BK ÍH 2025/42.

Amennyiben a büntetőeljárás felfüggesztését megalapozó előzetes kérdést elbírálták, az eljárás folytatásának van helye, szükség esetén a külföldön tartózkodó terhelttel szemben a külön eljárási szabályok szerint [Be. 488. § (1) bekezdés d) pont, CI–CII. Fejezet].

A megyei főügyészség a 2020. május 4. napján érkezett vádiratában az osztrák állampolgár vádlottat a Btk. 176. § (1) bekezdés 4. fordulatába ütköző és a (3) bekezdése szerint minősülő, jelentős mennyiségű kábítószerre kereskedéssel elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntettével vádolta. A vádemelést követően a törvényszék végzésével a büntetőeljárást a veszélyhelyzet idejére felfüggesztette, majd 2020. július 9. napjával a büntetőügy új ügyszám alatt újra indult.

Ezt követően a törvényszék a vádiratot megkísérelte kézbesíteni a vádlott utolsó ismert ausztriai lakcímére, azonban az nem járt eredménnyel, így a Wn.-i ügyészség tájékoztatásra figyelemmel az elsőfokú bíróság a vádlottal szemben 2021. május 14. napján belföldi, európai és nemzetközi elfogatóparancsot bocsátott ki.

A Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ (NEBEK) Nemzetközi Bűnügyi Igazgatóság Bűnügyi Együttműködési Főosztály Sirene Iroda tájékoztatása szerint a vádlottat az európai elfogató parancs alapján 2021. augusztus 2. napján Ausztriában elfogták.

Az Sp.-i államügyészség 2021. augusztus 6. napján kelt átiratában arról tájékoztatta az Igazságügyi Minisztérium Nemzetközi Büntetőjogi Főosztályát, hogy a vádlott elleni átadási eljárás vonatkozásában megállapítható, hogy a nevezett belföldi lakhelye, szociális integrációja és csekély büntetési fenyegetettsége alapján az osztrák jog szerint nem áll fenn letartóztatási ok. Ugyanakkor a terhelt átadása az osztrák ügyészség álláspontja szerint nem megengedett, mert a gyanú szerinti, Magyarországon osztrák állampolgárságú személy általi kábítószer továbbadása miatt Ausztriában is fennáll belföldi büntethetőség, így az államügyészség immár eljárást indított a vádlott ellen kábítószerrel elkövetett tiltott cselekmény vétségének gyanúja miatt is. Az Sp.-i tartományi bíróság a 2021. szeptember 3. napján kelt határozatával a vádlott vonatkozásában a kibocsátott európai elfogatóparancs végrehajtását megtagadta.

Az osztrák társhatóság az Igazságügyi Minisztérium Nemzetközi Büntetőjogi Főosztálya megkeresésére 2021. december 21. napján azt a tájékoztatást adta, hogy a vádlott ellen büntetőeljárás indult az államügyészség előtt. Az eljárást annak egy másik büntetőeljárással való együttes lefolytatása érdekében átadták a Wn.-i államügyészségnek, ahol az eljárás folyamatban volt.

Az Igazságügyi Minisztérium Nemzetközi Büntetőjogi Főosztálya a 2022. április 1. napján kelt átiratában arról tájékoztatta a törvényszéket, hogy nem szükséges a vádlott ellen Magyarországon folytatott büntetőeljárás átadásának kezdeményezése, mivel a büntetőeljárás az osztrák hatóságoknál már folyamatban van, valamint az iratok lefordítása is jelentős költséggel járna. Mindezekre figyelemmel célszerű a hazai büntetőeljárás felfüggesztése iránt intézkedni, majd az osztrák büntetőeljárás befejezését követően, az osztrák ítélet figyelembevétele alapján az eljárást megszüntetni. Kérte továbbá az európai elfogatóparancs hatályában tartását.

A törvényszék a 2022. július 1. napján véglegessé vált végzésével az eljárást a vádlott vonatkozásában felfüggesztette.

Az Igazságügyi Minisztérium Nemzetközi Büntetőjogi Főosztálya a 2023. május 24-i átiratában a törvényszéket arról tájékoztatta, hogy a Wi.-i államügyészség átirata szerint a vádlott tartózkodási helye továbbra is ismeretlen, felkutatására belföldi körözés van érvényben Ausztriában.

A vármegyei főügyészség a 2023. szeptember 26. napján kelt átiratában a Be. 755. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt feltétel fennállására figyelemmel indítványozta, hogy a törvényszék a külföldön ismeretlen helyen tartózkodó vádlott távollétében folytassa le a büntetőeljárást.

Miután az eljárás a fentiek okán újra indult, a rendőrkapitányság bűnügyi osztálya arról tájékoztatta a törvényszéket, hogy a Nemzeti Bűnügyi Együttműködési Központ Nemzetközi Bűnügyi Igazgatóság Interpol Magyar Nemzeti Iroda megkeresése alapján a vádlott átadását Ausztria indokolás nélkül megtagadta, de a vádlott elmondása szerint elérhető az általa megadott lakcímen.

Ezt követően az elsőfokú bíróság átiratában megkereséssel fordult az Igazságügyi Minisztériumhoz bűnügyi jogsegély, a büntetőeljárás átadása érdekében.

Az Igazságügyi Minisztérium Nemzetközi Büntetőjogi Főosztálya a 2024. március 25. napján kelt átiratában a korábban írtakat ismételte meg.

A törvényszék ezután a 2024. május 6. napján meghozott végzésével a vádlott ellen indult eljárást a Be. 488. § (1) bekezdés d) pontja alapján felfüggesztette.

A végzéssel szemben az ügyész jelentett be fellebbezést, amelyben indítványozta az elsőfokú végzés hatályon kívül helyezését és a büntetőeljárásnak az ismeretlen helyen tartózkodó vádlott távollétében történő lefolytatását.

A fellebbviteli főügyészség átiratában az ügyészi fellebbezést fenntartotta, indítványozta az elsőfokú végzés hatályon kívül helyezését, és a törvényszék eljárás folytatására történő utasítását. Rámutatott arra, hogy időközben a Wn.-i tartományi bíróság 2024. július 1. napján ítéletet hozott a vádlottal szemben kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények elkövetése miatt. Ugyanakkor az osztrák ítélet tényállását összevetve a megyei főügyészség vádiratában írt tényállással, megállapítható, hogy a cselekmény helyszíne és az elkövetési magatartás jellege eltérő, köztük semmiféle átfedés nincs. Rögzítette továbbá azt is, hogy bár az osztrák ítélet egyik tényállásában írt elkövetési magatartás időintervalluma beleférne a magyar vádiratban rögzített időintervallumba, azonban egyrészt e tényállás nem határoz meg elkövetési helyszínt, másrészt a kokain, a speed és a kannabiszvirág vonatkozásában befejezett értékesítést tartalmaz, így nem lehet azonos a magyar vádiratban írt tényállásban foglaltakkal. Álláspontja szerint a Be. 488. § (1) bekezdés d) pontjában írt felfüggesztési ok nem áll fenn, ugyanakkor a vádlott lakó- és tartózkodási helye továbbra sem tisztázott, csupán arra van adat, hogy külföldön, ismeretlen helyen tartózkodik.

Az ítélőtábla az ügyész által bejelentett fellebbezést és a fellebbviteli főügyészség indítványát alaposnak találta az alábbiak szerint.

A Be. 488. § (1) bekezdés d) pontja alapján a bíróság felfüggesztheti az eljárást, ha az eljárás lefolytatásához előzetes kérdésben hozott döntést kell beszerezni.

A rendelkezésre álló iratokból megállapítható, hogy az Igazságügyi Minisztérium Nemzetközi Büntetőjogi Főosztálya a 2024. október 7. napján kelt átirata mellékleteként megküldte a Wn.-i tartományi bíróság 2024. július 1. napján kelt ítéletét, amelyben a vádlott bűnösségét megállapította kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények elkövetése miatt, és a vádlottat 18 hónap szabadságvesztésre ítélte, a szabadságvesztés végrehajtását 3 évi próbaidőre felfüggesztve.

A fentiekre figyelemmel helytállóan mutatott rá arra a fellebbviteli főügyészség, hogy az az ok, amely miatt az elsőfokú bíróság az eljárást felfüggesztette, nevezetesen, hogy a vádlottal szemben a magyar büntetőeljárás lefolytatásához előzetes kérdésben hozott döntést kell beszerezni, már nem áll fenn, mivel a Wn.-i tartományi bíróság a terhelttel szemben ítéletet hozott.

Mindezekre tekintettel az ítélőtábla a Be. 645. § (4) bekezdése szerinti tanácsülésen eljárva, a Be. 645. § (5) bekezdése alapján a másodfokú eljárás szabályainak értelemszerű alkalmazásával a Be. 609. § (1) bekezdése alapján a fellebbezéssel támadott végzést hatályon kívül helyezte és a törvényszéket az eljárás folytatására utasította.

A törvényszéknek az eljárás folytatása során elsőként – szükség esetén további iratok beszerzését követően – abban a kérdésben kell állást foglalnia, hogy a terhelt jelen eljárásban vád tárgyává tett cselekményét a Be. 4. § (3), (7), (7a) bekezdései szerint – az esetlegesen fennálló törvényi egységre is figyelemmel – a Wn.-i tartományi bíróság ítélete jogerősen elbírálta-e, és így a Be. 492. § (1) bekezdés d) pontja alapján az eljárás megszüntetésének van-e helye.

Amennyiben az elsőfokú bíróság álláspontja szerint az eljárás megszüntetésének fenti oka nem áll fenn, úgy meg kell kísérelni felderíteni a vádlott lakó- vagy tartózkodási helyét; amennyiben a terhelt külföldön, ismert helyen tartózkodik, úgy a büntetőeljárást a Be. CII. Fejezete alapján kell lefolytatni, amennyiben viszont a vádlott lakó- és tartózkodási helye ismeretlen, a továbbiakban a Be. CI. Fejezete szerint kell eljárni.