• Tartalom

474/2025. (XII. 30.) Korm. rendelet

474/2025. (XII. 30.) Korm. rendelet

a nemzeti koordinációs központ tevékenységének részletes szabályairól

2026.03.01.

[1] Az Európai Kiberbiztonsági Ipari, Technológiai és Kutatási Kompetenciaközpont és a kiberbiztonsági kompetenciaközösség számára nemzeti kapcsolattartó pontként való működés biztosításához szükséges az Európai Kiberbiztonsági Ipari, Technológiai és Kutatási Kompetenciaközpontnak és a nemzeti koordinációs központok hálózatának létrehozásáról szóló, 2021. május 20-i (EU) 2021/887 európai parlamenti és tanácsi rendelet rendelkezéseinek végrehajtásához részletszabályok megalkotása.

[2] A részletszabályok a kiberbiztonsági kompetenciaközösségbe történő felvétel eljárásrendjének meghatározására, valamint a nemzeti kapcsolattartó pont által a kiberbiztonsági területen nyújtott támogatásokból származó források felhasználási eljárásrendjének szabályozására vonatkoznak.

[3] A Kormány az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (1) bekezdés 15a. pontjában kapott felhatalmazás, valamint a Magyarország kiberbiztonságáról szóló 2024. évi LXIX. törvény 81. § (2) bekezdés 26. pontja alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A rendelet hatálya

1. § E rendeletet kell alkalmazni a Magyarország kiberbiztonságáról szóló 2024. évi LXIX. törvény (a továbbiakban: Kiberbiztonsági törvény) 75. §-a szerinti nemzeti koordinációs központ (a továbbiakban: NCC-HU) alábbi tevékenységére:

a) az Európai Kiberbiztonsági Ipari, Technológiai és Kutatási Kompetenciaközpontnak és a nemzeti koordinációs központok hálózatának létrehozásáról szóló (EU) 2021/887 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: ECCC rendelet) 7. cikk (1) bekezdés f) pontjában és (2) bekezdésében foglalt, az NCC-HU által nyújtott vagy felügyelt támogatások felhasználására, valamint

b) az ECCC rendelet 8. cikkében foglalt kiberbiztonsági kompetenciaközösség (a továbbiakban: kompetenciaközösség) vonatkozásában felmerülő feladatok végrehajtására.

2. § Az e rendelet hatálya alá tartozó források felhasználása tekintetében az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendeletet (a továbbiakban: Ávr.) csak akkor kell alkalmazni, ha e rendelet eltérő szabályokat nem állapít meg.

2. Értelmező rendelkezések

3. § E rendelet alkalmazásában

1. állami támogatás: az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 2. § 1. pontja szerinti támogatás,

2. átlátható szervezet: a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti szervezet,

3. bizonylat: a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 166. § (1) bekezdése szerinti dokumentum, valamint a 136. § szerinti összesítő,

4. csalás: az Európai Unióról szóló Szerződés K.3. cikke alapján létrejött, az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló Egyezmény és az azt kiegészítő jegyzőkönyvek, valamint az Európai Unióról szóló Szerződés 35. Cikkének (2) bekezdése alapján megtett nyilatkozat kihirdetéséről szóló 2009. évi CLIX. törvénnyel kihirdetett, az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló egyezmény (a továbbiakban: egyezmény) 1. cikk (1) bekezdése szerinti tevékenység vagy mulasztás, valamint a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 396. §-a szerinti költségvetési csalás,

5. ECCC: az Európai Kiberbiztonsági Ipari, Technológiai és Kutatási Kompetenciaközpont az Európai Unió ügynöksége, amely a kiberbiztonsági kutatás, fejlesztés, innováció, valamint uniós programokból származó, kiberbiztonsághoz kapcsolódó finanszírozás területén koordináló szerepet tölt be,

6. irányító hatóság: az NCC-HU, amely felelős a harmadik feleknek nyújtandó támogatáshoz kapcsolódó – a Kormányrendeletben részletezett – feladatok hatékony, eredményes és szabályszerű végrehajtásáért,

7. jogszerű állapot helyreállítása: a 2021–2027 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 256/2021. (V. 18.) Korm. rendelet 3. § 8. pontja szerinti fogalom,

8. kedvezményezett: a támogatásban részesített támogatást igénylő,

9. kitöltőprogram: a http://www.palyazat.gov.hu pályázati portálon elérhető támogatási kérelem, valamint a tagsági kérelem kitöltését és beadását támogató felület,

10. KKV: a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 3. §-a szerinti mikro-, kis- és középvállalkozás,

11. kompetenciaközösség: az ECCC rendelet 8. cikkében meghatározottak alapján kiberbiztonsági szakterületen működő, jogi személyekből vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekből álló közösség, amelyben az NCC-HU koordináló szerepkört lát el,

12. kompetenciaközösségi tag: olyan jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amely az NCC-HU által meghirdetett kompetenciaközösségi tagsági felhívás alapján nyilvántartásba vételre került,

13. konzorcium: több kedvezményezett támogatásával megvalósuló projekt esetén a tagok polgári jogi szerződésben szabályozott munkamegosztásán alapuló együttműködése a projekt közös megvalósítása, valamint ennek érdekében közös gazdasági érdekeik előmozdítása és erre irányuló tevékenységük összehangolása céljából,

14. közszféra szervezet: a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 5. § (1) bekezdése, valamint 7. § (1) és (2) bekezdése alapján ajánlatkérőnek minősülő szervezet,

15. mérföldkő: a projekt megvalósítása szempontjából jelentős időpont, amelyhez a projekt megvalósítása révén elért szakmai vagy műszaki eredmény kapcsolódik, vagy az elérendő eredmény egy jól körülhatárolható fejlesztési szakasza lezárul,

16. monitoring és információs rendszer: a támogatásból megvalósuló fejlesztések központi monitoringjáról és nyilvántartásáról szóló 60/2014. (III. 6.) Korm. rendelet által szabályozott rendszer,

17. műszaki-szakmai tartalom: a projekt keretében megvalósított fejlesztések valamely, a projekt eredményessége szempontjából meghatározó tulajdonsága, amelynek megvalósítását a kedvezményezett az irányító hatóság felé a támogatási kérelem benyújtásával vállalta, vagy amelyet a pályázati felhívás, vagy a támogatói okirat ekként határoz meg,

18. négy szem elve: valamely személy által végzett ellenőrzésnek egy másik személy általi felülvizsgálata,

19. nyilvánvaló hiba: a támogatást igénylő, a kedvezményezett, a kompetenciaközösségbe tagságot kérelmező vagy a kompetenciaközösségi tag által a támogatási kérelemben, a kifizetési kérelemben vagy a tagsági kérelemben szolgáltatott adat olyan egyértelmű hiánya vagy hibája, amely a támogatási kérelem, a kifizetési kérelem vagy a tagsági kérelem más adataiból vagy más, közvetlenül elérhető nyilvántartásból származó adatok alapján hiánypótlásra való felszólítás nélkül pótolható vagy javítható,

20. pályázati felhívás: a támogatást igénylők számára elkészített, a támogatási kérelmek benyújtásához szükséges információkat tartalmazó dokumentum,

21. projekt fizikai befejezése: a projekt keretében támogatott tevékenységnek a pályázati felhívás és a támogatói okirat szerinti végrehajtása,

22. projekt pénzügyi befejezése: a projekt fizikai befejezését követően a projekt végrehajtása során keletkezett bizonylatok kiegyenlítése,

23. szabálytalanság:

a) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alap Pluszra, a Kohéziós Alapra, az Igazságos Átmenet Alapra és az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alapra vonatkozó közös rendelkezések, valamint az előbbiekre és a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapra, a Belső Biztonsági Alapra és a határigazgatás és a vízumpolitika pénzügyi támogatására szolgáló eszközre vonatkozó pénzügyi szabályok megállapításáról szóló, 2021. június 24-i (EU) 2021/1060 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 31. pontjában ekként meghatározottak, továbbá jogszabály vagy támogatói okirat alapján a kedvezményezettet terhelő kötelezettségek megsértése, amely alapján Magyarország pénzügyi érdekei sérülnek vagy sérülhetnek,

b) a kompetenciaközösség vonatkozásában: a kompetenciaközösség tagsági felhívásra benyújtott kérelemmel, a tagsági nyilvántartásba vétellel vagy fenntartással összefüggésben elkövetett bármely olyan jogszabályellenes vagy a tagsági felhívásban, illetve e rendeletben meghatározott követelményeket sértő cselekmény vagy mulasztás, amely a jogosultsági feltételeknek való meg nem feleléshez, a közösségi tagság jogosulatlan elnyeréséhez vagy fenntartásához, vagy az eljárás integritásának megsértéséhez vezet,

24. szabálytalansági gyanú: szabálytalanság elkövetésére utaló tények, körülmények vagy dokumentumok, amelyek alapján megalapozottan lehet következtetni a szabálytalanság tényállási elemeinek fennállására,

25. szállító: olyan gazdasági szereplő, akinek jogában áll árueladásért, szolgáltatásáért, vagy az elvégzett munkájáért a kiszolgált személy vagy szervezet (megbízó, megrendelő, vevő) felé az ellenértékről számlát benyújtani,

26. szállítói finanszírozás: a kedvezményezettet vagy a támogatói okiratban megnevezett, a projekt végrehajtásában részt vevőt megillető támogatás összegének az irányító hatóság általi kifizetése közvetlenül a szállító fizetési számlájára történő utalással,

27. tagsági felhívás: a kompetenciaközösségbe tagságot kérelmezők számára a tagsági kérelmek benyújtásához szükséges információkat tartalmazó dokumentum,

28. tagsági kérelem: a tagsági felhívásban meghatározott alaki és formai követelményeknek megfelelő dokumentum, amely a kompetenciaközösségbe való felvételre irányul, és amelynek részét képezik a mellékletek is,

29. támogatási kérelem: a pályázati felhívásban meghatározott alaki és formai követelményeknek megfelelő dokumentum, amely egy projekt támogatásban részesítésére irányul,

30. támogatási program: egy olyan szabályozott folyamat, amelynek célja egy adott ágazat, vagy tevékenység fejlesztése, az NCC-HU által nyújtott, vagy felügyelt források felhasználásával harmadik felek részére nyújtott vissza nem térítendő pénzügyi támogatások útján. Egy program több, egymással összefüggő projektből is állhat, amelynek alapjául minden esetben a pályázati felhívás szolgál,

31. támogatást igénylő: a pályázati felhívás feltételeinek megfelelő jogi személy, aki a támogatási kérelmet benyújtotta,

32. támogatói okirat: az irányító hatóság támogatási jogviszony létrehozására irányuló akaratnyilatkozatát tartalmazó okirat,

33. utófinanszírozás: a támogatói okiratban megnevezett, a projekt végrehajtásában részt vevő által kifizetett számlák vagy egyéb, az elszámolást alátámasztó dokumentumok támogatási összegének utólagos megtérítése közvetlenül a kedvezményezett pénzforgalmi számlájára.

II. Fejezet

A LEBONYOLÍTÁSÉRT FELELŐS SZERVEZETI RENDSZER

3. Az NCC-HU feladatai

4. § (1) Az NCC-HU ellátja az általa nyújtott vagy felügyelt támogatások felhasználása, valamint a kompetenciaközösség vonatkozásában felmerülő feladatokat.

(2) Az NCC-HU kizárólag átmeneti jelleggel vagy speciális szakterületen vonhat be alvállalkozót vagy más szervezetet (a továbbiakban együtt: alvállalkozó) feladatai ellátásába, amelynek teljesítéséért felelős.

5. § Az NCC-HU vezetője

a) kialakítja az irányító hatóság és a kompetenciaközösséggel kapcsolatos koordinációs tevékenység irányítási, finanszírozási, szervezeti és szabályozási rendszert;

b) figyelemmel kíséri a támogatási programok szakmai előrehaladását;

c) biztosítja a források kezelése és felhasználása szabályszerű, célszerű és eredményes felhasználását; ennek keretében

ca) gondoskodik a belső ellenőrzés intézményi (a továbbiakban: audit szerv) és szabályozási rendszerének kialakításáról,

cb) az irányító hatóság által elvégzett műveletekkel kapcsolatos auditokat végeztet,

cc) nyomon követi az audit szerv által tett megállapítások megvalósulását;

d) biztosítja az irányító hatóság és a kompetenciaközösség működéséhez szükséges finanszírozási forrásokat, valamint biztosítja azok egységes felhasználását, a teljesítménymérést;

e) gondoskodik a kifogások pártatlan, semleges és szakmai elvek szerint történő elbírálásáról és a szabálytalansági eljárások lefolytatásáról;

f) jóváhagyja a támogatási programok szakmai tartalmát;

g) dönt a 204. § (3) bekezdése szerinti szabálytalansági döntés jogkövetkezményeiről;

h) dönt a 4. § (2) bekezdése szerinti alvállalkozó vagy más szervezet bevonásának szükségességéről; valamint

i) gondoskodik az összeférhetetlenségi esetek kezelésével kapcsolatos eszközrendszer kialakításáról.

4. Az irányító hatóság feladatai

6. § Az irányító hatóság feladatait az NCC-HU látja el.

7. § Az irányító hatóság

a) kidolgozza a támogatási programok szakmai tartalmát;

b) kidolgozza a támogatási programok hatékony felhasználásához kapcsolódó feladatok megvalósításához szükséges eljárásrendet és módszertant, valamint az ezekhez kapcsolódó sablonokat;

c) gondoskodik a forrást érintő valamennyi érdemi információ közzétételéről az NCC-HU hivatalos weboldalán, a http://www.palyazat.gov.hu pályázati portálon, valamint közzéteszi az Európai Bizottság Funding and Tenders Opportunities portálján (a továbbiakban: F&T Portal);

d) a tartalomnak megfelelően elkészíti a pályázati felhívás tervezetét, továbbá – szükség esetén – a pályázati felhívás módosítását vagy visszavonását;

e) gondoskodik a pályázati felhívások és azok módosítása monitoring és információs rendszerbe történő rögzítéséről;

f) az NCC-HU vezetője részére adatot szolgáltat a programok szakmai előrehaladásáról, a pályázati felhívások végrehajtásáról;

g) feladat- és hatáskörét illetően kapcsolatot tart az ECCC-vel, valamint az Európai Bizottsággal;

h) ellátja a programokra vonatkozó adatszolgáltatást az ECCC és az Európai Bizottság számára; valamint

i) elkészíti a programok végső teljesítményjelentését.

8. § Az irányító hatóság pénzügyi feladatai keretében gondoskodik

a) a támogatások kifizetéséről, valamint

b) a lebonyolításban részt vevő egyéb szervezetek által ellátott feladatok finanszírozásáról.

9. § Az irányító hatóság a szervezetrendszerrel összefüggő feladatai keretében meghatározza a lebonyolításban részt vevő egyéb szervezetekkel kötendő megállapodások tartalmi elemeit.

10. § Az irányító hatóság ellenőrzési feladatai keretében

a) ellenőrzi, hogy a támogatási programok lebonyolítása szabályszerűen, célszerűen és eredményesen történik-e,

b) gondoskodik a támogatási programokhoz kapcsolódó közbeszerzési eljárások, vállalkozási szerződések és azok módosításának ellenőrzéséről, valamint

c) ellátja a támogatási program végrehajtására vonatkozó ellenőrzések koordinációs feladatait, részt vesz az ellenőrzéseken, koordinálja az adatszolgáltatást és a válaszadást.

11. § Az irányító hatóság a csalás elleni feladatai keretében

a) gondoskodik a kettős finanszírozás, a csalás és a korrupció megelőzése, felderítése és kiigazítása érdekében szükséges eredményes intézkedésekről és azok betartásáról, valamint

b) együttműködik a csalások hatékony és eredményes megelőzése, felderítése és szankcionálása érdekében az érintett más intézményekkel, szervezetekkel.

12. § Az irányító hatóság a büntetőeljárásokkal összefüggő feladatai keretében

a) szükség esetén feljelentést tesz,

b) nyilvántartja a forrással kapcsolatos feljelentéseket és folyamatban lévő büntetőügyeket,

c) a folyamatban lévő büntetőügyekkel összefüggésben kapcsolatot tart a bűnüldöző szervekkel, azok megkereséseit megválaszolja.

13. § Az irányító hatóság kommunikációs feladatai keretében

a) gondoskodik a támogatási programok megvalósítására vonatkozó egységes kommunikációs stratégia kidolgozásáról, a tájékoztatással és nyilvánossággal kapcsolatos kötelezettségek teljesítéséről,

b) koordinálja a támogatási programokhoz kapcsolódó sajtómegjelenésekkel összefüggő feladatokat, valamint

c) ellátja a támogatási programok forrásfelhasználásához kapcsolódó közérdekű adatok megismerésére irányuló kérelmekkel összefüggő feladatokat.

5. Az audit szerv feladatai

14. § (1) Az audit szerv feladatait az NCC-HU látja el.

(2) Az audit szerv az irányító hatósággal együttműködve kidolgozza a belső ellenőrzés szabályozási rendszerét és módszertanát.

15. § Az audit szerv feladatai keretében

a) auditokat végez az irányító hatóság által elvégzett műveletekkel kapcsolatosan, amely során

aa) ellenőrzi, hogy az irányító hatóság feladatait, ellenőrzési tevékenységét szabályszerűen, az irányítási és kontrollrendszernek megfelelően végezte-e,

ab) ellenőrzi az irányító hatóság gazdaságos és hatékony működését,

b) ellenőrzi a támogatási programok finanszírozását biztosító források szabályszerű felhasználását, a kapcsolódó kiadások jogszerűségét és szabályszerűségét,

c) ellenőrzi az alvállalkozó vagy más szervezet bevonásának jogszerűségét és szabályszerűségét,

d) tájékoztatja az NCC-HU vezetőjét az auditok eredményeiről,

e) részt vesz az ECCC, vagy az Európai Bizottság által kezdeményezett auditok során végzett ellenőrzéseken, valamint együttműködik ezen szervezetek képviselőivel.

6. Az összeférhetetlenséget kezelő szerv feladatai

16. § Az összeférhetetlenséget kezelő szerv feladatait az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter irányítása alatt működő Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság látja el.

17. § Az összeférhetetlenséget kezelő szerv

a) az e rendeletben meghatározottak szerint elvégzi az összeférhetetlenségi nyilatkozatok és az érdekeltségi nyilatkozatok mintavételes ellenőrzését,

b) azonosítja a lehetséges összeférhetetlenségi helyzeteket, ennek keretében kockázatelemzést végezhet, valamint

c) gondoskodik a szervezeti rendszer szereplőinek az összeférhetetlenségi helyzetek elkerülésével kapcsolatos tudatossága növeléséről.

18. § Az összeférhetetlenséget kezelő szerv feladatai keretében kivizsgálja a 31. § (1) bekezdése szerinti bejelentéseket.

7. A kifogásokat kezelő szerv

19. § (1) A támogatást igénylő vagy a kedvezményezett által benyújtott kifogásokat kezelő szerv (a továbbiakban: kifogáskezelő szerv) a IX. fejezetben foglaltak szerint ellátja a kifogások pártatlan, semleges és szakmai elvek szerint történő elbírálását.

(2) Az NCC-HU vezetőjének döntése alapján a kifogáskezelő szerv feladatait az NCC-HU vagy az NCC-HU által igénybe vett alvállalkozó látja el az összeférhetetlenségi szabályok figyelembevétele mellett.

8. A szabálytalansági eljárásokat kezelő szerv

20. § (1) A X. fejezetben foglaltak szerint a szabálytalansági eljárásokat a szabálytalanságokat kezelő szerv (a továbbiakban: szabálytalanságkezelő szerv) folytatja le.

(2) Az NCC-HU vezetőjének döntése alapján a szabálytalanságkezelő szerv feladatait az NCC-HU vagy az NCC-HU által igénybe vett alvállalkozó látja el az összeférhetetlenségi szabályok figyelembevétele mellett.

III. Fejezet

A LEBONYOLÍTÁSÉRT FELELŐS SZERVEZETI RENDSZER MŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK

9. A lebonyolításért felelős szervezeti rendszer működésével kapcsolatos általános szabályok

21. § Az irányító hatóság

a) olyan irányítási és kontrollrendszert alakít ki és működtet, amely biztosítja, hogy a szervezet tevékenysége megfelelően szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes legyen, az információk, beszámolók, jelentések és nyilatkozatok pontosak, megalapozottak és dokumentáltak legyenek, és határidőben rendelkezésre álljanak,

b) biztosítja a négy szem elvének érvényesülését az egyes eljárási cselekmények, valamint a kapcsolódó adatok monitoring és információs rendszerbe történő rögzítése során.

22. § Az e rendelet hatálya alá tartozó szervek a támogatást igénylő vagy a kedvezményezett által benyújtott bármely dokumentum nyilvánvaló hibáját a dokumentummal kapcsolatos eljárás során kijavíthatják, amelyről a támogatást igénylőt vagy a kedvezményezettet értesítik.

23. § E rendelet szerinti eljárásokban méltányosságnak helye nincs.

10. Az összeférhetetlenség

24. § E fejezet szabályait

a) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról (átdolgozás) szóló, 2024. szeptember 23-i (EU, Euratom) 2024/2509 európai parlamenti és tanácsi rendelet [a továbbiakban: (EU, Euratom) 2024/2509 európai parlamenti és tanácsi rendelet] 61. cikkével,

b) az iránymutatás az összeférhetetlenségek költségvetési rendelet szerinti elkerüléséről és kezeléséről szóló bizottsági közleménnyel (2021/C 121/01), valamint

c) a szervezeti rendszer munkatársa jogállására vonatkozó jogszabályban meghatározott összeférhetetlenségi szabályokkal

összhangban kell értelmezni és alkalmazni.

25. § (1) A támogatási döntés előkészítésében és meghozatalában nem vehet részt

a) a támogatást igénylő,

b) a támogatást igénylő vezető tisztségviselője és más képviselője, felügyelő bizottságának tagja, könyvvizsgálója,

c) a támogatást igénylőnek a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Pmt.) 3. § 38. pontja szerinti tényleges tulajdonosa,

d) a támogatást igénylővel munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személy,

e) az a személy, aki a támogatást igénylő tekintetében a támogatási kérelem benyújtását megelőző egy évben a b), c) vagy d) pont szerint minősült,

f) az a)–e) pont szerinti személynek a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szerinti hozzátartozója (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: hozzátartozó),

g) az a személy, akitől az ügy elfogulatlan megítélése egyéb okból nem várható.

(2) Az (1) bekezdés a), b) és d) pontja nem zárja ki, hogy az NCC-HU feladatait ellátó szervezet támogatási kérelmet nyújtson be, és támogatásban részesüljön. Erre akkor kerülhet sor, ha a projekt előkészítéséhez és megvalósításához, valamint a támogatási döntés előkészítéséhez és meghozatalához kapcsolódó feladatok szervezeti szinten elkülönülnek.

(3) Ha egy személy összeférhetetlensége az (1) bekezdés a)–f) pontja alapján nem volna megállapítható, de az (EU, Euratom) 2024/2509 európai parlamenti és tanácsi rendelet 61. cikk (3) bekezdése szerinti valamely összeférhetetlenségi ok – így különösen családi vagy érzelmi ok, politikai szimpátiával vagy nemzeti hovatartozással kapcsolatos ok, gazdasági érdek vagy bármely más közvetlen vagy közvetett személyes érdek – rá nézve teljesül vagy annak kockázata vagy látszata objektíven fennáll, akkor ezen személyt az (1) bekezdés g) pontja szerint kell minősíteni.

26. § (1) A folyamatba épített dokumentumalapú ellenőrzést, helyszíni ellenőrzést vagy helyszíni szemlét nem végezheti

a) az ellenőrzés alá vont személy,

b) az ellenőrzés alá vont személy vezető tisztségviselője és más képviselője, felügyelő bizottságának tagja, könyvvizsgálója,

c) az ellenőrzés alá vont személynek a Pmt. 3. § 38. pontja szerinti tényleges tulajdonosa,

d) az ellenőrzés alá vont személlyel munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személy,

e) az a személy, aki az ellenőrzés alá vont személy tekintetében az ellenőrzés vagy a szemle megkezdését megelőző egy évben a b), c) vagy d) pont szerint minősült,

f) az a)–e) pont szerinti személy hozzátartozója,

g) az a személy, akitől az ügy elfogulatlan megítélése egyéb okból nem várható.

(2) A kifizetés engedélyezésében nem vehet részt az, aki tekintetében az (1) bekezdésben felsorolt valamely ok fennáll, azzal, hogy e bekezdés alkalmazásában az ellenőrzés alá vont személyen a kifizetést igénylő személyt kell érteni.

(3) Ha egy személy összeférhetetlensége az (1) bekezdés a)–f) pontja vagy e rendelkezések tekintetében a (2) bekezdés alapján nem volna megállapítható, de az (EU, Euratom) 2024/2509 európai parlamenti és tanácsi rendelet 61. cikk (3) bekezdése szerinti valamely összeférhetetlenségi ok rá nézve teljesül vagy annak kockázata vagy látszata objektíven fennáll, akkor ezen személyt úgy kell tekinteni, mint akitől az ügy elfogulatlan megítélése egyéb okból nem várható. Ezen személy az (1) és a (2) bekezdés szerinti ügyekben nem járhat el.

27. § (1) A szabálytalansági ügy elintézésében nem vehet részt

a) a kedvezményezett, továbbá az, akinek jogaira vagy kötelezettségeire az eljárás eredménye kihatással lehet,

b) az a) pontban meghatározott személy vezető tisztségviselője és más képviselője, felügyelő bizottságának tagja, könyvvizsgálója,

c) az a) pontban meghatározott személynek a Pmt. 3. § 38. pontja szerinti tényleges tulajdonosa,

d) az a) pontban meghatározott személlyel munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személy,

e) az a személy, aki az a) pontban meghatározott személy tekintetében a szabálytalansági eljárás megindítását megelőző egy évben a b), c) vagy d) pont szerint minősült,

f) az a)–e) pont szerinti személy hozzátartozója,

g) akitől az ügy elfogulatlan megítélése egyéb okból nem várható.

(2) Ha egy személy összeférhetetlensége az (1) bekezdés a)–f) pontja alapján nem volna megállapítható, de az (EU, Euratom) 2024/2509 európai parlamenti és tanácsi rendelet 61. cikk (3) bekezdése szerinti valamely összeférhetetlenségi ok rá nézve teljesül vagy annak kockázata vagy látszata objektíven fennáll, akkor ezen személyt az (1) bekezdés g) pontja szerint kell minősíteni.

28. § (1) A kifogás elbírálásában nem vehet részt az, aki a kifogásolt döntés vagy a tárgyi szabálytalansági döntés meghozatalában részt vett.

(2) Az (1) bekezdés nem zárja ki, hogy a kifogásolt döntés vagy a szabálytalansági döntés saját hatáskörben történő felülvizsgálatában az alapügyben eljárt személy részt vegyen.

(3) Szabálytalansági döntés megsemmisítése és új eljárás elrendelése esetén a megismételt eljárásban nem vehet részt az, aki az alapeljárásban a döntés előkészítésében részt vett.

29. § (1) Ha az NCC-HU hatáskörének egy részét alvállalkozó gyakorolja, az alvállalkozó nem járhat el, ha

a) az alvállalkozó,

b) az alvállalkozó vezető tisztségviselője és más képviselője, felügyelő bizottságának tagja, könyvvizsgálója,

c) az alvállalkozónak a Pmt. 3. § 38. pontja szerinti tényleges tulajdonosa,

d) olyan személy, aki az alvállalkozó tekintetében az adott eljárás megkezdését megelőző egy évben a b) vagy c) pont szerint minősült,

e) a b)–d) pont szerinti személy hozzátartozója

az eljárásban támogatást igénylő, kedvezményezett, ezek képviselője vagy olyan személy, aki ezek érdekében az ügyben eljárt.

(2) Az irányító hatóság hatáskörének egy részét gyakorló alvállalkozó nem járhat el, ha

a) az alvállalkozóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személy,

b) olyan személy, aki az alvállalkozó tekintetében az adott eljárás megkezdését megelőző egy évben az a) pont szerint minősült,

c) az a)–b) pont szerinti személy hozzátartozója

az eljárásban támogatást igénylő, kedvezményezett, ezek képviselője vagy olyan személy, aki ezek érdekében az ügyben eljárt, és nincs más olyan, az alvállalkozó által foglalkoztatott személy, aki tekintetében összeférhetetlenség ne állna fenn.

(3) Ha az irányító hatóság hatáskörének egy részét gyakorló alvállalkozónak van olyan munkatársa, aki nem összeférhetetlen, akkor az alvállalkozó a 30. § és a 32. § szerint jár el, azzal, hogy e rendelkezések alkalmazásában az irányító hatóságon alvállalkozót kell érteni.

(4) Az alvállalkozó akkor sem járhat el, ha az ügy elfogulatlan megítélése tőle egyéb okból nem várható.

30. § (1) Az a munkatárs, aki észleli, hogy egy ügyben összeférhetetlen vagy összeférhetetlenségének kockázata vagy látszata objektíven fennáll, ezt haladéktalanul írásban bejelenti a felettese részére. A bejelentésben megjelöli az összeférhetetlenség okát, és ha az ügy elfogulatlan megítélése tőle egyéb okból nem várható, akkor ezt indokolja.

(2) Nem tehet érdemi intézkedést az ügyben az, aki az (1) bekezdés szerint bejelentette összeférhetetlenségét.

31. § (1) Bárki jogosult anonim módon bejelenteni a http://www.palyazat.gov.hu pályázati portálon, ha az ügyben összeférhetetlenség vagy annak kockázata vagy látszata fennállását észleli.

(2) Az összeférhetetlenséget kezelő szerv az (1) bekezdés szerinti megalapozott bejelentésről haladéktalanul tájékoztatja az NCC-HU vezetőjét.

(3) Az összeférhetetlenséget kezelő szerv elutasítja az (1) bekezdés szerinti bejelentést, ha összeférhetetlenség nem áll fenn. Az összeférhetetlenséget kezelő szerv döntését indokolja.

(4) Az összeférhetetlenséget kezelő szerv érdemi indokolás nélkül elutasítja az (1) bekezdés szerinti bejelentést, ha a bejelentés

a) változatlan tényállás mellett ismételten olyan személyre vonatkozik, aki tekintetében az összeférhetetlenség hiányát korábban az ügyben megállapította, vagy

b) nyilvánvalóan alaptalan.

(5) Ha az összeférhetetlenséget kezelő szerv a vizsgálata során összeférhetetlenséget állapít meg, az erről készült jelentést megküldi az NCC-HU vezetője részére, aki tájékoztatja az irányító hatóságot a szükséges intézkedések megtétele érdekében.

(6) Az összeférhetetlenséget kezelő szerv az (1) bekezdés szerinti bejelentések vizsgálata során keletkezett dokumentumokat a vizsgálatok lezárásától számított öt évig megőrzi.

32. § (1) A szervezeti rendszer valamennyi tagja hivatalból vizsgálja, hogy összeférhetetlen személy az ügyben ne járjon el, az összeférhetetlenségi ügyeket soron kívül intézi el.

(2) A 30. § (1) bekezdése szerinti esetben az összeférhetetlenséggel érintett felettese gondoskodik más személynek az ügyben történő részvételre kijelöléséről.

(3) A 31. § (5) bekezdése szerinti esetben az irányító hatóság írásban jelzi az összeférhetetlenséggel érintett felettese részére az összeférhetetlenség tényét, az összeférhetetlenséggel érintett felettese gondoskodik más személynek az ügyben történő részvételre kijelöléséről.

(4) A 31. § (3) és (4) bekezdése szerinti döntés ellen önálló kifogásnak helye nincs. E döntéseket az ügy érdemében hozott döntés ellen benyújtható kifogásban lehet támadni.

33. § (1) A szervezeti rendszer érintett szereplője gondoskodik annak az eljárási cselekménynek a felülvizsgálatáról és szükség szerint helyesbítéséről vagy megismétléséről, amelyben az összeférhetetlen személy közreműködött, és amely az ügy érdemére kihathat, valamint egyéb intézkedést hozhat, ideértve az alábbiakat:

a) a támogatási döntést visszavonja,

b) a támogatói okiratot módosítja,

c) szabálytalansági eljárást kezdeményez,

d) bűncselekmény elkövetésének gyanúja esetén feljelentést tesz.

(2) A szervezeti rendszer érintett szereplője az (1) bekezdés szerinti intézkedéséről – az arról történő döntéshozataltól számított – tizenöt napon belül tájékoztatja az összeférhetetlenséget kezelő szervet és az NCC-HU vezetőjét.

(3) A lebonyolításért felelős szervezeti rendszer valamennyi szereplőjét a tevékenysége során megismert információk vonatkozásában titoktartási kötelezettség terheli. A titoktartási kötelezettség nem terjed ki a támogatási kérelem projektkiválasztási eljárásban történő előrehaladásáról történő tájékoztatásra.

34. § (1) Az irányító hatóság, az audit szerv, a kifogáskezelő szerv, a szabálytalanságkezelő szerv, valamint az összeférhetetlenséget kezelő szerv ellenőrzést végző munkatársa, az irányító hatóság megbízásából eljáró vagy a pályázati felhívás szerinti, érdemi eljárási cselekményt végző személy, továbbá az értékelő

a) az e tevékenysége megkezdését megelőzően általános összeférhetetlenségi nyilatkozatot és – az iránymutatás az összeférhetetlenségek költségvetési rendelet szerinti elkerüléséről és kezeléséről szóló bizottsági közlemény (2021/C 121/01) 6.3. pontja szerinti adatokat is tartalmazó – érdekeltségi nyilatkozatot,

b) az érdemi eljárási cselekménye megkezdését megelőzően a monitoring és információs rendszerben az adott eljárási cselekményre vonatkozó eseti összeférhetetlenségi nyilatkozatot tesz.

(2) A lebonyolításért felelős szervezeti rendszer érintett szereplője a nyilatkozatokat öt évig megőrzi.

(3) Az összeférhetetlenséget kezelő szerv – az összeférhetetlenséget kezelő szerv, valamint az audit szerv munkatársai által tett nyilatkozatok kivételével – az (1) bekezdés szerinti nyilatkozatok valóságtartalmát ellenőrzési terv alapján mintavételesen, az összeférhetetlenségi nyilatkozat benyújtására kötelezettek számának legalább 5%-ára kiterjedően ellenőrzi.

(4) Az összeférhetetlenséget kezelő szerv az ellenőrzést különösen a közhiteles nyilvántartásokban elérhető adatok figyelembevételével végzi el. Ha a közhiteles nyilvántartásokban nem, vagy csak korlátozottan érhető el adat, akkor önbevallást kell alkalmazni, amelyet az összeférhetetlenséget kezelő szerv a bármilyen nyilvános forrásból rendelkezésére álló információkkal vet össze.

(5) Ha az összeférhetetlenséget kezelő szerv ellenőrzése során összeférhetetlenséget állapít meg, az erről készült jelentést megküldi az NCC-HU vezetője részére. Az irányító hatóság a megkeresést követően a 33. § szerint jár el.

(6) Az összeférhetetlenséget kezelő szerv az (1) bekezdés szerinti nyilatkozatokat és az ellenőrzések dokumentumait az ellenőrzések lezárásától számított öt évig megőrzi.

11. Az elektronikus kapcsolattartás

35. § (1) A támogatást igénylő, a kedvezményezett és a szervezeti rendszer a monitoring és információs rendszert használja az egymással való kapcsolattartásra.

(2) Ha a támogatást igénylő vagy a kedvezményezett olyan kapcsolattartási módot használ, amely nem alkalmazható, úgy cselekménye érvénytelen.

(3) Ha a monitoring és információs rendszeren keresztül történő kapcsolattartás nem lehetséges, postai úton történő kézbesítésnek van helye.

36. § (1) A monitoring és információs rendszerhez való hozzáférés a http://www.palyazat.gov.hu pályázati portálon történő támogatást igénylő általi regisztráció útján szerezhető.

(2) A monitoring és információs rendszer használata egyedi azonosításhoz kötött. Az elektronikus alkalmazás titkosított csatornán keresztül, egyedi és titkos jelszóval érhető el.

(3) A támogatást igénylő és a kedvezményezett felelős a kapott vagy a regisztráció során általa megadott jelszó biztonságáért és a jelszó használatával az elektronikus alkalmazásban elvégzett cselekményekért.

37. § (1) Az elektronikus alkalmazásban használt elektronikus aláírás a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról, valamint az 1999/93/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. július 23-i 910/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében hiteles aláírásnak minősül, kiváltja az ahhoz fűződő joghatásokat és bírósági eljárásban bizonyítékként elfogadható.

(2) A monitoring és információs rendszerben meghozott automatizált egyedi döntésről szóló elektronikus tájékoztatás hiteles kiadmánynak minősül, ha azon a kiadmányozó szervezet neve és az automatizált döntéshozatal ténye egyértelműen feltüntetésre kerül.

38. § (1) A monitoring és információs rendszer visszaigazolja a küldő fél részére, ha a dokumentum feltöltése rendben végbement. Az elektronikus alkalmazás a feltöltött dokumentum megérkezéséről a küldeményt fogadó felet értesíti.

(2) A monitoring és információs rendszer útján megküldött dokumentumot az átvétel visszaigazolásával kell kézbesítettnek tekinteni.

(3) Ha a dokumentum a monitoring és információs rendszeren keresztül történő átvételének visszaigazolása a küldés napját követő három napon belül nem történik meg, a dokumentumot – az ellenkező bizonyításig – kézbesítettnek kell tekinteni.

(4) A monitoring és információs rendszer útján megküldött küldeményt nyomtatott formában nem kell tárolni.

39. § (1) Ha a támogatást igénylő vagy a kedvezményezett olyan digitális állományt tölt fel, amely nem nyitható meg vagy nem olvasható, akkor az irányító hatóság hiánypótlásra kötelezi.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti megnyithatósági vagy olvashatósági hiba a hiánypótlási felhívás kiadását követően jelentkezik, úgy az irányító hatóság hiánypótlási felhívásnak nem minősülő korrekcióra kötelezést ad ki, és megállapítja annak teljesítési határidejét.

(3) A támogatást igénylő és a kedvezményezett a korrekcióra kötelezést az abban meghatározott határidőn belül teljesíti.

40. § (1) Ha olyan alátámasztó dokumentum benyújtása szükséges, amely az elektronikus alkalmazásba jogi vagy infrastrukturális okból nem tölthető fel, akkor a dokumentum benyújtásáért felelős személy ezt jelzi az irányító hatóság részére, és a dokumentumot postai úton nyújtja be.

(2) Az (1) bekezdés szerinti jogi ok az, ha

a) egy dokumentumnak csak a papíralapú változatához kötődik bizonyító erő, vagy

b) a papíralapú dokumentum digitalizált változatához – a polgári perrendtartásról szóló törvény okiratokra vonatkozó szabályai szerint – az eredetinél alacsonyabb szintű bizonyító erő kötődik.

(3) Az (1) bekezdés szerinti infrastrukturális ok az, ha az elektronikus alkalmazás műszaki jellemzőiből fakadóan nem képes fogadni a kérdéses dokumentumot.

(4) Ha az (1) bekezdés szerinti esetben a postai küldemény nem érkezik meg az irányító hatósághoz a jelzéstől számított tizenöt napon belül, akkor az irányító hatóság a rendelkezésére álló információk alapján jár el.

41. § Ha e rendelet szerint a küldeményt postai úton kell megküldeni, akkor a küldeményt tértivevénnyel – ha ennek a postai szolgáltatásokról szóló törvényben meghatározott feltételei teljesülnek, akkor hivatalos iratként – kell feladni, és átvételének napján kell kézbesítettnek tekinteni.

42. § Az irányító hatóság a részére postai úton szabályosan benyújtott dokumentum megőrzéséről és nyilvántartásáról öt évig gondoskodik, valamint e dokumentumról digitális másolatot készít, és azt rögzíti a monitoring és információs rendszerben.

12. A határidő

43. § (1) A napokban megállapított határidőbe nem számít bele a közlés, kézbesítés napja.

(2) A hetekben, hónapokban vagy években megállapított határidő azon a napon jár le, amely elnevezésénél vagy számánál fogva megfelel a kezdőnapnak, ha pedig ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, akkor a megállapított határidő a hónap utolsó napján jár le.

(3) Ha a határidő utolsó napja nem munkanap, a határidő a következő munkanapon jár le.

44. § A támogatást igénylő és a kedvezményezett rendelkezésére álló határidőbe nem számít bele az az időtartam, amikor az elektronikus alkalmazás nem érhető el.

45. § (1) Az elektronikus úton küldött dokumentum előterjesztésének időpontja a dokumentum elküldésének napja.

(2) A postai úton küldött dokumentum előterjesztésének időpontja a postára adás napja.

46. § (1) A határidő elmulasztása vagy a késedelem jogkövetkezményei a határidő utolsó napjának elteltével állnak be.

(2) A határidőt kétség esetén megtartottnak kell tekinteni.

IV. Fejezet

A PÁLYÁZATI FELHÍVÁS

13. A pályázati felhívás elkészítése

47. § Az irányító hatóság elkészíti a pályázati felhívás tervezetét, valamint a program lebonyolításához szükséges dokumentumokat, ideértve a támogatói okirat sablonját, valamint az általános szerződési feltételeket.

48. § (1) Az irányító hatóság biztosítja a pályázati felhívásnak az ECCC programjaihoz való illeszkedését, továbbá az elszámolhatósági, a költséghatékonysági, az adminisztratív terhek csökkentésére irányuló szempontok érvényesítését.

(2) A pályázati felhívás tervezetének elkészítésekor figyelemmel kell lenni arra, hogy

a) összhangban legyen a hazai és uniós jogszabályokkal,

b) összhangban legyen az állami támogatási szabályokkal,

c) összhangban legyen az adott program, és más program kapcsolódó pályázati felhívásával,

d) a támogatási kérelemben – a támogatást igénylő azonosításához szükséges adatokon túl – csak olyan információ kérhető, amely alapján a projekt értékelésre kerül,

e) a támogatási kérelem benyújtása során a monitoring és információs rendszer által generált nyilatkozatot minősített tanúsítványon alapuló, legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással kell hitelesíteni.

(3) A pályázati felhívás elkészítése során figyelemmel kell lenni továbbá arra, hogy a támogatási kérelemben

a) legalább egy, legfeljebb három mérföldkövet kell tervezni, ha a projekt megvalósítása nem haladja meg az egy évet és a támogatható tevékenységek száma nem haladja meg a hármat,

b) legalább kettő, legfeljebb hat mérföldkövet kell tervezni, ha a projekt megvalósítása meghaladja az egy évet vagy a támogatható tevékenységek száma meghaladja a hármat.

49. § (1) Az irányító hatóság a pályázati felhívásban értékelési szakaszokat, az értékelési szakaszok között szünetet határozhat meg.

(2) A támogatási kérelem benyújtására nyitva álló határidőt úgy kell meghatározni, hogy arra a pályázati felhívás közzétételétől számítva legalább 30 nap álljon rendelkezésre.

14. A pályázati felhívás meghirdetése

50. § (1) Az irányító hatóság a pályázati felhívás tervezetét legalább tíz napos határidő biztosításával társadalmi egyeztetésre bocsátja a http://www.palyazat.gov.hu pályázati portálon.

(2) Az irányító hatóság a társadalmi egyeztetés során beérkezett véleményeket a https://www.palyazat.gov.hu pályázati portálon tekintheti meg.

(3) Az irányító hatóság a beérkezett vélemények figyelembevételével – szükség esetén – átdolgozza a pályázati felhívás tervezetét, majd véglegesíti.

51. § (1) Az irányító hatóság a pályázati felhívás tervezetét minőségbiztosítás céljából megküldheti az ECCC részére.

(2) Az irányító hatóság az (1) bekezdés szerinti esetben az ECCC által tett vélemények figyelembevételével véglegesíti a pályázati felhívás tervezetét.

(3) Az irányító hatóság az 50. § (3) bekezdése vagy a (2) bekezdés szerinti véglegesítését követően a pályázati felhívást megjelenteti a http://www.palyazat.gov.hu pályázati portálon és az NCC-HU hivatalos weboldalán, valamint az ECCC által meghatározott esetben közzéteszi az F&T Portalon.

(4) A pályázati felhívás nem minősül az Ávr. 45. § (1) bekezdése szerinti kötelezettségvállalásnak.

15. A pályázati felhívás módosítása

52. § (1) Az irányító hatóság szükség esetén módosítja a pályázati felhívást és elkészíti az erről szóló közleményt.

(2) Ha a módosított pályázati felhívás közzététele

a) a támogatási kérelem benyújtásának első lehetséges napját megelőző tíz napon belül történik, akkor a támogatási kérelem benyújtása legkorábban a módosított pályázati felhívás közzétételét követő tizedik napon lehetséges,

b) a támogatási kérelem benyújtására nyitva álló időszakban történik, akkor a módosított pályázati felhívás közzétételét követő legalább öt napig biztosítani kell a támogatási kérelem benyújtásának lehetőségét.

(3) A (2) bekezdés b) pontját nem kell alkalmazni, ha az irányító hatóság a pályázati felhívás módosítása során a támogatási kérelem benyújtását felfüggesztette vagy a pályázati felhívást lezárta.

(4) Az irányító hatóság a dokumentumokat minőségbiztosítás céljából megküldheti az ECCC részére.

53. § (1) Az irányító hatóság a minőségbiztosítás lezárását követően a módosított pályázati felhívást közzéteszi a http://www.palyazat.gov.hu pályázati portálon és az NCC-HU hivatalos weboldalán, valamint az ECCC által meghatározott esetben a F&T Portalon.

(2) A módosított pályázati felhívás közzététele során biztosítani kell, hogy a felhívás korábban közzétett dokumentumai – közzétételük időpontjával együtt – elérhetőek legyenek a http://www.palyazat.gov.hu pályázati portálon és az NCC-HU hivatalos weboldalán.

(3) Ha a pályázati felhívás módosítása esetén a kitöltőprogram módosítása is szükséges, a módosított pályázati felhívás csak a módosított kitöltőprogrammal együtt tehető közzé.

16. A pályázati felhívás felfüggesztése vagy lezárása

54. § (1) Az irányító hatóság szakaszos elbírálást alkalmaz.

(2) Az irányító hatóság a szakaszok közötti szünetben a pályázati felhívást felfüggesztheti vagy lezárhatja, ha

a) a pályázati felhívás keretösszege kimerül vagy annak kimerülése előre jelezhető, vagy

b) szakmailag indokolt.

(3) Ha a benyújtott támogatási kérelmekben igényelt támogatások összege eléri a pályázati felhívásban rögzített szakasz keretösszegének 150%-át, az irányító hatóság a benyújtás lehetőségét azonnal felfüggeszti vagy a pályázati felhívást azonnal lezárja, azzal, hogy az addig beérkezett támogatási kérelmek értékelését el kell végezni.

(4) Az irányító hatóság a pályázati felhívás felfüggesztésére vagy lezárására irányuló döntéséről közleményt készít, és közzéteszi a http://www.palyazat.gov.hu pályázati portálon, az NCC-HU hivatalos weboldalán, valamint az ECCC által meghatározott esetben az F&T Portalon.

(5) A keret felhasználásáról és a felfüggesztés, vagy a lezárás lehetőségéről a keretösszeg elérését megelőzően legalább három alkalommal, annak 100%-ának, 120%-ának és 140%-ának elérésekor, az irányító hatóság tájékoztatást nyújt a http://www.palyazat.gov.hu pályázati portálon és az NCC-HU hivatalos weboldalán keresztül.

55. § (1) Az irányító hatóság indokolt esetben a pályázati felhívás felfüggesztését vagy lezárását megszüntetheti.

(2) Az irányító hatóság az (1) bekezdés szerinti esetben új benyújtási határidőt határozhat meg.

(3) Az irányító hatóság indokolt esetben a lejárt benyújtási határidejű, de le nem zárt pályázati felhívásokat új benyújtási határidő meghatározásával újranyithatja.

V. Fejezet

A TÁMOGATÁSI KÉRELEM BENYÚJTÁSA ÉS ELBÍRÁLÁSA

17. A támogatási kérelem benyújtása

56. § (1) A támogatást igénylő az irányító hatósághoz benyújtott támogatási kérelemmel igényli a támogatást.

(2) Az irányító hatóság a támogatást igénylőt a támogatási kérelem beérkezéséről értesíti.

57. § (1) Ha a pályázati felhívás nem zárja ki, támogatási kérelmet konzorcium is benyújthat.

(2) A konzorcium tagja csak az lehet, aki a pályázati felhívásban meghatározott követelményeknek megfelel.

(3) A konzorciumot az irányító hatósággal szemben a konzorciumi tagok által a konzorciumi szerződésben kijelölt tag képviseli.

58. § (1) A támogatást igénylő a támogatási kérelmét a támogatási döntés meghozataláig visszavonhatja.

(2) Az irányító hatóság a támogatási kérelem visszavonását tudomásul veszi és erről értesíti a támogatást igénylőt.

18. A helyszíni szemle

59. § (1) Az irányító hatóság a támogatói okirat megküldését megelőzően helyszíni szemlét rendelhet el a támogatási kérelemben rögzített adatok ellenőrzése érdekében.

(2) A helyszíni szemlét az irányító hatóság által megbízólevéllel megbízott legalább két fő végzi.

(3) Ha a támogatást igénylő a helyszíni szemle lebonyolítását akadályozza, az irányító hatóság a támogatási kérelmet elutasítja.

(4) A helyszíni szemlét végző a helyszíni szemléről jegyzőkönyvet készít.

19. A támogatási kérelem jogosultsági ellenőrzése

60. § Az irányító hatóság az egy szakaszra beérkezett támogatási kérelmek vonatkozásában folyamatosan elvégzi a pályázati felhívásban meghatározott jogosultsági szempontok szerint a támogatási kérelem jogosultsági ellenőrzését.

61. § (1) Ha a támogatási kérelem hiányos vagy hibás, és ezért nem felel meg a jogosultsági szempontoknak, de a hiba vagy hiányosság hiánypótlás keretében pótolható, az irányító hatóság egy alkalommal, legalább három, legfeljebb tizenöt napos határidő tűzésével, az összes hiány vagy hiba megjelölésével hiánypótlásra hívja fel a támogatást igénylőt.

(2) Ha a támogatást igénylő nem nyújt be hiánypótlást, vagy a hiánypótlást követően sem felel meg a jogosultsági szempontoknak az irányító hatóság a támogatási kérelmet indokolt döntéssel elutasítja.

(3) Az irányító hatóság a (2) bekezdés szerinti döntést megküldi a támogatást igénylő részére.

62. § Ha a támogatási kérelem megfelel a jogosultsági szempontoknak, az irányító hatóság erről tájékoztatja a támogatást igénylőt és megkezdi a támogatási kérelem tartalmi értékelését.

20. A támogatási kérelem tartalmi értékelése

63. § (1) A tartalmi értékelés során azt kell vizsgálni, hogy a határidőben benyújtott támogatási kérelem megfelel-e a pályázati felhívás céljainak és az abban előírt értékelési szempontoknak.

(2) A támogatási kérelmet pontozással kell értékelni.

(3) Az irányító hatóság a pályázati felhívásban foglaltak szerint legalább egy mérlegelést igénylő, valamint egy mérlegelést nem igénylő értékelési szempontot is alkalmaz.

64. § Az irányító hatóság a pályázati felhívásban rögzített szakasz zárását – de legkésőbb az adott szakaszban beérkezett támogatási kérelmek jogosultsági ellenőrzését – követően bocsátja tartalmi értékelésre a támogatási kérelmeket és az egy szakaszban beérkezett támogatási kérelmekről az értékelés során elért pontszám sorrendjében hoz támogatási döntést.

65. § Az irányító hatóság olyan értékelési szempontokat alkalmaz, amelyek

a) biztosítják a támogatásra legalkalmasabb projektek kiválasztását,

b) biztosítják a költséghatékonysági, fenntarthatósági és eredményességi szempontból magas minőségű projektek kiválasztását,

c) olyan projektek kiválasztását teszik lehetővé, amelyek közvetlenül hozzájárulnak az érintett egyedi célkitűzés specifikus céljaihoz,

d) biztosítják az állami támogatási szabályoknak való megfelelést, és

e) kiterjednek a támogatást igénylő korábbi projektjeivel kapcsolatban a monitoring és információs rendszerben rendelkezésre álló információk – így különösen a pénzügyi korrekciót eredményezett szabálytalanságok – vizsgálatára.

66. § A tartalmi értékelést az irányító hatóság munkatársai végzik.

67. § A támogatási program során benyújtott támogatási kérelmek tartalmi értékelését végző értékelők számát az irányító hatóság határozza meg.

68. § (1) Az irányító hatóság az értékelés elvégzéséhez szükséges dokumentumok és információk rendelkezésre bocsátásával, képzések szervezésével felkészíti az értékelőt az értékelés elvégzésére.

(2) Az értékelő az értékelésre vonatkozóan nem utasítható.

(3) Az értékelőt, és a támogatási döntés előkészítésében résztvevőt az e tevékenysége során megismert információk vonatkozásában titoktartási kötelezettség terheli. A titoktartási kötelezettség nem terjed ki a támogatási kérelem projektkiválasztási eljárásban történő előrehaladásáról történő tájékoztatásra.

69. § (1) Ha a támogatási kérelemben szereplő információk nem egyértelműek, vagy ellentmondásokat tartalmaznak, ezek tisztázására az irányító hatóság egyszeri alkalommal a támogatást igénylőtől tisztázó kérdés formájában információkat kérhet legalább három, legfeljebb tizenöt napos határidő biztosításával.

(2) Az irányító hatóság a határidőt egy alkalommal, legfeljebb öt nappal meghosszabbíthatja.

(3) Az értékelő a támogatási kérelmet a benyújtott tartalom alapján értékeli, ha a tisztázó kérdésre határidőben nem érkezik válasz.

70. § (1) Ha a támogatási kérelemben szereplő projekt összetett jellege indokolja és erre a pályázati felhívás lehetőséget ad, az irányító hatóság szóbeli egyeztetési lehetőséget biztosíthat a támogatást igénylő részére.

(2) Az irányító hatóság a szóbeli egyeztetésről emlékeztetőt készít.

71. § (1) Ha a támogatást igénylő a támogatási kérelmet a pályázati felhívás módosítása előtti feltételekkel nyújtotta be, a pályázati felhívás módosítása miatt nem kerülhet kedvezőtlenebb helyzetbe azzal szemben, aki a támogatási kérelmet a módosított feltételeknek megfelelően nyújtotta be.

(2) Ha a pályázati felhívás módosítása miatt a módosítás előtti feltételekkel benyújtott támogatási kérelem nem értékelhető, az irányító hatóság hiánypótlást küld a támogatást igénylő részére.

72. § Az értékelő a támogatási kérelem tartalmi értékelése során értékelőlapot tölt ki.

73. § (1) Az irányító hatóság az értékelt támogatási kérelmeket az értékelőlapon meghatározott összpontszám – több értékelő esetén az értékelőlapokon meghatározott összpontszám átlaga – alapján, összesített értékelő táblázatban sorba rendezi.

(2) Ha a támogatást igénylő a támogatási kérelemben valótlan adatot közölt vagy valótlan tartalmú nyilatkozatot tett – a nyilvánvaló hiba kivételével –, a támogatási kérelem nem támogatható.

74. § (1) Az irányító hatóság a támogatási kérelem újraértékelését rendeli el, ha

a) a több értékelő esetén az értékelő által elkészített értékelések eredménye vagy a javasolt pontszám közötti különbség meghaladja a magasabb pontszám 50%-át, vagy

b) olyan körülmények állnak fenn, amelyek érdemben befolyásolhatták a kérelem objektív elbírálását.

(2) Az irányító hatóság nem rendeli el az újraértékelést, ha az értékelők által adott pontszámok nem érik el a támogathatósághoz a pályázati felhívásban meghatározott minimális pontszámot.

21. A támogatási döntés és a támogatói okirat kibocsátása

75. § (1) A támogatási kérelemről az adott szakaszban beérkezett támogatási kérelmek elbírálása alapján elkészített összesített értékelő táblázat alapján az irányító hatóság által összeállított döntési javaslat alapján az NCC-HU vezetője dönt.

(2) A támogatási döntés kötelezettségvállalásnak minősül.

(3) A kötelezettségvállalás az irányító hatóság fizetési kötelezettség vállalására irányuló írásbeli intézkedése. A kötelezettségvállalás feltétele, hogy a rendelkezésre álló keretösszeg és annak felhasználási ütemezése a monitoring és információs rendszerben rögzített legyen.

(4) Az irányító hatóság módosítja a kötelezettségvállalást a monitoring és információs rendszerben, ha valamely

a) támogatásban részesített támogatást igénylővel nem jön létre támogatási jogviszony, vagy

b) kedvezményezett részére megítélt támogatási összeg változik.

76. § (1) Állami támogatással érintett projekt esetén a támogatási kérelem adatait a támogatáshalmozódás vizsgálata céljából meg kell küldeni a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: kincstár) által működtetett monitoring rendszer részére.

(2) Az irányító hatóság a támogatáshalmozódás vizsgálatát

a) a kincstár által nyilvántartott adatok,

b) a támogatást igénylőnek a támogatási kérelem benyújtását megelőzően megítélt, valamint az igényelt csekély összegű (de minimis) támogatásról szóló nyilatkozata, valamint

c) a monitoring és információs rendszerben rögzített adatok

alapján végzi el.

(3) Ha a (2) bekezdés szerinti adatok között eltérés van, a támogatást igénylővel hiánypótlás, és tisztázó kérdés keretében tisztázni kell az eltérés okát.

(4) A támogatást igénylő részére megítélhető támogatás összege a csekély összegű (de minimis) támogatásra, valamint a monitoring és információs rendszerben rögzített támogatási kategóriákra vonatkozó támogatáshalmozódási határértékeket nem lépheti túl.

(5) Ha az állami támogatással érintett projekt esetén a támogatási kérelem benyújtása és a támogatási döntés időpontja között hat hónapnál hosszabb idő telik el vagy a támogatást igénylő gazdálkodásában évforduló történt, a támogatáshalmozódás vizsgálatát ismételten el kell végezni.

77. § (1) Az irányító hatóság a támogatási kérelemről a pályázati felhívásban rögzített szakasz zárásától számított hatvan napon belül dönt.

(2) Az irányító hatóság az (1) bekezdés szerinti határidőt egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal meghosszabbíthatja, ha a támogatási kérelmek száma meghaladja a tervezettet.

(3) A döntési határidőbe nem számít bele

a) a hiánypótlás időtartama,

b) a tisztázó kérdés megválaszolására rendelkezésre álló időtartam, valamint

c) a kifogás elbírálására irányuló eljárás időtartama.

78. § (1) Az irányító hatóság a támogatási döntést részletesen indokolja, ha a projektet

a) csökkentett elszámolható összköltséggel, támogatási összeggel vagy támogatási intenzitással támogatja,

b) feltétellel támogatja,

c) újraértékelésre javasolja,

d) elutasítja, vagy

e) az összesített értékelő táblázatban a döntési javaslatban szereplő javaslat ellenére támogatja.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a támogatási döntésben meg kell határozni a teljesítendő feltételeket és az azok teljesítésére nyitva álló határidőt.

79. § (1) Az újraértékelést egy értékelő végzi.

(2) A támogatási kérelem újraértékelése nem késleltetheti az összesített értékelő táblázat alapján összeállított döntési javaslatban szereplő támogatási kérelmekkel kapcsolatos döntéshozatalt.

(3) Az irányító hatóság a kifogásnak helyt adó döntés alapján lefolytatott újraértékelés során a támogatási kérelemről a kifogásnak helyt adó döntéstől számított harminc napon belül dönt.

80. § (1) Az irányító hatóság a forráshiány miatt elutasított támogatási kérelmekből tartaléklistát készíthet.

(2) Ha a pályázati felhívás keretében további támogatás megítélésére nyílik lehetőség, elsődlegesen a tartaléklistán szereplő támogatási kérelmek kaphatnak támogatást.

(3) Az irányító hatóság a tartaléklistát megszünteti, ha

a) a pályázati felhívás vonatkozásában nincs lehetőség további támogatás megítélésére, vagy

b) a tartaléklista elkészítésétől számított tizenkét hónap eltelt.

(4) Az irányító hatóság a tartaléklista megszüntetéséről haladéktalanul értesíti a tartaléklistán szereplő támogatást igénylőket.

81. § (1) Az irányító hatóság támogatói okiratot bocsát ki.

(2) Az irányító hatóság az aláírt támogatói okirat megküldésével tájékoztatja a támogatást igénylőt a támogatási döntésről.

(3) A támogatási döntés és a támogatói okirat hatálybalépése között a projekttartalom változása nem kezdeményezhető.

82. § (1) Nem küldhető támogatói okirat annak, aki

a) a támogatási döntés tartalmát érdemben befolyásoló valótlan vagy megtévesztő adatot szolgáltatott vagy ilyen nyilatkozatot tett, vagy ezek valamelyikét visszavonja,

b) jogerős végzéssel elrendelt kényszertörlési, felszámolási, csőd-, végelszámolási vagy egyéb – a jogutód nélküli megszüntetésére irányuló, jogszabályban meghatározott – eljárás alatt áll,

c) nem felel meg az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 50. § (1) bekezdése szerinti követelményeknek,

d) mesterségesen teremtette meg a támogatási jogosultság megszerzéséhez szükséges körülményeket azzal a céllal, hogy a támogatási rendszer céljaival ellentétesen előnyhöz jusson, vagy

e) az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvényben meghatározott feltételek alapján kockázatos adózónak minősül.

(2) Az irányító hatóság az (1) bekezdés szerinti esetben a támogatási döntést visszavonja.

VI. Fejezet

A TÁMOGATÁSI JOGVISZONY

22. A támogatói okirat módosítása

83. § (1) A kedvezményezett köteles bejelenteni az irányító hatóság részére

a) a projekt műszaki, szakmai tartalmát, költségvetését vagy az egyéb, jogosultsági szempontot vagy támogathatósági feltételt érintő változást a tudomására jutástól számított nyolc napon belül,

b) az a) pontba nem tartozó adat változását legkésőbb a következő beszámolóval egyidejűleg.

(2) A változás kezelését szolgáló intézkedést indokolt esetben az irányító hatóság bejelentés nélkül is megkezdheti.

84. § (1) Ha a kedvezményezett KKV státusza a támogatási döntés után, de a megvalósítási időszak vége előtt egyesülés, szétválás vagy tulajdonosi körében bekövetkezett egyéb változás folytán változik, és a kedvezményezett a pályázati felhívás feltételeinek

a) továbbra is megfelel, az irányító hatóság a változásnak megfelelően küldi meg a támogatói okiratot, vagy a módosított támogatói okiratot,

b) már nem felel meg, az irányító hatóság a támogatási döntést visszavonja.

(2) Ha a kedvezményezett KKV státusza az (1) bekezdéstől eltérően a vállalkozás árbevétele, mérlegfőösszege vagy létszámváltozása folytán módosul, a KKV státusz megváltozása nem igényel intézkedést.

(3) Az (1) és (2) bekezdés alkalmazása szempontjából a kapcsolódó és partnervállalkozásokat és az azokat érintő, a kedvezményezett KKV státuszára kiható változásokat is figyelembe kell venni.

85. § A támogatói okirat módosítása nem irányulhat a támogatási döntésben meghatározott támogatási összegen felüli többlettámogatás biztosítására.

86. § (1) Ha a bejelentés hiányos vagy hibás, az irányító hatóság egy alkalommal, legalább három, legfeljebb tizenöt napos határidővel hiánypótlásra hívja fel a kedvezményezettet.

(2) Ha a támogatói okirat módosításához szükséges valamely információ nem egyértelmű, az irányító hatóság egy alkalommal, legalább három, legfeljebb tizenöt napos határidővel tisztázó kérdést tehet fel.

87. § (1) Az irányító hatóság a változás bejelentését vagy észlelését követő harminc napon belül megteszi a szükséges intézkedést. Az irányító hatóság az intézkedést a bejelentés tartalmára és a projekt eredményes végrehajtására figyelemmel választja meg.

(2) Ha a támogatói okirat módosítása szükséges, az irányító hatóság az (1) bekezdés szerinti határidőt harminc nappal meghosszabbíthatja.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti határidőbe a hiánypótlásra, a tisztázó kérdés megválaszolására és a kifogás elbírálására rendelkezésre álló időtartam nem számít bele.

(4) Az irányító hatóság az intézkedésről haladéktalanul tájékoztatja a kedvezményezettet.

88. § A bejelentési kötelezettség fennállása mellett nem kell a támogatói okiratot módosítani, ha

a) a projekt fizikai befejezése a hatályos támogatói okiratban meghatározott időponthoz képest késik, de legfeljebb a pályázati felhívásban meghatározott fizikai befejezésre megadott végső határidőig megtörténik,

b) a projektszintű mérföldkő elérése késik a hatályos támogatói okiratban rögzített időponthoz képest, de a projekt fizikai befejezése a hatályos támogatói okiratban meghatározott időpontig megtörténik.

c) a változás következtében a támogatói okiratban rögzítetthez képest azonos vagy jobb műszaki, szakmai megoldás fog megvalósulni,

d) a változás a projekt műszaki, szakmai tartalmát, a támogathatóság feltételeit nem érinti, és nem jelent kockázatot a projekt eredményességére.

89. § (1) A támogatói okirat módosításának kezdeményezése

a) akkor fogadható el, ha megfelel a pályázati felhívás céljának,

b) akkor fogadható el, ha a támogatott tevékenység az így módosított feltételekkel is támogatható lett volna,

c) nem irányulhat olyan szempontra, amely jogosultsági feltétel volt a támogatási kérelem elbírálása során és a módosítást követően már nem teljesülne,

d) nem változtathatja meg kedvezőtlen módon a támogatási kérelem elbírálásánál előnyt jelentő feltételeket, ha ennek következtében a projekt nem érte volna el a támogatásban részesüléshez szükséges legalacsonyabb pontszámot vagy az adott szempont vonatkozásában meghatározott belső korlátot,

e) – a projekt célját elősegítő módosítás kivételével – nem fogadható el, ha az a projekt előkészítésekor előre látható, tervezhető körülmény miatt merült fel,

f) a támogatás arányos csökkentésével hagyható jóvá, ha a támogatói okirat tartalmát kedvezőtlenül érintő módosítási igény a kedvezményezettnek felróható okból merült fel,

g) eredményeként a projekt fizikai befejezésének határideje csak indokolt esetben haladhatja meg a pályázati felhívásban rögzített végső határidőt, azzal, hogy a módosított határidő meghatározása során figyelemmel kell lenni a támogatási program zárásának időpontjára, valamint az elszámolhatósági szabályokra.

(2) Vis maior esetén az irányító hatóság egyedileg dönt a módosítási igény jóváhagyásáról.

90. § (1) A projekt műszaki, szakmai tartalma akkor csökkenthető, ha

a) a módosítás oka jogszabályváltozás, hatósági előírás, előre nem látható, a kedvezményezettnek fel nem róható esemény vagy a projekt módosított műszaki, szakmai tartalma jogszabálynak, szerződésnek, szabványnak és rendeltetésszerű használatnak való megfelelőségét az igénybe vett, a jogszabály- vagy a szerződésszerű teljesítésért felelős személy vagy szervezet igazolja, és

b) az elszámolható összköltség és a támogatás összege is arányosan csökkentésre kerül.

(2) Ha a projekt műszaki, szakmai tartalmának módosítása jogerős hatósági engedély miatt válik szükségessé, annak megfelelőségét az irányító hatóság nem vizsgálja.

(3) Ha a projekt elszámolható összköltsége változatlan műszaki, szakmai tartalom mellett csökken a tervezetthez képest, a támogatás összegét az elszámolható összköltség csökkenésének arányában csökkenteni kell.

91. § (1) Nem minősül a projekt műszaki, szakmai tartalma csökkentésének, ha a projekt eredményessége szempontjából meghatározó tulajdonságának elérését szolgáló tevékenység megvalósítása során bekövetkezett költségnövekedés támogatása céljából valamely, nem a projekt alapvető célját jelentő tevékenység műszaki, szakmai tartalmának módosítására kerül sor.

(2) Az (1) bekezdés szerinti módosításra akkor kerülhet sor, ha az irányító hatóság megítélése szerint

a) a projekt céljai teljesülnek,

b) a projekt műszaki, szakmai tartalmának módosítása nem érint értékelési szempontot.

92. § (1) A projekten belüli költségátcsoportosítás akkor lehetséges, ha a költségátcsoportosítás forrásául szolgáló költségtípuson megtakarítás keletkezett vagy projektszintű tartalék áll rendelkezésre.

(2) A költségátcsoportosítás szükségességét igazolni kell.

(3) A költségátcsoportosítás eredményeként a tevékenységenként meghatározott támogatási intenzitás nem változhat, az elszámolható költség és a támogatás összege nem nőhet.

(4) Ha szabálytalanság miatt korrekció érvényesítésére kerül sor, a korrekció végrehajtását követően lehet a korrekcióval érintett költségtípusra átcsoportosítani, kivéve, ha a korrekció kifejezetten az adott költségtípusra irányult. Ha a korrekció a költségtípusra nem átalány jelleggel, hanem meghatározott költségtétel vonatkozásában került megállapításra, a korrekcióval érintett tétel csak a korrekció mértékét figyelembe véve elszámolható.

93. § (1) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában az áfalevonási jogosultságban vagy egyes beszerzett termékek, szolgáltatások áfakulcsában bekövetkezett változás, továbbá eltérő áfalevonási jogosultságú tevékenységek közötti költségátcsoportosítás eredményeként felszabaduló, le nem vonható áfára megítélt támogatást nem lehet más költségre átcsoportosítani, azzal a megítélt támogatás összegét csökkenteni kell.

(2) Nem szükséges csökkenteni a megítélt támogatást az áfalevonási jogosultságban vagy egyes beszerzett termékek, szolgáltatások áfakulcsában bekövetkezett változás, továbbá eltérő áfalevonási jogosultságú tevékenységek közötti költségátcsoportosítás eredményeként felszabaduló összeggel, ha ez az összeg nem éri el a harmincmillió forintot és az irányító hatóság ezen összeg adott tevékenységen belüli átcsoportosításához előzetesen hozzájárult.

94. § (1) Átalakulás, egyesülés vagy szétválás esetén az új kedvezményezett akkor léphet be a támogatási jogviszonyba, ha megfelel a pályázati felhívásban foglalt feltételeknek, és ahhoz az irányító hatóság hozzájárul.

(2) A projekt megvalósítását a kedvezményezett másra nem ruházhatja át.

(3) Ha az új kedvezményezett jogszabályon vagy a Kormány határozatán alapuló jogutódlás következtében lép be a támogatási jogviszonyba, akkor a támogatói okirat módosul az új kedvezményezett által bejelentett és az irányító hatóság által elfogadott változással.

(4) Az irányító hatóság az új kedvezményezett támogatási jogviszonyba való belépésével egyidejűleg elvégzi az érintett projekt támogatói okiratának pénzügyi rendezését.

23. A támogatási jogviszony megszűnése, megszüntetése

95. § (1) A támogatói okirat a teljesítést megelőzően – ideértve az ellenőrzéstűrési és a dokumentummegőrzési kötelezettséget is – csak elállás, felbontás, vis maior, lehetetlenülés, vagy bírósági határozat esetében szűnik meg.

(2) Az irányító hatóság a Ptk.-ban és a támogatói okiratban meghatározott esetben jogosult a támogatói okirattól elállni.

(3) Ha a projekt egy vagy több, a pályázati felhívásban meghatározott, önállóan támogatható eleme már megvalósult, az irányító hatóság a támogatói okirat módosításával kezdeményezheti a projekt műszaki, szakmai tartalmának módosítását, a meg nem valósult projektelem vonatkozásában a támogatási jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetését.

(4) Ha a támogatói okirattól a kedvezményezett áll el, az irányító hatóság az elállás kézhezvételét követő tizenöt napon belül tájékoztatja a kedvezményezettet az elállás tudomásulvételéről és annak következményeiről.

(5) Az elállás időpontja az elállásról szóló értesítés kézhezvételének napja.

96. § A kedvezményezettet fenntartási kötelezettség nem terheli.

VII. Fejezet

A PÉNZÜGYI LEBONYOLÍTÁS

24. Alapelvek

97. § (1) A projekt megvalósítása során azon költségek számolhatók el, amelyek a kedvezményezettnél ténylegesen felmerültek, teljesítettek, és jogalapjuk, teljesítésük igazolható (a továbbiakban együtt: valósköltség-alapú elszámolás).

(2) A támogatás egyszerűsített elszámolás alapján történő kifizetése teljesíti a valósköltség-alapú elszámolás elvét, ha a költségek az irányító hatóság által kidolgozott módszertan alapján kerültek elszámolásra.

(3) Az egyes költségek elszámolása alkalmával nem valósulhat meg kettős finanszírozás.

98. § (1) A költségtétel egységára nem haladhatja meg a szokásos piaci árat.

(2) A szokásos piaci ár meghatározható

a) a közbeszerzési eljárás alapján megkötött vállalkozási szerződésben rögzített ár,

b) legalább három – egymástól és a kedvezményezettől független, teljesítésre alkalmas lehetséges szállítótól történő ajánlatkérés keretében beérkezett – érvényes ajánlat,

c) az irányító hatóság által előzetesen meghatározott fajlagos árak,

d) legalább három, teljesítésre alkalmas lehetséges szállító online elérhető ajánlatán alapuló online végzett piacfelmérés,

e) a beszerzés egyedi jellegének támogatást igénylő vagy kedvezményezett által történő megfelelő alátámasztása esetén a pályázati felhívásban előírt egyéb módszer, vagy

f) az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerben közzétett ajánlatkérés alapján lefolytatott nyílt beszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződésben rögzített ár

alapján.

(3) Azon vállalkozási szerződések esetén, amelyek elszámolható összege nem haladja meg az ötszázezer forintot, a szokásos piaci árnak való megfelelést alátámasztó dokumentumokat a kedvezményezettnek nem kell benyújtania az irányító hatósághoz, de azokat az irányító hatóság helyszíni ellenőrzés keretében ellenőrizheti.

(4) Ha a szokásos piaci ár a (2) bekezdés b) pontja szerinti módszer alkalmazásával – három érvényes ajánlat hiányában – nem volt meghatározható, a hiányzó ajánlat valamely teljesítésre alkalmas lehetséges szállító online árajánlatával pótolható.

(5) A (2) bekezdés b) pontja szerinti ajánlatoknak, alátámasztó dokumentumoknak összehasonlíthatónak kell lenniük, és bizonyíthatóan meg kell felelniük az ajánlatkérésben meghatározott követelményeknek.

99. § A kedvezményezett biztosíték nyújtására nem köteles.

25. A projektszámla

100. § A támogatás kezelésére kincstári fizetési számla vagy ilyen számlával nem rendelkező kedvezményezett esetében a támogatás fogadására és a támogatás terhére kifizetés teljesítésére kizárólag a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény szerinti cégnyilvántartásban nyilvántartott, valamely hitelintézetnél vezetett pénzforgalmi számla (a továbbiakban együtt: projektszámla) szolgálhat.

101. § (1) Ha a pályázati felhívás lehetővé teszi, a támogatást igénylő a támogatói okirat kibocsátása előtt saját felelősségre megkezdheti a projektjét.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben kifizetés csak a projektszámláról teljesíthető.

(3) A kedvezményezett a támogatói okirat kibocsátását követően időközi kifizetési kérelemben jelzi az irányító hatóság részére, hogy a projektszámláról már teljesített kifizetést.

102. § A kedvezményezett kizárólag

a) a projektszámláról fizetheti a projekt megvalósítása során felmerülő, támogatással érintett költségtételeket,

b) a projekt megvalósítása során felmerülő, támogatással érintett költségtételeket fizetheti a projektszámláról,

c) a projektszámlára utalhatja a projekt megvalósításához szükséges önerőt.

103. § (1) A kedvezményezett köteles a projektszámlát az utolsó számla kiegyenlítéséig fenntartani. Az ezt követően fenntartott projektszámla költsége a kedvezményezettet terheli.

(2) A kedvezményezett más hitelintézetnél vezetett projektszámla használatára akkor térhet át, ha megfelel a 100. §-ban foglalt feltételeknek.

(3) A (2) bekezdéstől eltérően, ha a projektszámlához hitelintézeti finanszírozás is kapcsolódik, akkor a hitelintézet hozzájáruló nyilatkozatát a kedvezményezettnek be kell szereznie, mielőtt más hitelintézetnél vezetett projektszámla használatára tér át.

104. § (1) Az irányító hatóság a támogatás projektszámlára történő kifizetése előtt ellenőrzi

a) a hatályos támogatói okirat rendelkezésre állását,

b) a 100. §-ban foglaltaknak való megfelelést,

c) a kedvezményezett köztartozás-mentességét,

d) azt, hogy a kedvezményezett részére történő kifizetések nincsenek felfüggesztve, és

e) azt, hogy van-e a kedvezményezettel szemben fennálló esedékes követelés, amelyet a kedvezményezett még nem teljesített.

(2) Ha a kedvezményezettnek köztartozása van, az irányító hatóság a 162. § (2) és (3) bekezdése szerint jár el.

26. Hiánypótlás, tisztázó kérdés a pénzügyi lebonyolítás során

105. § (1) Ha a kedvezményezett által benyújtott előleg igénylésére irányuló kérelem, kifizetési kérelem, záró kifizetési kérelem vagy beszámoló (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: dokumentum) hiányos vagy hibás, az irányító hatóság határidő tűzésével, valamennyi hiány, és hiba megjelölésével hiánypótlásra hívja fel a kedvezményezettet.

(2) Hiánypótlásra egy alkalommal kerülhet sor.

106. § (1) Ha a kedvezményezett által benyújtott dokumentum a hiánypótlást követően ellentmondást tartalmaz, az irányító hatóság legfeljebb ötnapos határidő kitűzésével az ellentmondás feloldását kéri a kedvezményezettől tisztázó kérdés keretében.

(2) Tisztázó kérdésre egy alkalommal kerülhet sor.

107. § (1) Ha a kedvezményezett a hiánypótlást hibásan vagy hiányosan nyújtja be, az ellentmondást tisztázó kérdés keretében nem oldja fel vagy a határidőt elmulasztja, az irányító hatóság a rendelkezésére álló információk alapján dönt.

(2) Ha az irányító hatóság a kedvezményezett által benyújtott dokumentumot az (1) bekezdés alapján elutasítja, a kedvezményezett új dokumentumot nyújthat be.

27. Az elszámolható költségek

108. § (1) Az irányító hatóság a támogatás kifizetését – az előleg kivételével – a kedvezményezettnél a valósköltség-alapú elszámolás elve alapján, a pályázati felhívásban meghatározott elszámolható költségek vonatkozásában teljesíti.

(2) Az elszámolható költségekről szóló, az irányító hatóság által készített útmutató a pályázati felhívás mellékletét képezi. A pályázati felhívásban az elszámolható költségek köre szűkíthető az útmutatóban foglaltakhoz képest. Az irányító hatóság a pályázati felhívásban az elszámolható költségekre korlátokat határozhat meg.

(3) Szóbeli megállapodás alapján költség elszámolására nem kerülhet sor.

(4) A kedvezményezett nem számolhat el költséget készpénzben kiegyenlített bizonylat alapján.

109. § (1) Az irányító hatóság a pályázati felhívásban elszámolhatóként megjelölt költségtípusokra a pályázati felhívásban százalékos mértékeket állapíthat meg a pályázati felhívás céljának figyelembevételével.

(2) Az (1) bekezdés szerinti költségtípusokra vonatkozó százalékos mértékek összege nem haladhatja meg a 25%-ot.

(3) Az (1) bekezdés szerinti százalékos mérték a projektmegvalósítás irányító hatóság általi befejezésekor – a műszaki-szakmai tartalom csökkenésével nem járó – projektszintű megtakarítás eredményeként átléphető, azzal, hogy az egyes költségtípusokra megállapított összeg nem növekedhet.

28. Az egyszerűsített elszámolás

110. § (1) Ha a pályázati felhívás előírja, akkor a pályázati felhívásban foglaltak szerint előre rögzített átalány alapján történő elszámolást kell alkalmazni.

(2) Százalékban meghatározott átalány alkalmazása esetén az átalány mértéke a projekt megvalósítása során állandó.

111. § (1) Közvetett költségek a projektek költségvetésében a (2) bekezdésben foglaltak szerint tervezhetők, beleértve különösen a közbeszerzési eljárás költségeit, a tájékoztatás, nyilvánosság biztosításának költségeit, a horizontális tevékenységek költségeit.

(2) Közvetett költségekre a pályázati felhívásban rögzített százalékos átalány alapján történő elszámolást kell alkalmazni.

(3) A (2) bekezdés szerinti százalékos átalány vetítési alapját a közvetlen költségek képezik.

112. § (1) A kedvezményezettnek az átalány alapján elszámolt költséget alátámasztó dokumentumokat nem kell benyújtania, de az irányító hatóság azokat helyszíni ellenőrzés keretében ellenőrizheti.

(2) A kedvezményezett az irányító hatóság kérésére köteles benyújtani az átalány alapján elszámolt költségtétel eredményét alátámasztó dokumentumokat.

29. Tartalék

113. § (1) A tartalék az elvárható gondos tervezés alapján előre nem látható, de elszámolható költség fedezetére szolgál.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a tartalék felhasználható akkor is, ha a projekt alapvető céljainak teljesülését elősegítő, észszerűsítést célzó módosítások miatt pótlólagos műszaki, szakmai tartalom megvalósítása válik szükségessé.

(3) Az (1) bekezdés szerinti tartalék összegének terhére a 112. § (1) bekezdése szerinti százalékos átalány nem tervezhető.

114. § Az irányító hatóság a tartalék lehetséges legmagasabb arányát a pályázati felhívásban határozza meg, azzal, hogy az nem haladhatja meg a projekt összes elszámolható költségének 3%-át.

115. § (1) A tartalék csak az irányító hatóság előzetes engedélyével, a projekt költségvetésén belüli átcsoportosítással használható fel. Az átcsoportosítást követően igényelhető a tartalékra eső előleg, számolható el a tartalékra költség.

(2) Az (1) bekezdés szerinti átcsoportosítás előtt a tartalék összege vetítési alapnak számít a pályázati felhívásban, támogatói okiratban meghatározott költségkorlátok esetén.

30. A támogatási előleg

116. § (1) A kedvezményezett az előleg kifizetését mérföldkövenként, előleg igénylésére irányuló kérelemmel igényelheti.

(2) Az előleg igénylésére irányuló kérelem vonatkozásában a 26. alcímet azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy

a) a hiánypótlási felhívást az előleg igénylésére irányuló kérelem beérkezésétől számított tíz napon belül, legfeljebb ötnapos határidő tűzésével kell megküldeni a kedvezményezett részére,

b) tisztázó kérdés nem tehető fel.

117. § Az irányító hatóság akkor fizethet előleget, ha

a) a pályázati felhívás és a támogatói okirat lehetőséget biztosít a kedvezményezett részére az előleg igénylésére,

b) a kedvezményezett rendelkezik hatályos támogatói okirattal,

c) az előleg igénylésére irányuló kérelem és az azzal összefüggő dokumentáció tartalmi szempontból megfelelő, különös tekintettel a szükséges mértékű önerő rendelkezésre állásának igazolására,

d) a kedvezményezett még nem nyújtott be záró kifizetési kérelmet, és

e) a kedvezményezett

ea) gazdasági társaság, amelyet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvényben meghatározott feltételek alapján megbízhatónak minősített és szerepel a megbízható adózói adatbázisban, vagy

eb) közszféra szervezet.

118. § Az irányító hatóság az előleget az előleg igénylésére irányuló kérelem beérkezésétől számított tizenöt napon belül kifizeti, ha a kérelem ellenőrzése során nem merült fel olyan ok, amely miatt a kifizetést fel kellene függeszteni.

119. § Az előleg felhasználására és az előleggel való elszámolásra vonatkozó szabályokat a pályázati felhívásban, és a támogatói okiratban rögzíteni kell.

120. § (1) Támogatási előleg indokolt esetben, a támogatott tevékenység elindításához és likviditásának biztosításához szükséges, legfeljebb a 121. § szerinti mértékben nyújtható a kedvezményezett részére.

(2) A támogatási előleg mértékét, összegét a támogatói okiratban rögzíteni kell, amelyet a kifizetett támogatási előleg nem haladhat meg.

(3) Támogatási előleg csak a támogatói okiratban utófinanszírozásúként rögzített elszámolható költség vonatkozásában igényelhető.

121. § A támogatási előleg mértéke az előlegigényléssel érintett mérföldkőhöz, vagy mérföldkövekhez tervezett költségre megítélt támogatás legfeljebb 80%-a lehet.

122. § (1) A támogatási előleggel beszámolóhoz kötötten folyamatosan, de legkésőbb a záró kifizetési kérelemben el kell számolni oly módon, hogy a támogatási előleg teljes összege erejéig rendelkezésre álljon a kedvezményezett által kifizetési kérelem keretében benyújtott, alátámasztó dokumentumokkal igazolt és az irányító hatóság által elfogadott költség.

(2) Az el nem számolt támogatási előleget a kedvezményezettől vissza kell követelni.

123. § A támogatási előlegből származó kamat nem minősül bevételnek, így annak az irányító hatóság felé történő elszámolása nem szükséges, annak összegével a támogatást nem kell csökkenteni.

31. A szállítói előleg

124. § (1) Szállítói finanszírozás esetén a kedvezményezett a közte és a szállító között létrejött szerződés alapján a szállítói előleg elszámolható összegére jutó támogatásra nyújthat be előleg igénylésére irányuló kérelmet.

(2) A szállítói előleg a kedvezményezett és a szállító között létrejött szerződésben foglalt – tartalékkeret nélküli – összegre igényelhető.

(3) A kedvezményezett az előleg igénylésére irányuló kérelem benyújtása során igazolja az önerő kifizetését.

(4) A szállítói előleg több részletben történő igénylése vagy kifizetése a kedvezményezett és a szállító között létrejött szerződéssel összhangban történhet.

125. § (1) Az irányító hatóság a szállítói előleget közvetlenül a szállító részére folyósítja.

(2) A szállítói előleg kifizetésének feltétele, hogy

a) az aláírt vállalkozási szerződés az irányító hatóság rendelkezésére álljon,

b) a szállító – amelyet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvényben meghatározott feltételek alapján megbízhatónak minősített – szerepeljen a megbízható adózói adatbázisban,

c) a szállító rendelkezzen magyarországi adószámmal,

d) a szállító átlátható szervezetnek minősüljön, valamint

e) a pályázati felhívás és a támogatói okirat lehetőséget biztosítson a szállítói előleg igénylésére.

126. § (1) A szállító a szállítói előleg kifizetését követő nyolc napon belül megküldi az előlegszámlát a kedvezményezett részére.

(2) A kedvezményezett az előlegszámlát annak beérkezését követő öt napon belül záradékolja és megküldi az irányító hatóság részére.

127. § (1) Jogosulatlan a szállítói előleg igénybevétele különösen, ha

a) a szállító, és a kedvezményezett az előlegszámlát a 127. § szerinti határidőben nem nyújtja be,

b) a szállítói előleggel nem, vagy nem teljes mértékben számolnak el,

c) a szállítói előleggel való elszámolást legkésőbb a vállalkozási szerződés szerinti ellenszolgáltatás elszámolható összege 50%-ának teljesítését követően nem kezdik meg.

(2) A jogosulatlanul igénybe vett szállítói előleget vissza kell követelni.

128. § (1) Szállítói előleg jogosulatlan igénybevétele esetén a visszafizetési kötelezettséget a kedvezményezettel szemben kell előírni.

(2) Ha a szállítói előleg jogosulatlan igénybevétele a szállítónak felróható, a követelés adók módjára történő behajtásának eredménytelensége esetén az irányító hatóság kezdeményezi az állami adóhatóságnál a szállító és a szállítóban többségi befolyással rendelkező szervezet adószámának törlését.

129. § (1) A szállítói előleggel való elszámolás rész- vagy végszámlával történik.

(2) A szállítói előleg 50%-ával legkésőbb a vállalkozási szerződés szerinti ellenszolgáltatás elszámolható összege 50%-át meghaladó teljesítése esetén haladéktalanul el kell számolni.

(3) A szállítói előleget vissza kell követelni, ha a kedvezményezett nem nyújt be kifizetési kérelmet a szállítói előleg – vagy annak első részlete – kifizetésétől számított tizenkét hónapon belül, vagy a kifizetési kérelem vagy más körülmény a támogatás nem rendeltetésszerű felhasználását bizonyítja.

130. § (1) A szállítói előleg elszámolását az alvállalkozóknak járó ellenszolgáltatással és a fővállalkozónak járó ellenszolgáltatással szemben arányosan kell elvégezni.

(2) A kifizetett szállítói előleg és a bizonylat alapján a szállítónak kifizetett támogatás együttesen nem haladhatja meg a vállalkozási szerződés szerinti ellenszolgáltatás elszámolható összegének támogatástartalmát.

131. § (1) Ha a kedvezményezett a projekt vagy valamely projektelem vonatkozásában utófinanszírozást alkalmaz, a szállító részére előlegbekérő alapján előleget utalhat.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben az elszámolás bizonylata az előlegszámla.

(3) Az előlegszámla csak a tényleges teljesítést követően, rész- és végszámlával együtt képezi a pénzügyi elszámolás részét, amely alátámasztja, hogy a rész- és végszámlában a szállító felé az előleg érvényesítésre vagy levonásra került.

32. Az időközi kifizetési kérelem

132. § (1) A kedvezményezett a támogatás igénybevételét kifizetési kérelem benyújtásával – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – kizárólag beszámolóhoz kötötten kezdeményezheti.

(2) Ha a pályázati felhívás egy mérföldkő tervezését írta elő, és a kedvezményezett a projekt megvalósítása során csak egy kifizetési kérelmet nyújt be, arra a záró kifizetési kérelem szabályait kell alkalmazni.

(3) Beszámolóhoz nem kötött időközi kifizetési kérelmet a projekt keretében felmerült költségek elszámolása érdekében projekt mérföldkövek között kizárólag

a) a 126. § (2) bekezdésében foglaltak teljesítése céljából,

b) a kedvezményezett személyében bekövetkező változások miatt a projektből kiváló kedvezményezett (jogelőd) elszámolása céljából

lehet benyújtani.

(4) A kedvezményezett a kifizetési kérelemhez mellékeli a pályázati felhívásban előírt alátámasztó dokumentumokat, ha azokat korábban nem nyújtotta be az irányító hatóság részére, vagy azokat az irányító hatóság nem fogadta el.

(5) Az elszámolható költségek valódiságát igazoló és a szakmai beszámolót alátámasztó, a kifizetési kérelemben benyújtandó dokumentumok körét a pályázati felhívás határozza meg.

133. § (1) Utófinanszírozás esetén a kifizetési kérelemben igényelt összeg nem haladhatja meg az adott mérföldkőhöz rendelt műszaki, szakmai eredmény kapcsán a kedvezményezettet terhelő, ténylegesen felmerült költség összegét.

(2) Az irányító hatóság az (1) bekezdés szerinti mértéktől, összegtől a pályázati felhívásban eltérhet.

134. § (1) A kifizetési kérelemben benyújtandó alátámasztó dokumentumok körét, azok benyújtása módját, valamint a záradékolásra vonatkozó előírásokat a 109. § (2) bekezdése szerinti útmutató határozza meg.

(2) A kedvezményezett az (1) bekezdés szerinti dokumentumokat egyszer, a kapcsolódó költség elszámolásakor nyújtja be.

(3) Ha többször is felmerül a kapcsolódó költség, az (1) bekezdés szerinti dokumentumokat egyszer, a felmerülő költséggel való elszámolást tartalmazó első kifizetési kérelemben kell benyújtani, kivéve, ha a korábban benyújtott dokumentum megváltozott, vagy új dokumentumot állítottak ki.

135. § (1) Az irányító hatóság a pályázati felhívásban vagy a támogatói okiratban előírhatja, hogy valamely utófinanszírozással érintett költségtípust összesítőn kell elszámolni.

(2) Az összesítőben szereplő költségek alátámasztó dokumentumait nem kell benyújtani.

(3) Az összesítőben szereplő költségek alátámasztó dokumentumait helyszíni ellenőrzés keretében kell ellenőrizni.

136. § Az irányító hatóság a kifizetési kérelmet és az alátámasztó dokumentumokat a vonatkozó jogszabályokban, a pályázati felhívásban és a támogatói okiratban foglalt elszámolhatósági szabályok szerint, ellenőrzőlista alapján teljeskörűen ellenőrzi.

137. § Ha a támogatási kérelem benyújtása óta a kedvezményezett átláthatósági feltételeit képező adataiban változás állt be, az irányító hatóság a kifizetési kérelem ellenőrzésével egyidejűleg ellenőrzi, hogy a kedvezményezett átlátható szervezetnek minősül-e.

138. § Az időközi kifizetési kérelem vonatkozásában a hiánypótlási felhívást az időközi kifizetési kérelem beérkezésétől számított harminc napon belül, legfeljebb tizenöt napos határidő kitűzésével kell megküldeni a kedvezményezett részére.

139. § (1) Az irányító hatóság utófinanszírozás esetén az időközi kifizetési kérelem beérkezésétől számított negyvenöt napon, szállítói finanszírozás esetén harminc napon belül dönt az időközi kifizetési kérelemről.

(2) Az időközi kifizetési kérelmet vagy annak egy részét el kell utasítani, ha az nem felel meg valamely ellenőrzési szempontnak.

(3) Ha az időközi kifizetési kérelem részben megfelelő, az irányító hatóság az e részre jutó támogatást jóváhagyja (a továbbiakban: jó tételezés).

(4) Az irányító hatóság tájékoztatja a kedvezményezettet az (1) bekezdés szerinti döntéséről, valamint – az időközi kifizetési kérelem vagy annak egy része elutasítása esetén – annak indokáról.

(5) A kedvezményezett az elutasított bizonylatra jutó támogatást a soron következő beszámoló keretei között igényelheti, ha a korábbi elutasítási indok ezt lehetővé teszi.

33. A záró kifizetési kérelem

140. § (1) A kedvezményezett a támogatói okiratban meghatározott határidőben a záró beszámoló részeként nyújtja be a záró kifizetési kérelmét. A kedvezményezett a projekt pénzügyi befejezését követően a záró kifizetési kérelemben elszámol a projekttel összefüggésben felmerült, korábban el nem számolt költségekkel.

(2) A záró kifizetési kérelmet nem szükséges benyújtani, ha a kedvezményezett a korábbi kifizetési kérelmek keretében már elszámolt a teljes támogatással.

(3) A záró kifizetési kérelemben – ha korábban nem történt meg – az előleggel el kell számolni.

141. § (1) A kedvezményezett a záró kifizetési kérelemhez mellékeli a támogatói okiratban előírt alátámasztó dokumentumokat, ha azokat korábban nem nyújtotta be az irányító hatóság részére vagy azokat az irányító hatóság nem fogadta el.

(2) Ha a kedvezményezett 132. § (2) bekezdése szerinti egyszeri elszámoló, az önerő rendelkezésre állását igazoló dokumentumokat nem kell mellékelni a záró kifizetési kérelemhez.

(3) A záró kifizetési kérelemben a kedvezményezett nyilatkozik arról, hogy a záró kifizetési kérelem benyújtását követően a fel nem használt támogatásról lemond.

142. § (1) Az irányító hatóság a záró kifizetési kérelmet és az alátámasztó dokumentumokat az időközi kifizetési kérelem ellenőrzésére vonatkozó szabályok szerint ellenőrzi, azzal, hogy jó tételezésre nincs lehetőség, és az ellenőrzésnek ki kell terjednie a támogatói okiratban meghatározott támogatási intenzitás ellenőrzésére is.

(2) Ha a projekt a támogatói okiratban foglaltakhoz képest csökkentett műszaki, szakmai tartalommal valósul meg, a záró kifizetési kérelem ellenőrzése során vizsgálni kell az elszámolható költségek vonatkozásában meghatározott korlátok érvényesülését is.

143. § (1) A záró kifizetési kérelem vonatkozásában az irányító hatóság a záró kifizetési kérelemről annak beérkezésétől számított hatvan napon belül dönt, azzal, hogy hiánypótlásra, tisztázó kérdésre több alkalommal is sor kerülhet. A hiánypótlásra és a tisztázó kérdésre vonatkozó határidőket az irányító hatóság a körülmények mérlegelése alapján állapítja meg.

(2) A záró kifizetési kérelem elfogadásának feltétele a kedvezményezett utolsó beszámolójának elfogadása.

144. § Az irányító hatóság tájékoztatja a kedvezményezettet a záró kifizetési kérelem

a) elfogadásáról, és kifizeti részére a jóváhagyott költségtételeket, vagy

b) elutasításának tényéről és okáról.

145. § Az irányító hatóság szükség esetén javítja a jóváhagyott záró kifizetési kérelmet a monitoring és információs rendszerben.

146. § Ha a kifizetési kérelemmel összefüggésben benyújtott kifogás tárgyában a záró kifizetési kérelemben jóváhagyott támogatás kifizetését követően helyt adó döntést hoznak, az irányító hatóság tájékoztatja a kedvezményezettet a kifogás jóváhagyását követő öt napon belül a pótlólagos kifizetés összegéről.

34. A beszámoló

147. § (1) A kedvezményezett a támogatói okirat szerinti mérföldkő elérését követő tizenöt napon belül kifizetési kérelemmel egybekötött, a projekt műszaki-szakmai előrehaladását bemutató beszámolót nyújt be az irányító hatóság részére, amelyhez mellékeli az azt alátámasztó dokumentumokat.

(2) A záró beszámolót az utolsó mérföldkő elérését követő harminc napon belül kell benyújtani.

(3) Az irányító hatóság a támogatói okirat szerinti mérföldkövek között is kérhet beszámolót a kedvezményezettől.

148. § (1) Az irányító hatóság a beszámolót és az alátámasztó dokumentumokat a vonatkozó jogszabályok, a pályázati felhívás és a támogatói okirat szerint ellenőrzi.

(2) Az irányító hatóság a beszámoló ellenőrzése során, ha történt helyszíni ellenőrzés, annak megállapításait is figyelembe veszi.

(3) A helyszíni ellenőrzési jegyzőkönyv – a helyszíni ellenőrzés során vizsgált dokumentumok tényleges csatolása nélkül is – alátámasztó dokumentumként szolgál, ha a helyszíni ellenőrzés során vizsgált dokumentumok köre és azok elfogadhatósága a jegyzőkönyvben tételesen bemutatásra került.

149. § (1) A beszámoló vonatkozásában a hiánypótlási felhívást a beszámoló beérkezésétől számított harminc napon belül, legfeljebb tizenöt napos határidő tűzésével kell megküldeni a kedvezményezett részére.

(2) A záró beszámoló esetén hiánypótlásra, tisztázó kérdésre több alkalommal is sor kerülhet, azzal, hogy a hiánypótlásra és a tisztázó kérdésre vonatkozó határidőket az irányító hatóság a körülmények mérlegelése alapján – de legalább három napban – állapítja meg.

150. § (1) A beszámolóról szóló döntés határidejét felfüggeszti

a) a hiánypótlási felhívás, tisztázó kérdés kedvezményezett részére történő megküldése,

b) a támogatói okirat módosítása, ha a módosítás a beszámolót érintő adatokra vonatkozik.

(2) Az irányító hatóság az (1) bekezdés szerinti felfüggesztést feloldja, ha az arra okot adó körülmény megszűnik.

151. § (1) Az irányító hatóság a beszámolóról annak beérkezését követő harminc napon belül dönt.

(2) Az irányító hatóság elutasítja a beszámolót, ha az nem felel meg a vonatkozó jogszabályoknak, a pályázati felhívásnak és a támogatói okiratnak.

(3) Az irányító hatóság tájékoztatja a kedvezményezettet az (1) bekezdés szerinti döntéséről, valamint – a beszámoló vagy annak egy része elutasítása esetén – annak indokáról.

(4) Az irányító hatóság a (2) bekezdés szerinti esetben tizenöt napos határidő kitűzésével felhívja a kedvezményezettet a beszámoló ismételt benyújtására.

35. A hitelesítés

152. § (1) Az irányító hatóság a folyamatba épített dokumentumalapú ellenőrzés és a helyszíni ellenőrzés keretében tartalmi és formai szempontból ellenőrzi a kedvezményezett által benyújtott kifizetési kérelmet, beszámolót és az azokat alátámasztó dokumentumokat annak megállapítása céljából, hogy a kedvezményezett a támogatási kérelem alapján vállalt vagy a támogatói okiratban rögzített kötelezettségeit teljesítette-e.

(2) Az irányító hatóság a dokumentumalapú ellenőrzés során ellenőrzi

a) a projekt támogatói okiratának megfelelő fizikai, és pénzügyi előrehaladását és azok összhangját,

b) azt, hogy a benyújtott bizonylat valós költségen alapul-e, a program keretében jóváhagyott projekt kapcsán merült-e fel, és megfelel-e a támogatói okiratban vállalt kötelezettségeknek és szakmai célkitűzéseknek,

c) a kedvezményezett kifizette-e szállítói finanszírozás esetén a számla teljes összegének a támogatáson felüli részét, utófinanszírozás esetén a számla összegét,

d) a teljesítés igazolását és megalapozottságát,

e) a kedvezményezett köztartozás-mentességét,

f) a kettős finanszírozás elkerülésére vonatkozó előírások teljesülését,

g) azt, hogy a benyújtott bizonylaton szereplő teljesítés összhangban van-e a versenyeztetésre vonatkozó előírásokkal,

h) az elszámolásra benyújtott költségek szokásos piaci árnak való megfelelését, azzal, hogy az irányító hatóság köteles az ellenőrzést alátámasztó dokumentumot a monitoring és információs rendszerben rögzíteni.

(3) Az irányító hatóság a tájékoztatással és nyilvánossággal kapcsolatos kötelezettségek teljesítését, valamint a környezeti fenntarthatóság és az esélyegyenlőség érvényesítését folyamatosan, de legkésőbb a záró kifizetési kérelem jóváhagyásáig ellenőrzi.

(4) A folyamatba épített ellenőrzést dokumentálni kell, rögzítve az elvégzett munkát, az ellenőrzés eredményét, valamint szabálytalansági gyanú és hiányosság feltárása esetén a megtett intézkedéseket.

36. A támogatás kifizetése

153. § (1) Az irányító hatóság a kifizetési kérelem jóváhagyását követően

a) a kedvezményezett,

b) a szállító,

fizetési számlájára történő utalással fizeti ki a támogatást.

(2) Beszámolóhoz kötött kifizetési kérelem esetén a támogatás folyósításának feltétele a beszámoló elfogadása.

154. § (1) A támogatás kifizetésének feltétele – az átalányalapú elszámolás kivételével –, hogy a kedvezményezett a fizikai és pénzügyi teljesítést igazolja, és azt az irányító hatóság elfogadja.

(2) A kedvezményezett

a) bruttó tervezés esetén az önerő összegének,

b) nettó tervezés esetén az önerő és az áfa összegének

a szállító részére történő megfizetésével igazolja szállítói finanszírozás esetén a pénzügyi teljesítést az irányító hatóság részére.

155. § (1) A támogatás terhére elszámolható költségeket és a támogatást forintban kell megállapítani.

(2) A forinttól eltérő pénznemben kibocsátott bizonylat esetén az arra jutó támogatást a bizonylaton megjelölt teljesítési időpontban érvényes, a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) által közzétett hivatalos árfolyamon kell forintra átszámítani.

(3) Az MNB által nem jegyzett pénznemben kibocsátott bizonylat esetén az arra jutó támogatást a bizonylaton megjelölt teljesítési időpontban érvényes, az Európai Központi Bank által közzétett középárfolyamon kell euróra átszámítani.

(4) Ha a bizonylat nem tartalmazza a teljesítés időpontját, vagy a bizonylatot az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 58. §-a szerinti ügyletről bocsátották ki, úgy a bizonylaton megjelölt összeget – a (2) és (3) bekezdéstől eltérően – a bizonylat kibocsátásának napján érvényes árfolyamon kell átszámítani.

(5) A devizában kibocsátott bizonylatot összesítőn nem lehet elszámolni.

156. § Ha utófinanszírozás esetén a kedvezményezett devizában előleget fizetett, akkor az erre jutó támogatást a 155. § (2)–(4) bekezdése szerint kell átszámítani.

157. § (1) Szállítói finanszírozás esetén a szállító és a kedvezményezett forinttól eltérő devizában kötött szerződésére jutó támogatást forintban fizeti ki az irányító hatóság.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a szerződésére jutó támogatás összegét a 155. § (2)–(4) bekezdése szerint kell átszámítani.

158. § (1) Ha a bizonylat ellenőrzése során kiderül, hogy árfolyamváltozás miatt a bizonylattal érintett költségvetési sor a kifizetéssel túllépésre kerülne, a projekt keretében történt megtakarítás vagy a projektszintű tartalék átcsoportosításával a költségvetési sor keretösszege a kedvezményezett általi változásbejelentéssel megemelhető.

(2) Ha a költségvetési sor keretösszege az (1) bekezdés szerinti átcsoportosítással nem rendezhető, az irányító hatóság az érintett bizonylatra jutó támogatást kifizeti, a fennmaradó összeg pedig a kedvezményezettet terheli.

159. § Az irányító hatóság

a) utófinanszírozás esetén a kifizetési kérelem beérkezésétől számított negyvenöt napon belül,

b) szállítói finanszírozás, valamint szállítói finanszírozást és utófinanszírozást vegyesen tartalmazó kifizetési kérelem esetén a kifizetési kérelem beérkezésétől számított harminc napon belül

fizeti ki a támogatást.

160. § (1) A kifizetési határidőt felfüggeszti

a) a hiánypótlási felhívás, tisztázó kérdés kedvezményezett részére történő megküldése,

b) a tervezett helyszíni ellenőrzés alapján tett megállapítás, ha annak súlya indokolja a felfüggesztést,

c) a rendkívüli helyszíni ellenőrzés elrendelése,

d) a támogatói okirat módosítása, ha a módosítás a kifizetést befolyásoló alapadatokra vonatkozik, vagy azt a 132. § (2) bekezdése szerinti egyszeri elszámoló kezdeményezi,

e) a szabálytalansági gyanú kivizsgálására tett intézkedések.

(2) Az irányító hatóság felfüggeszti a támogatás kifizetését, ha ezt e rendelet vagy más jogszabály előírja, vagy a támogatói okirat kibocsátását követően a kedvezményezett olyan nyilatkozatot tesz vagy az irányító hatóság olyan körülményről szerez tudomást, amely a támogatás visszavonását vagy a támogatói döntéstől történő elállást teheti szükségessé.

(3) Az irányító hatóság a támogatás kifizetése felfüggesztésről és annak okáról haladéktalanul tájékoztatja a kedvezményezettet.

161. § (1) Az irányító hatóság a támogatás kifizetése felfüggesztését feloldja, ha az arra okot adó körülmény megszűnik, vagy a kivizsgálást követően a támogatás visszavonása vagy az elállás nem indokolt.

(2) Az irányító hatóság a támogatás kifizetése felfüggesztésének feloldásáról haladéktalanul tájékoztatja a kedvezményezettet.

162. § (1) Az irányító hatóság keretszámlájáról akkor lehet kifizetést kezdeményezni, ha

a) a kedvezményezett a 60. § szerinti jogosultsági szempontoknak továbbra is megfelel,

b) a kedvezményezett nem áll a 193. § b) pontja szerinti valamely eljárás hatálya alatt.

(2) Ha a kedvezményezettnek köztartozása van, az irányító hatóság legfeljebb kilencvennapos határidő kitűzésével felhívja a köztartozás rendezésére.

(3) Ha a kedvezményezett a (2) bekezdés szerinti határidőben a köztartozását nem szünteti meg, az irányító hatóság a kifizetési kérelem alapján jóváhagyott támogatást nem fizeti ki, és szabálytalansági eljárást indíthat vagy szabálytalansági eljárás lefolytatása nélkül szabálytalansági döntést hozhat.

(4) Szállítói finanszírozás esetén az irányító hatóság vizsgálja a 125. § (2) bekezdésében foglalt elvárásoknak való megfelelést.

163. § (1) Ha az irányító hatóság a kifizetési határidőt neki felróható okból elmulasztja, késedelmének időtartamára a határidő lejáratának napján érvényes jegybanki alapkamat mértékének megfelelő késedelmi kamatot fizet annak a jogosultnak, akinek vonatkozásában a késedelemmel érintett bizonylatra jutó késedelmi kamat összege meghaladja a százezer forintot.

(2) A késedelmi kamatot a támogatástól pénzügyi és számviteli szempontból elkülönítetten kell kezelni.

(3) Az irányító hatóság tájékoztatja a kedvezményezettet a kifizetési határidő elmulasztásáról és a késedelmi kamat fizetéséről.

164. § Az irányító hatóság nem fizet késedelmi kamatot

a) azon kedvezményezett részére, akinek a pályázati felhívás vagy a támogatói okirat nemteljesítéséből adódóan visszafizetési kötelezettsége keletkezett,

b) a kifizetés felfüggesztésének időtartamára,

c) a közszféra szervezet kedvezményezett részére.

37. A pénzügyi zárás

165. § (1) A pénzügyi zárás a záró kifizetést követő dokumentumalapú ellenőrzés, amelynek során az irányító hatóság ellenőrzi a projekt megvalósításához kapcsolódó dokumentumok rendelkezésre állását, valamint e dokumentumok adatainak a monitoring és információs rendszerben való rögzítettségét.

(2) Az irányító hatóság a pénzügyi zárást a monitoring és információs rendszerbe feltöltött ellenőrzési lista alapján végzi.

(3) Az irányító hatóság a projekteket mintavétel alapján teljeskörűen ellenőrzi.

(4) Az irányító hatóság csoportos pénzügyi zárást végezhet.

(5) A mintavétel módszertanát, az értékhatárt és a csoportos zárás feltételeit az irányító hatóságnak alá kell támasztania.

166. § (1) A pénzügyi zárást a kifogás benyújtására rendelkezésre álló határidő elteltét követő hatvan napon belül kell elvégezni.

(2) Az irányító hatóság a záró kifizetési kérelem elutasítása esetén a pénzügyi zárást a szabálytalansági döntés véglegessé válása után végzi el.

167. § (1) Pénzügyi zárás akkor végezhető, ha

a) a projekttel összefüggésben nincs folyamatban

aa) kifogás elbírálása,

ab) szabálytalansági eljárás,

ac) támogatói okirat módosítás,

ad) a záró kifizetési kérelem javítása,

b) a projekttel összefüggésben nincs kifizetetlen vagy el nem számolt előleg, vagy

c) a kedvezményezettet nem terheli visszafizetési kötelezettség.

(2) A pénzügyi zárást megelőzően a fel nem használt támogatást fel kell szabadítani a kötelezettségvállalás alól a kedvezményezett záró kifizetési kérelmében tett nyilatkozata alapján.

VIII. Fejezet

A KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁSOK ELLENŐRZÉSE

38. Általános szabályok

168. § (1) A kedvezményezett az NCC-HU által nyújtott támogatásból finanszírozott közbeszerzési eljárás lefolytatása és a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött vállalkozási szerződés módosítása során e fejezet szerint jár el.

(2) Az e fejezet szerinti kötelezettségeket a kedvezményezett akkor is teljesíti, ha

a) a Kbt. 29. §-a alapján nem a kedvezményezett ajánlatkérő folytatja le a közbeszerzési eljárást,

b) a közbeszerzési eljárást olyan szervezet folytatja le, amellyel a kedvezményezett a Kbt. 9. § (1) bekezdés h) vagy i) pontja vagy a Kbt. 9. § (2) bekezdése alapján kötött szerződést.

(3) Az e fejezet szerinti kötelezettségek teljesítéséért a kedvezményezett felelős.

(4) Ha a támogatás felhasználására központosított közbeszerzési rendszer alkalmazásával kerül sor, a támogatási kérelem, a támogatói okirat és a központosított közbeszerzési rendszer alkalmazásával létrejövő, a konkrét beszerzési igény kielégítésére szolgáló vállalkozási szerződés összhangjának megteremtéséért, továbbá a támogatás felhasználásának ellenőrzése során az eljárás dokumentumai rendelkezésre bocsátásáért a kedvezményezett felel.

169. § A kedvezményezett az e fejezet szerinti ellenőrzést nem kezdeményezi azon, közbeszerzéssel beszerzett költségtétel vonatkozásában, amelynek az elszámolása egyszerűsített elszámolás alkalmazásával történik.

170. § Eredménytelen közbeszerzési eljárás esetén az e fejezet szerinti ellenőrzést akkor kell kezdeményezni, ha az ellenőrzés egy későbbi közbeszerzési eljárás jogalapja megfelelőségének megállapítása céljából szükséges.

171. § (1) A kedvezményezett az e fejezet szerinti ellenőrzésre benyújtandó dokumentumokat a monitoring és információs rendszeren keresztül küldi meg az irányító hatóság részére.

(2) Az e fejezet szerinti ellenőrzés során hiánypótlásra van lehetőség, azzal, hogy az ellenőrzés során az irányító hatóság legfeljebb két alkalommal hívhatja fel hiánypótlásra a kedvezményezettet.

(3) Az irányító hatóság számára meghatározott határidőbe nem számít bele a hiánypótlás, a Kbt. szerinti jogorvoslati eljárás és szabálytalansági eljárás esetén az eljárás felfüggesztésének időtartama.

(4) Ha a kedvezményezett a hiánypótlást nem teljesíti a hiánypótlási felhívás kézhezvételétől számított húsz napon belül, akkor az irányító hatóság az ellenőrzést – az ellenőrzés eredményéről szóló jelentés kibocsátása nélkül – lezárja, és erről értesíti a kedvezményezettet.

(5) Ha a közbeszerzési eljárás vagy az eredményeként létrejött szerződés módosítása vonatkozásában a Kbt. szerinti jogorvoslati eljárás indítására kerül sor az e fejezet szerinti ellenőrzés kezdeményezésének határidejét követően, de még az e fejezet szerinti ellenőrzést lezáró dokumentum megküldését megelőzően, az irányító hatóság az ellenőrzést a jogorvoslati eljárás lezárásáról szóló döntés Kbt. szerinti közzététele napjáig felfüggeszti.

(6) A kedvezményezett a Kbt. szerinti jogorvoslati eljárás indításáról az irányító hatóságot értesíti.

172. § A kedvezményezett az ellenőrzésre benyújtott dokumentumokkal együtt megküldi a Kbt. 19. §-a szerinti, részekre bontás tilalmára vonatkozó szabályoknak való megfelelés vizsgálatára vonatkozó nyilatkozatát, valamint ennek alátámasztására a vizsgált eljárások listáját.

173. § (1) Ha a kedvezményezett az e fejezet szerinti ellenőrzést nem vagy nem határidőben kezdeményezi, az irányító hatóság az erről való tudomásszerzést követő nyolc napon belül a kedvezményezett ellen szabálytalansági eljárást indít, vagy szabálytalansági eljárás lefolytatása nélkül szabálytalansági döntést hoz.

(2) Az irányító hatóság az (1) bekezdés szerinti szabálytalansági döntést az utóellenőrzés – és a Kbt. szerinti jogorvoslati eljárás indulása esetén a jogorvoslati eljárás – eredménye figyelembevételével hozza meg.

(3) Az irányító hatóság e fejezet szabályainak megsértése miatt pénzügyi korrekciót alkalmazhat.

(4) Közbeszerzési elszámolhatósági akadály miatt indult szabálytalansági eljárásban az irányító hatóság az utóellenőrzési jelentésben foglaltak, a Kbt. szerinti jogorvoslati eljárás esetén a jogorvoslati eljárás eredménye alapján hozza meg a szabálytalansági döntést.

39. A közbeszerzési eljárás és a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés ellenőrzése

174. § (1) A kedvezményezett – a közbeszerzési eljárás becsült értékétől függetlenül – köteles a közbeszerzési eljárás során keletkezett összes dokumentumot, a Kbt. 27. § (1) és (2) bekezdése szerinti közbeszerzési szabályzatot, a 173. § szerinti dokumentumokat, jogorvoslati eljárás esetén a Közbeszerzési Döntőbizottság döntését tartalmazó dokumentumot, valamint a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződést a szerződés megkötését követő öt napon belül megküldeni az irányító hatóság részére utóellenőrzés céljából.

(2) Az irányító hatóság az ellenőrzéssel összefüggésben további dokumentumok benyújtását is kérheti.

(3) Az irányító hatóság az (1) bekezdés szerinti dokumentumokat utóellenőrzés keretében, közbeszerzési elszámolhatósági, támogathatósági, elszámolhatósági és műszaki szempontból ellenőrzi.

(4) Az irányító hatóság az (1) bekezdés szerinti dokumentumok kézhezvételét követő harminc napon belül az ellenőrzés eredményéről utóellenőrzési jelentést állít ki, amelyet megküld a kedvezményezett részére.

(5) Ha a kedvezményezett a közbeszerzési eljárás utóellenőrzését nem vagy nem határidőben kezdeményezte, az irányító hatóság a dokumentumokat a (2)–(4) bekezdés szerint ellenőrzi, a 173. § (1)–(3) bekezdése alkalmazása mellett.

175. § (1) A kedvezményezett részére támogatás – a támogatási előleg kifizetése kivételével – csak a támogató tartalmú utóellenőrzési jelentés megléte esetén fizethető ki.

(2) Szabálytalansági gyanú esetén – az (1) bekezdéstől eltérően – a szabálytalansági gyanú elutasításáról szóló döntés vagy a szabálytalansági döntés irányadó a támogatás kifizetése tekintetében.

40. A közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés módosításának ellenőrzése

176. § (1) A kedvezményezett – a közbeszerzési eljárás becsült értékétől függetlenül – a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződést, a szerződés módosítását és a szerződés módosítása jogszerűségét alátámasztó dokumentumokat a szerződés módosítását követő öt napon belül megküldi az irányító hatóság részére utóellenőrzés céljából.

(2) Az irányító hatóság a szerződés módosításának ellenőrzésével összefüggésben további dokumentumok benyújtását is kérheti.

(3) Az irányító hatóság a dokumentumok kézhezvételét követő harminc napon belül elvégzi azok közbeszerzési elszámolhatósági, támogathatósági, elszámolhatósági és műszaki szempontú ellenőrzését, és megküldi a kedvezményezett részére az ellenőrzés eredményéről szóló utóellenőrzési jelentést.

(4) Ha a kedvezményezett a szerződés módosítása utóellenőrzését nem vagy nem határidőben kezdeményezte, az irányító hatóság a (2) és (3) bekezdés szerint ellenőrzi, a 173. § (1)–(3) bekezdése alkalmazása mellett.

177. § (1) A kedvezményezett részére a szerződés módosításával érintett támogatás az irányító hatóság támogató tartalmú jelentése rendelkezésre állása esetén fizethető ki.

(2) Szabálytalansági gyanú esetén – az (1) bekezdéstől eltérően – a szabálytalansági gyanú elutasításáról szóló döntés vagy a szabálytalansági döntés az irányadó a támogatás kifizetése tekintetében.

178. § (1) Ha a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés módosítása azért válik szükségessé, mert a támogatói okiratban módosult a szerződéssel érintett projektelem finanszírozási módja, akkor a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződésnek kizárólag a finanszírozási módra vonatkozó, a támogatói okiratnak megfelelő módosítására az ezen alcím szerinti ellenőrzést nem kell alkalmazni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a támogatás kifizetésének nem feltétele a 175. § (1) bekezdése szerinti jelentés rendelkezésre állása.

(3) A kedvezményezett az (1) bekezdés szerinti szerződésmódosításról öt napon belül tájékoztatja az irányító hatóságot az azt alátámasztó dokumentumok megküldésével.

41. Keretmegállapodáshoz kapcsolódó ellenőrzés

179. § (1) A keretmegállapodás megkötésére irányuló közbeszerzési eljárás ellenőrzésére, valamint a keretmegállapodás alkalmazásával létrejövő, a konkrét beszerzési igény kielégítésére szolgáló közbeszerzés ellenőrzésére – azok becsült értékétől függetlenül – a 39. alcímet kell alkalmazni.

(2) E fejezetet nem kell alkalmazni a keretmegállapodás alapján megvalósított közbeszerzés esetén, ha arra a Kbt. szerinti közvetlen megrendelés útján kerül sor. Ilyen esetben a közbeszerzési elszámolhatósági, támogathatósági, elszámolhatósági és műszaki szempontú ellenőrzésre a kifizetési kérelem ellenőrzése során kerül sor.

(3) Ha a keretmegállapodás alapján megvalósított közbeszerzés a Kbt. 19. § (3) bekezdésének alkalmazása nélkül számított becsült értéke az európai uniós értékhatárt eléri vagy meghaladja, és a keretmegállapodás ezt lehetővé teszi, a kedvezményezett köteles beszerzési igényét a Kbt. szerinti verseny újranyitása útján kielégíteni.

IX. Fejezet

KIFOGÁS

42. A kifogás benyújtása

180. § (1) A támogatást igénylő vagy a kedvezményezett a támogatási kérelem benyújtásának időpontjától a támogatási jogviszony időtartama alatt a valamely folyamatot vagy részfolyamatot lezáró döntés ellen kifogást nyújthat be.

(2) A kifogást az irányító hatósághoz elektronikus úton, a monitoring és információs rendszeren keresztül kell benyújtani.

(3) A kifogást a kifogásolt döntés kézhezvételétől számított tíz napon belül egy alkalommal, az indokok megjelölésével lehet benyújtani.

(4) Nem nyújtható be kifogás

a) a szabálytalansági eljárás megindításáról szóló döntés,

b) a szabálytalansági döntés és az ez alapján tett intézkedés,

c) a közbeszerzési eljárás ellenőrzése során kiállított jelentés,

d) a projekt tartaléklistára helyezéséről szóló döntés,

e) a tartaléklista megszüntetéséről hozott döntés,

f) a hiánypótlási felhívás vagy tisztázó kérdés megküldése,

g) a támogatási kérelem visszavonásának tudomásulvétele,

h) a 31. § (3) és (4) bekezdése szerinti döntés ellen.

(5) A kifogást annak benyújtója mindaddig visszavonhatja, amíg a kifogás elbírálása nem történt meg.

43. A kifogás elbírálására vonatkozó általános szabályok

181. § A kifogás elbírálásáig a kifogásban foglaltakkal összefüggő eljárási határidők nyugszanak.

182. § A kifogáskezelő szerv kizárólag a kifogásolt döntést vizsgálhatja, valamint az azt megalapozó eljárás azon elemeit, megállapításait, amelyeket a kifogás vitat.

183. § A kifogást elbíráló döntés kifogást benyújtó részére történő megküldéséig nem adható a döntés tartalmára vonatkozó tájékoztatás.

44. A kifogás érdemi vizsgálat nélküli elutasítása

184. § (1) A kifogást érdemi vizsgálat nélkül kell elutasítani, ha

a) a kifogást nem határidőben nyújtották be,

b) a kifogást nem az arra jogosult nyújtotta be,

c) korábbi kifogással azonos tartalmú kifogást nyújtottak be,

d) a kifogás nem tartalmazza valamely jogszabály, a pályázati felhívás vagy a támogatói okirat megsértett rendelkezésére történő hivatkozást,

e) a kifogást elbíráló döntés ellen nyújtották be,

f) a kifogást a 180. § (4) bekezdése szerint nem lehetne benyújtani,

g) azt nem az elektronikus kapcsolattartás szabályai szerint nyújtották be,

h) a kifogás a döntés olyan elemére irányul, amely által előidézett jogsértés a sérelmezett eljárás megismétlésével nem orvosolható, vagy

i) a kifogást a 188. § (2) bekezdése szerinti döntés alapján megismételt folyamatban vagy részfolyamatban született döntés ellen nyújtották be, és a kifogásban új, a korábbi eljárás során nem vizsgált tényekre, adatokra, körülményekre nem történik hivatkozás.

(2) A kifogás érdemi vizsgálat nélküli elutasításáról az irányító hatóság dönt.

45. A kifogás elbírálása

185. § (1) Ha a kifogás érdemi vizsgálat nélküli elutasításának nincs helye, a kifogást a beérkezésétől számított harminc napon belül kell elbírálni.

(2) A kifogáskezelő szerv az elbírálás határidejét egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal meghosszabbíthatja.

(3) A határidő meghosszabbításáról a határidő lejárta előtt a kifogás benyújtóját értesíteni kell.

186. § (1) Ha a kifogást elbíráló döntéshez más hatóság előzetes döntése szükséges, vagy a kifogást elbíráló döntés különleges szakértelmet igénylő előzetes kérdés eldöntésétől függ, a kifogáskezelő szerv az eljárását a hatóság döntésig vagy a szakértői állásfoglalás elkészítéséig felfüggesztheti.

(2) A felfüggesztés időtartama az elintézési határidőbe nem számít be.

187. § (1) A kifogáskezelő szerv a kifogás elbírálására irányuló eljárást megszünteti, ha a kifogást elbíráló döntés meghozataláig

a) a kifogást annak benyújtója visszavonta,

b) a forráshiány miatt elutasított támogatási kérelem alapján a támogatást igénylő támogatásban részesült,

c) a kifogásolt döntést visszavonták,

d) a támogatási jogviszony nem a kifogásolt döntés miatt szűnt meg,

e) a támogatást igénylő a kifogással érintett támogatási kérelmet ismételten benyújtotta,

f) a kedvezményezett a kifogásolt döntés alapjául szolgáló eljárási cselekményt megismételte,

g) a kedvezményezett a kifogásolt döntésben meghatározott visszafizetési kötelezettségének eleget tett,

h) a kifogás benyújtója jogutód nélkül megszűnt, vagy

i) a támogatást igénylő teljesítette a kifogásolt támogatási döntésben feltételként meghatározott követelményt.

(2) Ha a támogatási kérelmet forráshiány miatti elutasító döntésben az szerepel, hogy a támogatási kérelem költségcsökkentéssel, vagy feltétellel támogatható, és a kifogás a költségcsökkentés, és a feltétel ellen is irányul, a kifogás elbírálására irányuló eljárás az (1) bekezdés b) pontjára történő hivatkozással nem szüntethető meg.

188. § (1) Ha az irányító hatóság a kifogás beérkezésétől számított tizenöt napon belül megállapítja, hogy a kifogásolt döntés jogszabálysértő, a pályázati felhívás vagy a támogatói okirat rendelkezésébe ütközik, a döntést felülvizsgálja.

(2) Az irányító hatóság a felülvizsgálat során a kifogásban foglaltaknak részben vagy egészben helyt ad, egyúttal gondoskodik a jogszerű állapot helyreállításáról.

(3) Az irányító hatóság a (2) bekezdés szerinti döntéséről haladéktalanul értesíti a kifogás benyújtóját.

(4) A felülvizsgált döntés ellen a támogatást igénylő vagy a kedvezményezett kifogást nyújthat be a 175. § szerint.

189. § (1) A 188. § szerinti felülvizsgálat hiányában az irányító hatóság a kifogást, a kifogással kapcsolatos szakmai álláspontját és az ügyben keletkezett dokumentációt a kifogás beérkezésétől számított tizenöt napon belül megküldi a kifogáskezelő szerv részére.

(2) A kifogáskezelő szerv döntésével

a) a kifogásban foglaltaknak részben vagy egészben helyt ad, egyúttal gondoskodik a jogszerű állapot helyreállításáról, vagy

b) a kifogást elutasítja.

(3) A (2) bekezdés a) pontja szerinti döntés végrehajtása során

a) az ismételt döntéshozatalra a kifogásolt döntés meghozatalára vonatkozó eredeti határidő vonatkozik,

b) az irányító hatóság figyelembe veszi a kifogáskezelő szerv által meghatározott szempontokat.

(4) A kifogáskezelő szerv haladéktalanul értesíti a (2) bekezdés szerinti döntéséről a kifogás benyújtóját.

190. § (1) Ha a kifogást elbíráló döntésben elírás vagy számítási hiba van, a kifogáskezelő szerv a hibát kérelemre vagy hivatalból kijavítja, ha az nem változtatja meg érdemben a kifogást elbíráló döntést.

(2) A kifogáskezelő szerv döntését a döntés kézhezvételét követő harminc napon belül visszavonja, és új döntést hoz, ha a kifogás elbírálását követően tudomására jutott tény alapján a döntés jogszabályt sért, a támogatói okiratba vagy a pályázati felhívásba ütközik.

X. Fejezet

A SZABÁLYTALANSÁGKEZELÉS

46. A szabálytalanságkezelésre vonatkozó általános szabályok

191. § (1) Szabálytalansági eljárás megindítására a támogatói okirat kibocsátását követően kerülhet sor.

(2) A szabálytalanságkezelő szerv a szabálytalansági eljárást az érintett projekt céljának megvalósulására figyelemmel folytatja le.

47. A szabálytalansági gyanú

192. § (1) Szabálytalanság gyanúját bárki bejelentheti az irányító hatóságnál.

(2) E rendelet hatálya alá tartozó szervezet azon munkatársa, akinek a támogatói okirat kibocsátását követően szabálytalansági gyanú jut a tudomására, a szabálytalansági gyanút haladéktalanul, írásban rögzíti, és megküldi az irányító hatóság részére.

(3) Az irányító hatóság a gyanúbejelentést és az ügyben keletkezett dokumentációt a bejelentés beérkezésétől számított kettő napon belül a további intézkedések megtétele érdekében megküldi a szabálytalanságkezelő szerv részére.

(4) Ha a szabálytalansági gyanú bejelentése hiányos vagy hibás, a szabálytalanságkezelő szerv a hibák, hiányok megjelölésével haladéktalanul felhívja a szabálytalansági gyanú bejelentőjét a hibák javítására, hiányok pótlására.

(5) A (4) bekezdéstől eltérően a szabálytalanságkezelő szerv a rendelkezésére álló adatok alapján a szabálytalanságigyanú-bejelentést kiegészítheti, kijavíthatja.

48. A szabálytalansági eljárás mellőzése

193. § Az irányító hatóság szabálytalansági eljárási jegyzőkönyv alapján, de a szabálytalanságkezelő szerv tájékoztatása nélkül és szabálytalansági eljárás mellőzésével állapíthat meg szabálytalanságot és rendelhet el jogkövetkezményt, ha

a) a szabálytalansággal érintett összeg nem haladja meg az ötszázezer forintot,

b) a kedvezményezett ellen adósságrendezési, felszámolási, végelszámolási, kényszertörlési vagy a megszüntetésére irányuló egyéb eljárás indult,

c) a kedvezményezett már nem felel meg a 60. § szerinti jogosultsági szempontoknak,

d) a kedvezményezett a 192. § (1) bekezdése szerinti bejelentést megelőzően elismeri a szabálytalanságot,

e) a szabálytalanság még azelőtt derült ki, hogy a kedvezményezett részére kifizetés történt volna,

f) az audit szerv vagy más ellenőrző szervezet által tett szabálytalanságigyanú-bejelentés megállapításait elfogadja, vagy

g) a jogkövetkezményt uniós jogszabály határozza meg.

49. A szabálytalansági eljárás

194. § (1) A szabálytalansági eljárás kezdete az a nap, amelyen a szabálytalanságkezelő szerv a szabálytalansági eljárás megindításáról döntött.

(2) A szabálytalansági döntést a szabálytalansági eljárás megindításától számított negyvenöt napon belül hozza meg a szabálytalanságkezelő szerv.

(3) A szabálytalanságkezelő szerv a (2) bekezdés szerinti határidőt indokolt esetben, egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal meghosszabbíthatja, amelyről a kedvezményezettet a határidő lejárta előtt értesíti.

195. § A szabálytalanságkezelő szerv a szabálytalanságot a kedvezményezettre vonatkozóan állapítja meg akkor is, ha annak alapjául más személy vagy szervezet tevékenysége, vagy mulasztása szolgált.

196. § (1) Ha ugyanazon kedvezményezett vonatkozásában több szabálytalansági eljárás indult, és a szabálytalanságkezelő szerv azokban még nem hozott szabálytalansági döntést, a szabálytalanságkezelő szerv a szabálytalansági eljárásokat egyesítheti.

(2) Nem lehet a szabálytalansági eljárásokat egyesíteni, ha az a szabálytalansági döntést indokolatlanul késleltetné vagy a projekt céljának megvalósulását indokolatlanul veszélyeztetné.

197. § (1) A szabálytalanságkezelő szerv a szabálytalansági eljárás megindításáról három napon belül tájékoztatja a kedvezményezettet, valamint az irányító hatóságot.

(2) A kedvezményezett az (1) bekezdés szerinti tájékoztatásának tartalmaznia kell a szabálytalansági gyanú ismertetését, valamint határidőt arra vonatkozóan, amelyen belül a kedvezményezett észrevételt tehet, és az azokat alátámasztó dokumentumokat megküldheti.

(3) A szabálytalanságkezelő szerv az (1) bekezdés szerinti tájékoztatási kötelezettségtől eltekinthet, ha a tájékoztatás a szabálytalansági eljárás eredményességét veszélyeztetné.

198. § A szabálytalanságkezelő szerv a szabálytalansági eljárás során

a) betekinthet minden olyan dokumentumba, amely a szabálytalansági gyanú megítéléséhez szükséges,

b) az irányító hatósággal együttműködve helyszíni ellenőrzést végezhet, és

c) a kedvezményezettet meghallgathatja.

199. § (1) Ha a szabálytalansági döntés különleges szakértelmet igénylő előzetes kérdés elbírálásától függ, a szabálytalanságkezelő szerv a szabálytalansági eljárást a külön döntésig vagy a szakértői állásfoglalás elkészítéséig felfüggesztheti.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti előzetes kérdés elbírálására irányuló eljárás még nincs megindítva, de annak megindítására jogszabályban meghatározott határidőn belül még lehetőség van, az irányító hatóság kezdeményezi az eljárás megindítását.

(3) A szabálytalansági eljárás felfüggesztésének időtartama a 194. § (2) bekezdése szerinti határidőbe nem számít be.

(4) A szabálytalanságkezelő szerv a szabálytalansági eljárás felfüggesztéséről és a felfüggesztés megszüntetéséről öt napon belül értesíti a kedvezményezettet.

200. § (1) Az irányító hatóság és a szabálytalanságkezelő szerv a szabálytalansági gyanúval érintett projekthez kapcsolódó valamely kifizetést felfüggesztheti, ha a kifizetés szabálytalanság megállapítása esetén veszélyeztetné a szabálytalansággal érintett összeg behajtását, így különösen, ha

a) a szabálytalansági gyanúhoz vezető cselekmény ismétlődő jellegű,

b) bűncselekmény gyanúja merül fel,

c) a kedvezményezett terhére korábban azonos típusú szabálytalanságot állapítottak meg,

d) ugyanazon kedvezményezettel szemben más szabálytalansági eljárás van folyamatban, vagy

e) a kifizetést követően az eredeti pénzügyi állapot nem állítható helyre.

(2) A kifizetés felfüggesztése a szabálytalansági eljárás során bármikor lehetséges.

(3) A kifizetés felfüggesztését meg kell szüntetni, ha annak indokai már nem állnak fenn.

(4) Az irányító hatóság a kifizetés felfüggesztéséről és a felfüggesztés megszüntetéséről öt napon belül tájékoztatja a kedvezményezettet, kivéve, ha a tájékoztatás a szabálytalansági eljárás eredményességét veszélyeztetné.

201. § (1) Ha az irányító hatóságnak vagy a szabálytalanságkezelő szervnek a szabálytalansági eljárás során új szabálytalansági gyanú jut tudomására, a szabálytalansági eljárást kiterjeszti az új szabálytalansági gyanú kivizsgálására is és erről három napon belül tájékoztatja a kedvezményezettet.

(2) Ha felmerül annak gyanúja, hogy a projekt megvalósításával összefüggésben a kedvezményezett vagy a kedvezményezett érdekkörébe eső más személy, vagy szervezet bűncselekményt követett el, az irányító hatóság a bűncselekmény gyanújának felmerülésétől számított tizenöt napon belül feljelentést tesz.

202. § (1) Ha az audit szerv ellenőrzési tevékenysége során átutalásigénylési dokumentációban el nem számolható tételt talál, felkéri az irányító hatóságot, hogy kezdeményezze az átutalásigénylési dokumentáció korrekcióját.

(2) A szabálytalanságkezelő szerv az audit szerv megállapítására vonatkozóan lefolytatja a szabálytalansági eljárást, vagy a 193. § f) pontja szerint jár el.

203. § A szabálytalanságkezelő szerv a szabálytalansági eljárás során szabálytalanság-eljárási jegyzőkönyvet készít.

50. A szabálytalansági döntés

204. § (1) A szabálytalanságkezelő szerv a szabálytalansági döntést a szabálytalanság-eljárási jegyzőkönyv alapján hozza meg.

(2) A szabálytalanságkezelő szerv a szabálytalanság-eljárási jegyzőkönyv megküldésével haladéktalanul tájékoztatja az NCC-HU vezetőjét az (1) bekezdés szerinti döntéséről.

(3) Az (1) bekezdés szerinti szabálytalansági döntés jogkövetkezményeiről a szabálytalanság-eljárási jegyzőkönyvben foglaltak alapján az NCC-HU vezetője dönt.

205. § (1) Szabálytalanság megállapítása esetén az NCC-HU vezetőjének döntése alapján az irányító hatóság

a) a projekt elszámolható költségeit és a támogatást arányosan csökkentheti, valamint a jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetésére kötelezheti a kedvezményezettet,

b) a támogatási döntéstől elállhat,

c) javaslatot tehet a kedvezményezettnek az e rendelet hatálya alá tartozó támogatások igénybevételéből határozott időre, de legfeljebb öt évre történő kizárására,

d) uniós jogi aktusban meghatározott egyéb jogkövetkezményt alkalmazhat,

e) egyéb, a támogatói okiratban meghatározott jogkövetkezményt alkalmazhat.

(2) Az NCC-HU vezetője a szabálytalansággal arányos jogkövetkezményt állapít meg.

(3) Ha a pénzügyi korrekció mértékét nem lehet számszerűsíteni, aránytalan lenne a szabálytalansággal érintett kiadás egészének visszavonása vagy az félrevezető eredményt adna, átalánykorrekciót kell alkalmazni. Az átalánykorrekció mértékét a szabálytalanság súlya és pénzügyi következménye alapján kell meghatározni.

(4) Az irányító hatóság a támogatási jogviszonyt érintő intézkedést rendelhet el, ha szabálytalanság nem kerül megállapításra, de jogsértő helyzet megszüntetése szükséges.

206. § (1) A kizárás akkor alkalmazható, ha a kedvezményezett a szabálytalanságot szándékosan vagy ismételten valósítja meg.

(2) Ismételten valósítja meg a kizárás alapjául szolgáló cselekményt a kedvezményezett, ha ugyanazon tényállással kapcsolatos szabálytalanságot öt éven belül legalább két alkalommal követi el.

(3) Az irányító hatóság a kizárt kedvezményezettek nevét, a kizárás okát és időtartamát a http://www.palyazat.gov.hu pályázati portálon és az NCC-HU hivatalos weboldalán közzéteszi, valamint az ECCC által meghatározott esetben közzéteszi az F&T Portalon.

207. § (1) Az irányító hatóság a szabálytalansági döntésről és a jogkövetkezményekről öt napon belül értesíti a kedvezményezettet.

(2) Rendszerszintű szabálytalanság esetén az irányító hatóság haladéktalanul értesíti az NCC-HU vezetőjét és az audit szervet.

(3) Az egyezmény 1. cikk (1) bekezdése szerinti szabálytalanság, vagy a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 396. §-a szerinti költségvetési csalás esetén az irányító hatóság az ügyet csalás gyanújaként minősíti és gondoskodik a feljelentés megtételéről.

208. § Az irányító hatóság a http://www.palyazat.gov.hu pályázati portálon és az NCC-HU hivatalos weboldalán, valamint az ECCC által meghatározott esetben az F&T Portalon közzéteszi a végleges szabálytalansági döntés vonatkozásában a kedvezményezett nevét, a projekt címét, a szabálytalanság elkövetése módját, a szabálytalanság következményét és a szabálytalansággal érintett összeget.

209. § Ha külső ellenőrző szerv jelentése vagy a bíróság döntése alapján a szabálytalansági döntés felülvizsgálata szükséges,

a) a szabálytalanságkezelő szerv a szabálytalansági döntést visszavonja és a végleges ellenőrzési jelentés alapján készült intézkedési terv elkészítésétől vagy a bíróság jogerős döntése kézhezvételétől számított negyvenöt napon belül gondoskodik az új szabálytalansági döntés meghozataláról,

b) az irányító hatóság a 204. § (3) bekezdése szerinti döntését az új szabálytalansági döntés meghozatalát követően felülvizsgálja.

210. § (1) Ha a szabálytalansági döntésben elírás, vagy számítási hiba van, az irányító hatóság a hiba észlelésétől számított öt napon belül a hibát kérelemre vagy hivatalból kijavítja, ha az nem hat ki a szabálytalansági döntés érdemére.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt intézkedésekről az irányító hatóság tájékoztatja a szabálytalanságkezelő szervet.

XI. Fejezet

A KÖVETELÉSKEZELÉS

51. A követeléskezelés általános szabályai

211. § A támogatás jogosulatlan igénybevétele, jogszabálysértő vagy nem rendeltetésszerű felhasználása, továbbá a támogatás visszavonása esetén a kedvezményezett a jogosulatlanul igénybe vett támogatást köteles visszafizetni.

212. § (1) A kedvezményezett a jogosulatlanul igénybe vett támogatást a Ptk. 6:47. §-a szerinti kamattal növelt mértékben köteles visszafizetni.

(2) A kamatszámítás kezdő időpontja a támogatás kifizetésének napja, utolsó napja a visszafizetési kötelezettség teljesítésének napja.

(3) A (2) bekezdéstől eltérően, ha

a) a kedvezményezett visszafizetési kötelezettsége a támogatói okirat módosítása miatt keletkezett, a kamatszámítás kezdő időpontja a módosítás hatálybalépésének napja,

b) beszámításra kerül sor, a kamatszámítás utolsó napja a beszámítással érintett bizonylat megfelelő benyújtásának napja,

c) a kedvezményezett ellen felszámolási eljárás indul, a kamatszámítás utolsó napja a felszámolási eljárás indulásának napja.

(4) Ha a kedvezményezett a tőkét kiegyenlítette, a kamat nem nő tovább.

(5) Ha a kedvezményezett visszafizetési kötelezettséget megállapító döntés ellen benyújtott kifogását elutasítják, a kamatot a kifogás elbírálásának időtartamára, de legfeljebb a kifogás elbírálására e rendeletben biztosított időtartamra is fel kell számítani.

213. § (1) Ha a kedvezményezett a visszafizetési kötelezettség teljesítésével késedelembe esik, a késedelme után a Ptk. 6:48. §-a szerinti késedelmi kamatot köteles fizetni.

(2) Az irányító hatóság a késedelmi kamatot a tőkére vetítve határozza meg.

(3) A késedelmi kamatszámítás kezdő időpontja a késedelembe esés napja, utolsó napja a visszafizetési kötelezettség teljesítésének napja.

214. § Nem kell kamatot fizetni a támogatás határidőben történő visszafizetése esetén, ha a visszafizetési kötelezettség az irányító hatóság érdekkörében felmerült okból keletkezett.

215. § (1) Kis összegű a követelés, ha annak összege a Magyarország központi költségvetéséről szóló törvényben meghatározott értékhatárt nem éri el.

(2) Az (1) bekezdés szerinti összeget projektenként, jogcímenként és számviteli évenként kell vizsgálni, valamint a tőkére és a kamatra külön-külön kell meghatározni.

(3) Kis összegű követelés esetén az irányító hatóság leírja a követelést. Kis összegű kamatkövetelés csak akkor írható le, ha a tőke visszafizetése már teljesült.

(4) Ha a követelés részleges megtérülése után a fennmaradó követelés a fenti szabályok alapján kis összegű, az irányító hatóság leírja a követelést.

216. § (1) Szállítói előleg jogosulatlan igénybevétele esetén a visszafizetési kötelezettséget a kedvezményezettel szemben kell előírni.

(2) Ha a szállítói előleg jogosulatlan igénybevétele a szállítónak felróható, a követelés behajthatatlansága esetén az irányító hatóság kezdeményezi az állami adóhatóságnál a szállító és a szállítóban többségi befolyással rendelkező szervezet adószámának törlését.

52. Az önkéntes visszafizetés

217. § (1) Ha a kedvezményezett visszafizetési szándékáról tájékoztatja az irányító hatóságot és a visszafizetendő összeget teljesen vagy részben visszafizeti, az irányító hatóság a visszafizetést követő öt napon belül tájékoztatja a kedvezményezettet a visszafizetés teljesüléséről és az esetlegesen fennálló tartozásról.

(2) Ha a kedvezményezett vagy a szállító az irányító hatóság tájékoztatása nélkül visszafizetést teljesít, az irányító hatóság a visszafizetést követő öt napon belül tájékoztatást kér a kedvezményezettől a visszafizetés okáról, majd ezt követően az (1) bekezdés szerint jár el.

53. A beszámítás

218. § (1) Ha a kedvezményezettnek visszafizetési kötelezettsége keletkezik, az irányító hatóság a követelés összegét a kedvezményezett részére a projekt keretében megítélt, de még ki nem fizetett támogatásba beszámítja.

(2) A beszámítás a kedvezményezett jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetésére történő felszólítása vagy a részletfizetési megállapodás megkötése után is lehetséges.

219. § Az irányító hatóság a beszámításról haladéktalanul tájékoztatja a kedvezményezettet.

54. A kedvezményezett visszafizetésre történő felszólítása

220. § (1) Ha a leírás, beszámítás nem, vagy csak részben lehetséges, az irányító hatóság felszólítja a kedvezményezettet a jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetésére.

(2) A kedvezményezett köteles a jogosulatlanul igénybe vett támogatást a visszafizetési felszólítás kézhezvételétől számított harminc napon belül visszafizetni.

221. § (1) A kedvezményezett visszafizetésre történő felszólítását követően további kifizetés nem teljesíthető a kedvezményezett részére a visszafizetéssel érintett támogatói okirat vonatkozásában.

(2) A kifizetés (1) bekezdés szerinti felfüggesztése a kedvezményezett más projektjét nem érinti.

(3) Az irányító hatóság a kifizetés felfüggesztését megszünteti, ha a kedvezményezett a jogosulatlanul igénybe vett támogatást visszafizeti.

222. § Ha a kedvezményezett a visszafizetési kötelezettségét teljesíti, az irányító hatóság a visszafizetési kötelezettség megszűnéséről tizenöt napon belül tájékoztatja.

223. § (1) Ha a kedvezményezett a visszafizetési kötelezettségét meghaladó mértékben teljesít visszafizetést és

a) még maradt a részére kifizethető támogatás, az irányító hatóság a túlfizetést a következő elszámolással együtt fizeti vissza,

b) már nincs a részére kifizethető támogatás, az irányító hatóság a túlfizetést haladéktalanul visszafizeti.

(2) Az irányító hatóság nem fizeti vissza a kedvezményezett részére a túlfizetés összegét, ha annak összege nem haladja meg a tízezer forintot.

55. A hitelezői igény érvényesítése

224. § (1) Az irányító hatóság figyelemmel kíséri a kedvezményezett fizetésképtelensége miatt, vagy megszüntetésével összefüggésben indult vagy a kedvezményezett megszüntetésére irányuló eljárások megindítását és közzétételét.

(2) Az irányító hatóság az (1) bekezdés szerinti eljárásokban a követelését bejelenti.

56. A részletfizetés

225. § (1) A kedvezményezett a visszafizetési kötelezettség teljesítése érdekében egy alkalommal részletfizetési kérelmet nyújthat be az irányító hatósághoz.

(2) Az irányító hatóság a részletfizetési kérelem elbírálása során figyelembe veszi

a) a visszafizetési kötelezettség összegét,

b) a még ki nem fizetett támogatást,

c) a projekt megvalósításának tervezett időtartamát,

d) a kedvezményezett korábbi visszafizetési kötelezettsége teljesítését és

e) a program zárásának várható dátumát.

(3) A visszafizetési kötelezettség futamideje nem haladhatja meg a tizenkét hónapot. A részletfizetés meghatározásánál a részletfizetési kérelem beérkezése napjáig számolt kamatokkal terhelt összeget kell figyelembe venni, kamatot a részletfizetés idejére nem kell felszámítani.

226. § (1) Az irányító hatóság a részletfizetési kérelemről annak beérkezését követő tizenöt napon belül dönt.

(2) Ha az irányító hatóság a részletfizetési kérelmet elfogadja, erről a kedvezményezettet a döntéstől számított öt napon belül a részletfizetési megállapodás tervezete megküldésével tájékoztatja.

(3) Ha a kedvezményezett az általa aláírt megállapodást annak kézhezvételétől számított tizenöt napon belül nem küldi meg az irányító hatóság részére, az irányító hatóság a részletfizetést engedélyező döntését visszavonja.

(4) Ha az irányító hatóság a részletfizetési kérelmet elutasítja, erről a kedvezményezettet az elutasítástól számított öt napon belül az indokok megjelölésével tájékoztatja.

227. § (1) Ha a kedvezményezett előtörlesztést vagy a visszafizetési kötelezettség átütemezését kéri, az irányító hatóság a kérelemről a részletfizetési kérelem elbírálására irányadó szabályok szerint dönt.

(2) A kedvezményezett három alkalommal kérheti a visszafizetési kötelezettség átütemezését.

(3) Ha az irányító hatóság az (1) bekezdés szerinti kérelmet elfogadja, a részletfizetési megállapodást módosítani kell.

228. § (1) Ha a kedvezményezett a visszafizetési kötelezettségét a részletfizetési megállapodás szerint teljesíti, az irányító hatóság csak a futamidő végén, a visszafizetési kötelezettség megszűnéséről tájékoztatja a kedvezményezettet.

(2) Ha a kedvezményezett bármely részlet megfizetését annak esedékességekor elmulasztja vagy részben teljesíti, az irányító hatóság a késedelembe eséstől számított tizenöt napon belül tájékoztatja a kedvezményezettet a részletfizetési megállapodás megszűnéséről és az újraszámolt visszafizetési kötelezettség összegéről.

57. Az adók módjára történő behajtás

229. § (1) Ha a beszámítás nem volt lehetséges vagy azt követően a kedvezményezett visszafizetési kötelezettsége továbbra is fennáll és a kedvezményezett a visszafizetési kötelezettségének nem, vagy csak részben tett eleget, az irányító hatóság a vissza nem fizetett támogatás adók módjára történő behajtása céljából haladéktalanul megkeresi az állami adóhatóságot.

(2) Az irányító hatóság a megkereséssel egyidejűleg megküldi az állami adóhatóság részére a kedvezményezett visszafizetési kötelezettségével összefüggésben rendelkezésére álló dokumentumokat.

(3) Ha az adók módjára történő behajtás eredménytelen volt, az irányító hatóság kezdeményezheti az állami adóhatóságnál a kedvezményezett adószámának törlését.

58. A követelés behajthatatlanná nyilvánítása

230. § (1) Ha a követelés adók módjára történő behajtása nem járt eredménnyel, a követelést az irányító hatóság behajthatatlannak nyilvánítja. Az államháztartás szervezetei esetén a behajthatatlanná nyilvánításra az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés 1. pontja figyelembevételével kerülhet sor.

(2) A nem az irányító hatóság által kezdeményezett, fizetésképtelenség esetén lefolytatandó, vagy fizetésképtelenséget eredményező eljárások esetén

a) gazdasági társaság vonatkozásában a szervezet jogutód nélküli megszűnéséről szóló, a Cégközlönyben megjelent határozat,

b) nonprofit szervezet vonatkozásában a bírósági nyilvántartásból való törlés

alapján kerülhet sor a követelés behajthatatlanná nyilvánításra.

(3) A behajthatatlan követelést le kell írni. A leírt összeget tőke, kamat és forrás szerinti bontásban kell nyilvántartani.

(4) Az irányító hatóság a követelést behajthatatlannak minősíti, ha a követelés elévült.

59. A támogatás visszafizetését megállapító döntés visszavonása

231. § (1) Az irányító hatóság a támogatás visszafizetését megállapító döntését visszavonja, ha a visszafizetést megalapozó döntés indokai időközben megszűntek.

(2) Az irányító hatóság a támogatás visszafizetését megállapító döntés visszavonásáról haladéktalanul tájékoztatja a kedvezményezettet.

232. § Ha a támogatás visszafizetését megállapító döntés visszavonását megelőzően a kedvezményezett a visszafizetési kötelezettségét részben vagy hiánytalanul teljesítette, az irányító hatóság a befolyt összeget visszafizeti a kedvezményezett részére.

XII. Fejezet

A HELYSZÍNI ELLENŐRZÉS

60. A helyszíni ellenőrzésre vonatkozó általános szabályok

233. § (1) A folyamatba épített ellenőrzés részeként az irányító hatóság kockázatelemzésen alapuló mintavételezéssel kiválasztott projektek vonatkozásában helyszíni ellenőrzést végez.

(2) A helyszíni ellenőrzés a támogatói okirat kibocsátása után rendelhető el.

(3) Az első helyszíni ellenőrzésnek az elszámolhatóság pályázati felhívás szerinti kezdetétől, egyéb esetben az előző helyszíni ellenőrzés által vizsgált időszak végétől számított időszakot kell lefednie.

(4) A kedvezményezett vonatkozásában több intézkedés keretében felmerülő helyszíni ellenőrzéseket egy időpontban is le lehet folytatni.

234. § (1) A helyszíni ellenőrzés tervezhetősége szerint lehet

a) tervezett helyszíni ellenőrzés,

b) rendkívüli helyszíni ellenőrzés.

(2) A helyszíni ellenőrzés időpontját tekintve lehet

a) közbenső helyszíni ellenőrzés, amely a projektmegvalósítás szakaszában végzett ellenőrzés,

b) záró helyszíni ellenőrzés, amely a záró kifizetési kérelem jóváhagyását megelőzően végzett ellenőrzés.

(3) A helyszíni ellenőrzés helyszínét tekintve történhet

a) a projekt megvalósulásának helyszínén,

b) online,

c) az irányító hatóság bejegyzett székhelyén vagy telephelyén.

235. § (1) A huszonötmillió forint alatti támogatással megvalósuló projektek esetén az irányító hatóság legalább a projektek 5%-át a helyszínen ellenőrzi a záró kifizetési kérelem jóváhagyása előtt.

(2) Ha a projekt támogatása eléri a huszonötmillió forintot, az irányító hatóság a projektet legalább egyszer – ha kockázatelemzés korábban nem indokolja – a záró kifizetési kérelem jóváhagyása előtt a helyszínen ellenőrzi.

236. § Az irányító hatóság rendkívüli helyszíni ellenőrzést rendelhet el, ha a projektmegvalósítás során felmerült információk ezt indokolják. Az irányító hatóság mellőzheti a rendkívüli helyszíni ellenőrzésről történő értesítést, ha az az ellenőrzés eredményességét veszélyeztetné.

237. § (1) A 234. § (3) bekezdés b) és c) pontja szerinti helyszíni ellenőrzés csak akkor történhet, ha a kedvezményezett

a) dokumentált egyetértése rendelkezésre áll, és

b) a technikai feltételek biztosítottak.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti technikai feltétel alatt kell érteni a helyszíni ellenőrzés tervezett helyszínén a kedvezményezett által készített olyan kép- és videófelvételt, amely kétségkívül igazolja a bizonyítandó tényt.

61. A helyszíni ellenőrzés előkészítése

238. § (1) A helyszíni ellenőrzést legalább két fő végzi.

(2) Az irányító hatóság a helyszíni ellenőr részére megbízólevelet állít ki.

239. § (1) Ha a pályázati felhívás és a projekt jellege indokolja, az irányító hatóság a helyszíni ellenőrzés lefolytatásába külső szakértőt vonhat be.

(2) A szakértő titoktartási és összeférhetetlenségi nyilatkozatot tesz.

240. § (1) Az irányító hatóság a helyszíni ellenőrzés időpontja előtt legalább öt nappal értesíti a kedvezményezettet a helyszíni ellenőrzésről.

(2) Az (1) bekezdés szerinti időtartamnál rövidebb határidő akkor állapítható meg, ha ahhoz a kedvezményezett dokumentáltan hozzájárult.

(3) Az irányító hatóság mellőzheti a helyszíni ellenőrzés időpontjának egyeztetését és a helyszíni ellenőrzésről történő értesítést, ha az a helyszíni ellenőrzés eredményességét veszélyeztetné.

62. A helyszíni ellenőrzés lefolytatása

241. § A helyszíni ellenőrzés lefolytatása előtt a helyszíni ellenőr köteles

a) személyazonosságát igazolni, megbízólevelét bemutatni és tájékoztatást adni arról, hogy mely szervezet nevében végzi az ellenőrzést,

b) tájékoztatást adni a helyszíni ellenőrzés típusáról, céljáról, a vizsgálandó szempontokról.

242. § A helyszíni ellenőrzés során ellenőrizni kell különösen

a) a projekt támogatói okiratának megfelelő fizikai és pénzügyi előrehaladását és azok összhangját,

b) azt, hogy a projekt megvalósítását és a kifizetési kérelmet alátámasztó dokumentumok eredeti példánya rendelkezésre áll,

c) a nyilvánosságra és tájékoztatásra vonatkozó szabályok betartását,

d) a projektszintű mérföldkövek teljesülését és ezek alátámasztó dokumentumait.

243. § Az elszámoló bizonylatok ellenőrzése történhet mintavételezés alapján, az irányító hatóság által kidolgozott módszertan szerint.

244. § A helyszíni ellenőr jogosult

a) az ellenőrzött szervezet helyiségeibe belépni, figyelemmel az ellenőrzött szervezet biztonsági előírásaira, munkarendjére,

b) az ellenőrzött szervezetnél az ellenőrzés tárgyához kapcsolódó iratokba és más dokumentumokba, az elektronikus adathordozón tárolt adatokba betekinteni a jogszabályban meghatározott adat- és titokvédelmi előírások betartásával, azokról másolatot, kivonatot készíttetni,

c) az ellenőrzött szervezet vezetőjétől és az ellenőrzéssel érintett kérdésben eljáró alkalmazottjától információt kérni,

d) a helyszíni ellenőrzés során fényképet, videó- vagy hangfelvételt készíteni.

245. § (1) Rendezvény, képzés (a továbbiakban együtt: rendezvény) megtartására irányuló projekt helyszíni ellenőrzését – ha lehetséges – a rendezvény konkrét időpontjában kell lefolytatni.

(2) A kedvezményezett a rendezvény helyszínéről, időpontjáról nyolc nappal korábban tájékoztatja az irányító hatóságot.

(3) A rendezvény a kedvezményezett távollétében is ellenőrizhető.

63. A helyszíni ellenőrzés lezárása

246. § (1) A helyszíni ellenőr a helyszíni ellenőrzés végén jegyzőkönyvet készít, amelyben rögzíti az elvégzett ellenőrzéseket és azok eredményét, a kedvezményezett álláspontját, valamint szabálytalansági gyanú és hiányosság feltárása esetén a szükséges intézkedéseket.

(2) A helyszínen elkészített jegyzőkönyvnek minden, a helyszínen tett megállapítást tartalmaznia kell.

(3) A helyszíni ellenőrök és az ellenőrzött képviseletére feljogosított személy a jegyzőkönyvet aláírják. A technikai feltételek rendelkezésre állása esetén a helyszíni ellenőrök és az ellenőrzött képviseletére feljogosított személy a jegyzőkönyvet elektronikus úton is hitelesíthetik.

247. § (1) Ha a helyszínen elkészített jegyzőkönyv nem tartalmaz minden megállapítást, ennek tényét és a kiegészítés megküldésének határidejét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben.

(2) A jegyzőkönyv kiegészítését a 246. § (3) bekezdése szerint alá kell írni.

(3) A kedvezményezett a kiegészítés kézhezvételét követő nyolc napon belül észrevételt tehet. Ha e határidőn belül a kedvezményezett nem tesz észrevételt, úgy kell tekinteni, hogy a kiegészítést elfogadta.

248. § (1) A 234. § (3) bekezdés b) pontja szerinti esetben az irányító hatóság a jegyzőkönyvet a helyszíni ellenőrzés lezárását követő öt napon belül megküldi a kedvezményezett részére.

(2) A kedvezményezett a jegyzőkönyv kézhezvételét követő nyolc napon belül észrevételt tehet. Ha e határidőn belül a kedvezményezett nem tesz észrevételt, úgy kell tekinteni, hogy a jegyzőkönyvet elfogadta.

249. § Ha a helyszíni ellenőrzés alapján indokolt, az irányító hatóság megteszi a szükséges intézkedéseket a helyszíni ellenőrzés lezárásától számított öt napon belül.

250. § (1) Az irányító hatóság a jegyzőkönyvben rögzített intézkedés teljesítését alátámasztó dokumentumok beérkezését követő öt napon belül értesíti a kedvezményezettet az intézkedés teljesítésének elfogadásáról vagy elutasításáról.

(2) Az irányító hatóság az (1) bekezdés szerinti döntése előtt hiánypótlást rendelhet el.

(3) Az irányító hatóság az (1) bekezdés szerinti határidőt indokolt esetben öt nappal meghosszabbíthatja.

(4) A kedvezményezett indokolt esetben írásban kérheti a jegyzőkönyvben rögzített intézkedés teljesítési határidejének meghosszabbítását.

(5) Ha a kedvezményezett a meghosszabbított határidőben sem teljesíti az intézkedést, az irányító hatóság a kapcsolódó kifizetési kérelmet elutasíthatja, a támogatás kifizetését felfüggesztheti, szabálytalansági eljárást indíthat, valamint a támogatói okiratban rögzített más szankciót alkalmazhat.

(6) Az irányító hatóság a döntéséről tájékoztatja a kedvezményezettet.

XIII. Fejezet

MONITORING ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZER

64. A monitoring és információs rendszer

251. § (1) A monitoring és információs rendszer biztosítja a támogatást igénylők regisztrációját, a támogatást igénylők és a kedvezményezettek adatainak egységes nyilvántartását, valamint az e rendelet szerinti eljárási cselekmények végrehajtását.

(2) Adatszolgáltatás – ha a kért adat a monitoring és információs rendszerben rögzítésre került – a monitoring és információs rendszerben rögzített adatok alapján történik.

(3) A monitoring és információs rendszerben rögzített ellenőrzési listák elektronikusan kitöltve, nyomtatás nélkül hitelesnek minősülnek, ha azok a monitoring és információs rendszerben visszakereshetők és ezen információk elérhetősége az iratmegőrzési kötelezettség végéig biztosított.

252. § (1) A monitoring és információs rendszer kapcsolódik egyes közhiteles nyilvántartásokhoz.

(2) Ha valamely naprakész adat az (1) bekezdés szerinti adatkapcsolat útján elérhető, az nem kérhető be a támogatást igénylőtől vagy a kedvezményezettől.

253. § Ha a monitoring és információs rendszerben rögzítendő adatok vonatkozásában hiányosság vagy a rögzített adatok vonatkozásában hiba állapítható meg, az adat rögzítéséért felelős személy haladéktalanul pótolja vagy javítja az adatokat.

254. § (1) Ha a monitoring és információs rendszer valamely eljárási cselekmény végrehajtását nem biztosítja, annak más módon történő végrehajtását dokumentálni szükséges.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kötelezettség az értesítési és tájékoztatási kötelezettségre is vonatkozik.

(3) Az (1) bekezdés szerinti esetben az adat rögzítéséért felelős személy a monitoring és információs rendszer rendelkezésre állását követően haladéktalanul rögzíti az adatokat a monitoring és információs rendszerben.

255. § Ha a monitoring és információs rendszer a kedvezményezett hiánypótlási kötelezettsége teljesítését nem biztosítja, az irányító hatóság a hiánypótlásra nyitva álló határidőt legfeljebb öt nappal meghosszabbítja.

256. § (1) Ha a monitoring és információs rendszer működése során üzemzavar lép fel, az adat rögzítéséért felelős személy az üzemzavar megszűnését követően haladéktalanul pótolja a hiányzó adatokat és dokumentumokat.

(2) Az üzemzavar időtartama alatt az e rendelet szerinti határidők szünetelnek.

XIV. Fejezet

A KOMPETENCIAKÖZÖSSÉGI TAGSÁGI JOGVISZONNYAL KAPCSOLATOS RÉSZLETSZABÁLYOK

65. Általános szabályok

257. § A kompetenciaközösségi tagsági jogviszony vonatkozásában az e rendelet III., IX., X., valamint XIII. fejezetének rendelkezéseit az e fejezetben foglaltak szerint kell alkalmazni azzal, hogy

a) támogatást igénylőn tagságot kérelmezőt,

b) kedvezményezetten kompetenciaközösségi tagot,

c) irányító hatóságon az NCC-HU-t,

d) támogatási döntésen kompetenciaközösségi tagságról szóló döntést,

e) támogatói okiraton kompetenciaközösségi tagsági jogviszonyt,

f) támogatási kérelmen tagsági kérelmet,

g) pályázati felhíváson tagsági felhívást,

h) projektkiválasztási eljáráson kompetenciaközösségi tagsági felvételi eljárást, valamint

i) projekten kompetenciaközösséget

kell érteni.

258. § Az NCC-HU a tagságot kérelmező, vagy a kompetenciaközösségi tag által benyújtott bármely dokumentum nyilvánvaló hibáját a dokumentummal kapcsolatos eljárás során kijavíthatja, amelyről az érintettet értesíti.

259. § A kompetenciaközösségi tagsági jogviszony vonatkozásában az e rendelet 11. és 12. alcímében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

66. Az összeférhetetlenség

260. § A kompetenciaközösségi tagsági jogviszony vonatkozásában az e rendelet 10. alcímében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

67. A tagsági felhívás

261. § Az NCC-HU elkészíti a tagsági felhívást, valamint a kompetenciaközösségi tagság létesítéséhez szükséges dokumentumokat, és azokat közzéteszi az NCC-HU hivatalos weboldalán és a https://www.palyazat.gov.hu pályázati portálon.

262. § (1) Az NCC-HU biztosítja, hogy a tagsági felhívás tartalma megfeleljen az ECCC célrendszerének.

(2) A tagsági felhívás tervezésekor figyelemmel kell lenni arra, hogy

a) összhangban legyen a hazai és uniós jogszabályokkal,

b) ne tartalmazzon indokolatlan adminisztratív követelményeket,

c) a tagsági kérelemben – a kérelmező azonosításához szükséges adatokon túl – kizárólag olyan információ kérhető, amely a kompetenciaközösségi jogosultság értékeléséhez szükséges,

d) a tagsági kérelem benyújtása során tett nyilatkozatot minősített tanúsítványon alapuló, legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással kell hitelesíteni.

263. § (1) Az NCC-HU szükség esetén módosíthatja, felfüggesztheti vagy lezárhatja a tagsági felhívást, majd elkészíti az erről szóló közleményt.

(2) Az NCC-HU a módosított tagsági felhívást, vagy a felfüggesztésről, lezárásról szóló közleményét közzéteszi a http://www.palyazat.gov.hu pályázati portálon és az NCC-HU hivatalos weboldalán.

(3) A módosított tagsági felhívás közzététele során biztosítani kell, hogy a tagsági felhívás korábban közzétett dokumentumai – közzétételük időpontjával együtt – elérhetőek legyenek a http://www.palyazat.gov.hu pályázati portálon és az NCC-HU hivatalos weboldalán.

264. § Az NCC-HU a tagsági felhívásban meghatározhat értékelési időszakokat.

68. A tagsági kérelem benyújtása és elbírálása

265. § (1) A kompetenciaközösségi tagság iránti kérelmet jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet nyújthat be a Kiberbiztonsági tv.-ben, e rendeletben és az NCC-HU által meghatározott tagsági felhívásban foglaltak szerint.

(2) A tagsági felhívás közzétételét követően a tagsági kérelem benyújtása bármikor kezdeményezhető.

(3) Az NCC-HU a tagsági kérelem beérkezéséről a kérelmezőt értesíti.

(4) Az NCC-HU a beérkezett tagsági kérelmeket érkezési sorrendben bírálja el, és erről a kérelmezőt értesíti.

266. § (1) A tagságot kérelmező a tagsági kérelmet a tagsági döntés meghozataláig visszavonhatja.

(2) Az NCC-HU a visszavonásról szóló kérelmet tudomásul veszi, és erről a kérelmezőt értesíti.

69. A tagsági kérelem jogosultsági ellenőrzése

267. § Az NCC-HU a kérelem beérkezése után folyamatosan, a Kiberbiztonsági tv.-ben, az e rendeletben és a tagsági felhívásban rögzített jogosultsági szempontok szerint ellenőrzi a tagsági kérelem jogosultságát.

268. § (1) Amennyiben a tagsági kérelem hiányos vagy hibás, de hiánypótlással javítható, az NCC-HU egy alkalommal, 15 napos határidő megjelölésével hiánypótlásra hívja fel a kérelmezőt.

(2) Ha a tagságot kérelmező nem nyújt be hiánypótlást, vagy a hiánypótlást követően sem felel meg a jogosultsági szempontoknak, az NCC-HU a tagsági kérelmet indokolt döntéssel elutasítja.

(3) Az NCC-HU a (2) bekezdés szerinti döntést megküldi a tagságot kérelmező részére.

269. § Ha a tagsági kérelem megfelel a jogosultsági szempontoknak, az NCC-HU erről értesíti a kérelmezőt és megkezdi a tartalmi értékelést.

70. A tagsági kérelem tartalmi értékelése

270. § (1) A tartalmi értékelést az NCC-HU végzi.

(2) A tartalmi értékelés során vizsgálni kell, hogy a kérelem megfelel-e a kompetenciaközösség céljainak, valamint a Kiberbiztonsági tv.-ben, az e rendeletben és a tagsági felhívásban meghatározott értékelési szempontoknak.

271. § Az értékelési szempontok biztosítják, hogy

a) a legalkalmasabb közösségi tagok kerüljenek kiválasztásra,

b) az együttműködés költséghatékony, fenntartható és eredményes legyen,

c) a kompetenciaközösségi tagok hozzájáruljanak az ECCC rendeletben meghatározott kompetenciaközösségi célkitűzésekhez.

272. § (1) A tagsági kérelem nem támogatható, ha az nem felel meg a Kiberbiztonsági tv.-ben, az e rendeletben és a tagsági felhívásban meghatározott jogosultsági szempontoknak, valamint a tartalmi értékelési szempontoknak.

(2) Az NCC-HU az (1) bekezdés szerinti esetben a tagsági kérelmet elutasítja.

71. A kompetenciaközösségi tagsági jogviszony

273. § (1) A tagsági kérelemről a Kiberbiztonsági tv.-ben, az e rendeletben, valamint a tagsági felhívásban meghatározottak szerinti jogosultsági és tartalmi szempontok értékelését követően az NCC-HU dönt és ennek eredményét rögzíti a Kiberbiztonsági tv. 75. § (2) bekezdése szerinti nyilvántartásban.

(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás a Kiberbiztonsági tv. 75. § (2) bekezdésében foglaltakon túl tartalmazza a nyilvántartásba vett kompetenciaközösségi tagok jogosultsági státuszát, valamint az esetleges kizáró vagy megszűnési okokat.

274. § (1) A kompetenciaközösségi tagsági jogviszony az NCC-HU által kiállított, a nyilvántartásba vételt tanúsító elektronikus visszaigazolás napján jön létre.

(2) A nyilvántartásba vett kompetenciaközösségi tag jogosult az NCC-HU kompetenciaközösségi tagjainak járó jogok és lehetőségek igénybevételére.

(3) A kompetenciaközösségi tagsági jogviszony létrejötte nem eredményez automatikus jogosultságot pénzügyi támogatásra vagy közvetlen együttműködésre, azonban feltétele lehet későbbi részvételnek az NCC-HU által meghirdetett programokban.

275. § (1) A kompetenciaközösségi tag köteles bejelenteni az NCC-HU részére a Kiberbiztonsági tv.-ben, az e rendeletben, és a tagsági felhívásban kért adatok változását a tudomására jutástól számított nyolc napon belül.

(2) Amennyiben a kompetenciaközösségi tag az (1) bekezdésben foglalt bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, az NCC-HU – indokolt esetben – a változás következményeinek kezeléséhez szükséges intézkedést a bejelentés nélkül is megkezdheti.

276. § (1) Ha a bejelentés hiányos vagy hibás, vagy az észlelés tisztázásához szükséges, az NCC-HU egy alkalommal, legalább három, legfeljebb tizenöt napos határidővel hiánypótlásra hívja fel a kompetenciaközösségi tagot.

(2) Ha a bejelentés módosításához szükséges valamely információ nem egyértelmű, az NCC-HU egy alkalommal, legalább három, legfeljebb tizenöt napos határidővel tisztázó kérdést tehet fel.

277. § Az NCC-HU a változás bejelentését vagy észlelését követő harminc napon belül megteszi a szükséges intézkedést.

278. § (1) Az NCC-HU jogosult évente legalább 1 alkalommal ellenőrizni a kompetenciaközösségi tag kompetenciaközösségi tagsági jogviszonya feltételeinek fennállását.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt ellenőrzés során a kompetenciaközösség tag köteles az NCC-HU megkeresésére a kért adatokat megadni és a szükséges dokumentumokat rendelkezésre bocsátani.

72. Kifogás, szabálytalanságkezelés, monitoring és információs rendszer

279. § (1) A kompetenciaközösségi tagsági jogviszony vonatkozásában e rendelet IX. és X. fejezetében a 180. § (1)–(3) bekezdés, (4) bekezdés a), b) és f)–h) pont, (5) bekezdés, 181–186. §, 187. § (1) bekezdés a) pont, c)–f) pont és h)–i) pont, 188–192. §, 193. § b)–d), f)–g) pont, 194–197. §, 198. § a) és c) pont, 199. §, 200. § (1) bekezdés a)–d) pont, 201. §, 203. §, 204. §, 205. § (1) bekezdés b) és d) pont, (2) és (4) bekezdés, 206. § (1) és (2) bekezdés, 207. §, 209. §, 210. §, valamint a XIII. fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A 193. § alkalmazása során a szabálytalansági eljárás mellőzése vonatkozásában a 193. § c) pont szerinti jogosultsági szempontok tekintetében a kompetenciaközösségi tagság esetében a 267. § az irányadó.

73. A kompetenciaközösségi tagsági jogviszony megszüntetése

280. § (1) Az NCC-HU a kompetenciaközösségi tagsági jogviszonyt megszünteti, ha a kompetenciaközösségi tag a Kiberbiztonsági tv.-ben, az e rendeletben, és a tagsági felhívásban meghatározott tagsági feltételeknek már nem felel meg.

(2) Az NCC-HU a kompetenciaközösségi tagsági jogviszonyt megszüntetheti, ha a kompetenciaközösségi tag a 278. § (2) bekezdés szerinti megkeresésnek nem tesz eleget vagy valótlan vagy megtévesztő adatszolgáltatást nyújt.

(3) Az NCC-HU a kompetenciaközösségi tagsági jogviszony megszüntetéséről a kompetenciaközösségi tagot értesíti.

281. § (1) A kompetenciaközösségi tag kérelmezheti tagságának megszüntetését.

(2) Az NCC-HU a megszüntetésről szóló kérelmet tudomásul veszi, és erről a kérelmezőt értesíti.

XV. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

74. Hatályba léptető rendelkezések

282. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 61. napon lép hatályba.

75. Az Európai Unió jogának való megfelelés

283. § Ez a rendelet

a) az Európai Kiberbiztonsági Ipari, Technológiai és Kutatási Kompetenciaközpontnak és a nemzeti koordinációs központok hálózatának a létrehozásáról szóló, 2021. május 20-i (EU) 2021/887 európai parlamenti és tanácsi rendelet,

b) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló, 2024. szeptember 23-i (EU) 2024/2509 európai parlamenti és tanácsi rendelet,

c) a Digitális Európa Program létrehozásáról és az (EU) 2015/2240 határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. április 29-i (EU) 2021/694 európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint

d) az Európai Horizont kutatási és innovációs keretprogram létrehozásáról, részvételi és terjesztési szabályainak meghatározásáról, valamint az 1290/2013/EU és az 1291/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. április 28-i (EU) 2021/695 európai parlamenti és tanácsi rendelet

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére