2025. évi XLVI. törvény indokolás

A törvényjavaslat az állam tulajdonában álló egyes sportcélú ingatlanok üzemeltetésének és fejlesztésének megkönnyítése, valamint a nagy hagyományokkal rendelkező, sikeres sportszervezeteknek, országos sportági szakszövetségeknek az utánpótlás-nevelés, a sportolók eredményes felkészítése, a helyi közösségépítő és egészségmegőrző szabadidősport szervezése területén végzett tevékenysége feltételeinek javítása érdekében a megjelölt ingatlanok és a kapcsolódó ingóságok tulajdonjogának ingyenes átadásáról rendelkezik. A tulajdon-átruházásra célhoz kötötten, hosszú távú sportcélú hasznosítási kötelezettséggel kerül sor.

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (6) bekezdésében és a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (1)–(2) bekezdésében foglaltakra figyelemmel a Javaslat indokolása az Indokolások Tárában közzétételre kerül.

A törvényjavaslat alapján a törvény erejénél fogva egyes állami tulajdonú ingatlanok vagy ingatlan tulajdoni hányadok (a továbbiakban együtt: ingatlan) tulajdonjoga (az ingatlan rendeltetésszerű használatához szükséges ingóságokkal együtt) ingyenesen az 1. mellékletben megjelölt sportegyesület, országos sportági szakszövetség (a továbbiakban: szervezet) tulajdonába kerül. A törvényjavaslat 1. mellékletében szereplő ingatlanokat a tulajdont szerző sportegyesületek jellemzően a sportról szóló 2004. évi I. törvény (a továbbiakban: Stv.) alapján vagyonkezelőként használják. A tulajdon-átruházásra a sportcélú közfeladatok ellátásának elősegítése céljából, ingyenesen (ideértve a vagyonszerzés illetékmentességét is), forgalmi értéken kerül sor. A szervezetek az ingatlanokat, ingatlanhányadokat a fennálló terhekkel és az ingatlant és ingatlanhányadot terhelő kötelezettségekkel együtt szerzik meg.

A tulajdonjog változást a tulajdont szerző szervezet kérelmére kell bejegyezni az ingatlan-nyilvántartásba. Az ingatlanok, ingatlan tulajdoni hányadok és ingóságok átadásának eljárásrendje kerül meghatározásra.

A tulajdont szerző szervezetnek kell kérnie az állam javára szóló elidegenítési és terhelési tilalom ingatlan nyilvántartási bejegyzését is.

A jogutód nélküli megszűnés és vagyonról történő lemondás esetére vonatkozó szabályok kerülnek meghatározásra.

A törvényjavaslat rendezi a vagyonjuttatás adójogi helyzetét. A vagyonjuttatás nem alapoz meg az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvényben meghatározott adófizetési kötelezettséget, tekintettel arra, hogy nem áll be a termék értékesítéséhez, szolgáltatás nyújtásához e törvényben meghatározott joghatás.

A célhoz kötött hasznosítás követelménye megsértésének következményeit, valamint a beszámolási kötelezettséget szabályozza.

A tulajdonjog a vagyonkezelői jogot magában foglalja, így a tulajdonjog-átruházásával az érintett vagyonelemeken fennálló vagyonkezelői jog – külön elszámolás nélkül – megszűnik, a felek egymással szemben követelést nem érvényesíthetnek.

A törvényjavaslat rögzíti, hogy az érintett vagyonelemek tulajdonjogának átruházására és a további üzemeltetéshez nyújtandó állami támogatásra a hatályos állami és európai uniós támogatási szabályok betartásával kerülhet sor.

Hatályba léptető rendelkezést tartalmaz.

Sarkalatossági záradék.

A törvényjavaslat módosítja a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvényt annak érdekében, hogy a sportcélú közfeladat ellátása érdekében a törvényjavaslat szerinti vagyonjuttatás alapján tulajdont szerző szervezet – a feladatellátás jellegére figyelemmel – mentesüljön az említett közterhek megfizetésének kötelezettsége alól a minél hatékonyabb közfeladat ellátása érdekében.

A törvényjavaslat módosítja a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvényt, továbbá az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvényt annak érdekében, hogy a törvényjavaslat alapján átadott vagyonelemeket ne lehessen figyelembe venni a tulajdont szerző szervezettel szemben esetlegesen elrendelt csődeljárás, felszámolási eljárás, végelszámolás során vagyonelemként és ezen eljárások során e vagyonelemeket az állam tulajdonába vissza kell adni abban az állapotukban, amelyben az említett eljárások megindulásakor vannak. Azaz a visszaadás során sem az értékcsökkenés, sem az értéknövekedés nem kerül figyelembevételre, tekintettel arra, hogy az ingatlan a szervezet részére ingyenesen került tulajdonbaadásra. A felelős gazdálkodás alkotmányos követelményével összhangban, a nemzeti vagyon védelme érdekében a szervezet – bármilyen okból történő – megszűnése esetén az ingatlan visszavétele nem járhat az állam számára ismételten kiadással, vagyoncsökkenéssel.

A törvényjavaslat módosítja a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvényt annak érdekében, hogy a törvényjavaslat alapján átadott vagyonelemeket ne lehessen figyelembe venni a tulajdont szerző szervezettel szemben esetlegesen elrendelt végrehajtás eljárás során vagyonelemként.

A törvényjavaslat módosítja a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvényt, továbbá az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvényt annak érdekében, hogy a törvényjavaslat alapján átadott vagyonelemeket ne lehessen figyelembe venni a tulajdont szerző szervezettel szemben esetlegesen elrendelt csődeljárás, felszámolási eljárás, végelszámolás során vagyonelemként és ezen eljárások során e vagyonelemeket az állam tulajdonába vissza kell adni abban az állapotukban, amelyben az említett eljárások megindulásakor vannak. Azaz a visszaadás során sem az értékcsökkenés, sem az értéknövekedés nem kerül figyelembevételére tekintettel arra, hogy az ingatlan a szervezet részére ingyenesen került tulajdonba adásra. A felelős gazdálkodás alkotmányos követelményével összhangban, a nemzeti vagyon védelme érdekében a szervezet – bármilyen okból történő – megszűnése esetén az ingatlan visszavétele nem járhat az állam számára ismételten kiadással, vagyoncsökkenéssel.

Az edzői járadékra jogosultság kezdő időpontjának 45. életévben való meghatározása szakmailag indokolt, tekintettel az edzők foglalkoztatását támogató központi programok (pl. Kiemelt Edzői Program) hatékonyságára.

Az edzői járadék megállapításának a törvény alapján több együttes feltétele van, pl. képesítési követelményeknek való megfelelés, munkaszerződés megléte, a sportoló felkészítésének időpontja és időtartama, emellett az edzőnek szerepelnie kell a sportolónak a sporteseményt megelőzően tett javaslatában. Ez utóbbi feltétel tekintetében az edzői járadék megállapíthatósága az edző személyétől eltérő személy magatartásán múlhat akkor is, ha az edző az egyéb törvényi feltételeket teljesítette, a sportoló felkészítését elvégezte, az érmes helyezés elérésében eredményesen közreműködött. Annak érdekében, hogy az edzői járadék megállapításának és folyósításának a sportolói javaslattétel bármely okból történő elmaradása ne képezhesse akadályát, szükséges biztosítani a járadék megállapítására irányuló hatósági eljárás lefolytatásának lehetőségét. A módosítás kedvező hatására figyelemmel javasolt annak alkalmazását előírni a módosítást megelőző 1 évben megtartott események esetén is, amely időtávban még kiküszöbölhetőek az időmúlás miatti eljárási nehézségek is.

A sportról szóló 2004. évi I. törvény (a továbbiakban: Stv.) 59. § (6) bekezdése alapján a sportolói javaslatban szereplő nevelőedző abban az esetben, ha az érmest utánpótlás-korosztályokban legalább három évig folyamatosan felkészítette vagy a felkészítésben közreműködött – amennyiben megfelel az edzői járadékra előírt valamennyi további feltételnek – edzői járadékban részesíthető. A sportolók pályafutásuk során számos különböző utánpótlás-korosztályban szerepelnek, több nevelőedzővel is együtt dolgoznak, akik mind meghatározó szerepet tölthetnek be a későbbi sikerek elérésében. A nevelőedző(k) személye, amint a sportoló a felnőtt korosztályba lép, változatlan marad, így a jogszabály – tekintettel arra, hogy a jövőben változás már nem áll be a nevelőedző(k) személyében – a sportolói javaslat felnőtt korosztályban történő első kitöltésekor megjelölt nevelőedzők jogosultságának vizsgálatára ad lehetőséget a sportoló teljes sportpályafutása alatt olimpiai, és így edzői járadékra jogosító eredmény elérésekor. Az edzői járadékra jogosító sport világesemény idején még utánpótláskorú versenyző által leadott sportolói javaslatban feltüntetett nevelőedző(k) személye kiegészülhet az általa később, már felnőtt korosztályba lépését követően leadott sportolói javaslatban megjelölt további nevelőedző(k) személyével, amennyiben őt utánpótlás-korosztályban újabb nevelőedzők készítik fel. Ebben az esetben a sportolói javaslat felnőtt korosztályban történő első kitöltésekor megjelölt nevelőedző(k) és a korábban, még utánpótlás-korosztályban megjelölt nevelőedző(k) jogosultságának együttes vizsgálatára kerülhet sor. Olimpiánként, paralimpiánként, sakkolimpiánként és siketlimpiánként (szakáganként) csak egy, a sport világeseményre felkészítő edző vagy nevelőedző részesülhet járadékban. Fontos hangsúlyozni tehát, hogy a nevelőedző(k) edzői járadékra jogosultságának vizsgálatára kizárólag abban az esetben kerülhet sor, amennyiben a sportolói javaslatban – érmes helyezés elérése esetére – a nyilatkozatot tevő sportoló a nevelőedzőt teszi első helyen jogosultnak. A módosításokkal összefüggésben az alkalmazást segítő átmeneti rendelkezések megállapítása is szükséges.

Az olimpiai járadék speciális jellege alapján a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény szerinti figyelmeztetés alkalmazása bírság kiszabását megelőzően nem bír kellő visszatartó erővel, az adott ügyben csekély súlyú szabályszegés nem merülhet fel.

Szövegcserés módosítást tartalmaz.

Indokolt az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1996. évi LXV. törvény hatályon kívül helyezése figyelemmel arra, hogy annak szabályozási tartalma kiüresedett.

A törvényjavaslat alapján a törvény erejénél fogva egyes állami tulajdonú ingatlanok vagy ingatlan tulajdoni hányadok (a továbbiakban együtt: ingatlan) tulajdonjoga (az ingatlan rendeltetésszerű használatához szükséges ingóságokkal együtt) ingyenesen az 1. mellékletben megjelölt sportegyesület, országos sportági szakszövetség (a továbbiakban: szervezet) tulajdonába kerül. A törvényjavaslat 1. mellékletében szereplő ingatlanokat a tulajdont szerző sportegyesületek jellemzően az Stv. alapján vagyonkezelőként használják. A tulajdon-átruházásra a sportcélú közfeladatok ellátásának elősegítése céljából, ingyenesen (ideértve a vagyonszerzés illetékmentességét is), forgalmi értéken kerül sor. A szervezetek az ingatlanokat, ingatlanhányadokat a fennálló terhekkel és az ingatlant és ingatlanhányadot terhelő kötelezettségekkel együtt szerzik meg.

Az Stv. 1. mellékletének módosítása.