415/2025. (XII. 23.) Korm. rendelet indokolás

Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (6) bekezdése és a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. §-a alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.

Az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet] módosításai a következő célokat valósítják meg:

A vállalkozások versenyképességének a növelése kiemelten fontos gazdasági cél hazánkban. Az ezzel a céllal összhangban álló jogi környezet létrejöttét hivatott elősegíteni a Magyarország versenyképességének javítása érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2025. évi LXVII. törvény, amely többek között magában foglalta a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) azon módosítását is, amely szerint a Ptk. hibás teljesítés szabályait tartalmazó XXIV. Fejezetének fogyasztóra vonatkozó rendelkezéseit a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró, a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény szerinti mikro-, kis- és középvállalkozásra is alkalmazni kell. A 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet módosítása a Ptk. módosításával összhangban biztosít fogyasztói jogokat a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró mikro-, kis- és középvállalkozások (a továbbiakban: KKV) számára. Ez a jog azonban nem lehet korlátlan, tehát szükséges meghatározni a tartós fogyasztási cikkek beszerzésének azt a módját, amely elhatárolható azoktól a beszerzési módoktól, ügyletektől, amelyekben a KKV szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körében eljáró vállalkozásként jelenik meg. A módosítás a gyakorlatban a nagykereskedelmi tevékenység keretében történő beszerzéseket teljes egészében kizárja abból a körből, amely során a KKV a tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállás szempontjából fogyasztónak minősülhet, és csak azt az esetkört ismeri el a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívüli beszerzésként, amikor a KKV a fogyasztási cikket a kereskedelemről szóló törvény szerinti kiskereskedelmi tevékenység keretében vásárolja meg, tekintet nélkül arra, hogy az ellenérték megfizetését az általános forgalmi adóról szóló törvény alapján kibocsátott számla vagy nyugta igazolja. A módosítás lehetővé teszi, hogy a KKV kötelező jótállást érvényesíthessen azon beszerzései kapcsán, amelyek nem továbbértékesítési célzattal történnek, hanem a termék KKV általi végső felhasználása a vásárlás célja. A módosítás figyelembe veszi az e téren felmerülő bizonyítási nehézségeket, ezért a kiskereskedelmi tevékenység (tehát amikor végső felhasználó részére történik a kereskedelmi tevékenység) keretében történő vásárlást tekinti olyannak, amely kapcsán e termékkör esetében a KKV fogyasztói jogokat szerez. A módosítás ugyanakkor egyértelművé teszi, hogy a fogyasztóvédelmi hatóság hatásköre a jövőben is egyértelműen kizárólag a Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 3. pontja szerinti fogyasztók és vállalkozások között létrejött jogviszonyokra, illetve jogviszonyokból eredő jótállási ügyekre terjed ki, míg a vállalkozások közötti jogviták, jótállási ügyek nem kerülnek a fogyasztóvédelmi hatóság hatáskörébe.

A 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdésében foglaltak szerint a jótállási határidő a fogyasztási cikk fogyasztó részére történő átadása, vagy ha az üzembe helyezést a vállalkozás vagy annak megbízottja végzi, az üzembe helyezés napjával kezdődik. Ezzel összhangban írja elő e jogszabály azt is, hogy a jótállási jegyen fel kell tüntetni a szerződéskötés, valamint a fogyasztási cikk fogyasztó részére történő átadásának vagy – a vállalkozás vagy közreműködője általi üzembe helyezés esetén – a fogyasztási cikk üzembe helyezésének időpontját is. A gyakorlatban azonban, főként az online kereskedelem előretörésével sok esetben életszerűtlen ezen előírás betartása. Ha a vállalkozás csomagküldő szolgáltatást végző másik vállalkozást bíz meg a termék házhoz szállításával, vagy (a termék üzembe helyezésére jogosult) másik vállalkozás végzi akár a megbízásából, akár tőle függetlenül a termék üzembe helyezését, akkor a jótállási jegy kitöltésekor még nem feltétlenül ismertek előtte azok az időpontok, amelyeket a jótállási jegyen fel kellene tüntetni. Ugyanakkor a fogyasztó számára akár több nap veszteséget is jelenthetne a jótállási időből, ha a szerződéskötés időpontját kellene a jótállási idő kezdetének tekinteni. A módosítás ezért a jótállási jegy kitöltése tekintetében nagyobb rugalmasságot enged, biztosítva a főszabálytól való eltérés lehetőségét azáltal, hogy ha a fogyasztási cikk fogyasztó részére történő átadását a vállalkozás megbízottja, vagy üzembe helyezését a vállalkozás megbízottja vagy a fogyasztási cikk üzembe helyezésére jogosult más személy végzi, és a jótállási jegy kiállításakor a vállalkozás által nem ismertek ezek az időpontok, az átadás időpontját a fogyasztási cikk átadója, illetve az üzembe helyezés időpontját a fogyasztási cikk üzembe helyezője tünteti fel a jótállási jegyen.

A 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet 7. §-a a három munkanapon belüli csereigény-érvényesítési lehetőség kapcsán jelenleg nem válaszolja meg azt a kérdést, hogy a csereigényt meddig kell teljesíteni, és hogy ha a vállalkozás nem tudja kicserélni a terméket (nem áll rendelkezésére ugyanolyan típusú termék), milyen jogosultságok illetik meg a fogyasztót. A módosítás alapján ez esetben is – az 5. § (7) bekezdése szerinti kötelezettség analógiájára – a vételár visszatérítését kell a vállalkozásnak haladéktalanul teljesíteni.

A 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet szövegcserés módosításai:

– A 2. § (2) bekezdése határozza meg a jótállási határidő kezdő időpontját, ebben a körben azonban nem tesz említést arról a gyakori esetről, amikor nem a terméket értékesítő vállalkozás vagy annak megbízottja végzi a termék üzembe helyezését, hanem egy arra jogosult másik vállalkozó, amely pl. a termék gyártója, importőre szerződött partnereként teljesíti a fogyasztási cikk kapcsán felmerülő igényeket. Ennek a hiányosságnak a kiküszöbölését szolgálja az a módosítás, amely alapján az üzembe helyezésre jogosult más személy általi üzembe helyezési időpont is releváns lesz a jótállási idő kezdeteként.

– A hatályos szabályozás szerint a jótállási jegyen fel kell tüntetni a fogyasztási cikk azonosítására alkalmas megnevezését és típusát, valamint – ha van – gyártási számát. A gyakorlatban jellemzően előforduló eset, hogy a termék nem rendelkezik gyártási számmal, ugyanakkor a fogyasztási cikk megnevezése és típusa elégtelen információ a termék kétség esetén történő beazonosítására, amely visszaélésre adhat okot. A módosítás alapján – gyártási szám hiányában – a vállalkozás nyilvántartásában szereplő egyéb termékazonosító (pl. cikkszám) is feltüntethető lesz a jótállási jegyen, amely nagyobb rugalmasságot jelent a vállalkozások számára olyképpen, hogy egyúttal a fogyasztói jogok érvényesítése sem nehezül el.

– A hatályos szabályozás szerint a vállalkozás nem köteles jótállási jegy kiállítására, illetve annak a fogyasztó részére történő átadására, amennyiben a fogyasztási cikk eladási ára nem haladja meg az 50 000 forintot. A módosítással ez az értékhatár 100 000 forintra emelkedik. Ez a változás egyfelől elősegíti a fogyasztói jogok rugalmasabb érvényesítését, másfelől az intézkedés elősegíti azt is, hogy a vállalkozások könnyebben tudják kezelni azt a változást, amely szerint a KKV-knak számára is biztosított lesz meghatározott keretek között a kötelező jótállási jog.

– A hatályos jogszabály a nyolc napon belüli cserét a kijavítás során észleltekre, illetve az első alkalommal történő kijavításra korlátozza. Ugyanakkor számos esetben már azonnal, egyértelműen megállapítható, hogy a termék nem javítható (akár a termék vagy a sérülés jellegéből fakadóan), ezáltal csere szükséges. Ebben az esetben a fogyasztóvédelmi hatóság nem járhat el, ugyanakkor a fogyasztók érdekében az állna, ha ekkor is érvényesíteni tudnák a nyolc napon belüli cserét. Ezért ezt a rendelkezést szükséges kiegészíteni nemcsak az első alkalommal történő meghibásodásra, hanem a jótállási idő alatt jelentkező nem első meghibásodásokra is.

– Az 5. § (7) bekezdése szerinti, harmincnapos határidő vállalkozó általi elmulasztása kapcsán előírt kicserélési, illetve vételár-visszatérítési kötelezettség csak akkor érvényesül, ha a fogyasztó kifejezetten kijavítási igénnyel fordul a vállalkozáshoz, tehát pl. csereigény esetén nem alkalmazható, ami hátrányt jelent a fogyasztó számára. A módosítás alapján nemcsak kifejezetten a kijavítási igény, hanem bármely jótállási igény, így csereigény esetén is alkalmazható lesz ez a rendelkezés.

A kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet módosítása a jegyzők egységes jogalkalmazásának nyújtana biztonságot, ezért technikai pontosításokat vezet be.

A piacfelügyeleti tevékenység részletes szabályairól szóló 6/2013. (I. 18.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 6/2013. (I. 18.) Korm. rendelet] módosítása a jogharmonizációs záradék kiegészítését célozza a 2024. december 13. napja óta alkalmazandó, ún. általános termékbiztonsági rendeletre való utalás érdekében. A 6/2013. (I. 18.) Korm. rendelet 10. § (1) bekezdés g) pontjának módosítása a hatékonyabb feladatellátás érdekében biztosítja, hogy a vámhatóság a fogyasztói forgalomba szánt villamossági termékek, gépek és egyéni védőeszközök, ruházati termékek, lábbelik, játszótéri eszközök, öngyújtók, gyermekjátékok, bútorok, mosó- és tisztítószerek, építési termékek, festékek és lakkok, valamint minden egyéb, a fogyasztói forgalomba szánt termék esetében a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (a továbbiakban: NKFH) mellett közvetlenül a fogyasztóvédelmi feladatkörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatalt is haladéktalanul értesítse a nem megfelelő vagy okmányhiányos importtermék észleléséről.

A dohánytermékek előállításáról, forgalomba hozataláról és ellenőrzéséről, a kombinált figyelmeztetésekről, valamint az egészségvédelmi bírság alkalmazásának részletes szabályairól szóló 39/2013. (II. 14.) Korm. rendelet módosításával az NKFH létrejöttéhez kapcsolódóan történik meg a hatáskörök racionalizálása. A módosítások eredményeképpen a fogyasztóvédelemért felelős minisztertől több feladat átkerül az NKFH-hoz, amely adminisztráció-csökkentéssel jár például a dohánytermékek regisztrációja terén. Emellett a hatóságok közötti információ-megosztásban is nagyobb szerepet kap az NKFH.

A fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet] 11. § (1) bekezdése határozza meg azokat az információkat, amelyekről üzlethelyiségen kívül kötött szerződés és távollévők között kötött szerződés megkötését megelőzően a vállalkozás köteles világosan és közérthető módon tájékoztatni a fogyasztót. Ebbe a körbe jelenleg nem tartozik bele a 25. § szerinti következményekre vonatkozó figyelmeztetés, tehát az, hogy a fogyasztó felelősséggel tartozik az áru jellegének, tulajdonságainak és működésének megállapításához szükséges mértéket meghaladó használatból eredő értékcsökkenésért. Nem felel azonban a fogyasztó az értékcsökkenésért, ha a vállalkozás a 11. § (1) bekezdés i) pontjában előírt tájékoztatási kötelezettségének nem tett eleget. A módosítás erre vonatkozóan – az európai uniós jogi keretek által biztosított lehetőséggel élve – tájékoztatási kötelezettséget ír elő, amely a fogyasztók és a vállalkozások érdekét egyaránt szolgálja.

A 2011/83/EU irányelvnek a távollévők között kötött pénzügyi szolgáltatási szerződések tekintetében történő módosításáról és a 2022/65/EK irányelv hatályba helyezéséről szóló, 2023. november 22-i (EU) 2023/2673 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a 2011/83/EU irányelvet módosító rendelkezései nem csupán a pénzügyi szolgáltatásokra, hanem az egyéb olyan árukra és szolgáltatásokra vonatkozó, távollevők között kötött szerződésekre is vonatkoznak, amelyek esetében az uniós jog elállási jogról rendelkezik. A jelzett rendelkezések kapcsán a 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet módosítása is szükséges: a távollévők között kötött szerződésekre vonatkozó különös szabályok közül a fogyasztót megillető elállási jog gyakorlására vonatkozó előírások módosítása szükséges az elállási funkció biztosítási kötelezettsége előírása és ennek részletszabályai átültetése érdekében. Az elállási funkcióra vonatkozó új előírásokat a tagállamoknak 2026. június 19. napjától kell alkalmazni, melyre tekintettel a kötelezetteknek kellő idő áll majd rendelkezésre a felkészülésre.

A 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet fogyasztóvédelmi hatóság hatáskörét megállapító rendelkezéseinek módosításával bővül a fogyasztóvédelmi hatóság hatásköre. A fogyasztók hatékony védelmét szolgálja, ha a fizetési módokhoz kapcsolódó emelt díj alkalmazásának tilalmát megsértő vállalkozásokkal szemben is a fogyasztóvédelmi hatóság járhat el.

A fogyasztóvédelmi hatóság kijelöléséről szóló 326/2024. (XI. 14.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 326/2024. (XI. 14.) Korm. rendelet] módosítása egyfelől törvényi változásokat követ le: a Magyarország versenyképességének javítása érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2025. évi LXVII. törvény keretében módosultak a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény képviseleti és közérdekű keresetekkel kapcsolatos szabályai annak érdekében, hogy a fogyasztók számára az információk könnyebben elérhetőek legyenek. A módosítás alapján lehetővé vált, hogy a fogyasztóvédelemért felelős miniszter honlapja helyett az NKFH honlapján lehessen közzétenni a feljogosított szervezetként történő kijelölést tartalmazó döntésről szóló közleményt, a képviseleti keresetek indítására jogosult feljogosított szervezetek jegyzékét, valamint itt legyen elérhető a folyamatban lévő és elbírált képviseleti keresetekről szóló tájékoztatás. Az NKFH létrejötte óta a fogyasztóvédelmet érintő legfontosabb információk az NKFH honlapján jelennek meg, és a fogyasztók számára kedvezőbb, ha minden közérdekű információt egy helyen találhatnak meg. A törvényi változás alapján lehetővé vált, hogy kormányrendeleti kijelöléssel a fogyasztóvédelmi hatóságok közül az NKFH honlapján kerülhessenek közzétételre ezek az információk is, ezzel összhangban kerül sor a 326/2024. (XI. 14.) Korm. rendelet módosítására.

A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény módosításának eredményeként a fogyasztóvédelemért felelős miniszter saját honlapja helyett a fogyasztóvédelmi hatóság honlapján teszi közzé az elektronikus kereskedelmi szolgáltatással összefüggő súlyos jogsértést megállapító, a fogyasztóvédelmi hatóság, a Gazdasági Versenyhivatal által hozott véglegessé vált döntést vagy a bíróság által hozott jogerős döntést, valamint az azzal kapcsolatos további adatokat is. A 326/2024. (XI. 14.) Korm. rendelet módosítása alapján ezen információk szintén az NKFH honlapján jelennek meg a jövőben.

A 326/2024. (XI. 14.) Korm. rendelet módosítását szükségessé teszi másfelől a dohánytermékek előállításáról, forgalomba hozataláról és ellenőrzéséről, a kombinált figyelmeztetésekről, valamint az egészségvédelmi bírság alkalmazásának részletes szabályairól szóló 39/2013. (II. 14.) Korm. rendeletben rögzített hatásköri változások konkretizálása is, az NKFH kijelölésével. A két jogszabály egyidejű módosításával a jövőben rugalmasabban lesznek lekövethetőek az esetleges szervezeti átalakításból fakadó hatásköri változások.

A 326/2024. (XI. 14.) Korm. rendelet módosítása annak érdekében is szükséges, hogy az előrecsomagolt termékek névleges mennyiségére vonatkozó szabályok megállapításáról és azok ellenőrzési módszereiről szóló 13/2008. (VIII. 8.) NFGM–FVM együttes rendeletben foglaltak tekintetében, az élelmiszer-kereskedelem területén a kormányhivatalok mellett az NKFH is elláthasson ellenőrző hatósági feladatokat.

A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény módosításának eredményeként a fogyasztóvédelmi hatóság látja el az adott fizetési mód igénybevételéért való díj vagy egyéb fizetési kötelezettség felszámításának tilalmára vonatkozó rendelkezések betartásának ellenőrzését, amelyhez kapcsolódóan szükséges a 326/2024. (XI. 14.) Korm. rendelet módosításával a kormányhivatalok kijelölése az ellenőrzési feladatok ellátására.

A termékek piacfelügyeletéről szóló 2012. évi LXXXVIII. törvény jogharmonizációs célú módosításához kapcsolódóan a Nemzeti Kapcsolattartó Pont feladatainak ellátását a kormányrendelet az NKFH hatáskörébe utalja.

A veszélyhelyzet ideje alatt a Kormány számos intézkedést hozott az élelmiszer-infláció csökkentése és ezáltal a fogyasztók védelme érdekében. Ezen intézkedések közé tartozik az élelmiszer-infláció csökkentése érdekében szükséges intézkedésekről szóló 1/2024. (I. 9.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 1/2024. Korm. rendelet), amely bevezette meghatározott előrecsomagolt termékek esetében a gyártó által korábban gyártottakhoz képest új, kisebb kiszerelési egység forgalomba hozatalához kapcsoló tájékoztatási kötelezettséget. Mivel az 1/2024. Korm. rendelet 2024. januári elfogadása óta eltelt időszak tapasztalatai alapján az intézkedés beváltotta a hozzá fűzött reményeket, az Országgyűlés az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra tekintettel kihirdetett veszélyhelyzeti rendeletek törvényi szintre emeléséről szóló 2025. évi L. törvénnyel ezeket a szabályokat is abba a szabályozási körbe sorolta, amelyek a veszélyhelyzet megszűnését követően is fennmaradnak a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvénybe épülve. Az ún. kiszereléscsökkentéshez kapcsolódó kereskedői tájékoztatási kötelezettség címzettje és a termékadatbázis működtetője a kormányrendeleti kijelölés alapján továbbra is az NKFH lesz.