kevesebb megújuló üzemanyagot forgalomba, mert az általa beszerzett bioüzemanyag fenntarthatósági követelményeknek való megfelelésére vonatkozóan számára valótlan igazolást állított ki az, akitől a bioüzemanyagot beszerezte, a (2) bekezdés szerinti bírságalapot csökkenteni kell a valótlan tartalmú igazolás miatt az igazolást kiállítóra kiszabható, az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott bírság alapjával.
(5) Ha az üzemanyag-forgalmazó azért hozott a tárgyévben a megújulóüzemanyag-részaránynak megfelelő mennyiségnél kevesebb megújuló üzemanyagot forgalomba, mert az általa beszerzett bioüzemanyag fenntarthatósági követelményeknek való megfelelésére vonatkozó igazolást jogosulatlanul állította ki az, akitől a bioüzemanyagot beszerezte és az üzemanyag-forgalmazó a felhasznált igazolás kiállítója tekintetében nem ellenőrizte, hogy az szerepelt-e az igazolás kiadásakor az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott nyilvántartásban, a (2) bekezdés szerinti bírságalapot növelni kell a jogosulatlanul kiállított igazolást felhasználóra kiszabható, az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott bírság alapjával.
(6) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben kiszabandó bírság alapja a nem biológiai eredetű megújuló üzemanyagnak az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott kötelező, a közlekedési ágazat számára szolgáltatott energiamennyiségen belüli részaránnyal meghatározott nem biológiai eredetű megújulóüzemanyag-mennyiség energiatartalmának és a tárgyévben ténylegesen forgalomba hozott, felhasznált nem biológiai eredetű megújulóüzemanyag-mennyisége energiatartalmának MJ-ban kifejezett különbsége. A fizetendő bírság összege a bírság alapjának és az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott fajlagos bírságtételnek a szorzata.
(7) Az (1) bekezdés a)–b) pontja esetében forgalomba hozatallal egy tekintet alá esőnek minősül a zöldtöltés igazolással való teljesítés is.
(8) Az (1) bekezdés a)–b) pontja szerinti esetben a bírság kiszabásánál az állami adó- és vámhatóság a kiszabott bírságot csökkentheti az üzemanyag-forgalmazó által az egyes pontok teljesítése érdekében eszközölt beruházások értékével az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott módon és mértékben.
(9) Az (1) bekezdés a)–b) pontja szerinti esetben az állami adó- és vámhatóság által kiszabott bírság legmagasabb összegét az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet határozza meg.
(10) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben az üzemanyag-forgalmazó egyszázezer Ft-tól egyszázmillió Ft-ig terjedő bírsággal sújtható. A bírság kiszabása során figyelembe kell venni a forgalomba hozott megújuló üzemanyag azon mennyiségét, amelyre nézve a jelentéstételt elmulasztották, valamint a tárgyévben és az azt megelőző évben a mulasztás ismétlődését. Ha a kötelezett kötelezettségének a bírság kiszabását követően sem tesz eleget, a bírság ismételten kiszabható.
(11) A bioüzemanyag-ellátásban beállott válsághelyzet esetén az állami adó- és vámhatóság az (1) bekezdés a) pontja szerinti bírságot – figyelemmel a válsághelyzet időtartamára és az üzemanyag-forgalmazó jogkövető gyakorlatára – mérsékelheti, vagy a bírság kiszabását mellőzheti.
(12) A bioüzemanyag-ellátásban beállott válsághelyzetnek minősül
a) a bioüzemanyagok termelésében beállott nagymértékű kapacitáskiesés,
b) az üzemanyag-forgalmazónál, illetve annak ellátójánál bekövetkezett tartós üzemzavar, ideértve azon szállító- és elosztóvezetékek üzemzavarát is, amelyeken biogáz betáplálása történik az együttműködő földgázhálózatba, vagy
c) a fenntarthatósági követelményeknek megfelelő bioüzemanyagok európai kereskedelmében bekövetkezett zavar vagy hiány,
ha ennek következtében az üzemanyag-forgalmazó nem volt képes a kötelezettség teljesítéséhez szükséges bioüzemanyag-mennyiséget beszerezni.
(13) A (12) bekezdés a) és c) pontja szerinti események fennállásának tényét, annak kezdő és befejező időpontját – az érintett bioüzemanyag-típusok megjelölésével – az energiapolitikáért felelős miniszter a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben közleményben teszi közzé.”
5. § A Büat. 6. alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:
„6. Zöldtöltés-igazolási rendszer”
6. § A Büat. 6. alcíme a következő 9. §-sal egészül ki:
„9. § A villamos energiáról szóló törvényben meghatározott zöldtöltés-igazolási rendszer keretében az üzemanyag-forgalmazó is szerezhet igazolást az e törvény végrehajtási rendeletében meghatározottak szerint.”
„7. Adatszolgáltatás”
„8/A. Az üzemanyag-forgalmazó átalakulása esetén alkalmazandó különleges rendelkezések
12/A. § (1) Ha az üzemanyag-forgalmazó üzemanyag-forgalmazási tevékenységét annak szétválással történő átalakulását követően jogutódja vagy jogutódjai folytatják, az 5. § (1) bekezdésében, az 5/A. §-ban és az 5/B. §-ban meghatározott kötelezettséget a szétválás hatályosulásának évében az üzemanyag-forgalmazó (e § alkalmazásában: jogelőd) és az üzemanyag-forgalmazási tevékenységet folytató jogutódjai választásuk szerint együttesen is teljesíthetik.
(2) A jogelőd és jogutódjai az (1) bekezdés rendelkezéseinek választása esetén a 6. § (2) bekezdésben meghatározott jelentést a szétválás hatályosulásának évét követő év április 20. napjáig mint közös jelentést adják le.
(3) Az (1) bekezdés rendelkezéseinek választása esetén a 6. § (3) bekezdése nem alkalmazandó.
(4) Az (1) bekezdés rendelkezéseinek választása esetén az e törvényben és a végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott kötelezettségek teljesítéséért, valamint az e kötelezettségek megsértése esetén kiszabott bírság megfizetéséért a jogelőd és jogutódjai egyetemlegesen felelősek.
(5) Az (1) bekezdés rendelkezéseinek választása esetén a jogelőd és jogutódjai a szétválás hatályosulását követő 30 napon belül nyilatkoznak választásukról az állami adó- és vámhatóság felé, megjelölve, hogy a (2) bekezdés szerinti jelentést melyik személy nyújtja be.”
9. § A Büat. 13. § (1) bekezdése a következő p)–y) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)
10. § A Büat.
a) 2. §-ában az „energiaforrásokból előállított energiának a közlekedés valamennyi formájában felhasznált részaránya” szövegrész helyébe az „üzemanyag-részarány” szöveg,
b) 4. alcím címében a „bioüzemanyag” szövegrész helyébe a „megújuló üzemanyag” szöveg,
c) 6. § (2) bekezdésében az „és bioüzemanyagról” szövegrész helyébe a „ , bioüzemanyagról és a nem biológiai eredetű megújuló üzemanyagról” szöveg,
d) 13. § (1) bekezdés m) pontjában a „körét.” szövegrész helyébe a „körét,” szöveg,
e) 13. § (1) bekezdés n) pontjában az „adatokat.” szövegrész helyébe az „adatokat,” szöveg,
lép.
11. § Hatályát veszti a Büat. 3. § (1) bekezdésében az „ , illetve a 9. § (1) bekezdésében” szövegrész.
2. A behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 2013. évi XXIII. törvény módosítása
12. § A behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 2013. évi XXIII. törvény 53. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) E törvény az (EU) 2022/2557 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek alapvető szolgáltatásokat tartalmazó jegyzék megállapítása révén történő kiegészítéséről szóló, 2023. július 25-i (EU) 2023/2450 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”
3. Az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmusról szóló 2023. évi CV. törvény módosítása
13. § Az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmusról szóló 2023. évi CV. törvény (a továbbiakban: CBAM törvény) a következő 3/A. alcímmel egészül ki:
„3/A. A CBAM-engedély kiadása, módosítása, visszavonása
5/A. § (1) A CBAM Rendelet 5. cikk (1) bekezdése szerinti, CBAM-engedély kiadása iránti kérelem benyújtásának feltétele, hogy az importőr, valamint közvetett vámjogi képviselő az (EU) 2024/3210 bizottsági végrehajtási rendelet 3. cikk (1) bekezdés szerinti CBAM-nyilvántartásban (a továbbiakban: CBAM-nyilvántartás) rendelkezzen regisztrációval. Az importőr, valamint közvetett vámjogi képviselő a CBAM-nyilvántartásba vételét a CBAM-hatóság részére benyújtott kérelemmel kezdeményezi. Az importőrnek, valamint közvetett vámjogi képviselőnek a kérelemben nyilatkoznia kell arról, hogy rendelkezik EU Login-fiókkal.
(2) A CBAM-hatóság az (EU) 2025/486 bizottsági végrehajtási rendeletben foglalt rendelkezések alapján dönt a CBAM-engedély kiadásával, módosításával, visszavonásával kapcsolatos hatósági eljárásban.
(3) A (2) bekezdésben nem szabályozott esetekben az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmusról szóló 2023. évi CV. törvény végrehajtásának egyes szabályairól szóló kormányrendeletben foglaltakat kell alkalmazni.
5/B. § A CBAM-hatóság CBAM-engedély kiadására és módosítására irányuló eljárásáért az arra vonatkozó kérelem benyújtásával egyidejűleg jogszabályban meghatározott mértékű igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.
5/C. § (1) A CBAM-hatóság a CBAM-engedélyt az (EU) 2025/486 bizottsági végrehajtási rendelet 18. cikk (1) bekezdésében meghatározottak szerint, legalább ötévente, hatósági ellenőrzés keretében felülvizsgálja. Nem szükséges a kiadott engedély felülvizsgálata, ha az engedély kiadásától vagy módosításától számított öt éven belül az engedély módosításra került.
(2) Ha a CBAM-hatóság a kiadott engedély felülvizsgálata során arra a következtetésre jut, hogy a CBAM-engedély módosítása vagy visszavonása nem szükséges, ennek tényéről a CBAM-nyilvántartáson keresztül tájékoztatja a CBAM-engedélyest.
(3) Ha a CBAM-hatóság a kiadott engedély felülvizsgálata során az (EU) 2025/486 bizottsági végrehajtási rendelet 19. cikk (1) bekezdése szerint arra a következtetésre jut, hogy a CBAM-engedélyt módosítani szükséges, a CBAM-hatóság a CBAM-engedélyt módosítja a CBAM-nyilvántartásban.”
14. § A CBAM törvény 4. alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:
„4. A CBAM-hatóság eljárásaival, adatkezelésével és ellenőrzési tevékenységével kapcsolatos rendelkezések”
15. § A CBAM törvény 7. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az e törvény hatálya alá tartozó hatósági eljárásban – a CBAM-engedély kiadására, módosítására és visszavonására vonatkozó hatósági eljárások kivételével – az ügyintézési határidő százhúsz nap.”
16. § A CBAM törvény 11. §-a a következő d) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)
(rendeletben állapítsa meg.)
17. § A CBAM törvény a következő 11/A. §-sal egészül ki:
„11/A. § Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a CBAM-engedély kiadására és módosítására irányuló eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét, megfizetésének részletes szabályait – az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben – rendeletben állapítsa meg.”
18. § A CBAM törvény 13. §-a a következő c) és d) ponttal egészül ki:
(E törvény – a végrehajtására kiadott jogszabályokkal együtt –)
(végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.)
4. Záró rendelkezések
19. § (1) Ez a törvény – a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.
(2) A 3. alcím az e törvény kihirdetését követő 31. napon lép hatályba.
(3) Az 1. § (1), (2), (4), (6) és (7) bekezdése, a 2–6. §, a 8. §, a 9. § és a 10. § a), b), d) és e) pontja 2026. január 1-jén lép hatályba.
20. § (1) Ez a törvény az (EU) 2018/2001 irányelvnek, az (EU) 2018/1999 rendeletnek és a 98/70/EK irányelvnek a megújuló energiaforrásokból előállított energia előmozdítása tekintetében történő módosításáról, valamint az (EU) 2015/652 tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2023. október 18-i (EU) 2023/2413 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
(2) E törvény
a) az (EU) 2023/956 európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazási szabályainak a CBAM-nyilvántartás tekintetében történő megállapításáról szóló, 2024. december 18-i (EU) 2024/3210 bizottsági végrehajtási rendelet,
b) az (EU) 2023/956 európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazási szabályainak az engedélyezett nyilatkozattevői státusszal összefüggő feltételek és eljárások tekintetében történő megállapításáról szóló, 2025. március 17-i (EU) 2025/486 bizottsági végrehajtási rendelet,
c) az (EU) 2022/2557 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek alapvető szolgáltatásokat tartalmazó jegyzék megállapítása révén történő kiegészítéséről szóló, 2023. július 25-i (EU) 2023/2450 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
|
Dr. Sulyok Tamás s. k., |
Kövér László s. k., |
A törvényt az Országgyűlés a 2025. május 20-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2025. június 2.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás