488/2025. (XII. 31.) Korm. rendelet
488/2025. (XII. 31.) Korm. rendelet
a bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomasszából előállított tüzelőanyagok fenntarthatósági követelményeiről és igazolásáról szóló 821/2021. (XII. 28.) Korm. rendelet módosításáról
[1] Magyarország a közlekedési energiafelhasználás legalább multiplikátorokkal számolt negyedét megújuló forrásokból tervezi biztosítani 2030-ra. E célérték fokozatos elérése érdekében az ágazati rendelkezések 2026-ra kötelező megújulóüzemanyag-részarányt írnak elő. Az iparági szereplőket sávos bírságolási és zöldtöltési igazolási rendszer is az előírások teljesítésére ösztönzi.
[2] A Kormány a megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló 2010. évi CXVII. törvény 13. § (1) bekezdés b), g)–j), p), u), v) és x) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § (1) A bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomasszából előállított tüzelőanyagok fenntarthatósági követelményeiről és igazolásáról szóló 821/2021. (XII. 28.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 821/2021. (XII. 28.) Korm. rendelet] 1. § 20. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E rendelet alkalmazásában)
(2) A 821/2021. (XII. 28.) Korm. rendelet 1. §-a a következő 25b. ponttal egészül ki:
(E rendelet alkalmazásában)
2. § A 821/2021. (XII. 28.) Korm. rendelet 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. § (1) A bioüzemanyagok, a folyékony bio-energiahordozók és a biomasszából előállított tüzelőanyagok akkor vehetők figyelembe az (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelv 29. cikk (1) bekezdés a), b) és c) pontjában meghatározott célok tekintetében, ha az ezek alapanyagaként felhasznált biomassza igazoltan fenntarthatóan kerül megtermelésre vagy előállításra, és
a) a 2015. október 5-én vagy annál korábban üzembe helyezett létesítmények esetében a bioüzemanyagok, a közlekedési ágazatban használt biogáz és folyékony bio-energiahordozók használatával elért üvegházhatású gázkibocsátás (a továbbiakban: ÜHG) elkerülés mértéke legalább 50%;
b) a 2015. október 6. és 2020. december 31. között üzembe helyezett létesítményekben előállított bioüzemanyagok, a közlekedési ágazatban használt biogáz és a folyékony bio-energiahordozók esetében legalább 60% az ÜHG elkerülés mértéke;
c) a 2021. január 1-jét követően üzembe helyezett létesítményekben előállított bioüzemanyagok, a közlekedési ágazatban használt biogáz és folyékony bio-energiahordozók esetében legalább 65% az ÜHG elkerülés mértéke;
d) a 2023. november 20-át követően működésbe lépett létesítményekben használt, biomasszából előállított tüzelőanyagokból termelt villamos energia, fűtő- és hűtőenergia esetében legalább 80% az ÜHG elkerülés mértéke;
e) a 2021. január 1. és 2023. november 20. között működésbe lépett, legalább 10 MW teljes névleges bemenő hőteljesítményű létesítményekben használt, biomasszából előállított tüzelőanyagokból termelt villamos energia, fűtő- és hűtőenergia esetében legalább 70% az ÜHG elkerülés mértéke 2029. december 31-ig és legalább 80% 2030. január 1-jétől;
f) a 2021. január 1. és 2023. november 20. között működésbe lépett, legfeljebb 10 MW teljes névleges bemenő hőteljesítményű létesítményekben használt, gáznemű biomasszából előállított tüzelőanyagokból termelt villamos energia, fűtő- és hűtőenergia esetében legalább 70% az ÜHG elkerülés mértéke azelőtt, hogy 15 éve működnének, és legalább 80% azt követően, hogy 15 éve működnek;
g) a 2021. január 1. előtt működésbe lépett, legalább 10 MW teljes névleges bemenő hőteljesítményű létesítményekben használt, biomasszából előállított tüzelőanyagokból termelt villamos energia, fűtő- és hűtőenergia esetében legalább 80% az ÜHG elkerülés mértéke azt követően, hogy 15 éve működnek, legkorábban 2026. január 1-jétől és legkésőbb 2029. december 31-től kezdődően;
h) a 2021. január 1. előtt működésbe lépett, legfeljebb 10 MW teljes névleges bemenő hőteljesítményű létesítményekben használt, gáznemű biomasszából előállított tüzelőanyagokból termelt villamos energia, fűtő- és hűtőenergia esetében legalább 80% az ÜHG elkerülés mértéke azt követően, hogy 15 éve működnek, legkorábban 2026. január 1-jétől kezdődően.
(2) A nem biológiai eredetű megújuló üzemanyagokból előállított energia akkor vehető figyelembe megújulóüzemanyag-részarányban, ha a nem biológiai eredetű megújuló üzemanyagok használatából eredő ÜHG-megtakarítás legalább 70%.
(3) A széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyagokból származó energia csak akkor vehető figyelembe a megújulóüzemanyag-részarányban, ha a széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyagok használatából eredő ÜHG-megtakarítás legalább 70%.
(4) Az üvegházhatású gázok kibocsátásában a nem biológiai eredetű, megújuló energiaforrásokból származó, közlekedési célú üzemanyagok használatából eredően elért megtakarításnak 2022. január 1-jétől el kell érnie legalább a 70%-ot.
(5) Az (1) bekezdésben meghatározott ÜHG elkerülés mértékét a 21. §-ban rögzített fosszilis komparátorhoz kell viszonyítani.
(6) A hulladékból és – a mezőgazdasági, akvakultúrából származó, halgazdálkodási és erdészeti maradványanyagoktól eltérő – maradványanyagokból előállított bioüzemanyagoknak, folyékony bio-energiahordozóknak és biomasszából előállított tüzelőanyagoknak csak az (1)–(3) bekezdésben meghatározott üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítási kritériumnak kell megfelelniük ahhoz, hogy azokat az (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelv 29. cikk (1) bekezdés a), b) és c) pontjaiban említett célokhoz figyelembe vegyék. Ez a rendelkezés azon hulladékokra és maradványanyagokra is vonatkozik, amelyeket a bioüzemanyaggá, folyékony bio-energiahordozóvá vagy biomasszából előállított tüzelőanyaggá való további átalakítás előtt valamilyen egyéb termékké dolgoznak fel.
(7) Egy létesítmény üzemel, ha már ténylegesen megkezdte a bioüzemanyagok, a folyékony bio-energiahordozók, vagy a biomasszából előállított tüzelőanyagok előállítását.
(8) A bioüzemanyagok vagy a folyékony bio-energiahordozók vagy a biomasszából előállított tüzelőanyagok fenntarthatósági követelményeit abban az esetben kell teljesíteni, ha azokat bármely, az Európai Unió által kitűzött cél elérése érdekében, a 9. § (3)–(4b) bekezdésében meghatározott megújulóüzemanyag bekeverési kötelezettség teljesítése érdekében figyelembe veszik.
(9) A biomasszából előállított tüzelőanyagok akkor felelnek meg az e rendeletben meghatározott fenntarthatósági és ÜHG megtakarítási követelményeknek, ha azokat
a) szilárd biomassza tüzelőanyagok esetében legalább 7,5 MW teljes névleges bemenő hőteljesítményű, villamos energiát, fűtő- és hűtőenergiát előállító létesítményekben;
b) gáznemű biomassza tüzelőanyagok esetében legalább 2 MW teljes névleges bemenő hőteljesítményű, villamos energiát, fűtő- és hűtőenergiát előállító létesítményekben; vagy
c) gáznemű biomassza tüzelőanyagot előállító létesítményekben
állítják elő.
(10) A (9) bekezdés c) pontja azokra a létesítményekre alkalmazandó, amelyekben az átlagos biometán-áramlási sebesség normál hőmérsékleti és nyomási körülmények között, 0 °C-on és 1 bar légköri nyomáson mérve 200 m3 metánegyenérték/h feletti. Ha a biogáz metán és nem éghető egyéb gázok keverékéből áll, a metánáramlási sebesség – a 200 m3 metánegyenérték/h küszöbérték – a metán keveréken belüli térfogati részarányával arányosan átszámításra kerül.
(11) A Büat. 2. §-ában meghatározott tagállami cél teljesítésének a közlekedési szektorban történő meghatározásához a 3. mellékletben meghatározott számítási szabályok alkalmazandóak.
(12) A települési hulladékból előállított villamos energiára, fűtőenergiára és hűtőenergiára nem vonatkoznak az (1) bekezdésben meghatározott üvegházhatású gázkibocsátás-megtakarítási kritériumok.”
3. § (1) A 821/2021. (XII. 28.) Korm. rendelet 9. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az üzemanyag-forgalmazó köteles a (3)–(4a) bekezdésben meghatározott megújulóüzemanyag-részarányra vonatkozó forgalmazási kötelezettségnek eleget tenni.”
(2) A 821/2021. (XII. 28.) Korm. rendelet 9. § (3)–(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) A kötelező megújulóüzemanyag-részarány mértéke 2026. január 1. és 2026. december 31. közötti időszakban 9,1%, ezen belül
a) a 95-ös kísérleti oktánszámú motorbenzin esetében a kötelező bioetanol-részarány mértéke minimum 6,1%, amelyből legfeljebb 1 százalékpont teljesíthető biometanollal vagy bio-metil-tercier-butiléterrel;
b) a dízelgázolaj esetében a kötelező bioüzemanyag-részarány mértéke minimum 9,6%, amelyből a hidrogénnel kezelt növényi olajok részarányának mértéke minimum 0,4%;
c) a 2. melléklet 1. pontjában felsorolt alapanyagokból előállított fejlett bioüzemanyagok, biogázok kötelező minimális részaránya 1%.
(4) A kötelező megújulóüzemanyag-részarányon belül az üzemanyag-forgalmazó a 2. melléklet 1. pontjában felsorolt alapanyagokból előállított fejlett bioüzemanyagokat, biogázokat is köteles tisztán vagy üzemanyagba keverve forgalomba hozni úgy, hogy ezek részesedése elérje a tárgyévben forgalomba hozott üzemanyag energiatartalomban meghatározott együttes mennyiségének legalább 1%-át a 2026. évben, és 5,5%-át a 2030. évben. A részesedés teljesítésének feltételeit a Kormány évente felülvizsgálja.
(4a) A kötelező megújulóüzemanyag-részarányon belül az üzemanyag-forgalmazó a nem biológiai eredetű, megújuló energiaforrásból származó üzemanyagokat is köteles tisztán forgalomba hozni vagy üzemanyaggyártás során felhasználni úgy, hogy ezek részaránya a 2030. évben elérje az 1%-ot, amely beleszámít a (4) bekezdés szerinti részarányba.
(4b) A széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyag (3) bekezdésben meghatározott megújulóüzemanyag-részarány teljesítéséhez figyelembe vett mennyisége nem haladhatja meg a forgalomba hozott üzemanyag energiatartalomban kifejezett mennyiségének 0,3%-át a 2026. évben.
(5) A kötelező megújulóüzemanyag-részarány mértékének számításakor a tárgyévben forgalomba hozott üzemanyag energiatartalomban meghatározott együttes mennyiségét kell alapul venni a Büat. 1. § 5. pontjában meghatározottak szerint.”
(3) A 821/2021. (XII. 28.) Korm. rendelet 9. § (7) és (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, és a § a következő (8a) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Naptári évi teljesítésnek minősül, ha az üzemanyag-forgalmazó a naptári évet megelőző évben a kötelező megújulóüzemanyag-részarány mértékét meghaladó megújulóüzemanyag-részarányt, továbbá ezen belül a (3) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott részarányt teljesít, és a kötelező megújulóüzemanyag-részarányt, továbbá ezen belül a (3) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott részarányt meghaladó mértéknek megfelelő, MJ-ban meghatározott megújulóüzemanyag-mennyiséget a rákövetkező naptári évben számolja el. 2030-ban az üzemanyag-forgalmazó a korábbi naptári évből származó kötelező bioüzemanyag-részarányt meghaladó mértéket nem számolhat el.
(8) Az érintett üzemanyag-forgalmazó kötelező megújulóüzemanyag-részarányát csökkenteni kell a valótlan tartalmú biomassza igazolással, fenntarthatósági igazolással vagy a 19. § (1) bekezdés b)–d) pontjában meghatározott, valótlan tartalmú igazolással (e bekezdés alkalmazásában együtt: igazolás) beszerzett biomasszából, köztes termékből előállított megújuló üzemanyag, továbbá a valótlan tartalmú igazolással beszerzett megújuló üzemanyag mennyiségével, ha az üzemanyag-forgalmazó az így beszerzett mennyiséget már szabadforgalomba bocsátotta, és
a) a 19. § (1) bekezdés a) pontja szerinti fenntarthatósági igazolás esetében az azt kiállító természetes személy vagy gazdálkodó szervezet, az igazolás kiadásakor a BÜHG nyilvántartásban szerepelt és erről az üzemanyag-forgalmazó a tőle elvárható gondossággal meggyőződött,
b) a 19. § (1) bekezdés b) pontja alapján kiállított igazolás eleget tesz az (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelv 29–31. cikkeinek átültetését szolgáló más tagállami jogszabály feltételeinek megfelelően kiállított dokumentumok tartalmi és formai követelményeinek és az igazolás kiállítóját más tagállam nyilvántartásba vette,
c) a 19. § (1) bekezdés c) pontja alapján kiállított igazolás eleget tesz az (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelv 30. cikk (4) bekezdése alapján hozott bizottsági határozattal elismert önkéntes nemzeti vagy nemzetközi rendszer előírásaival összhangban kiállított dokumentumok tartalmi és formai követelményeinek, vagy
d) a 19. § (1) bekezdés d) pontja alapján kiállított igazolás eleget tesz az (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelv 30. cikk (4) bekezdése szerint az Európai Bizottság részéről harmadik országgal kötött nemzetközi megállapodással összhangban kiállított dokumentumok tartalmi és formai követelményeinek.
(8a) Az érintett üzemanyag-forgalmazó megújulóüzemanyag-részarány kötelezettsége által keletkezett energiamennyiséget csökkenteni kell azzal a villamosenergia-mennyiséggel, mellyel a zöldtöltés-igazolási rendszerről szóló kormányrendelet rendelkezései szerint, mint megalapozatlan mennyiséggel az üzemanyag-forgalmazóra átruházott, a zöldtöltés-igazolási rendszerben szereplő jóváírást kijavítás vagy törlés okán csökkentették.”
(4) A 821/2021. (XII. 28.) Korm. rendelet 9. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(11) Azon üzemanyag-forgalmazó, amely a 2. melléklet szerinti alapanyagból származó bioüzemanyagot hoz szabad forgalomba, annak mennyiségét a kötelező megújulóüzemanyag-részarány teljesítés vonatkozásában kétszeres energiaértéken számolhatja el.”
(5) A 821/2021. (XII. 28.) Korm. rendelet 9. §-a a következő (11a) és (11b) bekezdéssel egészül ki:
„(11a) Az üzemanyag-forgalmazó az általa forgalomba hozott vagy köztes termékként üzemanyag vagy bioüzemanyag előállításához felhasznált nem biológiai eredetű, megújuló üzemanyagot kétszeres energiaértéken számolhatja el.
(11b) Azon üzemanyag-forgalmazó, amely a közúti közlekedési célra felhasznált megújuló villamos energiából előállt zöldtöltési igazolást használ fel, a kötelező megújulóüzemanyag-részarány teljesítéséhez, annak mennyiségét négyszeres energiaértéken számolhatja el.”
(6) A 821/2021. (XII. 28.) Korm. rendelet 9. § (14) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(14) A (3) és (4) bekezdés alkalmazásában
a) bioetanol-részarány a forgalomba hozott 95-ös kísérleti oktánszámú motorbenzinbe kevert bioetanol energiatartalomban kifejezett mennyiségének – ideértve a bekevert bio-etil-tercier-butiléter és bio-tercier-amil-etil-éter energiatartalmából a megújulónak minősülő részt – és a forgalomba hozott 95-ös kísérleti oktánszámú motorbenzin energiatartalomban kifejezett mennyiségének hányadosa,
b) a dízelgázolajra vonatkozó kötelező bioüzemanyag-részarány a forgalomba hozott dízelgázolajba kevert bioüzemanyagok energiatartalomban kifejezett mennyiségének és a forgalomba hozott dízelgázolaj energiatartalomban kifejezett mennyiségének hányadosa
százalékértékben, egy tizedesjegy pontossággal meghatározva.”
4. § A 821/2021. (XII. 28.) Korm. rendelet 5. alcíme a következő 9/A. §-sal egészül ki:
„9/A. § (1) Az üzemanyag-forgalmazó az állami adó- és vámhatóság felé nyilatkozik, hogy a tárgyévre előírt megújulóüzemanyag-részarányt részben a 11. melléklet szerinti adatlapon bejelentett, általa vagy a tulajdonában álló, a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozásának minősülő vállalkozás által megvalósítandó beruházásban vállalt, MJ-ban kifejezett energiatartalommal teljesíti (a továbbiakban: beruházási vállalás). A beruházási vállalás részeként az üzemanyag forgalmazó vállalja, hogy a bejelentett beruházás legkésőbb 2030-ban a vállalt energiatartalommal hozzájárul az arra az évre előírt megújulóüzemanyag-részarány kötelezettségének teljesítéséhez. Minden bejelentett beruházás után az üzemanyag-forgalmazó külön beruházási vállalást tesz. A bejelentett beruházás vállalt energiatartalma nem csökkenthető. A beruházási vállalás annak teljesüléséig érvényes.
(2) Az (1) bekezdés szerint vállalt, MJ-ban kifejezett energiatartalmat a 9. § (11)–(11b) bekezdésében foglalt szorzók alkalmazásával kell megállapítani.
(3) A beruházási vállalásról az üzemanyag-forgalmazó a beruházási döntést követő év január 31-ig nyilatkozik az állami adó- és vámhatóság felé. A nyilatkozat nem érinti az üzemanyag-forgalmazó korábbi évi kötelezettségeit, és az abból eredő jogkövetkezményeket.
(4) A nyilatkozattételt követően az üzemanyag-forgalmazó feltünteti a beruházási vállalást a Büat. 6. § (2) bekezdés szerinti jelentésében.
(5) Az (1) bekezdés szerint vállalt, MJ-ban kifejezett energiatartalmat a beruházás megkezdésének évében és az azt követő években az (1) bekezdés szerint vállalt naptári évet megelőző évig mint a 9. § (3)–(5) bekezdésében foglalt kötelezettségek teljesítése érdekében forgalomba hozott megújuló üzemanyag-mennyiséget számolhatja el.
(6) A beruházási vállalást az üzemanyag-forgalmazók közösen is megtehetik. Ebben az esetben minden üzemanyag-forgalmazó esetén meg kell jeleníteni a beruházásban vállalt, ráeső, MJ-ban kifejezett energiatartalmat.
(7) Az (1) bekezdés szerinti beruházási vállalást az üzemanyag-forgalmazó a (3) bekezdés szerinti nyilatkozat megtételét megelőzően az energiahatékonyságról szóló törvény szerinti hitelesítő szervezet (a továbbiakban: hitelesítő szervezet) útján hitelesíti.
(8) A hitelesítő szervezet a hitelesítésével igazolja, hogy a beruházási vállalás a nyilatkozattevő üzemanyag-forgalmazó által vállalt energiatartalomnak megfelelően alkalmas megújuló üzemanyag előállítására a 12. melléklet szerinti beruházási kategória, vagy a nyilatkozattevő üzemanyag-forgalmazó által műszaki dokumentációval igazolt egyéb kategória alapján.”
5. § A 821/2021. (XII. 28.) Korm. rendelet 10. §-a a következő (1a)–(1e) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A Büat. 5. § (1) bekezdésében foglalt kötelezettség teljesítéséhez figyelembe vett, a földgázellátásról szóló törvényben meghatározott szállító- vagy elosztóvezetékbe betáplált biometán mennyiségének igazolásához szükséges dokumentumok:
a) a biometán előállítója, vagy a biometánt az üzemanyag-forgalmazónak értékesítő személy által kiállított fenntarthatósági nyilatkozat;
b) annak igazolása, hogy a biometán mennyiségére kiállított származási garancia a megújuló gázok származásának igazolásáról szóló külön jogszabályban meghatározott számlarendszerben az üzemanyag-forgalmazó forgalmi számlájára fel lett vezetve.
(1b) A Büat. 5. § (1) bekezdésében foglalt kötelezettség teljesítéséhez a földgázellátásról szóló törvényben meghatározott szállító- vagy elosztóvezetékbe betáplált biometán, a biometán mennyiségére kiállított származási garancia felhasználhatósági idején belül vehető figyelembe.
(1c) Ha az üzemanyag-forgalmazó a földgázellátásról szóló törvényben meghatározott szállító- vagy elosztóvezetékbe betáplált biometánt a Büat. 5. § (1) bekezdésében foglalt kötelezettség teljesítéséhez figyelembe kívánja venni, a biometán továbbértékesítése esetén a fenntarthatósági követelményeknek való megfelelésről kizárólag megfelelési nyilatkozatot állíthat ki. A figyelembevételt az üzemanyag-forgalmazó lejelenti a megújuló gázok származásának igazolásáról szóló kormányrendeletben meghatározott számlarendszert vezető szervnek.
(1d) A megújuló gázok származásának igazolásáról szóló kormányrendeletben meghatározott számlarendszert vezető szerv köteles nyilvántartást vezetni a földgázellátásról szóló törvényben meghatározott szállító- vagy elosztóvezetékbe betáplált biometán, a Büat. 5. § (1) bekezdésében foglalt kötelezettség teljesítéséhez történő figyelembevételéről. Az ezen kötelezettség teljesítésére üzemanyag-forgalmazók által fel nem használt biometán mennyisége, a származási garanciája érvényességi idejének lejártakor beszámítódik az országos megújulóenergia-részarány teljesítésébe.
(1e) Az elszámolt biometán mennyiségéről és az azt igazoló dokumentumokról az állami adó- és vámhatóság tájékoztatja a megújuló gáz származási garanciára vonatkozó számlarendszert működtető hatóságot.”
6. § A 821/2021. (XII. 28.) Korm. rendelet 19. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A 9. § (3)–(4a) bekezdésében meghatározott megújulóüzemanyag-részarányra vonatkozó forgalmazási kötelezettségek tekintetében a fenntarthatósági követelmények teljesítése megfelelési nyilatkozattal nem igazolható.”
7. § A 821/2021. (XII. 28.) Korm. rendelet a 19. §-t követően a következő 12/A. alcímmel egészül ki:
„12/A. Zöldtöltés-igazolási rendszer
19/A. § (1) Az üzemanyag-forgalmazó zöldtöltési igazolást vásárolhat a megújulóüzemanyag-részarány teljesítése érdekében.
(2) Az üzemanyag-forgalmazó a megújulóüzemanyag-részarány teljesítése érdekében a zöldtöltési igazolást a Büat. 6. § (2) bekezdése szerinti jelentésében elszámolja.
(3) Az elszámolt zöldtöltési igazolásokról az állami adó- és vámhatóság tájékoztatja a zöldtöltés-igazolási rendszert működtető hatóságot.”
8. § A 821/2021. (XII. 28.) Korm. rendelet a 20. §-t követően a következő 13/A. alcímmel egészül ki:
„13/A. A megújulóüzemanyag-részarány nem teljesítése esetén kiszabott bírság
20/A. § (1) A Büat. 7. § (2) bekezdésében meghatározott, a kötelező megújulóüzemanyag-részaránynak megfelelő mennyiségnél kevesebb megújuló üzemanyag forgalomba hozatala esetén alkalmazandó fajlagos bírságtételekhez tartozó sávhatárokat a 13. melléklet tartalmazza.
(2) Ha az üzemanyag-forgalmazó által forgalomba hozott, a 9. § (3) bekezdésében meghatározott megújuló üzemanyagok részesedése nem éri el az előírt mértéket, a Büat. 7. § (2) bekezdése szerinti bírság összege 32 Ft/MJ.
(3) A Büat. 7. § (6) bekezdése szerinti fajlagos bírság összege 32 Ft/MJ.
(4) A Büat. 7. § (9) bekezdésében foglalt bírság legmagasabb összege, amennyiben az üzemanyag-forgalmazó által teljesített megújulóüzemanyag-részarány mértéke a 9. § (11)–(11b) bekezdésében foglalt szorzók alkalmazásával a 15%-ot eléri, 20 milliárd Ft/év.
(5) A beruházás során vállalt, 2030-ban nem teljesült, MJ-ban kifejezett érték után fizetendő bírság mértéke a beruházási vállalással teljesített évek száma és a 2030. évi fajlagos bírságtételek szorzata, amely a Büat 7. § (2) bekezdés szerint megfizetett bírságon felül fizetendő.”
9. § A 821/2021. (XII. 28.) Korm. rendelet 27. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
(Ez a rendelet)
(való megfelelést szolgálja.)
10. § (1) A 821/2021. (XII. 28.) Korm. rendelet 1. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.
(2) A 821/2021. (XII. 28.) Korm. rendelet 2. melléklete a 2. melléklet szerint módosul.
(3) A 821/2021. (XII. 28.) Korm. rendelet 3. melléklete helyébe a 3. melléklet lép.
(4) A 821/2021. (XII. 28.) Korm. rendelet 6. melléklete a 4. melléklet szerint módosul.
(5) A 821/2021. (XII. 28.) Korm. rendelet az 5. melléklet szerinti 11. melléklettel egészül ki.
(6) A 821/2021. (XII. 28.) Korm. rendelet a 6. melléklet szerinti 12. melléklettel egészül ki.
(7) A 821/2021. (XII. 28.) Korm. rendelet a 7. melléklet szerinti 13. melléklettel egészül ki.
11. § A 821/2021. (XII. 28.) Korm. rendelet 10. § (5) bekezdésében az „a bio-etil-tercier-butiléter literben meghatározott mennyiségének 47,57%-a” szövegrész helyébe az „a bio-etil-tercier-butiléter literben meghatározott mennyiségének legfeljebb 42,43%-a” szöveg lép.
12. § Hatályát veszti a 821/2021. (XII. 28.) Korm. rendelet 1. § 29. pontja.
13. § Ez a rendelet 2026. január 1-jén lép hatályba.
14. § Ez a rendelet az (EU) 2018/2001 irányelvnek, az (EU) 2018/1999 rendeletnek és a 98/70/EK irányelvnek a megújuló energiaforrásokból előállított energia előmozdítása tekintetében történő módosításáról, valamint az (EU) 2015/652 tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2023. október 18-i (EU) 2023/2413 európai parlamenti és tanácsi irányelv 1. cikk 17. pontjának, 1. cikk 19. pont a), b) és g) alpontjának, valamint 1. cikk 21. pont c) alpontjának való megfelelést szolgálja.
Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök
1. melléklet a 488/2025. (XII. 31.) Korm. rendelethez
|
A |
B |
C |
|
|---|---|---|---|
|
1. |
Üzemanyag |
Energiatartalom tömegre vetítve |
Energiatartalom térfogatra vetítve |
|
2. |
BIOMASSZÁBÓL ÉS/VAGY BIOMASSZA-FELDOLGOZÁSI ELJÁRÁSOK SORÁN ELŐÁLLÍTOTT ÜZEMANYAGOK |
||
|
3. |
Biopropán |
46 |
24 |
|
4. |
Tiszta növényi olaj (sajtolással, extrahálással, illetve hasonló eljárásokkal olajos magvakból nyert nyers vagy finomított, de kémiailag változatlan állapotú olaj) |
37 |
34 |
|
5. |
Biodízel – zsírsav-metil-észter (biomassza eredetű olajból előállított metilészter) |
37 |
33 |
|
6. |
Biodízel – zsírsav-etil-észter (biomassza eredetű olajból előállított etilészter) |
38 |
34 |
|
7. |
Biogáz, amely tisztítás útján földgázminőségűvé tehető |
50 |
– |
|
8. |
Hidrogénnel kezelt (termokémiai úton hidrogénnel kezelt), biomassza eredetű olaj dízelolaj kiváltására |
44 |
34 |
|
9. |
Hidrogénnel kezelt (termokémiai úton hidrogénnel kezelt), biomassza eredetű olaj benzin kiváltására |
45 |
30 |
|
10. |
Hidrogénnel kezelt (termokémiai úton hidrogénnel kezelt), biomassza eredetű olaj sugárhajtómű-üzemanyag kiváltására |
44 |
34 |
|
11. |
Hidrogénnel kezelt (termokémiai úton hidrogénnel kezelt), biomassza eredetű olaj cseppfolyósított szénhidrogéngáz kiváltására |
46 |
24 |
|
12. |
Egyidejűleg feldolgozott (fosszilis üzemanyagokkal egyidejűleg finomítóban feldolgozott), biomassza vagy pirolizált biomassza eredetű olaj dízelolaj kiváltására |
43 |
36 |
|
13. |
Egyidejűleg feldolgozott (fosszilis üzemanyagokkal egyidejűleg finomítóban feldolgozott), biomassza vagy pirolizált biomassza eredetű olaj benzin kiváltására |
44 |
32 |
|
14. |
Egyidejűleg feldolgozott (fosszilis üzemanyagokkal egyidejűleg finomítóban feldolgozott), biomassza vagy pirolizált biomassza eredetű olaj sugárhajtómű-üzemanyag kiváltására |
43 |
33 |
|
15. |
Egyidejűleg feldolgozott (fosszilis üzemanyagokkal egyidejűleg finomítóban feldolgozott), biomassza vagy pirolizált biomassza eredetű olaj cseppfolyósított szénhidrogéngáz kiváltására |
46 |
23 |
|
16. |
KÜLÖNFÉLE MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOKBÓL, TÖBBEK KÖZÖTT BIOMASSZÁBÓL ELŐÁLLÍTHATÓ, MEGÚJULÓ ÜZEMANYAGOK |
||
|
17. |
Megújuló energiaforrásokból előállított metanol |
20 |
16 |
|
18. |
Megújuló energiaforrásokból előállított etanol |
27 |
21 |
|
19. |
Megújuló energiaforrásokból előállított propanol |
31 |
25 |
|
20. |
Megújuló energiaforrásokból előállított butanol |
33 |
27 |
|
21. |
Fischer–Tropsch-dízelolaj (szintetikus szénhidrogén vagy szintetikus szénhidrogén-keverék dízelolaj kiváltására) |
44 |
34 |
|
22. |
Fischer–Tropsch-benzin (biomasszából nyert szintetikus szénhidrogén vagy szintetikus szénhidrogén-keverék benzin kiváltására) |
44 |
33 |
|
23. |
Fischer–Tropsch-sugárhajtómű-üzemanyag (biomasszából nyert szintetikus szénhidrogén vagy szintetikus szénhidrogén-keverék sugárhajtómű-üzemanyag kiváltására) |
44 |
33 |
|
24. |
Fischer–Tropsch-cseppfolyósított szénhidrogéngáz (szintetikus szénhidrogén vagy szintetikus szénhidrogén-keverék cseppfolyósított szénhidrogéngáz kiváltására) |
46 |
24 |
|
25. |
DME (dimetil-éter) |
28 |
19 |
|
26. |
Megújuló energiaforrásokból előállított hidrogén |
120 |
– |
|
27. |
ETBE (etil-tercio-butil-éter etanol-alapon előállítva) |
36 (ebből 33% megújuló energiaforrásból) |
27 (ebből 33% megújuló energiaforrásból) |
|
28. |
MTBE (metil-tercio-butil-éter metanol-alapon előállítva) |
35 (ebből 22% megújuló energiaforrásból) |
26 (ebből 22% megújuló energiaforrásból) |
|
29. |
TAEE (tercier-amil-etil-éter etanol-alapon előállítva) |
38 (ebből 29% megújuló energiaforrásból) |
29 (ebből 29% megújuló energiaforrásból) |
|
30. |
TAME (tercier-amil-metil-éter metanol-alapon előállítva) |
36 (ebből 18% megújuló energiaforrásból) |
28 (ebből 18% megújuló energiaforrásból) |
|
31. |
THxEE (tercier-hexil etil-éter etanol-alapon előállítva) |
38 (ebből 25% megújuló energiaforrásból) |
30 (ebből 25% megújuló energiaforrásból) |
|
32. |
THxME (tercier-hexil-metil-éter metanol-alapon előállítva) |
38 (ebből 14% megújuló energiaforrásból) |
30 (ebből 14% megújuló energiaforrásból) |
|
33. |
NEM MEGÚJULÓ ÜZEMANYAGOK |
||
|
34. |
Benzin |
43 |
32 |
|
35. |
Dízelolaj |
43 |
36 |
|
36. |
Sugárhajtómű-üzemanyag |
43 |
34 |
|
37. |
Nem megújuló energiaforrásokból előállított hidrogén |
120 |
– |
2. melléklet a 488/2025. (XII. 31.) Korm. rendelethez
1. A 821/2021. (XII. 28.) Korm. rendelet 2. melléklet 1. pontja a következő 1.34. alponttal egészül ki:
„1.34. Egyéb, e mellékletben máshova nem sorolt olyan alapanyag, amely az Európai Unió akkreditációjával rendelkező önkéntes nemzetközi rendszer alapanyaglistájában mint valamely EU tagállam vagy az Egyesült Királyság által hulladék- vagy maradványanyagként sorolt alapanyag szerepel.”
2. A 821/2021. (XII. 28.) Korm. rendelet 2. melléklet 2. pont nyitó szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:
3. melléklet a 488/2025. (XII. 31.) Korm. rendelethez
1. A megújuló energiaforrásokból előállított energia közlekedési célra felhasznált részaránya a közlekedés végső energiafogyasztásán belül az alábbiak szerint számítható ki:
1.1. A nevező, vagyis a közlekedési ágazatban felhasznált energia mennyiségének kiszámításához a közlekedési ágazat számára szolgáltatott összes üzemanyagot és villamos energiát figyelembe kell venni.
1.2. A számláló kiszámításánál, a közlekedési ágazatban felhasznált, megújuló energiaforrásokból előállított energia mennyiségének kiszámításánál a közlekedés valamennyi formájában felhasznált, megújuló energiaforrásokból előállított energia minden típusát, a földgázhálózatba betáplált biometánt, a köztes termékként felhasznált nem biológiai eredetű megújuló üzemanyagot és a széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyagokat be kell számítani, figyelembe véve a 2. és 3. pontban leírtakat.
1.3. Mind a nevező, mind a számláló értékének kiszámításához a közlekedési célú üzemanyagok 1. mellékletben szereplő energiatartalmát kell figyelembe venni. Az 1. mellékletben nem említett közlekedési célú üzemanyagok energiatartalmának meghatározásához az üzemanyagok nettó fűtőértékének kiszámítására vonatkozó megfelelő ESO-szabványt kell használni. Amennyiben ilyen ESO-szabvány nem került elfogadásra, a megfelelő ISO-szabvány használandó.
2. A számláló kiszámításhoz figyelembe vehető bioüzemanyagokra vonatkozó előírások:
2.1. A számlálóban foglalt bioüzemanyagok kiszámításánál az élelmiszer- és takarmánynövényekből előállított bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és a közlekedésben használt, biomasszából előállított tüzelőanyagok által képviselt energia-részarány nem haladhatja meg Magyarországon a közlekedési célra felhasznált végső energiafogyasztás 4,0%-át.
2.2. A 2. mellékletben meghatározott alapanyagokból előállított bioüzemanyagok nem számítanak bele a 2.1. pont szerinti korlátozásba.
2.3. A 2. mellékletben felsorolt alapanyagokból előállított bioüzemanyagok és biogázok, valamint a nem biológiai eredetű megújuló üzemanyagok részarányát az energiatartalmuk kétszeresével számított értékén kell figyelembe venni.
2.4. A 2. melléklet 2. pontjában felsorolt alapanyagokból előállított bioüzemanyagok és biogázok aránya nem lehet több a piacon fogyasztás vagy használat céljára elérhetővé tett közlekedési célú üzemanyagok és villamos energia energiatartalmának 4%-ánál (az energiatartalom kétszeresének beszámítása után mindösszesen 8%-ánál).
2.5. A légiközlekedési és a tengerhajózási ágazatok számára elérhetővé tett üzemanyagok részesedését – az élelmiszer- vagy takarmánynövény-alapú bioüzemanyagok kivételével – az energiatartalmuk 1,2-szeresével szorzott értékén kell figyelembe venni. A légi és tengeri közlekedési módban szolgáltatott, nem biológiai eredetű megújuló üzemanyagok részarányát energiatartalmuk 1,5-szeresével szorzott értékén kell figyelembe venni.
3. A számláló kiszámításhoz figyelembe vehető villamos energiára vonatkozó előírások:
3.1. Az 1. pont alkalmazásában a megújuló energiaforrásból előállított és bármilyen típusú elektromos közúti jármű által fogyasztott, illetve a nem biológiai eredetű, megújuló energiaforrásból származó, közlekedési célú üzemanyagok előállítására felhasznált villamos energia hozzájárulásának kiszámításánál a megújuló energiaforrásból előállított villamos energia átlagos magyarországi, a szóban forgó évnél két évvel korábbi részaránya vehető figyelembe.
3.2. Az elektromos vasúti járművek által fogyasztott, megújuló energiaforrásból előállított villamos energia kiszámításakor a fogyasztás a megújuló energiaforrásból előállított villamosenergia-input energiatartalma 1,5-szeresének tekintendő. Az 1.2. alpont szerinti elektromos közúti járművek által fogyasztott, megújuló energiaforrásból előállított villamos energia kiszámításakor a fogyasztás a megújuló energiaforrásból előállított villamosenergia-input energiatartalmának négyszerese.
3.3. A villamos energia részarányának az 1. pont alkalmazása céljából történő meghatározásához a megújuló forrásból származó villamos energiát termelő létesítményhez való közvetlen kapcsolódásból a közúti járművek számára biztosított villamos energia esetében az említett villamos energiát teljes egészében megújuló forrásból származóként kell beszámítani.
3.4. Ha a nem biológiai eredetű, megújuló energiaforrásokból előállított, közlekedési célú üzemanyagok előállításához akár közvetlenül, akár köztes termékek előállítása során villamos energiát használnak, a megújuló forrásokból előállított villamos energia részarányának meghatározásához a megújuló forrásokból előállított villamos energia két évvel korábbi átlagos, a termelés szerinti országban fennálló részarányát kell figyelembe venni.
3.5. A valamely megújuló forrásokból villamos energiát előállító létesítménnyel való közvetlen kapcsolatból származó villamos energiát teljes mértékben bele lehet számítani az adott nem biológiai eredetű, megújuló forrásokból származó, közlekedési célú üzemanyagok előállításához felhasznált megújuló villamos energia mennyiségébe, feltéve, hogy a létesítmény:
3.5.1. a nem biológiai eredetű, megújuló energiaforrásokból származó, közlekedési célú üzemanyagokat előállító létesítménnyel egyidejűleg vagy annak működésbe lépése után kezdte meg működését, és
3.5.2. nem kapcsolódik a hálózathoz, vagy kapcsolódik a hálózathoz, de bizonyítható, hogy a szóban forgó villamos energiát a hálózatból való villamosenergia-vétel nélkül biztosítják.
3.6. Teljes mértékben megújuló forrásból származó energiaként vehető figyelembe az a villamos energia, amelyet a hálózatból vontak el, de az előállítására kizárólag megújuló forrásokból került sor, és bizonyították mind a megújuló tulajdonságokat, mind pedig az esetleges egyéb megfelelő kritériumok teljesülését, gondoskodva arról, hogy az adott villamos energia megújuló tulajdonságait csak egyszer és csak egy végfelhasználói ágazatban vegyék figyelembe.”
4. melléklet a 488/2025. (XII. 31.) Korm. rendelethez
„13. A Zöldtöltés igazolás sorszáma és az igazolásban szereplő mennyiség MJ-ban kifejezve.
14. A földgázellátásról szóló törvényben meghatározott szállító- vagy elosztóvezetékbe betáplált biometán mennyisége MJ-ban kifejezve, valamint nyilatkozat, hogy a biometánt a 2. melléklet 1. pontjában felsorolt alapanyagból állították elő és a mennyiségre kiállított származási garancia sorszáma.
15. A benyújtott, hitelesítő szervezet által hitelesített beruházási vállalás iktatószáma és az abban szereplő mennyiség MJ-ban kifejezve.”
5. melléklet a 488/2025. (XII. 31.) Korm. rendelethez
beruházás beszámításának bejelentéséhez
1. Az üzemanyag-forgalmazó azonosító adatai:
1.1. név, cégnév, székhely, telephelye;
1.2. adószám;
1.3. adóraktári, bejegyzett kereskedői, eseti bejegyzett kereskedői, jövedéki engedély száma;
1.4. amennyiben a beruházást az üzemanyag-forgalmazó kapcsolt vállalkozása valósítja meg, e kapcsolt vállalkozás azonosító adatai:
1.4.1. név, cégnév, székhely, telephelye;
1.4.2. adószám.
2. A beruházás adatai:
2.1. helyrajzi szám;
2.2. kötelezett;
2.3. vállalt éves megújuló energiamennyiség;
2.4. beruházás 12. melléklet szerinti kategóriája.
3. A hitelesítő szervezet adatai.”
6. melléklet a 488/2025. (XII. 31.) Korm. rendelethez
1. Folyékony bioüzemanyag értéklánc
1.1. 2. melléklet szerinti biokomponensek finomítói, fosszilis komponensekkel történő együttes feldolgozását (ún. co-processing eljárás) célzó beruházások.
1.2. A széntartalom újrahasznosításával nyert üzemanyagokat (Recycled Carbon Fuels – RCF), és az azok alapanyagát (piroolaj) előállító üzemek létrehozását célzó beruházások.
2. Biometán értéklánc
2.1. Zöld mezős biometán termelő üzem és a biometán földgázhálózati betáplálását szolgáló, kapcsolódó berendezések (pl.: gáztisztító, kompresszorállomás, hálózati csatlakozási pont kialakítása, mérőberendezések) megvalósítása.
2.2. Barna mezős projekt: biogáz üzem átalakítása biometán termelésre és a biometán földgázhálózati betáplálását szolgáló kapcsolódó berendezések (pl.: gáztisztító, kompresszorállomás, hálózati csatlakozási pont, mérőberendezések) megvalósítása.
2.3. A biometánt kiszolgáló bioCNG és bioLNG töltőállomások.
3. Hidrogén értéklánc
3.1. A közlekedési szektorban közvetlenül, vagy kőolaj-feldolgozási folyamatok során, finomítóban felhasznált, RFNBO típusú hidrogén előállítására szolgáló üzem és kapcsolódó berendezései (pl.: elektrolizáló berendezés, vagy más RFNBO előállítási technológia, a hidrogén szállítására szolgáló csővezeték / tanker, víztisztító egység).
3.2. A közlekedési szektor számára szolgáltatott, RFNBO típusú hidrogént kiszolgáló hidrogén töltő / lefejtő állomás és kapcsolódó logisztikai beruházások.
3.3. Az RFNBO típusú hidrogén előállítása céljából, az RFNBO szabályoknak megfelelő megújuló villamos energiát termelő erőművek (pl.: napelem, szélturbina, geotermia), az RFNBO termeléshez kapcsolódó villamosenergia-tárolók.
3.4. A megújuló villamos energiát termelő egység és az elektrolizáló hálózaton keresztüli, illetve közvetlen kapcsolata esetén a hálózati / közvetlen csatlakozás kialakítása.
3.5. A közlekedési szektorban közvetlenül, vagy a finomítói folyamatok során felhasznált RFNBO típusú hidrogén folyékony, szerves hidrogénhordozó vegyületekben (Liquid Organic Hydrogen Carrier – LOHC, pl.: ammónia) történő szállításához, hidrogénné történő visszaalakításához szükséges berendezések.
3.6. RFNBO típusú, szintetikus üzemanyagot (e-fuel) előállító berendezések, a szintetikus üzemanyag előállításához kapcsolódó egyéb berendezések (pl.: CCU technológiák).
4. Elektromobilitási értéklánc
4.1. Elektromos járműveket kiszolgáló töltőállomás, a töltőállomás hálózati csatlakozásának kialakítása, közvetlen csatlakozás kialakítása megújuló villamos energia termelő egységhez.
4.2. Az elektromos járműveket kiszolgáló töltőállomáshoz közvetlen csatlakozással rendelkező, megújuló villamos energiát termelő egység (pl.: napelem, szélturbina, geotermia) valamint ilyen egységhez kapcsolódó villamosenergia-tároló egység.”
7. melléklet a 488/2025. (XII. 31.) Korm. rendelethez
1. A fizetendő bírság mértékét meghatározza a 9. § (3) bekezdésében előírt és az üzemanyag-forgalmazó által ténylegesen teljesített megújulóüzemanyag-részarány. A bírság mértékéhez az alábbi sávhatárok kerülnek kijelölésre:
|
A |
B |
|
|---|---|---|
|
1 |
A megújulóüzemanyag-részarány nem teljesítéséhez kapcsolódó sávhatárok |
Bírság mértéke |
|
2 |
0,0–12,0 |
24 |
|
3 |
12,1–16,0 |
16 |
|
4 |
16,0 felett |
8 |
2. Ha a ténylegesen teljesített megújulóüzemanyag-részarány kevesebb az előírt megújulóüzemanyag-részaránynál, a bírság mértéke az alábbi módon kerül meghatározásra:
2.1. Ha a 9. § (3) bekezdésben meghatározott megújulóüzemanyag-részarány kevesebb vagy egyenlő, mint 12,0%, akkor
2.2. Ha a 9. § (3) bekezdésben meghatározott megújulóüzemanyag-részarány 12,0%-nál nagyobb, de 16,0%-nál kisebb vagy egyenlő, és
2.2.1. az üzemanyag-forgalmazó által teljesített megújulóüzemanyag-részarány több, mint 12,0%, akkor
2.2.2. az üzemanyag-forgalmazó által teljesített megújulóüzemanyag-részarány kevesebb vagy egyenlő, mint 12,0%, akkor
2.3. Ha a 9. § (3) bekezdésben meghatározott megújulóüzemanyag-részarány 16,0%-nál nagyobb, és
2.3.1. az üzemanyag-forgalmazó által teljesített megújulóüzemanyag-részarány több, mint 16,0%, akkor
2.3.2. az üzemanyag-forgalmazó által teljesített megújulóüzemanyag-részarány kevesebb vagy egyenlő, mint 16,0%, és 12%-nál több, akkor
2.3.3. az üzemanyag-forgalmazó által teljesített megújulóüzemanyag-részarány kevesebb vagy egyenlő, mint 12,0%, akkor
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás