2025. évi XLVII. törvény indokolás

A pénzügyi szektor intézményi és szolgáltatási innovációjából fakadóan az ezen intézményeket felügyelő hatóság is új és új feladatokat kap. A jogalkalmazók a pénzügyi szektorban egyre több közvetlenül hatályosuló szabályozással dolgoznak, így a felügyeleti hatóság feladatainak rendszerezett megjelenítése kiemelt jelentőségű. Az egyre növekvő feladatok miatt a Magyar Nemzeti Bank számára fontos, hogy ezen fő feladataira tudjon összpontosítani és működése hatékony és átlátható legyen.

A Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) a felügyeleti tevékenységének ellátása során nemcsak a kontroll jelenik meg, hanem adott esetben adatokkal rendelkező hatóságként együttműködik az európai pénzügyi felügyeleti hatóságokkal. Ennek célja az is, hogy az egy helyen már meglévő adatokat ne kelljen még egyszer bekérni, így csökkentve az adminisztrációs terheket. A napi felügyeleti feladatellátás és a szolgáltatási környezet változása miatt kisebb mértékű igazodás a felügyeleti eljárásokban rendszeresen javasolt, ezzel is növelve a felügyeleti munka eredményességét.

A jegybank feladatai rendkívül összetettek és különösen a monetáris politikát, a makroprudenciális, felvigyázási, felügyeleti feladatok ellátását támogató statisztikai tevékenységgel szemben elvárás, hogy az MNB feladatai ellátásához szükséges, naprakész adatok rendelkezésre álljanak, így ezen előírások a gyakorlati tapasztalatok alapján rendszeres felülvizsgálatot igényelnek, majd ennek alapján azok pontosítása szükséges.

Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (6) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelölésről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.

A módosítás alapján egyértelműsítésre kerül az államháztartásról szóló törvényben, valamint a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényben, hogy a kincstár a deviza kincstári egységes számlák mellett egyéb devizaszámlákat, illetve letéti számlákat is nyithat.

Ha az államháztartásról szóló törvény önkormányzatok kincstári számlavezetésével kapcsolatos szabályait, valamint az azok végrehajtására kiadott jogszabályokat a hitelintézet megsérti, az MNB a hitelintézettel szemben kétmillió forinttól egyszázmillió forintig terjedő bírságot szab ki azzal, hogy a jogsértés megszűnését 1 hónappal később ellenőrzi. Ha a jogsértő állapot nem szűnt meg, akkor az MNB újból bírságot szab ki.

Az MNB a jegybanki alapvető, valamint a törvényi egyéb feladatainak hatékonyabb ellátása érdekében a módosítás lehetőséget teremt arra, hogy az MNB-ben negyedik alelnök kerüljön kinevezésre. A negyedik alelnök kinevezésének lehetősége miatt a Monetáris Tanács tagjainak maximális létszámát tizenegyre szükséges emelni annak érdekében, hogy a Monetáris Tanács Országgyűlés által választott tagjainak száma meghaladja az MNB elnöke és alelnökei együttes számát. Ezáltal a módosítás nem változtatja meg a kiegyensúlyozott összetételt biztosító azon szabályozást, amely a Monetáris Tanács úgynevezett belső tagjai számának a Monetáris Tanács Országgyűlés által választott tagjai számához viszonyított arányát állapítja meg.

Az MNB statisztikai feladatköre mint az alapvető feladatok része vonatkozásában – a hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény 28. § (4) és (5) bekezdésében foglaltakkal összhangban – pontosításra kerül a Hivatalos Statisztikai Szolgálat tagjának, illetve az adminisztratív adatforrást kezelő szervnek az a kötelezettsége, hogy a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény 30. § (2a) bekezdésében meghatározott feltételek szerinti adatigény kapcsán az MNB-vel megállapodást kössön.

A módosítás értelmében az MNB látja el az akadálymentességi követelményeknek való megfelelést olyan banki szolgáltatások, fizetési terminálok és bankjegykiadó automaták vonatkozásában, amelyeknél a pénzügyi ágazati felügyeletet egyébként is az MNB látja el.

A módosítás szerint a pénzügyi szolgáltatások, a tőkepiacok és a fenntarthatóság szempontjából lényeges, nyilvánosan elérhető információkhoz központosított hozzáférést biztosító egységes európai hozzáférési pont létrehozásáról szóló, 2023. december 13-i (EU) 2023/2859 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti feladatok végrehajtása céljából az MNB kerül kijelölésre, amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik.

Az MNB a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megelőzése és megakadályozása tekintetében információkat szerezhet be és rendkívüli adatszolgáltatást rendelhet el a felügyelet hatékony feladatellátása érdekében.

A módosítás célja, hogy meghatározott eljárások tekintetében egyszerűbbé váljon a dokumentumok, iratok benyújtása a hatóság számára.

A központi értéktárak átfogó vizsgálatának gyakoriságára vonatkozó szabályozással szemben elvárás, hogy illeszkedjen az egyéb szabályozásban szereplő ellenőrzésekhez és vizsgálatokhoz. A 909/2014/EU rendeletnek a kiegyenlítési fegyelem, a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás, a felügyeleti együttműködés, a banki jellegű kiegészítő szolgáltatások nyújtása és a harmadik országbeli központi értéktárakra vonatkozó követelmények tekintetében történő módosításáról, valamint a 236/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2023. december 13-i (EU) 2023/2845 európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján az értékpapírpiacok zavartalan működése és a pénzügyi piacok stabilitására gyakorolt kockázatok szempontjából végzett felülvizsgálatot és értékelést legalább háromévente kell elvégezni. A hazai szabályozásban szereplő – más szempontokat is szem előtt tartó – átfogó vizsgálatot azonban a munka hatékony szervezése szempontjából is ésszerű ehhez igazítani.

A módosítás pontosítja a bírság kiszámítására vonatkozó szabályokat a befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, valamint a 2002/87/EK, a 2009/65/EK, a 2011/61/EU, a 2013/36/EU, a 2014/59/EU és a 2014/65/EU irányelv módosításáról szóló, 2019. november 27-i (EU) 2019/2034 európai parlamenti és tanácsi irányelv rendelkezéseinek megfelelően.

Engedély nélkül vagy bejelentés hiányában végzett bizalmi vagyonkezelési tevékenység gyanúja esetén is indítható a továbbiakban piacfelügyeleti eljárás.

A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Szjtv.) 36/H. § (4) bekezdése a szerencsejáték-felügyeleti hatóság károkozási felelősségét kizárja azon elektronikus hírközlő hálózat útján közzétett adatoknak (azaz elektronikus adatoknak) a hozzáférhetetlenné tétele során, amelyek olyan tartalmakat is magukban foglalnak, amelyek nem az Szjtv. 36/G. § (1) bekezdésében foglalt esetkört fedik le és amelyeknek technikai elválasztására nincs lehetőség, vagy az nem várható el a hozzáférhetetlenné tétel végrehajtása során. Hasonló rendelkezést tartalmaz a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény 27/D. §-a is.

Az Szjtv.-ben rögzített károkozás alóli felelősség kizárása indokolt az MNB esetében is, különös tekintettel arra, hogy a befektetővédelmi célok érdekében elrendelt, a jogosulatlan tevékenység folytatását elősegítő honlapokat üzemeltető egyes ügyfelek vonatkozásában előfordul, hogy az általuk üzemeltetett honlapon más tevékenység végzését is népszerűsítik, és ez esetben az intézkedés alkalmazhatóságát lehetetlenítené el, ha – a szükségesség, arányosság és fokozatosság elvének szem előtt tartásával – az MNB egy esetleges kártérítési felelősség miatt a befektetők érdekében nem alkalmazhatná az elektronikus adat (ideiglenes) hozzáférhetetlenné tétele intézkedést.

Az Európai Bankhatóság felé történő tájékoztatási szabályok kiegészítése.

A módosítás előírja, hogy az egyes irányelveknek az egységes európai hozzáférési pont létrehozása és működése tekintetében történő módosításáról szóló, 2023. december 13-i (EU) 2023/2864 európai parlamenti és tanácsi irányelv 3. cikkének megfelelően az MNB az egységes európai hozzáférési pont részére továbbítja a tőkepiaci törvény tájékoztatási szabályai megsértése esetén alkalmazott szankciókat és intézkedéseket.

A módosítás pontosítja az Európai Bankhatóság felé teljesítendő tájékoztatási szabályokat a felügyeleti kollégiumok működése kapcsán.

Az MNB feladataival és elsődleges céljával összhangban többségi tulajdonában álló gazdasági társaságot alapíthat vagy alapítványt hozhat létre azzal, hogy – a törvényi feladatain kívül eső tevékenységek mérséklése jegyében – az MNB vagyonkezelő alapítványt nem alapíthat, valamint MNB által alapított alapítvány gazdasági tevékenységként nem végezhet befektetési, vagyonkezelési tevékenységet és nem bonyolíthat egyéb pénzforgalmi ügyleteket. A javaslat a jegybank gazdálkodási fegyelmének erősítését, az intézmény működésének átláthatóságát szolgálja.

A szabályozással összefüggésben átmeneti rendelkezés rögzítése is szükséges.

A Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény jogharmonizációs záradékának kiegészítése.

Szövegpontosítások.

Tekintettel arra, hogy az Európai Unión belüli értékpapír-kiegyenlítés javításáról és a központi értéktárakról, valamint 98/26/EK és a 2014/65/EU irányelv, valamint a 236/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2014. július 23-i 909/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint a 909/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a banki jellegű kiegészítő szolgáltatásokat nyújtó központi értéktárakra és kijelölt hitelintézetekre vonatkozó egyes prudenciális követelményekről szóló szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2016. november 11-i (EU) 2017/390 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet részletesen rendelkezik a biztosítékképzés szabályairól, szükségtelen e tekintetben a felhatalmazó rendelkezés fenntartása, az hatályon kívül helyezhető.

Hatályba léptető rendelkezés.

Sarkalatossági záradék.

Jogharmonizációs záradék.