441/2025. (XII. 23.) Korm. rendelet
441/2025. (XII. 23.) Korm. rendelet
egyes gazdálkodási szabályokról
[1] Az Országgyűlés a fővárosi önkormányzat csődjének elkerülését szolgáló hitel nyújtásáról szóló 2025. évi CXXXIV. törvény elfogadásával kíván finanszírozási lehetőséget nyújtani a fizetési nehézséggel küzdő Budapest Főváros Önkormányzata részére a közszolgáltatások aggálytalan ellátása érdekében, az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság által nyújtott segélyhitel révén.
[2] Az [1] preambulumbekezdés szerinti segélyhitel igénylése esetén az adós mellékkötelezettségként a hitel rendelkezésre állását vagy a kölcsön folyósítását követő hat hónapon belül a Kormány rendeletében meghatározottak szerint részletes vagyonleltárt köteles készíteni. A rendelet meghatározza a vagyonleltár tartalmát és összeállításának részletes szabályait, valamint az adatszolgáltatás részletszabályait.
[3] A segélyhitel igénylése esetén a fővárosi önkormányzatnak konszolidált – a tulajdoni részesedésével működő gazdasági társaságokra vonatkozó információkat is magában foglaló – költségvetést kell készítenie. E hitelkonstrukció keretében elengedhetetlen a hitelt folyósító pénzintézet részére az adósságkorlát vizsgálatával, a banki hitelképességi vizsgálattal, a hitelnyújtásra vonatkozó döntés vizsgálatával, a csődkockázat elemzésével, a reorganizációval, valamint a transzferár jellegű belső ügyek indokoltságának vizsgálatával összefüggő információk rendelkezésre állásának biztosítása, ezért – a hitelt folyósító pénzintézet szükséges információkat tartalmazó adatokról történő tájékoztatása céljából – a fővárosi önkormányzat részére olyan adatszolgáltatási kötelezettség előírása indokolt, amely ezen adatokat összefogottan és minél teljesebb körben, átlátható módon tartalmazza.
[4] E rendelet célja továbbá az üzemeltetési szolgáltatások költségeinek kontroll alatt tartása és a közbeszerzések költséghatékony lebonyolításának elősegítése.
[5] A rendelet meghatározza az egyes gazdálkodói körök, ágazatok vagy speciális tevékenységek számviteli elszámolásának, könyvvezetésének különös szabályait, amelyek eltérnek az általános számviteli előírásoktól, így biztosítva a pénzügyi adatok egységes, szabályozott és átlátható kezelését.
[6] A módosítások célja a számviteli törvényi és egyéb kapcsolódó jogszabályi változások átvezetése a sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeleteken, továbbá a számviteli előírások gyakorlati alkalmazása során szerzett tapasztalatok alapján szükséges pontosítások végrehajtása.
[7] A kormányrendelet megteremti a jogszabályi koherenciát a Magyarország 2026. évi központi költségvetéséről szóló 2025. évi LXIX. törvénnyel és egyéb államháztartási tárgyú törvényekkel, az államháztartás működését érintő szabályok kormányrendeleti szintű átvezetésével.
[8] A rendelet célja továbbá az is, hogy az adminisztratív terhek csökkentése érdekében megteremtse a lehetőséget a Magyar Államkincstár által működtetett elektronikus adatszolgáltató rendszer adatszolgáltatásai egy részének automatikus kitöltésére.
[9] A Kormány
a fővárosi önkormányzat csődjének elkerülését szolgáló hitel nyújtásáról szóló 2025. évi CXXXIV. törvény 8. § a) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 2. alcím és a 18. § (1) bekezdése tekintetében a fővárosi önkormányzat csődjének elkerülését szolgáló hitel nyújtásáról szóló 2025. évi CXXXIV. törvény 8. § b) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 3. alcím és a 18. § (2) bekezdése tekintetében a Magyarország 2025. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2024. évi LXXIV. törvény 257/C. §-ában kapott felhatalmazás alapján,
a 19–23. §, a 25. § és az 1. melléklet tekintetében a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 178. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 132. §-a alapján, a Magyar Nemzeti Bank elnöke előzetes véleményének kikérésével,
a 24. § tekintetében a csődeljárásról és a felszámolásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 84/A. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 26. § tekintetében a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 178. § (1) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 27. § tekintetében az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (1) bekezdés 23. pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 28. §, a 29. § 2. pontja és a 3. melléklet tekintetében az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (1) bekezdés 27. pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 29. § 1. pontja, a 31. § 1. pontja és a 2. melléklet tekintetében az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (1) bekezdés 16. pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 30. § tekintetében az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (1) bekezdés 11. pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 31. § 2. pontja tekintetében az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (1) bekezdés 39. pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 32–34. § tekintetében a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 178. § (1) bekezdés h) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 35. § tekintetében a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény 201. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 36–39. § tekintetében a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 178. § (1) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 40. § tekintetében a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 178. § (1) bekezdés i) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. A fővárosi vagyonleltár tartalma és összeállításának részletes szabályai
1. § (1) A fővárosi önkormányzat csődjének elkerülését szolgáló hitel nyújtásáról szóló 2025. évi CXXXIV. törvény (a továbbiakban: segélyhiteltörvény) 1. § (2) bekezdése szerinti fizetési nehézséggel küzdő önkormányzat (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: adós) a segélyhiteltörvény 4. § (3) bekezdés b) pontja szerinti részletes vagyonleltárát a segélyhiteltörvény szerinti hitel rendelkezésre állását követő hat hónapon belül készíti el és küldi meg az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MFB Zrt.) részére.
(2) Ha a hitelszerződés a segélyhiteltörvény 3. §-a szerint jön létre, a részletes vagyonleltárt az adós a kölcsön folyósítását követő hat hónapon belül készíti el és küldi meg az MFB Zrt. részére.
(3) A vagyonleltárhoz a megküldés során a vagyonleltárról készült független könyvvizsgálói jelentést is csatolni kell.
(4) A vagyonleltár megküldésének módjáról, technikai részleteiről az MFB Zrt. a kölcsön folyósításától – vagy a (2) bekezdés szerinti esetben a kölcsön folyósításától – számított egy hónapon belül tájékoztatja az adóst. Az e bekezdés szerinti határidő elmulasztása esetén az adós papír alapon vagy elektronikusan az MFB Zrt. hivatalos kézbesítési címére történő megküldéssel teljesítheti az adatszolgáltatási kötelezettségét.
2. § (1) A vagyonleltár az adós ingó és ingatlan vagyonelemeit, vagyoni értékű jogait – ideértve az immateriális javakat, az értékpapírokat, valamint a követeléseket, bankszámla-követeléseket is – tételesen tartalmazza.
(2) A fővárosi önkormányzat mint adós esetében a vagyonleltárban elkülönítetten kell bemutatni a forgalomképtelen törzsvagyonba, a korlátozottan forgalomképes törzsvagyonba és a törzsvagyon körébe nem tartozó, forgalomképesnek minősülő üzleti vagyonba tartozó vagyonelemeket.
(3) A vagyonleltárban fel kell tüntetni, ha az érintett vagyonelem más személy részére vagyonkezelésbe adás, bérbeadás, üzemeltetésbe adás, koncesszióba adás vagy egyéb, a vagyonelem használatát biztosító jogcímen átadásra került, megjelölve a vagyonelem használóját, az átadás jogcímét, időtartamát, valamint azt, hogy az átadás közfeladat ellátását szolgálja-e.
(4) A vagyonleltárban meg kell jelölni azt a naptári napot, amelyre nézve az adós vagyonelemeinek adatait tartalmazza.
(5) A (4) bekezdés szerinti időpont nem lehet korábbi, mint a segélyhiteltörvény szerinti hitel rendelkezésre állásának – vagy az 1. § (2) bekezdése szerinti esetben a kölcsön folyósításának – napja.
3. § (1) A vagyonleltárba az adós által a rá irányadó jogszabályoknak – így különösen a számvitelről szóló törvénynek, az államháztartás számviteléről szóló kormányrendeletnek, valamint a fővárosi önkormányzat mint adós vagyonáról szóló önkormányzati rendeletnek (a továbbiakban: önkormányzati vagyonrendelet) – megfelelően nyilvántartott, tulajdonában álló vagyonelemek kerülnek felvételre.
(2) A vagyonleltár tartalmazza a vagyonelemek bekerülési értékét, könyv szerinti értékét, értékvesztését, értékhelyesbítését, valamint a 2. § (3) bekezdése szerinti esetekben az átadott vagyonelemmel kapcsolatos visszapótlási kötelezettség állományát.
(3) Ha a fővárosi önkormányzat mint adós által készített vagyonleltárban szereplő ingatlan vagyonelemek köre vagy bruttó értéke eltér az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanvagyon nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjéről szóló kormányrendelet szerinti ingatlanvagyon-kataszterben szereplő adatoktól, az eltérés okát és rendezésének módját a vagyonleltárban tételesen indokolni kell.
(4) A vagyonleltár a külföldi pénznemben nyilvántartott vagyonelemek esetében tartalmazza az átváltáskor használt valuta- vagy devizaárfolyamot.
4. § (1) A vagyonleltárban az adós feltünteti a 3. § (1) bekezdése szerinti vagyonelemek vonatkozásában azok utolsó tételes, fizikai leltározásának időpontját.
(2) A vagyonleltár összeállítása során azon vagyonelemek tételes fizikai leltározását kell elvégezni, amelyek esetében az utolsó tételes fizikai leltározás időpontja három évnél régebbi.
(3) A vagyonleltárnak tételesen, ellenőrizhető módon kell tartalmaznia az adós eszközeit mennyiségben és értékben.
(4) A (2) bekezdés szerinti leltározás alatt – az (5) bekezdésben foglaltak kivételével – a mennyiségi felvétellel történő leltározást kell érteni.
(5) Az immateriális javak, az idegen helyen tárolt, letétbe helyezett értékpapírok, a dematerializált értékpapírok, valamint a követelések – ideértve a bankszámla-követeléseket is – leltározását egyeztetéssel kell végrehajtani.
(6) A fővárosi önkormányzat mint adós a leltározás során az önkormányzati vagyonrendeletben, az adós – a segélyhiteltörvény 1. § (2) bekezdés b) pontja szerinti – gazdasági társaság a számvitelről szóló törvényben és a leltározási szabályzatában foglaltaknak megfelelően jár el.
2. A fővárosi konszolidált költségvetés tartalma és összeállításának részletes szabályai
5. § Ezen alcím alkalmazásában
1. kapcsolt felek: a fővárosi önkormányzat és az általa irányított vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv, a fővárosi önkormányzat és a tulajdonában álló gazdasági társaság, valamint a fővárosi önkormányzat tulajdoni részesedésével működő gazdasági társaság, a közöttük mint felek között fennálló gazdasági kapcsolatra tekintettel;
2. összesített elemi költségvetés: a fővárosi önkormányzat, valamint az irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerveinek a fővárosi önkormányzat költségvetési évre vonatkozó költségvetési rendeletében megállapított eredeti bevételi és kiadási előirányzatai egységes rovatrend szerinti részletezését összesítetten tartalmazó kimutatás.
6. § (1) A segélyhiteltörvény 2. § (1) bekezdése szerint igényelt, valamint a segélyhiteltörvény 3. § (3) bekezdése szerint létrejött szerződés szerinti hitel, kölcsön lehívásakor a segélyhiteltörvény 1. § (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben a fővárosi önkormányzat konszolidált költségvetést készít.
(2) A konszolidált költségvetés a segélyhiteltörvény 2. § (1) bekezdése szerint igényelt, valamint a segélyhiteltörvény 3. § (3) bekezdése szerint létrejött szerződés szerinti hitelt, kölcsönt, illetve hitelkeretet nyújtó MFB Zrt. részére a hitel, kölcsön nyújtásával összefüggő elemzések és vizsgálatok lefolytatásához szükséges gazdálkodási adatokról való tájékoztatást szolgáló adatszolgáltatás szerinti dokumentum, amely a költségvetési évre vonatkozóan magában foglalja
a) a fővárosi önkormányzat költségvetési évre vonatkozó költségvetési rendelete alapján elkészített és az irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervei előirányzatait is tartalmazó összesített elemi költségvetését,
b) a fővárosi önkormányzatnak a költségvetési év első napja és a hitel rendelkezésre állása vagy a kölcsön folyósítása közül a korábbi időpontot követő negyedik hónap utolsó napja között eltelt időszakra vonatkozóan az összesített elemi költségvetés előirányzatainak alakulását az 5. § 2. pontja szerinti adatok feltüntetése mellett azonos szerkezetben és részletezettségben, átlátható módon a tárgyévi előirányzatok és előirányzat-átcsoportosítások összegszerű változásait, indokait és tervezett hatását, és az előirányzatokkal azonos szerkezetben a hitel rendelkezésre állása vagy a kölcsön folyósítása közül a korábbi időpontot figyelembe véve a folyósítás időpontjáig az egyes előirányzatok teljesítési adatait,
c) az összesített elemi költségvetésben kimutatott költségvetési egyenleg finanszírozásának módját, annak a segélyhiteltörvény szerinti hitelfelvétel folyósításának időpontjáig történő alakulását jogcímenként, valamint annak összegét,
d) a fővárosi önkormányzat tulajdonában álló gazdasági társaság költségvetési évre vonatkozó pénzforgalmi szemléletben figyelembe veendő bevételeit és kiadásait, ezek különbözetét, a negatív különbözet esetén a hiányzó bevétel finanszírozásának módját jogcímenként,
e) a kapcsolt felek közötti tételeket, valamint
f) a pénzeszközök és a forgatási célú értékpapírok, valamint az állampapírok állományát.
(3) A fővárosi önkormányzat tulajdonában álló gazdasági társaság a fővárosi önkormányzat (1) bekezdése szerinti kötelezettségének teljesítése érdekében köteles az ezen alcím szerint meghatározott tartalommal és módon a gazdálkodására vonatkozó összesített adatait a fővárosi önkormányzat rendelkezésére bocsátani.
7. § (1) A konszolidált költségvetésben szereplő adatokat a költségvetési év első napjára, valamint a hitel folyósítása, rendelkezésre állása szerinti időpontokra forintban kell megadni. A külföldi pénzértékre szóló tételek esetében külön meg kell jeleníteni az átváltáskor használt valuta- vagy devizaárfolyamot.
(2) A konszolidált költségvetés részét képező összesített elemi költségvetés tartalmára vonatkozó előírásokat a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) a honlapján közzéteszi.
(3) Az összesített elemi költségvetést, a hitellehívás időpontja szerinti adatokat tartalmazó összesített elemi költségvetést, valamint a költségvetési év első napja és a hitel rendelkezésre állása vagy a kölcsön folyósítása közül a korábbi időpontot követő negyedik hónap utolsó napja között eltelt időszakra vonatkozóan az összesített elemi költségvetés előirányzatainak alakulására vonatkozó adatokat, a különböző időpontok szerinti adatok közötti eltéréseket az összesített elemi költségvetés (2) bekezdés szerinti űrlapjának mintája alapján kell bemutatni.
(4) A fővárosi önkormányzat tulajdonában álló gazdasági társaság a költségvetési évre vonatkozóan, a hitellehívás időpontja szerinti időpont tényadataira vonatkozóan, valamint e két időpont közötti eltérésekre kiterjedően mutatja be bevételei és kiadásai adatait pénzforgalmi szemléletben.
(5) A konszolidált költségvetésben külön ki kell mutatni a fővárosi önkormányzat és az irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervei között egymással szemben fennálló
a) közvetített szolgáltatás miatt fennálló tételeit és összegét, valamint
b) az a) pontba nem tartozó követeléseit és kötelezettségeit jogcímenként és szerződésenként bekerülési értéken összegezve.
(6) A konszolidált költségvetésben külön ki kell mutatni a fővárosi önkormányzat, a fővárosi önkormányzat irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerve és a fővárosi önkormányzat tulajdonában álló gazdasági társaságok között egymással szemben fennálló,
a) a közfeladat-ellátással kapcsolatos szerződésből adódó számlázott követelések és kötelezettségek állományát jogcímenként és szerződésenként bekerülési értéken összegezve,
b) a nem közfeladat-ellátással kapcsolatos szerződésből adódó számlázott követelések és kötelezettségek állományát jogcímenként és szerződésenként bekerülési értéken összegezve,
c) a közfeladat-ellátással kapcsolatos szerződésből adódó visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatásokkal, kölcsönökkel kapcsolatos követelések és kötelezettségek állományát jogcímenként és szerződésenként bekerülési értéken összegezve,
d) a nem közfeladat-ellátással kapcsolatos szerződésből adódó visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatásokkal, kölcsönökkel kapcsolatos követelések és kötelezettségek állományát jogcímenként és szerződésenként bekerülési értéken összegezve, és
e) az a)–d) pontba nem tartozó ügyletekkel kapcsolatos pénzforgalmi tételeket.
(7) A konszolidált költségvetésben külön ki kell mutatni a fővárosi önkormányzat tulajdonában álló gazdasági társaságok tekintetében az egymás között fennálló,
a) közfeladat-ellátással kapcsolatos szerződésből adódó számlázott követelések és kötelezettségek állományát jogcímenként és szerződésenként bekerülési értéken összegezve,
b) nem közfeladat-ellátással kapcsolatos szerződésből adódó számlázott követelések és kötelezettségek állományát jogcímenként és szerződésenként bekerülési értéken összegezve,
c) közfeladat-ellátással kapcsolatos szerződésből adódó visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatásokkal, kölcsönökkel kapcsolatos követelések és kötelezettségek állományát jogcímenként és szerződésenként bekerülési értéken összegezve,
d) nem közfeladat-ellátással kapcsolatos szerződésből adódó visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatásokkal, kölcsönökkel kapcsolatos követelések és kötelezettségek állományát jogcímenként és szerződésenként bekerülési értéken összegezve, és
e) az a)–d) pontba nem tartozó ügyletekkel kapcsolatos pénzforgalmi tételeket.
8. § (1) A konszolidált költségvetésben be kell mutatni a fővárosi önkormányzat és az irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervei, valamint a fővárosi önkormányzat tulajdonában álló gazdasági társaság hitelfolyósításkor fennálló kötelezettségeinek jogcímenként összesített értékét, azok lejárata szerinti alábbi bontásban:
a) 30 napon belüli,
b) 31–60 napos,
c) 61–90 napos,
d) 91–180 napos,
e) 181–360 napos és
f) 360 napon túli.
(2) A konszolidált költségvetésben az (1) bekezdés szerinti kötelezettségek esetében külön tételes tájékoztatást kell adni a fővárosi önkormányzat és az irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervei, valamint a fővárosi önkormányzat tulajdonában álló gazdasági társaság faktorálással érintett fennálló szerződéseiről, azok összegéről jogcímenként.
(3) A konszolidált költségvetésben a fővárosi önkormányzat és a fővárosi önkormányzat irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervei, valamint a fővárosi önkormányzat gazdasági társaságai tekintetében szervezetenként tételesen fel kell sorolni a tulajdonában lévő alábbi pénzeszközök és pénzügyi eszközök költségvetési évi nyitó állományát, a hitel folyósításig eltelt időszak alatti állományváltozását és a költségvetési év fennmaradó időszakában várható alakulását, forgatási célú értékpapírok, valamint állampapírok esetén azok lejáratát az alábbi bontásban:
a) lekötött forint és deviza bankbetét,
b) a pénztárak, csekkek, betétkönyvek,
c) a forintszámlák,
d) a devizaszámlák és
e) forgatási célú értékpapírok, állampapírok.
9. § A fővárosi önkormányzat által elkészített és a könyvvizsgáló által hitelesített konszolidált költségvetés fővárosi önkormányzat közgyűlése (a továbbiakban: közgyűlés) elé terjesztésének határideje tekintetében a segélyhiteltörvény 4. § (3) bekezdése szerinti határidőre szükséges figyelemmel lenni. A konszolidált költségvetés közgyűlés általi elfogadását rögzítő határozat mellékletét kell, hogy képezze az általa elfogadott konszolidált költségvetés.
3. Egyes üzemeltetési szolgáltatások költségellenőrzésének részletes szabályai
10. § A Kormány a költségellenőrzéssel kapcsolatos feladatok ellátására a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóságot (a továbbiakban: KEF) jelöli ki.
11. § (1) Az államháztartásért felelős miniszternek (a továbbiakban: miniszter) a Magyarország 2025. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2024. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Törvény) 257/A. § (1) bekezdése szerinti véleményének kiadására irányuló kérelmet (a továbbiakban: kérelem) az ajánlatkérő – központosított közbeszerzési eljárás esetén az ajánlatkérő központi beszerző szerv – (a továbbiakban: kérelmező) nyújtja be.
(2) A kérelemnek tartalmaznia kell
a) a kérelmező és a nyertes ajánlattevő nevét, székhelyét, valamint a közvetlen elérhetőségét biztosító címét, telefonszámát és e-mail-címét,
b) a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 9. § (1) bekezdés h) és i) pontjában meghatározott esetekben előkészített szerződések esetén a szerződő felek nevét, székhelyeit, valamint a közvetlen elérhetőségét biztosító címét, telefonszámát és e-mail-címét, továbbá
c) azt, hogy a Törvény 26. mellékletében meghatározott mely üzemeltetési szolgáltatással kapcsolatban szükséges a miniszter véleménye.
(3) A kérelmet a KEF által üzemeltetett informatikai felületen kell legalább az alábbi dokumentumok csatolásával egyidejűleg benyújtani:
a) közbeszerzési eljárás előkészítése során a becsült érték megállapításával és az ajánlati árra vonatkozó előírásokkal kapcsolatban keletkezett valamennyi dokumentum, a közbeszerzési dokumentumok, tárgyalásos eljárás során a tárgyalási jegyzőkönyvek,
b) a Kbt. 9. § (1) bekezdés h) és i) pontja szerinti szerződések előkészítése során a becsült érték megállapításával és az ajánlati árra vonatkozó előírásokkal kapcsolatban keletkezett valamennyi dokumentum, a megkötendő szerződés, feladatleírás, műszaki leírás és ezekkel egyenértékű dokumentumok, illetve adott esetben a szerződéskötést megelőző beszerzési eljárásban keletkezett valamennyi dokumentum,
c) a nyertes ajánlat, beleértve valamennyi hiánypótlást, felvilágosítást, indokolást és módosítást.
(4) A központosított közbeszerzési eljárás eredményes lefolytatását és a nyertes ajánlat kiválasztását követően – a Kbt. 104. és 105. §-a szerinti keretmegállapodás vagy keretszerződés megkötése előtt – a (3) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni.
(5) A hatályos szerződések módosítása esetén a kérelmet a KEF által üzemeltetett informatikai felületen kell az alábbi dokumentumok csatolásával egyidejűleg benyújtani:
a) a hatályos szerződés,
b) a szerződésmódosítás tervezete,
c) a szerződésmódosítás indokolása és az azt alátámasztó dokumentumok.
12. § (1) A kérelmező közbeszerzési eljárás esetén a 11. § (3) bekezdésében meghatározott dokumentumokra vonatkozó adatszolgáltatást a KEF által üzemeltetett informatikai felületen keresztül történő benyújtás helyett a Kbt. szerinti elektronikus közbeszerzési rendszerhez (a továbbiakban: EKR) történő hozzáféréssel is teljesítheti. Ebben az esetben a KEF a kérelem benyújtását követő 1 munkanapon belül felhívja a kérelmezőt az EKR-ben rendelkezésre álló adatok esetében az adatok hozzáférhetővé tételére.
(2) A költségellenőrzési eljárásban az EKR használatát a kérelmező, a KEF és a KEF arra kijelölt foglalkoztatottjai részére az EKR üzemeltetője az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendeletben foglaltak szerint biztosítja.
13. § (1) Ha a kérelmező olyan dokumentumot nyújt be a KEF-nek, illetve tölt fel a KEF által üzemeltetett informatikai felületre, amely nem nyitható meg vagy a KEF rendelkezésére álló eszközökkel nem olvasható, a KEF legfeljebb 3 munkanapos határidő tűzésével az informatikai rendszeren keresztül megküldött értesítésben a kérelmezőt a dokumentum javítására irányuló hiánypótlásra hívja fel.
(2) Ha a benyújtott vélemény kiadása iránti kérelem hiányos vagy a szakvélemény kiadhatóságához szükséges megfelelő adatot nem tartalmazza, a KEF a kérelem kézhezvételét követő 5 munkanapon belül a kérelmezőt írásban – legfeljebb 7 munkanapos határidő tűzésével – hiánypótlásra hívja fel, amely felhívás tartalmazza a hiánypótlási határidő elmulasztásának jogkövetkezményeit is.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltak alapján meghatározott határidő elmulasztása esetén a miniszter egyet nem értő véleményt ad ki. Ez esetben a kérelmező jogosult legfeljebb egy alkalommal az érdemben el nem bírált költségellenőrzési kérelmét új eljárásban ismételten előterjeszteni.
(4) A határidők tekintetében a napokban, hónapokban vagy években megállapított határidőbe vagy időtartamba (a továbbiakban együtt: határidő) a kezdőnap nem számít bele. Kezdőnap az a nap, amelyre a határidő megkezdésére, valamint folytatólagos számítására okot adó cselekmény vagy egyéb körülmény esik. Ha a határidő utolsó napja nem munkanapra esik, a határidő csak az ezt követő legközelebbi munkanapon jár le.
14. § (1) A KEF a beérkezett kérelmet és a hozzá csatolt, illetve ahhoz kapcsolódóan feltöltött dokumentumokat, valamint a döntési javaslatot a kérelem benyújtását követő 8 munkanapon belül megküldi a miniszter részére.
(2) A miniszter a rendelkezésre álló dokumentumok alapján dönt az egyetértő véleményének megadásáról. A miniszter értékeli, hogy a kérelmező által az eljárást megindító felhívásban meghatározott, a Kbt. 76. § (2) bekezdése szerinti értékelési szempontok, a közbeszerzési dokumentumok, valamint a nyertes ajánlat szerinti ár, illetve egységár összhangban állnak-e.
(3) Ha a KEF a Törvény hatálya alá tartozó beszerzés tekintetében az ajánlatkérő, akkor a KEF a 11. § (3) és (5) bekezdésében meghatározott dokumentumokat a miniszter által vezetett minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) részére elektronikusan küldi meg vagy az EKR-ben hozzáférést biztosít a minisztérium kijelölt foglalkoztatottjai részére. Ebben az esetben a kérelem elbírálásában kizárólag a minisztérium foglalkoztatottjai vesznek részt.
15. § A miniszter véleményét megküldi a KEF részére. A KEF – kivéve, ha a KEF a kérelmező – a miniszter költségellenőrzési véleményét elektronikusan vagy postai úton küldi meg a kérelmező részére. A miniszter egyetértő véleménye alapján a feltételes közbeszerzési eljárás eredményesen lezárható, illetve a kérelemmel érintett szerződés, szerződésmódosítás megköthető.
16. § A költségellenőrzési eljárás során a kérelem elbírálásában nem vehet részt a kérelmező, a Kbt. 25. § (4) bekezdésében meghatározott személy, valamint az a személy, aki a kérelemmel érintett beszerzési eljárásban benyújtott ajánlatok elbírálásában, illetve a Kbt. 9. § (1) bekezdés h) és i) pontja szerinti szerződések előkészítésében közreműködött, továbbá az, akitől az ügy tárgyilagos megítélése egyéb okból nem várható el.
4. Záró rendelkezések
17. § (1) Ez a rendelet – a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) A 3. alcím az e rendelet kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
(3) A 28. §, a 29. §, a 31. § 1. pontja, a 36–39. §, a 2. melléklet és a 3. melléklet 2026. január 1-jén lép hatályba.
18. § (1) A 6. § (2) bekezdése szerinti előírásokat a Kincstár legkésőbb a hitel első rendelkezésre állásáról vagy a kölcsön folyósításáról szóló fővárosi önkormányzati jelzést követő három hónapon belül teszi közzé a honlapján.
(2) A 3. alcím rendelkezéseit a 3. alcím hatálybalépését követően kezdeményezett költségellenőrzési eljárásokra kell alkalmazni.
19. § A Magyar Nemzeti Bank éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 221/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet 8. § (7) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az egyéb bevételek között kell kimutatni a Tv. szerinti egyéb bevételek közé tartozó bevételt és az MNB által folytatott minden olyan pénzügyi, illetve nem pénzügyi tevékenységből származó jutalék- és díjbevételt, amely nem tartozik a (2)–(5) bekezdés szerinti bevételek közé, így különösen:]
20. § A Magyar Nemzeti Bank éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 221/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet 9. § (6) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
[Az egyéb ráfordítások között kell kimutatni Tv. szerinti egyéb ráfordítások közé tartozó ráfordítást és az MNB által folytatott minden olyan pénzügyi, illetve nem pénzügyi tevékenységből származó jutalék- és díjráfordítást, amely nem tartozik az (1)–(5) bekezdés szerinti ráfordítások közé, így különösen:]
21. § A Magyar Nemzeti Bank éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 221/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet
a) 4. § (3) bekezdésében a „felügyeleti tevékenységből származó követeléseket (felügyeleti díjelőírásokat, kiszabott bírságokat)” szövegrész helyébe a „felügyeleti és hatósági tevékenységből származó követeléseket (felügyeleti díjelőírásokat, kiszabott bírságokat, igazgatási szolgáltatási díjakat, megtérítendő eljárási és egyéb költségeket)” szöveg,
b) 9. § (1) bekezdés a) pontjában a „kincstári számláinak összevont egyenlege” szövegrész helyébe a „kincstári egységes számláinak mindenkori egyenlege” szöveg
lép.
22. § A Magyar Nemzeti Bank éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 221/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet 2. számú melléklete az 1. melléklet szerint módosul.
23. § A Magyar Nemzeti Bank éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 221/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet 2. számú melléklet „BEVÉTELEK” alcím „V. Egyéb bevételek” pont 3. alpontjában a „Felügyeleti tevékenységből” szövegrész helyébe a „Felügyeleti és hatósági tevékenységből” szöveg lép.
24. § A felszámolás számviteli feladatairól szóló 225/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet 5. § (3) bekezdés a) pontjában a „használatban lévő 200 ezer forint” szövegrész helyébe a „használatban lévő, a számviteli törvény 80. § (2) bekezdésében meghatározott összeg” szöveg lép.
25. § Hatályukat vesztik a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 250/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 9. § (5) bekezdésében az „országos napilapnak a világ valutáinak árfolyamaira vonatkozó tájékoztatójában közzétett,” szövegrészek.
26. § (1) A könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételéről szóló 93/2002. (V. 5.) Korm. rendelet 10/B. §-a a következő (9a) bekezdéssel egészül ki:
„(9a) A szakmai szervezetként minősített szervezetet a nyilvántartásba vételt végző szervezet a könyvviteli szolgáltatást végzők továbbképzésében közreműködő szakmai szervezetként veszi nyilvántartásba.”
(2) A könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételéről szóló 93/2002. (V. 5.) Korm. rendelet 10/B. §-a a következő (12)–(13b) bekezdéssel egészül ki:
„(12) A (9a) bekezdés szerint nyilvántartásba vett szakmai szervezet a szakmai szervezeti minősítés feltételeit érintő változásokat azok bekövetkezését követő 8 napon belül, a nyilvántartásban szereplő adataiban bekövetkezett változásokat azok bekövetkezését követő 60 napon belül köteles bejelenteni a 12. számú mellékletben meghatározott adattartalommal és az adatváltozást igazoló dokumentum csatolásával a nyilvántartásba vételt végző szervezetnél.
(13) A (9a) bekezdés szerinti szakmai szervezeti minősítés annak visszavonásáig hatályos. A minősítés visszavonását és ezzel együtt a nyilvántartásból való törlés tényét a nyilvántartásba vételt végző szervezet az egységes Kormányzati Portálon közzéteszi.
(13a) A nyilvántartásba vételt végző szervezet visszavonja a minősítést, és törli a szervezetet a szakmai szervezetek nyilvántartásából, ha
a) a szervezet két egymást követő továbbképzési évben (10) bekezdés szerinti bejelentést nem tesz,
b) megállapítást nyer, hogy a szervezet a (8)–(8b) bekezdésben foglalt feltételeknek a minősítési eljárás időpontjában nem felelt meg, vagy ezen feltételek már nem állnak fenn,
c) azt a szervezet maga kérelmezi,
d) a szervezet jogutód nélkül szűnt meg,
e) a szervezet a (12) bekezdés szerinti, a minősítés feltételeit érintő változások bejelentési kötelezettségét elmulasztja, vagy
f) a szervezet a (12) bekezdés szerinti adatváltozás-bejelentési kötelezettségét elmulasztja, és e kötelezettségének a nyilvántartásba vételt végző szervezet felszólítását követően sem tesz eleget.
(13b) A szakmai szervezeti minősítési eljárás során az Ákr. rendelkezéseit kell alkalmazni a számviteli törvényben és az e rendeletben foglaltak figyelembevételével.”
27. § Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 150. § (1) bekezdése a következő t) ponttal egészül ki:
(Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv és a fejezeti kezelésű előirányzat kötelezettségvállalással terhelt költségvetési maradványának kell tekinteni)
28. § Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 165. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az államháztartás információs rendszerében)
(nyilvántartást vezet.)
29. § Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet
1. 4. melléklete a 2. melléklet,
2. 5. melléklete a 3. melléklet
szerint módosul.
30. § Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 52. § (4) bekezdés a) pontjában a „miniszterelnöki biztost” szövegrész helyébe a „miniszterelnök politikai igazgatóját, a miniszterelnöki biztost” szöveg lép.
31. § Hatályát veszti az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet
2. 188. §-a.
32. § A mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolóról szóló 398/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet 4. § (3) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A mikrogazdálkodói beszámoló 1. melléklet szerinti mérlegén fel kell tüntetni)
33. § A mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolóról szóló 398/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet
a) 8. § (8) bekezdésében a „200 ezer forintnál” szövegrész helyébe az „az Szt. 80. § (2) bekezdésében meghatározott értéknél” szöveg,
b) 1. mellékletében foglalt táblázat A:5 mezőjében a „200 ezer forinttól” szövegrész helyébe az „az Szt. 80. § (2) bekezdésében meghatározott értéktől” szöveg
lép.
34. § Hatályát veszti a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolóról szóló 398/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet
a) 3. melléklet 4. pont 45–47. alpont 474. pontja,
b) 3. melléklet 5. pont 56. alpont 563. pontja.
35. § A kollektív befektetési formák befektetési és hitelfelvételi szabályairól szóló 78/2014. (III. 14.) Korm. rendelet a következő 38/A. §-sal egészül ki:
„38/A. § (1) Ha a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény végrehajtásáról szóló 35/2024. (II. 29.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 35/2024. (II. 29.) Korm. rendelet] 13. § (1) bekezdés b) pontja szerinti fejlesztés alatt álló lakás célú ingatlan tulajdonjogát az ingatlanalap érvényes előszerződés alapján megkötésre kerülő szerződéssel az előszerződés aláírását követően 4 éven belül megszerzi, és az előszerződés alapján előlegként az ingatlanalap által megfizetett – egyéb adót vagy adó jellegű kötelezettséget nem tartalmazó – összeget az ingatlanalap számviteli nyilvántartása elkülönítetten tartalmazza, akkor az ingatlanalap számviteli nyilvántartásaiban szereplő eszköz a 35/2024. (II. 29.) Korm. rendelet 13. § (1) bekezdése tekintetében a 40%-os nettó eszközértékre vetített minimum limit számítása során ingatlanként figyelembe vehető.
(2) Ha az előszerződés teljesítésének bármely okból történő meghiúsulásának eredményeként a 35/2024. (II. 29.) Korm. rendelet 13. § (1) bekezdése szerinti mérték alá csökken az ingatlanalap eszközeinek mértéke, akkor az ingatlanalap köteles ennek tényét a Felügyeletnek a tudomásszerzést követő 5 napon belül bejelenteni és a bejelentést követő 3 hónapon belül ennek a limitkövetelménynek való megfelelésről gondoskodni.”
36. § A számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 479/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E rendelet hatálya a Tv. 3. § (1) bekezdés 4. pontjában meghatározott egyéb szervezetek közül:]
[terjed ki.]
37. § A számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 479/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet 4. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A sportról szóló törvény szerinti sportfióktelep a civil szervezetekre vonatkozó előírásokat a sportról szóló törvény előírásaival összhangban köteles alkalmazni.”
38. § A számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 479/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet 8. § (3a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3a) Az egyéb szervezetnek – ideértve a 3. § (3) és (4) bekezdése szerinti egyéb szervezetet is – az éves beszámolóval egyidejűleg nem kell üzleti jelentést készíteni.”
39. § A számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 479/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet a következő 65. §-sal egészül ki:
„65. § (1) E rendeletnek az egyes gazdálkodási szabályokról szóló 441/2025. (XII. 23.) Korm. rendelettel megállapított 8. § (3a) bekezdését először a 2026. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.
(2) E rendeletnek az egyes gazdálkodási szabályokról szóló 441/2025. (XII. 23.) Korm. rendelettel megállapított 8. § (3a) bekezdését a 2025. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazni lehet.”
40. § A mérlegképes könyvelői, az adótanácsadói és az okleveles adószakértői szabályozott szakmák hatósági képzéséről és vizsgáztatásáról szóló 607/2023. (XII. 22.) Korm. rendelet 1. melléklet 3. pont 3.4. alpont 3.4.2. pont a) alpontjában és 3. pont 3.5. alpont 3.5.5. pont a) alpontjában az „a hivatalos okirat a következő kódú vizsgákat tartalmazza: AB, MA, FA, LW, PM, TX, FR, AA, FM” szövegrész helyébe az „a hivatalos okiraton az összes vizsga teljesítésének dátuma a felmentési kérelem benyújtását megelőző 10 éven belül van” szöveg lép.
Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök
1. melléklet a 441/2025. (XII. 23.) Korm. rendelethez
„3. Felügyeleti és hatósági tevékenységből származó ráfordítások”
2. melléklet a 441/2025. (XII. 23.) Korm. rendelethez
1. Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 4. melléklet C) pontjában foglalt táblázat C:5 mezője helyébe a következő rendelkezés lép:
|
(C) |
|
(5) |
Az előző havi kifizetéseket terhelő |
2. Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 4. melléklet C) pontjában foglalt táblázat C:6 mezője helyébe a következő rendelkezés lép:
|
(C) |
|
(6) |
Az előző havi kifizetéseket terhelő |
3. Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 4. melléklet C) pontjában foglalt táblázat C:8 mezője helyébe a következő rendelkezés lép:
|
(C) |
|
(8) |
Az előző havi kifizetéseket terhelő |
4. Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 4. melléklet C) pontjában foglalt táblázat C:10 mezője helyébe a következő rendelkezés lép:
|
(C) |
|
(10) |
Az előző havi kifizetéseket terhelő |
5. Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 4. melléklet C) pontjában foglalt táblázat C:12 mezője helyébe a következő rendelkezés lép:
|
(C) |
|
(12) |
Az előző havi kifizetéseket terhelő |
6. Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 4. melléklet C) pontjában foglalt táblázat C:14 mezője helyébe a következő rendelkezés lép:
|
(C) |
|
(14) |
Az előző havi kifizetéseket terhelő |
7. Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 4. melléklet C) pontjában foglalt táblázat C:16 mezője helyébe a következő rendelkezés lép:
|
(C) |
|
(16) |
Az előző havi kifizetéseket terhelő |
8. Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 4. melléklet C) pontjában foglalt táblázat C:18 mezője helyébe a következő rendelkezés lép:
|
(C) |
|
(18) |
Az előző havi kifizetéseket terhelő |
9. Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 4. melléklet C) pontjában foglalt táblázat C:20 mezője helyébe a következő rendelkezés lép:
|
(C) |
|
(20) |
Az előző havi kifizetéseket terhelő |
10. Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 4. melléklet C) pontjában foglalt táblázat C:22 mezője helyébe a következő rendelkezés lép:
|
(C) |
|
(22) |
Az előző havi kifizetéseket terhelő |
3. melléklet a 441/2025. (XII. 23.) Korm. rendelethez
|
(A |
B |
C |
D |
E |
|
|---|---|---|---|---|---|
|
1 |
Kötelezett |
Tartalom |
Címzett |
Határidő |
Megjegyzés) |
|
5a |
államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokra és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatra vonatkozó eltérésekkel, a központi kezelésű előirányzatok – a Kincstár által könyvelt központi kezelésű előirányzatok kivételével –, a fejezeti kezelésű előirányzatok kezelő szerve vagy az Áht. 49. §-a szerinti lebonyolító szerve |
költségvetési szerv, fejezeti kezelésű előirányzat, központi kezelésű előirányzat követelései, kötelezettségvállalásai, kötelezettségei és más fizetési kötelezettségei a Kincstár szabályzata alapján |
Kincstár |
gazdasági esemény felmerüléséhez illeszkedően |
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás