449/2025. (XII. 29.) Korm. rendelet indokolás

Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (6) bekezdése és a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés b) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.

A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (a továbbiakban: Méptv.) a korábban hatályos a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvényben meghatározott műemlékvédelmi jogintézményeket újraszabályozta, a kulturális örökség elemei közül a műemlékekre vonatkozó szabályozás a Méptv.-ben jelenik meg. A Méptv. felhatalmazó rendelkezései alapján indokolt, hogy a törvényi szinten meghatározott jogintézményekre vonatkozó részletszabályok, eljárási szabályok is újraszabályozásra kerüljenek kormányrendeleti szinten. Az új műemlékvédelmi rendeleti szintű szabályozás a kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 68/2018. (IV. 9.) Korm. rendelet műemlékre vonatkozó rendelkezéseinek helyébe lép.

A Méptv. újraszabályozta a műemlék fogalmát, a műemléket átfogó megjelölésként használva az országosan védett nemzeti emlékre és az önkormányzati rendelettel védett helyi emlékre. Jelen rendelet tárgyi hatálya a nemzeti emléknek minősülő műemlékekre vonatkozó szervezetrendszerre, a védetté nyilvánításukra, nyilvántartásukra, a védelmükkel kapcsolatos követelményekre, hatósági eljárási szabályokra terjed ki. A helyi emlékeknek minősülő műemlékekre csak a helyi emlékek nyilvános adatbázisára vonatkozó 18–19. § határoz meg szabályokat.

A rendeletben alkalmazott fogalomrendszer összeállításánál szempont volt, hogy ne csak a normaszövegben előforduló fogalmak meghatározására kerüljön sor, hanem a rendelet műemlékvédelmi végrehajtási kódex jellegéből kiindulva, a rendelethez szorosan kapcsolódó műemléki szakértői tevékenységekhez kapcsolódó kormányrendeletben megjelenő fogalmak is jelen rendeletben kerüljenek meghatározásra.

A rendelet kijelöli az örökségvédelemmel kapcsolatos hatósági feladatokat ellátó hatóságokat, így örökségvédelmi hatóságként a fővárosi és vármegyei kormányhivatalt, valamint a műemléki nyilvántartást vezető hatóságként a minisztert, aki egyben a Méptv. 110. § (4) bekezdésében meghatározott örökségvédelmi szakértő szervi feladatokat is ellátja. A rendelet részletezi mindazokat a feladatokat, amelyeket a szakértő szerv jogosultsággal rendelkező szakértő személyes közreműködése vagy szakvéleménye útján lát el.

A rendelet felsorolja az örökségvédelmi hatóságok nem hatósági feladatait, amelyek mindenkori célja a műemlék fenntartható, integrált szemléletű, a védelmet és fejlesztést összehangoló megőrzésének elősegítése, a szakmai és társadalmi együttműködés biztosítása.

Az Országos Műemléki Tanács a Méptv. 110. § (2) bekezdésében meghatározott testület, amely döntéseivel a kulturális örökség védelméért felelős miniszter munkáját segíti, különös tekintettel a műemléki védési eljárás során fejti ki álláspontját és az országos főépítész munkáját támogatja műemléket érintő ügyekben.

A műemléki védettség, a védettség megszűnése, a védettség módosítása a kulturális örökség védelméért felelős miniszter által kiadott miniszteri rendelettel történik. A műemléki nyilvántartási hatósági eljárás indulhat civil kezdeményezésre (védetté nyilvánítás kezdeményezése) vagy hivatalból is. A civil kezdeményezésre indult eljárás esetén, amennyiben egyértelműen megállapítható, hogy szakmailag indokolatlan a kezdeményezés, a védési eljárás megindítására nem kerül sor. Amennyiben nem kerül elutasításra a kérelem, értékmeghatározó szakértői dokumentáció készül, a vizsgálati szakaszban is juthat olyan megállapításra a nyilvántartási hatóság, amely kizárja a védési vagy törlési eljárás folytatását. Amennyiben szakmailag indokolt a védés vagy a törlés, az értékmeghatározó szakértői dokumentációra figyelemmel hozza meg a kulturális örökség védelméért felelős miniszter a döntését, melynek eredményeként miniszteri rendeletet ad ki.

A műemlékekre és a műemléki sajátos helyszínekre vonatkozó információk a műemléki nyilvántartásba kerülnek bejegyzésre, a nyilvántartás adattartalma jelen rendeletben kerül meghatározásra, csakúgy, mint az annak kapcsán nyújtható adatszolgáltatás feltételei és keretei is.

A Méptv. 149. § (5) bekezdése előírja, hogy a helyi emléknek minősülő műemlékekről nyilvános adatbázist kell vezetni, mely önkormányzati adatszolgáltatáson alapuló, nem közhiteles adatbázis. A helyi emlékek adatbázisának adattartalmát és a helyi emlékre vonatkozó önkormányzati adatszolgáltatás módját, az adatszolgáltatással érintett adatok körét a rendelet részletesen meghatározza.

A korábbi rendelkezések általános jellegű szempontjaival ellentétben a rendelet pontosan, részletesen írja le mindazokat a műemlékvédelmi követelményeket, amelyeket az egyes eljárásokban, illetve a műemlékek hasznosítása során érvényre kell juttatni. Így amellett, hogy a műemléki értéket fizikai valójában, alkotórészeivel és tartozékaival együtt kell megőrizni, biztosítani szükséges még a műemléki értékleltárba, illetve a műemléki nyilvántartásba felvett értéke tekintetében többek között a történeti beépítési mód, beépítettség, tömeg, szintszám, arányrendszer, homlokzat, tető, épületszerkezetek, nyílászárók, anyaghasználat, valamint térstruktúra megőrzését is. Ezen túlmenően további konkrét előírásokat is tartalmaz a rendelet a műemléki értékek megjelenését érintő és érvényesülésüket befolyásoló tevékenységek szabályozása érdekében.

A rendelet általános jellegű és konkrét követelményeket határoz meg a műemléki védelem alatt álló történeti kert, történeti temetkezési helyek, valamint műemléki terület (műemléki jelentőségű terület, valamint történeti táj és műemléki környezet) vonatkozásában, amelyek biztosítják az egyes műemléki értékek érvényesülését, hitelességük, kortörténeti jellegük fennmaradását.

A rendelet meghatározza, hogy a műemléken, a műemlék telkén, műemléki sajátos helyszíneken végzett tevékenységek közül melyek örökségvédelmi vagy egybefoglalt örökségvédelmi engedély kötelesek, továbbá mikor kell örökségvédelmi bejelentési eljárást lefolytatni. A korábbi előírásokhoz képest újdonság, hogy az örökségvédelmi hatóság jár el műemléken, műemlék telkén építésügyi hatáskörben, ebben az esetben az általános építésügyi előírásokat tartalmazó, az építésügyi hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről szóló 281/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet előírásai mellett jelen rendeletben meghatározott műemlékvédelmi követelményeket is vizsgálni kell az eljáró hatóságnak. A tevékenységek világos kategorizálása a minél egyértelműbb és átláthatóbb lehatárolást segíti. A bejelentési eljárások köre a korábbi szabályozáshoz képest kibővül az állagmegóvással és – az üzembiztonság megtartására irányuló rendtartási, tisztítási vagy javítási tevékenység kivételével – a jókarbantartással.

A Budapest – a Duna-partok, a Budai Várnegyed és az Andrássy út világörökségi terület a műemlékek kiemelkedően magas száma, a helyi emlékek magas száma miatt, valamint mert ez az egyetlen olyan világörökségi terület, amelynek esetében a megőrzendő egyetemes érték az épített örökség látványa, sajátos eljárási szabályok megalkotását teszi indokolttá. E világörökségi területen – a műemléki egyedi védett épületekre ki nem terjedően – a kisebb mértékű felújítás vagy átalakítás esetén örökségvédelmi bejelentés helyett településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni. Az eljárás során az önkormányzat vizsgálja a műemlékvédelmi követelmények érvényesülését.

Az örökségvédelmi hatósági eljárások lefolytatása az építésügyi és örökségvédelmi hatósági eljárások elektronikus lefolytatását támogató dokumentációs rendszerben, vagyis az ÉTDR-ben történik, az erre vonatkozó szabályokat, valamint az esetlegesen személyesen vagy elektronikus adathordozón benyújtott dokumentumok kezelésének rendjét is meghatározza a rendelet.

Az örökségvédelmi bejelentési eljárásban a hatóság a bejelentést tudomásul veszi, vagy jogszabálysértés, illetve a műemlékvédelmi követelmények nem teljesülése esetén a tudomásulvételt megtagadja, és a tervezett tevékenység elvégzését vagy a kialakult szabálytalan állapot fennmaradását megtiltja. Ugyanígy az örökségvédelmi engedélyezési eljárásban a hatóság dönt az örökségvédelmi engedély kiadásáról, módosításáról, vagy jogszabálysértés, a műemlékvédelmi követelmények nem teljesülése esetén az engedély kiadását megtagadja.

A hatóság örökségvédelmi bejelentés vagy engedély kapcsán vizsgálja a közölt ingatlan adatainak helyességét, az építéstörténeti tudományos dokumentáció, értékleltár meglétét és szakmai minőségét, a tervezett tevékenység műemléki értékekre gyakorolt hatását, a helyi építési szabályzatban, valamint a településrendezési, építésügyi és területrendezési jogszabályokban előírt építésügyi követelményeket, illetve hogy az érintett műemléki érték régészeti elemként, vagy a kulturális javak körében védett-e. Ezen vizsgálatban a hatóság kikérheti az örökségvédelmi szakértő szerv vagy a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ (MÉM MDK) szakértői véleményét. A hatósági eljárásban elkészült dokumentációk összességét a műemléki nyilvántartási hatóság, illetve a MÉM MDK felé megküldi.

Az örökségvédelmi engedélyezés során a hatóság részletes vizsgálatot folytat le, ennek alapján adja ki az engedélyét, amelyben a tevékenység jellegétől függően kikötéseket írhat elő. A korábbi szabályozáshoz képest újdonság, hogy a hatóság restaurátori zsűri összehívását írja elő, amennyiben a tervezett tevékenység restaurátori munkarészeket is magában foglal. Az örökségvédelmi engedély időbeli hatályával kapcsolatban részletes szabályokat fogalmaz meg a rendelet.

Az örökségvédelmi bejelentési eljárásban a tervezett tevékenységet a hatóság tudomásul veszi, melyet kérelemre hatósági bizonyítvánnyal igazol. Szükség esetén a tevékenységet csak kikötésekkel veszi tudomásul, ebben az esetben a tudomásulvételről döntést hoz. Ha a tervezett tevékenység a műemlékvédelmi követelményeknek nem felel meg, vagy jellege, célja a bejelentés tartalmából nem ítélhető meg, a hatóság a tevékenységet határozattal megtiltja.

A hatóság előzetes tájékoztatás keretében nyilatkozhat arról, hogy a bejelentésre, valamint az örökségvédelmi engedélyezési eljárás lefolytatására vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni, ha a hatóság megítélése szerint, illetve az értékleltár alapján egyértelműen eldönthető, hogy a tervezett tevékenység a műemléki értéket nem roncsolja vagy nem érinti, és műemlék vagy műemléki terület esetén a védett érték megjelenését, érvényesülését nem befolyásolja. Ez a lehetőség jellemzően a minimális beavatkozással járó, kisléptékű tevékenységekre vonatkozik, amelyek ugyanakkor a műemlékek jókarbantartása érdekében elengedhetetlenek.

A szakhatóságként vagy szakkérdést vizsgáló hatóságként a tervezett tevékenység engedélyezéséhez hozzájárulását a hatóság csak akkor adhatja meg, ha a műemlékvédelmi követelmények, valamint a világörökségről szóló 2011. évi LXXVII. törvényben meghatározott követelmények teljesülnek.

A Méptv. 124. §-a meghatározza a műemlék ingatlan egysége megőrzésének követelményét, amelyet a telekalakítási eljárások során is érvényesíteni kell. A telekalakítási eljárásban, amennyiben az műemléket érint, az örökségvédelmi hatóság szakkérdést vizsgál, a vizsgálat szempontjait tartalmazza a szabályozás.

A hatóság ellenőrzi a műemléki érték meglétét, állapotát, fenntartását, ennek kapcsán állapotfelvételi adatlapot tölt ki, a védett műemléki érték megőrzését elősegítő javaslatokat fogalmaz meg, valamint az I. bírságkategóriába sorolt műemlékek esetében ellenőrzi az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló kormányrendeletben meghatározott szervizkönyv vezetését.

Vizsgálja továbbá a hatóság a restaurálások folyamatát, ellenőrzi, hogy megfelelő jogosultsággal rendelkező szakértő végzi-e a tevékenységet, illetve hogy a tevékenység megvalósítása a hatósághoz benyújtott terv és dokumentáció alapján, a műemlékvédelmi követelmények és a biztonsági előírások betartásával történik-e. Ha a hatóság azt állapítja meg, hogy a megvalósítást jogosulatlanul, szakszerűtlenül, a műemlékvédelmi követelményeknek nem megfelelően végzik, akkor megtiltja a tevékenység végzésének folytatását, és felügyeleti intézkedést tesz.

Ha a hatóság a tevékenység végzésének folytatását megtiltotta, elrendeli a szabálytalan állapot megszüntetését, ennek végrehajtását ellenőrzi. A tervezett tevékenység megvalósítását tovább folytatni csak a szabálytalan állapot megszüntetése után lehet. A rendelet meghatározza a szabálytalan állapot fogalmát.

Műemléki környezetben a műemlék, a műemléki jelentőségű területen, műemlék történeti tájon a védettséget megalapozó érték zavartalan érvényesülése érdekében a hatóság a nem illeszkedő építmények, műtárgyak eltávolítását vagy átalakítását is elrendelheti.

A műemléki érték szabályossá tételét a hatóság ellenőrzi, azt írásban (esetleges feltételekhez kötötten) elfogadja vagy elutasítja. Ezekben az esetekben a hatóság műemlékvédelmi bírság kiszabásáról intézkedik. Ha a műemléki érték szabálytalan állapota helyreállítással nem orvosolható, a hatósághoz benyújtott bejelentés vagy engedélykérelem mellékleteitől eltérően végzett tevékenységek befejezésével megvalósult állapot fennmaradására engedélyt ad, és műemlékvédelmi bírság kiszabásáról intézkedik.

A hatóság a tulajdonos és a települési önkormányzat akadályoztatása esetén kezdeményezheti és koordinálhatja az elemi csapás következményeként a műemléket ért károk elhárításával, a további károkozás megelőzésével, a sürgős állagmegóvással kapcsolatos intézkedéseket, továbbá részt vehet a súlyosan veszélyeztető események által okozott, műemléket ért károk elhárításához szükséges védelmi és más feladatok végrehajtásában. Arra is lehetőséget ad a rendelet, hogy a hatóság a tulajdonos helyett és annak terhére a további állagromlás megakadályozása érdekében szükséges állagmegóvási munkákat a döntés végrehajthatóvá válását követően elvégeztetheti.

Műemléken az állagmegóvás ideiglenes alkalmazásával, illetve a statikai állékonyságot biztosító megoldásokkal el lehet térni egyes műemlékvédelmi követelményektől, illetve a roncsolásos falkutatásra, restaurátori kutatásra vonatkozó rendelkezésektől, ha az eltérés nem eredményezi a műemlék helyreállíthatatlan sérülését vagy további károsodását.

A településfejlesztési terv és a településrendezési terv jogszabályban meghatározott egyeztetési eljárása keretében kialakított szakmai vélemény során figyelemmel kell lenni a műemlékvédelmi követelményekre. Műemlékre, műemlék ingatlanára vonatkozóan – ideértve a történeti kertet és a történeti temetkezési helyeket – a hatóság szakmai véleményét a műemlékvédelmi hatástanulmány szerint alakítja ki. Műemléki területen a műemlékvédelmi követelmények érvényesítését egyedileg kell biztosítani az építési övezeti, övezeti előírások, továbbá egyéb rendelkezések meghatározásakor.

A településfejlesztési terv vagy a településrendezési terv készítése során települési műemlékvédelmi hatástanulmányt kell készíteni. A döntéselőkészítő műemlékvédelmi hatástanulmány a településtervnek egy adott építési beruházáshoz szükséges módosítása során készített dokumentum, ennek elkészítésére a régészeti örökséggel és a műemléki értékkel kapcsolatos szakértői tevékenységről szóló kormányrendelet szerint műemléki érték kutatása és dokumentálása szakterületen, védett kert érintettsége esetén a kert vonatkozásában történeti kertek szakterületen szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértő jogosult. A település egészére vonatkozó települési műemlékvédelmi hatástanulmányt szintén e szakértő vagy a településterv készítésére jogosult tervező készíti. Világörökségi terület, műemléki jelentőségű terület vagy a műemléki védettség céljától eltérő szabályozás esetén a hatástanulmányt szakértő készíti el.

A rendelet tartalmazza a Méptv. 127. §-a alapján a nemzeti emléknek minősülő műemlékeken fennálló állami elővásárlási jog eljárási szabályait, meghatározva azt, hogy mely hatósághoz kell benyújtani a megkeresést, annak milyen formai követelményei vannak, valamint a kulturális örökség védelméért felelős miniszter döntésének meghozatalára nyitva álló határidőt.

A műemlék ingatlant érintő, a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény szerinti kulturális örökségvédelmi célú beruházásból, felújításból vagy karbantartásból származó, valamint a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény szerint a felújított, helyreállított műemlék értékesítéséből származó jövedelem kapcsán biztosított adókedvezmények, akkor vehetők igénybe, ha az elvégzett tevékenységet a műemlékvédelmi előírásokkal összhangban végezték. Ennek megvalósulását az örökségvédelmi hatóság hatósági bizonyítvány kiállításával igazolja.