2025. évi XLVIII. törvény indokolás

Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (6) bekezdése, továbbá a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. §-a alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.

A törvény alapelveket rögzít, továbbá többféle lehetőséget nyújt az önkormányzatoknak arra, hogy az önazonosság érvényesítése érdekében jogvédelmi eszközökkel éljenek. A jogszabály rögzíti, hogy a jogvédelmi eszközök célja a honos települési közösség önvédelmének előmozdítása. Jogvédelmi eszközt a település lakosságszáma, mérete nem kívánt növekedésének, vagy a települési közösség betelepülés miatti összetétel-változásának alakítása és szabályozása érdekében vehetnek igénybe az önkormányzatok.

A törvény tárgyi hatálya a helyi önazonossághoz való jog tartalmát, érvényesítési eszközeit, valamint a jogérvényesítés rendjét állapítja meg. Személyi hatálya a települési önkormányzatokra, valamint a betelepülőkre terjed ki.

A rendelkezés rögzíti, hogy a törvény célja a honos települési közösség önvédelmének előmozdítása, vagyis annak biztosítása, hogy a helyi lakosság megőrizhesse társadalmi, gazdasági és kulturális önazonosságát a külső hatásokkal szemben, ha a közösségek esszenciális kulturális és társadalmi értékeiket fent kívánják tartani, ellenállva ezáltal azoknak a változásoknak, amelyek az életmódjuk gyökeres átalakulását idézhetik elő.

Az értelmező rendelkezések meghatározzák a helyi önazonosság keretében alkalmazott legfontosabb fogalmakat.

A rendelkezés elvi éllel kimondja a hátrányos megkülönböztetés tilalmát a helyi önazonosság jogvédelmi eszközeinek alkalmazása során, valamint rögzíti, hogy a csoportok közti különbségtétel ésszerű indokok mentén, az egyenlő bánásmód követelményével összhangban lehetséges. Egyebekben deklarálja a joggal való visszaélés tilalmát.

A rendelkezés az önkormányzat szabályozási szabadságát határozza meg, amelynek keretében rögzíti, hogy az önkormányzat e törvény keretei között szabadon dönthet a jogvédelmi eszköz igénybevételéről, a mentességek bevezetéséről. Rögzíti továbbá, hogy az önkormányzat rendeletében e törvény jogvédelmi eszközei közül akár egyszerre többet is alkalmazhat.

Míg a személyi jogvédelmi eszköz településrészre is bevezethető, addig a dologi jogvédelmi eszköz a település teljes területére alkalmazandó.

A rendelkezés keretet ad annak, hogy a lakcímlétesítés tilalmának alkalmazása esetén a helyi önkormányzatnak milyen szempontok szerint szükséges mérlegelnie azt, hogy a bevezetni szánt korlátozás szükséges-e, valamint arányban áll-e a helyi közösség önazonosságának megvédésre irányuló törekvésekkel.

A rendelkezés a jogvédelmi eszközök alkalmazása alóli mentesülést határozza meg. A törvény lehetőséget ad a helyi közösségekből származók, valamint a közösséghez tartozók hozzátartozói számára, hogy az e törvényben meghatározott jogvédelmi eszközök alól mentesüljenek. Szintén mentesülnek a törvény alkalmazása alól, azok, akik hivatásuk, foglalkozásuk, élethelyzetük, vagy egyéb ésszerű indok alapján átmeneti jelleggel az adott településen élnek.

A helyi önazonosság védelmének eszközeként a helyi önkormányzat a törvényben meghatározott személyi és dologi jogvédelmi eszközt alkalmazhat.

A rendelkezés biztosítja a helyi közösségek önazonosságának védelmét, azzal, hogy a törvény szűk körben határozza meg az elővásárlásra jogosultak körét.

A törvény a más jogszabály alapján elővásárlásra jogosult személyek – figyelemmel a törvény jogpolitikai céljaira – elővásárlási jogát abban az esetben teszi gyakorolhatóvá, ha a helyi közösség azzal nem élt, valamint az azonos jogosulti csoportba tartozó elővásárlásra jogosultakon belül végez priorizálást, aszerint, hogy a jogosult milyen jogosultságokkal kötődik a helyi közösséghez.

A helyi önazonosság megőrzéséhez szükséges biztosítani a helyi önkormányzatnak azt a lehetőséget, hogy dönthessen arról, hogy a településre betelepülő számára lakcím nem létesíthető, vagy kizárólag az önkormányzat rendeletében meghatározott feltétellel létesíthető.

A helyi önkormányzat jogvédelmi eszközként, rendeletében betelepülési hozzájárulás fizetéséhez kötheti a betelepülést.

A rendelkezés rögzíti, hogy a jogvédelmi eljárásokban az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltéréssel kell alkalmazni. Egyebekben lehetőséget ad a helyi önkormányzatnak, hogy rendeletében az Ákr., valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény eljárási rendelkezéseit kiegészítse.

Meghatározza a helyi önazonosság védelme érdekében lefolytatható eljárástípusokat.

Az önkormányzat jogvédelmi eszközök alkalmazásával kapcsolatos jogköreit a képviselő-testület gyakorolja – amely jogkör kizárólag a bizottságra ruházható át –, de az egyszerűsített eljárás lefolytatására a jegyző is felruházható hatáskörrel.

A jogvédelmi eljárás a betelepülni szándékozó kérelmére indul meg. A rendelkezés lehetővé teszi, hogy a betelepülni szándékozóval együtt a házastárs, a vér szerinti, az örökbefogadott és a nevelt gyermek, valamint az egy háztartásban élő közeli hozzátartozó közös kérelmet terjesszen elő a betelepülés érdekében.

A tényállás tisztázásával és a bizonyítással kapcsolatos szabályokat rögzíti.

A rendelkezés lehetőséget biztosít arra, hogy a betelepülési kérelem elbírálása érdekében a helyi önkormányzat a rendeletében előírhassa a betelepüléssel összefüggő egyedi döntést megelőző személyes meghallgatást.

A rendelkezés rögzíti, hogy a jogvédelmi eljárásban az ügyintézési határidő 30 nap, amely további 30 nappal meghosszabbítható. Meghatározza továbbá a helyi önkormányzatnak a döntéssel kapcsolatos egyéb jogait és kötelességeit is.

A méltányossághoz kapcsolódó szabályokat rögzíti.

Rendelkezik arról az esetről, ha a betelepülő a betelepülés feltételeként egyoldalúan előírt vagy vállalt, vagy közigazgatási szerződésben rögzített kötelezettségeit felhívás ellenére nem teljesítette.

A jogkövetkezményeket, valamint az önkormányzat által alkalmazható szankciókat rögzíti, így azt is, hogy a közigazgatási bírság kiszabását megelőzően a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvényben meghatározott figyelmeztetés nem alkalmazható, hiszen az engedély nélküli lakcímlétesítésre irányuló jogsértés jellemzően nem ismétlődő jelleggel valósul meg, tehát azt nem lehet enyhébb szankcióval büntetni.

Felhatalmazó rendelkezés.

Hatálybaléptető rendelkezés.

Átmeneti rendelkezés.

Sarkalatosságra vonatkozó rendelkezés.