2025. évi XLV. törvény
2025. évi XLV. törvény
a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény módosításáról1
[1] Cél elősegíteni a maradékhő felhasználását a távhőszolgáltatásban az energiafelhasználás hatékonyságának növelése, valamint a távhőszolgáltatás költségeinek csökkentése érdekében. A módosítás nyomán olyan jogi környezet jön létre, amely támogatja a maradékhő-értékesítő és távhőszolgáltató közötti szabad együttműködést.
[2] A módosítás megteremti a származási garancia hőpiacon történő alkalmazhatóságát a megújuló energiaforrásokból előállított energia arányának növelése érdekében.
[3] A folyamatos és biztonságos távhőellátás érdekében a módosítás a távhőlétesítmények tulajdoni viszonyainak igazolásával kapcsolatban állapít meg rendelkezéseket, végső esetben – a szükséges garanciák biztosítása mellett – lehetővé téve a távhőtermelő létesítmény tulajdonjogának közcélú megváltását is.
[4] Az Országgyűlés a felhasználók biztonságos, megfelelő minőségű és gazdaságos távhőellátása érdekében, a távfűtési ágazat hosszú távú tervezési keretrendszerének megalapozása céljából a következő törvényt alkotja:
1. § A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Tszt.) 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. § E törvény alkalmazásában
1. csatlakozási pont: a szolgáltatói és a felhasználói berendezés határán, találkozási pontján beépített elzáró szerelvénynek a felhasználó felé eső oldala, elzáró szerelvény hiányában a felhasználási helyet magában foglaló ingatlan (épület, építmény, telek) tulajdoni határa,
2. díjfizető: épületrészenkénti díjmegosztás esetén az épületrésznek a közszolgáltatási szerződésben megnevezett tulajdonosa, az e törvényben meghatározott esetekben az épület, építmény vagy az épületrész bérlője, használója,
3. engedélyes: a távhőtermelő létesítmény létesítésére, távhőtermelésre, távhőszolgáltatásra, valamint maradékhő-értékesítésre engedéllyel rendelkező,
4. épületrész: e törvény alkalmazásában a távhővel ellátott épületnek, építménynek, ingatlannak funkcionálisan önálló, külön vagy közös tulajdonban lévő része (lakás, üzlethelyiség, lépcsőház stb.),
5. felhasználó: a távhővel ellátott épületnek, építménynek, a törvényben meghatározott esetben az épületrésznek a távhőszolgáltatóval a távhő mérés szerint történő szolgáltatására vonatkozóan közszolgáltatási szerződéses jogviszonyban álló tulajdonosa, több tulajdonos esetén a tulajdonosok közössége [a társasház, a lakásszövetkezet, a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) szerinti közös tulajdon esetén a tulajdonostársak]. Abban az esetben, ha a távhőfelhasználás a több személy tulajdonában lévő épület valamennyi épületrészében mérhető, a felhasználó az egyes épületrészek tulajdonosa is lehet. A felhasználó lehet lakossági vagy egyéb felhasználó:
a) egyéb felhasználó: a b) alpontban nem említett épület, építmény tulajdonosa, tulajdonosainak közössége, épületrészenkénti hőmennyiségmérés esetén az egyes épületrészek tulajdonosa,
b) lakossági felhasználó: a lakóépület és a vegyes célra használt épület tulajdonosa, tulajdonosainak közössége, épületrészenkénti hőmennyiségmérés esetén az egyes épületrészek tulajdonosa, a Nemzeti Eszközkezelő Programban részt vevő természetes személyek otthonteremtésének biztosításáról szóló 2018. évi CIII. törvény szerinti Lebonyolító által megvásárolt lakóingatlan bérlője, valamint az egyes otthonteremtési állami feladatok karitatív szervezetek általi átvállalásról szóló 2021. évi LXXXVI. törvény alapján ingyenesen az MR Közösségi Lakásalap Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság tulajdonába kerülő ingatlanokon fennálló lakásbérleti jogviszony bérlője,
6. felhasználási hely: a felhasználó tulajdonában lévő, a közszolgáltatási szerződés tárgyát képező olyan épület, építmény, épületrész, amelynek távhőfogyasztása önállóan mérhető,
7. felhasználói berendezés: a felhasználói hőközpont, a hőfogadó állomás, a felhasználói vezetékhálózat, a hőleadó készülékek, a hőhasznosító és keringtető berendezések, a tágulási tartály és a felhasználó által felszerelt fűtési és használati melegvíz-mérők, költségmegosztók,
8. felhasználói panasz: olyan felhasználói beadvány, amelyben a felhasználó a távhőszolgáltató intézkedése ellen vagy a távhőszolgáltató várt intézkedésének elmaradása miatt emel kifogást,
9. felhasználói vezetékhálózat: az a csővezetékrendszer, amely a hőnek hőhordozó közeg által, a csatlakozási ponttól a felhasználói berendezésekhez való továbbítását szolgálja,
10. fűtés egyedi szabályozhatósága: a felhasználási hely fűtése egyedileg szabályozható, ha – a közös használatú épületrészek kivételével – az egyes épületrészek hőleadó készülékei egyedileg rendelkeznek a hőleadásuk – más épületrészek hőleadó készülékei hőleadásának akadályozása nélküli – befolyásolására szolgáló szerelvénnyel,
11. hatékony távfűtés: megújuló energia, maradékhő, kapcsolt energiatermelésből származó hő vagy ilyen energiák és hők kombinációjának felhasználásával működő, a távhőszolgáltatásról szóló törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet szerinti kritériumokat teljesítő távfűtési rendszer,
12. hőfogadó állomás: egy épület vagy építmény távhőellátása céljából, a hőhordozó közeg fogadására, továbbítására szolgáló technológiai berendezés, ahol a felhasználók részére átadott távhőmennyiség mérése, mennyiségi szabályozása is történhet,
13. hőhordozó közeg átalakítása: a hőhordozó közeg fizikai jellemzőinek megváltoztatása,
14. hőközpont: a hőhordozó közeg kiadására, elosztására, fogadására, átalakítására, mennyiségének szabályozására, illetve a távhő átadására szolgáló technológiai berendezés. A hőközpont lehet termelői hőközpont, szolgáltatói hőközpont és felhasználói hőközpont:
a) felhasználói hőközpont: egy épület vagy építmény hőellátása céljából a hőhordozó közeg fogadására, átalakítására, mennyiségének szabályozására, mérésére szolgáló technológiai berendezés,
b) szolgáltatói hőközpont: több épület vagy építmény távhővezeték-hálózat útján történő hőellátása céljából, az ellátandó épületeken vagy építményeken kívül, vagy azok egyikében elhelyezett, a hőhordozó közeg fogadására, átalakítására, mennyiségének szabályozására, elosztására, mérésére szolgáló technológiai berendezés,
c) termelői hőközpont: a távhő termelőjénél távhőellátás céljából a hőhordozó közeg kiadására, továbbítására, elosztására, átalakítására, mennyiségének szabályozására, esetenként mérésére szolgáló technológiai berendezés,
15. külön kezelt intézmény: egyéb felhasználók közül a központi költségvetési szerv, a központi költségvetési szerv költségvetési intézménye, a helyi önkormányzat, a helyi önkormányzat költségvetési intézménye, valamint a normatív állami támogatásban részesülő, közfeladatot ellátó, nem nyereség- és vagyonszerzési célt szolgáló egyéb intézmény,
16. maradékhő-értékesítő: az a gazdálkodó szervezet, amely a maradékhő távhőszolgáltató vagy távhőtermelő részére történő átadására engedélyt kapott,
17. maradékhő: a távhőszolgáltatásról szóló törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet szerinti kritériumokat teljesítő ipari vagy energiatermelő létesítményekben, vagy a szolgáltatási szektorban elkerülhetetlen melléktermékként – kapcsolt energiatermelési folyamat használata vagy tervezett használata, illetve a kapcsolt energiatermelés megvalósíthatatlansága esetén – keletkező hőenergia, amely távhőellátó rendszerbe való bevezetés híján hasznosítás nélkül távozna a levegőbe vagy vízbe,
18. megújuló energiaforrás: a nem fosszilis megújuló energiaforrások (szél-, nap-, víz- és geotermikus energia, biomassza, hulladék-lerakóhelyeken és szennyvíztisztító telepeken keletkező gázok, biogázok energiája),
19. szabálytalan vételezés: a távhő felhasználásáról szóló közszolgáltatási szerződés nélküli távhőfogyasztás vagy a távhőnek szerződésszegő módon történő vételezése,
20. származási garancia: olyan elektronikus tanúsítvány, amely objektív, átlátható és megkülönböztetéstől mentes kritériumok alapján igazolja a távhőszolgáltató részére, hogy a felhasználónak átadott hőenergia megtermeléséhez megújuló energiaforrás került felhasználásra,
21. szolgáltatói berendezés: a távhőtermelő létesítmény, a távhővezeték-hálózat, a szolgáltatói hőközpont, az elszámolás alapjául szolgáló, a távhőszolgáltató tulajdonában lévő mérőeszköz, a hőközpont primer oldali főelzárói és mennyiségszabályozói,
22. távhő: az a hőenergia, amelyet a távhőtermelő létesítményből hőhordozó közeg (gőz, melegített víz) alkalmazásával, távhővezeték-hálózaton keresztül, üzletszerű tevékenység keretében a felhasználási helyre eljuttatnak,
23. távhőszolgáltatás: az a közszolgáltatás, amely a felhasználónak a távhőtermelő létesítményből távhővezeték-hálózaton keresztül, az engedélyes által végzett, üzletszerű tevékenység keretében történő hőellátásával fűtési, illetve egyéb hőhasznosítási célú energiaellátásával valósul meg,
24. távhőszolgáltató: az a gazdálkodó szervezet, amely meghatározott településen vagy a település meghatározott részén a távhő üzletszerű szolgáltatására engedélyt kapott,
25. távhőtermelő létesítmény: az erőmű távhőszolgáltatási célra hőt termelő létesítménye, távhőt előállító fűtőmű, kazántelep, kazán, hulladékégető mű, geotermikus energiát távhőszolgáltatás céljára kitermelő vagy más megújuló energiát (pl. biokazán, hőszivattyú, napkollektor) és maradékhőt hasznosító távhőtermelő berendezés,
26. távhőtermelő: az a gazdálkodó szervezet, amely távhő termelésére engedélyt kapott,
27. távhővezeték-hálózat: az a csővezetékrendszer – a hozzá tartozó műtárgyakkal, hálózati szerelvényekkel, kapcsolódó automatikákkal, műszerekkel, elektromos berendezésekkel együtt –, amely a távhőnek (hőhordozó közegnek) a távhőtermelő létesítménytől a csatlakozási pontig történő szállítására szolgál. A távhővezeték-hálózat részei: a gerincvezeték, az elosztóvezeték, a bekötővezeték, valamint a szolgáltatói hőközpontból kiinduló és az átalakított hővel ellátott épület vagy építmény hőfogadó állomása főelzáró szerelvényéig, ennek hiányában a felhasználási helyet magában foglaló ingatlan telekhatáráig terjedő vezeték,
28. tényleges tulajdonos: a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény 3. § 38. pontjában meghatározott személy,
29. üzletszabályzat: a távhőszolgáltató által készített azon dokumentum, amely a helyi szolgáltatási sajátosságok figyelembevételével szabályozza a távhőszolgáltató működését és meghatározza a távhőszolgáltató kötelezettségeit és jogait, szabályozza a távhőszolgáltató és a felhasználó szerződéses viszonyát, a mérés és elszámolás rendjét, valamint a szolgáltatónak a felhasználóval, a fogyasztóvédelmi hatósággal és a felhasználók társadalmi érdekképviseleti szervezeteivel (a továbbiakban: felhasználói érdekképviselet) való együttműködését.”
2. § (1) A Tszt. 4. § (1) bekezdés a) pontja a következő ag) alponttal egészül ki:
[A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) az e törvény hatálya alá tartozó és hatáskörébe utalt létesítmények és engedélyesek tekintetében
kiadja, módosítja vagy visszavonja]
„ag) a maradékhő-értékesítői engedélyt;”
(2) A Tszt. 4. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
[A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) az e törvény hatálya alá tartozó és hatáskörébe utalt létesítmények és engedélyesek tekintetében]
3. § A Tszt. a következő 4/A. §-sal egészül ki:
„4/A. § (1) A Hivatal származási garanciát állít ki a megújuló hőenergiára vonatkozóan és gondoskodik a származási garanciák megbízható és hiteles elektronikus tárolásáról. A Hivatal biztosítja, hogy a származási garanciák pontosak, megbízhatóak és hitelesek legyenek, valamint a származási garanciák bejegyzése, átruházása, felhasználása és törlése pontos és megbízható legyen. A megújuló hőenergia származási garanciáira vonatkozó részletes szabályokat az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet állapítja meg.
(2) A Hivatal az (1) bekezdés szerinti egyes feladatok ellátására közreműködő szervezeteket bízhat meg.”
4. § (1) A Tszt. 6. § (2) bekezdése a következő k)–m) ponttal egészül ki:
(az önkormányzat képviselő-testülete, a fővárosban a fővárosi közgyűlés:)
(2) A Tszt. 6. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A (2) bekezdés m) pontja szerinti helyi hőhasznosítási terv elkészítésének részletszabályait és tartalmi elemeit az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet tartalmazza.”
5. § A Tszt. II. Fejezete a következő alcímmel egészül ki:
„Távhőtermelő létesítmény tulajdonjogának közcélú megváltása
11/A. § (1) Távhőtermelő létesítmény és berendezése, valamint az azoknak helyet adó ingatlan (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: létesítmény) tulajdonjogának közcélú megváltására a (2) bekezdés szerinti feltételek fennállása esetén akkor kerülhet sor, ha a (4) bekezdésben foglalt feltételek bekövetkeznek, és az ellátásbiztonság kizárólag közcélú megváltással garantálható.
(2) Közcélú megváltásra akkor kerülhet sor, ha a létesítmény tulajdonjogának megszerzése adásvétel vagy térítésmentes vagyonátruházás útján nem lehetséges.
(3) Az adásvételt vagy a térítésmentes vagyonátruházás létrejöttét meghiúsultnak kell tekinteni, ha
a) a közcélú megváltást kérőnek – a kérelem benyújtását megelőző 2 hónapon belül megtett – ajánlatára a tulajdonos a kézhezvételtől számított harminc napon belül nem tesz a tulajdonjog átruházására alkalmas elfogadó nyilatkozatot;
b) a tulajdonos személye nem állapítható meg egyértelműen, illetve a tulajdonjogával összefüggésben per van folyamatban; vagy
c) a tulajdonos lakóhelye, tartózkodási helye, székhelye ismeretlen, vagy a közcélú megváltást kérő ajánlatának közlése részükre egyéb körülményeik folytán rendkívüli nehézséggel vagy számottevő késedelemmel járna; önmagában a tulajdonosok nagy száma nem minősül ilyen egyéb körülménynek.
(4) Ha az engedélyes a 18. § (1) bekezdés g) pontjában előírt kötelezettségének teljesítését a Hivatal erre irányuló felhívását követő hatvan napon belül nem tudja
a) saját tulajdonát illetően nyilatkozattal és könyvvizsgáló általi igazolással, vagy
b) az idegen tulajdont illetően a használatára vonatkozó szerződéssel
bizonyítani, a határidő eredménytelen elteltét követően a Hivatal határozatban megállapítja a határidő eredménytelen elteltét és ismételten felhívja az engedélyest a 18. § (1) bekezdés g) pontjában foglaltak teljesítésére.
(5) A (4) bekezdés szerinti határozatban a Hivatal tájékoztatást ad arról, hogy amennyiben az engedélyes a (4) bekezdés szerinti határidő leteltét követő egy évig nem tesz eleget a felhívásban megjelölt kötelezettségének, a Hivatal értesíti az állam nevében és javára – a közcélú megváltással történő állami tulajdonszerzés céljából – eljáró tulajdonosi joggyakorlót. Az állam nevében eljáró tulajdonosi joggyakorló az értesítés kézhezvételét követő 30 napon belül kezdeményezi a létesítmény közcélú megváltását a 11/B. § (1) bekezdése szerinti hatóságnál.
(6) A (4) és (5) bekezdés szerinti felhívások kibocsátását követően továbbra is fennáll az engedélyes joga és kötelezettsége a létesítmény távhőtermelés céljára történő használatára és üzemeltetésére.
11/B. § (1) A közcélú megváltási eljárást a kisajátítási hatóság folytatja le. Az eljárásra a létesítmény fekvése szerint illetékes kisajátítási hatóság jogosult. A közcélú megváltási eljárás ügyintézési határideje hetvenöt nap.
(2) A közcélú megváltási eljárásban minden esetben ügyfélnek minősül:
a) a közcélú megváltást kérő,
b) a kártalanításra jogosult tulajdonos, és
c) az érintett létesítmény engedélyese.
(3) Az eljárásban ügygondnokot vagy eseti gondnokot kell kirendelni abban az esetben is, ha a tulajdonos személye nem állapítható meg egyértelműen. Az ügygondnokot a kisajátítási hatóság, az eseti gondnokot a kisajátítási hatóság megkeresésére a gyámhatóság rendeli ki.
11/C. § (1) A közcélú megváltással érintett létesítmény tulajdonosát a tulajdonjoga elvonásáért teljes, azonnali és feltétlen kártalanítás illeti meg.
(2) A kisajátítási hatóság a kérelemnek helyt adó határozatában – a 11/D. §-ban meghatározott kivétellel – rendelkezik arról, hogy a közcélú megváltással érintett létesítményért milyen összegű kártalanítást állapít meg.
(3) A kártalanítás a közcélú megváltási határozat véglegessé válásával esedékes, és ettől az időponttól kezdődően jár a Ptk. szerinti késedelmi kamat is.
(4) A kérelemnek helyt adó közcélú megváltási határozat véglegessé válásával a létesítmény tulajdonjoga az államra száll át.
(5) A kártalanítás megfizetésére a közcélú megváltást kérelmező köteles.
(6) A kártalanítási összeget egy összegben kell megfizetni. A kártalanítás összegét úgy kell tekinteni, mint amely az általános forgalmi adót is tartalmazza, amennyiben a közcélú megváltás keretében történő tulajdonátszállást az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint adófizetési kötelezettség terheli.
(7) A kártalanítási összeget bírósági letétbe kell helyezni, ha
a) a kártalanításra jogosult személye bizonytalan, ideértve azt is, ha a közhiteles nyilvántartásba bejegyzett jogosult elhalálozott és az örökös ingatlanon fennálló jogának közhiteles nyilvántartásba történő bejegyzésére a határozat véglegessé válásának időpontjáig nem került sor,
b) a kártalanításra jogosult a kártalanítási összeget nem veszi át,
c) a kártalanításra jogosultak között a jogosultság vagy az összeg felosztása kérdésében vita van, és a felek emiatt a bírósághoz fordultak,
d) a létesítményt terhelő valamely követelés vitás,
e) a kártalanításra jogosult lakóhelye (székhelye) ismeretlen; a közérdekű megváltásról szóló határozatot azonban ilyen esetben is közölni kell a kártalanításra jogosult képviseletére kirendelt ügygondnokkal vagy eseti gondnokkal,
f) a kártalanításra jogosult fizetési számlát nem jelöl meg és
fa) a kártalanítás fizetési számláról történő készpénzkifizetéssel, postai úton történő kifizetése eredménytelen, vagy
fb) a kártalanításra jogosult magyarországi lakóhellyel (tartózkodási hellyel) vagy székhellyel (telephellyel) nem rendelkezik, vagy
g) a kártalanításra jogosult az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott határidőn belül nem küldi meg a számlát a közcélú megváltást kérő részére.
(8) A közcélú megváltással érintett létesítmény átadására kötelezett a létesítményt a kártalanítás megfizetését követően, a közcélú megváltási határozatban meghatározott időpontig köteles a közcélú megváltást kérő részére átadni.
11/D. § Ha a közcélú megváltást kérő és a tulajdonos a kártalanítás tárgyában egyezséget kötött, a kisajátítási hatóság az egyezséget határozatába foglalja. Az egyezséget a Ptk. szerződési nyilatkozatok megtámadására vonatkozó szabályai szerint lehet megtámadni.
11/E. § A kisajátítási hatóság döntésével szemben indított közigazgatási per során
a) a pert a közcélú megváltást kérő ellen is meg kell indítani;
b) a keresetlevelet a közcélú megváltásról szóló döntés közlésétől számított 15 napon belül kell benyújtani;
c) a bíróságnak a keresetlevél beérkezését követő 45 napon belül tárgyalást kell tartania;
d) ha halasztó hatály elrendelése az ellátásbiztonságot veszélyeztetné, a bíróság azonnali jogvédelem biztosítására kizárólag ideiglenes intézkedést alkalmazhat, ami nem képezheti akadályát a létesítmény üzemeltetésének;
e) a bíróság – az f) pontban foglalt kivétellel – a közigazgatási határozatot megváltoztathatja;
f) a bíróság a közigazgatási határozatot nem változtathatja meg, ha a kisajátítási hatóság a kérelmet arra hivatkozva utasította el, hogy nincs helye közcélú megváltásnak, és a közigazgatási határozat ezen rendelkezése jogszabálysértő.
11/F. § A létesítményt a közcélú megváltási határozatban meghatározott határidőn belül a közcélú megváltás céljára kell használni, és a közcélú megváltási cél szerinti használatot a közcélú megváltási határozatban előírt időtartamig biztosítani kell.
11/G. § (1) Az állam tulajdonába kerülő létesítményre az ellátási területen működő távhőtermelői engedélyest vételi jog illeti meg, amely a kisajátítási hatóság határozatának véglegessé válását követő egy évig gyakorolható.
(2) A vételi joggal érintett létesítmény vételára nem lehet alacsonyabb, mint a létesítmény könyv szerinti értékének 80 százaléka.
(3) A vételi jog jogosultja az (1) bekezdés szerinti vételi jogáról történő lemondással egyidejűleg kérheti a létesítmény hasznosítására irányuló szerződés megkötését.
(4) A létesítmény hasznosítására irányuló szerződés időtartama legfeljebb tíz évre szól.
(5) A létesítmény (1) bekezdésében foglaltaktól eltérő értékesítéséhez, illetve a (3) bekezdésben foglaltaktól eltérő hasznosításához a Hivatal előzetes egyetértése szükséges.
11/H. § A létesítmény tulajdonjogának közcélú megváltására vonatkozó részletes szabályokat a Kormány az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben állapítja meg.”
6. § A Tszt. 13. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A Hivatal a maradékhő-értékesítési engedély kiadását megtagadja, ha
a) a rendelkezésre álló maradékhő a megvalósítani kívánt műszaki megoldással a távhőrendszerbe a távhőszolgáltató által a Hivatal felé igazolt módon nem táplálható be, vagy
b) a maradékhő távhőrendszerbe történő betáplálására vonatkozó költség-haszon elemzés szerint a maradékhő-értékesítés költségei 7 éves időtávon túl is meghaladják a maradékhő által kiváltott távhő költségét.”
7. § A Tszt. „A távhőtermelői létesítési engedély és a távhőtermelői működési engedély” alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:
„A távhőtermelői létesítési engedély és a távhőtermelői működési engedély, a távhőtermelői működési engedély és a maradékhő-értékesítői engedély”
8. § A Tszt. 15. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A maradékhő-értékesítői engedély határozatlan időre szól.”
9. § A Tszt. 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„18. § (1) Az engedélyes köteles az engedély időbeli hatálya alatt:
a) az engedélyben meghatározott feltételeket teljesíteni;
b) az e törvény szerinti ellátási kötelezettségnek eleget tenni;
c) a folyamatos és biztonságos szolgáltatáshoz szükséges üzemeltetési és fenntartási feladatokat ellátni;
d) az új vagy növekvő igények kielégítésére e törvényben részletezett feltételek mellett a szükséges fejlesztéseket elvégezni;
e) a Hivatal által előírt tartalomban és formában az engedélyhez kötött tevékenységével és a felhasználói érdekekkel kapcsolatos adatokat és információkat a Hivatalnak, valamint – felhasználói panaszok esetén – a fogyasztóvédelmi hatóságnak és a felhasználói érdekképviseleteknek megadni és hozzáférhetővé tenni;
f) az engedély módosítását szükségessé tevő körülmény bekövetkezése esetén a Hivataltól a változás bekövetkezésétől számított 30 napon belül az engedély módosítását kérelmezni;
g) a távhőtermelő létesítményre, így különösen a távhőtermeléshez szükséges eszközökre, az eszközöket befogadó építményre, valamint az építménynek helyt adó ingatlanra vonatkozóan saját tulajdonnal, vagy azok használatához szükséges jogcímmel rendelkeznie; és
h) az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben előírt engedélykiadási feltételeknek folyamatosan megfelelni.
(2) Az (1) bekezdés b)–d) és g) pontja nem alkalmazandó a maradékhő-értékesítői engedélyesre.
(3) A távhőszolgáltatói vagy távhőtermelői működési engedélyes az engedély időbeli hatálya alatt köteles a maradékhő-értékesítői engedélyestől az engedélye szerint átadható maradékhőt az e törvényben és a távhőszolgáltatásról szóló törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott szabályok szerint átvenni.”
10. § A Tszt. 18/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A távhőtermelői engedélyes és a távhőszolgáltatói engedélyes – a számviteli politika részeként – olyan számviteli szétválasztási szabályzatot dolgoz ki, és az egyes tevékenységeire olyan elkülönült számviteli nyilvántartást vezet, amely biztosítja az egyes tevékenységek átláthatóságát és a diszkriminációmentességet, kizárja a keresztfinanszírozást és a versenytorzítást.”
11. § A Tszt. 18/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„18/B. § (1) A távhőtermelői engedélyes és a távhőszolgáltatói engedélyes könyvvizsgálója a beszámolóra vonatkozó független könyvvizsgálói jelentésében nyilatkozik az engedélyes által kidolgozott számviteli szétválasztási szabályzat e törvény előírásainak való megfelelőségéről.
(2) A távhőtermelői engedélyes és a távhőszolgáltatói engedélyes könyvvizsgálója a beszámolóra vonatkozó független könyvvizsgálói jelentésében külön véleményt fogalmaz meg arról, hogy a beszámoló kiegészítő mellékletében bemutatott, tevékenységenként szétválasztott mérleg és eredménykimutatás a számvitelről szóló törvény előírásaival, valamint az engedélyes számviteli szétválasztási szabályzatában foglaltakkal összhangban áll.”
12. § (1) A Tszt. 19. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az engedélyesnek a Ptk. rendelkezései szerinti szétválásához, más vállalkozással történő egyesüléséhez, átalakulásához, jogutód nélküli megszűnéséhez, valamint jegyzett tőkéjének legalább egynegyed résszel történő leszállításához (a továbbiakban együtt: cégjogi esemény) – a (3a) bekezdésben meghatározott kivétellel – a Hivatal előzetes hozzájáruló határozata szükséges.”
(2) A Tszt. 19. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A cégjogi esemény nem igényli a Hivatal hozzájárulását a maradékhő-értékesítői engedélyes esetében.”
(3) A Tszt. 19. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az engedélyes vállalkozásban a szavazatok öt, húsz, huszonöt, harminchárom, ötven, hetvenöt vagy kilencven százalékát elérő vagy meghaladó, valamint száz százalékát elérő közvetlenül vagy közvetve birtokolt, szavazati jogot biztosító részvény, üzletrész vagy közvetlen szavazati jog szerzéséhez (a továbbiakban együtt: befolyásszerzés) és az ehhez fűződő jogok gyakorlásához – az (5a) bekezdésben meghatározott kivétellel – a befolyásszerzőnek a Hivatal előzetes hozzájárulását kell kérnie.”
(4) A Tszt. 19. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
„(5a) Nem kell alkalmazni a (4) bekezdést a maradékhő-értékesítői engedélyesben történő befolyásszerzés esetében azzal, hogy a befolyásszerző a befolyásszerzés hatályosulásától számított 30 napon belül a befolyásszerzés tényéről tájékoztatja a Hivatalt, kivéve, ha a 4. § (1) bekezdés a) pont ag) alpontja szerinti maradékhő-értékesítői engedélyes olyan más, e törvény, a Get., vagy a Vet. szerinti engedéllyel is rendelkezik, amely alapján a befolyásszerzéshez a Hivatal előzetes hozzájárulása vagy tudomásulvételről szóló döntése szükséges.”
13. § A Tszt. „A működési engedély visszavonása, a távhőellátás fenntartása” alcíme a következő 20/B. §-sal egészül ki:
„20/B. § A Hivatal a maradékhő-értékesítői engedélyt visszavonja, ha az engedélyes a tevékenységével felhagy vagy az engedély visszavonását kéri.”
14. § A Tszt. V. Fejezete a következő 34/B. §-sal egészül ki:
„34/B. § (1) A távhőszolgáltató elkészíti a távhőszolgáltatásról szóló törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott követelményeknek megfelelő fejlesztési tervet, amit ötévente felülvizsgál. A fejlesztési tervet és a fejlesztési tervek felülvizsgálatait jóváhagyásra be kell nyújtani a Hivatalhoz.
(2) Az 5 MW feletti rendelkezésre álló hőteljesítményű rendszer távhőszolgáltatójának az (1) bekezdés szerinti fejlesztési tervben be kell mutatni a hatékony távfűtés kritériumának való megfelelést célzó intézkedéseket a távhőszolgáltatásról szóló törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet szerint.”
15. § A Tszt. 35. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„35. § (1) A távhőtermelőt és a távhőszolgáltatót egymással a polgári jog szabályai szerinti
a) éves, és
b) az éves szerződés lejártát követő legalább további két évre szóló
szerződéskötési kötelezettség terheli a távhőellátás biztonságát garantáló kapacitás mértékéig.
(2) A maradékhő-értékesítőt és a távhőszolgáltatót egymással a polgári jog szabályai szerinti szerződéskötési kötelezettség terheli a maradékhő – távhőellátást nem veszélyeztető módon történő – átvétele érdekében.”
16. § (1) A Tszt. 60. § (1) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:
(A Kormány rendeletben állapítja meg)
(2) A Tszt. 60. § (1) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:
(A Kormány rendeletben állapítja meg)
(3) A Tszt. 60. § (1) bekezdése a következő r) és s) ponttal egészül ki:
(A Kormány rendeletben állapítja meg)
17. § A Tszt. a következő 61/D. és 61/E. §-sal egészül ki:
„61/D. § E törvénynek a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény módosításáról szóló 2025. évi XLV. törvénnyel (a továbbiakban: Mód. törvény) megállapított 18. § (1) bekezdés g) pontját a Mód. törvény hatálybalépésekor már meglevő és hatályos működési engedélyesek esetében, a Mód. törvény hatálybalépését követő 180. naptól kell alkalmazni.
61/E. § E törvénynek a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény módosításáról szóló 2025. évi XLV. törvénnyel megállapított 34/B. § (1) bekezdése szerinti fejlesztési tervet 2026. december 31. napjáig kell benyújtani jóváhagyásra a Hivatal részére.”
18. § A Tszt. 62. §-a a következő d) és e) ponttal egészül ki:
(Ez a törvény)
(való megfelelést szolgálja.)
19. § A Tszt.
a) 6. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében az „az önkormányzat” szövegrész helyébe az „Az önkormányzat” szöveg,
b) 12. § (1) bekezdésében a „szolgáltatása –” szövegrész helyébe a „szolgáltatása, valamint a maradékhő értékesítése –” szöveg,
c) 14. § (1) bekezdésében az „engedély és a” szövegrész helyébe az „engedély, a” szöveg és az „engedély iránti” szövegrész helyébe az „engedély és a maradékhő-értékesítői engedély iránti” szöveg,
d) „Az engedélyes kötelezettségei” alcím címében az „Az engedélyes kötelezettségei” szövegrész helyébe az „A távhőtermelői engedélyes és a távhőszolgáltatói engedélyes kötelezettségei” szöveg,
e) 18/A. § (1) bekezdésében az „Az engedélyes” szövegrész helyébe az „A távhőtermelői engedélyes és a távhőszolgáltatói engedélyes” szöveg,
f) 18/A. § (3) bekezdés nyitó szövegrészében az „Az engedélyes” szövegrész helyébe az „A távhőtermelői engedélyes és a távhőszolgáltatói engedélyes” szöveg,
g) 18/A. § (6) bekezdésében az „az engedélyes” szövegrész helyébe az „a távhőtermelői engedélyes és a távhőszolgáltatói engedélyes” szöveg,
h) „A működési engedély visszavonása, a távhőellátás fenntartása” alcím címében a „távhőellátás fenntartása” szövegrész helyébe a „távhőellátás fenntartása és a maradékhő-értékesítői engedély visszavonása” szöveg,
i) VI. Fejezet címében az „A TÁVHŐTERMELŐ ÉS A TÁVHŐSZOLGÁLTATÓ, VALAMINT A TÁVHŐSZOLGÁLTATÓ, A FELHASZNÁLÓ” SZÖVEGRÉSZ HELYÉBE AZ „A TÁVHŐTERMELŐ, A MARADÉKHŐ-ÉRTÉKESÍTŐ ÉS A TÁVHŐSZOLGÁLTATÓ, VALAMINT A TÁVHŐSZOLGÁLTATÓ, A FELHASZNÁLÓ” szöveg,
j) „A távhőtermelő és a távhőszolgáltató közötti jogviszony” alcím címében a „távhőtermelő” szövegrész helyébe a „távhőtermelő, a maradékhő-értékesítő” szöveg,
k) 57/D. § (1) bekezdésében a „távhő árát” szövegrész helyébe a „távhő és maradékhő árát” szöveg,
l) 60. § (1) bekezdés h) pontjában a „3. § m) pont” szövegrész helyébe a „3. § 18. pont” szöveg,
m) 60. § (2) bekezdés b) pontjában a „távhő árszerkezetét” szövegrész helyébe a „távhő, valamint a maradékhő árszerkezetét” szöveg
lép.
20. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.
(2) Az 5. § az e törvény kihirdetését követő 61. napon lép hatályba.
21. § Ez a törvény
a) a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának előmozdításáról szóló 2018. december 11-i (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
b) az (EU) 2018/2001 irányelvnek, az (EU) 2018/1999 rendeletnek és a 98/70/EK irányelvnek a megújuló energiaforrásokból előállított energia előmozdítása tekintetében történő módosításáról, valamint az (EU) 2015/652 tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2023. október 18-i (EU) 2023/2413 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, és
c) az energiahatékonyságról és az (EU) 2023/955 rendelet módosításáról (átdolgozás) szóló, 2023. szeptember 13-i (EU) 2023/1791 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek
való megfelelést szolgálja.
|
Dr. Sulyok Tamás s. k., |
Kövér László s. k., |
A törvényt az Országgyűlés a 2025. május 20-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2025. június 2.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás