2025. évi XLII. törvény indokolás

A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Szjtv.) módosítása a szerencsejáték műszaki-informatikai rendszerek auditoraira vonatkozóan állapít meg új szabályokat.

A Javaslat a családok, különösen a fiatalkorúak és a szerencsejáték-problémával küzdő személyek fokozott védelme érdekében kiegészíti az Szjtv.-t a szerencsejáték-felügyeleti hatóság játékosvédelmi nyilvántartással kapcsolatos adatkezelésének törvényi felhatalmazásával és ehhez, valamint szerencsejáték-felügyeleti és a szerencsejátékot népszerűsítő reklám tekintetében a hatósági és ellenőrzési eljárások lefolytatásához kapcsolódóan a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból történő adatigénylési jogosultsággal.

A távszerencsejátéknak és online kaszinójátéknak nem minősülő, hírközlő eszköz és rendszer útján szervezett szerencsejáték szervezője a játékosvédelem biztosítása érdekében a Javaslat alapján felhatalmazást kap a személyiadat- és lakcímnyilvántartás, a központi-útiokmány nyilvántartás vagy közúti közlekedési nyilvántartás engedély-nyilvántartás megkeresésére a játékos által megadott személyes adatok igazoló ellenőrzése érdekében.

A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) módosításának célja a feltáró kutatás új jogintézményének bevezetése.

A Bt. 48/A. §-a alapján az ásványvagyon-gazdálkodás célja az ásványi nyersanyagoknak a társadalom érdekében történő olyan kiaknázása, amely biztosítja a lehető legnagyobb fajlagos értékkel rendelkező termék előállítását az elérhető legteljesebb módon, a legkevesebb veszteség mellett. Az ásványi nyersanyagvagyon védelme és szabályozott kitermelése nemzetgazdasági érdek, éppen ezért az ásványi nyersanyag kitermelőjét a kitermelt ásványvagyon tekintetében elszámolási, megőrzési és megóvási kötelezettség terheli.

Az államnak az ásványi nyersanyag védelmét az adott előfordulás ásványvagyonának gazdaságos kitermelhetőségétől függetlenül is biztosítania kell a Bt. alapján, ezért a bányafelügyelet az ásványvagyon-gazdálkodási célok teljesülésének érvényesülése érdekében az ásványvagyonról, annak minőségi és mennyiségi változásáról mérlegszerű nyilvántartást vezet.

A hatályos Bt. azonban nem rendelkezik az állami feltáró kutatás jogintézményéről, ezért az állam az ásványvagyon nyilvántartás adatait főként a bányavállalkozók kutatási, kitermelési adataiból tudja bővíteni. A kitermelés támogatása érdekében ugyanakkor szükség lenne olyan alapkutatásokra is, amelyet még a piaci körülmények és elvárások között folyó bányászati kutatást megelőzően az állam folytat le. A Javaslat ennek törvényi szabályait alkotja meg, biztosítva az állam számára, hogy – az állami földtani feladatot ellátó költségvetési szerv vagy többségi állami tulajdonban lévő gazdasági társaság útján – a hazai ásványvagyon tekintetében olyan feltáró alapkutatást végezzen, amellyel a hazai ásványkincs előfordulásokra vonatkozó ismeretek növelhetőek, ezzel biztosítva a piac számára a beruházások megkezdéséhez szükséges információkat.

A bányafelügyelet geotermikus energia kutatási engedélyezési eljárásában vizsgálni szükséges a tervezett kutatási projekt nemzeti energiapolitikai célokhoz való igazodását, a hőpiaci igényeknek való megfelelését, a geotermikus beruházás szükségességét társadalmi, fogyasztói, természeti erőforrás felhasználási szempontok szerint, amit jelenleg a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény egyes szabályainak veszélyhelyzetben történő eltérő alkalmazásáról szóló 178/2023. (V. 12.) Korm. rendelet alapján a Geotermikus Energia Bizottság mint szakmai tanácsadó testület végez. Figyelemmel arra, hogy a jogintézmény beváltotta a célját, és működése támogatja a hatékony és hosszú távon is fenntartható geotermikus projektek indítását, szükséges a veszélyhelyzeti kormányrendelet alapvető, törvényi szintű szabályozást igénylő rendelkezéseinek beépítése a Bt.-be.

A Bt. módosításának további célja a gyakorlati jogalkalmazás során felmerült, jogalkotást igénylő problémák kezelése – így például a bányászati jog átruházása vagy cégjogi változások okán a bányavállalkozó személyének megváltozása esetén a bányavállalkozót illető jogosultságok és terhelő kötelezettségek pontosítása; a koncesszió során adandó pénzügyi biztosíték szabályainak egyértelművé tétele –; a kitermelés hatékonyságának növelése – így például a koncesszor szankcionálása abban az esetben, ha a kitermelést nem kezdi meg időben; a bányászati létesítmény (pl. fúrótorony) építése során az idegen ingatlan igénybevételének lehetővé tétele (szolgalom alapítása); a felszín alatti termálvíz kitermelése nyomon követésének biztosítása –; valamint az adminisztratív terhek csökkentése – így például a bányászati jog örökléssel történő megszerzése szabályainak pontosítása –.

A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény (a továbbiakban: Fdvtv.) szabályozásának egyik legfontosabb célját a szigorúan szabályozott dohánykereskedelmi rendszer működtetése képezi.

A Javaslat elsősorban a hatékony dohánykereskedelmi rendszer fenntartása érdekében a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (a továbbiakban: SZTFH) hatáskörével, feladatkörével összefüggésben a dohányboltban értékesített egyes termékek ismertetésére és bemutatására vonatkozó különös szabályokról szóló kormányrendelet végrehajtásával kapcsolatos feladatok tekintetében fogalmaz meg rendelkezéseket.

Ez az indokolás a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján az Indokolások Tárában közzétételre kerül.

Az Szjtv. 1. § (5b) bekezdése előírja, hogy szerencsejátékban 18 éven aluli személyek nem vehetnek részt.

A felelős játékszervezés részletes szabályairól szóló 5/2021. (X. 21.) SZTFH rendelet az úgynevezett személyazonosításhoz nem kötött szerencsejáték szervezőjére a 18 év alattiak játéktilalmával összefüggésben a következő kötelezettségeket telepíti:

A személyazonosításhoz nem kötött, hírközlő eszköz és rendszer útján szervezett szerencsejátékok esetében a játékosok az online térben, személyes megjelenés nélkül vesznek részt a szerencsejáték-szervező által kínált szerencsejátékokban. A Javaslat szerint erre az esetre a szervező számára lehetőségként biztosított lenne, hogy a 18 év alattiak játékban való részvételének tilalmát úgy biztosítsa, hogy a játékosok életkorát közhiteles nyilvántartás adataival ellenőrizze. Erre az esetre a Javaslat megteremti az ott részletezett nyilvántartásokból történő adatigénylés jogalapját.

A Javaslat az eddig rendeleti szintű felhatalmazás helyett törvényi felhatalmazást ad a játékosvédelmi nyilvántartásban kezelt természetes személyazonosító és egyéb nyilvántartási adatok szerencsejáték-felügyeleti hatóság általi kezeléséhez a korlátozás megszűnését, megszüntetését követő 6 éves időtartamig, a nyilvántartás vezetése céljából. A Javaslat tartalmazza továbbá a hatóság felhatalmazását a játékosvédelmi nyilvántartásban szereplő adatok vonatkozásában a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból történő adatigénylésre, amelyre a hiányzó adatok pótlása, illetve azok megfelelőségének ellenőrzése érdekében kerülhet sor, továbbá amely a nyilvántartásban regisztrált játékos elhalálozási idejének és így a játékosvédelmi nyilvántartásból való kikerülésének időpontja meghatározása érdekében szükséges.

A hatályos szabályozás szerint az online szerencsejátékok (távszerencsejáték és online kaszinójáték) esetében a szerencsejáték műszaki-informatikai rendszerek auditálását az EGT valamely államának joga szerint szerencsejáték műszaki-informatikai rendszerek auditálására jogosult szervezet végezheti. A szerencsejáték műszaki-informatikai rendszerek auditálását a Javaslat értelmében a Magyarország kiberbiztonságáról szóló 2024. évi LXIX. törvény szerinti, „jelentős” vagy „magas” biztonsági osztályra nyilvántartásba vett auditor végezheti. Ezt meghaladóan azonban nem módosulnak a már jelenleg is kellően részletes auditálási szabályok, sem a szerencsejáték műszaki-informatikai rendszer megfelelőségére vonatkozó előírások.

A Javaslat rögzíti az auditálási okirat érvényességének időtartamát.

A Javaslat kiegészíti a hírközlő eszköz és rendszer által részvételi jogosultságot biztosító szerencsejáték szervezéshez szükséges auditálási okirat tartalmára vonatkozó előírásokat.

A normavilágosságot szolgáló jogtechnikai pontosítás, valamint felhatalmazás a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból történő adatigényléshez a szerencsejáték-felügyeleti és a szerencsejátékot népszerűsítő reklám tekintetében a hatósági és ellenőrzési eljárások lefolytatásához kapcsolódóan.

Az SZTFH felügyeleti jogkörében az Szjtv.-ben felsorolt szankcionálási eszközök alkalmazásával biztosítja, hogy a piacon ne működjön a játékosok érdekeit sértő, vagy az állami ellenőrizhetőséget nem biztosító szerencsejáték műszaki-informatikai rendszer. Az SZTFH a Javaslat alapján jogosult lesz a szervezőt, illetve az auditort új auditálásra kötelezni.

A Javaslat pontosítja a szerencsejáték-felügyeleti hatóság felhívásának címzetti körét, egyúttal kiterjeszti a jogintézmény alkalmazhatóságát a tiltott reklámot közzétevővel együttműködő személyekre, szervezetekre.

A Javaslat a szerencsejáték-felügyeleti hatóság felhívásában foglaltaknak eleget nem tevő személyekre, szervezetekre kiszabható bírság szankciót állapít meg.

Jogtechnikai pontosítás.

Az Szjtv. új 1. § (11a) bekezdéséhez kapcsolódó módosítások.

A Javaslat rögzíti az auditorokra vonatkozó speciális összeférhetetlenségi szabályokat.

A Javaslat alapján a próbajátékhoz a szerencsejáték-felügyeleti hatóság közreműködő személyt vehet igénybe. A közreműködő személlyel megbízási szerződést kell kötni, és részére a szerencsejáték-felügyeleti hatóság megbízólevelet állít ki, amely tartalmazza azt is, hogy a közreműködő személy milyen típusú ellenőrzésben vehet részt. A közreműködő személyre az ügyintézőre vonatkozó kizárási szabályokat kell alkalmazni.

A Javaslat alapján az elektronikus hírközlésről szóló törvénnyel összhangban a döntésben megjelölt kereső- és gyorsítótár-szolgáltató is kötelezettje a szerencsejáték-felügyeleti hatóság Szjtv. 36/G. § (1) és (4) bekezdése szerinti döntésének, továbbá az Szjtv. szerinti kötelezettsége teljesítését elmulasztó kereső- és gyorsítótár-szolgáltatót is bírsággal sújthatja a szerencsejáték-felügyeleti hatóság.

Értelmező rendelkezés.

Szövegcserés módosítások.

Hatályon kívül helyező rendelkezések.

A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Nytv.) módosítása – hasonlóan az Nytv. bányafelügyeletre vonatkozó, 2025. január 1-től hatályos 19/N. §-a rendelkezéséhez – biztosítja a szerencsejáték-felügyeleti hatóság számára szükséges, a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból történő adatigénylés jogosultságát mind a szerencsejáték-felügyeleti, mind a szerencsejátékot népszerűsítő reklám tekintetében fennálló hatásköre kapcsán. Az SZTFH látja el a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Sztfhtv.) 3. § (2) bekezdése alapján a szerencsejátékot népszerűsítő reklám tekintetében a Grtv. 5. § (1) bekezdésében és 21. §-ában foglaltak megsértése esetén a hatósági feladatokat is.

A szerencsejáték-felügyeleti hatósági tevékenység kapcsán a módosítást elsődlegesen az Szjtv. 1. § (6b) bekezdése alapján vezetett, az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 97. § (1) bekezdés a) pontja szerinti játékosvédelmi nyilvántartásban szereplő adatok tisztítása – a határozatlan időre elrendelt korlátozás megszűnésének, azaz a nyilvántartásból való kikerülés időpontja meghatározásának a szükségessége, illetve a nyilvántartásba való bejegyzéskor esetlegesen hiányzó adatok beszerzése – indokolja.

Az SZTFH szerencsejáték-felügyeleti és a szerencsejátékot népszerűsítő reklám tekintetében fennálló feladatainak ellátása kapcsán a Javaslat szerinti adatigénylési jogosultság az engedély nélküli szerencsejáték szervezésben, közvetítésben, reklámozásban részt vevő természetes személyekkel szemben lefolytatásra kerülő hatósági eljárások hatékonyabb lefolytathatóságát biztosítja.

A Javaslat meghatározza a feladatellátás érdekében igényelhető adatok körét.

A Bt. 6–6/B. §-a tartalmazza a hatósági engedély alapján gyakorolt bányászati jog kérelemre, a bányafelügyelet hozzájárulásával történő átruházásának, illetve a bányavállalkozó mint gazdasági társaság cégjogi változásainak – e körben különösen a bányavállalkozó szétválásának, más vállalkozással történő egyesülésének, átalakulásának – szabályait.

A bányászati jog átruházásával, vagy cégjogi változások miatt a bányavállalkozó személyének megváltozásával a bányavállalkozót illető jogosultságok és terhelő kötelezettségek az új bányavállalkozóra háramlanak. E körbe tartoznak a bányászati tevékenység végzésére vonatkozó hatályos engedélyek is. A jogbiztonság indokolja, hogy a bányászati tevékenységre vonatkozó hatályos bányafelügyeleti engedélyek tekintetében is kimondja a jogalkotó a jogutódlást. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az ingatlan-igénybevételi jogosultságot biztosító nyilatkozatok, megállapodások tekintetében is bekövetkezne a jogutódlás. Ha ezek a jognyilatkozatok nem tartalmaznak rendelkezést a bányászati jog átruházása tekintetében (praktikusan az új jogosítottra vonatkozó további hatályosságot), akkor ezek a jognyilatkozatok az új jogosított tekintetében nem hatályosak.

Az adminisztratív terhek csökkentése érdekében a Javaslat a Bt. 13. § (1) bekezdésének módosításával a Bt. 43/B. § (9) bekezdésében már alkalmazott megoldást terjeszti ki a szénhidrogén koncesszió tekintetében bekövetkező jogutódlásra is. A módosítás biztosítja, hogy a koncesszor személyében bekövetkező jogutódlásról elegendő lesz tájékoztatni a koncessziót kiíró felet, nem lesz szükség a koncessziós szerződés módosítására.

A koncesszió célját az szolgálja, ha a koncesszió jogosultja a bányatelek megállapítását követően minél hamarabb megkezdi a kitermelést. Ennek természetesen lehetnek műszaki akadályai (pl. felszíni technológia kiépítése), amelyek miatt a koncesszió jogosultja számára szükséges elegendő időt biztosítani arra, hogy a kitermelést megkezdhesse. Ha a koncesszió jogosultja a szerződésben meghatározott határidőn belül, legkésőbb azonban a bányatelek megállapításától számított öt éven belül az üzemszerű kitermelést nem kezdi meg, a szerződésben meghatározott térítést köteles megfizetni.

Az azonban nem lehet célja a koncessziónak, hogy a koncesszor a hatályos szabályozás alapján akár a koncessziós időszak végéig ne kezdje meg a kitermelést, és helyette térítést fizessen. Erre tekintettel szükséges az általános szabályoknak megfelelően egy időkorlátot beépíteni a kitermelés megkezdésére, amelynek elmulasztása ex lege a koncesszió megszűnését eredményezi.

A hatályos szabályozást pontosítja a Javaslat a tekintetben, hogy a kitermelés megkezdése csak az üzemszerű kitermelés megkezdését jelentheti.

A bányafelügyelet geotermikus energia kutatási engedélyezési eljárásában vizsgálni szükséges a tervezett kutatási projekt nemzeti energiapolitikai célokhoz való igazodását, a hőpiaci igényeknek való megfelelését, a geotermikus beruházás szükségességét társadalmi, fogyasztói, természeti erőforrás felhasználási szempontok szerint, amit jelenleg a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény egyes szabályainak veszélyhelyzetben történő eltérő alkalmazásáról szóló 178/2023. (V. 12.) Korm. rendelet alapján a Geotermikus Energia Bizottság mint szakmai tanácsadó testület végez. Figyelemmel arra, hogy a jogintézmény beváltotta a célját, és működése támogatja a hatékony és hosszú távon is fenntartható geotermikus projektek indítását, szükséges a veszélyhelyzeti kormányrendelet szabályainak beépítése a Bt.-be.

A Bt. 38. § (1) bekezdése alapján a meglévő bányászati létesítmény megközelítését az ingatlantulajdonos (kártalanítás ellenében) tűrni köteles, viszont ez a tűrési kötelezettség nem áll fenn a bányászati létesítmény építésével kapcsolatban. Gyakori eset, hogy a bányászati létesítmény megközelítése közútról nem lehetséges. A bányászati létesítmények építéséhez nagy mennyiségű építőanyagra, az általános mérettől eltérő berendezésekre van szükség (pl. fúrótorony), amelyeket az építés helyszínére kell szállítani. Ha a megközelítéshez szükséges terület tulajdonosával nem jön létre megállapodás, az építési helyszín megközelítéséhez szükséges terület kisajátítással biztosítható (EBD2015. K.4.). A kisajátítás azonban a tulajdonjog elvonását eredményezi, és a meglévő ingatlan feldarabolódásához vezethet. Megoldást jelent a problémára, ha az építési helyszín megközelítéséhez szükséges terület tekintetében szolgalom alapítható, hiszen ebben az esetben az ingatlanhasználat biztosítható a bányavállalkozó számára, ugyanakkor nem történik tulajdonelvonás, és az ingatlantulajdonos mégis kártalanításban részesül.

A bányafelügyeleti határozattal alapított elhelyezési szolgalom esetén, ha az üzemelési szolgalmat is a bányafelügyelet alapította, nincs rendezve az elhelyezési szolgalom ingatlan-nyilvántartásból történő törlése. Az üzemelési szolgalom alapítására tekintettel az elhelyezési szolgalom célja, funkciója megszűnik, mert az építési tevékenység befejeződött. A helyzet megoldására a Javaslat előírja, hogy a bányafelügyelet az üzemelési szolgalom alapításával együtt rendelkezik az elhelyezési szolgalom ingatlan-nyilvántartásból történő törléséről is.

Nemcsak engedélyek tekintetében lehet polgári jogi jogutódlás, hanem a bányászati jog tekintetében is. Ilyen eset, amikor a természetes személy bányavállalkozó meghal, és az örököse szerzi meg a bányászati jogot. Ebben az esetben is szükséges a jogosultság átvezetése a bányafelügyelet nyilvántartásán. A Javaslat ezért a hatályos szabályozást kiegészíti azzal, hogy nemcsak a bányafelügyelet által adott engedély, hanem a bányafelügyelet által adott jog esetében is köteles a jogutód a jogutódlást – annak megfelelő igazolása mellett – a jog megszerzését követően írásban a bányafelügyeletnek bejelenteni.

A bányafelügyelet feladatkörének kiegészítése a feltáró kutatás engedélyezésével kapcsolatos feladatokkal.

Kodifikációs pontosítás.

A hatályos Bt. nem rendelkezik az állami feltáró kutatás jogintézményéről. A Javaslat ennek törvényi szabályait alkotja meg, biztosítva az állam számára, hogy a hazai ásványvagyon tekintetében feltáró kutatást végezzen, amellyel a hazai ásványkincs előfordulásokra vonatkozó ismeretek növelhetőek, ezzel lehetővé téve a hazai bányászat növelését, tekintettel a piac számára a beruházások megalapozásához biztosítható többletinformációkra.

Az állam az ásványi nyersanyag-, pórustér és geotermikus energia potenciál megismerése, pontosítása érdekében az új szabályozás alapján feltáró kutatást végez, amely kutatás eredménye bekerül a Bt. 48/B. § (1) bekezdése szerinti ásványvagyon nyilvántartásba. A feltáró kutatás végzésére vonatkozó engedély nem minősül bányászati jognak.

Feltáró kutatást állami földtani feladatot ellátó költségvetési szerv, vagy többségi állami tulajdonban lévő gazdasági társaság folytathat azzal, hogy az arra vonatkozó kutatási munkatervet és a kutatási engedélyt a bányafelügyelet hagyja jóvá.

A Javaslat megállapítja a feltáró kutatás legfontosabb szabályait azzal, hogy a tevékenységgel kapcsolatos részletes szabályokat az SZTFH elnöke rendeletben állapítja meg.

A Bt. módosításhoz kapcsolódó felhatalmazó rendelkezés.

A módosítás a felszín alatti termálvíz kitermelésének nyomon követéséhez, a termálvíz állapotának folyamatos ellenőrzéséhez szükséges adatszolgáltatás és vízkémiai vizsgálatok részletszabályainak megalkotására vonatkozó felhatalmazást biztosítja.

A Bt. 22/A. § (8) és (9) bekezdését a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosításáról szóló 2005. évi CXXXVI. törvény 3. §-a emelte be a jogi szabályozásba. Az előterjesztői indokolás szerint „Alapvető követelmény, hogy – a szénhidrogénekre vonatkozó kutatásnál – a kizárólagos jog igénylője teljesítési kötelezettség vállalás mellett igazolja a kutatása programját, az ahhoz szükséges feltételek meglétét, a teljesítésre kielégítő biztosítékot nyújtson. A pénzügyi biztosíték megkövetelése megteremti a bányavállalkozók érdekeltségét abban, hogy a kutatási jogadomány elnyerése után munkaprogramjukat végrehajtsák és indokolatlanul ne foglaljanak le területet. A kutatás érinti a természeti, emberi gazdasági környezetet. A jogi szabályozás által megkövetelt feltételek, így különösen a környezet védelme, a tájrendezés, a verseny tisztaságának fenntartása stb. indokolják, hogy a kutatás abbahagyásakor, befejezésekor az ezek teljesítéséhez szükséges pénzügyi eszközök akkor is rendelkezésre álljanak, ha a kutatást végző a munkaprogramban foglalt feladatokat nem hajtotta végre, vagy az említett kötelezettségeit nem, vagy nem kielégítően képes teljesíteni.”

A szabályozás kapcsolódott a bányászati jogszerzéshez, amely a módosítás hatálybalépésekor a bányafelügyelet kutatási jogadományozásával történt, tehát hatósági engedélyen alapult a jogszerzés és nem koncesszióval lehetett a bányászati jogot megszerezni. A biztosíték mértéke igazodott ahhoz a követelményhez, hogy csak pénzügyileg alkalmas kérelmezők szerezhessék meg a szénhidrogének kutatására vonatkozó bányászati jogot, majd ennek birtokában sikeres kutatást követően kérelmezhessék a bányatelek megállapítását, majd a kitermelés engedélyezését. Ennek megfelelően jelentős biztosítékot kellett nyújtani a kutatási jog megszerzése során. Megjegyzendő, hogy a kutatást követően, a bányatelek megállapítást követő kitermelésnél már nem ez a kutatási biztosíték szolgált a Bt. 41. § (7) bekezdése szerinti biztosítékként.

A szénhidrogének tekintetében a jogi szabályozás megváltozott, és a bányászati jogot csak koncesszióval lehet megszerezni. A koncessziós pályázat elbírálásánál szempont a pályázó pénzügyi alkalmassága, amelyre tekintettel csak olyan pályázó nyerhet, amely alkalmas a koncessziós szerződés szerinti feladatok végrehajtására. A Bt. 22/A. § (8) bekezdése szerinti kutatási tevékenységhez kapcsolódó biztosíték funkcióját vesztette, és a kutatási tevékenység során is a Bt. 41. § (7) bekezdése szerinti biztosítékadási kötelezettséget szükséges teljesíteni, amely összegszerűségében meg is haladhatja a hatályos szabályozás szerinti 200 millió forintos összeget.

A Bt. 22/A. § (8) bekezdése szerinti biztosítéki szabály hatályban tartása a fentiek okán nem indokolt, mivel egyrészt zavart okoz a jogalkalmazás során, figyelemmel a koncessziós pályázati kiírásokban szereplő fedezeti biztosítékra, másrészt előnyt jelent kutatási koncesszióval már rendelkező pályázóknak (az egy vállalkozó jogosultságában álló kutatási területek számától és nagyságától, illetve az összes kutatási költségtől függetlenül egyidejűleg legfeljebb 1 milliárd forint összegű biztosíték nyújtása). Harmadrészt a koncessziós társaságnak a kutatási műszaki üzemi terv jóváhagyási eljárásban költségterven alapuló biztosítéki összeget kell szerepeltetnie (tehát a bányakár megtérítésére, környezetvédelmi, természetvédelmi kötelezettségek teljesítésére van fedezet), amelynek megfelelőségéről a bányafelügyelet dönt. A bányafelügyelet a biztosítéki összeg tekintetében a kérelemben szereplő összegnél magasabb összeget is megállapíthat.

Az Sztfhtv. 3. § Javaslat szerinti új (10) bekezdéséhez kapcsolódó módosítás.

Az Fdvtv. 3. § (1) bekezdés 15. pontjában meghatározott jogosulatlan dohánytermék kiskereskedelem fogalma a jogalkotó eredeti célja alapján kiterjedt az Fdvtv. 1. § (1) bekezdése szerinti valamennyi termék értékesítésre történő felkínálására is.

A fogalom bevezetését megelőzően az Fdvtv. 22. § (3) bekezdése a jogsértés alatt az Fdvtv. 1. § (1) bekezdése szerinti termék „üzletszerű értékesítésre vonatkozó tevékenység”-et szabályozta.

A jogalkalmazási gyakorlat nem egységes a tekintetben, hogy az „értékesítés” és az „értékesítésre vonatkozó tevékenység” azonos tartalommal bíró fogalmak-e. A közelmúlt joggyakorlatában kialakult olyan értelmezés is, mely szerint az értékesítés fogalma csak szűken értelmezhető, és az értékesítés feltételeinek megteremtését, így például az internetes kereskedelem keretében történő vételre felkínálást nem foglalja magában.

A jogosulatlan dohánytermék-kiskereskedelem minél szélesebb körben történő megakadályozása, megelőzése, az egységes jogértelmezés és jogalkalmazás, valamint a jogbiztonság megteremtése céljából indokolt a fogalom pontosítása oly módon, hogy az Fdvtv. 1. § (1) bekezdése szerinti termékekkel kapcsolatos jogosulatlan dohánytermék-kiskereskedelem fogalmába a fogyasztó számára történő felkínálás is egyértelműen beleértendő legyen.

A dohánybolti termékbemutatásra vonatkozóan az Fdvtv. hatályos 15/G. §-a alapján kormányrendelet kiegészítő szabályokat állapíthat meg. A kiegészítő szabályokat a dohányboltban értékesített egyes termékek ismertetésére és bemutatására vonatkozó különös szabályokról szóló 43/2025. (III. 13.) Korm. rendelet tartalmazza.

Annak érdekében, hogy a dohánytermék-nagykereskedők termékbemutatási tevékenysége ellenőrizhető legyen, bejelentési kötelezettséget szükséges meghatározni a termékbemutatást végezni szándékozók részére. Tekintve, hogy a bejelentési kötelezettség nem a hatályos Fdvtv. 15/G. §-a szerinti kiegészítő szabály, ezért szükséges egyfelől az Fdvtv. 15/G. §-ának bekezdésekre tagolása, másfelől pedig a bejelentési kötelezettség meghatározása.

Az Fdvtv. 17. §-ában foglalt, új ellenőrzési szabályokat szükséges a külön feljogosítás alapján dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet végzők esetében is alkalmazni.

Továbbá a dohánytermék-kiskereskedelmi engedéllyel rendelkezőkre vonatkozó 13. § (6) bekezdésében szabályozottakkal azonos tartalommal szükséges rendezni azt, hogy a külön feljogosított személyek által foglalkoztatott munkavállaló munkájáért a külön feljogosított ugyanolyan felelősséggel tartozik, mintha saját maga végezné a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet. E javaslatot különösen indokolják a 2024. évben végrehajtott ellenőrzések gyakorlati tapasztalatai.

Az Fdvtv.-ben új szabályozási elemként jelenik meg a termékbemutatás, amelynek kapcsán az esetleges jogsértések tekintetében sincs alkalmazható szankció. Erre tekintettel szükséges megteremteni a termékbemutatás bejelentését elmulasztó, illetve a termékbemutatást nem a kormányrendeletben foglaltaknak megfelelően végző dohánytermék-nagykereskedők szankcionálásának lehetőségét is. Bírságként a tiltott ajándékozás szankciójával azonos mértékű bírságtételt indokolt rögzíteni.

Az Fdvtv. 4. § (3) bekezdés f) pontja pontosításra kerül az Fdvtv. 15/G. §-ának módosításához kapcsolódóan, megteremtve az SZTFH-nak a dohánybolti termékbemutatást lehetővé tevő kormányrendeletben rögzített szabályok betartása ellenőrzéséhez szükséges hatáskörét.

Az Fdvtv. 15/C. § (1) bekezdése szintén pontosításra kerül az Fdvtv. 15/G. §-ának módosításához kapcsolódóan; a dohánytermék-kiskereskedő részéről a dohánytermék-nagykereskedőtől a termékbemutatási tevékenységért kapott juttatás elfogadását teszi lehetővé.

A dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység végzésére vonatkozó szabályok megsértése esetén kiszabható bírság jelenlegi legkisebb összege (30 ezer forint) 2015. február 1. napjától, több, mint 10 éve alkalmazandó. Tekintettel a bírságmérték bevezetése óta eltelt időre, az Fdvtv. 22. § (2) bekezdése szerinti jelenlegi legalacsonyabb bírságösszeg már nem alkalmas arra, hogy a jogsértő dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet végzőt a további jogsértések elkövetésétől visszatartsa, az SZTFH enyhébb mértékű rosszallását kifejezze, és eredményesen tereljen jogkövető magatartás felé.

A hatékony és eredményes jogalkalmazás érdekében az Fdvtv. szerinti bírság generális minimumának olyan mértékű megemelése szükséges, amely alkalmas a szankció céljának eléréséhez, ezen összeget a Javaslat 150 ezer forintban határozza meg.

A dohánytermék-nagykereskedők és más személyek tiltott ajándékozásának szankcionálása tekintetében az Fdvtv. 23. § (3) bekezdése szerinti – szintén 2015. február 1-től hatályos – bírság minimuma a gazdasági körülmények több mint 10 év alatt bekövetkezett változása, illetve az érintett vállalkozások gazdasági erejének megnövekedése miatt már nem képes funkcióját betölteni.

A hatékony és eredményes jogalkalmazás érdekében indokolt a bírság minimumot olyan összegre felemelni, amellyel a nagy gazdasági erővel rendelkező dohánytermék-nagykereskedők esetében is elérhető az újabb jogsértés megelőzése és a jogkövető magatartás felé terelő hatás.

Az Fdvtv. 26. § e) pontja pontosításra kerül az Fdvtv. 15/G. §-ának módosításához kapcsolódóan.

A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény alapján a földmérési és térképészeti tevékenység egységes alapjául az ország teljes területére kiterjedően alapponthálózatokat kell létesíteni és fenntartani. Alapponthálózati pontnak minősülnek az Országos Gravimetriai Hálózat pontjai, de azok létesítése a törvény szerint nem minősül állami alapmunkának, és az Országos Gravimetriai Hálózat pontjainak karbantartása, helyszínelése, valamint pótlásuk a hatályos szabályozás alapján a bányászati ügyekért felelős miniszter feladata. Az Országos Gravimetriai Hálózat pontjai tekintetében a tulajdonosi jogokat a bányászati ügyekért felelős miniszter által kijelölt szervezet gyakorolja.

Az állami feladatok hatékonyabb ellátása érdekében a Javaslat az Országos Gravimetriai Hálózat fenntartását átadja az SZTFH mint az állami földtani feladatokat ellátó szerv részére.

Az Sztfhtv. 3. § új (10) bekezdésének célja az Országos Gravimetriai Hálózattal kapcsolatos feladatok megjelenítése az SZTFH feladatai között.

Magyarország Alaptörvényének T) cikke alapján az önálló szabályozó szerv vezetőjének rendelete jogszabály; 23. cikk (4) bekezdése alapján pedig az önálló szabályozó szerv vezetője törvényben kapott felhatalmazás alapján, sarkalatos törvényben meghatározott feladatkörében adhat ki rendeletet.

Számos törvény mellett maga az Sztfhtv. is ad az SZTFH elnöke számára felhatalmazást rendeletalkotásra az SZTFH általános feladatai körében, amelyek tárgykörei megjelennek az Sztfhtv. különböző rendelkezései között. Bár az Sztfhtv. felhatalmazó rendelkezése (29. §) az Sztfhtv. 35. §-a alapján sarkalatosnak minősül, annak érdekében, hogy a jogalkotás során egyértelműen beazonosítható legyen az, hogy az adott SZTFH rendelet az SZTFH mely feladatkörében kerül kiadásra, az Sztfhtv. 29. §-ában felsorolt jogalkotási tárgyköröket a Javaslat feladatként is megjeleníti egy új, önálló 13/B. §-ban.

A Hatóság bírságbevételeinek felhasználásához kapcsolódó módosítás.

Szövegcserés módosítások.

Hatályba léptető rendelkezés és sarkalatossági záradék.