458/2025. (XII. 30.) Korm. rendelet
458/2025. (XII. 30.) Korm. rendelet
a vámjogi szakértői hatósági képzésről és hatósági vizsgáról
[1] A kormányrendelet célja, hogy a vámjogi szakértői hatósági képzés és vizsga keretében meghatározza a képző szervek, a vizsgabiztosok és a nyilvántartásba vételt végző szervezet feladatait, valamint a képzés és vizsga személyi, tárgyi és eljárási követelményeit, ezzel biztosítva az Uniós Vámkódex és annak végrehajtási rendeleteiben foglalt rendelkezések következetes alkalmazását, továbbá a vámjogi szakértelem egységes és magas szintű érvényesülését.
[2] A Kormány
az uniós vámjog végrehajtásáról 2017. évi CLII. törvény 212. § e) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 22. § tekintetében a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 31. § (1) bekezdés a) pont ac) alpontjában kapott felhatalmazás alapján,
az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. A vámjogi szakértői hatósági képzés és a képzést lebonyolító képző szerv
1. § (1) Az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2017. évi CLII. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 83. § (3) bekezdésében meghatározott vámjogi szakértői hatósági vizsgára (a továbbiakban: hatósági vizsga) felkészítő képzésnek (a továbbiakban: hatósági képzés) olyan vámjogi hatósági képzés teljesítése fogadható el, amelyet a Vtv. 83. § (4) bekezdése szerint nyilvántartásba (a továbbiakban: nyilvántartás) vett
a) a felnőttképzésről szóló törvény szerinti felnőttképző szervez, amely a Vám, jövedéki és termékdíj asszisztens vagy a Vámügyintéző elnevezésű programkövetelmény szerinti szakmai képzést folytathat, vagy
b) vámszakmai szövetség mint felnőttképző szervez.
(2) Hatósági képzésnek minősül – az adópolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: nyilvántartásba vételt végző szervezet) által a 18. § szerinti Vámjogi Szakértői Hatósági Képzési Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) javaslata alapján jóváhagyott és a kormányzati portálon közzétett – olyan felsőfokú végzettségi szintet adó képzés vagy szakirányú továbbképzés is, amelynek tananyagában az 1. melléklet szerinti vámszakmai vizsgatárgykörök oktatása legalább 70%-ot tesz ki, feltéve, hogy a képzés befejezése és a hatósági vizsgára jelentkezés időpontja között két évnél hosszabb idő nem telik el.
2. § (1) A nyilvántartásba az a hatósági vizsgát és az arra felkészítő hatósági képzést szervező és lebonyolító szerv (a továbbiakban: képző szerv) vehető fel, amely
a) az 1. §-ban meghatározott követelményeknek megfelel,
b) rendelkezik az 5. §-ban meghatározott követelményeknek megfelelő oktatókkal és a 6. § (1) bekezdése szerinti igazolás kiállítására jogosult személyekkel,
c) rendelkezik a 4. § szerinti képzési programmal,
d) rendelkezik a képzéshez és vizsgáztatáshoz szükséges, a képzési programban vállalt személyi és tárgyi feltételekkel, és
e) nem áll fenn vele szemben az (5) bekezdésben meghatározott kizáró ok.
(2) A nyilvántartásba vétel iránti kérelem tartalmazza
a) a Vtv. 83. § (5) bekezdés a)–e) pontjában meghatározott adatokat és
b) a képzést lebonyolító oktatók nevét, valamint vámszakmai tevékenységét bemutató önéletrajzát.
(3) A képző szerv a Vtv. 83. § (5) bekezdésében meghatározott adataiban bekövetkezett változást a nyilvántartásba vételt végző szervezetnek a változástól számított nyolc napon belül köteles bejelenteni.
(4) A nyilvántartásba vételt végző szervezet törli a nyilvántartásból a képző szervet, ha a képző szerv
a) kéri a törlését,
b) jogutód nélkül megszűnik,
c) a (3) bekezdésben meghatározott változás-bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, és azt a nyilvántartásba vételt végző szervezet felszólítását követő nyolcadik napig sem pótolja, vagy
d) a képzési programban foglaltakat nem teljesíti.
(5) Ha a nyilvántartásba vételt végző szervezet a képző szervet a nyilvántartásból a (4) bekezdés d) pontjában meghatározott okból törölte, akkor az a törlést követő két éven belül a nyilvántartásba nem vehető fel.
(6) A képző szerv nevét és székhelyének címét a nyilvántartásba vételt végző szervezet a kormányzati portálon közzéteszi.
3. § (1) A hatósági képzés során az 1. mellékletben meghatározott vizsgatárgykörök ismeretanyagának oktatását kell biztosítani.
(2) A nyilvántartásba vételt végző szervezet kialakítja és – a kapcsolódó joganyag változására tekintettel felülvizsgálja – a hatósági képzés és a hatósági vizsga – vámügyekkel kapcsolatos feladatok elvégzéséhez szükséges tudás megszerzéséhez igazodó – követelményrendszerét, valamint az írásbeli vizsgához kapcsolódó kérdéstárat és a szóbeli vizsgához kapcsolódó tételsort, amelyeket a kormányzati portálon közzétesz.
(3) A nyilvántartásba vételt végző szervezet a (2) bekezdés szerinti feladatai ellátása során együttműködik a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal (a továbbiakban: NAV) és a képző szervekkel, számukra véleményezési lehetőséget biztosít, és a véleményük figyelembevételével alakítja ki a (2) bekezdés szerinti dokumentumokat.
4. § (1) A képző szervnek rendelkeznie kell az 1. melléklet szerinti vizsgatárgykörök ismeretanyagának elsajátítására alkalmas képzési programmal, amelyet a nyilvántartásba vételt végző szervezet hagy jóvá a Bizottság javaslata alapján.
(2) A képzési program tartalmazza:
a) a képzés során megszerezhető ismereteket,
b) a képzésben való részvétel feltételeit,
c) a képzés időtartamát,
d) a képzés módszereit,
e) a képzés személyi és tárgyi feltételeinek megjelölését és biztosításának igazolását, valamint
f) a képzésben részt vevők jelenléti nyilvántartásának rendjét.
(3) A képzés időtartama minimum 100 tanóra és vizsgatárgykörönként nem lehet kevesebb 8 tanóránál, azzal, hogy egy tanóra, 45 perc időtartamú.
(4) A képzési programot a képző szerv az 1. melléklet szerinti vizsgatárgykörök ismeretanyagának módosítása esetén felülvizsgálja, és az aktualizált képzési programot az (1) bekezdés szerinti jóváhagyásra megküldi a nyilvántartásba vételt végző szervezetnek. Új képzési ciklus az aktualizált képzési program jóváhagyása esetén kezdhető meg.
(5) A képzésen történő részvétel feltétele, hogy a jelentkező rendelkezzen érettségi végzettséggel.
5. § A képző szervnél a hatósági képzés tekintetében oktatóként az a személy foglalkoztatható, aki
a) felsőfokú végzettséggel rendelkezik, és legalább négyéves vámszakmai tapasztalatot szerzett
aa) vámügyi tevékenységet végző vállalkozásnál,
ab) államigazgatási szervnél vagy közigazgatási hatóságnál vámszakmai, adózási vagy logisztikai területen,
ac) felsőoktatásban pénzügyi, gazdasági területen oktatóként,
ad) vámügyi tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetek szakmai érdekvédelmi vagy érdekképviseleti szervénél, szövetségeinél, vagy
b) középfokú végzettséggel rendelkezik, és az a) pont aa)–ad) alpontja szerinti szervezetnél legalább tízéves vámszakmai, adózási vagy logisztikai tapasztalatot szerzett,
azzal, hogy az a) vagy a b) pont szerinti vámszakmai, adózási vagy logisztikai tapasztalat megszerzése és a hatósági képzés tekintetében oktatóként való foglalkoztatás kezdő időpontja között kevesebb, mint egy év telt el.
6. § (1) A képző szerv a hatósági képzésen való részvételről igazolást állít ki a képzésben részt vevő részére, ha a jelenléti nyilvántartás szerint igazolt módon – az oktatott vizsgatárgykörökhöz rendelt óraszám legalább 80%-ában – a hatósági képzésen részt vett, és a képzési díj megfizetését igazolta.
(2) Az (1) bekezdés szerinti igazolás tartalmazza:
a) az igazolás egyedi azonosító számát,
b) a képző szerv pontos megnevezését,
c) az oktatott vizsgatárgykörök 1. melléklet szerinti felsorolását,
d) a vizsgára jelentkező természetes személyazonosító adatait, lakcímét, személyazonosító okmányának adatait,
e) az igazolás kiállításának helyét, időpontját és
f) az igazolás aláírására jogosult személy nevét és aláírását.
(3) A hatósági vizsga letételéhez az 1. § (2) bekezdése szerinti esetben a felsőfokú képzésben vagy szakirányú továbbképzésben szerzett oklevelet kell benyújtani.
2. A hatósági vizsga és a vizsgabiztos
7. § (1) A hatósági vizsgát a képző szerv szervezi meg, a nyilvántartásba vételt végző szervezet által vezetett vizsgabiztosi nyilvántartásban szereplő vizsgabiztosok, továbbá a vizsgáztatást segítő személyek megbízásával.
(2) Hatósági vizsgát az tehet, aki
a) a hatósági képzést legfeljebb tizenkét hónappal korábban teljesítette, és ezt a 6. § (1) bekezdése szerinti igazolással igazolja, vagy az 1. § (2) bekezdése alapján hatósági képzésnek minősülő képzést vagy továbbképzést a hatósági vizsgára történő jelentkezés dátumát megelőzően legfeljebb két évvel korábban teljesítette, amelyet a 6. § (3) bekezdése szerinti oklevéllel igazol,
b) a képző szervnél az írásbeli vizsgaidőpont előtt legalább 40 nappal a hatósági vizsgára bejelentkezett, és
c) a hatósági vizsga térítési díját a jelentkezéskor megadott fizetési határidőig megfizette.
(3) A képző szerv minden nála vizsgára jelentkező részére a jelentkezés jóváhagyásának időpontját magában foglaló negyedéven belül köteles vizsgaidőpontot biztosítani, és arról a jelentkezőt írásban – ideértve az elektronikus kapcsolattartást is – értesíteni.
(4) A képző szerv köteles minden induló képzés tekintetében az abban részt vevők számára egy vizsgát megszervezni a képzés befejezését követő két hónapon belül. A vizsga tervezett időpontját a képzési időszak folyamán előre, legalább a képzés befejezése előtt egy hónappal kell a képzésben részt vevőkkel közölnie. A képző szerv a vizsga tervezett időpontjáról tájékoztatja a nyilvántartásba vételt végző szervezetet és a NAV-ot, egyidejűleg kéri a vizsgára vizsgabizottsági tag delegálását.
(5) A képző szerv köteles a (4) bekezdésben meghatározott vizsgán kívül – a hatósági vizsga pótlását vagy javítását célzó – további egy – írásbeli és szóbeli részvizsgát is magában foglaló – vizsgát megszervezni negyedévente egy alkalommal, ha a vizsgára jelentkezők száma (ideértve a szóbeli vizsgarész ismételt teljesítésére jelentkezőket is) eléri az öt főt. Öt főnél alacsonyabb jelentkezői létszám esetén a vizsga a soron következő képzésben részt vevők számára megszervezett vizsga keretében tehető le.
8. § (1) A hatósági vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. A hatósági vizsga során a jelentkező az 1. mellékletben szereplő vizsgatárgykörök elsajátításáról ad számot.
(2) Az írásbeli vizsgarész a kérdéstárban szereplő kérdésekből összeállított, papíralapú vagy számítógépes feladatlap megoldását, kitöltését tartalmazza.
(3) A szóbeli vizsgán a jelentkező az 1. mellékletben szereplő vizsgatárgykörök alapján összeállított tételsor alapján ad számot tudásáról.
(4) A vizsgarészek alatt a vizsgázó a vizsgatermet nem hagyhatja el. Ha valamilyen rendkívüli esemény miatt a vizsgarészek alatt a vizsgázónak el kell hagynia a vizsgatermet, a vizsgázó
a) kérheti a vizsgán addig elért eredményeinek értékelését,
b) a vizsgaterembe történő visszaérkezését követően a 2. melléklet 2.1. pontjában foglalt időkeret fennmaradó részében folytathatja a vizsgarészt, vagy
c) térítési díj befizetése nélkül a képző szerv által kijelölt időpontban újabb vizsgát tehet.
(5) Ha a vizsgabiztos a vizsgatevékenység közben a (4) bekezdés rendelkezéseinek vagy a 2. mellékletben foglalt vizsgaeljárásrend megsértését észleli (a továbbiakban együtt: szabálytalanság), a vizsgázót felszólítja a szabálytalanság befejezésére. Ha a vizsgázó a figyelmeztetés ellenére sem hagyja abba a szabálytalan vizsgatevékenységet, a vizsgabiztos a vizsgatevékenységet felfüggeszti, és a vizsgázót a vizsgából kizárja. A 14. § (1) bekezdése szerinti jegyzőkönyvben rögzíteni kell a szabálytalanság tényét és a vizsga felfüggesztését, a vizsgázó nyilatkozatát arról, hogy kíván-e a felfüggesztéssel összefüggésben észrevétellel élni. A jegyzőkönyvet a vizsgázó, a felügyelő és a vizsgabiztos írja alá. A felfüggesztett vizsgát a vizsgázó a javítóvizsga szabályai szerint ismételheti meg.
9. § (1) Az írásbeli vizsgán kitöltött feladatlapokat a vizsgabiztos értékeli.
(2) A vizsgázó az írásbeli vizsgarész eredményéről 8 napon belül elektronikus üzenetben kap tájékoztatást.
(3) A vizsgázó az írásbeli vizsgarész dolgozatát a szóbeli vizsga megkezdése előtt megtekintheti, és kizárólag az értékelési útmutatótól eltérő javítás esetén észrevételt tehet a vizsgabizottságnak. Az észrevételről a vizsgabizottság dönt, és döntéséről a vizsgázót a szóbeli vizsga megkezdése előtt értesíti.
(4) A vizsga minősítése írásbeli vizsga esetén
a) „Kiválóan megfelelt” 90,00%–100%,
b) „Megfelelt” 60,00%–89,99%,
c) „Nem felelt meg” 0%–59,99%
eredmény esetén.
(5) A vizsga minősítése szóbeli vizsga esetén
a) „Kiválóan megfelelt” 90,00%–100%,
b) „Megfelelt” 50,00%–89,99%,
c) „Nem felelt meg” 0%–49,99%
eredmény esetén.
(6) A szóbeli vizsgát az a vizsgázó kezdheti meg, aki sikeres írásbeli vizsgát tett.
10. § (1) A hatósági vizsga lebonyolítására az bízható meg, aki
a) a vizsgabiztosok nyilvántartásában szerepel, és
b) megfelel a (2) bekezdés szerinti feltételnek.
(2) A nyilvántartásba vételt végző szervezet kérelemre vizsgabiztosi nyilvántartásba veszi azt a természetes személyt, aki
a) felsőfokú szakirányú végzettséggel rendelkezik, és
b) legalább ötéves vámszakmai tapasztalatot szerzett az 5. § a) pont aa)–ad) alpontja szerinti szervezetnél, a vizsgabiztosként való nyilvántartásba vétel időpontját megelőző egy éven belül.
(3) A vizsgabiztosi nyilvántartásba vétel iránti kérelmet a Vtv. 83. § (7) bekezdésében meghatározott adattartalommal kell benyújtani, és ahhoz csatolni kell a Vtv. 83. § (7) bekezdés e) pontjában meghatározott dokumentumok másolatát.
(4) Az adott vizsga lebonyolítására megbízott vizsgabiztos nem lehet olyan személy, aki a vizsgázó Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti hozzátartozója, vagy aki a vizsgázó hatósági képzésében részt vett.
(5) A vizsgabiztosi nyilvántartásból törölni kell azt a vizsgabiztost,
a) aki
aa) a nyilvántartásba vételhez valótlan adatot szolgáltatott,
ab) törlését kérelmezte,
ac) elhalálozott,
b) akivel szemben a vizsga lebonyolításának ellenőrzése során a nyilvántartásba vételt végző szervezet a vizsgaeredmény meghamisítását vagy tiltott segédeszköz használatának engedélyezését végleges határozatában megállapította.
11. § (1) A hatósági vizsgát a 2. melléklet szerinti személyi és tárgyi feltételek biztosításával, az ott meghatározott vizsgaeljárásrend alapján kell szervezni és lebonyolítani.
(2) A hatósági vizsga szóbeli részét 3 tagú vizsgabizottság előtt kell letenni, amelybe a nyilvántartásba vételt végző szervezet, a NAV és a képző szerv a vizsgabiztosi nyilvántartásban szereplő, 1-1 tagot delegál. A vizsgabizottság elnöke a nyilvántartásba vételt végző szervezet által delegált tag.
12. § (1) A képző szerv megvizsgálja, hogy a hatósági vizsgára jelentkezés megfelel-e a 7. § (2) bekezdésében foglalt feltételeknek.
(2) Ha a jelentkezés kiegészítésre vagy kijavításra szorul, a képző szerv a jelentkezést a hiányok megjelölésével ötnapos határidővel hiánypótlásra visszaküldi.
13. § (1) A hatósági vizsga akkor sikeres, ha a vizsgázó az írásbeli és a szóbeli vizsgarészt is sikeresen teljesítette.
(2) A hatósági vizsga sikeres letételét a 3. melléklet szerinti adattartalommal tanúsítvány igazolja, amelyet a képző szerv a 14. § (1) bekezdése szerint jegyzőkönyv alapján állít ki, és másolatban megküldi a nyilvántartásba vételt végző szervezetnek.
(3) Az elveszett vagy megsemmisült tanúsítvány pótlására – erre irányuló kérelem esetén – a képző szerv másodlatot állít ki, amelyet a vizsgázó a 3. mellékletben meghatározott – vizsgaidőpontban érvényes – adatainak megadásával igényelhet. Ha a képző szerv a 2. § (4) bekezdés b) pontja alapján kerül törlésre a képző szervek nyilvántartásából, akkor a másodlatot a nyilvántartásba vételt végző szervezet a nyilvántartásában rendelkezésre álló adatok alapján állítja ki.
14. § (1) A hatósági vizsgáról jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv két részből áll, első részét az írásbeli vizsgára vonatkozóan az írásbeli vizsgát lebonyolító vizsgabiztos, a második részét a szóbeli vizsgát lebonyolító vizsgabizottság elnöke készíti el és írja alá. A jegyzőkönyvet a vizsgabizottság elnöke a szóbeli vizsgát követő 3 munkanapon belül továbbítja a nyilvántartásba vételt végző szervezet részére.
(2) A jegyzőkönyv tartalmazza:
a) a vizsgázó nevét, aláírását,
b) az írásbeli és a szóbeli vizsga helyszínét,
c) az írásbeli és a szóbeli vizsga kezdő és befejező időpontját,
d) a vizsgabiztosok, illetve a vizsgabizottság és a segítő személyek nevét, aláírását,
e) a vizsga eredményét vizsgázók szerint,
f) a felfüggesztett vizsgázó nevét, a felfüggesztés okát és a körülményekre vonatkozó rövid ismertetést,
g) az írásbeli dolgozatok megtekintésének helyét, idejét, az észrevételeket és az azokra adott válaszokat, valamint
h) a képző szerv által kiállított tanúsítványok azonosító számait.
15. § A nyilvántartásba vételt végző szervezet érvényteleníti annak a vizsgázónak a vizsgáját, aki a vizsgát a vizsgabizottság vagy a képző szerv félrevezetésével, hamis adatok közlésével, illetve jogszabályban meghatározott feltételek hiányában vagy a vizsgáztatás szabályainak megsértésével tette le. Az érintett személy a részére kiadott tanúsítványt 8 napon belül visszaküldi a képző szerv részére, amely azt érvényteleníti. A képző szerv a tanúsítvány érvénytelenítéséről haladéktalanul értesíti a nyilvántartásba vételt végző szervezetet, amely a nyilvántartásában rögzíti annak tényét és okát.
3. Jogorvoslatra, javítóvizsgára és a pótlóvizsgára vonatkozó szabályok
16. § (1) A vizsgabizottság által hozott döntés ellen a vizsgázó a nyilvántartásba vételt végző szervezet felé panasszal élhet az adott vizsgatevékenység napját követő 5 naptári napon belül.
(2) A vizsga lebonyolításával összefüggésben a vizsgázó a képző szerv felé panasszal élhet, amelyet megtehet
a) a vizsga helyszínén jegyzőkönyvben rögzített módon vagy
b) a vizsgát követő 5 napon belül elektronikus üzenetben a képző szerv részére annak honlapján megadott címére benyújtva.
(3) A képző szerv a panaszt annak beérkezésétől számított 5 napon belül kivizsgálja, döntéséről a vizsgázót elektronikus úton értesíti, amellyel szemben a panaszos vizsgázó fellebbezéssel élhet. A fellebbezést a panaszról hozott döntésről szóló értesítés kézhezvételétől számított 5 napon belül a képző szerv részére írásban kell benyújtani, amely a fellebbezést annak kézhezvételét követő 5 napon belül megküldi a nyilvántartásba vételt végző szervezet részére.
(4) A nyilvántartásba vételt végző szervezet a fellebbezést annak beérkezését követő 10 napon belül elbírálja, és – a képző szerv egyidejű tájékoztatása mellett – írásban értesíti a panaszos vizsgázót és a képző szervet a döntéséről.
(5) Javítóvizsgát az tehet, aki 2 éven belül sikertelen vizsgát tett, vagy a vizsgán előre nem látható, elháríthatatlan külső, igazolható ok miatt nem jelent meg. A szóbeli vizsgarész sikertelensége esetén az írásbeli vizsgarész tekintetében nem kell javítóvizsgát tenni.
(6) Pótlóvizsgát az tehet, aki a vizsgát igazolható okból nem kezdte meg, vagy a vizsgát azért nem fejezte be, mert valamilyen rendkívüli esemény miatt a vizsgatevékenység alatt el kellett hagynia a vizsgatermet. A pótlóvizsgára jelentkezés térítésmentes.
(7) Javító- és pótlóvizsgára a képzésben részt vevő a képző szervvel történő egyeztetés alapján jelentkezhet, javítóvizsga esetén a vizsgadíj ismételt megfizetésének igazolásával.
4. A hatósági vizsga díjának mértékére és megfizetésére vonatkozó szabályok
17. § (1) A hatósági vizsga díja
a) az írásbeli vizsgarész tekintetében a vizsga évének első munkanapján érvényes minimálbér 7 százaléka,
b) a szóbeli vizsgarész tekintetében a vizsga évének első munkanapján érvényes minimálbér 11,5 százaléka.
(2) A vizsgadíjat a jelentkező a képző szerv honlapján közzétett számlaszámra fizeti be átutalással vagy készpénzben.
(3) A vizsgabizottság tagjait díjazás (a továbbiakban: vizsgáztatási díj) illeti meg a hatósági vizsga írásbeli és szóbeli vizsga teljes időtartamára.
(4) A vizsgáztatási díj alapdíjból és – a vizsgázók számától függő – változó díjból (a továbbiakban: változó díj) áll. A vizsgáztatási díj kiszámításánál a végösszeget – a kerekítés szabályai szerint – százas értékre kerekítve kell meghatározni.
(5) Az alapdíj mértéke – az írásbeli és a szóbeli vizsgarész tekintetében külön-külön – a vizsga évének első munkanapján érvényes minimálbér öt százaléka.
(6) A változó díjként
a) az írásbeli vizsgarész esetén vizsgázónként a minimálbér 2,5 százaléka illeti meg a vizsgabiztost,
b) a szóbeli vizsgarész esetén vizsgázónként
ba) a minimálbér 3,5 százaléka illeti meg a vizsgaelnököt,
bb) a minimálbér 2,5 százaléka illeti meg a vizsgabiztost.
(7) A vizsgáztatási díj meghatározásakor a vizsgára jelentkezések számát kell figyelembe venni, amelyet csökkenteni kell a vizsgát igazolt okból meg nem kezdő vizsgázók számával.
(8) Ha a képző szerv az általa delegált vizsgabiztossal olyan munkavégzésre irányuló szerződést kötött, amely tartalmazza a vizsgákkal kapcsolatos feladatok ellátását is, akkor e személyeket vizsgáztatási díj nem illeti meg.
(9) A képző szerv a vizsgáztatási díjat legkésőbb a hatósági vizsga napját követő tizenöt napon belül fizeti meg a vizsgaelnök és a vizsgabiztos részére.
5. A Bizottság
18. § (1) A nyilvántartásba vételt végző szervezet az e rendeletben meghatározott feladatai ellátásához javaslatot kér a Bizottságtól.
(2) A Bizottság három főből áll, amelynek egy-egy tagját a külgazdasági ügyekért felelős miniszter, a NAV vezetője, valamint a nyilvántartásba vételt végző szervezet jelöli ki.
(3) A Bizottság az ügyrendjét maga állapítja meg, azzal, hogy azt a nyilvántartásba vételt végző szervezet hagyja jóvá.
6. Záró rendelkezések
19. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 31. napon lép hatályba.
20. § Az e rendelet hatálybalépését megelőzően megkezdett hatósági vizsgákat az írásbeli vizsga napján hatályos szabályok szerint kell befejezni.
21. § Ez a rendelet az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet egyes rendelkezéseinek végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2015. november 24-i (EU) 2015/2447 bizottsági végrehajtási rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
22. § Hatályát veszti a vámjogi szakértői hatósági képzésről és hatósági vizsgáról szóló 40/2016. (XI. 17.) NGM rendelet.
Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök
1. melléklet a 458/2025. (XII. 30.) Korm. rendelethez
1. Vizsgatárgykör: vámpolitika, nemzetközi szerződések és vámszakmai vetületeik
1.1. Gazdaságpolitika, külgazdasági kapcsolatok, kereskedelempolitika, vámpolitika
1.2. Multilaterális kereskedelmi rendszer, két- és többoldalú kereskedelmi megállapodások és vámjogi vetületük
1.3. Kereskedelem- és vámpolitika az Európai Unióban
1.4. A vámok funkciói
1.5. A vámunió fogalma, működésének bemutatása
1.6. Kereskedelmi szerződések rendszere és vámjogi vetületeik
1.7. Származás
1.7.1. Preferenciális – nem preferenciális származás megkülönböztetése, minősítési feltételek
1.7.2. Preferenciális származás igazolása és ellenőrzése
1.7.3. Nem preferenciális származás meghatározása és ellenőrzése
1.8. Kereskedelmi Vámtarifa felépítése, funkciója
1.8.1. Az áruk tarifális besorolása
1.8.2. Áruosztályozás és áruismeret kapcsolata
1.8.3. HR Nómenklatúra és a Kombinált Nómenklatúra kapcsolata
1.8.4. Kombinált Nómenklatúra szerkezeti felépítése
1.8.5. Kombinált Nómenklatúra funkciója és jellemzője
1.8.6. Vámtarifa Magyarázat és Áruosztályozási rendelkezések feladata és szerepe az áruosztályozása keretében
1.8.7. Kombinált Nómenklatúra alkalmazásának általános szabályai
1.9. Tarifális vámkedvezmények
1.9.1. Tarifális vámkedvezmények köre
1.9.2. Tarifális vámkedvezmények igénybevételének szabályai és lehetőségei
1.10. Kötelező felvilágosítások vámjogi alkalmazása
2. Vizsgatárgykör: vámok és egyéb terhek
2.1. Vámfizetés
2.1.1. Vámérték, vámtétel, vámösszeg
2.1.2. Vámmentesség
2.1.3. Behozatali vámtartozás keletkezése
2.1.4. Kiviteli vámtartozás keletkezése
2.1.5. Vámösszegek könyvelésbe vétele, közlése
2.1.6. Biztosíték a lehetséges vagy meglévő vámtartozásra
2.1.7. Vámösszegek megfizetése (normál vagy halasztott vámfizetés)
2.1.8. Vámösszegek visszafizetése és elengedése
2.1.9. A vámtartozás megszűnése
2.2. A vámokkal egy eljárásban megállapított egyéb terhek
2.2.1. Vámmal együtt fizetendő egyéb adók és díjak
2.2.2. Adójogi és vámjogi szabad forgalomba bocsátás kapcsolata
2.3. Elévülési szabályok a vámjogban
3. Vizsgatárgykör: vámeljárási szabályok
3.1. Vámjogi képviselet, nyilatkozattevő, adós
3.1.1. Szervezeti képviselettől való elhatárolás
3.1.2. Megbízási szerződés alaki és tartalmi elemei
3.1.3. Vámjogi képviselő kötelezettségei és jogai a vámeljárásban
3.1.4. Nyilatkozattevő – adós
3.2. Engedélyezett gazdálkodó
3.3. Vámellenőrzés az alapeljárásban és az áruátengedést követően
3.3.1. Ügyféli információs kötelezettségek, árunyilatkozatok
3.3.2. Kockázatelemzés, ellenőrzésre kiválasztás, ellenőrzési szempontok
3.3.3. A vámellenőrzés végrehajtásának folyamata, ügyféli és vámhatósági jogok és kötelezettségek
3.3.4. A jegyzőkönyv alaki és tartalmi elemei
3.4. Vámjogi jogkövetkezmények és szankciók
3.5. Hatósági eljárás, meghallgatáshoz való jog és jogorvoslati lehetőségek
3.6. Az Unió területére beszállított árukhoz kapcsolódó feladatok (belépés, vám elé állítás, átmeneti megőrzés, áruvizsgálat)
3.7. Az áruk vámeljárás alá vonása
3.7.1. A normál és egyszerűsített vám-árunyilatkozatok szabályai
3.7.2. Központi vámkezelés
3.7.3. Önértékelés
3.8. Szabad forgalomba bocsátás szabályai és jogkövetkezményei
3.9. Különleges eljárások
3.9.1. Árutovábbítás
3.9.2. Tárolás (vámszabadterület, vámraktározás)
3.9.3. Különleges felhasználás
3.9.4. Feldolgozás
3.10. Az Európai Unió területéről kivitt áruk
3.11. Árukról történő rendelkezés (megsemmisítés, felajánlás)
4. Vizsgatárgykör: váminformatikai rendszerek
4.1. Hatósági rendszerek elméleti bemutatása, feladatkörök és működési mechanizmus általános ismertetése
4.1.1. EORI,
4.1.2. CDMS, eAEO, eBTI, REX
4.1.3. ICS2, AN/PN/TS, NCTS, AIS, AES, CCI, PoUS
4.1.4. Biztosítékkezelési rendszer, GUM
4.2. Informatikai fejlesztések az Uniós Vámkódex munkaprogramjának létrehozásáról szóló bizottsági határozat alapján
4.3. EKAER feladatkörök és működési mechanizmus általános ismertetése
5. Vizsgatárgykör: vámjog és adójog viszonya
5.1. Termékimportot terhelő áfa fizetési kötelezettség fogalma és szabályai
5.1.1. A termékimport fogalma, a termékimport teljesítési helye és ideje
5.1.2. A termékimportot terhelő áfa alapjának megállapítása, a fuvarköltség és az áfaadóalap kapcsolata
5.1.3. Háromszögügyletek adó- és vámjogi vetületei
5.1.4. Áfa alóli mentesség termék importja esetében
5.1.5. Adólevonási jog termék importja esetében
5.1.6. Áfafizetésre kötelezett termék importja esetében
5.1.7. Számlázási szabályok vámjogi vetülete
5.1.8. A termékimportot terhelő áfa megfizetése, visszaigénylés
5.1.9. Az önadózói engedély és a vámjogi önértékelés összefüggései
5.2. Jövedéki adózás és a vámjog kapcsolata
5.2.1. A vámjog és a jövedéki jog viszonya (tárgyi hatály)
5.2.2. Jövedéki termékek külkereskedelme (szállítás, import-export, raktározás)
5.2.3. Jövedéki és vámbiztosíték elhatárolása
5.3. Környezetvédelmi termékdíjfizetés termékdíjköteles termék importja esetén
5.4. Az adóeljárásjog és a vámeljárásjog viszonya
5.4.1. Az adózás rendjéről szóló törvény és a vámjogszabályok viszonya
5.4.2. A felügyeleti intézkedés adóeljárási szabályai
5.4.3. Adójogi méltányossági szabályok és fizetési könnyítések vámjogi alkalmazása
5.4.4. Az adóbírság és mulasztási bírság, valamint a vámigazgatási bírság szabályozásának összehasonlítása
5.5. Transzferár alkalmazásának kapcsolata a társasági adózás és a vámjog területén
6. Vizsgatárgykör: vámjog és logisztika
6.1. Az egyes logisztikai feladatokhoz igazodó optimális vám- és adójogi megoldási lehetőségek alkalmazása
6.2. Vámtudatos beszerzésbonyolítás, azaz a szabadkereskedelmi megállapodások szerepe a gazdálkodók beszerzési stratégiájában
6.3. Az INCOTERMS fuvarparitások és a vámérték kapcsolata
6.4. A vámeljárások érvényre juttatása az ellátásilánc-menedzsmentben. Legális lehetőségek a vámok és egyéb adók csökkentésére
6.5. A központi vámkezelés gyakorlati jelentősége a vámlogisztikai költségek optimalizálásában
6.6. Az ellátási lánc biztonsága, nemzetközi kitekintéssel (AEO, ISO, TAPA, meghatalmazott ügynök, ismert szállító)
6.7. Áruszállítás nemzetközi rendszerei (Tranzitegyezmény, TIR Egyezmény)
6.8. A fuvarozó vámeljárással kapcsolatos kötelezettségei
7. Vizsgatárgykör: tiltó és korlátozó rendelkezések, termékbiztonság és megfelelőség, valamint a szellemi tulajdonjogvédelmi intézkedések a vámeljárások során
7.1. A tiltó és korlátozó rendelkezések fogalma, szerepe, jellemzői
7.1.1. Haditechnikai termékek
7.1.2. Kettős felhasználású termékek
7.1.3. Polgári felhasználású lőfegyverek, lőszerek, robbanóanyagok
7.1.4. Kábítószer-prekurzorok, kábítószerek, pszichotróp és új pszichoaktív anyagok, gyógyszerek
7.1.5. Veszélyes anyagok és készítmények, termésnövelő anyagok és növényvédő szerek, műtrágyák
7.1.6. Állat- és növényegészségügyi ellenőrzésköteles termékek, veszélyeztetett állat- és növényfajok
7.1.7. A kulturális javak
7.1.8. Biztonsági papírok
7.1.9. Klímagázok és az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus (CBAM)
7.1.10. Nemzetközi szankció keretében elrendelt külkereskedelmi korlátozások
7.2. Termékbiztonság és -megfelelőség jelentősége
7.2.1. Termékbiztonsághoz és megfelelőséghez kapcsolódó intézkedések módszertana (irányelv speciális rész)
7.2.2. Eljárások a piacfelügyeleti hatóságok válaszainak tükrében
7.3. Szellemi tulajdonjogok védelme, jelentősége
7.3.1. Szellemi tulajdonjogok formái
7.3.2. Szellemi tulajdonjogot sértő árukkal szembeni vámhatósági intézkedések a vámeljárás során
2. melléklet a 458/2025. (XII. 30.) Korm. rendelethez
1. Az eljárásrend alkalmazása
1.1. Az eljárásrendben foglaltak alkalmazására a képző szervek vizsgát szervező megbízottjai, a vizsgabiztosok, valamint a vizsgán részt vevők kötelesek.
1.2. Az eljárásrendben foglaltakat a képző szervek által szervezett vámjogi szakértői hatósági vizsga, valamint a javító- és pótlóvizsga (a továbbiakban együtt: vizsga) lebonyolítása során kell alkalmazni.
2. Az írásbeli vizsga menete
2.1. Az írásbeli vizsgán a képzésben részt vevő vizsgatesztet tölt ki. A vizsgateszt kitöltésére a rendelkezésre álló idő maximum 120 perc. A vizsgázók vizsgatesztjét a nyilvántartásba vételt végző szervezet által közzétett kérdéstárból véletlenszerűen kiválasztva, vizsgatárgykörönként 7 kérdés szerepeltetésével állítja össze az írásbeli vizsgát felügyelő vizsgabiztos és a képző szerv.
2.2. A vizsgacsoportokat a képző szerv alakítja ki. Egy adott vizsganapra vizsgacsoportok 9.00–17.00 óráig szervezhetők. A konkrét vizsgabeosztást a képzésben részt vevő számára – a részletes tájékoztató alapján – a vizsgát megelőző 8 naptári napon belül elektronikus üzenetben kell megküldeni.
2.3. A képző szervnek – az írásbeli vizsgarész számítógépes vizsgaprogram igénybevételével történő megvalósítása esetén – rendelkeznie kell a képzés, illetve a vizsga helyszínén a résztvevők létszámának megfelelő számú számítógéppel és a szükséges számítógépes programokkal, illetve a vizsga során informatikai ügyeletet kell biztosítania.
2.4. Az írásbeli vizsga időtartama alatt a vizsgaterem felügyeletéről a képző szerv gondoskodik. Az egyes vizsgacsoportok felügyeletét ellátó vizsgabiztosok számát úgy kell meghatározni, hogy 15 fő vizsgázóra 1 fő vizsgabiztos jusson. Az írásbeli vizsga felügyeletével nem bízható meg az, aki az adott vizsgarészhez kapcsolódó elméleti oktatáson oktatóként működött közre.
2.5. Az írásbeli vizsga időtartama alatt a vizsgateremben a vizsgázók, a vizsgabiztos és a felügyeletet ellátó segítő személyek tartózkodhatnak.
2.6. A vizsgabiztos a vizsgatevékenység megkezdését megelőzően a vizsgázók személyazonosító okmánya alapján ellenőrzi a vizsgázók személyazonosságát.
2.7. A felügyelő a vizsgázók részére tájékoztatást ad:
a) az írásbeli vizsga szabályairól, a vizsga technikai lebonyolításáról;
b) a vizsgán elkövetett szabálytalanságok következményeiről, valamint a vizsga során gondoskodik a vizsga rendjének megtartásáról.
2.8. A vizsgázó az írásbeli vizsgateszt kitöltése során a vizsgafeladat megoldására vonatkozó segítséget nem kérhet, illetve nem kaphat.
2.9. Az írásbeli vizsga időtartama alatt a vizsgázó segédeszközt nem vehet igénybe. A vizsgázó mobiltelefonját, valamint egyéb segítségnyújtásra alkalmas készülékét (pl. PDA, laptop) köteles a vizsga teljes időtartama alatt kikapcsolva tartani.
3. A szóbeli vizsga menete
3.1. A szóbeli vizsga időtartama alatt a vizsgateremben a vizsgázók, a vizsga jegyzője és a vizsgabizottság tartózkodhatnak.
3.2. A szóbeli vizsga megkezdése előtt a vizsgabizottság ellenőrzi a vizsgázók személyazonosságát. Ezt követően a nyilvántartásba vételt végző szervezet által delegált vizsgabiztos ismerteti a vizsga lebonyolításának szabályait, és tájékoztatást ad a vizsgán elkövetett szabálytalanságok következményeiről, valamint a vizsga során gondoskodik a vizsga rendjének megtartásáról.
3.3. A szóbeli vizsgán a nyilvántartásba vételt végző szervezet által kialakított tételsorból véletlenszerűen egy-egy tételt kell húzni az elméleti és gyakorlati kérdésekből. A tételhúzás során biztosítani kell, hogy a tételhúzás 4-4 vizsgatárgykörbe tartozóan egy húzási csoportot képező tételekből történjék.
3.4. A vizsgázó a két tétel kidolgozására összesen maximum 20 perc felkészülési időt kap, ezen idő alatt párhuzamosan vizsgáztatás végezhető. A szóbeli vizsga időtartama legfeljebb 15 perc.
3.5. A szóbeli vizsga során elsőként a kihúzott tételek vizsgázó általi önálló ismertetésére, ezt követően a kihúzott tételekkel kapcsolatos tisztázó kérdésekre, majd ezt követően a tételhúzással nem érintett tárgykörök ismeretanyagából ellenőrző kérdésekre kerül sor. A szóbeli vizsgán valamennyi vizsgabiztos kérdezhet, a vizsgázó feleletét a vizsgabizottság együttesen értékeli.
3. melléklet a 458/2025. (XII. 30.) Korm. rendelethez
1. A tanúsítvány azonosító száma
2. A vizsgázó
2.1. neve
2.2. születési neve
2.3. születési helye, ideje
2.4. anyja neve
2.5. annak igazolása, hogy a vizsgázó a vámjogi szakértői hatósági vizsga írásbeli és szóbeli részeit milyen minősítéssel teljesítette
2.6. tanúsítvány kiállításának helye, ideje
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás