42/2025. (III. 11.) Korm. rendelet
42/2025. (III. 11.) Korm. rendelet
az élelmiszerárak csökkentése érdekében szükséges intézkedésekről
[1] E rendelet célja az élelmiszerárak csökkentése a magyar családok védelme érdekében.
[2] A Kormány az Alaptörvény 53. cikk (1) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvény 80. és 81. §-ára, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § (1) Az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel, valamint ezek magyarországi következményeinek az elhárítása és kezelése érdekében veszélyhelyzet kihirdetéséről és egyes veszélyhelyzeti szabályokról szóló 424/2022. (X. 28.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet ideje alatt a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvényt (a továbbiakban: Fgytv.), a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvényt, a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló 2009. évi XCV. törvényt (a továbbiakban: Tfmtv.), a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvényt (a továbbiakban: Gst.), az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvényt, valamint a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvényt (a továbbiakban: Szankció tv.) az e rendeletben foglalt eltérésekkel és kiegészítésekkel kell alkalmazni.
(2) E rendelet alkalmazásában
1. árrés: a kisebbítendő tag és kivonandó tag különbözetének beszállítói kedvezménnyel növelt összege;
2. beszállítói kedvezmény: a kereskedő által a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 77. § (7) bekezdése szerinti, szerződésen alapuló, a termék értékesítéséhez közvetve kapcsolódó, nem számlázott, utólag kapott engedmény, valamint a kereskedő által a beszállító számára nyújtott, a termék forgalmazásához kapcsolódó szolgáltatás termékre vetített ellenértéke;
3. kereskedő: az a Gazdasági Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszerében „47.11 – Élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem” megjelöléssel feltüntetett tevékenységet főtevékenységként folytató kereskedő, akinek a kiskereskedelmi adóról szóló 2020. évi XLV. törvény szerinti nettó árbevétele a 2023. évben az 1 milliárd forintot meghaladta;
4. kisebbítendő tag: a terméket terhelő adómérték nélkül számított fogyasztói ár;
5. kivonandó tag: a beszállító által számlázott átadási ár, illetve a kereskedő általi saját előállítás esetén – az üzemi általános költségeket is tartalmazó – önköltségi ár;
6. saját márkás termék: a kereskedő által helyben előállított termék kivételével olyan termék, amely
a) megjelenítésének, megnevezésének vagy jelölése lényeges tartalmának meghatározására a kereskedő jogosult;
b) jelölésén forgalomba hozóként a kereskedő kerül feltüntetésre, és annak gyártója nem vagy az azonosító jelöléssel kerül feltüntetésre; vagy
c) – a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény szerint mikrovállalkozásnak vagy kisvállalkozásnak minősülő beszállító által előállított termék kivételével – kizárólag a kereskedő által meghatározott üzletben forgalmazható.
(3) E rendelet hatálya az üzletben vagy bevásárlóközpontban folytatott kereskedelmi tevékenységre, valamint a csomagküldő kereskedelemre terjed ki.
2. § (1) Az 1. mellékletben megjelölt termékkategóriákba tartozó adott termék vonatkozásában a kereskedő által üzletenként – csomagküldő kereskedelem esetén az annak folytatását elősegítő online felületenként – alkalmazandó árrés mértéke
a) nem haladhatja meg a 2025. január hónapban alkalmazott átlagos árrés mértékét, és
b) legfeljebb 10 százalék lehet.
(2) Ha a kereskedő az 1. mellékletben megjelölt termékkategóriába tartozó terméket az adott üzletben – csomagküldő kereskedelem esetén az annak folytatását elősegítő online felületen – 2025. január hónapban nem forgalmazta, az adott termék vonatkozásában általa alkalmazandó árrés mértéke
a) nem haladhatja meg az e rendelet hatálybalépését megelőzően általa alkalmazott utolsó havi átlagos árrés mértékét, és
b) legfeljebb 10 százalék lehet.
(3) Az 1. mellékletben megjelölt termékkategórián belül a saját márkás termékek vásárlók számára értékesítésre kínált mennyisége üzletenként – csomagküldő kereskedelem esetén az annak folytatását elősegítő online felületenként – legfeljebb olyan arányt képezhetnek, mint amilyen arányt a termékkategórián belül a saját márkás termékek képviseltek a 2025. január és február hónapban értékesített, a termékkategóriába tartozó összes termék mennyiségéhez képest.
(4) Ha a kereskedő az 1. mellékletben megjelölt termékkategóriába tartozó terméket az adott üzletben – csomagküldő kereskedelem esetén az annak folytatását elősegítő online felületen – 2025. január és február hónapban nem forgalmazta, a (3) bekezdés szerinti arányosítás során a saját márkás termékek e rendelet hatálybalépését megelőző utolsó havi arányát veszi alapul.
(5) Ha a kereskedő az 1. mellékletben megjelölt termékkategóriába tartozó terméket az adott üzletben – csomagküldő kereskedelem esetén az annak folytatását elősegítő online felületen – az e rendelet hatálybalépését megelőző napon forgalmazta, köteles az adott termék vonatkozásában naponta legalább az általa a 2024. évben értékesített átlagos napi mennyiség árusítására olyan módon, hogy a vásárlók kiszolgálása folyamatosan biztosított legyen.
(6) Az 1. mellékletben megjelölt termékkategóriába tartozó termék árusítását az adott üzletben – csomagküldő kereskedelem esetén az annak folytatását elősegítő online felületen – az e rendelet hatálybalépése napját követően megkezdő kereskedő az (1) és (3) bekezdés alkalmazása szempontjából az 1. mellékletben megjelölt termékkategóriába tartozó termék árusítását az e rendelet hatálybalépése napján folytató, általa választott másik üzletére vonatkozó adatokat veszi alapul, választható másik üzlet hiányában az árrés tekintetében a (2) bekezdés b) pontját alkalmazza.
(7) A kereskedő a (6) bekezdés szerint általa választott üzletet az 1. mellékletben megjelölt termékkategóriákba tartozó termékek árusításának megkezdése előtt legalább 3 nappal bejelenti a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság részére.
3. § Amennyiben a fogyasztók érdekeinek védelme érdekében szükséges, az általános politikai koordinációért felelős miniszter meghatározhatja a kereskedő által közzéteendő, meghatározott tartalmú és formájú tájékoztatást.
4. § (1) Az e rendeletben meghatározott előírások teljesítésének ellenőrzésekor a fogyasztóvédelmi hatóság kijelöléséről szóló kormányrendelet szerinti általános fogyasztóvédelmi hatóság (a továbbiakban: hatóság) hivatalból jár el.
(2) Ha a hatóság az e rendelet szerinti kötelezettségek megsértéséről ellenőrzése során tudomást szerez, a Gst. 38/B. §-ától, a Szankció tv. 2. § (3) bekezdésétől és az Fgytv. 47. § (1) bekezdésétől eltérően
a) a 2. § (1) és (2) bekezdésében foglalt, valamint a 2. § (6) bekezdésében az árrésre vonatkozó kötelezettség megsértése esetén termékkategóriánként 5 000 000 forint bírságot szab ki,
b) a 2. § (3) és (4) bekezdésében foglalt, valamint a 2. § (6) bekezdésében a saját márkás termék arányára vonatkozó kötelezettség megsértése esetén termékkategóriánként, ha a saját márkás termék aránya
ba) legfeljebb 10 százalékponttal haladja meg a 2. § (3) bekezdése szerinti arányt, 500 000 forint bírságot szab ki,
bb) 10 százalékpont feletti, de 50 százalékpontnál nem nagyobb mértékben haladja meg a 2. § (3) bekezdése szerinti arányt, 1 000 000 forint bírságot szab ki,
bc) 50 százalékpont feletti mértékben haladja meg a 2. § (3) bekezdése szerinti arányt, 2 000 000 forint bírságot szab ki,
c) a 2. § (5) bekezdésében foglalt kötelezettség megsértése esetén termékkategóriánként
ca) 10 százalékot meg nem haladó hiány esetén 500 000 forint bírságot szab ki,
cb) 10 százalékot meghaladó, de 50 százalékot meg nem haladó hiány esetén 1 000 000 forint bírságot szab ki,
cc) 50 százalékot meghaladó hiány esetén, továbbá, ha a kereskedő nem tesz eleget a vásárlók folyamatos kiszolgálására vonatkozó kötelezettségének, 2 000 000 forint bírságot szab ki, vagy
d) elrendelheti, hogy a kereskedő tevékenységét a jogsértéssel érintett üzletben – csomagküldő kereskedelem esetében a kereskedő által működtetett vagy alkalmazott valamennyi online felületen – ideiglenesen nem folytathatja, amelynek időtartama legalább egy nap, legfeljebb fél év lehet.
(3) A hatóság a (2) bekezdés a)–c) pontja és a (9) bekezdés szerinti bírság kiszabása helyett különös méltánylást érdemlő körülmény esetén alkalmazhat figyelmeztetést.
(4) A kereskedő a 2. § (3)–(6) bekezdésében foglalt kötelezettség megsértése esetén mentesül a bírság alól, ha bizonyítja, hogy a jogsértés az ő érdekkörén kívül eső okra vezethető vissza.
(5) A (2) bekezdés a)–c) pontja és a (9) bekezdés szerinti jogkövetkezmény együtt is alkalmazható.
(6) Az ellenőrzés során a kereskedő a helyszínen köteles tájékoztatni a hatóságot
a) a 2. § (1) és (2), valamint (6) bekezdése szerinti árrés mértékéről és
b) a saját márkás termék 2. § (3) és (4), valamint (6) bekezdése szerinti arányáról, valamint
c) a 2. § (5) bekezdése szerinti mennyiségről.
(7) A (6) bekezdés szerinti ellenőrzés során a kereskedő képviselőjének minősül a kereskedő foglalkoztatottja is.
(8) A hatóság a (2) bekezdés szerinti jogkövetkezményt alkalmazó határozat véglegessé válását követően – akár azonos napon, ugyanazon üzletben végzett, több egymást követő ellenőrzés során feltárt jogsértések esetében – a (2) bekezdés a)–c) pontja és a (9) bekezdés szerinti jogkövetkezményt újból – akár naponta többször is – alkalmazhatja, úgy, hogy az ismételten kiszabott bírság összegének el kell érnie a korábbi jogsértés esetén kiszabott bírság kétszeresét, és a bírság legmagasabb összegére vonatkozó rendelkezést nem kell figyelembe venni. Többszörösen ismételt jogsértés esetén a (2) bekezdés és a (9) bekezdés szerinti jogkövetkezmények együtt is alkalmazhatóak.
(9) Amennyiben az általános politikai koordinációért felelős miniszter meghatározza a kereskedő által közzéteendő tájékoztatás tartalmát és formáját, a kereskedő köteles a tájékoztatást az üzletben jól látható helyre kifüggeszteni, csomagküldő kereskedelem esetén a nyitóoldalon közzétenni, valamint a reklámtevékenységéhez kapcsolódóan az online felületén feltüntetni. E kötelezettség megszegése esetén a hatóság 1 000 000 forint bírságot szab ki.
5. § (1) A 2. § (1) és (2) bekezdése, valamint az árrés tekintetében a 2. § (6) bekezdése alkalmazásával összefüggésben a Tfmtv. 3. § (2) bekezdés q) pontját (a továbbiakban: beszerzési ár alatti értékesítés tilalma) azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy nem sérti a beszerzési ár alatti értékesítés tilalmát, ha a kisebbítendő tag a kivonandó tagnál legfeljebb a beszállítói kedvezmény összegével kevesebb.
(2) A kereskedő részéről a beszállítóval kötött, az e rendelet hatálybalépését megelőző napon hatályos szerződésének a 2. § (1) és (2) bekezdése, valamint az árrés tekintetében a 2. § (6) bekezdése alkalmazásával összefüggő módosítása, megszüntetése vagy új szerződés – korábbiakban alkalmazott feltételektől eltérő feltétellel való – megkötése – az (1) bekezdésben foglaltaknak való megfelelés érdekében a beszállítói kedvezmény mérséklésének esete kivételével – a Tfmtv. 3. § (2) bekezdés x) pontja szerinti magatartásnak minősül.
6. § Felhatalmazást kap az általános politikai koordinációért felelős miniszter, hogy – amennyiben a fogyasztók érdekeinek védelme érdekében szükséges – a 3. § szerinti tájékoztatás formáját és tartalmát rendeletben megállapíthassa.
7. § Ez a rendelet 2025. március 17-én lép hatályba.
8. § A 2. § (1) és (2) bekezdését, valamint az árrés tekintetében a 2. § (6) bekezdését az e rendelet hatálybalépését követő ötödik munkanaptól kell alkalmazni az e rendelet hatálybalépése napján a fogyasztók számára értékesítésre kínált nem egalizált termékek esetén.
9. § Ez a rendelet 2025. május 31-én hatályát veszti.
Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök
1. melléklet a 42/2025. (III. 11.) Korm. rendelethez
1. Hatósági árréskorlátozással és a saját márkás termékek arányának korlátozásával érintett termékkategóriák
A |
|
---|---|
1. |
Termékkategória megnevezése |
2. |
Csirkemell |
3. |
Csirkecomb |
4. |
Csirke far-hát |
5. |
Csirkeszárny |
6. |
Egész csirke |
7. |
Pulykamell |
8. |
Sertéscomb |
9. |
Sertéskaraj |
10. |
Sertésoldalas |
11. |
Sertéstarja |
12. |
Sertészsír |
13. |
Párizsi |
14. |
UHT tehéntej 1,5% zsírtartalom |
15. |
UHT tehéntej 2,8% zsírtartalom |
16. |
ESL tehéntej 1,5% zsírtartalom |
17. |
ESL tehéntej 2,8% zsírtartalom |
18. |
Vaj |
19. |
Tejföl |
20. |
Natúr joghurt |
21. |
Gyümölcsjoghurt |
22. |
Trappista sajt |
23. |
Tehéntúró |
24. |
Margarin |
25. |
Napraforgó- és repceolaj |
26. |
Finomliszt BL 55 |
27. |
Rétesliszt BFF 55 |
28. |
Kristálycukor (fehér cukor) |
29. |
Fokhagyma |
30. |
Étkezési burgonya az újburgonya kivételével |
31. |
Friss tojás, héjában a Gallus domesticus fajhoz tartozó szárnyasokból (kivéve a keltetésre szánt, megtermékenyített tojás) |
2. Az 1. pontban foglalt táblázat 2–11. sora szerinti termékkategóriába a friss, hűtött, fagyasztott termék csontos, bőrös, filézett, darabolt, szeletelt vagy darált, előcsomagolt és csomagolás nélküli formáját is érteni kell.
3. Az 1. pontban foglalt táblázat 14–24. sora szerinti termékkategóriába tartozó termék laktózmentes változatát is érteni kell.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás