474/2025. (XII. 30.) Korm. rendelet indokolás

Ezen indokolás a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. §-a alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.

Az Európai Kiberbiztonsági Ipari, Technológiai és Kutatási Kompetenciaközpontnak és a nemzeti koordinációs központok hálózatának létrehozásáról szóló, 2021. május 20-i (EU) 2021/887 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: ECCC rendelet) létrehozta az Európai Kiberbiztonsági Ipari, Technológiai és Kutatási Kompetenciaközpontot (a továbbiakban: ECCC) és a nemzeti koordinációs központok hálózatát. Az ECCC-nek elő kell segítenie a hálózati és információs rendszerek, többek között az internet és a társadalom működéséhez elengedhetetlen egyéb infrastruktúrák – így például a közlekedés, az egészségügy, az energia, a digitális infrastruktúra, a vízellátás és a pénzügyi piacok – biztonságának fokozását. A hálózati és információs rendszerekben fellépő jelentős zavarok az egyes tagállamokra és az Unió egészére is hatással lehetnek, ezért a hálózati és információs rendszerek magas szintű biztonsága Unió-szerte alapvető fontosságú. Az Unióban jelentős szakértelem és tapasztalat áll rendelkezésre a kiberbiztonság kutatása, technológiai háttere és iparági fejlesztése terén, ugyanakkor az ipari és a kutatói közösségek erőfeszítései nincsenek összehangolva, és nem rendelkeznek közös céllal, ami negatívan befolyásolja a hálózatok és rendszerek hatékony védelmét. Szükséges, hogy az unióban rendelkezésre álló szakértelem egy hálózat keretében kerüljön összehangolásra és hatékony felhasználásra. A kompetenciaközpont feladata, hogy megkönnyítse és koordinálja a hálózat munkáját.

Minden tagállam kijelölt egy nemzeti koordinációs központot, melynek feladata többek között a nemzeti szintű kiberbiztonsági kompetenciaközösség létrehozása, koordinálása és támogatása, továbbá adott esetben pénzügyi támogatás nyújtása harmadik felek részére.

A Magyarország kiberbiztonságáról szóló 2024. évi LXIX. törvény 75. §-a a Kormány hatáskörébe utalja az ECCC rendelet szerinti, a kiberbiztonsági kompetenciaközösség számára kapcsolattartási pontként szolgáló nemzeti koordinációs központ feladatait ellátó szerv kijelölését és feladatai ellátására vonatkozó rendelkezések meghatározását. A Magyarország kiberbiztonságáról szóló törvény végrehajtásáról szóló 418/2024. (XII. 23.) Korm. rendelet 105. §-ában a nemzeti koordinációs központként eljáró szerv kijelölése megtörtént, azonban feladatellátásának részletszabályai nem kerültek rögzítésre.

A fentiekre tekintettel a nemzeti koordinációs központ (a továbbiakban: NCC-HU) feladatainak eredményes, hatékony és gazdaságos ellátása, továbbá a harmadik feleknek nyújtott támogatások rendszerének átláthatósága érdekében szükségessé vált egy részletes szabályrendszer kidolgozása, melynek kereteit az ECCC rendelet, továbbá az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendeletet biztosítja. A kormányrendelet célja tehát, hogy az NCC-HU feladatai jogszabályban kerüljenek meghatározásra.

Meghatározza a kormányrendelet hatályát. Az általános indokolásban leírtaknak megfelelően a rendeletet az NCC-HU tevékenységére, így az NCC-HU által nyújtott vagy felügyelt támogatások felhasználására, valamint a kiberbiztonsági kompetenciaközösség vonatkozásában felmerülő feladatok ellátására kell alkalmazni.

Az értelmező rendelkezésekben azon fogalmak jelennek meg, amelyek a rendelet alkalmazását segítik.

A jogszabályhelyek bemutatják az NCC-HU által nyújtott vagy felügyelt támogatások felhasználásával, illetve a kompetenciaközösséggel kapcsolatban felmerülő feladatokat ellátó szervezeti rendszert, valamint megállapítják a szervezeti rendszer résztvevőinek feladat- és hatáskörére vonatkozó szabályokat.

A szervezeti rendszer az NCC-HU által végzett alapvető feladatok alapján két részre bontható, egyrészt azon szervezeti rendszeri szereplőkre, akik a kompetenciaközösség vonatkozásában felmerülő feladatokat látják el, másrészt azokra, akik az NCC-HU által nyújtott vagy felügyelt támogatások felhasználásával kapcsolatos feladatokat végzik. Mindkét szint szoros együttműködés mellett, de más-más feladatot lát el.

A feladatok specialitására tekintettel szükségessé vált, illetve a jövőben szükségessé válhat az NCC-HU szervezetén kívüli közreműködők bevonása is a feladatellátásba, így többek között a Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság, amely a 2014–2020, valamint a 2021–2027 programozási időszakokban az egyes európai uniós alapokból származó támogatásokkal megvalósuló fejlesztési projektek kapcsán az esetleges összeférhetetlenségi helyzetek felmérésével és kezelésével kapcsolatos tevékenységek ellátására létrehozott független szervezet.

A rendelkezések a szervezeti rendszer működésével kapcsolatos olyan általános rendelkezéseket fogalmaznak meg, melyeket a feladatellátás során valamennyi eljárási cselekmény során szükséges figyelembe venni, így többek között a négy szem elvének alkalmazása, a határidők számítása, az elektronikus kapcsolattartás, valamint az összeférhetetlenségi szabályok.

A kormányrendelet kiemelt figyelmet fordít az összeférhetetlenségi esetek szabályozására, mivel összeférhetetlenséggel járó helyzetek bármikor előfordulhatnak. Rendkívül fontos a megelőzésük, illetve megfelelő kezelésük, ha bekövetkeznek. Ez a követelmény alapvető fontosságú a közszféra átláthatóságának, hírnevének és pártatlanságának, valamint a jogállamisági elvek – mint az EU egyik alapvető értéke – hitelességének megőrzése szempontjából. Elengedhetetlen a közpénzeket kezelő szervek és az ott dolgozók integritásába és pártatlanságába, valamint a döntéshozatali folyamatokba vetett bizalom fenntartásához.

Az elektronikus kapcsolattartás és ügyintézés biztosítása összhangban áll az EU azon céljával, miszerint 2030-ra az uniós állampolgárok 80%-a elektronikusan intézze ügyeit, továbbá az ECCC azon elvárásának való megfelelést célozza, hogy a kompetenciaközösségbe történő jelentkezésnek, valamint a teljes regisztrációs és a harmadik feleknek nyújtandó támogatási folyamatnak digitálisan kell történnie.

A rendelet szerkezete követi a pályáztatási folyamat főbb lépéseit (előkészítés, pályázati felhívás közzététele, pályázatok benyújtása, kérelmek értékelése, támogatói döntés). Ennek megfelelően a jogszabályhelyek a folyamat első lépéséhez kapcsolódva a harmadik feleknek nyújtható támogatások pályázati felhívásának elkészítésére, meghirdetésére, módosítására, felfüggesztésére és lezárására vonatkozóan tartalmaznak részletszabályokat. A pályázati felhívás a támogatást igénylők számára elkészített, a támogatási kérelmek benyújtásához szükséges alapvető információkat tartalmazó dokumentum, ezért mindamellett, hogy a szabályozás rögzíti az irányító hatóság pályázati felhíváshoz kapcsolódó feladatait, jogait és kötelezettségeit, tájékoztatást ad a támogatást igénylő szervezetek számára a pályáztatási folyamat lépéseiről, a különböző eljárási cselekmények feltételeiről, határidejéről. A jogszabályhelyek lépésről lépésre bemutatják a pályáztatás azon folyamatát mely a pályázati felhívás tervezetének elkészítéstől a meghirdetésig tart, valamint ismertetik az irányító hatóság valamennyi pályázati felhívással kapcsolatos intézkedési lehetőségét és azok feltételeit.

A pályáztatási folyamat következő lépése a támogatási kérelem, azaz a pályázat benyújtása a támogatást igénylő részéről, mellyel a pályázati felhívásra válaszul pénzügyi támogatást kér projektjének megvalósításhoz. Tekintettel arra, hogy támogatás kizárólag kérelemre nyújtható és a kérelemben foglalt információk alapján születhet döntés a támogatás odaítéléséről, ezért szükséges, hogy a rendelet rögzítse a benyújtás szükségességét, valamint utaljon a támogatást igénylők lehetséges körére. A részletszabályokat az egyes pályázati felhívások tartalmazzák.

A rendelkezések a pályáztatási folyamat következő lépéseként a támogatási kérelemben foglaltak ellenőrzésére, a támogatási kérelem jogosultsági ellenőrzésére és tartalmi értékelésére vonatkozó szabályokat rögzítik.

A jogosultsági ellenőrzés célja annak megállapítása, hogy a támogatást igénylő jogosult-e a támogatásra. Ez biztosítja, hogy a források a megfelelő jogosultakhoz kerüljenek, és elkerülhetőek legyenek a visszaélések. A jogosultsági ellenőrzés jelentősége több szempontból is megközelíthető, egyrészt segít elkerülni a jogosulatlan kifizetéseket, így a rendelkezésre álló források hatékonyabban használhatók fel, másrészt a jogosultsági ellenőrzés garantálja, hogy csak azok kapják meg a támogatást, akik a feltételeknek megfelelnek, növelve ezzel a rendszer igazságosságát és átláthatóságát.

A jogosultsági ellenőrzés keretében a benyújtott kérelmek formai ellenőrzésére kerül sor. Nem támogathatók azok a kérelmek, amelyek esetében a pályázó, a projekt vagy a támogatási kérelem a pályázati felhívásban meghatározott jogosultsági szempontoknak nem felel meg. A tartalmi értékelés megkezdésének feltétele, hogy a támogatási kérelem megfeleljen a jogosultsági szempontoknak.

A rendelkezések rögzítik a jogosultsági értékelés során történő hiánypótlás szabályait, valamint a nem megfelelő kérelmek tekintetében hozható elutasító támogatói döntés lehetőségét.

A formai szempontból megfelelő pályázatokat tartalmi szempontból értékeli az irányító hatóság az előre meghatározott szempontrendszer alapján. A pályázatok tartalmi értékelése azt vizsgálja, hogy a pályázat tartalma megfelel-e a pályázati felhívásban meghatározott kritériumoknak és céloknak. Ez magában foglalja a pályázatban szereplő információk minőségének, megalapozottságának és a projekt megvalósíthatóságának értékelését. A tartalmi értékelés alapja az értékelési szempontrendszer, melyet a pályázati felhívás tartalmaz.

A jogszabályhelyek bemutatják a tartalmi értékelés folyamatát, melyben a tisztázó kérdésre és a szóbeli egyeztetésre, továbbá az újraértékelés lehetőségére, valamint az értékelést végző személyekre vonatkozó általános rendelkezések is helyet kapnak.

Az értékelési folyamat eredményeként az irányító hatóság az értékelt támogatási kérelmeket az értékelés során kapott pontszámuk szerint sorba rendezi, melynek alapján meghozható a támogatási döntés. A döntés meghozatalát a rendelet az NCC-HU vezetőjének hatáskörébe utalja. A rendelet ezen szakaszai rögzítik a támogatási döntésre vonatkozó részletszabályokat, így többek között a döntés határidejére, annak meghosszabbítására, a támogatási döntés által kiváltott joghatásra (kötelezettségvállalás), valamint a döntést rögzítő támogatói okiratra vonatkozó szabályokat. Tekintettel arra, hogy egyes projektek érintettek lehetnek állami támogatással, ezért szükséges a támogatáshalmozódás vizsgálatának kötelezettségét előírni az irányító hatóság számára.

Annak érdekében, hogy csak és kizárólag azon támogatást igénylők részesüljenek támogatásban, akik arra valóban érdemesek, a jogalkotó meghatározta azon kiemelt körülményeket, amelyek fennállása – pozitív támogatási döntés esetén is – kizárja a támogatói okirat kibocsátását az igénylő részére. Ezen esetkörök fennállása súlyos kockázatot jelent a támogatási összeg szabályos felhasználása tekintetében. A körülmények vizsgálata az irányító hatóság feladata a támogatói okirat kibocsátása előtt.

A támogatási jogviszony folyamán, a Kedvezményezettnek egyrészt kötelessége, másrészt joga, hogy a támogatói okiratban rögzített adatok tartalmát szabályozott keretek között módosítsa.

A megvalósulás folyamán bekövetkező esetleges változások a gondos tervezés mellett sem zárhatók ki, ugyanakkor – a támogatási jogviszony létrejöttét követően – az NCC-HU érdeke, hogy a projekt a támogatási program elvárásainak és szabályainak megfelelően megvalósuljon.

Az esetleges módosítások során az NCC-HU-nak tekintettel kell lennie a támogatási program elvárásainak történő megfelelésre, ami csak szabályozott keretek között történhet.

A jogszabályhelyek a támogatói okirat módosítására, valamint az ellenőrzésére vonatkozó részletszabályokat rögzítik.

A jogszabályhelyek a támogatási jogviszony megszűnésének, megszüntetésének módjára vonatkozóan állapítanak meg részletszabályokat.

A jogszabályhelyek a pénzügyi lebonyolításhoz kapcsolódó alapelveket tartalmazzák.

A 25. alcímben foglaltak elsősorban a támogatási programok forrásainak pénzügyi védelmét kívánják szolgálni, és megfelelni az átláthatóság és elszámoltathatóság elvének. Elvárás, hogy a források felhasználásának minden lépése nyomon követhető és nyilvános, a projektek és a pénzügyi tranzakciók átláthatóak legyenek, ami növeli a felelősségvállalást. A rendelkezéseknek kifejezett célja, hogy korlátozza az ideiglenes számlák használatát a pénzügyi tranzakciókhoz.

Az irányító hatóságnak ugyanakkor nem célja, hogy a Kedvezményezett külön bankszámlát nyisson, ezzel többletköltséget okozva. Az irányító hatóság kizárólag olyan számlaszámot fogad el a projekt megvalósításához kapcsolódó pénzügyi tranzakciókhoz, ami a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény szerinti cégnyilvántartásban nyilvántartott, valamely hitelintézetnél vezetett pénzforgalmi számla.

A jogszabályhelyek a támogatás fogadására és a támogatás terhére kifizetés teljesítésére szolgáló pénzforgalmi számla vonatkozásában állapítanak meg részletszabályokat.

E rendeletben szabályozott eljárásrendi lépések szinergiában állnak a monitoring és információs rendszer workflow folyamataival, ahol a Kedvezményezettek számára a pénzügyi lebonyolítás folyamán az esetlegesen felmerülő hibák és hiányosságok pótlására két alkalommal nyílik lehetőség. Nevezett eljárásrendi lépések összhangban állnak a támogatási programok elvárásaival, valamint az NCC-HU céljaival. Ezen alfejezet a pénzügyi lebonyolításhoz kapcsolódó eljárásrendi lépések kereteit biztosítja.

A jogszabályhelyek a pénzügyi lebonyolítás során alkalmazandó hiánypótlások és tisztázó kérdések vonatkozásában állapítanak meg részletszabályokat.

A támogatási programokhoz kapcsolódó projektek elszámolható költségei között azon költségek tervezhetők, amelyek a projekt támogatható tevékenységeihez kapcsolódnak, szerepelnek a pályázati felhívásban rögzített elszámolható költségek között, és megfelelnek az általános elszámolhatósági feltételeknek.

A konkrét elszámolhatósági szabályokat a pályázati felhívás és az útmutató tartalmazza, és ezen eszközök általános kereteit hivatott biztosítani ezen alfejezet.

A jogszabályhelyek az elszámolható költségekre vonatkozóan állapítanak meg részletszabályokat.

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1060 rendeletének (a továbbiakban: CPR rendelet) 42. szakaszában foglaltak szerint a kedvezményezetteknek nyújtott vissza nem térítendő támogatásokat illetően, a tagállamoknak egyre nagyobb mértékben kell alkalmazniuk az egyszerűsített költségelszámolási módszereket. A jelen rendelet által szabályozni kívánt támogatási programok ugyan közvetlenül nem tartoznak a CPR rendelet hatálya alá, de a CPR rendelet és a támogatási programok között fennálló szinergiák alapján az NCC-HU érvényesíteni kívánja a CPR egyes rendelkezéseit.

A jogszabályhelyek az egyszerűsített elszámolás szabályaira vonatkozó részletszabályokat rögzítik.

Az előre nem látható és elvárható gondos tervezés mellett nem tervezhető kiadások fedezetén túlmenően csak abban az esetben használható fel a képzett tartalék, ha a projekt alapvető céljainak teljesülését elősegítő, észszerűsítést célzó, valós igényeken alapuló módosítások miatt pótlólagos műszaki tartalom megvalósítása válik szükségessé, amelynek eredményeként a projekt keretében létrehozott szakmai tartalom kedvezőbb paraméterekkel bír (pl. tartósság, funkció, élettartam, terhelhetőség, kapacitás), ezáltal működtetése, fenntartása igazolhatóan hatékonyabbá, költségtakarékosabbá válik.

A képzett tartalék felhasználása csak korlátozottan és indokolt esetben lehetséges.

A jogszabályhelyek a tartalék felhasználására vonatkozó részletszabályokat rögzítik.

Az előfinanszírozási rendszer azt hivatott biztosítani, hogy a támogatott tevékenység elindításához szükséges likviditás rendelkezésre állásával támogassa a projekt sikeres megvalósulását, különös tekintettel közszféra szervezet kedvezményezettek esetén.

A támogatott tevékenységek előfinanszírozása ugyanakkor növeli a pénzügyi visszaélések kockázatát, ezért kizárólag korlátozottan, a fejezetben megfogalmazott elvárásoknak megfelelően alkalmazható.

A támogatási programok forrásainak pénzügyi védelmét kívánja szolgálni, hogy

– előleg csak akkor fizethető, ha a kedvezményezettet – közszféra szervezet kedvezményezett kivételével – a Nemzeti Adó- és Vámhivatal az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvényben meghatározott feltételek alapján megbízhatónak minősített, és szerepel a megbízható adózói adatbázisban, és

– az igényelhető előlegeket mérföldkövenként, az előlegigényléssel érintett mérföldkőhöz tervezett költségre megítélt támogatás legfeljebb 80%-a lehet.

A mérföldkövenként történő előlegigénylés célja egyrészt, hogy ösztönözze a Kedvezményezettet a szabályszerű és ütemterv szerinti megvalósításra azáltal, hogy a soron következő mérföldkőre jutó előleg csak akkor igényelhető, ha az addig tett vállalásai megvalósultak, és forrás felhasználásával elszámolt.

Másrészt csökkentse a pénzügyi kockázatok mértékét azáltal, hogy egy esetleges pénzügyi visszaélés esetén nem a megítélt támogatás 80%-a, hanem „csak” az adott mérföldkőre jutó támogatás 80%-a minősül kockázatosnak.

A magas támogatási előleg intenzitásának a célja, hogy – a Kormány szándékaival összhangban – az NCC-HU ezen kedvezménnyel is előnyöket biztosítson a rendesen adózó, vagyis jogkövető vállalkozások számára.

A jogszabályhelyek a támogatási előleggel kapcsolatos eljárások ellenőrzésére vonatkozó részletszabályokat rögzítik.

Az NCC-HU elsősorban a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) hatálya alá tartozó beszerzések esetén kívánja biztosítani a szállító részére szállítói előleg igénybevételének lehetőségét.

A szállítói előleg kifizetésének általános szabályai ugyanakkor nem térnek el a támogatási előleg szabályaitól. Ezen alfejezet a szállítói előleg igénybevételéhez kapcsolódó eljárásrendi szabályokat állapít meg.

A jogszabályhelyek a szállítói előleggel kapcsolatos eljárások ellenőrzésére vonatkozó részletszabályokat rögzítik.

A kedvezményezett kifizetési kérelmet kizárólag a támogatói okirat szerinti mérföldkő elérését követő tizenöt napon benyújtandó, a projekt műszaki-szakmai előrehaladását bemutató beszámolóval egybekötötten nyújthat be. Az intézkedés célja kettős. Egyrészt a mérföldkövek elérésének dátuma a támogatói okiratban rögzített, ezáltal az irányító hatóság a rendelkezésre álló humánerőforrását megfelelően tudja ütemezni annak érdekében, hogy az e rendeletben meghatározott határidők betartása biztosított legyen. Másrészt a támogatási programok forrásainak pénzügyi védelmét kívánja szolgálni, hogy kifizetés csak akkor teljesíthető, ha a Kedvezményezett által, az adott mérföldkőhöz kapcsolódó vállalásai maradéktalanul teljesültek, a kapcsolódó költségek alátámasztottak.

A kifizetési kérelem és a beszámoló ok-okozati összefüggésben állnak, vagyis önállóan sem beszámoló, sem kifizetési kérelem nem nyújtható be. A beszámolóhoz kötött kifizetési kérelem esetén a támogatás folyósításának feltétele pedig a beszámoló elfogadása.

A jogszabályhelyek az időközi és záró kifizetési kérelemre, valamint a beszámolóhoz kapcsolódó eljárások ellenőrzésére vonatkozó részletszabályokat rögzítik.

Ezen alfejezet szükségessége elsősorban a támogatási programok forrásainak pénzügyi védelmét kívánja szolgálni. Az NCC-HU felelőssége és kötelessége, hogy a támogatási programok forrását biztosítsa mind az Európai Unió, mind pedig a Magyar Kormány pénzügyi érdekeinek a védelmét.

Ennek érdekében az NCC-HU az általa támogatott projektek szabályszerű megvalósulását folyamatba építetten, dokumentumalapú ellenőrzés keretében vizsgálja. A dokumentumalapú ellenőrzés során tartalmi és formai szempontból ellenőrzi a kedvezményezett által benyújtott kifizetési kérelmet, beszámolót és az azokat alátámasztó dokumentumokat.

A jogszabályhely a részletezett ellenőrzési szempontok szabályait határozza meg.

A jogszabályhelyek a támogatás kifizetésére vonatkozó, azon technikai szabályok és eljárások összességét rögzítik, amelyek alapján a támogatás kifizetésére sor kerülhet.

A projekt fizikailag befejezett, amennyiben a projekt keretében támogatott valamennyi tevékenység a támogatói okiratban meghatározottak szerint, a pályázati felhívásban meghatározott feltételek mellett teljesült. A projekt fizikai befejezésének időpontja az a nap, amikor a projekt utolsó támogatott tevékenysége megvalósul. A projekt fizikai befejezésének időpontja ugyanakkor nem jelenti a projekt lezárását. A projekt lezárásához elengedhetetlen a pénzügyi szempontok alapján történő záró ellenőrzés.

A jogszabályhelyek a pénzügyi zárás ellenőrzésére vonatkozó részletszabályokat rögzítik.

A jogszabályhelyek a közbeszerzési eljárások ellenőrzésére vonatkozó részletszabályokat rögzítik.

A támogatás megítélése esetén a projekt megvalósításába bevonandó vállalkozót, szolgáltatót vagy eladót versenyeztetéssel kell kiválasztani. Ez azt jelenti, hogy bizonyos esetekben a Kbt. szabályai szerint, más esetekben pedig egyéb – pályázati útmutatóban meghatározott – módon kell megtörténnie a kiválasztásnak. A projekt megvalósítása során a támogatást igénylőknek / kedvezményezetteknek kiemelt figyelmet kell fordítaniuk a beszerzések során – akár közbeszerzési eljárásra, akár egyéb módszerrel megvalósuló beszerzésre kerül sor – a közpénzek észszerű felhasználására, a verseny tisztaságára, esélyegyenlőségre, nyilvánosságra és egyenlő elbánás elvére. A projekt végrehajtása során a Kbt. hatálya alá tartozó beszerzések esetén a kedvezményezett felelőssége betartani a közbeszerzési törvény előírásait.

Az NCC-HU a harmadik feleknek nyújtott támogatások felhasználása során nem kötelezi a kedvezményezetteket közbeszerzési eljárás lefolytatására, azonban azon kedvezményezettek, melyek a Kbt. hatálya alá tartoznak, kötelesek a Kbt. és vonatkozó végrehajtási rendeletei alapján eljárni beszerzési igényeik kielégítése során.

Mivel a támogatások célcsoportja elsősorban a kis- és középvállalkozások, a közbeszerzések várható száma elhanyagolható, sőt az is előfordulhat, hogy egyetlen közbeszerzési eljárás sem kapcsolódik majd a projektek megvalósításához. Annak érdekében azonban, hogy jogszabálysértő közbeszerzési eljáráshoz kapcsolódó költség semmiképpen ne kerüljön elszámolásra, a jogalkotó szükségesnek tartja a közbeszerzési eljárások szabályszerűségének ellenőrzését a kifizetések előtt. A szabályozás kizárólag azon eljárástípusokat emeli ki, melyek esetlegesen előfordulhatnak a projektmegvalósítás során, különös tekintettel a tervezett kedvezményezetti körre. Tekintettel a támogatni tervezett projektek nagyságára és időtartamára, valamint a támogatási összegek mértékére, továbbá arra, hogy a szabályozás értelmében a kedvezményezett részére támogatás – a támogatási előleg kifizetése kivételével – csak a támogató tartalmú utóellenőrzési jelentés megléte esetén fizethető ki, a kívánt cél – a beszerzések becsült értékétől és az eljárás típusától függetlenül – utóellenőrzéssel elérhető. Az előzetes, folyamatba épített ellenőrzés elhanyagolható előnye mellett szükségtelenül lassítaná a projektek megvalósítását.

Az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló (EU, Euratom) 2024/2509 európai parlamenti és tanácsi rendeletben foglaltak alapján annak biztosítására, hogy gyakorolhassák a védelemhez való jogukat, a résztvevők és a címzettek számára lehetővé kell tenni, hogy a jogaikat hátrányosan befolyásoló bármely intézkedés elfogadását megelőzően benyújtsák észrevételeiket, és tájékoztatni kell őket az intézkedés megtámadására rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőségekről.

Az elvárásoknak megfelelően a támogatást igénylő, a kedvezményezett a támogatási kérelem benyújtásának időpontjától kifogást nyújthat be a lebonyolításban részt vevő szervezeti rendszer valamely folyamatot (vagy részfolyamatot) lezáró döntése ellen.

Az NCC-HU kiemelt célja, hogy az általa meghozott döntések ellen benyújtott kifogások elbírálása során maradéktalanul érvényesüljenek az összeférhetetlenséggel kapcsolatos elvárások, valamint a professzionális szemléletmód.

Az eljárás során született döntés ellen jogorvoslat bírósági eljárás útján kezdeményezhető.

A jogszabályhelyek a fent részletezett eljárások ellenőrzésére vonatkozó részletszabályokat rögzítik.

Ezen fejezet szükségességét elsősorban a támogatási programok forrásainak pénzügyi védelmét kívánja szolgálni. Az NCC-HU felelőssége és kötelessége, hogy a támogatási programok forrását biztosítsa mind az Európai Unió, mind pedig a Magyar Kormány pénzügyi érdekeinek a védelmét.

Az NCC-HU az általa támogatott projektek szabályszerű megvalósulását folyamatba építetten, dokumentumalapú ellenőrzés keretében vizsgálja. A vizsgálat során feltárt, a szabálytalanság elkövetésére utaló tények, körülmények vagy dokumentumok – amelyek alapján megalapozottan lehet következtetni a szabálytalanság tényállási elemeinek fennállására – a szabálytalansági gyanú alapját képezhetik. Az ellenőrzéstől függetlenül a szabálytalanság gyanúját bárki bejelentheti.

A szabálytalansági döntés ellen jogorvoslat bírósági eljárás útján kezdeményezhető.

A jogszabályhelyek a szabálytalansági eljárás teljes folyamatára vonatkozó részletszabályokat rögzítenek.

A támogatás jogosulatlan igénybevétele, jogszabálysértő vagy nem rendeltetésszerű felhasználása, továbbá a támogatás visszavonása, a támogatói okirattól történő elállás vagy annak felbontása esetén a kedvezményezett a jogosulatlanul igénybe vett támogatást köteles visszafizetni.

A jogszabályhelyek a követeléskezelési eljárás teljes folyamatára vonatkozó részletszabályokat határoznak meg.

A folyamatba épített ellenőrzés részeként az irányító hatóság kockázatelemzésen alapuló mintavételezéssel kiválasztott projektek vonatkozásában helyszíni ellenőrzést végezhet, mely a támogatói okirat kiadása után rendelhető el, tervezhetősége szerint lehet tervezett vagy rendkívüli helyszíni ellenőrzés. A helyszíni ellenőrzést az irányító hatóság által megbízólevéllel megbízott legalább két fő végzi. A helyszíni ellenőrzés helyszínét tekintve történhet a projekt megvalósulásának helyszínén, online, vagy az NCC-HU bejegyzett székhelyén vagy telephelyén.

Az irányító hatóság rendkívüli helyszíni ellenőrzést rendelhet el, ha a projektmegvalósítás során felmerült információk ezt indokolják.

A jogszabályhelyek a helyszíni ellenőrzés teljes folyamatára vonatkozó részletszabályokat határoznak meg.

A támogatásból megvalósuló fejlesztések központi monitoringjáról és nyilvántartásáról szóló 60/2014. (III. 6.) Korm. rendelet alapján az NCC-HU a Fejlesztéspolitikai Adatbázis és Információs Rendszer (a továbbiakban: monitoring és információs rendszer), illetve annak alrendszere útján tervezi végezni a pályáztatást mind az NCC-HU által biztosított támogatások, mind a kompetenciaközösségi tagsági jogviszony vonatkozásában.

A jogszabályhelyek a monitoring és információs rendszer működésére vonatkozó részletszabályokat határoznak meg.

A kompetenciaközösségi tagsági jogviszony eljárásrendje az NCC-HU által nyújtott támogatások vonatkozásában kialakított eljárásrend mintájára került meghatározásra. Az Általános szabályok alcímben megjelölésre került, hogy a harmadik feleknek nyújtandó támogatás esetében használt fogalmak helyett mely fogalmakat kell érteni a kompetenciaközösségi tagsági jogviszony vonatkozásában.

Az Általános szabályok alcímben rögzítésre kerül, hogy kompetenciaközösségi tagnak lehetősége van az általa benyújtott dokumentumokban a nyilvánvaló hibát javítani.

Általános szabályként került meghatározására, hogy a kompetenciaközösségi tagsági jogviszony vonatkozásában felmerülő eljárásrend folyamán a szervezeti rendszer és a tagságot kérelmező, a kompetenciaközösségi tag között a kommunikáció főszabály szerint elektronikusan történik a monitoring és információs rendszeren keresztül. A monitoring és információs rendszer lehetőséget biztosít arra, hogy tagságot kérelmező benyújtsa kérelmét és a szükséges dokumentumokat kompetenciaközösségi tagsági jogviszony létesítése céljából. A monitoring és információs rendszeren keresztül a szervezeti rendszer értesíteni tudja a tagságot kérelmezőt, milyen eljárásrendi cselekményt teljesített sikerrel, milyen adatok, dokumentumok hiánypótlására van szükség adott esetben, valamint milyen döntés született a tagsági kérelem elbírálása tárgyában. A monitoring és információs rendszer használata biztosítja a transzparens, hiteles és a jogszabályoknak megfelelő működést.

A határidő alcímben rögzítésre kerül, hogyan kerül számításra a határidő, valamint a határidő elmulasztása vagy késedelem jogkövetkezményei mikor állnak be.

A rendelkezések biztosítják, hogy a kompetenciaközösségi tagsági kérelmek elbírálása során kizárható legyen minden olyan személy, aki a döntéshozatal során összeférhetetlenség miatt nem lenne képes az ügy elfogulatlan megítélésére. A szabályok a közpénzek felhasználására, az esélyegyenlőség biztosítására, valamint a közbizalom megőrzésére tekintettel a hazai és uniós jó gyakorlatok alapján kerültek megfogalmazásra.

A rendelkezések biztosítják, hogy a kompetenciaközösségi tagság iránti kérelmek benyújtásának feltételei nyilvánosak és átláthatók legyenek. A szabályok garantálják, hogy a tagsági felhívás megfeleljen az ECCC rendelet célrendszerének, valamint az uniós és nemzeti jogszabályoknak. A felhívás közzétételi helyeinek meghatározása elősegíti a széles körű tájékoztatást és az esélyegyenlőséget.

A rendelkezések rögzítik, hogy mely szervezetek nyújthatnak be tagsági kérelmet, hogyan történik a kérelmek benyújtása, és milyen módon zajlik azok elbírálása. A rendelkezés biztosítja a folyamatos kérelmezési lehetőséget, és meghatározza az eljárási kereteket, ideértve az érkezési sorrend szerinti elbírálást is.

A rendelkezések célja annak biztosítása, hogy kizárólag a jogosultsági feltételeknek megfelelő szervezetek válhassanak a kompetenciaközösség tagjává. A hiánypótlási lehetőség biztosítása szolgálja a kérelmezők jogbiztonságát, míg a határidők a hatékony ügyintézést segítik.

A rendelkezések rögzítik, hogy a kompetenciaközösségi tagsági kérelmek elbírálása jogosultsági és tartalmi szempontok alapján történik, amely szempontrendszer a tagsági felhívásban kerül megjelenítésre. A rendelkezés biztosítja, hogy a kiválasztás a kompetenciaközösség céljaival összhangban történjen, és az értékelés során mind mérlegelést nem igénylő, mind mérlegelést igénylő szempontok is figyelembevételre kerüljenek. Ez elősegíti a kérelmek sokoldalú és megalapozott vizsgálatát, valamint a jogszerű, arányos és célhoz kötött döntéshozatalt.

A szabályozás célja, hogy az NCC-HU kizárólag olyan szervezeteket vegyen fel a kompetenciaközösségbe, amelyek a legalkalmasabbak az együttműködésre, és amelyek tevékenysége a közösségi célok elérését hatékonyan támogatja. A rendelkezés hangsúlyozza, hogy a kiválasztás során figyelembe kell venni az együttműködés költséghatékonyságát, fenntarthatóságát és eredményességét, valamint azt, hogy a tagok valóban hozzá tudnak járulni az ECCC rendeletben meghatározott célkitűzésekhez.

A rendelkezések egyértelművé teszik, hogy a tartalmi értékelést az NCC-HU végzi, ezzel is biztosítva a szakmai szempontok és az egységes gyakorlat érvényesülését. A szabályozás lehetőséget ad arra is, hogy az értékelésbe bevont személyek körét az NCC-HU vezetője határozza meg, figyelembe véve az adott eljárás összetettségét és az értékeléshez szükséges szakértelmet.

A rendelkezések célja annak rögzítése, hogy mikor és milyen módon jön létre a kompetenciaközösségi tagsági jogviszony. A rendelkezések világossá teszik, hogy a tagság a nyilvántartásba vétellel és annak visszaigazolásával keletkezik, valamint azt, hogy ez milyen jogokkal és kötelezettségekkel jár.

A tagsági jogviszony fenntartása érdekében a tag köteles bejelenteni az adataiban bekövetkező változásokat, és együttműködni az NCC-HU-val a változás következményeinek kezelésében. Az NCC-HU felhatalmazást kap arra, hogy indokolt esetben a bejelentés elmaradása esetén is megtegye a szükséges intézkedéseket, ezzel elősegítve a közösségi nyilvántartás pontosságát és hitelességét. A hiánypótlási eljárás és az intézkedési határidők előírása az eljárás kiszámíthatóságát szolgálja.

Az NCC-HU felhatalmazást kap arra is, hogy éves ellenőrzés keretében rendszeresen vizsgálja a tagsági feltételek meglétét. Ez lehetőséget ad arra, hogy a közösség összetétele folyamatosan megfeleljen a jogszabályi és szakmai elvárásoknak, és megelőzhető legyen a feltételeknek nem megfelelő tagok bennmaradása a rendszerben.

A rendelet célja, hogy a kompetenciaközösségi tagsági jogviszonnyal kapcsolatos eljárások kifogás- és szabálytalanságkezelési folyamatai átlátható és egységes keretek között történjenek. Ennek érdekében a rendelet a harmadik fél részére nyújtandó pénzügyi támogatásokkal (FSTP) összefüggő kifogás- és szabálytalanságkezelés szabályait vonatkoztatja a kompetenciaközösségre, a tagsági jogviszony sajátosságaihoz igazított eltérésekkel.

A szabálytalanságkezelési rendelkezések lehetővé teszik az NCC-HU számára, hogy feltárja és megfelelően kezelje a tagsági jogviszony létesítésével, fenntartásával vagy megszüntetésével kapcsolatos jogsértéseket, biztosítva ezzel a kompetenciaközösség integritását, valamint az ECCC rendeletben meghatározott célok megvalósítását.

Az FSTP szabályok alkalmazása a szükséges fogalmi illesztésekkel biztosítja, hogy a kifogás- és szabálytalanságkezelés rendszere koherens, a kompetenciaközösségi tagság sajátos jogi és szakmai követelményeihez igazított legyen. Az eltérések pontos megjelölése a gyakorlati végrehajtás transzparenciáját és egyértelműségét szolgálja.

A monitoring és információs rendszer biztosítja a kompetenciaközösségi jogviszony vonatkozásában felmerülő eljárásrendi cselekmények átlátható módon, elektronikus úton való kezelését mind a tagságot kérelmező, mind pedig a tagsági kérelmet elbíráló oldalán.

A kompetenciaközösségi tagsági jogviszony megszüntetésére vonatkozó rendelkezések biztosítják, hogy a kompetenciaközösségi tagság a tag kezdeményezésére megszűnhessen, illetve az NCC-HU törölhesse a tagságot, ha a tag már nem felel meg a Kiberbiztonsági tv.-ben, az e rendeletben és az NCC-HU által a tagsági felhívásban meghatározott jogosultsági, valamint a tartalmi feltételeknek, vagy súlyosan megszegi a tagi kötelezettségeit.

A kompetenciaközösségi tagsági jogviszony teljes életciklusának szabályozása biztosítja a kiberbiztonsági kompetenciaközösség hatékony működését, valamint az uniós és hazai célkitűzések elérését.

Hatályba léptető rendelkezés.

Jogharmonizációs záradék.