2025. évi XLV. törvény indokolás

Az e törvényhez tartozó indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (6) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.

A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény módosítása Magyarország európai uniós jogharmonizációs kötelezettségének teljesítéséhez szükséges jogszabályi alapokat tartalmazza.

A törvényjavaslat megteremti a származási garancia fűtésben történő alkalmazhatóságának törvényi alapjait, továbbá meghatározza az önkormányzatok számára, hogy vegyék figyelembe a megújuló forrásokból előállított fűtőenergiát és konzultálhassanak az energiahálózatok engedélyeseivel az energiahatékonysági és megújulóenergia-ellátási tervekről, figyelembe véve az energiahálózatok engedélyeseinek infrastruktúra-fejlesztési terveit.

A törvényjavaslat továbbá a maradékhő szabályozására vonatkozó javaslatokat tartalmazza. Meghatározásra kerül a maradékhő és a maradékhő értékesítő fogalma, valamint az erre vonatkozó egyszerűsített engedélyezési, ellenőrizhetőségi és nyomon követhetőségi szabályok.

A távhőszolgáltatás folyamatos és biztonságos ellátása érdekében lehetővé válik a termeléshez szükséges tulajdonviszonyok rendezésére a víziközmű szabályozás mintájára – a távhőellátás sajátosságainak figyelembevételével – a távhőtermelő létesítmény tulajdonjogának közcélú megváltása.

A hatékony távfűtés, származási garancia, valamint a maradékhő távhőellátásban való alkalmazása érdekében szükséges a fogalmak deklarálása az értelmező rendelkezésekben, valamint a távhőtermeléstől való elválasztása érdekében a maradékhő értékesítő bevezetése, amelyre az előírások vonatkozhatnak.

A módosítás célja, hogy kiegészítse a Hivatal hatáskörét a maradékhő és a maradékhő értékesítő bevezetésével a vonatkozó fogalmakra, valamint a helyi hőhasznosítási tervek jóváhagyására.

A módosítás a származási garancia pontos, megbízható és hiteles működését előíró szabályozás megteremtése miatt szükséges, előírva a Hivatal számára a származási garanciák fűtésben való kiállítását.

Felhatalmazó rendelkezés annak érdekében, hogy az önkormányzatok a megújuló forrásokból származó fűtőenergiát is figyelembe vegyék a települések városfejlesztése során, és konzultálhassanak az energiahálózatok engedélyeseivel az energiahatékonysági és megújulóenergia-ellátási tervekről, figyelembe véve az energiahálózatok engedélyeseinek infrastruktúra-fejlesztési terveit. A rendelkezés továbbá a 45 000 főnél nagyobb összlakosságú településeken a helyi hőhasznosítási terv készítését írja elő. A helyi hőhasznosítási terv részletszabályai végrehajtási rendeletben kerülnek megállapításra.

Az ellátásbiztonságot növelő, a víziközmű szabályozás mintájára – a távhőellátás sajátosságait figyelembe vevő módosításokkal – a távhőtermelő létesítmény és berendezése, valamint az azoknak helyet adó ingatlan (a továbbiakban: létesítmény) tulajdonjogának közcélú megváltására vonatkozó alapvető szabályokat tartalmazza.

A közcélú megváltásra akkor kerülhet sor, ha a létesítmény tulajdonjogának megszerzése adásvétel vagy térítésmentes vagyonátruházás útján nem lehetséges, és az engedélyes határidőre nem igazolja annak tényét, hogy a létesítményben foglalt vagyontárgyakra, így különösen a távhőtermeléshez szükséges eszközökre, az eszközöket befogadó építményre, valamint az építménynek helyt adó ingatlanra vonatkozóan saját tulajdonnal, vagy azok használatához szükséges jogcímmel rendelkezik. Az eljárás tárgya a tulajdonjogi vitával érintett, a Hivatal felhívása alapján annak tulajdon- és birtokviszonyainak az engedélyes általi igazolására alkalmatlan vagyontárgy lehet, önállóan és együttesen egyaránt. Az ellátásbiztonság garantálása érdekében kerülhet sor az eljárásra, így a közcélú megváltással biztosított tevékenység közösségi előnyei a tulajdon elvonásával okozott kárt jelentősen meghaladják. Az eljárásra továbbá azért van szükség, mert a közérdekű cél megvalósítása a távhőtermelő létesítményen fennálló tulajdon korlátozásával nem lehetséges, az engedélyes minden ilyen irányú kísérlete ellenére sem. Ez a feltétel akként biztosított, hogy az eljárás előtt a Hivatal felhívására az engedélyesnek hatvan nap, majd ezt követően további egy év is rendelkezésre áll, amely során az eljárás elkerülése érdekében lehetősége van a tulajdonátszállás nélkül, a tulajdon korlátozásával igazolni a törvény általi kötelezettségének jogcímét. Amennyiben az ellátási területen működő távhőtermelő engedélyes a tulajdonátszállást követően gyakorolja a vételi jogát, vagy a tulajdonossal a létesítmény hasznosítására irányuló szerződést köt, a közcélú megváltási eljárás rendelkezéseire figyelemmel a szerződéskötésre annak a feltételnek a kikötésével kerülhet sor, hogy a közcélú megváltási határozatban meghatározott határidőn belül a létesítményt a közcélú megváltás céljára kell használni és a közcélú megváltási cél szerinti használatot a határozatban előírt időtartamig biztosítani kell. Ez a határozatban foglalt kötelezettség az állam nevében eljáró tulajdonosi joggyakorlót akkor is köti, ha az érintett engedélyes a vételi jogával vagy a hasznosítási szerződés megkötésének lehetőségével nem él. Ekkor a vagyonátruházásra vagy a hasznosításra a Hivatal egyetértésével kerül sor, és az ellátási területen kívüli vagy olyan távhőtermelő engedélyesekre is kiterjed, akiknek a törvény alapján nem állt fenn vételi joguk vagy előzetesen hasznosítási szerződés megkötését lehetővé tevő jogosultságuk. A Hivatal egyetértési jogának gyakorolhatósága a vételi joggal érintett engedélyes vételi jogának megszűnését követően veszi kezdetét, és mindaddig fennáll, amíg az állam nevében eljáró tulajdonosi joggyakorló a vagyontárgyat át nem ruházza, vagy hasznosításba nem adja a határozatban szereplő célra és időtartamra figyelemmel. A Hivatal egyetértése során a törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben foglalt mérlegelési szempontokat veszi figyelembe.

A módosítás célja annak a lehetőségnek a megteremtése, hogy a Hivatal a maradékhő értékesítési engedély kiadását megtagadhassa, ha a rendelkezésre álló maradékhő a megvalósítani kívánt műszaki megoldással nem táplálható be, vagy a betáplálásra vonatkozó költség-haszon elemzés szerint a maradékhő értékesítés költségei 7 éves időtávon túl is meghaladják a maradékhő által kiváltott távhő költségét.

A fejezet címe kiegészül a maradékhő értékesítői engedéllyel az új tartalomnak megfelelően.

A módosítás célja a maradékhő értékesítői engedély időbeli hatályának megállapítása.

A távhőellátás biztonságának megőrzése, valamint az ellenőrizhetőség és nyomon követhetőség érdekében az engedélyesi kötelezettségek egy részét a maradékhő értékesítőre is szükséges kiterjeszteni, de csak a szükséges minimális mértékben, ezért az egyes kötelezettségek alól felmentésre kerül. Továbbá annak érdekében, hogy az engedélyes tevékenysége során a folyamatos és biztonságos ellátás fejlesztése érdekében a távhőtermelő létesítmény és eszközei használatára vonatkozó jogcím a működése során mindvégig rendezett legyen, az engedélyesi tevékenység esetében szükséges ennek folyamatos fenntartását megkövetelni. Továbbá a módosítás megállapítja, hogy a távhőszolgáltatói vagy távhőtermelői működési engedélyes az engedély fennállása alatt köteles a maradékhő értékesítői engedélyestől az engedélye szerint átadható maradékhőt átvenni.

A kiegészítés a távhőtermelői engedélyest és a távhőszolgáltatói engedélyest számviteli szétválasztási szabályzat kidolgozására, valamint számviteli nyilvántartás vezetésére kötelezi a tevékenységek átláthatósága biztosítása, valamint a keresztfinanszírozás és a versenytorzítás elkerülése céljából.

A kiegészítés a számviteli szétválasztási szabályzat megfelelésével kapcsolatos részletszabályokat állapítja meg.

A távhőellátás biztonságának megőrzése, valamint az ellenőrizhetőség és nyomon követhetőség érdekében a cégjogi események, befolyásszerzés engedélyezésére vonatkozó engedélyesi kötelezettségeket a maradékhő értékesítőre nem szükséges előírni, amely az alkalmazás alóli felmentéssel valósítható meg legegyszerűbben.

A távhőellátás biztonságának megőrzése, valamint az ellenőrizhetőség és nyomon követhetőség érdekében az engedélyezést a maradékhőre és annak értékesítésére is szükséges kiterjeszteni a szükséges minimális mértékben, amelynek része az engedély visszavonásának a szabályozása is.

A módosítás megteremti az érintett távhőszolgáltatók tervkészítési kötelezettségét. Az olyan 5 MW feletti rendelkezésre álló hőteljesítményű rendszerek távhőszolgáltatói terveiben, amelyek nem felelnek meg a Tszt. végrehajtási rendeletében meghatározott hatékony távfűtési rendszer fogalmának, fejlesztési terveikben egyebek mellett bemutatják a hatékonnyá válás eléréséhez szükséges intézkedéseket is. A tervet jóváhagyásra be kell nyújtani a Hivatalhoz. Az új rendelkezés beemelésének szükségességét az adja, hogy megfeleljünk az európai uniós jogból eredő kötelezettségnek azzal, hogy az energiahatékonyságról és az (EU) 2023/955 rendelet módosításáról szóló, 2023. szeptember 13-i (EU) 2023/1791 európai parlamenti és tanácsi irányelv hatékony távhővel kapcsolatos, tervezést érintő előírása átültethető legyen a nemzeti jogba.

A távhőellátás biztonságának megőrzése érdekében a maradékhő értékesítőnek és átvevőnek mindenkor szabályozott keretek között kell együttműködnie, ezért szükséges számukra a szerződéses kötelezettség előírása.

Felhatalmazó rendelkezés szükséges annak érdekében, hogy a Hivatal hatásköre kiterjedjen a fűtésben használt származási garanciára is, így teljesítve az európai uniós jogharmonizáció érdekében vállalt kötelezettségeket. Továbbá a módosítással a Tszt. felhatalmazást ad a távhőtermelő létesítmény tulajdonjogának közcélú megváltására vonatkozó részletszabályok megalkotására.

A módosítás indoka továbbá a Tszt. kiegészítése felhatalmazó rendelkezésekkel, annak érdekében, hogy a Kormány megalkossa a helyi hőhasznosítási terv elkészítésére és tartalmi elemeire vonatkozó részletes szabályokat, illetve a távhőszolgáltató primerenergia hatékonyabb felhasználásának biztosítására, az elosztási veszteségek csökkentésére és a távhőszolgáltatásban a megújuló energia arányának növelésére vonatkozó terv elkészítésére és tartalmi elemeire vonatkozó részletes szabályokat.

Átmeneti rendelkezés a már meglévő engedélyesek tekintetében, továbbá az újonnan beillesztésre kerülő átmeneti rendelkezés a hatékony távfűtés megfelelése érdekében szükséges tervkészítési kötelezettség időbeli alkalmazhatóságát állapítja meg. A módosítás szükséges a hivatkozott alaprendelkezés gyakorlati végrehajthatóságához, megadva azt, hogy 2026. december 31-éig szükséges a fejlesztési terveket kidolgozni és benyújtani. A javasolt átmeneti idő megfelelő hosszúságú ahhoz, hogy az éves üzleti tervekkel rendelkező, s ezáltal a beruházásaikat éves rendszerességgel előre megtervező távhőszolgáltatók ki tudják dolgozni az új típusú fejlesztési terveiket. A módosítás tehát a jogalkotás szakmai követelményeinek való jobb megfelelést szolgálja.

A módosítás az (EU) 2018/2001 irányelvnek, az (EU) 2018/1999 rendeletnek és a 98/70/EK irányelvnek a megújuló energiaforrásokból előállított energia előmozdítása tekintetében történő módosításáról, valamint az (EU) 2015/652 tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2023. október 18-i (EU) 2023/2413 európai parlamenti és tanácsi irányelv és az energiahatékonyságról és az (EU) 2023/955 rendelet módosításáról szóló, 2023. szeptember 13-i (EU) 2023/1791 európai parlamenti és tanácsi irányelv rendelkezéseinek való megfelelés érdekében szükséges, így a Tszt. jogharmonizációs záradékát szükséges kiegészíteni.

Technikai szövegcserés módosítások a maradékhő és a maradékhő értékesítő fogalmak bevezetésre tekintettel, amelyek a megnevezésen felül az engedélyezéshez és az ellenőrizhetőséghez szükséges részletszabályokban jelennek meg.

Hatályba léptető rendelkezés.

Jogharmonizációs záradék.