436/2025. (XII. 23.) Korm. rendelet indokolás

Ezen indokolás a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. §-a alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.

A kormányrendelet

a) a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény nemzetbiztonsági ellenőrzéssel összefüggő módosításáról szóló törvénnyel (a továbbiakban: Nbtv.-módosítás) és

b) a minősített adat védelméről szóló törvény és ezzel kapcsolatos más törvények, valamint a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény nemzetbiztonsági ellenőrzéssel összefüggő módosításával összefüggő törvények módosításáról szóló törvénnyel (továbbiakban: Kapcsolódó módosítás)

összefüggésben tartalmazza a kormányrendeleti szintű módosítási javaslatokat a jogrendszer koherenciájának biztosítása érdekében.

Szükséges azon rendelkezések és megfogalmazások módosítása vagy hatályon kívül helyezése, amelyek célja jelenleg a nemzetbiztonsági ellenőrzés jogalapjának ágazati jogszabályokban történő megteremtése: akár a nemzetbiztonsági ellenőrzés, akár a személyi biztonsági tanúsítvánnyal való rendelkezés, akár a minősített adatkezelési jogosultság előírása által, tekintettel arra, hogy ha fennáll a minősített adatkezelés lehetősége, akkor a minősített adatkezelésről szóló törvény rögzíti, hogy mi a teendő (pl. személyi biztonsági tanúsítvánnyal kell rendelkezni, amelynek feltétele, hogy le kell folytatni a nemzetbiztonsági ellenőrzést).

A módosító rendelkezés a nemzetbiztonsági ellenőrzés mellett megjeleníti az új jogintézményként bevezetésre kerülő egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzést is.

A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény módosítása értelmében, a személyi biztonsági tanúsítvány érvényes biztonsági szakvélemény birtokában is csak akkor adható ki a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Nbtv.) 74. § i) pont ia) alpontja alapján nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy részére, ha a foglalkoztató szerv vagy szervezet tájékoztatja a nemzetbiztonsági ellenőrzés lefolytatására jogosult nemzetbiztonsági szolgálatot, hogy az Nbtv. 74. § i) pont ia) alpontja alapján nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személyt – az Nbtv. 69. § (5) bekezdése szerinti keretszám terhére – az Nbtv. 69. § (7) bekezdése szerinti nyilvántartásba (a továbbiakban: nyilvántartás) vegye fel, és a nyilvántartásba vételről a nemzetbiztonsági szolgálat visszatájékoztatja a foglalkoztatót.

Fenti módosítással összhangban a Nemzeti Biztonsági Felügyelet működésének, valamint a minősített adat kezelésének rendjéről szóló 90/2010. (III. 26.) Korm. rendelet módosítása tartalmazza, hogy

a) személyi biztonsági tanúsítvány csak akkor adható ki az Nbtv. 74. § i) pont ia) alpontja alapján ellenőrzött személy esetében, ha az érintett szerepel a nyilvántartásban, vagy a személyi biztonsági tanúsítványt vissza kell vonni, ha a nyilvántartásban már nem szerepel; valamint

b) külföldi minősített adatra érvényes személyi biztonsági tanúsítványt akkor állíthat ki a Nemzeti Biztonsági Felügyelet, ha az érintett szerepel a nyilvántartásban; a módosítás alapján ezt a kezdeményező biztonsági vezetőnek kell igazolnia a Nemzeti Biztonsági Felügyelet felé, a nemzetbiztonsági szolgálat által a nyilvántartásba történő felvételről szóló igazolás másolatának megküldésével; valamint

c) a biztonsági szakvélemény már csak kockázatmentes lehet.

Technikai módosítás.

A Nemzeti Biztonsági Felügyelet működésének, valamint a minősített adat kezelésének rendjéről szóló 90/2010. (III. 26.) Korm. rendelet hatályos rendelkezései alapján a biztonsági tárolók és a biztonsági terület napi használatban lévő kulcsait legalább 2. kategóriájú reagáló erőnél (akik személyi biztonsági tanúsítvánnyal nem rendelkeznek) vagy elektronikai tárgyvédelemmel felügyelt elektronikus kulcstárolóban kell elhelyezni. Ugyanezen kulcsok tartalék példányait azonban csak személyi biztonsági tanúsítvánnyal rendelkező reagáló erőnek lehet őrzés céljából átadni.

A fentiekre figyelemmel, valamint a koherens szabályozás megteremtése érdekében, szükséges a tartalékkulcsok őrzésére vonatkozó rendelkezést a napi használatban lévő kulcsokra vonatkozó előíráshoz igazítani. Nem indokolt a tartalékkulcsokra vonatkozó szigorúbb szabályozás fenntartása.

A rendelkezés értelmében módosításra, illetve elhagyásra kerülnek az ágazati jogszabály azon rendelkezései, amely meghatározta a nemzetbiztonsági ellenőrzés jogalapját, tekintettel arra, hogy a nemzetbiztonsági ellenőrzés jogalapját kizárólag az Nbtv. határozza meg, azon rendelkezésekben, ahol továbbra is indokolt a jogalap megjelenítése, ott az Nbtv. érintett rendelkezésére történik a hivatkozás.

A jövőben biztonsági szakvélemény már csak kockázatmentes lehet, ennek megfelelően a módosítás elhagyja az érintett rendelkezésekből a „kockázatmentes” szóhasználatot.

A kiegészítéssel a közös biztonsági terület létrehozására jogosult szervek esetében a közös biztonsági területen elhelyezett rendszer közös felügyelete megvalósítható.

A közös biztonsági terület létrehozására jogosult szervek esetében a közös biztonsági területen üzemeltetett rendszeren csak nemzeti adatforrású minősített adatok kezelése megengedett. Figyelemmel arra, hogy a közös rendszer alkalmazása kockázatot jelent a minősített adatkezelés szükséges ismeret elve vonatkozásában, ezért a rendszer hálózat részét nem képezheti, csupán önálló lehet, a szerveknek pedig külön adathordozóval (kivehető merevlemezzel) kell rendelkezniük. Az adathordozókon általánosan feltüntetendő adatokon túl (nyilvántartási szám, tárolható legmagasabb minősítési szintű adat minősítési szintje) szükséges az adathordozót alkalmazó szerv nevének a feltüntetése is, illetve – ugyancsak a szükséges ismeret elvének biztosítása érdekében – használaton kívül az elkülönített tárolásról gondoskodni.

A rendelkezés alapján a „nemzetbiztonsági kockázat” kifejezés „foglalkoztatást nemzetbiztonsági szempontból befolyásoló információ”-ra módosul, figyelemmel arra, hogy egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés során nem nemzetbiztonsági kockázatot, hanem a foglalkoztatást nemzetbiztonsági szempontból befolyásoló információt állapít meg a nemzetbiztonsági szolgálat.

A rendelkezések több tárgykörben tartalmaznak módosítást a nemzetbiztonsági ellenőrzés és a felülvizsgálati eljárás során a biztonsági kérdőív kitöltésének eljárási szabályairól, valamint a nemzetbiztonsági ellenőrzéssel összefüggésben a lényeges adatokban bekövetkezett változás bejelentésének rendjéről szóló 418/2016. (XII. 14.) Korm. rendelet vonatkozásában:

a) a nemzetbiztonsági ellenőrzés mellett megjelenítésre kerül az új jogintézményként bevezetésre kerülő egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés is,

b) a biztonsági kérdőívet az Nbtv. alapján a jövőben – kifejezett engedélyezés hiányában – elektronikus úton kell kitölteni, valamint

c) gyakorlati jogalkalmazás során felmerült módosítási igények átvezetése.

A rendelkezés alapján a „nemzetbiztonsági kockázat” kifejezés „foglalkoztatást nemzetbiztonsági szempontból befolyásoló információ”-ra módosul, figyelemmel arra, hogy egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés során nem nemzetbiztonsági kockázatot, hanem a foglalkoztatást nemzetbiztonsági szempontból befolyásoló információt állapít meg a nemzetbiztonsági szolgálat. A módosítás értelmében továbbá a nemzetbiztonsági ellenőrzés mellett megjelenítésre kerül az új jogintézményként bevezetésre kerülő egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés is.

Abban az esetben, ha az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés eredményeként a foglalkoztatást nemzetbiztonsági szempontból befolyásoló információ merült fel, az állományilletékes parancsnok a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 54/B. § (1) bekezdése szerinti döntéseket hozhatja meg. Ha korábban – a Hszt. 42. § új (1a) bekezdése alapján – nem került sor a kifogástalan életvitel ellenőrzésnek az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés kezdeményezésével egyidejűleg történő lefolytatására, akkor az állományilletékes parancsnok a foglalkoztatást nemzetbiztonsági szempontból befolyásoló információ felmerülése esetén a döntésének megalapozására kezdeményezheti a kifogástalan életvitel ellenőrzését, a Hszt. 42. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés alapján. Az állományilletékes parancsnok személyzeti döntésének „támogatása” érdekében azonban a soron kívüli ellenőrzés lefolytatását célszerű csupán 15+15 nap alatt lefolytatni, amely szabály a kormányrendelet módosítását indokolja.

Az Nbtv. és ennek megfelelően a Hszt. módosítása következtében az Országgyűlési Őrség kifogástalan életvitel ellenőrzését az Alkotmányvédelmi Hivatal fogja ellátni, ezért szükséges a kormányrendeletben a koherencia megteremtése.

Tekintettel arra, hogy a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állományának jogállásáról szóló 2024. évi LXX. törvény (a továbbiakban: Pnbjt.) alapján is lehetőség van nemzeti szakértőként történő foglalkoztatásnak, és a nemzetközi szervezeteknél nemzeti szakértőként történő foglalkoztatásról szóló 200/2022. (VI. 7.) Korm. rendelet más rendelkezései ki is egészültek a Pnbjt.-vel, szükséges a 7. § (1) bekezdésének kiegészítése is a Pnbjt.-vel, amely kimondja, hogy a napidíjra jogosult nemzeti szakértőt többek között az eredeti jogállási törvénye (jelenleg a Kit., a Küt. vagy a Hszt.) szerinti illetményén felül az e rendeletben meghatározott egyéb juttatások illetik meg.

A honvédek jogállásáról szóló 137/2024. (VI. 28.) Korm. rendelet módosítása értelmében a nemzetbiztonsági ellenőrzés mellett megjelenítésre kerül az új jogintézményként bevezetésre kerülő egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés is. A módosítás alapján továbbá a „nemzetbiztonsági kockázat” kifejezés „foglalkoztatást nemzetbiztonsági szempontból befolyásoló információ”-ra módosul, figyelemmel arra, hogy egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés során nem nemzetbiztonsági kockázatot, hanem a foglalkoztatást nemzetbiztonsági szempontból befolyásoló információt állapít meg a nemzetbiztonsági szolgálat.

Az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzéshez indokolt a nemzetbiztonsági ellenőrzéshez hasonlóan jogkövetkezmény előírása, ennek érdekében a módosítás rögzíti, hogy foglalkoztatást nemzetbiztonsági szempontból befolyásoló információ felmerülése esetén, ha nem kerül fenntartásra a jogviszony abban az esetben felmentési tilalom nem illeti meg az érintettet.

A módosítás megteremti annak lehetőségét, hogy miniszteri jogkörben hozott döntés alapján az állomány tagja továbbra is viselhesse az MH vezénylő zászlós rendfokozatot a külföldi szolgálat időtartam alatt, ha a külföldi vezénylő zászlósi beosztás parancsnoki struktúrában elfoglalt helye, valamint kiemelkedő reprezentációs jellege azt indokolttá teszi.

A módosítás lehetővé teszi a katonák vezénylését magántulajdonú gazdasági társaságokhoz, abban az esetben is, ha az adott gazdasági társaság honvédelmi vagy védelmi és biztonsági érdeket nem szolgál, vagy nem működik közre a honvédelmi feladatok ellátásában, de a katonák speciális honvédelem-specifikus szaktudására szükség van.

Az Nbtv.-módosítással összhangban módosításra kerül a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső jogviszony helyett a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy/munkakör fogalomhasználat, továbbá nemzetbiztonsági ellenőrzés mellett megjelenítésre kerül az új jogintézményként bevezetésre kerülő egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzés is.

A módosítás azzal összhangban szükséges, hogy a jövőben biztonsági szakvélemény helyett tájékoztató is kerülhet kiállításra, tekintettel arra, hogy amennyiben a nemzetbiztonsági ellenőrzés eredménye alapján nemzetbiztonsági kockázat került megállapításra, akkor biztonsági szakvéleményt nem állít ki a nemzetbiztonsági szolgálat, ehelyett tájékoztatja a kezdeményezőt a nemzetbiztonsági kockázat felmerüléséről és emiatt a biztonsági szakvélemény kiállításának hiányáról.

Hatályba léptető rendelkezés.