2025. évi XLII. törvény
2025. évi XLII. törvény
egyes gazdaságszabályozási tárgyú törvények módosításáról1
[1] A családok, különösen a fiatalkorúak és a szerencsejáték-problémával küzdő személyek fokozott védelme szükségessé teszi a szerencsejátékok ellenőrzésére vonatkozó szabályok módosítását.
[2] A játékosi érdekek védelmét biztosító, egyúttal a szerencsejáték-technológiai fejlődés ütemével és a piaci igényekkel lépést tartó szabályozás kialakítása érdekében szükségessé vált a szerencsejátékokban használt műszaki-informatikai rendszerek megfelelőségértékelésére vonatkozó rendelkezések felülvizsgálata.
[3] A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosításának elsődleges célja a feltáró kutatás új jogintézményének bevezetése. Az ásványvagyon-gazdálkodás célja az ásványi nyersanyagoknak a társadalom érdekében történő olyan kiaknázása, amely biztosítja a lehető legnagyobb fajlagos értékkel rendelkező termék előállítását az elérhető legteljesebb módon, a legkevesebb veszteség mellett. A bányafelügyelet az ásványvagyon-gazdálkodási célok teljesülésének érvényesülése érdekében az ásványvagyonról, annak minőségi és mennyiségi változásáról mérlegszerű nyilvántartást vezet.
[4] A módosítás a hazai ipar, valamint a bányászati feltárás és kitermelés támogatása érdekében előírja az állam számára, hogy a hazai ásványvagyon tekintetében olyan feltáró jellegű alapkutatásokat végezzen, amelyekkel a hazai ásványkincs-előfordulásokra vonatkozó ismeretek növelhetőek, ezzel biztosítva a piac számára a beruházások megkezdéséhez szükséges információkat.
[5] A bányafelügyelet geotermikusenergia-kutatási engedélyezési eljárásában vizsgálni szükséges a tervezett kutatási projekt nemzeti energiapolitikai célokhoz való igazodását, a hőpiaci igényeknek való megfelelését, a geotermikus beruházás szükségességét társadalmi, fogyasztói, természetierőforrás-felhasználási szempontok szerint. A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosítása a Geotermikus Energia Bizottság törvényi szintű szabályozásával ennek kereteit teremti meg.
[6] A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosításának további célja a gyakorlati jogalkalmazás során felmerült, jogalkotást igénylő problémák kezelése, a kitermelés hatékonyságának növelése, valamint az adminisztratív terhek csökkentése.
[7] A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény szabályozásának egyik legfontosabb célját a szigorúan szabályozott dohánykereskedelmi rendszer működtetése képezi.
[8] A módosítás elsősorban a hatékony dohánykereskedelmi rendszer fenntartása érdekében a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága hatáskörével, feladatkörével összefüggésben a dohányboltban értékesített egyes termékek ismertetésére és bemutatására vonatkozó különös szabályokról szóló kormányrendelet végrehajtásával kapcsolatos feladatok tekintetében fogalmaz meg rendelkezéseket.
[9] A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény módosításának célja a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága feladatkörét érintő egyes szakterületi változások mentén a szükséges törvényi szintű szabályozás kialakítása.
[10] A módosítással megállapításra kerül az Országos Gravimetriai Hálózat pontjai fenntartásának a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága mint állami földtani feladatokat ellátó szerv részére történő átadása az állami feladatok hatékony ellátása érdekében.
[11] A fentiekre tekintettel az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
1. A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény módosítása
1. § (1) A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Szjtv.) 1. §-a a következő (5d)–(5i) bekezdéssel egészül ki:
„(5d) A távszerencsejátéknak és online kaszinójátéknak nem minősülő, hírközlő eszköz és rendszer útján szervezett szerencsejáték szervezője a játékost a játékosvédelem biztosítása érdekében a következő adatok rögzítésével nyilvántartásba veszi:
a) családi és utónév, születési családi és utónév, anyja születési neve,
b) születési hely és idő.
(5e) A szervező a nyilvántartásba vételkor az (5d) bekezdésben meghatározott természetes személy által megadott adatok nyilvántartási adatokkal való egyezőségének megállapítása céljából megkeresheti a személyiadat- és lakcímnyilvántartást, a központi útiokmány-nyilvántartást, illetve a közúti közlekedési nyilvántartás engedély-nyilvántartását. Az ellenőrzés elektronikus úton, egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével történő adatszolgáltatás útján valósul meg. Ha az ellenőrzés eredménye az egyezőséget nem támasztja alá, vagy a személy a nyilvántartásban nem szerepel, a szervező a nyilvántartással történő egyezőség hiánya alapján a játékban történő részvételt a játéktervben foglaltak szerint biztosíthatja vagy megtagadhatja, illetve előírhatja a játékos részére az egyezőséget igazoló okiratmásolatnak a játékos azonosított elektronikus levelezési címéről történő biztonságos megküldését, vagy a szervező által a játékossal való kapcsolattartás érdekében üzemeltetett elektronikus felületre történő feltöltését.
(5f) A szervező a személyiadat- és lakcímnyilvántartást az (5e) bekezdés szerinti személyazonosságot igazoló ellenőrzés keretében az alábbi adatokkal kapcsolatban keresheti meg:
a) családi és utónév, születési családi és utónév, anyja neve,
b) születési hely és idő.
(5g) A szervező a központi útiokmány-nyilvántartást az (5e) bekezdés szerinti személyazonosságot igazoló ellenőrzés keretében az alábbi adatokkal kapcsolatban keresheti meg:
a) családi és utónév, születési családi és utónév, anyja neve,
b) születési hely és idő.
(5h) A szervező a közúti közlekedési nyilvántartás engedély-nyilvántartását az (5e) bekezdés szerinti személyazonosságot igazoló ellenőrzés keretében az alábbi adatokkal kapcsolatban keresheti meg:
a) családi és utónév, születési családi és utónév, anyja neve,
b) születési hely és idő.
(5i) A nyilvántartásba vétel időtartama alatt, a játékos által megadott adatok nyilvántartási adatokkal való egyezőségének megállapítása érdekében a szervező megkeresheti a személyiadat- és lakcímnyilvántartást, a központi útiokmány-nyilvántartást, illetve a közúti közlekedési nyilvántartás engedély-nyilvántartását. Erre az esetre az (5d)–(5h) bekezdésben foglaltak irányadóak.”
(2) Az Szjtv. 1. §-a a következő (6e) és (6f) bekezdéssel egészül ki:
„(6e) A (6d) bekezdés szerinti adatokat és az azt alátámasztó okirati bizonyítékokat a szerencsejáték-felügyeleti hatóság a (6b) bekezdés szerinti célból a korlátozás megszűnését, megszüntetését követő 6 évig kezeli.
(6f) A szerencsejáték-felügyeleti hatóság a (6) bekezdés szerinti személyek (6d) bekezdés a) pontja szerinti adatai ellenőrzése vagy a hiányzó adatok beszerzése, és a nyilvántartásból való, elhalálozás miatti kikerülés időpontja tekintetében jogosult a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból közvetlen hozzáféréssel adatszolgáltatást igényelni.”
(3) Az Szjtv. 1. §-a a következő (11a) bekezdéssel egészül ki:
„(11a) Szerencsejáték műszaki-informatikai rendszer auditálását a Magyarország kiberbiztonságáról szóló törvény szerinti, „jelentős” vagy „magas” biztonsági osztályra nyilvántartásba vett auditor végzi, amely rendelkezik a nemzeti akkreditálásról szóló törvény szerint kijelölt akkreditáló szerv vagy az akkreditáló szerv által elismert külföldi akkreditáló szervezet által odaítélt akkreditált státusszal a szerencsejáték műszaki-informatikai rendszerek auditálására (a továbbiakban: auditor).”
(4) Az Szjtv. 1. § (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(12) A nyereményigazolások zárt számítástechnikai rendszeren keresztül történő kiállításának jóváhagyása iránt a szervező a szerencsejáték-felügyeleti hatóság által rendszeresített formanyomtatványon terjeszthet elő kérelmet. A kérelemhez csatolni kell az auditor által kiadott, a rendszer auditálását igazoló okiratot.”
2. § Az Szjtv. a következő 1/C. §-sal egészül ki:
„1/C. § Ha e törvény vagy e törvény végrehajtására kiadott jogszabály a szerencsejáték műszaki-informatikai rendszer vagy annak egy része auditálását írja elő, akkor a szerencsejáték-szervező megbízásából a szerencsejáték műszaki-informatikai rendszer vagy annak része auditálását elvégző auditor erről – legfeljebb 2 évig érvényes – auditálási okiratot állít ki.”
3. § Az Szjtv. 2. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A hírközlő eszköz és rendszer által részvételi jogosultságot biztosító szerencsejáték-szervezés engedélyezéséhez a (3)–(5) bekezdésben foglalt feltételek teljesítésén túl a szervező az auditor által kiállított auditálási okirattal igazolja, hogy
a) az adott tevékenység kockázati tényezőiről a játékosokat hírközlő eszközön és rendszeren keresztül megfelelően tájékoztatja,
b) a játékosok személyes adatai, valamint egyéb, személyiségi jogai védelmét biztosítja, és
c) a véletlen elemeket a szerencsejáték műszaki-informatikai rendszer biztosítja.”
4. § Az Szjtv. 7/A. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) A szerencsejáték-felügyeleti hatóság szerencsejáték-felügyeleti, valamint a szerencsejátékot népszerűsítő reklám tekintetében a hatáskörébe tartozó ellenőrzési és hatósági eljárás lefolytatása érdekében a természetes személy ügyfél természetes személyazonosító adatai, valamint lakcímadatai tekintetében jogosult a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból közvetlen hozzáféréssel adatszolgáltatást igényelni.”
5. § (1) Az Szjtv. 12. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A közigazgatási bírság
a) 50 ezer forinttól 500 ezer forintig terjedhet az 1. § (8) bekezdésébe, a 9. § (3) bekezdésébe, a 16. § (2) bekezdésébe, a 17. § (1) bekezdésébe, a 18. § (1) bekezdésébe, a 36. § (3) bekezdésébe, a 36/C–36/E. §-ba,
b) 100 ezer forinttól 10 millió forintig terjedhet az 1. § (5a)–(6d) bekezdésébe, a 9. § (2) bekezdésébe, a 11. § (7a)–(10) bekezdésébe, a (3b) és (3c) bekezdésbe, a 17. § (4) bekezdésébe, a 26. § (4) bekezdésébe, a 27. § (9) és (11) bekezdésébe, a 29/A. § (3) bekezdésébe, a 29/B. § (2) és (5)–(8) bekezdésébe, a 35/B. §-ba és a 35/D. § b) pontjába, valamint az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály rendelkezéseibe,
c) 200 ezer forinttól 3 millió forintig terjedhet az 1. § (7a) bekezdésébe, a 9. § (1) bekezdésébe, az ellenőrzési díj meg nem fizetése esetén a 13. § (1) bekezdés b)–d) pontjába, a 18. § (2) bekezdésébe, a 19. § (1) bekezdésébe, a 28. § (1) és (2) bekezdésébe, a 29/B. § (9) bekezdésébe, a 30. § (4) bekezdésébe és a 30/B. §-ba,
d) 500 ezer forinttól 100 millió forintig terjedhet az 1. § (4) és (5) bekezdésébe, a 2. § (2) és (7) bekezdésébe, a 26. § (3) bekezdésébe, a 29/B. § (3) bekezdésébe, a 29/C–29/V. §-ba és a 30. § (3) bekezdésébe
ütköző tevékenység vagy mulasztás esetén.”
(2) Az Szjtv. 12. §-a a következő (3b) és (3c) bekezdéssel egészül ki:
„(3b) Ha kétség merül fel a szerencsejáték műszaki-informatikai rendszer megfelelősége tárgyában, a Hatóság kötelezheti a szerencsejáték-szervezőt, hogy saját költségén végeztesse el az auditálást.
(3c) Ha a szerencsejáték műszaki-informatikai rendszer auditálási okiratát jogsértő módon adták ki, vagy a szerencsejáték műszaki-informatikai rendszer nem teljesíti az auditálási követelményeket, a Hatóság kötelezheti az auditort vagy a szerencsejáték-szervezőt a szerencsejáték műszaki-informatikai rendszer ismételt auditálására.”
6. § (1) Az Szjtv. 13/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A szerencsejáték-felügyeleti hatóság a hatósági eljárás keretében tudomására jutott információk alapján a tiltott szerencsejátékot szervező vagy tiltott reklámot közzétevő személlyel, szervezettel együttműködő, azonosítható elnevezéssel és székhellyel vagy elektronikus levélcímmel rendelkező pénzforgalmi szolgáltatót, elektronikus hírközlési szolgáltatót, elektronikus honlap üzemeltetőt, közvetítő szolgáltatást nyújtó, valamint a tiltott szerencsejátékot szervező vagy tiltott reklámot közzétevő személlyel, szervezettel egyéb módon nem szervezőként vagy reklámozóként együttműködő személyt, szervezetet írásban, határidő tűzésével felhívja a tiltott szerencsejátékkal összefüggő tevékenységének felhagyására.”
(2) Az Szjtv. 13/B. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A szerencsejáték-felügyeleti hatóság 1 millió forinttól 5 millió forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújthatja az (1) bekezdésben foglaltak szerint felhívott személyt vagy szervezetet, amennyiben a felhívásban foglaltaknak nem tesz eleget. A közigazgatási bírság ismételten is kiszabható.”
7. § Az Szjtv. 27/B. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A kérelemhez – a 7/B. § (3) bekezdésében foglaltakon túl – csatolni kell]
8. § Az Szjtv. 28/B. § (2) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az engedély iránti kérelemhez a 7/B. § (3) bekezdésében foglaltakon túl csatolni kell:]
9. § Az Szjtv. 29/B. § (15) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A kérelemhez a 7/B. § (3) bekezdésében foglaltakon túl csatolni kell:]
10. § Az Szjtv. 29/F. § (1a) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A kérelemhez a 7/B. § (3) bekezdésében foglaltakon túl csatolni kell]
11. § Az Szjtv. III. Fejezete a következő 4. címmel egészül ki:
AZ AUDITOR
35/B. § Az auditor szerencsejáték-szervező tevékenységet nem folytathat. Az auditor, az auditor vezető tisztségviselője, tagja, részvényese, tényleges tulajdonosa, az auditor nevében az auditálási okiratot aláíró személy, valamint az auditot végző foglalkoztatott nem lehet tagja, részvényese, vezető tisztségviselője vagy tényleges tulajdonosa szerencsejáték-szervezőnek.
35/C. § A 35/B. §-ban foglalt rendelkezést a nyilvánosan működő részvénytársaság részvényesére nem kell alkalmazni.
35/D. § A szerencsejáték-felügyeleti hatóság eltilthatja a nyilvántartásba vett auditort az 1. § (11a) bekezdése szerinti tevékenység végzésétől, ha
a) a 35/B. §-ban meghatározott feltételeket nem teljesíti, vagy
b) megállapítást nyer, hogy az auditor által végzett audit vagy kiadott auditálási okirat jogsértő volt.”
12. § Az Szjtv. 36. §-a a következő (5)–(8) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Próbajáték lefolytatásához a szerencsejáték-felügyeleti hatóság közreműködő személyt vehet igénybe. A közreműködő személlyel a szerencsejáték-felügyeleti hatóság megbízási szerződést köthet, amely alapján a közreműködő személy megbízási díjra jogosult.
(6) A közreműködő személy részére a közreműködést igénybe vevő szerencsejáték-felügyeleti hatóság megbízólevelet állít ki, amely tartalmazza a szerencsejáték-felügyeleti hatóság elnevezését, a megbízólevél érvényességi idejét, a közreműködő személy nevét, továbbá azt, hogy milyen típusú ellenőrzésben vehet részt.
(7) A közreműködő személyre az Ákr. ügyintézőre vonatkozó kizárási szabályait kell alkalmazni.
(8) A próbajáték befejezését követően, az ellenőrzési jogosultság igazolásakor a szerencsejáték-szervező képviseletében jelen lévő személy köteles
a) a termék visszavétele mellett annak árát visszatéríteni, illetve
b) a szolgáltatás árát visszatéríteni.”
13. § (1) Az Szjtv. 36/H. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A szerencsejáték-felügyeleti hatóság 36/G. § (1) és (4) bekezdése, valamint 36/K. § (1) bekezdése szerinti döntésének kötelezettje – annak döntésben történő megjelölése nélkül – valamennyi elektronikus hírközlési szolgáltató, valamint a döntésben megjelölt kereső- és gyorsítótár-szolgáltató.”
(2) Az Szjtv. 36/H. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A szerencsejáték-felügyeleti hatóság 1 millió forinttól 5 millió forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújthatja azt az elektronikus hírközlési szolgáltatót, valamint kereső- és gyorsítótár-szolgáltatót, amely az (1) bekezdés szerinti kötelezettségének nem tesz eleget. A közigazgatási bírság a kötelezettség nemteljesítésének időtartama alatt ismételten is kiszabható.”
14. § Az Szjtv. 37. § 27. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
15. § Az Szjtv.
1. 2. § (4) bekezdés b) pontjában az „a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény hatálya alá tartozó szerencsejáték szervezése esetén a kérelmezőnek a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény” szövegrész helyébe az „a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Pmt.) hatálya alá tartozó szerencsejáték szervezése esetén a kérelmezőnek a Pmt.” szöveg,
2. 7/A. § (2b) bekezdésében a „nyilvánította” szövegrész helyébe a „nyilvánította vagy a döntés azonnali végrehajthatóságát e törvény elrendeli” szöveg,
3. 8/A. § (1) bekezdés a) pontjában a „szerencsejátékot szervező személlyel,” szövegrész helyébe a „szerencsejáték szervezését, tiltott szerencsejátékban való részvételre ajánlat közzétételét, tiltott reklám közzétételét vagy közvetítő szolgáltatás keretében tiltott szerencsejáték közvetítését megvalósító személlyel,” szöveg,
4. 8/A. § (1) bekezdés b) pontjában az „az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényben” szövegrész helyébe az „a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló törvényben” szöveg,
5. 12. § (7) bekezdésében az „a 13. § (1)–(3) bekezdéseiben” szövegrész helyébe az „az e törvényben” szöveg,
6. 13. § (3) bekezdésében a „pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben foglalt rendelkezések megsértése esetén a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben” szövegrész helyébe a „Pmt.-ben foglalt rendelkezések megsértése esetén a Pmt.-ben” szöveg,
7. 24/A. § (1) bekezdésében a „megszűnése esetén” szövegrész helyébe a „megszűnése esetén az azt követő százhúsz napon belül” szöveg,
8. 27. § (13) bekezdésében a „négy” szövegrész helyébe a „három” szöveg és a „három” szövegrész helyébe a „négy” szöveg,
9. 27/B. § (2) bekezdés b) pontjában az „építészeti műleírását” szövegrész helyébe a „kameratervét, építészeti műleírását” szöveg,
10. 27/E. §-ában a „hatósághoz benyújtani.” szövegrész helyébe a „hatósághoz benyújtani, öt nappal a promóció szervezését megelőzően.” szöveg,
11. 27/F. § (2) bekezdésében a „jóváhagyási záradékkal történő ellátása és hitelesítés” szövegrész helyébe a „jóváhagyás” szöveg,
12. 29/B. § (7) bekezdésében a „pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben” szövegrész helyébe a „Pmt.-ben” szöveg,
13. 29/B. § (15) bekezdés a) pontjában a „berendezési tervét” szövegrész helyébe a „berendezési tervét és kameratervét” szöveg,
14. 29/F. § (8) bekezdésében a „csatolnia kell két példányban” szövegrész helyébe a „csatolnia kell” szöveg,
15. 29/H. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a „pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben” szövegrész helyébe a „Pmt.-ben” szöveg,
16. 29/H. § (2) bekezdésében a „pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény” szövegrész helyébe a „Pmt.” szöveg,
17. 36/G. § (4) bekezdésében az „annak a tiltott szerencsejáték-szervezést végzővel való közlésére tekintet nélkül.” szövegrész helyébe az „annak az (1) bekezdés szerinti jogsértő tevékenységet végzővel való közlésére tekintet nélkül.” szöveg,
18. 36/J. §-ában a „szerencsejáték-szervezést megvalósító” szövegrész helyébe a „szerencsejáték szervezését, tiltott szerencsejátékban való részvételre ajánlat közzétételét, tiltott reklám közzétételét vagy közvetítő szolgáltatás keretében tiltott szerencsejáték közvetítését megvalósító” szöveg,
19. 36/K. § (1) bekezdésében a „domain-domain vagy domain-aldomain” szövegrész helyébe a „domain vagy aldomain” szöveg
lép.
16. § Hatályát veszti az Szjtv.
a) 27/F. § (1) bekezdésében az „és hitelesítés” szövegrész,
b) 35. § (4) bekezdése,
c) 36. § (3h) bekezdésében az „a helyszíni ellenőrzés során” szövegrész.
2. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény módosítása
17. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény a következő 19/O. §-sal egészül ki:
„19/O. § (1) A szerencsejáték-felügyeleti hatóság szerencsejáték-felügyeleti hatáskörébe, valamint a szerencsejátékot népszerűsítő reklám tekintetében a hatáskörébe tartozó ellenőrzési és hatósági eljárás lefolytatása érdekében a természetes személy ügyfél 17. § (2) bekezdés f) pontja szerinti adatait jogosult igényelni.
(2) A szerencsejáték-felügyeleti hatóság a játékosvédelmi nyilvántartás vezetése céljából jogosult a nyilvántartásból a személyazonosító igazolvány okmányazonosítóját igényelni.”
18. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 21. §-a a következő cs) ponttal egészül ki:
[E törvény felhatalmazása alapján a 17. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti adatokat jogosultak igényelni:]
3. A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosítása
19. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) a következő 6/C. §-sal egészül ki:
„6/C. § A hatósági engedély alapján gyakorolt bányászati jog átruházása, továbbá a bányavállalkozó polgári törvénykönyvről szóló törvény rendelkezései szerinti szétválása, más vállalkozással történő egyesülése vagy átalakulása (e § alkalmazásában a továbbiakban: cégjogi változás) esetén a bányászati jogot átvevő, továbbá a cégjogi változást követően a bányászati joggal rendelkező bányavállalkozó a hatályos bányafelügyeleti engedélyek jogosítottjává válik. Az átruházás és a cégjogi változás a bányászati tevékenység végzéséhez kapcsolódóan létrejött jogügyeletek tekintetében – az érintett felek eltérő megállapodásának hiányában – jogutódlást nem biztosít.”
20. § A Bt. 13. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A koncessziós szerződést aláírónak olyan gazdasági társaságot (a továbbiakban: koncessziós társaság) kell alapítania, amelyben a koncessziós társaság megalakulásakor és tevékenysége alatt is a részvények, üzletrészek és szavazatok többségével rendelkezik, valamint kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy a koncessziós szerződésben meghatározott követelményeket a koncessziós társaságban tulajdonosként érvényesíteni fogja. A koncessziós szerződést aláíró polgári jog szerinti jogutódja a koncessziós szerződést aláíró helyébe léphet, köteles azonban a jogutódlást – annak megfelelő igazolása mellett – a koncessziós szerződés szerinti bányászati tevékenység megkezdése vagy folytatása előtt írásban a bányafelügyeletnek és a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 5. § (1) bekezdése szerinti, kormányrendeletben kijelölt miniszternek vagy központi kormányzati igazgatási szervnek bejelenteni. A bejelentéshez mellékelni kell a jogelőd és a jogutód által tett átláthatósági nyilatkozatokat.”
21. § A Bt. 15. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„15. § (1) Ha a koncesszió jogosultja a szerződésben meghatározott határidőn belül, legkésőbb azonban a bányatelek megállapításától számított öt éven belül az üzemszerű kitermelést nem kezdi meg, a szerződésben meghatározott térítést köteles megfizetni. Ha a térítésfizetési kötelezettségnek nem tesz eleget, a koncesszió megszűnik.
(2) Megszűnik a koncesszió, ha a koncesszió jogosultja a bányatelek megállapításától számított 10 éven belül az üzemszerű kitermelést nem kezdi meg.”
22. § A Bt. 21/A. §-a a következő (3a)–(3c) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A geotermikusenergia-kutatás engedélyezése iránti kérelem elbírálása során a bányafelügyelet kikéri a szakmai tanácsadó testületként eljáró Geotermikus Energia Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) véleményét. A Bizottság létrehozásának, összetételének és működésének szabályait, valamint feladatát a Kormány rendeletben állapítja meg.
(3b) A Bizottság megkeresésének és szakmai véleménye beszerzésének időtartama – az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 50. § (5) bekezdésétől eltérően – az ügyintézési határidőbe nem számít bele.
(3c) A bányafelügyelet a geotermikusenergia-kutatás engedélyezése iránti kérelem elbírálása során mérlegeli a Bizottságtól beszerzett véleményt. Ha a bányafelügyelet a kérelem elbírálása során hozott döntésében eltér a Bizottságtól beszerzett szakmai véleménytől, döntésében köteles indokolni az eltérés okát.”
23. § (1) A Bt. 38. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:
„(6a) Szolgalom alapítható a bányászati létesítmény elhelyezéséhez kapcsolódó építési helyszín megközelítéséhez szükséges területre is. Nem alapítható szolgalom, ha az építési helyszín megközelítése az ingatlan-nyilvántartásba közútként, közforgalom elől el nem zárt magánútként vagy földútként bejegyzett területen biztosítható.”
(2) A Bt. 38. § (17) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(17) A bányafelügyelet a kérelemnek helyt adó határozatában külön rendelkezik a szolgalom alapításából eredő kárért megállapított kártalanítás mértékéről és az ingatlan birtokba bocsátásának időpontjáról. A bányafelügyelet a szolgalom alapítására vonatkozó végleges határozatával megkeresi az ingatlanügyi hatóságot a szolgalom ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése iránt. A határozathoz mellékelni kell az ingatlannak a szolgalommal érintett részét ábrázoló, az ingatlanügyi hatóság által záradékolt vázrajzot is. A bányafelügyelet az üzemelési szolgalmat alapító határozatban rendelkezik az elhelyezési szolgalom ingatlan-nyilvántartásból történő törléséről is, ha az elhelyezési szolgalmat a bányafelügyelet alapította.”
24. § A Bt. 43/B. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) A bányafelügyelet által adott engedély vagy jog jogosítottjának polgári jog szerinti jogutódja az adott engedély vagy jog alapján jogosított helyébe léphet, köteles azonban a jogutódlást – annak megfelelő igazolása mellett – az engedélyben meghatározott tevékenység megkezdése vagy folytatása előtt, továbbá a jog megszerzését követően írásban a bányafelügyeletnek bejelenteni.”
25. § A Bt. 44. § (1) bekezdése a következő x) ponttal egészül ki:
[A bányafelügyelet hatáskörébe tartozik – figyelemmel a 43. § (3) bekezdésében foglaltakra –:]
26. § A Bt. IV/C. RÉSZ címe helyébe a következő cím lép:
AZ ÁSVÁNYVAGYON-GAZDÁLKODÁSRA, AZ ÁSVÁNYVAGYON-NYILVÁNTARTÁSRA, VALAMINT A FELTÁRÓ KUTATÁSRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK”
27. § A Bt. IV/C. RÉSZE a következő 48/C. §-sal egészül ki:
„48/C. § (1) Az állam az ásványinyersanyag-, pórustér és geotermikusenergia-potenciál megismerése, pontosítása érdekében feltáró kutatást végez, amelynek eredménye bekerül a 48/B. § (1) bekezdése szerinti ásványvagyon-nyilvántartásba. A feltáró kutatás végzésére vonatkozó engedély nem minősül bányászati jognak.
(2) Feltáró kutatást az állami földtani feladatot ellátó költségvetési szerv, továbbá többségi állami tulajdonban lévő gazdasági társaság folytathat.
(3) A feltáró kutatásra vonatkozó kutatási munkatervet és a kutatási engedélyt a bányafelügyelet hagyja jóvá.
(4) Ha a feltáró kutatásra vonatkozó engedély iránti kérelem olyan földtani szerkezetre vonatkozik, amelyre bányavállalkozó bányászati jogát már megállapították, a feltáró kutatásra vonatkozó engedély iránti kérelmet benyújtó a 22. § (10) és (11) bekezdése szerint jár el.
(5) A feltáró kutatásra vonatkozó engedélyt kérelmező a 22. § (11) bekezdése szerinti megállapodást a feltáró kutatásra vonatkozó engedély iránti kérelméhez mellékeli. Megállapodás hiányában az együttműködés szükségességéről és tartalmáról – a 22. § (11) bekezdésére figyelemmel – a bányafelügyelet a feltáró kutatásra vonatkozó engedélyezési eljárás során dönt.
(6) A feltáró kutatásra jogosult a tevékenységével okozott károkat a 37. § (3)–(5) bekezdésében foglaltak szerint téríti meg.
(7) A feltáró kutatásra a 38. § rendelkezéseit alkalmazni kell.
(8) A feltáró kutatási tevékenységgel kapcsolatos részletes szabályokat a Hatóság elnöke rendeletben állapítja meg.”
28. § (1) A Bt. 50/A. § (1) bekezdése a következő 1. ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány)
(vonatkozó részletes szabályok rendeletben történő megállapítására.)
(2) A Bt. 50/A. § (1b) bekezdése a következő 38. ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Hatóság elnöke)
(vonatkozó részletes szabályok rendeletben történő megállapítására.)
29. § A Bt.
a) 38. § (14) bekezdésében a „szolgalom esetén” szövegrész helyébe a „szolgalom, valamint a (6a) bekezdés szerinti szolgalom esetén” szöveg,
b) 44/A. § (2) bekezdésében az „a miniszter rendeletében” szövegrész helyébe az „a Hatóság elnökének rendeletében” szöveg,
c) 50/A. § (1b) bekezdés 12. pontjában a „szerződésre,” szövegrész helyébe a „szerződésre, a geotermikus energia kinyeréséhez és hasznosításához kapcsolódó adatszolgáltatás és vízkémiai vizsgálatok tartalmára, teljesítésének módjára és formájára,” szöveg
lép.
30. § Hatályát veszti a Bt. 22/A. § (8) és (9) bekezdése.
4. A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény módosítása
31. § A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény
a) 10. § (5) bekezdésében a „bányászati ügyekért felelős miniszter” szövegrész helyébe a „Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának (a továbbiakban: SZTFH) a” szöveg,
b) 26. § (2) bekezdés d) pontjában az „a bányászati ügyekért felelős miniszter által kijelölt szervezet” szövegrész helyébe az „az SZTFH” szöveg,
c) 26. § (5) bekezdésében az „a bányászati ügyekért felelős miniszter által kijelölt szervezet” szövegrész helyébe az „az SZTFH” szöveg
lép.
5. A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény módosítása
32. § A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény (a továbbiakban: Fdvtv.) 3. § (1) bekezdés 15. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
33. § Az Fdvtv. 15/G. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„15/G. § (1) Az új dohánytermék-kategóriák, valamint az 1. § (1) bekezdés d)–i) pontjában meghatározott termékek forgalmazására, illetve e termékek bemutatására és ismertetésére jogszabály – az 1. § (2) bekezdésére figyelemmel – a 15/C. és 15/D. §-ban foglaltakat kiegészítő szabályokat állapíthat meg.
(2) Az új dohánytermék-kategóriákat, valamint az 1. § (1) bekezdés d)–i) pontja szerinti termékeket forgalmazó dohánytermék-nagykereskedő az (1) bekezdés szerinti termékbemutatást és ismertetést a Kormány új dohánytermék-kategóriák, valamint az 1. § (1) bekezdés d)–i) pontja szerinti termékek forgalmazására, illetve e termékek bemutatására és ismertetésére vonatkozó különös szabályokról szóló rendeletében foglaltak szerint köteles a Hatósághoz bejelenteni.”
34. § Az Fdvtv. 16/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„16/B. § (1) A III. Fejezet 3–6. címében, valamint a 17. §-ban foglalt rendelkezéseket a dohánytermékek árusítására kormányrendeletben kijelölt miniszter vagy központi kormányzati igazgatási szerv által feljogosított személyre is alkalmazni kell.
(2) Ha a feljogosított személy a dohánytermékek értékesítésére munkavállalót, illetve megbízottat alkalmaz, akkor biztosítania kell és felel azért, hogy a munkavállaló, illetve a megbízott a kijelölési okiratban foglaltaknak megfelelően járjon el.”
35. § Az Fdvtv. 23. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Ha a dohánytermék-nagykereskedő (e bekezdés alkalmazásában a továbbiakban: vállalkozás) a 15/G. § (2) bekezdése szerinti bejelentést elmulasztja, vagy a 15/G. § (1) bekezdése szerinti termékbemutatást és ismertetést a bejelentésében foglaltaktól eltérően folytatja, a Hatóság 300 ezer forinttól
a) az Szt. hatálya alá tartozó, 100 millió forintot meghaladó éves nettó árbevétellel rendelkező, a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény hatálya alá nem tartozó vállalkozás esetében a vállalkozás éves nettó árbevételének 5%-áig, de legfeljebb 500 millió forintig, illetve ha a jogsértéssel érintett termék a fogyasztók széles körének testi épségét, egészségét sérti vagy veszélyezteti, továbbá a fogyasztók széles körének jelentős vagyoni hátrányt okoz, legfeljebb 2 milliárd forintig,
b) az a) pont hatálya alá nem tartozó vállalkozás esetében 500 ezer forintig, illetve ha a jogsértéssel érintett termék a fogyasztók széles körének testi épségét, egészségét sérti vagy veszélyezteti, továbbá a fogyasztók széles körének jelentős vagyoni hátrányt okoz, a vállalkozás éves nettó árbevételének 5%-áig, az Szt. hatálya alá nem tartozó vállalkozás esetén 5 millió forintig
terjedő bírsággal sújtja.”
36. § Az Fdvtv.
a) 4. § (3) bekezdés f) pontjában az „a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló törvény szerinti” szövegrész helyébe az „az e törvény, illetve az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály szerinti” szöveg,
b) 13. § (8a) bekezdés nyitó szövegrészében a „válik” szövegrész helyébe a „válhat” szöveg,
c) 15/C. § (1) bekezdésében az „e törvény kifejezetten” szövegrész helyébe az „e törvény vagy e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály” szöveg, valamint az „a törvény által kifejezetten” szövegrész helyébe az „a törvény vagy e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály által” szöveg,
d) 22. § (2) bekezdésének nyitó szövegrészében a „30 ezer forinttól” szövegrész helyébe a „150 ezer forinttól” szöveg,
e) 23. § (3) bekezdésének nyitó szövegrészében a „30 ezer forinttól” szövegrész helyébe a „300 ezer forinttól” szöveg,
f) 26. § e) pontjában az „e törvény” szövegrész helyébe az „e törvény, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály” szöveg
lép.
6. A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény módosítása
37. § A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Sztfhtv.) 3. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) A Hatóság gyakorolja a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló törvény szerinti Országos Gravimetriai Hálózat pontjai tekintetében a tulajdonosi jogokat, illetve látja el az Országos Gravimetriai Hálózat pontjainak karbantartásával, helyszínelésével, valamint pótlásával kapcsolatos feladatokat.”
38. § Az Sztfhtv. a következő 13/B. §-sal egészül ki:
„13/B. § A Hatóság elnöke megállapítja
a) a Hatóság elnökének rendelet kiadásában helyettesítését ellátó elnökhelyettest,
b) a Hatóság hatáskörébe tartozó, kérelemre indult eljárások tekintetében az eljárásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékére, valamint a díjak és az egyéb bevételek beszedésére, kezelésére, nyilvántartására, visszatérítésére vonatkozó részletes szabályokat,
c) az egyes koncessziókkal kapcsolatos nyilvántartások vezetésének részletes szabályait,
d) a Hatóság által a koncesszióköteles tevékenységek gyakorlása tekintetében lefolytatható hatósági ellenőrzés részletes szabályait,
e) a koncesszióba adó és a koncesszióba vevő ellenőrzéshez kapcsolódó kötelezettségeit, amelynek keretében a Hatóság a koncesszióköteles tevékenység gyakorlásához kapcsolódó adatok teljes körű megismerésére jogosult és azok átadását kérheti,
f) a Hatóság hatáskörébe tartozó hatósági eljárásokban a közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján valamely okirat vagy más irat bizonyítási eszközként történő kötelező alkalmazását,
g) a Hatóság által kibocsátott egyedi azonosító díját és az egyedi azonosító kibocsátásával kapcsolatos különös eljárási szabályokat,
h) az igazolványra vonatkozó részletes szabályokat, valamint az igazolvány személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát.”
39. § Az Sztfhtv. 20. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A Hatóság által kiszabott bírságból származó bevétel
a) képzési és tudományos-oktatási programoknak,
b) tájékoztató, ismeretterjesztő anyagok készítésének és közzétételének,
c) kulturális, művészeti, sport- és egészségügyi programoknak, valamint
d) civil fogyasztóvédelmi és függőségkezelési szervezeteknek
a támogatására fordítható, továbbá azt a Hatóság a működési kiadásaira is felhasználhatja.”
40. § Az Sztfhtv.
a) 3. § (2) bekezdésében a „foglaltak,” szövegrész helyébe a „foglaltak tekintetében a hatósági feladatokat,” szöveg,
b) 6/A. § (1) bekezdésében a „kapcsolatos, valamint” szövegrész helyébe a „kapcsolatos, az ESG törvény szerinti felügyelettel kapcsolatos, valamint” szöveg,
c) 13. § l) pontjában az „a dohánytermék-nagykereskedő az Fdvtv. szerinti” szövegrész helyébe az „a dohánytermék-nagykereskedő Fdvtv., valamint az Fdvtv. felhatalmazása alapján kiadott jogszabály szerinti” szöveg,
d) 13. § o) pontjában a „szerződésre,” szövegrész helyébe a „szerződésre, a geotermikus energia kinyeréséhez és hasznosításához kapcsolódó adatszolgáltatás és vízkémiai vizsgálatok tartalmára, teljesítésének módjára és formájára,” szöveg, valamint a „feladataikra,” szövegrész helyébe a „feladataikra, a feltáró kutatásra vonatkozó kérelem tartalmi követelményeire, a feltáró kutatás engedélyezésére, az engedély tartalmi követelményeire, a kutatás során megszerzett földtani adatok szolgáltatásának rendjére” szöveg
lép.
7. Záró rendelkezések
41. § (1) Ez a törvény – a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
(2) A 6. § (2) bekezdése, a 13. § (2) bekezdése, a 35. §, valamint a 36. § d) és e) pontja a kihirdetését követő 16. napon lép hatályba.
(3) Az 1. § (3) és (4) bekezdése, a 2. §, a 3. §, az 5. §, a 7–11. §, a 14. §, valamint a 16. § a) pontja 2026. január 1-jén lép hatályba.
42. § A 37–39. §, és a 40. § a), c) és d) pontja az Alaptörvény 23. cikke alapján sarkalatosnak minősül.
|
Dr. Sulyok Tamás s. k., |
Kövér László s. k., |
A törvényt az Országgyűlés a 2025. május 20-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2025. június 2.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás