45/2025. (XII. 23.) NGM rendelet
45/2025. (XII. 23.) NGM rendelet
a transzferár-nyilvántartásról és a transzferár-adatszolgáltatásról
[1] E rendelet célja, hogy a transzferár-nyilvántartási kötelezettséget a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) által kiadott Transzferár irányelvek a multinacionális vállalkozások és az adóhatóságok számára című iránymutatás figyelembevételével és a megfelelő szintű adóadminisztrációval olyan módon szabályozza, hogy az adózónál az adókötelezettség megállapításához, valamint az adóhatóságnál az ellenőrzéshez rendelkezésére álljanak – áttekinthető formában – a kapcsolt vállalkozások egymás közötti ügyleteiről szükséges adatok.
[2] E rendelet célja továbbá a kapcsolt ügyletek leglényegesebb, szabványosítható, számszerű, és informatikailag is megfelelően kezelhető adatairól történő adatszolgáltatás szabályozása az adóhatósági kockázatelemzés, célzott kiválasztás és az ellenőrzésre való felkészülés támogatása érdekében.
[3] A kapcsolt vállalkozások egymás közötti – gyakran jelentős értékű, és így az adóalapra nagymértékben kiható – ügyleteinek ellenőrzése nemzetközi szinten is az egyik legnagyobb kihívást jelentő terület a vállalati jövedelemadózásban. Az adóztatás hatékonyságának növelése, ezáltal a költségvetési adóbevételek biztosítása, az adózók jogkövető magatartásra történő ösztönzése, valamint a kockázatelemzés és ellenőrzés támogatása kiemelt szabályozási cél.
[4] A nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségek már önmagukban is hozzájárulnak ahhoz, hogy az adózók jóval körültekintőbben járjanak el annak érdekében, hogy a kapcsolt ügyleteikben alkalmazott árak a szokásos piaci ár elvének megfeleljenek.
[5] A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 30. § (8) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 103. § (1) bekezdés 21. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
1. A rendelet hatálya
1. § Az adózó a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. törvény) szerinti szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási (a továbbiakban: transzferár-nyilvántartási) és adatszolgáltatási (a továbbiakban: transzferár-adatszolgáltatási) kötelezettségének e rendelet szerint tesz eleget.
2. Értelmező rendelkezések
2. § (1) E rendelet alkalmazásában
1. alacsony hozzáadott értékű szolgáltatás: az a szolgáltatás,
a) amelyet sem az adózó, sem egyetlen kapcsolt vállalkozása nem nyújt független félnek,
b) amely nyújtása nem igényel egyedi és értékes immateriális eszközt, és nem vezet, vagy nem vezethet egyedi és értékes immateriális eszköz létrehozásához,
c) amellyel a szolgáltatást nyújtó nem visel lényeges vagy jelentős mértékű kockázatot vagy nem gyakorol tényleges ellenőrzést a kockázatok felett, és amely nem eredményezi a kockázat gazdasági hozzárendelhetőségét a szolgáltatásnyújtóhoz,
d) amely nem gyártási, összeszerelési, bérgyártási, forgalmazási, bizományosi forgalmazási vagy ügynöki forgalmazási tevékenység,
e) amely nem pénzügyi ügylet, nem biztosítás vagy viszontbiztosítás, és
f) amely nem természeti erőforrás kitermelése, feltárása vagy feldolgozása;
2. Berry-ráta: a kapcsolt ügylettel érintett tevékenységre – szegmensre – vonatkozóan az értékesítés bruttó eredményének és az értékesítés közvetett költségeinek hányadosa;
3. bérgyártás: a megrendelő által biztosított anyagon a megrendelő által meghatározott gyártási, illetve összeszerelési tevékenység végzése, az anyag és a késztermék tulajdonjogának megszerzése nélkül, függetlenül attól, hogy a megrendelés közvetlenül kitől érkezik, valamint függetlenül attól, hogy a gyártó a tevékenységéről kinek állítja ki a számlát;
4. bizományosi forgalmazás: a megbízó javára, de a saját név alatt áruk harmadik feleknek történő értékesítése az áruk tulajdonjogának megszerzése nélkül;
5. bruttó árrés: a kapcsolt ügylettel érintett tevékenységre – szegmensre – vonatkozóan az értékesítés bruttó eredményének és az értékesítés nettó árbevételének hányadosa;
6. bruttó haszonkulcs: a kapcsolt ügylettel érintett tevékenységre – szegmensre – vonatkozóan az értékesítés bruttó eredményének és az értékesítés közvetlen költségeinek – saját teljesítmény esetében az önköltségnek – a hányadosa;
7. csoport: az adózó és a kapcsolt vállalkozásai, ideértve a telephelyt is;
8. eszközarányos megtérülés: a kapcsolt ügylettel érintett tevékenységre – szegmensre – vonatkozóan az üzemi (üzleti) tevékenység eredményének és az immateriális javak, tárgyi eszközök, készletek és követelések – rövid lejáratú kötelezettségekkel csökkentett – értéke együttes összegének hányadosa;
9. immateriális eszköz: olyan fizikai eszköznek vagy pénzügyi eszköznek nem minősülő eszköz, amelyet üzleti használat céljából tulajdonban vagy ellenőrzés alatt lehet tartani, és amelynek használata vagy átengedése ellenérték fejében történne, ha az független vállalkozások összehasonlítható független ügyletével valósulna meg;
10. kapcsolt ügylet: a Tao. törvény szerinti kapcsolt vállalkozások egymással kötött szerződése alapján megvalósuló ügylet, valamint a Tao. törvény 18. § (6) és (7) bekezdésében felsorolt ügylet;
11. korlátozott kockázatú forgalmazás: a szállító áruinak vagy szolgáltatásainak a forgalmazó saját nevében és saját javára történő értékesítése a szállító által részletesen meghatározott módon;
12. nettó árrés: a kapcsolt ügylettel érintett tevékenységre – szegmensre – vonatkozóan az üzemi (üzleti) tevékenység eredményének és az értékesítés nettó árbevételének hányadosa;
13. nettó haszonkulcs: a kapcsolt ügylettel érintett tevékenységre – szegmensre – vonatkozóan az üzemi (üzleti) tevékenység eredményének, valamint az egyéb bevételekkel és – ha rendelkezésre áll erre adat – az aktivált saját teljesítmények értékével növelt értékesítés nettó árbevétele és az üzemi (üzleti) tevékenység eredménye különbözetének hányadosa;
14. rutinentitás: az ellátott funkciók, az alkalmazott eszközök és a vállalt kockázatok tekintetében lényeges szempontokból a vállalkozó entitás által meghatározott módon gazdasági tevékenységet végző kapcsolt vállalkozás;
15. szerződéses gyártás: a gyártó által valamely kapcsolt vállalkozása megbízásából gyártási tevékenység végzése a késztermék tulajdonjogának megszerzésével, függetlenül attól, hogy a megrendelés közvetlenül kitől érkezik, valamint függetlenül attól, hogy a gyártó a késztermékről kinek állítja ki a számlát;
16. társvállalkozó entitás: olyan vállalkozó entitás, amelynek a kapcsolt ügyletében részes másik fél szintén vállalkozó entitás;
17. tesztelt fél: az a kapcsolt vállalkozás, amely a kapcsolt ügylet tekintetében jellemzően a legkevésbé jelentős funkciókat látja el és a legalacsonyabb kockázatokat viseli, amely pénzügyi adatainak tekintetében a legmegbízhatóbb összehasonlítható adatok érhetők el, és ezért a kapcsolt ügyletben alkalmazott árnak a szokásos piaci ár elvének való megfelelését e kapcsolt vállalkozás pénzügyi adatai alapján igazolják;
18. ügynöki forgalmazás: a megbízó és harmadik személyek között szerződés megkötésének elősegítése, szerződés közvetítése, azzal, hogy az ügynök a saját nevében nem köt az érintett árura szerződést, annak tulajdonjogát nem szerzi meg;
19. üzemibevétel-arányos megtérülés: a kapcsolt ügylettel érintett tevékenységre – szegmensre – vonatkozóan az üzemi (üzleti) tevékenység eredményének, valamint az egyéb bevételekkel és – ha rendelkezésre áll erre adat – az aktivált saját teljesítmények értékével növelt értékesítés nettó árbevételének hányadosa;
20. vállalkozó entitás: a gazdasági tevékenység lényeges szempontjait meghatározó, az ahhoz kapcsolódó kockázatokat ellenőrizni és pénzügyileg vállalni képes kapcsolt vállalkozás.
(2) Kapcsolt vállalkozások között akkor is létrejön kapcsolt ügylet, ha köztük számlázás nem történik, de az írásban, szóban vagy ráutaló magatartással meghatározott szerződéses feltételek, a termékek, áruk vagy szolgáltatások jellemzői, a felek által ellátott funkciók, alkalmazott eszközök és vállalt kockázatok, a gazdasági körülmények vagy az üzleti stratégiák alapján a kapcsolt ügylet fennállása megállapítható.
(3) Kapcsolt ügylet természetes személlyel is fennállhat.
(4) Ha a tesztelt fél a hivatalosan közzétett egyedi beszámolóját nem a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény III. Fejezete szerint készíti, akkor az (1) bekezdés 2., 5., 6., 8., 12., 13. és 19. pontjának számviteli fogalmait azon számviteli szabályozás tartalmilag megfelelő fogalmai alapján kell értelmezni, amely alapján a tesztelt fél a hivatalosan közzétett egyedi beszámolóját elkészíti.
3. Pénzösszeg-átszámítás és a számításoknál alkalmazandó számviteli szabályok
3. § (1) Az e rendelet szerinti értékek forintösszegének megállapításánál, ha az érték sem a számlában, sem a könyvelésben nem forintban kifejezett, akkor az adózó a Tao. törvény 5. § (8) bekezdésének megfelelő alkalmazásával számítja át forintra a külföldi pénznemben kifejezett értékét.
(2) Az adózó mint tesztelt fél a jövedelmezőségi mutató, a százalékos jogdíj, a százalékos szolgáltatási díj számításához, valamint egyéb számításhoz szükséges pénzügyi adatát azon számviteli szabályrendszer – sztenderdek – alapján állapítja meg, amely alapján a hivatalosan közzétett egyedi beszámolóját elkészíti.
4. Transzferár-nyilvántartási kötelezettség
4. § (1) Az adózó a Tao. törvény 18. § (5) bekezdése szerinti szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettsége alapján adóévenként az alábbi nyilvántartásokat készíti el:
a) fődokumentum; és
b) – kapcsolt ügyletenként vagy az e rendelet alapján összevont kapcsolt ügyletenként – helyi dokumentum.
(2) Nyilvántartás elkészítésére arra az adóévre vonatkozóan kötelezett az adózó, amely adóévben a kapcsolt ügylet alapján teljesítés történt. Ha a kapcsolt vállalkozási jogviszonyuk keletkezését megelőzően jött létre az ügylet, az adózó az e rendelet szerinti nyilvántartásokat akkor köteles elkészíteni, ha az ügylet bármely lényeges feltételét módosítják, vagy olyan változás következik be, amelyet független felek az ár meghatározásánál figyelembe vesznek vagy figyelembe vennének.
(3) Fődokumentumot arra az adóévre kell készíteni, amely során az adózó helyi dokumentum készítésére vonatkozó kötelezettség alá eső kapcsolt ügyletei általános forgalmi adó nélkül – szokásos piaci áron számított – ellenértékének összértéke meghaladja az ötszázmillió forintot.
(4) Nem kell helyi dokumentumot készíteni arra a kapcsolt ügyletre,
a) amely esetében az ellenérték az adóévben az általános forgalmi adó nélkül számított szokásos piaci áron a százötvenmillió forintot nem haladja meg;
b) amely esetében az adózás rendjéről szóló törvény szerint a szokásos piaci árat a magyar hatóság határozatban megállapította, a határozatban megjelölt adóévekre feltéve, hogy a határozat kötőereje fennáll;
c) amely eszköz vagy szolgáltatás ellenértékének kapcsolt vállalkozás vagy kapcsolt vállalkozások részére változatlan összegben, illetve értékben történő átterhelése, feltéve, hogy az eszközt értékesítő vagy szolgáltatást nyújtó személy az adózóval, külföldi személlyel vagy a költséget viselő féllel kapcsolt vállalkozási viszonyban nem áll, és ha a költségátterhelés értéke az adóévben az általános forgalmi adó nélkül számított szokásos piaci áron az ötszázmillió forintot nem haladja meg;
d) amely a tőkepiacról szóló törvény szerinti tőzsdei ügylet;
e) amely meghatározott összegben rögzített hatósági ár vagy jogszabályban egyedileg meghatározott konkrét ár alkalmazásával megvalósuló ügylet; vagy
f) amely magánszeméllyel nem egyéni vállalkozóként fennálló ügylet.
(5) A (4) bekezdés a) és c) pontja szerinti értékhatár megállapítása során az összevonás tényétől függetlenül az e rendelet szerint összevonható kapcsolt ügyletek ellenértékét együttesen kell figyelembe venni.
(6) A (4) bekezdés c) pontja alkalmazásában, ha az eszköz, szolgáltatás ellenértékét több kapcsolt vállalkozás részére terhelik át, akkor az adózó csak abban az esetben mentesül a helyi dokumentum elkészítésének kötelezettsége alól, ha alátámasztja, hogy az alkalmazott megosztási módszer – az adott kapcsolt ügyletre jellemző tények és körülmények figyelembevételével – a szokásos piaci ár elvének megfelel.
(7) A (4) bekezdés d) pontjában foglaltaktól eltérően nem mentesül a helyi dokumentum készítésére vonatkozó kötelezettség alól a bennfentes kereskedelemmel vagy tisztességtelen árfolyam-befolyásolással megvalósuló, a tőkepiacról szóló törvény szerinti tőzsdei ügylet.
(8) Az adózó az adómegállapításhoz való jog elévülési idején belül, de legkésőbb az adó- és vámhatóság ellenőrzésének megkezdéséig módosíthatja nyilvántartását, ha feltárja, hogy a nyilvántartást nem a jogszabályoknak megfelelően készítette el, vagy a nyilvántartásban az adóalapot, az adót, a szokásos piaci árat, a szokásos piaci ár-tartományt, a jövedelmezőséget érintő hibát észlel. A módosító dokumentum tartalmazza a módosítással érintett nyilvántartás megnevezését, a módosítást és annak dátumát. A módosítást a nyilvántartás esedékességének eredeti időpontjában hatályos szabályok szerint kell elvégezni.
(9) A nyilvántartás, módosítás és az azt alátámasztó dokumentáció magyar, angol vagy német nyelven készíthető el.
(10) Az adózó a helyi dokumentumot és mellékleteit olvasható formában legalább nyolc évig köteles megőrizni. Ha a kapcsolt ügylet befektetett eszközt is érint, akkor adózó a helyi dokumentumot és mellékleteit az eszköz könyvekből való végleges kivezetést követő legalább nyolc évig köteles olvasható formában megőrizni.
5. Fődokumentum
5. § (1) A fődokumentum legalább az alábbiakat tartalmazza:
a) szervezeti felépítést illetően a csoport jogi és tulajdonosi struktúráját, valamint a szervezetek földrajzi elhelyezkedését szemléltető ábrát;
b) a csoport bemutatását illetően:
ba) az üzleti eredmény mozgatórugóit,
bb) a csoport árbevétel alapján öt legnagyobb termékéhez és szolgáltatásához, továbbá a csoport forgalmának öt százalékát meghaladó forgalmú termékéhez és szolgáltatásához tartozó ellátási lánc bemutatását, amely bemutatás táblázat vagy grafikon formában is megjelenhet,
bc) a csoport tagjai közötti, jelentős szolgáltatási megállapodásokról – kivéve a kutatás-fejlesztési szolgáltatásokat – szóló listát és a megállapodások rövid leírását, beleértve a jelentős szolgáltatásokat nyújtó fő helyszínek kapacitásainak leírását, valamint a transzferár-képzési politikát a szolgáltatási költségek allokálására és a csoporton belül fizetendő szolgáltatási díjak meghatározására vonatkozóan,
bd) a csoport bb) alpont szerinti termékei és szolgáltatásai főbb földrajzi piacainak bemutatását,
be) tömör funkcionális elemzést, amely bemutatja az egyes csoporton belüli szereplők értékteremtéshez való hozzájárulását, különösen az elvégzett kulcsfontosságú funkciókat, a jelentős viselt kockázatokat és a jelentős felhasznált eszközöket,
bf) az üzleti évben megvalósult jelentős üzleti átszervezésekhez, felvásárlásokhoz – akvizíciókhoz – és üzletágak értékesítéséhez kapcsolódó tranzakciók bemutatását;
c) a csoport immateriális eszközeit illetően:
ca) a csoport immateriális eszköz fejlesztését, tulajdonlását és hasznosítását érintő átfogó stratégiájának bemutatását, beleértve a fő kutatás-fejlesztési létesítmények és a kutatás-fejlesztési menedzsment földrajzi elhelyezkedését is,
cb) a jelentős immateriális eszközök vagy azok csoportjainak, továbbá a jogi tulajdonosainak felsorolását,
cc) az immateriális eszközre vonatkozó, kapcsolt vállalkozásokkal kötött megállapodások felsorolását, beleértve a költség-hozzájárulási megállapodásokat, legfontosabb kutatási szolgáltatási és licenc megállapodásokat,
cd) a csoport transzferár-megállapítási politikájának általános bemutatását a kutatás-fejlesztés és az immateriális eszköz vonatkozásában,
ce) a kapcsolt vállalkozások közötti, az érintett üzleti év során bekövetkezett bármely, immateriális eszközben fennálló jelentős érdekeltség átengedésének általános bemutatását, beleértve a kapcsolt vállalkozásokat, az országokat és az átengedésért kapott vagy nyújtott kompenzációt;
d) a csoport csoporton belüli pénzügyi tevékenységeit illetően:
da) a csoport finanszírozásának általános bemutatását, beleértve a nem kapcsolt hitelezőkkel kötött jelentős finanszírozási megállapodásokat,
db) a csoport valamennyi olyan tagjának azonosító adatait, amely a csoport részére központi finanszírozást nyújt, beleértve az országot, amelynek joga irányadó a finanszírozó szervezet működésére, továbbá a szervezet tényleges üzletvezetésének helyét,
dc) a csoport a kapcsolt vállalkozások közötti finanszírozási megállapodásokat illető általános transzferár-megállapítási politikájának bemutatását;
e) a csoport pénzügyi és adózási helyzetét illetően:
ea) a csoport üzleti évre vonatkozó éves konszolidált beszámolóját, ennek hiányában egyéb pénzügyi beszámolási, szabályozási, belső menedzsment, adózási vagy egyéb célból készített beszámolóját,
eb) a csoport hatályos egyoldalú szokásos piaci ár-megállapítási megállapodásainak felsorolását és rövid bemutatását, továbbá más adózási megállapodásokat – beleértve többek között a feltételes adómegállapítási határozatokat –, amelyek a jövedelem országok közötti elosztásával kapcsolatosak; és
f) a fődokumentum elkészítésének időpontját.
(2) Ha a fődokumentumhoz szükséges adatok azért nem állnak az eredeti határidőben az adózó rendelkezésére, mert a csoport végső anyavállalatának a fődokumentumnak megfeleltethető dokumentumát később kell elkészítenie, akkor a csoport végső anyavállalatára vonatkozó, e rendelet szerinti fődokumentumnak megfeleltethető dokumentum elkészítésére nyitva álló határidőig, de legkésőbb az adózó adóévének utolsó napjától számított tizenkét hónapon belül kell az adózónak a fődokumentumot elkészítenie.
(3) Ha az adózó a Tao. törvény hatálya alól kikerül, akkor – a (2) bekezdéstől eltérően – köteles a társaságiadó-bevallása benyújtásáig a fődokumentumot elkészíteni.
6. Helyi dokumentum
6. § (1) A helyi dokumentum adózó vonatkozásában elkészített közös része legalább az alábbiakat tartalmazza:
a) az adózó ügyvezetése – vezető testülete, menedzsmentje – felépítésének bemutatását, szervezeti ábráját, azon személyek megnevezését, akiknek az ügyvezetés jelentést tesz és azon országok megnevezését, ahol e személyek a központi irodájukat fenntartják;
b) az adózó üzleti vállalkozásának, tevékenységének és stratégiájának részletes bemutatását, beleértve annak bemutatását, hogy a jelen vagy a közvetlenül megelőző adóévben az adózó részt vett-e üzleti átszervezésben vagy immateriális eszköz átadásában, illetve ilyen ügyletek hatással voltak-e az adózóra, továbbá ezen ügyleteknek az adózóra gyakorolt hatásának kifejtését;
c) az adózó legfontosabb versenytársainak felsorolását; és
d) a helyi dokumentum elkészítésének időpontját.
(2) A helyi dokumentum adózó vonatkozásában elkészített közös részét adóévente egyszer kell elkészíteni.
(3) A helyi dokumentum kapcsolt ügyleti szintű része legalább a következőket tartalmazza:
a) a kapcsolt ügylet 13. § (2) bekezdése szerinti megnevezését, valamint – ha értelmezhető – a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszerének hatályos nómenklatúrája szerinti legjellemzőbb kódját (a továbbiakban: TEÁOR-kód);
b) a kapcsolt ügylet bemutatását;
c) a kapcsolt ügyletben részes más kapcsolt vállalkozás elnevezését, adóügyi illetőségének államát, székhelyét, belföldi adószámát, ennek hiányában külföldi adószámát, ennek hiányában nyilvántartási számát és a nyilvántartást vezető bíróság vagy hatóság megnevezését és államát, a kapcsolt vállalkozási viszony alapjának megjelölését, valamint, ha a többségi befolyás közvetetten áll fenn, akkor a köztes személyeket és az azokban fennálló többségi befolyás módját és mértékét;
d) a kapcsolt ügylet alapján az adóévben teljesített, illetve járó fizetés összegét, legalább a kapcsolt ügyletben részt vevő felek szerinti bontásban;
e) a kapcsolt ügylet alapjául szolgáló szerződés adóévben hatályos összes változatának másolatát, amennyiben a szerződést nem írásban kötötték, akkor annak tartalmának részletes leírását;
f) a kapcsolt ügylet gazdaságilag releváns jellemzőinek részletes bemutatását, beleértve a korábbi évekhez képest bekövetkezett bármely változás bemutatását is:
fa) a szokásos piaci ár meghatározása szempontjából jelentős – írásban, szóban vagy ráutaló magatartással meghatározott – szerződéses feltételek összefoglalását,
fb) az egyes felek által ellátott funkciókat – többek között a stratégiai irányítást, kutatást és fejlesztést, beszerzést, gyártásindítás mérnöki jellegű támogatását, gyártást, minőségellenőrzést, csomagolást, logisztikát, készletkezelést, piackutatást, marketingstratégiát, márkafejlesztést, marketinget és reklámozást, az árpolitika meghatározását, szerződéskötést, forgalmazást, ügyfélszerzést, ügyfél ellenőrzését, követeléskezelést, vevőszolgálatot, adatok gyűjtését és szolgáltatását döntés-előkészítéshez, adminisztrációt –, ha a kapcsolt ügylet tárgya vagy a tevékenység lényeges, egyedi és értékes eszköze immateriális eszköz is, akkor az immateriális eszköz kialakítását, fejlesztését, fenntartását, védelmét és hasznosítását mint funkciókat, az alkalmazott immateriális és tárgyi eszközöket, valamint az emberi erőforrást, a vállalt kockázatokat – többek között a piaci kockázatot, kutatási és fejlesztési kockázatot, tervezési kockázatot, befektetési kockázatot, beszerzési kockázatot, kapacitáskihasználási kockázatot, működési kockázatot, minőségkockázatot, hírnévkockázatot, logisztikai kockázatot, készletkockázatot, hitelezési és vevőkockázatot, likviditási kockázatot, árfolyamkockázatot –, beleértve azt is, hogy ezek a funkciók hogyan kapcsolódnak a csoport szélesebb körű értékteremtéséhez, a kapcsolt ügylet körülményeihez és az iparági gyakorlathoz,
fc) a termék, áru vagy szolgáltatás jellemzőit,
fd) az érintett piac gazdasági jellemzőit,
fe) a felek által követett üzleti stratégiát;
g) összevonás esetében az összevonás részletes indokolását;
h) – amennyiben releváns – a felek karakterizációjának keretében annak meghatározását és indokolását, hogy a kapcsolt ügylet tekintetében mely kapcsolt vállalkozás minősül bérgyártónak, szerződéses gyártónak, értékesítési ügynöknek, bizományosnak, korlátozott kockázatú forgalmazónak vagy más rutinentitásnak, továbbá vállalkozó vagy társvállalkozó entitásnak, licencgyártónak;
i) a pénzügyi vagy nem pénzügyi szolgáltatás igénybe vevőjénél annak bemutatását, hogy a szolgáltatás az üzleti tevékenységéhez teljes egészében szükséges, és ugyanilyen feltételű szolgáltatásokért független félnek is hajlandó lenne hasonló feltételekkel fizetni, vagy az igénybe vevő adózó maga végezné el a szolgáltatást (hasznossági teszt);
j) a legmegfelelőbb szokásos piaci ár-megállapítási módszer megnevezését, figyelemmel a kapcsolt ügylet természetére, fajtájára, az elérhető összehasonlító adatokra, továbbá a módszer meghatározásának indokait;
k) – amennyiben releváns – a tesztelt félként meghatározott kapcsolt vállalkozás megjelölését és ennek indokolását;
l) a szokásos piaci ár-megállapítási módszer alkalmazásakor figyelembe vett fontosabb előfeltételezések összefoglalását és annak indokait;
m) az ügyleti nettó nyereségen alapuló módszernél a jövedelmezőségi mutató meghatározását és annak indokait;
n) a kiválasztott belső és külső összehasonlító ügyletek felsorolását és bemutatását, és azon független vállalkozások releváns pénzügyi adatainak bemutatását, amelyekre az elemzésben támaszkodtak, beleértve az összehasonlító elemzés módszertanának leírását és ezen információk forrását;
o) – amennyiben releváns – az összehasonlíthatóságra vonatkozó kiigazítások bemutatását és részletes indokolását, továbbá annak megjelölését, hogy a kiigazítás a tesztelt fél, az összehasonlítható független ügylet vagy mindkettő adataiban történik;
p) annak részletes bemutatását, hogy a kapcsolt ügylet során a meghatározott szokásos piaci árnak megfelelően alakították ki az árat, így többek között – annak alkalmazása esetében – a jövedelmezőségi mutató ténylegesen elért értékét;
q) a szokásos piaci ár-megállapítási módszer alkalmazása során felhasznált, a kapcsolt ügyletre vonatkozó pénzügyi információk összefoglalását;
r) annak bemutatását, hogy a jövedelmezőségi mutató, a százalékos jogdíj, illetve a százalékos szolgáltatási díj számításához, valamint egyéb számításhoz szükséges pénzügyi adat hogyan köthető az adózó, a belföldi vagy külföldi tesztelt fél vagy azon kapcsolt vállalkozás számviteli információs rendszeréhez, amely kapcsolt vállalkozás pénzügyi adatát figyelembe vették, így különösen a beszámolójában foglalt adatokhoz, a főkönyvi számláihoz, a költséghelyeihez, a költségviselőihez, a profitcentrumaihoz vagy a munkaszámaihoz, továbbá – amennyiben releváns – a költségek több fél közötti felosztásának módját, a felosztási kulcsokat, olyan módon, hogy a számítás az adóhatóság számára ellenőrizhető legyen;
s) a kapcsolt ügyletre vonatkozóan annak az adott adóévben hatályos szokásos piaci ár-megállapítási, valamint más adózási megállapodásnak, határozatnak – ideértve többek között a feltételes adómegállapítási határozatot is – a másolatát, amelyet nem a magyar hatóság adott ki.
(4) A (3) bekezdés r) pontja alkalmazásában a kapcsolt ügylettel érintett tevékenységre – szegmensre – vonatkozó jövedelmezőségi mutató számítása vagy egyéb olyan számítás céljából, ahol nem indokolt a teljes vállalati szintű adat figyelembevétele, az eredménykimutatás azon bevételeit, költségeit és ráfordításait, amelyek az üzemi (üzleti) tevékenység eredménye részét képezik, fel kell osztani a kapcsolt ügylettel érintett részre és az azzal nem érintett részre. Ha valamely összeg más tevékenységhez – ideértve a részvényesi érdekből folytatott tevékenységet – is kapcsolódik, akkor azt észszerű módon meg kell osztani az érintett tevékenységek között. A tevékenységek – szegmensek – adatainak megállapítása során – közvetlen hozzárendelés vagy más felosztási módszer alapján – minden bevételt, költséget és ráfordítást fel kell osztani a tevékenységek között, a felosztás után nem maradhat tevékenységre fel nem osztott tétel.
(5) A helyi dokumentumnak nem kell tartalmaznia a (3) bekezdés f) pont fd) alpontjában foglaltak bemutatását, ha a kapcsolt ügylet – 4. § (5) bekezdése szerint számított – ellenértéke az adóévben általános forgalmi adó nélkül számított szokásos piaci áron az egymilliárd forintot nem haladja meg.
(6) Szerződéses gyártás és olyan szolgáltatás esetében, ahol a szolgáltató a szolgáltatással összefüggésben korlátozott kockázatot visel, és így a szolgáltatással kapcsolatban rutinentitásként karakterizálható, az ügyleti nettó nyereségen alapuló módszer és a nettó haszonkulcs alkalmazását, valamint a gyártó, illetve szolgáltató tesztelt félként történő kijelölését nem kell indokolni.
(7) Korlátozott kockázatú forgalmazás esetében az ügyleti nettó nyereségen alapuló módszer és a nettó árrés alkalmazását, valamint a forgalmazó tesztelt félként történő kijelölését nem kell indokolni.
7. Egyszerűsített helyi dokumentum
7. § (1) Egyszerűsített helyi dokumentum készíthető
a) az alacsony hozzáadott értékű szolgáltatás nyújtásáról a szolgáltatást nyújtó adózó által, ha ténylegesen legalább öt százalékos nettó haszonkulcsot ér el;
b) az alacsony hozzáadott értékű szolgáltatás igénybevételéről az igénybe vevő adózó által, ha a kapcsolt vállalkozása az alacsony hozzáadott értékű szolgáltatás nyújtása során ténylegesen legfeljebb öt százalékos nettó haszonkulcsot ér el;
c) az ingyenes pénzeszközátadásról vagy -átvételről; és
d) arról a kapcsolt ügyletről, amely során az eszközt értékesítő vagy szolgáltatást nyújtó kapcsolt vállalkozás a független féltől beszerzett eszközzel vagy szolgáltatással kapcsolatban nem lát el érdemi funkciót és nem vállal számottevő kockázatot, továbbá ezen eszközt vagy szolgáltatást változatlan formában és azonos áron továbbértékesíti – továbbszámlázza, költségét átterheli – feltéve, ha ilyen eszközt, szolgáltatást vagy szolgáltatásrészt változatlan formában sem az adózó, sem a kapcsolt vállalkozása nem értékesít független félnek.
(2) Az egyszerűsített helyi dokumentumnak nem kell tartalmaznia a 6. § (3) bekezdés f) pont fd) és fe) alpontjában és j)–o) pontjában foglaltakat. Az (1) bekezdés c) és d) pontja esetében az egyszerűsített helyi dokumentumnak a 6. § (3) bekezdés p) pontjában foglaltakat sem kell tartalmaznia.
(3) Alacsony hozzáadott értékű szolgáltatásnak minősülhet – a 2. § (1) bekezdés 1. pontjában foglalt feltételek teljesülése esetén – többek között az ingatlan vagy más eszköz bérlete, kölcsönzése, valamint a független féltől beszerzett eszköz vagy szolgáltatás kapcsolt vállalkozásnak változatlan formában való továbbértékesítése is.
(4) Az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti nettó haszonkulcsot a ténylegesen felmerült – könyvelt –, a kapcsolt ügylettel érintett tevékenység – üzemi (üzleti) tevékenység eredménye felett kimutatott – összes bevételének, költségének és ráfordításának figyelembevételével kell megállapítani. Ha valamely összeg más tevékenységhez – ideértve a részvényesi érdekből folytatott tevékenységet – is kapcsolódik, akkor azt észszerű módon meg kell osztani az érintett tevékenységek között. A nettó haszonkulcsot két tizedesjegy pontossággal kell kiszámítani.
8. Összevonhatóság
8. § (1) A kapcsolt ügyleteket az e rendelet szerinti kötelezettségek teljesítése során össze lehet vonni, ha az összevonás az – írásban, szóban vagy ráutaló magatartással meghatározott szerződéses feltételek, a termékek, áruk vagy szolgáltatások jellemzői, a felek által ellátott funkciók, alkalmazott eszközök és vállalt kockázatok, a gazdasági körülmények és az üzleti stratégiák alapján megállapított – összehasonlíthatóságot nem veszélyezteti, és a kapcsolt ügyletek
a) tárgya azonos, továbbá teljesítésük minden lényeges feltétele előre rögzített és azonos, vagy a feltételek között az eltérések nem jelentősek; vagy
b) egymással szorosan összefüggőek.
(2) Nem vonható össze a beszerzés a beszerzett anyagból gyártott termék értékesítésével, továbbá az olyan kapcsolt ügylet, amelyben a fél szállítóként – az ellenértékre jogosultként – szerepel azzal a kapcsolt ügylettel, amelyben ugyanaz a fél vevőként – az ellenérték fizetésére kötelezettként – szerepel.
(3) Az a)–e) pontban meghatározott kapcsolt ügylet nem vonható össze egy másik pontban szereplő kapcsolt ügylettel:
a) gyártási ügylet;
b) forgalmazási ügylet;
c) szolgáltatási ügylet;
d) pénzügyi ügylet;
e) immateriális eszköz eladása, alapítása, vétele, licenc, franchise.
9. Források
9. § (1) Az adózó az e rendelet szerinti kötelezettségeinek teljesítése során köteles figyelembe venni minden, a kapcsolt ügylet megkötése, módosítása, illetve legkésőbb az e rendelet szerinti kötelezettségeinek teljesítése időpontjában rendelkezésre álló és a tőle elvárható gondosság mellett, aránytalanul nagy költség ráfordítása nélkül megismerhető, a szokásos piaci ár meghatározása szempontjából jelentős tényt és körülményt.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak teljesítése nem mentesíti az adózót az e rendelet szerinti kötelezettségeinek teljesítése alól.
10. § (1) Az adózó az e rendelet szerinti kötelezettségeit a következő források figyelembevételével teljesítheti:
a) az adózó és független fél közötti szerződés;
b) az adózó kapcsolt vállalkozása és független vállalkozás közötti szerződés;
c) független vállalkozások egymás közötti szerződése;
d) az összehasonlítható termékre, szolgáltatásra vonatkozó nyilvános vagy az adóhatóság által ellenőrizhető adatbázisban tárolt vagy egyéb forrásból elérhető, nyilvánosan hozzáférhető vagy az adóhatóság által ellenőrizhető adatok;
e) az összehasonlítható vállalkozásra vonatkozó nyilvános vagy az adóhatóság által ellenőrizhető adatbázisban tárolt vagy egyéb forrásból elérhető, nyilvánosan hozzáférhető vagy az adóhatóság által ellenőrizhető adatok.
(2) Az összehasonlító adatok keresését olyan módon kell dokumentálni, hogy az egyértelműen rekonstruálható, visszakövethető legyen, vagy ha a rekonstruálás, visszakövetés nem lehetséges, a keresési lépések hiánytalanul dokumentálva legyenek.
10. Vállalati szintű adatokat tartalmazó adatbázis-kutatás
11. § (1) Az adózó az e rendelet szerinti kötelezettségeinek teljesítése során készített vállalati – társasági – szintű adatokat tartalmazó adatbázis-kutatás végső mintájának legalább a következőknek kell megfelelnie:
a) a társaságoknak egyedileg azonosíthatóknak kell lenniük;
b) az összehasonlítható társaságok között nem lehetnek nem működő – tevékenységet nem folytató – társaságok;
c) kizárólag független társaságok lehetnek a mintában;
d) az adatoknak a vizsgált évet megelőző három évre kell vonatkozniuk;
e) a felhasznált pénzügyi adatoknak mindegyik évből rendelkezésre kell állniuk;
f) vagy legalább a két egymást követő évben veszteséges társaságokat kell kizárni vagy pedig legalább a figyelembe vett évek több, mint a felében az üzemi (üzleti) tevékenység eredménye szintjén veszteséges társaságokat kell kizárni;
g) elsősorban az elsődleges tevékenységi kódokra kell szűrni, a kulcsszavas keresés mellőzésével;
h) a megfelelő összehasonlítható földrajzi területet kell figyelembe venni; és
i) a társaságoknak az internetes honlapjuk alapján is összehasonlíthatónak kell lenniük.
(2) Ha a tesztelt fél belföldön végzi a tevékenységét, akkor az összehasonlítható földrajzi terület Magyarország. Ha Magyarországra történő szűrés elégtelen elemszámú mintát eredményez, akkor Magyarország mellett Csehország, Lengyelország és Szlovákia, ha ez is elégtelen elemszámú mintát eredményez, akkor az előzőek mellett Bulgária, Észtország, Horvátország, Lettország, Litvánia, Románia és Szlovénia, ha ez is elégtelen elemszámú mintát eredményez, akkor az Európai Unió tagállamai, ha ez is elégtelen elemszámú mintát eredményez, akkor más, az adott kapcsolt ügylet szempontjából legmegfelelőbb terület az összehasonlítható földrajzi terület.
(3) Az összehasonlítható társaságok keresésére az (1) és (2) bekezdésben foglalt lépéseken túl indokolt esetben további lépések alkalmazhatóak.
(4) Az (1) bekezdés d) pontjától eltérően indokolt esetben háromnál több év adatai is figyelembe vehetőek. Ebben az esetben az (1) bekezdés e) pontjától eltérően az egyes társaságok esetében az adatoknak legalább három évre kell rendelkezésre állniuk.
(5) Az (1) bekezdés e) pontjától eltérően indokolt esetben – különösen a megfelelő elemszámú minta céljából – a felhasznált pénzügyi adatoknak legalább kettő évből rendelkezésre kell állniuk.
(6) Az (1) bekezdés g) pontjától eltérően indokolt esetben a tevékenységi kódokra történő szűrési lépés mellett – azzal vagylagos logikai viszonyban – kulcsszavas keresés is alkalmazható.
(7) A (3)–(6) bekezdés szerinti indokokat a helyi dokumentumban be kell mutatni.
(8) Az adózó az összehasonlíthatóként kiválasztott vállalkozásokra vonatkozóan készített adatbázisszűrést legalább három évente, az összehasonlíthatóként kiválasztott vállalkozások pénzügyi adatait legalább évente frissíti, feltéve, hogy üzleti tevékenységében ez idő alatt nem következik be olyan változás, amelyet független felek az ár meghatározásánál befolyásoló tényezőként vennének figyelembe.
11. Transzferár-adatszolgáltatás
12. § (1) A Tao. törvény 18. § (5) bekezdése szerinti adatszolgáltatásra arról az adóévről kötelezett az adózó, amely adóévben a kapcsolt ügylet alapján teljesítés történt. Ha a kapcsolt vállalkozási jogviszonyuk keletkezését megelőzően jött létre az ügylet, az adózó adatszolgáltatásra akkor köteles, ha az ügylet bármely lényeges feltételét módosítják, vagy olyan változás következik be, amelyet független felek az ár meghatározásánál figyelembe vesznek vagy figyelembe vennének.
(2) Nem kell adatot szolgáltatni a 4. § (4) bekezdés a) pontja szerint a helyi dokumentum készítése alól mentesülő kapcsolt ügyletről.
(3) A 4. § (4) bekezdés d)–f) pontja szerint a helyi dokumentum készítésére vonatkozó kötelezettség alól mentesülő kapcsolt ügylet esetében, valamint a 7. § (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti esetben az adatszolgáltatás kizárólag a 13. § (2) bekezdése és (3) bekezdés a)–f) pontja szerinti adatokra terjed ki.
(4) A 4. § (4) bekezdés d) és e) pontja szerint a helyi dokumentum készítésére vonatkozó kötelezettség alól mentesülő kapcsolt ügyletről csak abban az esetben kell adatot szolgáltatni, ha az ellenérték az adóévben az általános forgalmi adó nélkül számított szokásos piaci áron az ötszázmillió forintot meghaladja. Az értékhatár megállapítása során a 4. § (5) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.
(5) Az alacsony hozzáadott értékű szolgáltatás esetében az adatszolgáltatás kizárólag a 13. § (2) bekezdés 13. vagy 14. pontja, (3) bekezdés b)–f) pontja és (4) bekezdés c) és d) pontja szerinti adatokra terjed ki. Az adatszolgáltatásban az alacsony hozzáadott értékű szolgáltatás szabályai alkalmazásának tényét fel kell tüntetni.
13. § (1) Az adatszolgáltatás kapcsolt ügyletenként vagy az e rendelet szerint összevont kapcsolt ügyletenként tartalmazza az e §-ban előírt adatokat.
(2) Az adatszolgáltatásban – az írásban, szóban vagy ráutaló magatartással meghatározott szerződéses feltételek, a termékek, áruk vagy szolgáltatások jellemzői, a felek által ellátott funkciók, alkalmazott eszközök és vállalt kockázatok, a gazdasági körülmények és az üzleti stratégiák alapján meghatározott – kapcsolt ügyletet a következő ügylettípusok szerint kell megnevezni:
1. bérgyártás végzése;
2. bérgyártás igénybevétele;
3. szerződéses gyártás végzése a vállalkozó entitásnak minősülő kapcsolt vállalkozás felé történő számlázással;
4. szerződéses gyártás igénybevétele;
5. szerződéses, illetve korlátozott kockázatú gyártás végzése nem a vállalkozó entitásnak minősülő kapcsolt vállalkozás felé történő számlázással;
6. szerződéses, illetve korlátozott kockázatú gyártás végzése független fél felé történő számlázással;
7. ügynöki forgalmazás végzése;
8. ügynöki forgalmazás igénybevétele;
9. bizományosi forgalmazás végzése;
10. bizományosi forgalmazás igénybevétele;
11. korlátozott kockázatú forgalmazás végzése;
12. korlátozott kockázatú forgalmazás igénybevétele;
13. szolgáltatás nyújtása, ahol a szolgáltató a szolgáltatással összefüggésben korlátozott kockázatot visel, és így a szolgáltatással kapcsolatban rutinentitásként karakterizálható;
14. szolgáltatás igénybevétele, ahol a szolgáltató a szolgáltatással összefüggésben korlátozott kockázatot visel, és így a szolgáltatással kapcsolatban rutinentitásként karakterizálható;
15. szolgáltatás nyújtása, ahol a szolgáltató a szolgáltatással összefüggésben nem korlátozott kockázatot visel, és így a szolgáltatással kapcsolatban vállalkozó vagy társvállalkozó entitásként karakterizálható;
16. szolgáltatás igénybevétele, ahol a szolgáltató a szolgáltatással összefüggésben nem korlátozott kockázatot visel, és így a szolgáltatással kapcsolatban vállalkozó vagy társvállalkozó entitásként karakterizálható;
17. tárgyi eszköz, anyag vagy áru vétele – beszerzése – az 1–12. pontbeli kapcsolt ügyletektől eltérő esetben;
18. immateriális eszköz eladása, alapítása;
19. immateriális eszköz vétele;
20. licencbe adás;
21. licencbe vétel;
22. franchise-ba adás;
23. franchise-ba vétel;
24. költséghozzájárulási megállapodás, illetve polgári jogi társasági szerződés;
25. hitel nyújtása;
26. hitel felvétele;
27. kölcsön nyújtása;
28. kölcsön felvétele;
29. pénzügyi lízing nyújtása;
30. pénzügyi lízing igénybevétele;
31. kezesség, illetve garancia nyújtása;
32. kezesség, illetve garancia igénybevétele;
33. faktoring nyújtása;
34. faktoring igénybevétele;
35. cash-pool pénzelhelyezési része;
36. cash-pool kölcsönfelvételi része;
37. biztosítás nyújtása;
38. biztosítás igénybevétele;
39. viszontbiztosítás nyújtása;
40. viszontbiztosítás igénybevétele;
41. fedezeti ügylet;
42. vagyonkezelés, portfóliókezelés végzése;
43. vagyonkezelés, portfóliókezelés igénybevétele;
44. bizalmi vagyonkezelés végzése;
45. bizalmi vagyonkezelés igénybevétele;
46. pénzügyi szolgáltatás közvetítése;
47. pénzügyi szolgáltatás közvetítésének igénybevétele;
48. egyéb pénzügyi szolgáltatás nyújtása;
49. egyéb pénzügyi szolgáltatás igénybevétele;
50. üzletág vagy részesedés átruházása, átszervezéshez kapcsolódó más eseti ügylet;
51. tárgyi eszköz, anyag, termék vagy áru eladása az 1–12. pontbeli kapcsolt ügyletektől eltérő esetben;
52. a Tao. törvény 18. § (6) bekezdése szerinti nem pénzbeli tőkeművelet;
53. egyéb ügylet szállítóként;
54. egyéb ügylet vevőként.
(3) Az adatszolgáltatás tartalmazza:
a) a fődokumentum és a helyi dokumentum elkészítésére vonatkozó kötelezettség alóli mentesülés fennálltát és okát;
b) az összevonás megtörténtét és okát;
c) a (2) bekezdés 1–16. pontja és – ha értelmezhető – 53. és 54. pontja esetében a kapcsolt ügyletre legjellemzőbb TEÁOR-kódot;
d) a kapcsolt ügyletben érintett további kapcsolt vállalkozás elnevezését, belföldi adószámát, ennek hiányában külföldi adószámát, ennek hiányában nyilvántartási számát és adóügyi illetőségének államát;
e) a kapcsolt ügylet felek között tárgyévben ténylegesen elszámolt általános forgalmi adó nélkül számított ellenértékét – többek között vételárat, díjat, kamatot – ezer forintra kerekítve és ezer forintban meghatározva, kapcsolt felenkénti bontásban;
f) a kapcsolt ügylet tárgyévi teljesítéséhez kapcsolódó, minden érintett adóév Tao. törvény 18. §-a szerinti társaságiadóalap-módosításának előjelhelyes összegét kapcsolt felenkénti bontásban, ezer forintban; és
g) az alkalmazott elsődleges szokásos piaci ár-megállapítási módszer Tao. törvény 18. § (2) bekezdése szerinti megnevezését, valamint a tesztelt fél megjelölését.
(4) Az adatszolgáltatás tartalmazza
a) az ügyleti nettó nyereségen alapuló módszernél a jövedelmezőségi mutató következők szerinti megnevezését:
aa) nettó árrés,
ab) nettó haszonkulcs,
ac) üzemibevétel-arányos megtérülés,
ad) eszközarányos megtérülés,
ae) Berry-ráta,
af) egyéb mutató;
b) a viszonteladási árak módszerénél a bruttó árrés, a költség és jövedelem módszernél a bruttó haszonkulcs, az ügyleti nettó nyereségen alapuló módszernél az a) pont szerinti jövedelmezőségi mutató szokásos piaci értékét vagy tartományát;
c) a tesztelt fél által a kapcsolt ügyleten – az alkalmazott adóalap-módosítással – az adóévben ténylegesen elért jövedelmezőségi mutató értékét; és
d) a tesztelt fél esetében alkalmazott következők szerinti számviteli sztenderdet:
da) a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény III. Fejezete szerinti szabályozás,
db) nemzetközi számviteli sztenderdek (International Financial Reporting Standards, IFRS),
dc) az Amerikai Egyesült Államok általánosan elfogadott számviteli elvei (United States Generally Accepted Accounting Principles, US GAAP),
dd) egyéb számviteli szabályok.
(5) A (2) bekezdés 13–16. és 20–23. pontja szerinti kapcsolt ügylet esetén, ha az összehasonlító árak módszerénél százalékos jogdíjat vagy jutalékos – százalékos – szolgáltatási díjat alkalmaztak, akkor az adatszolgáltatás tartalmazza
a) a százalékos jogdíj vagy a jutalékos – százalékos – szolgáltatási díj alkalmazásának jelölését;
b) a díj következők szerint meghatározott alapját:
ba) bevétel,
bb) költség,
bc) eszközérték,
bd) eredmény (nyereség),
be) egyéb alap;
c) a díj szokásos piaci értékét vagy tartományát;
d) – az alkalmazott adóalap-módosítással számolt – díj adóévben alkalmazott százalékos mértékét; és
e) az azon fél esetében, amely pénzügyi adatait a díj alapjánál figyelembe veszik, az alkalmazott (4) bekezdés da)–dd) pontja szerinti számviteli sztenderdet.
(6) A (2) bekezdés 25–32., 35. és 36. pontja szerinti kapcsolt ügylet esetén, ha az alkalmazott szokásos piaci ár-megállapítási módszer az összehasonlító árak módszere, akkor az adatszolgáltatás tartalmazza
a) a referenciakamat megnevezését vagy a fix kamatozás jelölését a következők alapján:
aa) budapesti bankközi referencia-kamatláb (Budapest Interbank Offered Rate, BUBOR),
ab) egynapos sterling indexátlag (sterling overnight index average, SONIA),
ac) európai bankközi referencia-kamatláb (Euro Interbank Offered Rate, EURIBOR),
ad) fedezett egynapos finanszírozási ráta (Secured Overnight Financing Rate, SOFR),
ae) rövid lejáratú euró kamatláb (Euro Short-Term Rate, ESTER),
af) svájci átlagos egynapos kamatláb (Swiss Average Rate Overnight, SARON),
ag) tokiói átlagos egynapos kamatláb (Tokyo Overnight Average Rate, TONAR),
ah) tokiói bankközi referencia-kamatláb (Tokyo Interbank Offered Rate, TIBOR),
ai) egyéb referenciakamat,
aj) fix kamatozás;
b) a kamatfelár – fix kamatnál a teljes kamatláb – szokásos piaci értékét vagy tartományát; és
c) az adóévben alkalmazott kamatfelárat, fix kamatnál a teljes kamatlábat az alkalmazott adóalap-módosítással számolva.
(7) Ha szokásos piaci árként egy darab egységárat határoztak meg, akkor a (2) és (3) bekezdésben meghatározott adatok mellett és a (4)–(6) bekezdéstől eltérően az adatszolgáltatás tartalmazza
a) az egységár megnevezését mennyiségi egységenként ezer forintban kifejezve;
b) az egységár szokásos piaci egységnyi értékét vagy tartományát ezer forintban; és
c) az adóévben alkalmazott – az alkalmazott adóalap-módosítással számolt – egységár egységnyi értékét ezer forintban.
12. Záró rendelkezések
14. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 31. napon lép hatályba.
15. § (1) E rendelet előírásait – a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel – a 2026. naptári évben kezdődő adóévi társasági adókötelezettséghez kapcsolódó nyilvántartásra és adatszolgáltatásra kell először alkalmazni.
(2) E rendelet előírásait az adózó választása alapján a 2025. naptári évben kezdődő adóévi társasági adókötelezettséghez kapcsolódó egyes helyi dokumentumra is alkalmazni lehet.
(3) Ha a 2025. naptári évben kezdődő adóévi társasági adókötelezettséghez kapcsolódó nyilvántartás elkészítésének határideje későbbi, mint e rendelet hatálybalépésének napja, akkor az adózó a nyilvántartási kötelezettségét az e rendelet hatálybalépését megelőző napon hatályos, a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló 32/2017. (X. 18.) NGM rendelet szerint teljesíti, kivéve, ha az adózó a (2) bekezdés szerinti előírások alkalmazását választja.
16. § Hatályát veszti a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló 32/2017. (X. 18.) NGM rendelet.
Nagy Márton István s. k.,
nemzetgazdasági miniszter
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás