2025. évi XLIX. törvény
2025. évi XLIX. törvény
igazságügyi tárgyú törvények módosításáról1
[1] A törvény célja egyes igazságügyi tárgyú törvények módosítása.
[2] A jogszabály módosítása biztosítja Magyarország nemzetközi és uniós jogi kötelezettségeinek teljesítését, különösen az (EU) 2024/1226 irányelv végrehajtását, amely előírja a nemzetközi gazdasági szankciók megsértésének büntetőjogi szankcionálását.
[3] A jogszabály célja a büntetőeljárások hatékonyságának növelése és elhúzódásuk visszaszorítása, e megoldások nagyrészt a büntetőeljárások elhúzódásának okait vizsgáló munkacsoport eredményein alapulnak. A módosítások révén egyszerűsödnek az elektronikus adatok eltávolítására és hozzáférhetetlenné tételére vonatkozó eljárások, csökken a párhuzamos eljárások száma, valamint hatékonyabbá válik a pénzmosás és a korrupció elleni küzdelem. A jogszabály biztosítja az egyensúlyt a közbiztonság és az egyéni szabadságjogok védelme között, miközben megerősíti a sértettek jogait és az állam lehetőségeit a bűncselekményből származó vagyon visszaszerzésére.
[4] A büntetés-végrehajtási szabályok módosításának célja az elítéltek és a sértettek jogainak kiegyensúlyozott védelme, az eljárási határidők pontosítása és az adminisztratív terhek csökkentése. A jogszabály erősíti a sértettek jogait azáltal, hogy lehetőséget biztosít számukra álláspontjuk kifejtésére a feltételes szabadság elbírálásában, valamint fokozott védelmet nyújt számukra az eljárás során. Az elektronikus ügykezelés és az adminisztratív terhek csökkentése hozzájárul a büntetés-végrehajtási rendszer hatékonyabb működéséhez és az ügyintézési idő csökkentéséhez.
[5] Az online csalások visszaszorítása érdekében nemcsak a büntetőjog, hanem a pénzügyi jogterület is változik a módosítások eredményeként. A pénzügyi visszaélések elleni hatékony fellépés érdekében a módosítás lehetővé teszi a pénzügyi szektoron belüli kockázati információk megosztását, biztosítva, hogy a pénzmosás és a terrorizmus-finanszírozás elleni fellépés során a pénzintézetek időben értesüljenek a kockázatos tranzakciókról, és megelőzzék a bűncselekményből származó vagyon elrejtését a vagyon-visszaszerzési tevékenységet végző hatóságok elől.
[6] A jogi személyek büntetőjogi felelősségének reformja lehetővé teszi, hogy a jogi személyekkel szembeni eljárás az állami büntetőjogi igény érvényesítésének, a bűncselekménnyel okozott hátrányok megtérülésének és helyreállításának hatékony eszközévé váljon. A szabályozás egyúttal biztosítja, hogy a természetes személyekre irányadó eljárási garanciák a jogi személyek esetén is érvényesüljenek, biztosítva, hogy a nemzetgazdaságból indokolatlanul ne zárják ki a törvényes működés helyreállítására hajlandóságot mutató jogi személyeket. Mindezek érdekében a jogi személyt érintően is biztosítani szükséges a hatóságokkal történő együttműködés lehetőségét. A módosítások célja egy gyorsabb és hatékonyabb eljárás a jogellenes gazdasági tevékenységet folytató szervezetekkel szemben, amelyben továbbra is érvényesülnek a tisztességes eljárás követelményei.
[7] A jogszabály kiemelt célja az áldozattá vált gyermekek védelme olyan szélsőséges esetekben, amikor a törvényes képviselő nem feltétlenül a gyermek érdekei szerint járna el. A módosítás biztosítja, hogy a gyermek ilyen helyzetekben is – függetlenül a képviseletét ellátó személytől – ténylegesen igénybe vehesse az áldozatsegítő szolgáltatásokat.
[8] A Kormány az igazságügyi hivatásrendekkel együttműködve célul tűzte ki az igazságszolgáltatás hatékonyságának folyamatos fejlesztését, a minőségi igazságszolgáltatás feltételrendszerének szélesítését.
[9] A bírói, ügyészi, közjegyzői hivatás öregségi nyugdíjkorhatár elérését követő 70. életévig tartó gyakorlására vonatkozó lehetőség megadásával az igazságügyi szervezetrendszer keretei között tartható az akár évtizedek alatt megszerzett és felhalmozódott speciális szaktudás, ami a színvonalas jogalkalmazói gyakorlat folyamatosságát szolgálja.
[10] A digitális technológia rohamos fejlődése alapjaiban változtatja meg a kommunikáció és az információ feldolgozás eddig alkalmazott, hagyományosnak tekinthető módjait. Az Alaptörvény XXVI. cikke kimondja, hogy az állam − a működésének hatékonysága, a közszolgáltatások színvonalának emelése, a közügyek jobb átláthatósága és az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében − törekszik az új műszaki megoldásoknak és a tudomány eredményeinek az alkalmazására, ezért Magyarországon – e célok érvényesítése érdekében – az ügyek digitális intézése elsőbbséget élvez.
[11] A bírósági tárgyalások lefolytatásával összefüggésben is megmutatkozik az igény az elektronizációs és telekommunikációs lehetőségek bővítésére, amelyet a közelmúltban lezajlott világméretű koronavírus-járvány tapasztalatai még időszerűbbé tettek. A rendelkezésre álló technikai-informatikai eszközök alkalmazásával indokolt megteremteni a bírósági tárgyalások online nyilvánosságát annak érdekében, hogy a bírósági eljárások átláthatósága és ezáltal a törvényesség társadalmi ellenőrzése a kor technológiai lehetőségeihez igazodva – az állampolgári költség- és időráfordítás szükségletét minimalizálva – növekedhessen.
[12] Az online nyilvánosság megteremtése ugyanakkor nemcsak a társadalmi kontroll kiteljesedését szolgálja, hanem a jogi oktatás és tudományos kutatás korszerűsítésében is jelentős szerepet tölthet be. A modern technológiai eszközök és digitális platformok használata ugyanis lehetővé teszi, hogy a jogi vagy államtudományi képzési területen tanuló hallgatók, illetve e képzési területeken képzést folytató oktatók és kutatók is közvetlenül bekapcsolódjanak a tárgyalások követésébe, valós idejű betekintést nyerve a bírósági eljárások működésébe és dinamikájába.
[13] Az online nyilvánosság polgári peres szabályozásával kapcsolatban ugyanakkor indokolt arra utalni, hogy az online nyilvánosság a tárgyalás nyilvánosságával összefüggő szabályrendszer részét képezi, ezért a tárgyalás nyilvánosságával összefüggő hatályos szabályokat értelemszerűen az online nyilvánossággal összefüggésben is alkalmazni kell. Ezért nem szükséges külön rendelkezni arról, hogy az online nyilvánosság biztosítása kizárt zárt tárgyalás tartása esetén, ha ugyanis a bíróság a tárgyalásról a nyilvánosságot kizárja, akkor értelemszerűen az online nyilvánosságot is kizárja, illetve ha bármilyen védendő köz vagy magánérdek biztosítása miatt a nyilvánosságot korlátozza vagy kizárja, akkor ez a korlátozás vagy kizárás az online nyilvánosság vonatkozásában is irányadó.
[14] A felesleges adminisztrációs teher csökkentése és az érdemi munkavégzésre fordítható idő növelése érdekében indokolt olyan szabályozás kialakítása, amely alapján az eljáró bíróság elsőfokú polgári ügyekben rövidített indokolást tartalmazó ítéletet hozhat, és csak akkor válik szükségessé az ítélet részletes indokolása, ha a felek azt kérik, mert jogorvoslati jogukkal valószínűsíthetően élni kívánnak.
[15] Tekintettel arra, hogy az ítélet részletes indokolása a fellebbezési szándék bejelentéséhez kapcsolódik, már e kérelem előterjesztésekor indokolt a fellebbezési illeték egy részének megfizetését előírni annak érdekében, hogy a felek e körben megfontolt döntést hozzanak, és így ne kerüljön sor az eljárás szükségtelen elhúzódására és ne merüljön fel felesleges adminisztrációs teher. Tekintettel arra, hogy ez esetben a fellebbezési illeték egy részének megfizetésére kerül sor, ez a megfizetett illeték beszámít a fellebbezés benyújtása esetén a fellebbezési illetékbe.
[16] A minőségi igazságszolgáltatás feltételrendszerének megteremtése érdekében indokolt a Kúria szerepkörét – a nemzetközi tendenciákhoz is igazodva – a jogegységesítő funkció vonatkozásában bővíteni. A Kúriának ezért a tényleges felülvizsgálatot az elsősorban jogegységi szempontokat figyelembe vevő engedélyezési mérlegelést követően indokolt biztosítani. Ezzel párhuzamosan ugyanakkor a felülvizsgálat engedélyezését indokolt kiterjeszteni minden ügyre, ezáltal reális esélyt biztosítva minden ügyben arra, hogy a vitás jogkérdésben a Kúria az egységes jogalkalmazás érdekében állást foglaljon. Ha ugyanis bizonyos pertípusokban, nemperes eljárásokban hozott érdemi határozatok felülvizsgálatára még kivételesen sincs lehetőség, akkor a Kúria jogegységesítő szerepköre nem tud hatékonyan érvényesülni. Ez a szabályozás összhangban van az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága Ajánlásában megfogalmazott követelményekkel is. Az Európa Tanács szerint a harmadik bírósághoz (legfőbb bírói fórumokhoz) folyamodást azokra az ügyekre kell korlátozni, amelyeknél indokolt a harmadfokú felülvizsgálat, mint például amelyek a jog fejlődéséhez, vagy a törvény alkalmazásának egységéhez hozzájárulnak.
[17] A jogegységi és egyéni jogvédelmi funkcióknak ez az egyensúlya tükröződik vissza az Alaptörvény 25. cikkéből, valamint az Európai Unió tagállamainak szabályozásából is, amelyek meghatározó többsége ugyancsak abszolút engedélyezési rendszert vezetett be a legfelsőbb bírói fórum előtti felülvizsgálat vonatkozásában. A szabályozás ugyanakkor – jelentős – kivételt fogalmaz meg: nem szükséges engedélyezés iránti kérelmet előterjeszteni abban az esetben, ha az ítélőtábla megváltoztatja a törvényszék mint általános elsőfokú hatáskörrel rendelkező bíróság ítéletét, illetve, ha a törvényszék személyi állapotot érintő perben megváltoztatja a járásbíróság ítéletét. Ezekben az ügyekben tehát főszabály szerint engedélyezési kérelem nélkül is megnyílik az út a jogerős ítélet felülvizsgálatára, a feleket alanyi jogon illeti meg a felülvizsgálati eljárás kezdeményezésének joga. Ehhez képest az általános hatáskörű törvényszék előtt indított ügyekben hozott helybenhagyó másodfokú (egybehangzó) ítéletek és a kivételesen a járásbíróság hatáskörébe utalt ügyekben meghozott jogerős ítéletek kizárólag sikeres engedélyezést követően vizsgálhatók felül.
[18] A megújult felülvizsgálati szabályozás az ügyteher optimalizálásával is hozzájárul ahhoz, hogy a Kúria eleget tudjon tenni az Alaptörvényben konstituált alkotmányos feladatának (egységes jogalkalmazás biztosítása), ugyanakkor az általános hatáskörű bírósághoz tartozó ügyek esetében ellentétes döntések fennállásakor egyedi ügyekben is jogvédelmet biztosítson a peres feleknek. A járásbíróság hatáskörébe tartozó személyi állapotot érintő perek esetén a védett jogtárgy kiemelt fontosságára tekintettel indokolt az eltérő szabályozás, ami elősegíti az Alaptörvény L) cikk (1) bekezdésében és a XV cikk (5) bekezdésében rögzített személyi kör védelmét. Szükséges azt is kiemelni, hogy ezek az ügyek az állam nemzetközi szerződésekből eredő kötelezettségét is érintik (a család, a kiskorú gyermekek, a gondnokoltak védelme), amely szintén alátámasztja az eltérő szabályozás szükségességét.
[19] Az állampolgárok elvárása és valamennyi jogkereső érdeke, hogy az állam a jogszabályokban meghatározott határidők pontos betartásával lássa el feladatait. Ennek részeként fogalmazódik meg az elvárás a bíróságokkal szemben is, a perek észszerű időn belül történő befejeződésével kapcsolatban. E cél megvalósítását szolgálja az új jogintézmény, amely alapján, ha a bíróság bármely polgári vagy közigazgatási perben, a törvényben részére megállapított intézkedési határidőt túllépi, a határidő lejártát követő naptól kezdve a késedelemmel arányos vagyoni elégtételt nyújt a felek részére.
[20] Az igazságszolgáltatás hatékonyságának növelése érdekében bevezetésre kerül az egyszerűsített polgári per. A per alkalmazásáról maguk a jogkeresők dönthetnek azzal, hogy már az általuk kötött szerződésben ennek az eljárásnak az alkalmazását rögzíthetik és vállalhatják, – hasonlóan a választottbírósági út kikötéséhez – hogy jogvitájukat egyszerűsített polgári perben döntse el a bíróság. Az eljárás gyorsaságát, hatékonyságát biztosítja annak írásbelisége, valamint az, hogy az eljárást teljes mértékben a felperesnek kell előkészítenie, már a keresetlevélhez csatolni kell valamennyi okirati bizonyítékot, valamint szakkérdés felmerülése esetén a szakvéleményt. A bíróság az ítéletét a felperes keresetlevele, az alperes ellenkérelme, valamint a szükség esetén beszerzett írásbeli nyilatkozatok, továbbá a keresetlevélhez és az ellenkérelemhez csatolt okirati bizonyítékok és szakvélemény alapján hozza meg rövid határidő alatt.
[21] Az igazságszolgáltatás hatékonyságának fejlesztése és a minőségi igazságszolgáltatás feltételrendszerének szélesítése érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
1. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása
1. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 42. §-a a következő (1c) bekezdéssel egészül ki:
„(1c) Az egyszerűsített polgári perben az illeték az (1) bekezdés a) pontja alapján megállapított illeték 70%-a, de legalább 18 000 forint.”
2. § Az Itv. 46. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Ha a rövidített indokolást tartalmazó ítélet esetében a fellebbezés előzetes szándékbejelentéshez kötött, a fellebbezési szándék bejelentésének illetéke a fellebbezés illetékének 5%-a, de legalább 5000 forint, legfeljebb 100 000 forint.
(1b) Az egyszerűsített polgári perben a fellebbezés illetéke az (1) bekezdés alapján megállapított illeték 70%-a, de legalább 15 000 forint.”
2. A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény módosítása
3. § A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Kjtv.) 18. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek és a § a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:
„(2) A területi kamara elnöksége a közjegyzői szolgálat megszűnése miatt megüresedő vagy megüresedett közjegyzői állásról
a) ha a közjegyzői szolgálat előreláthatólag azért szűnik meg, mert a közjegyző betölti azt a kort, amikor a törvény alapján a közjegyzői szolgálata megszűnik és a közjegyző nem nyújtott be közjegyzői szolgálat meghosszabbítása iránti kérelmet, legkésőbb a szolgálat megszűnésének várható időpontját 7 hónappal megelőzően; vagy
b) ha a közjegyzői szolgálat a közjegyző halála miatt szűnik meg, a halál tényének a területi elnökség tudomására jutásától számított 8 napon belül
tájékoztatja a minisztert. A közjegyzői álláshelyre a pályázatot a miniszter a tájékoztatás kézhezvételét követő 45 napon belül, hirdetmény közzététele útján írja ki.
(3) A közjegyzői álláshelyre a pályázatot a miniszter
a) a közjegyző lemondása esetén a felmentésről szóló határozat véglegessé válását;
b) a közjegyzői szolgálat megszűnése esetén az ennek megállapításáról szóló határozat véglegessé válását;
c) a fegyelmi bíróság hivatalvesztést, érdemtelenséget vagy alkalmatlanságot megállapító jogerős határozatának kézhezvételét;
d) a pályázati eljárás eredménytelenné vagy érvénytelenné nyilvánítását;
e) a közjegyzői álláshely kérelemre történő áthelyezés miatti megüresedését;
f) újonnan létrehozott álláshely esetén az álláshelyet létrehozó jogszabály kihirdetését;
g) a területi kamara elnökségének a (2) bekezdésben foglalt tájékoztatása hiányában az álláshely megüresedéséről való tudomásszerzést; valamint
h) a közjegyző a szolgálatának meghosszabbítása iránti kérelmét visszautasító vagy elutasító döntés véglegessé válását
követő 45 napon belül, hirdetmény közzététele útján írja ki.
(4) A területi kamara a honlapján a közjegyzői álláshely megüresedéséről
a) a (2) bekezdés szerinti tájékoztatás iránti intézkedésével egyidejűleg, vagy
b) a miniszternek a (3) bekezdés szerinti körülmény bekövetkezéséről való tájékoztatása alapján, legkésőbb a miniszteri tájékoztatás közlését követő munkanapon
tájékoztatást tesz közzé. A tájékoztatás közzétételétől számított 15 napon belül a 20. § (3) bekezdése szerinti áthelyezési kérelem előterjesztésének van helye.
(5) Nincs helye pályázat kiírásának, ha a közjegyzői álláshely vonatkozásában közjegyző áthelyezési kérelme kerül benyújtásra, ebben az esetben a pályázat kiírásának határideje az áthelyezési kérelmet visszautasító vagy elutasító döntés véglegessé válását követő napon újra kezdődik.”
4. § A Kjtv. 20. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (3a)−(3e) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A miniszter a közjegyzőt kérelmére megüresedett, megüresedő vagy újonnan létrehozott közjegyzői székhelyre (álláshelyre) pályázat kiírása nélkül áthelyezheti. Az áthelyezési kérelmet a betölteni kívánt székhely (álláshely) szerint illetékes területi kamara elnöksége útján az országos kamara bevonásával kell a miniszterhez benyújtani.
(3a) A (3) bekezdés szerint nincs helye áthelyezésnek a közjegyző kinevezését követő 3 éven belül és azon időpontot megelőző 5 éven belül, amikor a közjegyző betölti azt a kort, amikor a törvény alapján a közjegyzői szolgálata megszűnik.
(3b) A területi kamara a kérelmet a benyújtástól számított 15 napon belül véleményével együtt küldi meg az országos kamarának. A területi kamara a véleményét
a) a legutóbbi működési vizsgálat eredménye,
b) az áthelyezési kérelem benyújtását megelőző két évben a közjegyzővel szemben felmerült panaszok száma és jellege,
c) a közjegyző továbbképzési kötelezettségének teljesítése, valamint
d) a kamarában végzett tevékenysége
alapján alakítja ki.
(3c) Az országos kamara – amennyiben szükségesnek tartja saját véleményével együtt – a kérelmet és a területi kamara véleményét annak megküldésétől számított 8 napon belül továbbítja a miniszter részére.
(3d) A miniszter a kérelemről – miniszteri rendeletben rögzített mérlegelési szempontok figyelembevételével –, annak kézhezvételétől számított 30 napon belül dönt.
(3e) A miniszter a meghozott döntéséről értesíti a területi kamara elnökségét, valamint az országos kamarát.”
5. § A Kjtv. a 21/A. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:
„A közjegyzői szolgálat meghosszabbítása
21/B. § (1) A közjegyző kérheti a szolgálatának meghosszabbítását, az ezen alcím szerinti feltételekkel.
(2) A kérelem engedélyezése esetén a közjegyzői szolgálat felső korhatára a betöltött hetvenedik életév.
(3) A kérelem benyújtásának feltétele, hogy a közjegyző a szolgálata meghosszabbítása érdekében rendkívüli pályaalkalmassági vizsgálaton vegyen részt.
(4) A kérelem engedélyezésének – az (5) bekezdésben foglalt kivétellel – előfeltétele, hogy a közjegyző
a) a rendkívüli pályaalkalmassági vizsgálaton „alkalmas” minősítést kapjon, valamint
b) a szolgálati jogviszonyt megszüntető életkor betöltése előtt, a szolgálati jogviszony várható megszűnésével összefüggésben lefolytatott működési vizsgálat eredményeként „megfelelt” értékelést kapjon.
(5) Ha a szolgálati viszony várható megszűnésével összefüggésben lefolytatott működési vizsgálat eredményének megállapítására a kérelem benyújtásáig nem kerül sor, a szolgálat meghosszabbításának engedélyezése során a közjegyző működését nem kell értékelni, a közjegyző az egyéb feltételek fennállása esetén a szolgálatának meghosszabbítására jogosult.
(6) Az e § szerinti rendkívüli pályaalkalmassági vizsgálat, valamint a szolgálati viszony várható – meghatározott életkor betöltése miatti – megszűnésével összefüggésben lefolytatott működési vizsgálat során e törvény pályaalkalmassági vizsgálatra, valamint a közjegyzők működési vizsgálatára vonatkozó szabályait – a jelen alcím szerinti eltérésekkel – kell alkalmazni.
21/C. § (1) A kérelmet a területi kamara elnöksége útján kell a miniszterhez benyújtani.
(2) A kérelmet legkorábban azon a napon lehet benyújtani, amely a szolgálati jogviszonyt megszüntető életkor betöltésének napját egy évvel megelőzi. A kérelmet legkésőbb azon a napon lehet benyújtani, amely a szolgálati jogviszonyt megszüntető életkor betöltésének napját 8 hónappal megelőzi.
(3) A közjegyzőnek a kérelem benyújtásával egyidejűleg igazolnia kell, hogy rendelkezik érvényes – a szolgálatának meghosszabbítása érdekében elvégzett, a kérelem benyújtásának időpontjában 6 hónapnál nem régebbi – rendkívüli pályaalkalmassági vizsgálati eredménnyel.
21/D. § (1) A területi kamara a kérelmet – véleményével és az elbíráláshoz szükséges iratokkal együtt – a benyújtástól számított 15 napon belül küldi meg a miniszternek. A területi kamara a véleményét
a) a szolgálati viszony várható – meghatározott életkor betöltése miatti – megszűnésével összefüggésben lefolytatott működési vizsgálat eredménye,
b) a kérelem benyújtását megelőző két évben a közjegyzővel szemben felmerült panaszok száma és jellege,
c) a közjegyző továbbképzési kötelezettségének teljesítése, valamint
d) a kamarában végzett tevékenysége,
alapján alakítja ki.
(2) A miniszter a kérelemről, annak kézhezvételétől számított 30 napon belül dönt.
(3) A miniszter a kérelem elbírálása során
a) vizsgálja, hogy a kérelem engedélyezésének előfeltételei a közjegyző vonatkozásában teljesülnek-e, valamint
b) mérlegeli a területi kamara véleményében foglaltakat,
és döntéséről értesíti a területi kamara elnökségét.
(4) Nincs helye pályázat kiírásának, ha a közjegyző a szolgálat meghosszabbítása iránti kérelmet nyújt be, ebben az esetben a pályázat kiírásának határideje a szolgálat meghosszabbítása iránti kérelmet visszautasító vagy elutasító döntés véglegessé válását követő napon újra kezdődik.
(5) A miniszter a közjegyző ezen alcím szerinti – a közjegyzői szolgálat meghosszabbítása iránti – ügyében az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény rendelkezései szerint jár el.”
6. § A Kjtv. 22. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A közjegyzői szolgálat megszűnik:
a) a közjegyző felmentéséről szóló határozatban megjelölt napon, ha e napig a felmentésről szóló határozat nem válik véglegessé, akkor a határozat véglegessé válásának,
b) a közjegyzői szolgálat megszűnését megállapító határozatban megjelölt napon, ha e napig a közjegyzői szolgálat megszűnését megállapító határozat nem válik véglegessé, akkor a határozat véglegessé válásának,
c) a közjegyzői fegyelmi bíróság hivatalvesztést, a közjegyző alkalmatlanságát vagy érdemtelenségét megállapító határozata jogerőre emelkedésének,
d) – ha nem terjesztett elő szolgálat meghosszabbítása iránti kérelmet vagy korábban előterjesztett szolgálat meghosszabbítása iránti kérelme elutasításra került – a szolgálati jogviszonyt megszüntető életkor közjegyző általi betöltésének,
e) a közjegyző halálának,
f) a szolgálati jogviszonyt megszüntető életkor közjegyző általi betöltését követően a szolgálat meghosszabbítása iránti kérelmet visszautasító vagy elutasító döntés véglegessé válásának, vagy
g) a szolgálati jogviszonyt megszüntető életkor betöltését követően a szolgálat meghosszabbítása esetén a hetvenedik életév betöltésének
napján.”
7. § A Kjtv. 120. § (2) és (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) A felolvasás mellőzhető, ha a fél, képviselő útján történő eljárás esetén a képviselő – több fél esetén a felek vagy képviselőjük – a készítendő közjegyzői okirattól elkülönült, de ahhoz fűzendő okiratba foglaltan kijelenti – több fél vagy képviselők eljárása esetén együttesen kijelentik –, hogy az okirat tervezetét megismerte és elolvasta – több fél vagy képviselők eljárása esetén megismerték és elolvasták – és kéri – több fél vagy képviselők eljárása esetén együttesen kérik – az okirat felolvasásának mellőzését (a továbbiakban: okirat felolvasásának mellőzése iránti kérelem). Több fél vagy képviselőik okirat felolvasásának mellőzése iránti együttes kérelmét a felek vagy képviselők külön okiratban is megtehetik. Az okirat felolvasásának mellőzése iránti kérelmet teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni.
(2a) A közjegyző az okirat felolvasásának mellőzése iránti kérelem esetén is felolvashatja az okiratot.”
8. § A Kjtv. 182. §-a a következő (22) bekezdéssel egészül ki:
„(22) Az a közjegyző, aki 2026. január 1. napja és 2026. október 31. napja között tölti be a szolgálati jogviszonyt megszüntető életkort, a szolgálat meghosszabbítása iránti kérelmét legkésőbb 2026. január 31. napjáig nyújthatja be.”
9. § A Kjtv. 183. §-a a következő c) ponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kap a miniszter, hogy – a 12. § (3) bekezdésében foglaltakon túl – rendelettel állapítsa meg:]
10. § A Kjtv. 31/F. § (5a) és (6) bekezdésében az „a) vagy d)” szövegrész helyébe az „a), d), f) vagy g)” szöveg lép.
3. A nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény módosítása
11. § A nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nbjt.) 20. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
(A Fővárosi Törvényszék)
12. § (1) Az Nbjt. 23. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A kiadni kért személy (1) bekezdésben meghatározott hozzájárulása, az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel nem vonható vissza.”
(2) Az Nbjt. 23. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Ha a miniszter az egyszerűsített kiadatási eljárásban a kiadatáshoz hozzájárult, de a kiadni kért személy átadására a 25. § (1) bekezdésében meghatározott határidő alatt nem került sor, azonban a megkereső állam a kiadatási kérelmet megfelelő időben előterjesztette, a miniszter a hozzájáruló nyilatkozatát visszavonja, és az ügyiratokat a kiadatási kérelemmel együtt a bíróság részére küldi vissza. Az ügyiratok visszaérkezését követően a bíróság a (3) bekezdés szerinti végzését hatályon kívül helyezi és az eljárást a kiadatási kérelem alapján a 20–22. §-ban foglaltak szerint folytatja le.
(5) Ha a (4) bekezdés alapján a kiadatás kérdésében tartott tárgyaláson a kiadni kért személy az egyszerűsített kiadatási eljárásban tett hozzájárulását fenntartja, a kiadatási letartóztatás legfeljebb három hónapig tarthat, amelyet a Fővárosi Törvényszék egy alkalommal legfeljebb három hónappal meghosszabbíthat.”
13. § Az Nbjt. 24. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A megkereső állam által a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete (Interpol) útján kiadatás céljából előterjesztett nemzetközi elfogatóparancsot ideiglenes kiadatási letartóztatás iránti kérelemnek kell tekinteni.”
14. § Az Nbjt. 25. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az ideiglenes kiadatási letartóztatást meg kell szüntetni, ha annak elrendelésétől számított negyven napon belül a kiadatás iránti megkeresés nem érkezik meg. Ha a kiadatás iránti megkeresést utóbb előterjesztik, az ideiglenes kiadatási letartóztatás megszüntetése nem zárja ki a 24. § (1) bekezdés szerinti ideiglenes kiadatási letartóztatás ismételt elrendelését.”
15. § Az Nbjt. 82. § (1) bekezdésében a „jogosultnak” szövegrész helyébe a „jogosult igazságügyi hatóságnak” szöveg lép.
4. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosítása
16. § Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 218. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha a halál oka és körülményei vizsgálatánál bűncselekmény gyanúja merül fel, a büntetőeljárás szabályai szerint – kormányrendeletben meghatározott kivétellel – igazságügyi orvosi boncolást kell elrendelni.”
5. A jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény módosítása
17. § (1) A jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény (a továbbiakban: Jszbt.) 1. § (1) bekezdés 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
(2) A Jszbt. 1. § (1) bekezdése a következő 3. és 4. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
(3) A Jszbt. 1. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A jogi személyre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni
a) akkor is, ha a jogi személy a bűncselekmény elkövetése után a jogerős ügydöntő határozat meghozatala előtt jön létre, illetve
b) a külföldi jogi személyre is.”
18. § A Jszbt. 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. § (1) Jogi személlyel szemben az e törvényben meghatározott intézkedések akkor alkalmazhatók, ha:
a) a Btk. XXVII. Fejezete szerinti korrupciós bűncselekményt a jogi személy vezetője a jogi személy tevékenységi körében követte el,
b) a bűncselekményt a jogi személy vezetője
ba) követte el és a bűncselekmény elkövetése a jogi személy javára előny szerzését célozta vagy eredményezte, vagy
bb) a jogi személy tevékenységi körében, a jogi személy tevékenységének, eszközeinek, erőforrásainak felhasználásával követte el,
c) a jogi személy tagja vagy alkalmazottja
ca) a jogi személy tevékenységi körében a Btk. XXVII. Fejezete szerinti korrupciós bűncselekményt követett el, vagy a bűncselekményt a b) pont ba) alpontjában meghatározott célból, vagy a b) pont bb) alpontjában meghatározott módon a jogi személy tevékenységi körében követte el, és
cb) a jogi személy vezetője szándékosan nem teljesítette az irányítási vagy ellenőrzési kötelezettségét, amely a bűncselekmény elkövetését megakadályozhatta volna, vagy egyébként gondatlanságból nem tudott arról, hogy bűncselekmény elkövetése készül vagy bűncselekményt követnek el és ezért a bűncselekmény elkövetése megakadályozásához szükséges intézkedést nem teljesített, vagy
d) az a) és b) pont szerinti bűncselekményeket más személy követte el, és a jogi személy vezetője a bűncselekmény elkövetéséről tudott.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazása szempontjából a jogi személy vezetőjének kell tekinteni azt a személyt is, aki a bűncselekmény elkövetése után vált a jogi személy vezetőjévé.
(3) A jogi személy javára előnyszerzés érdekében elkövetett bűncselekmény vonatkozásában a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazásának e törvény alapján a Btk. XIII–XX. Fejezete, XXIII. Fejezete, XXV. Fejezete, XXXI. Fejezete, XXXIV–XLIII. Fejezete szerinti bűncselekmények esetén van helye.
(4) Jogi személlyel szemben az e törvényben meghatározott intézkedések alkalmazhatóak a jogi személy jogutódja ellen is.
(5) Nincs helye az e törvényben meghatározott intézkedések alkalmazásának az olyan bűncselekmény tekintetében, amelynek a jogi személy a sértettje.”
19. § A Jszbt. 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. § (1) A bíróság az eljárás alá vont jogi személlyel szemben a következő intézkedéseket alkalmazhatja:
a) a jogi személy megszüntetése,
b) a jogi személy tevékenységének korlátozása,
c) pénzbírság.
(2) Az (1) bekezdés szerinti intézkedések alkalmazásának nem akadálya, ha az elkövető halála, kegyelem, kóros elmeállapot vagy tevékeny megbánás miatt nem büntethető, vagy vele szemben törvényben meghatározott egyéb büntethetőséget megszüntető ok állapítható meg, vagy az elkövetőt megrovásban részesítették.
(3) Az eljárás alá vont jogi személlyel szemben az intézkedés alkalmazásának célja a társadalom védelme érdekében annak megelőzése, hogy a jogi személy érintettségével újabb, a 2. §-ban meghatározott bűncselekményt kövessenek el.
(4) Az eljárás alá vont jogi személlyel szemben alkalmazható intézkedést úgy kell megállapítani, hogy az igazodjon
a) a bűncselekmény tárgyi súlyához, a bűncselekménnyel okozott kár, vagyoni hátrány, elkövetési érték, a bűncselekménnyel összefüggésben szerzett jogtalan előny mértékéhez,
b) a jogi személy vagyoni viszonyaihoz,
c) a jogi személy vezetője bűnösségének a fokához, illetve a 2. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott személyek ellenőrzésére vonatkozó kötelezettség elmulasztásának mértékéhez, valamint
d) a jogi személlyel szembeni intézkedés céljával kapcsolatos egyéb körülményhez.
(5) A (4) bekezdés d) pontja szempontjából figyelembe kell venni különösen, hogy a jogi személy
a) számára a bűncselekmény elkövetése milyen előny szerzését célozta vagy eredményezte,
b) a bűncselekménnyel okozott kárt megtérítette-e,
c) a bűncselekményből származó előnyt átadta-e a hatóságnak,
d) a bűncselekmény káros következményeit helyreállította-e és
e) foganatosított-e olyan intézkedéseket, amellyel biztosította, hogy a továbbiakban a büntetőeljárás tárgyát képező bűncselekmény elkövetésére a jogi személy érintettségével ne kerülhessen sor.
(6) Az eljárás alá vont jogi személlyel szemben az intézkedés alkalmazása mellőzhető, ha az az intézkedés céljára tekintettel már nem szükséges, ideértve azt az esetet is, ha az eljárás alá vont jogi személlyel szemben a büntetőeljárás tárgyát képező cselekménnyel azonos cselekmény miatt közigazgatási hatóság, állami adó- és vámhatóság végleges határozatában vagy közigazgatási perben a bíróság jogerős határozatában joghátrány alkalmazására került sor, és erre tekintettel nem indokolt a jogi személlyel szemben az e törvényben meghatározott intézkedés alkalmazása.
(7) Ha a (6) bekezdésben meghatározott esetben a közigazgatási hatóság, állami adó- és vámhatóság végleges határozatában vagy közigazgatási perben a bíróság jogerős határozatában megállapított fizetési kötelezettséget a pénzbírság összegének meghatározásánál figyelembe kell venni.”
20. § (1) A Jszbt. 4. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A bíróság az eljárás alá vont jogi személyt megszünteti, ha jogszerű gazdasági tevékenységének helyreállítása nem várható és
a) a jogi személy bűncselekmény eredményeképpen jött létre,
b) a jogi személyt bűncselekmény elkövetésének leplezése céljából, bűncselekmény elkövetése érdekében, vagy a bűncselekményből származó előny biztosítása érdekében hozták létre, vagy
c) a jogi személy tevékenysége elsődlegesen bűncselekmény elkövetésének a leplezését szolgálja.
(2) Az eljárás alá vont jogi személyt meg kell megszüntetni, ha más módon nem biztosítható, hogy a jogi személlyel szemben alkalmazható intézkedést megalapozó újabb bűncselekmény elkövetésére ne kerüljön sor.”
(2) A Jszbt. 4. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az (1) bekezdés alkalmazásában a jogszerű gazdasági tevékenységének helyreállítása várható különösen akkor, ha az eljárás alá vont jogi személy
a) a bűncselekménnyel okozott kárt megtérítette,
b) a bűncselekményből származó vagyoni előnyt vagy annak ellenértékét a hatóságnak átadta,
c) a bűncselekmény káros következményeit más módon helyreállította, illetve
d) megfelelő intézkedéseket vezetett be annak érdekében, hogy a jogi személy vezetője, tagja vagy alkalmazottja ne kövessen el újabb, a 2. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott bűncselekményt, vagy a 2. § (1) bekezdés c) és d) pontjában meghatározott esetekre vonatkozóan a jogi személy vezetője fellépjen a más személy által elkövetett bűncselekménnyel szemben.”
21. § (1) A Jszbt. 5. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A bíróság az eljárás alá vont jogi személy tevékenységét a (2) bekezdésben meghatározott körben egy évtől öt évig terjedő időtartamra korlátozhatja, ha ez a jogszerű gazdasági tevékenységének helyreállítása érdekében szükséges. A korlátozás tartamát években kell meghatározni. A korlátozás kiterjedhet a (2) bekezdésben felsorolt valamennyi tevékenység vagy egyes tevékenységek gyakorlására.”
(2) A Jszbt. 5. § (2) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az eltiltás ideje alatt a jogi személy)
22. § A Jszbt. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„6. § (1) A pénzbírság mértékét úgy kell megállapítani, hogy az igazodjon az eljárás alá vont jogi személy vagyoni és jövedelmi helyzetéhez is.
(2) Az eljárás alá vont jogi személlyel szemben kiszabható pénzbírság legalacsonyabb mértéke egymillió forint, legnagyobb mértéke
a) három évet meghaladó tartamú szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény esetén az eljárás alá vont jogi személynek a bűncselekmény elkövetését megelőző évben elért forgalmának 5%-a,
b) három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény esetén az eljárás alá vont jogi személynek a bűncselekmény elkövetését megelőző évben elért forgalmának 3%-a.
(3) Ha az eljárás alá vont jogi személynek a bűncselekmény elkövetését megelőző évben elért forgalma nem állapítható meg, a pénzbírság (2) bekezdés szerinti legnagyobb összegét az alábbiak szerint megállapítható legnagyobb forgalom alapul vételével kell meghatározni:
a) az eljárás alá vont jogi személy bűncselekmény elkövetésének évében elért forgalma vagy
b) az eljárás alá vont jogi személynek a pénzbírság kiszabását megelőző évben elért forgalma.
(4) Ha a bűncselekményt több éven keresztül követték el, a pénzbírság (2) bekezdés szerinti legnagyobb összegét az eljárás alá vont jogi személy bűncselekményt megelőző és a bűncselekmény elkövetésének évében elért forgalma közül a legnagyobb forgalom alapul vételével kell meghatározni. Ha ez alapján a pénzbírság legnagyobb összege nem állapítható meg a pénzbírság (2) bekezdés szerinti legnagyobb összegét a pénzbírság kiszabását megelőző év szerinti forgalom alapulvételével kell meghatározni.
(5) Ha az eljárás alá vont jogi személy forgalma a (2)–(4) bekezdés alapján nem határozható meg, a pénzbírság legnagyobb összegét az eljárás alá vont jogi személy forgalmára vonatkozóan rendelkezésre álló adatok alapulvételével becsléssel kell megállapítani.
(6) Ha az eljárás alá vont jogi személy vagyonára e törvény alapján zár alá vételt rendeltek el, a pénzbírság akkor is kiszabható, ha az eljárás alá vont jogi személyt a felszámolási eljárásban megszüntették.
(7) A pénzbírságot – meg nem fizetése esetén – az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló törvény szabályai szerint kell behajtani.
(8) E § alkalmazásában forgalom alatt a számvitelről szóló törvényben meghatározott eredménykimutatásban vagy összevont (konszolidált) eredménykimutatásban szerepeltetett – a belföldi és az exportértékesítés – összesített árbevétele értendő.”
23. § A Jszbt. I. Fejezete a következő alcímmel egészül ki:
„A jogi személlyel szembeni intézkedés alkalmazásának elévülése
6/A. § (1) Ha az eljárás alá vont jogi személlyel szemben alkalmazható intézkedéseket a 2. §-ban meghatározott személy elleni büntetőeljárásban alkalmazzák, akkor az intézkedések alkalmazhatósága mindaddig nem évül el, ameddig az eljárás tárgyát képező cselekmény büntethetősége el nem évült.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározottakon kívül a Btk. 26. §-át kell alkalmazni azzal, hogy az elévülést a jogi személlyel szemben alkalmazható intézkedés érdekében foganatosított büntetőeljárási cselekmény szakítja félbe.
(3) A jogi személlyel szembeni intézkedés alkalmazását megalapozó bűncselekmény elkövetése miatt a 2. §-ban meghatározott személy elleni büntetőeljárásban meghozott ügydöntő határozat jogerőre emelkedését követő egy év elteltével a jogi személlyel szemben büntetőeljárás nem indítható, valamint az eljárás alá vont jogi személlyel szemben a büntetőeljárás megindításától számított két év elteltével nem kerülhet sor a jogi személlyel szembeni intézkedés alkalmazásának indítványozására.”
24. § A Jszbt. 7. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az ügyészség, a nyomozó hatóság és az előkészítő eljárást folytató szerv az eljárása során hivatalból vizsgálja, hogy az eljárás alá vont jogi személlyel szemben van-e helye intézkedés alkalmazásának, és minden szükséges eljárási cselekményt köteles elvégezni ennek felderítése és az ehhez szükséges bizonyítási eszközök biztosítása érdekében.
(4) A büntetőeljárásban az eljárás alá vont jogi személlyel szembeni intézkedés alkalmazásához szükséges bizonyítási eszközök beszerzése érdekében minden, a Be.-ben meghatározott eljárási cselekmény és vagyont érintő kényszerintézkedés alkalmazható, ha annak törvényi feltételei egyébként fennállnak.”
25. § (1) A Jszbt. „A bíróság hatásköre és illetékessége” alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:
„Az eljáró szervek hatásköre és illetékessége”
(2) A Jszbt. 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„8. § (1) Az eljárás alá vont jogi személlyel szembeni eljárásban a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság hatáskörére és illetékességére a Be. általános szabályai irányadóak, azzal, hogy azok alkalmazása során az eljárás alá vont jogi személlyel szembeni intézkedés alkalmazását megalapozó, a 2. §-ban meghatározott bűncselekményt kell figyelembe venni.
(2) Ha a Be. 21. §-a vagy 22. § (1)–(2) bekezdése alapján más illetékesség ok nem állapítható meg, vagy a büntetőeljárást az eljárás alá vont jogi személlyel szemben önállóan folytatják le, az eljáró bíróság illetékességét az eljárás alá vont jogi személy székhelye is meghatározhatja.”
26. § (1) A Jszbt. „A jogi személy érdekében eljáró ügyvéd” alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:
„Az eljárás alá vont jogi személy védője és a jogi személy törvényes képviselője”
(2) A Jszbt. 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„9. § (1) Az eljárás alá vont jogi személy érdekében meghatalmazás vagy kirendelés alapján ügyvéd vagy meghatalmazás alapján kamarai jogtanácsos, európai közösségi jogász, alkalmazott ügyvéd vagy alkalmazott európai közösségi jogász (a továbbiakban együtt: eljárás alá vont jogi személy védője) jár el.
(2) Ha az eljárás alá vont jogi személy védőjének meghatalmazására nem kerül sor, akkor az eljárás alá vont jogi személy védőjét a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság rendeli ki. Ebben az esetben az eljárás alá vont jogi személy védőjének kijelölése az eljáró bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság székhelye szerint illetékes területi ügyvédi kamara feladata.
(3) Az eljárás alá vont jogi személy védője részére meghatalmazást – a (4) bekezdésben foglalt kivétellel – a jogi személy törvényes képviselője adhat.
(4) A terhelt védője nem lehet az eljárás alá vont jogi személy védője.
(5) Az eljárás alá vont jogi személy védőjére – a (6) bekezdésben meghatározott eltérésekkel – a védőre vonatkozó szabályok irányadók. Ha az eljárás alá vont jogi személy részére több védő meghatalmazására kerül sor, akkor a Be. 42. § (6) bekezdését kell megfelelően alkalmazni.
(6) Az eljárás alá vont jogi személy védője
a) a vádemelés előtt jelen lehet
aa) az általa, illetve az eljárás alá vont jogi személy törvényes képviselője által indítványozott tanú kihallgatásán, és az ilyen tanú részvételével tartott bizonyítási cselekményen, valamint az eljárás alá vont jogi személlyel szembeni intézkedés alkalmazását megalapozó, a 2. §-ban meghatározott bűncselekményt érintő körben a szakértő meghallgatásán, a szemlén, a helyszíni kihallgatáson, a bizonyítási kísérleten, a felismerésre bemutatáson, és szembesítésen,
ab) a jogi személlyel szembeni intézkedés alkalmazását megalapozó, a 2. §-ban meghatározott bűncselekménnyel összefüggésben foganatosított kutatáson,
b) az eljárás alá vont jogi személlyel szembeni intézkedés alkalmazását megalapozó, a 2. §-ban meghatározott bűncselekménnyel összefüggő ügyiratait a Be. 100. §-ának megfelelő alkalmazásával megismerheti,
c) az eljárás alá vont jogi személyt érintő körben bizonyítékot terjeszthet elő, indítványokat és észrevételeket tehet, és a bírósági eljárásban felszólalhat.”
27. § A Jszbt. „A jogi személy érdekében eljáró ügyvéd” alcíme a következő 9/A. §-sal egészül ki:
„9/A. § (1) Az eljárás alá vont jogi személy törvényes képviselőjeként az a személy járhat el, aki a jogi személyre vonatkozó jogszabályok, valamint a jogi személy létesítő okirata alapján jogosult a jogi személy képviseletére és ezt igazolja.
(2) Ha az eljárás alá vont jogi személy ügyvezetését több vezető tisztségviselő vagy a vezető tisztségviselőkből álló testület látja el, akkor az eljárás alá vont jogi személy törvényes képviselőjeként az a személy járhat el, akit az érintettek maguk közül kijelölnek. Megegyezés hiányában az eljárás alá vont jogi személy törvényes képviselőjét az eljáró nyomozó hatóság, ügyészség vagy bíróság – a jogi személy nyilvánvaló érdekére figyelemmel – jelöli ki. Ha az eljárás alá vont jogi személy nyilvánvaló érdeke nem határozható meg, a jogi személy döntéshozó szervét kell megkeresni.
(3) Az eljárás alá vont jogi személy törvényes képviselője a tárgyaláson jelen lehet, valamint gyakorolhatja a 9. § (6) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott jogokat.
(4) Az eljárás alá vont jogi személy törvényes képviselője személyesen vagy meghatalmazott képviselője útján is eljárhat.
(5) Ha az eljárás alá vont jogi személy törvényes képviselője az eljárásban terheltként vesz részt, az e törvényben meghatározott jelenléti jogát a nyomozás során meghatalmazott képviselője útján is gyakorolhatja.”
28. § A Jszbt. 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„11. § (1) Az eljárás alá vont jogi személlyel szemben zár alá vétel pénzbírság biztosítása érdekében is elrendelhető, ha megalapozottan lehet tartani attól, hogy a pénzbírság végrehajtását meghiúsítják.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feltétel vizsgálata, valamint a zár alá vétellel biztosítandó vagyon mértékének meghatározása során, a 3. § (4) bekezdésben meghatározott körülményekre is figyelemmel, különösen az alábbi körülményeket kell vizsgálni:
a) az eljárás alá vont jogi személy folytat-e jogszerű gazdasági tevékenységet,
b) a bűncselekménnyel okozott kárt, vagyoni hátrányt, elkövetési értéket, a bűncselekménnyel összefüggésben szerzett jogtalan előny mértékét, az eljárás alá vont jogi személy vagyoni helyzetét,
c) a bűncselekmény elkövetését követően az eljárás alá vont jogi személy vagyonát csökkentő ügyleteket, pénzügyi műveleteket vagy az erre irányuló kísérleteket,
d) az eljárás alá vont jogi személy által a bűncselekménnyel okozott kár megtérítését vagy az előnynek a hatóság rendelkezésére bocsátását, a bűncselekmény káros következményeinek helyreállítását, az ezek érdekében kifejtett magatartást, valamint az annak érdekében tett intézkedéseket, hogy az eljárás tárgyát képező bűncselekmény elkövetésére ismételten ne kerülhessen sor,
e) az eljárás alá vont jogi személy együttműködését a bűncselekmény felderítésében.
(3) A pénzbírság biztosítása érdekében zár alá kell venni az eljárás alá vont jogi személlyel kötött egyezség alapján az eljárás alá vont jogi személy által rendelkezésre bocsátott összeget. Ha az egyezség alapján biztosítandó összeg kisebb, mint az eljárás során pénzbírság biztosítása érdekében korábban zár alá vett vagyon, akkor a zár alá vételt az egyezségben meghatározott összegen felüli részben fel kell oldani. Ha az eljárás során pénzbírság biztosítása érdekében korábban zár alá vett vagyon helyett az egyezség alapján az eljárás alá vont jogi személy más pénzösszeget bocsát rendelkezésre, a zár alá vételt az eljárás alá vont jogi személy által rendelkezésre bocsátott pénzösszegre kell elrendelni, amellyel együtt a korábban elrendelt zár alá vételt fel kell oldani.
(4) A pénzbírság biztosítása érdekében a zár alá vételről – a vádemelés előtt az ügyészség indítványára – a bíróság határoz.
(5) A pénzbírság biztosítása érdekében elrendelhető zár alá vétel vonatkozásában a Be. 327. § (5) bekezdését alkalmazni kell.
(6) A zár alá vételt elrendelő határozat rendelkező részében meg kell jelölni, hogy a zár alá vétel pénzbírság biztosítására szolgál, valamint azt, hogy a zár alá vétel mekkora összeg biztosítására szolgál.
(7) Ha a zár alá vételt elrendelő határozat nem tartalmazza a (6) bekezdésben foglaltakat, a bíróság – a vádemelés előtt az ügyészség, a terhelt, valamint a vagyoni érdekelt vagy a jogszabály alapján a bűnügyi hitelezői igény képviseletére jogosult egyéb érdekelt indítványára, a vádemelés után hivatalból – a (6) bekezdésnek megfelelően határoz a zár alá vételről rendelkező határozat megváltoztatásáról.
(8) A (6) és (7) bekezdés szerinti határozatokat haladéktalanul kézbesíteni kell a vagyoni érdekeltnek, valamint a jogszabály alapján a bűnügyi hitelezői igény képviseletére jogosult egyéb érdekeltnek is.
(9) A pénzbírság biztosítása érdekében elrendelt zár alá vétel esetén a zár alá vétel megváltására a Be. 329. § (1)–(6) bekezdését kell alkalmazni azzal, hogy
a) a megváltásnak nincs helye, ha az eljárás alá vont jogi személlyel szemben felszámolást rendeltek el,
b) a megváltás nem utasítható el, ha a bíróság végzésében meghatározott, biztosítandó összeg kifizetését vállalják,
c) a zár alá vétel megváltását az eljárás alá vont jogi személy törvényes képviselője vagy az eljárás alá vont jogi személy védője indítványozhatja.
(10) A pénzbírság biztosítása érdekében elrendelt zár alá vételt fel kell oldani akkor is, ha
a) az elrendelés feltételei már nem állnak fenn,
b) az eljárás alá vont jogi személlyel szembeni eljárást megszüntetik, vagy
c) az eljárást pénzbírság kiszabása nélkül fejezték be.
(11) A pénzbírság biztosítása érdekében elrendelt zár alá vételnek a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvényben meghatározott cégjegyzékbe történő bejegyzése érdekében az eljárás alá vont jogi személyt nyilvántartó bíróság megkeresésének akkor van helye, ha a 12/A. § (1), illetve (2) bekezdésben meghatározott értesítésre kerül sor.”
„Szignalizáció, jogsértő tevékenység folytatásának megakadályozása
11/A. § Az eljárás alá vont jogi személlyel szembeni eljárás során a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság köteles az eljárás kezdeményezésére, illetve lefolytatására jogosult szerv tájékoztatására, ha az eljárás alá vont jogi személy 2. §-ban meghatározott bűncselekménnyel összefüggő jogsértő tevékenysége folytatásának megszüntetése érdekében indokolt.”
30. § A Jszbt. 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„12. § (1) Ha a rendelkezésre álló adatok, illetve bizonyítási eszközök alapján megalapozottan feltehető, hogy az eljárás tárgyát képező bűncselekmény vonatkozásában a jogi személlyel szemben az e törvényben meghatározott intézkedés alkalmazásának van helye, akkor a nyomozó hatóság, illetve az ügyészség – írásban vagy szóban – közli az eljárás alá vont jogi személy törvényes képviselőjével a jogi személlyel szemben alkalmazható intézkedést megalapozó bűncselekmény tényállását és annak Btk. szerinti minősítését, a jogi személy 2. §-ban meghatározott érintettségére vonatkozó tényállást, valamint azt, hogy a jogi személy a 2. § mely rendelkezése vagy rendelkezései szerint érintett a bűncselekmény elkövetésével (a továbbiakban: a jogi személy érintettségének közlése).
(2) A jogi személy érintettségének az (1) bekezdésben meghatározottak szerinti szóbeli közlésére a jogi személy törvényes képviselőjének – a büntetőeljárásban való részvételéhez igazodóan – a gyanúsítottként vagy tanúként történő kihallgatása során kerülhet sor.
(3) Ha a jogi személy érintettségének közlésére írásban került sor, akkor a jogi személy törvényes képviselőjének vagy az eljárás alá vont jogi személy védőjének az indítványára a nyomozó hatóság vagy az ügyészség három hónapon belül intézkedik – a büntetőeljárásban való részvételéhez igazodóan – a jogi személy törvényes képviselőjének a gyanúsítottként vagy tanúként történő kihallgatása érdekében.
(4) A jogi személy törvényes képviselőjének a figyelmét a gyanúsítottként vagy tanúként történő kihallgatásra szóló idézésben, valamint a jogi személy érintettségének írásbeli közlésekor fel kell hívni a 9. § (3), (5) és (6) bekezdésében foglaltakra is.
(5) A jogi személy érintettségének a közlésével egyidejűleg az eljárás alá vont jogi személy törvényes képviselőjét figyelmeztetni kell:
a) a 9. § (3), (5) és (6) bekezdésében foglaltakra,
b) arra, hogy az eljárás alá vont jogi személy érintettségével kapcsolatban közöltek vonatkozásában az azt közlő hatóságnál panaszt terjeszthet elő,
c) arra, hogy írásban vagy szóban, tanúkénti kihallgatás – vagy, ha az eljárás alá vont jogi személy törvényes képviselője az eljárásban terheltként vesz részt, akkor gyanúsítotti kihallgatás – keretében indítványt és észrevételt tehet, valamint
d) az eljárás alá vont jogi személy együttműködésének lehetőségére.
(6) A jogi személy törvényes képviselője a jogi személy érintettségével kapcsolatban közöltek vonatkozásában panaszt terjeszthet elő. A panaszt jogi személy törvényes képviselője a jogi személy érintettségének az (1) bekezdésben meghatározott szóbeli közlésekor, vagy írásbeli közlés esetén a kézbesítésétől számított nyolc napon belül terjesztheti elő. A panaszra egyebekben a gyanúsítás elleni panaszra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
(7) Ha az eljárás alá vont jogi személlyel szemben a pénzbírság biztosítása érdekében a 11. § alapján zár alá vételt rendeltek el, akkor az (1) bekezdésben meghatározott közlést tizenöt napon belül kell végrehajtani.
(8) Az eljárás alá vont jogi személy törvényes képviselőjének terhelti vagy tanúként történő kihallgatásán az eljárás alá vont jogi személy védőjének jelenléte nem kötelező.
(9) Ha jogi személy törvényes képviselője a gyanúsítottként vagy tanúként történő kihallgatásán kijelenti, hogy nem kíván védőt meghatalmazni, a nyomozó hatóság vagy az ügyészség nyomban védőt rendel ki. Egyebekben a Be. 387. § (3)–(5) bekezdését kell megfelelően alkalmazni.
(10) Az eljárás alá vont jogi személlyel szemben a nyomozás tartamára a Be. 351. § rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a nyomozás határidejét a jogi személy érintettségének közlésétől kezdve kell számítani.”
31. § A Jszbt. „A nyomozás” alcíme a következő 12/A–12/C. §-sal egészül ki:
„12/A. § (1) Ha megalapozottan feltehető, hogy az eljárás alá vont jogi személy 3. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott megszüntetése szükséges, a nyomozó hatóság vagy az ügyészség az eljárás alá vont jogi személy érintettségének közlését követően értesíti az eljárás alá vont jogi személyt nyilvántartó bíróságot, valamint az eljárás alá vont jogi személy felett törvényességi, illetve szakmai felügyeletet gyakorló szervet is, amennyiben ez nem azonos az eljárás alá vont jogi személyt nyilvántartó bírósággal.
(2) Az (1) bekezdés alapján az értesítés különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető.
(3) A (2) bekezdés szempontjából különösen azt kell vizsgálni, ha megalapozottan feltehető, hogy az eljárás alá vont jogi személy
a) a bűncselekménnyel okozott kárt megtéríti,
b) a bűncselekményből származó vagyoni előnyt vagy annak ellenértékét a hatóságnak átadja,
c) a bűncselekmény káros következményeit más módon helyreállítja, illetve
d) megfelelő intézkedéseket vezet be annak érdekében, hogy a jogi személy vezetője, tagja vagy alkalmazottja ne kövessen el újabb, a 2. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott bűncselekményt, vagy a 2. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott esetekre vonatkozóan a jogi személy vezetője fellépjen a más személy által elkövetett bűncselekménnyel szemben.
(4) A nyomozó hatóság vagy az ügyészség (1), illetve (2) bekezdés szerinti intézkedéséről értesíteni kell az eljárás alá vont jogi személy törvényes képviselőjét és az eljárás alá vont jogi személy védőjét, akik az értesítéstől számított nyolc napon belül panaszt terjeszthetnek elő az intézkedést elrendelő nyomozó hatóságnál vagy ügyészségnél.
(5) A nyomozó hatóság vagy az ügyészség az (1) vagy (2) bekezdés alapján értesített bíróságot vagy szervet értesti arról, hogy az (1), illetve a (2) bekezdés szerinti értesítés alapján tett intézkedést meg kell szüntetni, ha
a) az (1), illetve a (2) bekezdés szerinti értesítés feltételei már nem állnak fenn,
b) az eljárás alá vont jogi személlyel szemben az eljárást megszüntették.
(6) A nyomozó hatóság vagy az ügyészség (3) bekezdés szerinti intézkedése ellen panasznak nincs helye.
12/B. § (1) A nyomozó hatóság a jogi személy törvényes képviselőjének gyanúsítottként vagy tanúként történt kihallgatásától számított nyolc napon belül megküldi az ügyészségnek a nyomozás ügyiratait, egyidejűleg beszámol a nyomozás állásáról, javaslatot tesz a vizsgálat során szükségesnek tartott eljárási cselekményekre vagy a nyomozás befejezésére.
(2) A jogi személlyel szemben a nyomozást az eljárás alá vont jogi személy érintettségével kapcsolatos közlést követően a Be. LXI. Fejezete szerinti vizsgálat szabályai alapján kell folytatni.
(3) Ha az eljárás adatai alapján a jogi személy érintettségével kapcsolatban a 12. § (5) bekezdésében foglaltak változására került sor, a nyomozó hatóság vagy az ügyészség az eljárás alá vont jogi személy érintettségével kapcsolatos változás közlésekor a 12. §-ban foglaltak megfelelő alkalmazásával jár el.
12/C. § (1) A nyomozás során a Be. 100. §-ának rendelkezéseit folyamatosan és oly módon kell alkalmazni, hogy a jogi személy törvényes képviselője és az eljárás alá vont jogi személy védője az eljárás ügyiratait a vádemelés előtt legalább egy hónappal, teljes terjedelmében megismerhesse, és indítványait, észrevételeit megtehesse.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott egy hónapos időköz a jogi személy törvényes képviselőjének és az eljárás alá vont jogi személy védőjének a hozzájárulásával rövidíthető vagy mellőzhető.”
32. § A Jszbt. az „A nyomozás” alcímet követően a következő alcímekkel egészül ki:
„Az eljárás alá vontjogi személlyel szembeni eljárás megszüntetése, felfüggesztése, az eljárás elkülönítése és egyesítése
12/D. § (1) A nyomozó hatóság vagy az ügyészség az eljárás alá vont jogi személlyel szembeni eljárást megszünteti, ha
a) a rendelkezésre álló adatok és bizonyítási eszközök alapján az eljárás alá vont jogi személlyel szemben e törvényben meghatározott intézkedés alkalmazásának nincs helye,
b) az eljárás alá vont jogi személy jogutód nélkül megszűnt és a pénzbírság kiszabásának a 6. § (6) bekezdése alapján sincs helye, vagy
c) törvényben meghatározott egyéb eljárást megszüntető ok áll fenn.
(2) A jogi személlyel szembeni eljárás az eljárás alá vont jogi személlyel szemben e törvény alapján alkalmazható intézkedést megalapozó bűncselekmény miatt folytatott nyomozástól csak akkor különíthető el, ha
a) az eljárás alá vont jogi személlyel szemben az eljárás a 3. § (2) bekezdésében foglaltak alapján önállóan is lefolytatható, vagy
b) az eljárás alá vont jogi személlyel szembeni intézkedés alkalmazását megalapozó bűncselekmény miatt vádemelésnek van helye, és a jogi személlyel szembeni eljárás a terhelttel szembeni vádemelés indokolatlan elhúzódását eredményezné.
(3) Az eljárás megszüntetéséről, felfüggesztéséről, folytatásáról, elkülönítéséről vagy egyesítéséről szóló határozatot a jogi személy részére is kézbesíteni kell.
Együttműködés a jogi személlyel
12/E. § (1) Az ügyészség és az eljárás alá vont jogi személy a vádemelés előtt egyezséget köthet, ha az eljárás alá vont jogi személy képviselője a jogi személlyel szemben e törvény alapján alkalmazható intézkedést megalapozó bűncselekmény vonatkozásában az eljárás alá vont jogi személy 2. § szerinti érintettségét elismeri, és vállalja, hogy
a) a bűncselekménnyel okozott kárt megtéríti vagy előnyt a hatóságnak rendelkezésre bocsátja,
b) a bűncselekmény káros következményeit helyreállítja,
c) olyan intézkedéseket foganatosít, amelyek biztosítják, hogy az eljárás tárgyát képező bűncselekmény elkövetésére ismételten ne kerülhessen sor,
d) együttműködik a bűncselekmény felderítésében, a rendelkezésére álló adatokat, okirati és egyéb bizonyítási eszközöket a hatóság rendelkezésére bocsátja, illetve
e) a megállapodás szerinti pénzbírság összegét rendelkezésre bocsátja.
(2) Ha az eljárás alá vont jogi személy törvényes képviselője terheltként vesz részt a büntetőeljárásban, akkor az egyezségkötés feltétele az is, hogy a bűncselekmény elkövetését beismerje.
(3) Az (1) bekezdés e) pontja szerint rendelkezésre bocsátott összeget a pénzbírság biztosítása érdekében zár alá kell venni.
(4) Az egyezség megkötésének nem akadálya, ha az eljárás alá vont jogi személy az (1) bekezdés szerinti feltételeket részben vagy egészben már teljesítette.
(5) Az egyezség megkötését az eljárás alá vont jogi személy törvényes képviselője, az eljárás alá vont jogi személy védője és az ügyészség egyaránt kezdeményezheti. Az egyezség megkötése érdekében az ügyészség, az eljárás alá vont jogi személy törvényes képviselője és az eljárás alá vont jogi személy védője egyeztetést folytathat. Az ügyészség az eljárás alá vont jogi személy törvényes képviselőjével az eljárás alá vont jogi személy védője nélkül is, illetve az eljárás alá vont jogi személy törvényes képviselőjének hozzájárulásával az eljárás alá vont jogi személy védőjével külön is egyeztethet.
(6) Ha az egyezség nem jön létre, a kezdeményezés, az ezzel összefüggésben keletkezett ügyiratok a büntetőeljárásban bizonyítékként, illetve bizonyítási eszközként nem használhatók fel, azok nem képezik az eljárás ügyiratainak részét.
(7) Az egyezséget az eljárás alá vont jogi személy törvényes képviselőjének meghallgatásáról készült jegyzőkönyvbe kell foglalni.
(8) Az ügyészség az egyezség megkötése érdekében történő meghallgatáshoz a nyomozó hatóságot is igénybe veheti.
(9) Ha az ügyészség az eljárás alá vont jogi személlyel egyezséget köt, az ügyészség a 12/A. § (1) bekezdés alapján értesített bíróságot vagy szervet értesti arról, hogy az értesítés alapján tett intézkedést meg kell szüntetni.
(10) A bíróságot és az ügyészséget nem köti az egyezség, ha
a) az eljárás alá vont jogi személy az előkészítő ülés megkezdéséig az egyezségben vállalt megtérítési, helyreállítási kötelezettségét nem teljesítette vagy annak teljesítésére vonatkozó megfelelő garanciát nem nyújtott,
b) az eljárás alá vont jogi személy az előkészítő ülés megkezdéséig az újabb bűncselekmény elkövetésének megelőzésére alkalmas intézkedését nem hajtja végre,
c) az eljárás alá vont jogi személy a bűncselekmény felderítésével kapcsolatos együttműködését a vádemelésig nem teljesíti,
d) az eljárás alá vont jogi személy az előkészítő ülés megkezdéséig az egyezségben meghatározott pénzbírság összegét nem bocsátja rendelkezésre,
e) az eljárás alá vont jogi személy érintettsége elismerésének elfogadását a bíróság megtagadja.”
33. § A Jszbt. 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„13. § (1) Az eljárás alá vont jogi személlyel szemben e törvény szerint intézkedés alkalmazásának akkor van helye, ha az ügyészség az eljárás alá vont jogi személlyel szemben e törvény szerinti intézkedés alkalmazását – ha e törvény másként nem rendelkezik – az azt megalapozó bűncselekmény miatt a bírósághoz benyújtott vádiratban indítványozza.
(2) A vádiratnak tartalmaznia kell
a) az eljárás alá vont jogi személynek a bírósági nyilvántartásban történő azonosítására alkalmas adatait,
b) az eljárás alá vont jogi személy védője, törvényes képviselője, meghatalmazott képviselője adatait,
c) a vád tárgyát képező bűncselekmény és az eljárás alá vont jogi személlyel szembeni intézkedés alkalmazhatóságát alátámasztó tények, valamint az eljárás alá vont jogi személy 2. § szerinti érintettségének pontos leírását és az ezzel összefüggő, rendelkezésre álló bizonyítási eszközök megjelölését, valamint
d) indítványt arra vonatkozóan, hogy a bíróság az eljárás alá vont jogi személlyel szemben – e törvény szerinti – intézkedést alkalmazzon.
(3) A vádiratban az ügyészség indítványt tehet az eljárás alá vont jogi személlyel szemben alkalmazható intézkedésekre és azok mértékére arra az esetre, ha az eljárás alá vont jogi személy törvényes képviselője az előkészítő ülésen az eljárás alá vont jogi személlyel szembeni intézkedést megalapozó bűncselekménnyel kapcsolatban az eljárás alá vont jogi személy érintettségét elismeri.
(4) Ha az ügyészség az eljárás alá vont jogi személlyel egyezséget kötött, a vádirat tartalmazza az egyezségkötés tényét, valamint az eljárás alá vont jogi személlyel szemben az egyezségben meghatározott intézkedések alkalmazására és azok mértékére vonatkozó indítványát is.
(5) Ha az ügyészség a vádiratban az eljárás alá vont jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazását indítványozza, a vádemelésről tájékoztatja az eljárás alá vont jogi személy törvényes képviselőjét és az eljárás alá vont jogi személy védőjét.”
34. § A Jszbt. „A vádemelés” alcíme a következő 13/A. §-sal egészül ki:
„13/A. § (1) Az ügyészség a jogi személlyel szemben e törvény szerint akkor indítványozhatja önállóan az eljárás alá vont jogi személlyel szemben alkalmazható intézkedést,
a) ha az eljárás alá vont jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazását megalapozó bűncselekmény miatt bírósági eljárás van folyamatban,
b) ha az eljárás alá vont jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazását megalapozó bűncselekmény elkövetése miatt büntetőjogi felelősséget megállapító jogerős határozatot hoztak, vagy
c) az e törvényben meghatározott esetekben.
(2) A jogi személlyel szembeni intézkedésre irányuló önálló indítvány tartalmazza a 13. § (2) bekezdésében foglaltakat, valamint az indítványban megjelölt bűncselekmény miatt folyamatban lévő vagy befejezett bírósági eljárás megjelölését.
(3) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben az eljárás alá vont jogi személlyel szemben indult eljárást az eljárás alá vont jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazását megalapozó bűncselekmény miatt folyamatban lévő elsőfokú eljáráshoz kell egyesíteni.
(4) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a bíróság az eljárást felfüggeszti, ha az eljárás alá vont jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazását megalapozó bűncselekmény miatt másod- vagy harmadfokú eljárás van folyamatban. Ebben az esetben a bíróság az eljárás folytatását hivatalból rendeli el, ha az eljárás alá vont jogi személlyel szemben az eljárás az (1) bekezdés b) pontja alapján lefolytatható.”
35. § A Jszbt. 15. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az ítélet és az ügydöntő végzés az alábbiakat is tartalmazza:
a) a rendelkező rész:
aa) az eljárás alá vont jogi személynek a bírósági nyilvántartásban történő azonosítására alkalmas adatait,
ab) az eljárás alá vont jogi személlyel szemben alkalmazott intézkedést, az erre irányuló indítvány elutasítását, az intézkedés alkalmazásának mellőzését, vagy – ha e törvény másként nem rendelkezik – az eljárás jogi személlyel kapcsolatos részének megszüntetését,
b) az indokolás az eljárás tárgyát képező bűncselekmény és a jogi személy kapcsolatának bíróság által megállapított, a döntés alapjául szolgáló tényét és körülményeit, valamint a jogi személy 2. § szerinti érintettségének leírását és azon bizonyítékoknak a megjelölését, amelyekre a bíróság e döntését alapozta, valamint annak rövid indokolását, hogy a bíróság az eljárás alá vont jogi személy érintettségének megállapításánál milyen bizonyítékokat és miért vagy miért nem fogadott el.”
36. § A Jszbt. „A bírósági eljárás általános szabályai” alcíme a következő 15/A. §-sal egészül ki:
„15/A. § (1) Az eljárás alá vont jogi személy törvényes képviselője a tárgyaláson jelen lehet, az eljárás alá vont jogi személy védőjének jelenléte a tárgyaláson kötelező.
(2) Ha az eljárás több bűncselekmény miatt folyik, az eljárás alá vont jogi személy védőjének jelenléte nem kötelező a tárgyalásnak az eljárás alá vont jogi személlyel szembeni intézkedést megalapozó bűncselekménytől eltérő bűncselekményt érintő részében.”
37. § A Jszbt. 16/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„16/B. § (1) Ha az ügyészség a vádiratban az eljárás alá vont jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazását indítványozza, az előkészítő ülésen az eljárás alá vont jogi személy törvényes képviselőjének és védőjének jelenléte kötelező.
(2) Az előkészítő ülésre szóló idézésben a bíróság arra is figyelmezteti az eljárás alá vont jogi személy törvényes képviselőjét és az eljárás alá vont jogi személy védőjét, hogy
a) az előkészítő ülésen kifejthetik az álláspontjukat az eljárás alá vont jogi személyt érintő intézkedést megalapozó bűncselekménnyel, az eljárás alá vont jogi személy érintettségével, valamint az eljárás alá vont jogi személyt érintő ügyészségi indítvánnyal kapcsolatban, ennek keretében az eljárás alá vont jogi személy törvényes képviselője az eljárás alá vont jogi személyt érintő intézkedést megalapozó bűncselekménnyel kapcsolatban az eljárás alá vont jogi személy érintettségét a vádiratban foglaltakkal egyezően elismerheti,
b) az eljárás alá vont jogi személlyel kötött egyezség esetén nyilatkozhatnak az abban foglaltakkal, valamint az egyezségben vállaltak teljesítésével kapcsolatban,
c) előadhatják az eljárás alá vont jogi személyt érintő tényeket és ezek bizonyítékait, illetve bizonyítás lefolytatását és bizonyíték kirekesztését indítványozhatják.
(3) Az eljárás alá vont jogi személy törvényes képviselője részére szóló figyelmeztetésnek ki kell terjednie a Be. 500. § (2) bekezdés d) pontjában foglaltakra is.
(4) A bíróság az eljárás alá vont jogi személy törvényes képviselőjét az előkészítő ülésen nyilatkoztatja, hogy az eljárás alá vont jogi személyt érintő intézkedést megalapozó bűncselekménnyel kapcsolatban az eljárás alá vont jogi személy érintettségét a vádiratban foglaltakkal egyezően elismeri-e.
(5) A bíróság az eljárás ügyiratai alapján vizsgálja meg, hogy az eljárás alá vont jogi személy érintettségének elismerését elfogadja-e. A bíróság az elismerő nyilatkozatot akkor fogadja el, ha az eljárás alá vont jogi személy érintettségét az eljárás ügyiratai alátámasztják és azzal összefüggésben észszerű kétely nem merül fel. A bíróság az eljárás alá vont jogi személy érintettségének elismerését végzésével fogadja el. E végzés ellen nincs helye fellebbezésnek.
(6) Ha a bíróság az eljárás alá vont jogi személy érintettségének elismerését elfogadta, az eljárás alá vont jogi személy érintettségére nézve a bizonyítást mellőzi és az eljárás alá vont jogi személy érintettségét az elismerés elfogadására és az eljárás ügyirataira alapítja.
(7) Az eljárás alá vont jogi személy törvényes képviselője és az eljárás alá vont jogi személy védője a védőt követően a vádlotthoz és a polgári jogi igény tekintetében a magánfélhez kérdést intézhetnek.
(8) Ha a bíróság nem látja akadályát az eljárás alá vont jogi személlyel szembeni ügy előkészítő ülésen történő elintézésének, akkor az ügyész, az eljárás alá vont jogi személy törvényes képviselője és az eljárás alá vont jogi személy védője felszólalhat. A bíróság ezt követően a jogi személlyel szemben az előkészítő ülésen is ügydöntő határozatot hozhat.
(9) Az előkészítő ülés vádlottanként, illetve az eljárás alá vont jogi személyenként külön-külön, az ügyek elkülönítése nélkül is megtartható.
(10) Az ügy előkészítő ülésen történő befejezésének önmagában nem akadálya, ha az ügyészség a vádiratban az eljárás alá vont jogi személlyel szemben e törvény alapján alkalmazható intézkedés alkalmazását indítványozta.
(11) Ha az eljárásnak az eljárás alá vont jogi személlyel szembeni intézkedés alkalmazására irányuló része az előkészítő ülésen nem intézhető el, akkor a bíróság az eljárás alá vont jogi személlyel szembeni intézkedés alkalmazásáról tárgyalás alapján határoz.”
38. § A Jszbt. 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„17. § (1) A bizonyítási eljárás során az eljárás alá vont jogi személy védője, valamint az eljárás alá vont jogi személy törvényes képviselője a védőt követően terjeszthet elő indítványokat és észrevételeket, és a kihallgatottakhoz a védőt követően jogosult kérdéseket feltenni.
(2) Nem kell bizonyítani azokat a tényeket, amelyek valóságát az ügyész, az eljárás alá vont jogi személy törvényes képviselője és az eljárás alá vont jogi személy védője az eljárás alá vont jogi személy érintettsége vonatkozásában együttesen elfogadja.
(3) Ha az ügyész a tárgyalás eredményéhez képest úgy látja, hogy az eljárás alá vont jogi személlyel szemben alkalmazható intézkedés feltételei a vádiratban megjelölt más bűncselekmény vonatkozásában is fennállnak, a vádat e körben kiterjesztheti. A vád kiterjesztése esetén a bíróság az ügyész, az eljárás alá vont jogi személy törvényes képviselője vagy az eljárás alá vont jogi személy védője indítványára vagy hivatalból a tárgyalást legalább nyolc napra elnapolhatja.
(4) A Be. 520. § (1)–(7) bekezdésének rendelkezéseit az eljárás alá vont jogi személy védőjének indítványára is megfelelően alkalmazni kell az első olyan tárgyalási határnapot követően, amelyen jelen volt, vagy jelen lehetett.
(5) Az ügyész a perbeszédben indokolt indítványt terjeszt elő arra, hogy a bíróság az eljárás alá vont jogi személlyel szemben milyen intézkedést alkalmazzon, de az intézkedés meghatározott mértékére nem tehet indítványt.
(6) A védő perbeszéde után az eljárás alá vont jogi személy törvényes képviselője, valamint az eljárás alá vont jogi személy védője felszólalhat és az eljárás alá vont jogi személyt érintő körben indítványokat és észrevételeket tehet.
(7) Az eljárás alá vont jogi személy védője, valamint a jogi személy törvényes képviselője a jogorvoslati nyilatkozatot a védő jogorvoslati nyilatkozata után teheti meg.”
39. § A Jszbt. 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„18. § (1) Ha az ügyészség az eljárás alá vont jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazását indítványozza, a bíróság ítéletében
a) az eljárás alá vont jogi személlyel szemben intézkedést alkalmaz,
b) az indítványt elutasítja, vagy
c) az intézkedés alkalmazását különös méltánylást érdemlő esetben mellőzi, ha
ca) – a bűncselekménnyel okozott kár vagy előny megtérítésére, a bűncselekmény káros következményeinek helyreállítására, az eljárás alá vont jogi személy által az eljárás tárgyát képező bűncselekmény ismételt elkövetésének elkerülése érdekében foganatosított intézkedésekre, valamint az eljárás alá vont jogi személynek a bűncselekmény felderítésében való közreműködésére figyelemmel – az az eljárás alá vont jogi személyre nézve méltánytalan hátrányt jelentene, vagy
cb) a 3. § (6) bekezdés alkalmazásának van helye.
(2) Az (1) bekezdés c) pontja nem alkalmazható a 4. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott esetekben.
(3) Ha az ügyészség és az eljárás alá vont jogi személy egyezséget kötött, és a bíróság az eljárás alá vont jogi személy érintettségének elismerését elfogadta, a bíróság
a) az eljárás alá vont jogi személy megszüntetéséről nem határozhat,
b) az eljárás alá vont jogi személlyel szemben az egyezségben meghatározott pénzbírságot szab ki, és
c) az eljárás alá vont jogi személy tevékenységét az egyezségben meghatározott módon és időtartamra korlátozza.
(4) Ha a bíróság az eljárás alá vont jogi személy képviselőjének az eljárás alá vont jogi személy érintettségére vonatkozó elismerését elfogadta
a) az eljárás alá vont jogi személlyel szemben az ügyészség indítványában megjelölt pénzbírságnál magasabb összegű pénzbírságot nem szabhat ki,
b) az eljárás alá vont jogi személy tevékenységét az ügyészség indítványában megjelöltnél súlyosabban nem korlátozhatja.
(5) Ha az ügyészség és az eljárás alá vont jogi személy egyezséget kötött és a bíróság az eljárás alá vont jogi személy érintettsége elismerésének elfogadását megtagadta, azonban a bíróság a tárgyaláson lefolytatott bizonyítás eredményeként a jogi személy érintettségét az egyezségben foglaltak szerint állapítja meg, az ítéletben az egyezségben meghatározott intézkedéstől súlyosabbat nem alkalmazhat.”
40. § A Jszbt. 26/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„26/A. § (1) E törvény rendelkezéseit az ezen alcímben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni, ha a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazásának van helye, de
a) nyomozás nem indult,
b) a büntetőeljárást azért függesztették fel, mert
ba) az elkövető kiléte a nyomozásban nem volt megállapítható,
bb) az elkövető tartós, súlyos betegsége vagy a bűncselekmény elkövetése után bekövetkezett elmebetegsége miatt az eljárásban nem vehet részt,
bc) az elkövető ismeretlen helyen vagy külföldön tartózkodik, vagy
c) a büntetőeljárást azért szüntették meg vagy a terheltet azért mentették fel, mert
ca) nem ő követte el a bűncselekményt,
cb) a rendelkezésre álló adatok, illetve bizonyítási eszközök alapján nem volt megállapítható, hogy a bűncselekményt ő követte el.
(2) Az ügyészség vagy a nyomozó hatóság az (1) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén a jogi személlyel szemben intézkedés feltételeinek tisztázása érdekében nyomozást rendelhet el. A nyomozást az a nyomozó hatóság folytatja le, amely a jogi személlyel szemben intézkedés alapjául szolgáló bűncselekmény miatt a nyomozás lefolytatására hatáskörrel és illetékességgel rendelkezik.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott nyomozás során az e törvényben meghatározottak szerint
a) adatszerző tevékenység folytatása,
b) bizonyítási eszköz beszerzése, valamint bizonyítási cselekmény elvégzése,
c) a személyi szabadságot érintő kényszerintézkedések kivételével kényszerintézkedés
rendelhető el.
(4) Az eljárás alá vont jogi személy részére ügygondnokot kell kirendelni, ha a jogi személy törvényes képviselője ismeretlen helyen tartózkodik.”
41. § A Jszbt. „Eljárás a büntetőeljárás felfüggesztése, megszüntetése esetén” alcíme a következő 26/B. §-sal egészül ki:
„26/B. § Ha a rendelkezésre álló adatok, illetve bizonyítási eszközök alapján a jogi személlyel szembeni intézkedések alkalmazásának van helye, az ügyészség a jogi személlyel szemben önállóan indítványozza az eljárás alá vont jogi személlyel szemben alkalmazható intézkedést. A továbbiakban az eljárást az általános szabályok szerint kell lefolytatni.”
42. § A Jszbt. a következő 27. §-sal egészül ki:
„27. § (1) E törvény módosítása esetén a módosító törvény rendelkezéseit – e §-ban meghatározott eltérésekkel – a hatálybalépésekor folyamatban lévő büntetőeljárásokban is alkalmazni kell.
(2) E törvénynek a jogi személlyel szemben alkalmazható intézkedéseket érintő rendelkezéseinek a módosítása esetén a módosító törvény jogi személlyel szemben alkalmazható intézkedéseket érintő rendelkezései akkor alkalmazhatók, ha a módosító törvény alapján jogi személlyel szemben enyhébb intézkedés alkalmazására kerül sor.
(3) E törvénynek az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2025. évi XLIX. törvény hatálybalépését megelőző szabályai szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság jár el, ha az ügy a módosító törvény hatálybalépése előtt a bírósághoz érkezett.
(4) E törvénynek a módosító törvény hatálybalépését megelőző szabályozása szerint végzett eljárási cselekmény akkor is érvényes, ha ezt a módosító törvény másként szabályozza.
(5) A jogi személy érdekében eljáró ügyvéd kirendelése vagy meghatalmazása nem veszti hatályát az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2025. évi XLIX. törvény hatálybalépését követően sem, az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2025. évi XLIX. törvény hatálybalépését követően a jogi személy érdekében eljáró ügyvédre az eljárás alá vont jogi személy védőjére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
(6) Ha a rendelkezésre álló adatok, illetve bizonyítási eszközök alapján megalapozottan feltehető, hogy az eljárás tárgyát képező bűncselekmény vonatkozásában a jogi személlyel szemben alkalmazható intézkedésnek van helye, és arra az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2025. évi XLIX. törvény hatálybalépését megelőzően nem került sor, akkor a nyomozó hatóság, illetve az ügyészség – írásban vagy szóban – közli az eljárás alá vont jogi személy törvényes képviselőjével a jogi személlyel szemben alkalmazható intézkedést megalapozó bűncselekmény tényállását és annak Btk. szerinti minősítését, a jogi személy 2. §-ban meghatározott érintettségére vonatkozó tényállást, valamint azt, hogy a jogi személy a 2. § mely rendelkezése vagy rendelkezései szerint érintett a bűncselekmény elkövetésével.
(7) Ha az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2025. évi XLIX. törvény hatálybalépését megelőzően az eljárás alá vont jogi személyt nyilvántartó bíróság, illetve az eljárás alá vont jogi személy felett törvényességi, illetve szakmai felügyeletet gyakorló szerv értesítésére már sor került, a nyomozó hatóság vagy az ügyészség az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2025. évi XLIX. törvény hatálybalépését követő három hónapon belül felülvizsgálja, hogy az értesítés az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2025. évi XLIX. törvény rendelkezései alapján szükséges-e, és ha az értesítés feltételei nem állnak fenn, haladéktalanul intézkedik az értesítés alapján tett intézkedés megszüntetése iránt.”
43. § A Jszbt. a következő 30. §-sal egészül ki:
„30. § Ez a törvény az uniós korlátozó intézkedések megsértése bűncselekményi tényállásainak és szankcióinak meghatározásáról és az (EU) 2018/1673 irányelv módosításáról szóló, 2024. április 24-i (EU) 2024/1226 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.”
44. § A Jszbt.
a) 19. § (5) bekezdésében a „meghatalmazással a jogi személy érdekében eljáró ügyvéd” szövegrész helyébe az „– amennyiben meghatalmazás alapján jár el – az eljárás alá vont jogi személy védőjének” szöveg,
b) 20. § (1) bekezdésében, 23. § (3) bekezdésében, 24. § (3) bekezdésében, 25/D. § (3) és (4) bekezdésében az „a jogi személy érdekében eljáró ügyvéd és a törvényes képviselő” szövegrész helyébe a „az eljárás alá vont jogi személy törvényes képviselője és az eljárás alá vont jogi személy védője” szöveg,
c) 20. § (4) bekezdésében a „másodfokú bíróság hivatalból” szövegrész helyébe a „másodfokú bíróság a vádlott felmentése vagy az eljárás megszüntetése esetén hivatalból” szöveg
d) 25/D. § (5) bekezdésében a „(6)–(8) bekezdésben” szövegrész helyébe a „(6) és (7) bekezdésben” szöveg,
e) 25/D. § (7) bekezdésében a „hátrányosabb” szövegrész helyébe a „súlyosabb” szöveg
lép.
45. § Hatályát veszti a Jszbt.
a) 7. § (1) bekezdése,
b) „Az eljárás felfüggesztése” alcíme,
c) 20. § (3) bekezdése,
e) 25/C. §-a,
f) 25/D. § (8) bekezdése.
6. A bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló 2002. évi LIV. törvény módosítása
46. § A bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló 2002. évi LIV. törvény (a továbbiakban: 2002. évi LIV. törvény) 16/D. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A magyar bűnüldöző szerv által továbbított információ bizonyítékként történő felhasználásához a bűnüldöző szerv járulhat hozzá. A bizonyítási eszközként történő felhasználást ki kell zárni, ha az információ magyar büntetőeljárásban bizonyítékként nem használható fel vagy az a magyar büntetőeljárás eredményes lefolytatását veszélyeztetné.”
47. § A 2002. évi LIV. törvény a következő 16/I. §-sal egészül ki:
„16/I. § A 16/A–16/E. § vonatkozásában bűnüldöző szerv alatt a nyomozást folytató ügyészséget is érteni kell.”
7. Az igazságügyi szakértő nemperes eljárásban történő kirendeléséről és ezzel összefüggésben a Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról szóló 2005. évi XLVIII. törvény módosítása
48. § (1) Az igazságügyi szakértő nemperes eljárásban történő kirendeléséről és ezzel összefüggésben a Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról szóló 2005. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Sznptv.) 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A szakértő kirendelése iránti kérelemben meg kell jelölni az eljáró bíróságot, a kérelmező nevét, lakóhelyét (székhelyét), a szakértői vizsgálat tárgyát és annak helyét, a rövid tényállást, a kérelem előterjesztésének indokait, valamint azokat a kérdéseket, amelyekre a szakértőnek véleményt kell nyilvánítania. Ha az igazságügyi szakértő kirendelését a kérelmező az egyszerűsített polgári perben történő felhasználás céljából kéri, a kérelemben meg kell jelölni az ellenfél nevét, lakóhelyét (székhelyét) is.”
(2) Az Sznptv. 3. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) Ha a szakértő kirendelésére az egyszerűsített polgári perben felhasználandó szakvélemény elkészítése céljából kerül sor, a kirendelő végzésben a szakértőt tájékoztatni kell a 3/A. §-ban foglalt kötelezettségeiről.”
49. § A Sznptv. a következő 3/A. §-sal egészül ki:
„3/A. § A szakértő az egyszerűsített polgári perben történő felhasználás céljából kért szakvélemény esetében köteles
a) az ellenfelet értesíteni a kirendelés tárgyáról, a vizsgálandó kérdések köréről, az általa kitűzött helyszíni szemléről és vizsgálatról,
b) lehetővé tenni, hogy az ellenfél a kirendelés tárgyára vonatkozó nyilatkozatát, a vizsgálat tárgya szempontjából lényeges észrevételeit és kérdéseit előterjessze,
c) a szakvéleményét az ellenfél vele közölt nyilatkozatát, észrevételeit is értékelő módon, az ellenfél kérdéseit is megválaszolva elkészíteni.”
50. § Az Sznptv. 4. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A szakértő a szakvéleményt a szakértőt kirendelő végzés kézhezvételétől számított 30 napon belül – az egyszerűsített polgári perben történő felhasználás céljából kért szakvélemény esetében 45 napon belül – köteles előterjeszteni. A bíróság a szakértő – határidő lejárta előtt előterjesztett – kérelmére a határidőt egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal meghosszabbíthatja.”
8. A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény módosítása
51. § A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény (a továbbiakban: Ást.) 4. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:
„(7a) Az áldozat eltulajdonított személyazonosító igazolványa helyett az új személyazonosító igazolvány kiállításáért, illetve annak belföldön, postai úton könyvelt küldeményként történő kézbesítéséért igazgatási szolgáltatási díjat nem kell fizetni, ha az áldozat bemutatja a személyazonosító igazolvány kiállítása ügyében eljáró hatóságnak az áldozati státusz igazolását.”
52. § Az Ást. 20. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az e törvény szerint a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy részére nyújtható támogatások esetében nem járhat el a jogosult törvényes képviselője a hozzájáruláshoz kötött cselekményeknél, amennyiben a törvényes képviselőt a bűncselekménnyel érintett büntetőeljárásból kizárták. A kizárással nem érintett törvényes képviselő a hozzájáruláshoz kötött cselekményeknél továbbra is eljárhat. Amennyiben kizárással nem érintett törvényes képviselő nincs, a hozzájáruláshoz kötött cselekményeknél a kiskorú érdekeinek képviseletére kijelölt személy járhat el.”
53. § Az Ást. 43/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A büntetőeljárásról szóló törvény szerinti zárt adatkezelés esetén az általános nyomozó hatóság az érintett zártan kezelt adatait a (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően papíralapon továbbítja az áldozatsegítő szolgálat részére, ha a zártan kezelt adatok információátadási szolgáltatás útján történő továbbításának technikai feltételei nem biztosítottak.”
54. § Az Ást.
a) 4. § (3) bekezdésében az „egyezik meg” szövegrész helyébe az „egyezik meg, legalacsonyabb megállapítható összege – függetlenül az áldozat által megjelölt kiadásoktól és a bűncselekménnyel vagy a tulajdon elleni szabálysértéssel okozott kár összegétől – az alapösszeg 10 százaléka” szöveg,
b) 11. § (1) bekezdésében az „a támogatás igénybevételéhez igazolást állít ki” szövegrész helyébe az „a támogatás igénybevételéhez, valamint az eltulajdonított személyazonosító igazolvány díjmentes kiállítása érdekében igazolást állít ki” szöveg,
c) 43/A. § (1) bekezdésében a „kihallgatásakor” szövegrész helyébe a „kihallgatásakor, vagy a sértett halála esetén a Be. alapján a sértett helyébe lépett jogutódot az 1. § (1) bekezdés szerint saját jogán az eljárásban történő első fellépésekor” szöveg
lép.
9. Az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény módosítása
55. § Az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény (a továbbiakban: Kjnp.) 12. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az eljárásban a Pp. határidő-túllépésre, valamint ítélkezési szünetre vonatkozó szabályai nem alkalmazhatóak.”
56. § (1) A Kjnp. 23. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az igazságügyi szakértő kirendelése iránti kérelemben ellenfelet megjelölni – a (3) bekezdés szerinti kivétellel – nem kell.”
(2) A Kjnp. 23. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Ha az igazságügyi szakértő kirendelését a kérelmező az egyszerűsített polgári perben történő felhasználás céljából kéri, a kérelemben meg kell jelölni az ellenfél nevét, lakóhelyét (székhelyét) is.”
57. § A Kjnp. 25. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Ha a szakértő kirendelésére az egyszerűsített polgári perben felhasználandó szakvélemény elkészítése céljából kerül sor, a kirendelő végzésben a szakértőt tájékoztatni kell a 25/A. §-ban foglalt kötelezettségeiről.”
58. § A Kjnp. a következő 25/A. §-sal egészül ki:
„25/A. § A szakértő az egyszerűsített polgári perben történő felhasználás céljából kért szakvélemény esetében köteles
a) az ellenfelet értesíteni a kirendelés tárgyáról, a vizsgálandó kérdések köréről, az általa kitűzött helyszíni szemléről és vizsgálatról,
b) lehetővé tenni, hogy az ellenfél a kirendelés tárgyára vonatkozó nyilatkozatát, a vizsgálat tárgya szempontjából lényeges észrevételeit és kérdéseit előterjessze,
c) a szakvéleményét az ellenfél vele közölt nyilatkozatát, észrevételeit is értékelő módon, az ellenfél kérdéseit is megválaszolva elkészíteni.”
59. § A Kjnp. 26. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A szakértő a szakvéleményt a szakértőt kirendelő végzés kézhezvételétől számított 30 napon belül – az egyszerűsített polgári perben történő felhasználás céljából kért szakvélemény esetében 45 napon belül – köteles előterjeszteni. A közjegyző a szakértő – határidő lejárta előtt előterjesztett – kérelmére a határidőt egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal meghosszabbíthatja.”
60. § Hatályát veszti a Kjnp. 27. § (5) bekezdésében az „ , a névjegyzéket vezető hatóság a képzési hozzájárulás megfizetéséről” szövegrész.
10. A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény módosítása
61. § A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény 17. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A fizetési meghagyásos eljárásban nincs helye a Pp. határidő-túllépésre vonatkozó szabályai alkalmazásának.”
62. § A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény 36. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:
„(6a) Az ellentmondás benyújtásának joghatásai fennmaradnak, ha a közjegyző a jogi képviselő nélkül eljáró egyéni vállalkozó ellentmondását az (5) bekezdés c) pontja alapján utasította vissza, és az egyéni vállalkozó a visszautasító határozat jogerőre emelkedésétől számított öt nap alatt az ellentmondást a közjegyzőnél az e törvényben foglaltaknak megfelelően újra benyújtja.”
11. A hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. törvény módosítása
63. § A hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. törvény a következő III/A. Fejezettel egészül ki:
ELÍTÉLTTEL SZEMBEN ELRENDELHETŐ MEGELŐZŐ TÁVOLTARTÁS
Általános rendelkezések
17/C. § (1) Az elítélttel szemben elrendelt megelőző távoltartás a személy elleni erőszakos bűncselekmény miatt jogerősen elítélt személy tartózkodási hely szabad megválasztásához fűződő jogát, illetve cselekvési szabadságát korlátozza.
(2) Az elítélttel szemben elrendelhető megelőző távoltartás célja, hogy a személy elleni erőszakos bűncselekmény sértettje számára jogi védelmet nyújtson a végrehajtandó szabadságvesztésre ítélt elkövető önkényes kapcsolatfelvételével szemben a büntetés kiszabását követően. Az elítélttel szemben elrendelhető megelőző távoltartás elrendelésének kizárólag a sértett kérelmére van helye.
(3) Az elítélttel szemben elrendelhető megelőző távoltartás hatálya – a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel – a végrehajtandó szabadságvesztés kitöltését követő időszakra terjed ki.
(4) Ha az elítélttel szemben elrendelhető megelőző távoltartást a büntetőbíróság a jogerős ítéletében vagy a büntetés-végrehajtási bíró a szabadságvesztés büntetés kitöltését megelőzően rendeli el, az elítélttel szemben elrendelhető megelőző távoltartás hatálya kiterjed a jogerős bírósági döntés és a szabadságvesztés kitöltése közötti időszakra is.
(5) E Fejezet alkalmazásában sértett a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 50. §-ában meghatározottak szerinti személy, akivel szemben személy elleni erőszakos bűncselekményt követtek el és emiatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték az elkövetőt.
17/D. § (1) A sértett kérelmére az elítélttel szemben elrendelhető megelőző távoltartást el kell rendelni, ha az elítéltet a sértett sérelmére elkövetett személy elleni erőszakos bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték.
(2) Fiatalkorú elítélttel szemben elrendelhető megelőző távoltartás elrendelésének nincs helye.
(3) Az elítélttel szemben elrendelhető megelőző távoltartás végleges hatályú.
(4) Az elítélt a sértettől való távoltartás elrendelése esetén köteles
a) magát a sértettől távol tartani,
b) véletlenszerű találkozás esetén a sértett felhívására tőle a lehetséges mértékben eltávolodni,
c) ha ez számára ismert, akkor a sértett lakóhelyétől, tartózkodási helyétől és munkahelyétől, illetve az általa látogatott nevelési-oktatási intézménytől magát távol tartani, vagy ha a sértett ezen adatai számára nem ismertek, azok felkutatásától tartózkodni,
d) tartózkodni attól, hogy a sértettel közvetlenül vagy közvetve érintkezésbe lépjen, és
e) tartózkodni attól, hogy a sértett magánéletébe, illetve mindennapi életébe egyéb módon önkényesen beavatkozzon.
(5) A bíróság a sértett kérelmére vagy a terhelt kezdeményezésére a sértett hozzájárulásával, a (4) bekezdésben meghatározott korlátozások végrehajtására vonatkozó részletes szabályokat, illetve ezzel kapcsolatban az elítélt részére magatartási szabályokat határozhat meg, valamint azokat módosíthatja vagy megszüntetheti.
(6) A korlátozások végrehajtása, illetve a magatartási szabályok betartásának ellenőrzése érdekében az elítélt mozgását nyomon követő technikai eszköz alkalmazásának nincs helye.
(7) Az elítélttel szemben elrendelhető megelőző távoltartás nem akadálya annak, hogy az elítélt
a) a sértett képviselője útján vagy jogszabályban meghatározott más módon kapcsolatfelvételt kezdeményezzen vagy
b) hivatalos eljárásban a jogait gyakorolja.
(8) Az elítélttel szemben elrendelhető megelőző távoltartás nem érinti az elítélt gyermekével történő kapcsolattartását, illetve a szülői felügyeleti jogának a gyakorlását, ezeket a polgári jogi jogszabályok és a gyermekvédelmi jogszabályok határozzák meg.
(9) Az elítélttel szemben elrendelhető megelőző távoltartása elrendelésének nem akadálya, hogy az elítélttel szemben a büntetés-végrehajtási bíró a feltételes szabadságra bocsátás mellett a pártfogó felügyelet külön magtartási szabályaként távoltartást, vagy más büntetőügyben a bíróság távoltartás kényszerintézkedést rendelt el.
(10) A bíróság a sértett kérelmére az elítélttel szemben elrendelt megelőző távoltartást megszünteti. Ez esetben ugyanezen a jogalapon újabb, elítélttel szemben elrendelhető megelőző távoltartás elrendelésének nincs helye.
17/E. § (1) Az elítélttel szemben elrendelhető megelőző távoltartás elrendelését a sértett
a) a büntetőeljárásban a jogerős ítélet meghozataláig a nyomozó hatóságnál vagy az ügyben eljáró bíróságnál indítványozhatja,
b) a szabadságvesztés büntetés végrehajtása, illetve az elítélt feltételes szabadságra bocsátása ideje alatt a büntetőügyben elsőfokon eljárt bíróságnál kérelmezheti,
c) a szabadságvesztés büntetés kitöltését követő legfeljebb egy év elteltéig a lakóhelye, ennek hiányában a tartózkodási helye szerinti járásbíróságnál kérelmezheti.
(2) Az elítélttel szemben elrendelhető megelőző távoltartás elrendeléséről
a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a büntetőeljárás során eljáró bíróság a büntetőeljárásról szóló törvény szabályai szerint,
b) az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a büntetés-végrehajtási bíró a büntetés-végrehajtásról szóló törvény szabályai szerint,
c) az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben az e törvény szerint eljáró bíróság e Fejezet szabályai szerint
dönt.
(3) Az elítélttel szemben elrendelhető megelőző távoltartás elrendeléséről hozott határozatban a bíróság a sértett lakóhelyét, illetve tartózkodási helyét csak abban az esetben jelölheti meg, ha ez a 17/D. § (5) bekezdése szerinti magatartási szabályok meghatározása miatt szükséges.
(4) A bíróság a sértett kérelmére utóbb
a) az elítélttel szemben elrendelt megelőző távoltartást megszünteti vagy
b) a 17/D. § (5) bekezdésében meghatározott feltételeket módosítja.
(5) A (4) bekezdés szerinti kérelemről
a) az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a büntetés-végrehajtási bíró,
b) a szabadságvesztés kitöltését követően az e törvény szerint eljáró bíróság
dönt.
(6) Az e törvényben nem szabályozott kérdésekben, így különösen a jogorvoslatra, illetve a sértett és a terhelt meghallgatására vonatkozóan, a büntetőeljárás során a büntetőeljárásról szóló törvény, a büntetés végrehajtása során a büntetés-végrehajtásról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
Az elítélttel szemben elrendelhető megelőző távoltartás elrendelésére és az ezzel kapcsolatos egyéb döntésekre irányuló polgári nemperes eljárás különös szabályai
17/F. § (1) A 17/E. § (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben az elítélttel szemben elrendelhető megelőző távoltartás elrendeléséről, illetve a 17/E. § (5) bekezdés b) pontja szerinti kérelemről a bíróság polgári nemperes eljárásban dönt.
(2) Az elítélttel szemben elrendelhető megelőző távoltartás elrendelésére irányuló nemperes eljárásban azokra az eljárási kérdésekre, amelyeket e törvény eltérően nem szabályoz, a Pp. szabályait a nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel és a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló törvénynek a bírósági polgári nemperes eljárásokra vonatkozó általános rendelkezéseit kell alkalmazni.
(3) Az eljárásra a sértett lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerinti járásbíróság illetékes.
(4) A Pp. kizárásra irányuló szabályait azzal kell alkalmazni, hogy nem járhat el bíróként az ideiglenes megelőző távoltartás során eljáró rendőr, valamint annak Ptk. szerinti hozzátartozója sem.
(5) Az eljárásban nem járhat el bírósági titkár.
17/G. § (1) A kérelemnek tartalmaznia kell:
a) az eljárás lefolytatására irányuló kérelmet,
b) a büntetést kiszabó ítéletet hozó bíróság megnevezését és ügyszámát,
c) a kérelmező nevét, lakóhelyét, ennek hiányában tartózkodási helyét,
d) az elítélt nevét.
(2) A kérelmet írásban lehet előterjeszteni, vagy az illetékes bíróságon jegyzőkönyvbe lehet mondani. A sértett kérheti a lakóhelyére, illetve a tartózkodási helyére vonatkozó adatai zárt kezelését.
(3) A sértett kérheti, hogy a bíróság a személyes meghallgatáson az elítélttől elkülönítve hallgassa meg, vagy hogy a meghallgatására egyszerűsített telekommunikációs jelenlét útján kerüljön sor.
17/H. § (1) A bíróság az elítélés alapjául szolgáló ítéletet hivatalból szerzi be.
(2) A bíróság a feleket szükség esetén, kérelemre a 17/D. § (5) bekezdésében meghatározottak tisztázása érdekében meghallgatja. A döntés meghozatalának nem akadálya az, ha a felek nem jelennek meg személyesen a meghallgatáson.
(3) A (2) bekezdésben foglaltakra a feleket a személyes meghallgatásra szóló idézésben figyelmeztetni kell.
(4) Az eljárásban felfüggesztésnek és szünetelésnek nincs helye.
(5) Az eljárást a kérelem beérkezésétől számított tizenöt napon belül le kell folytatni.
(6) A személyes meghallgatáson a bíróság a feleket külön hallgatja meg és a bíróság gondoskodik annak megakadályozásáról is, hogy a sértett és az elítélt a bíróság épületében személyesen találkozzon. A határozat közlésére ez esetben is a 17/I. § (2) bekezdését kell megfelelően alkalmazni.
17/I. § (1) A bíróság határozata előzetesen végrehajtható. A bíróság határozatában arra is figyelmezteti az elítéltet, hogy a távoltartó határozat szabályainak szándékos megszegése bűncselekményt valósít meg.
(2) Ha a bíróság meghallgatást tart, a bíróság a határozatát a meghallgatás alkalmával közli a felekkel, azt nekik átadja. Ha a bíróság meghallgatást nem tart, a határozatát kézbesíti. Ez esetben a határozatot az elítélt részére, továbbá ha a meghallgatáson az elítélt nem jelent meg, a bíróság – szükség esetén elektronikus úton – a rendőrség útján intézkedik a kézbesítésről. A rendőrség köteles a határozat kézbesítéséről gondoskodni és a kézbesítés megtörténtéről a bíróságot haladéktalanul tájékoztatni.
(3) A határozatban foglaltak nemteljesítése esetén bírósági végrehajtásnak nincs helye.
(4) A bíróság határozata ellen a közléstől számított három munkanapon belül van helye fellebbezésnek. A fellebbezést az arra jogosult a személyes meghallgatáson szóban is bejelentheti.
(5) Fellebbezés bejelentése esetén az elsőfokú bíróság – ha a fellebbezési határidő valamennyi fellebbezésre jogosultra letelt – az iratokat haladéktalanul felterjeszti a másodfokú bírósághoz. A felek a fellebbezésre észrevételeiket az iratok felterjesztéséig az elsőfokú bíróságnál, az iratok felterjesztését követően a másodfokú bíróságnál tehetik meg. Ha a fél a fellebbezésre vonatkozó észrevételét az iratok felterjesztését követően az elsőfokú bírósághoz nyújtja be, az elsőfokú bíróság azt haladéktalanul továbbítja a másodfokú bírósághoz.
(6) A másodfokú bíróság a fellebbezést az iratok alapján nyolc napon belül bírálja el. Az elsőfokú határozat hatályon kívül helyezésének a Pp. 381. §-a alapján nincs helye. A másodfokú bíróság határozatát a rendőrség útján közli az elítélttel.”
64. § A hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. törvény IV. Fejezete a 24. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:
„Átmeneti rendelkezések
24/A. § E törvénynek az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2025. évi XLIX. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 17/E. § (1) bekezdés c) pontja szerinti kérelmet a Módtv. hatálybalépését követő egy éven belül az a sértett is benyújthatja, akinek az esetében a sérelmére elkövetett személy elleni erőszakos bűncselekmény miatt elítélt személy a szabadságvesztés büntetését a Módtv. hatálybalépéséig már kitöltötte.”
12. A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény módosítása
65. § A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 37. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az indítványt – ha azt nem a legfőbb ügyész nyújtotta be, és a jogegységi panasz tanács vagy a tanács elnöke nem utasította vissza – a jogegységi panasz tanács elnöke az indítvánnyal érintett bírósági határozat kiadmányával együtt megküldi a legfőbb ügyésznek. A legfőbb ügyész az indítvány kézbesítésétől számított harminc napon belül megküldi nyilatkozatát a Kúriának.”
66. § A Bszi. 76. § (5) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:
(Az OBH elnöke a személyzeti kérdésekkel kapcsolatos feladatkörében)
67. § A Bszi. 117. § (1) bekezdése a következő u) ponttal egészül ki:
(A Kúria elnöke)
68. § A Bszi. 41/B. § (1) bekezdésében a „jogsértést határozatában” szövegrész helyébe a „jogsértést – lehetőség ellenére – határozatában” szöveg lép.
13. A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény módosítása
69. § A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény (a továbbiakban: Bjt.) a következő 13/A. alcímmel egészül ki:
„13/A. A bíró általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követő bírói szolgálati viszonyban történő továbbfoglalkoztatása
25/B. § (1) A bíró kérheti az Alaptörvény 26. cikk (2) bekezdése szerinti általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követő bírói szolgálati viszonyban történő továbbfoglalkoztatását.
(2) A bírói szolgálati viszonyban történő továbbfoglalkoztatás felső korhatára a betöltött hetvenedik életév.
(3) A jelen alcím rendelkezéseit kell alkalmazni az OBH-ba, a Kúriára vagy az érintett szervhez beosztott bíró vonatkozásában is azzal az eltéréssel, hogy a továbbfoglalkoztatást – a bíró kérelmére – a munkáltatói jogkör gyakorlója engedélyezi.
25/C. § (1) A kérelmet a munkáltatói jogkör gyakorlójához kell benyújtani.
(2) A kérelmet legkorábban azon a napon lehet benyújtani, amely az Alaptörvény 26. cikk (2) bekezdése szerinti általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltésének napját tizenöt hónappal megelőzi. A kérelmet legkésőbb azon a napon lehet benyújtani, amely az Alaptörvény 26. cikk (2) bekezdése szerinti általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltésének napját 12 hónappal megelőzi.
25/D. § (1) A munkáltatói jogkör gyakorlója visszautasítja a kérelmet, ha az idő előtti, vagy elkésett.
(2) Az (1) bekezdés szerinti visszautasító döntést a bíró annak közlésétől számított 3 napon belül az elsőfokú szolgálati bíróság előtt kifogásolhatja. Az elsőfokú szolgálati bíróság a kifogást, annak előterjesztését követő 8 napon belül – a felek meghallgatása nélkül, tanácsülésen – bírálja el, és döntését nyomban közli a bíróval és a munkáltatói jogkör gyakorlójával. Ha az elsőfokú szolgálati bíróság a kérelemnek helyt ad, a visszautasító döntést hatályon kívül helyezi. Az elsőfokú szolgálati bíróság határozatával szemben további jogorvoslatnak nincs helye.
(3) A kérelmet idő előttiség vagy elkésettség miatt visszautasító döntéssel szemben benyújtott kifogás elbírálása iránti eljárást a szolgálati bíróság – a (3) bekezdésben foglalt eltérésekkel – a fegyelmi eljárás szabályainak megfelelő alkalmazásával folytatja le azzal, hogy
a) a kifogást a döntéshozónál az elsőfokú szolgálati bírósághoz címezve írásban kell benyújtani,
b) a kifogást a döntéshozó a kifogásra vonatkozó nyilatkozatával és a döntését megalapozó iratokkal együtt 3 munkanapon belül megküldi az elsőfokú szolgálati bíróságnak,
c) a kifogás elbírálására vizsgálóbiztos kijelölése és előzetes vizsgálat nélkül, tanácsülésen, szükség esetén iratok beszerzése és a felek meghallgatása mellett kerül sor.
25/E. § A kérelmet az OBH elnöke vagy – kúriai bíró esetén – a Kúria elnöke érdemi vizsgálat nélkül, annak benyújtásától számított 15 napon belül hagyja jóvá.
25/F. § Ha a katonai bíró Magyar Honvédséggel fennálló szolgálati viszonya a honvédek jogállásáról szóló kormányrendelet szerint az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésével megszűnik és a bíró az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követő bírói szolgálati viszonyban történő továbbfoglalkoztatását kéri, a 97. § (3) bekezdése szerint kell eljárni.”
70. § A Bjt. 90. § h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A bírót fel kell menteni)
71. § A Bjt. a következő 234. §-sal egészül ki:
„234. § Az a bíró, aki 2026. január 1. napja és 2027. január 31. napja között tölti be az általános öregségi nyugdíjkorhatárt, és a 90. § h) pont hb) alpontja szerinti felmentésére nem került sor, a továbbfoglalkoztatásra irányuló kérelmét legkésőbb 2026. január 31. napjáig nyújthatja be.”
72. § A Bjt.
a) 221. § (1) bekezdésében a „vagy közalkalmazotti” szövegrész helyébe a „ , közalkalmazotti vagy köznevelési foglalkoztatotti” szöveg,
b) 237. § (1) bekezdésében a „232/Z. §-a” szövegrész helyébe a „232/Z. §-a, 234. §-a,” szöveg
lép.
14. A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény módosítása
73. § A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Üjt.) 23. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az (1), a (3) és az (5) bekezdésben említett munkáltatói intézkedést az újonnan megválasztott legfőbb ügyész, ennek hiányában a legfőbb ügyész helyettes teszi meg. A volt legfőbb ügyészt a Legfőbb Ügyészségen vagy kérésére alacsonyabb szintű ügyészségen más – lehetőleg vezető – ügyészi munkakörbe kell áthelyezni. A volt legfőbb ügyészt áthelyezése esetén „címzetes főügyész” cím és legalább főosztályvezető ügyészi illetmény illeti meg.”
74. § (1) Az Üjt. 24. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A legfőbb ügyész helyettes megbízatása megszűnik:)
(2) Az Üjt. 24. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A (3) és (5) bekezdésben említett munkáltatói intézkedést a legfőbb ügyész teszi meg. A volt legfőbb ügyész helyettest a Legfőbb Ügyészségen vagy kérésére alacsonyabb szintű ügyészségen más − lehetőleg vezető − ügyészi munkakörbe kell áthelyezni. A volt legfőbb ügyész helyettest áthelyezése esetén „címzetes főügyész” cím és legalább főosztályvezető-helyettes ügyészi illetmény illeti meg.”
75. § Az Üjt. a következő 10/A. alcímmel egészül ki:
„10/A. Az ügyész általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követő ügyészségi szolgálati viszonyban történő továbbfoglalkoztatása
26/A. § (1) Az ügyész kérheti az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követő ügyészségi szolgálati viszonyban történő továbbfoglalkoztatását, az ezen alcím szerinti feltételekkel.
(2) A kérelem engedélyezése esetén az ügyészségi szolgálati viszonyban történő továbbfoglalkoztatás felső korhatára a betöltött hetvenedik életév.
(3) A kérelmet a legfőbb ügyészhez kell benyújtani.
(4) A kérelmet legkorábban azon a napon lehet benyújtani, amely az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltésének napját tizenöt hónappal megelőzi. A kérelmet legkésőbb azon a napon lehet benyújtani, amely az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltésének napját tizenkét hónappal megelőzi.
26/B. § (1) Az idő előtti vagy elkésett kérelem érdemben nem bírálható el.
(2) A kérelem elbírálója a legfőbb ügyész, aki a továbbfoglalkoztatást engedélyezi vagy a kérelmet elutasítja.
(3) A kérelem elbírálásának eredményéről a kérelmező ügyészt a kérelem benyújtását követő három hónapon belül írásban kell tájékoztatni.
26/C. § Ha a katonai ügyész Magyar Honvédséggel fennálló szolgálati viszonya a honvédek jogállásáról szóló jogszabály szerint az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésével megszűnik, a 26/A. § szerinti továbbfoglalkoztatása csak az alkalmasságának megfelelő másik betölthető ügyészi munkakörben lehetséges.”
76. § (1) Az Üjt. 34. § d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A legfőbb ügyész által kinevezett ügyész ügyészségi szolgálati viszonya megszűnik:)
(2) Az Üjt. 34. §-a a következő p) ponttal egészül ki:
(A legfőbb ügyész által kinevezett ügyész ügyészségi szolgálati viszonya megszűnik:)
77. § Az Üjt. 36. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a bekezdés a következő g) ponttal egészül ki:
(Az ügyész ügyészségi szolgálati viszonyát a legfőbb ügyész felmentéssel akkor szüntetheti meg, ha)
78. § Az Üjt. 37. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az ügyész felmentési ideje egy hónap, ha felmentése
a) – egészségügyi okot kivéve – alkalmatlansága miatt történik, vagy
b) – az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követő továbbfoglalkoztatása esetén – hetvenedik életévének betöltése előtt saját kezdeményezésére történik.”
79. § Az Üjt. 77. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) Az ügyész a beosztási pótlékára a korábbi beosztásának megfelelően jogosult. A legfőbb ügyészségi ügyész a korábbi illetményére jogosult. Ha az ügyész korábban járási ügyészségen működött, részére a főügyészségi ügyészre vonatkozó mértékű beosztási pótlékot kell megállapítani, és a minisztériumba beosztott ügyészként eltöltött szolgálati idő tartamát főügyészségen eltöltött időnek kell tekinteni. A minisztériumba beosztott ügyész a beosztási pótlékon felül az ügyészi illetményalap összegének harminc százalékára jogosult. Ez az összeg a legfőbb ügyészségi ügyészt nem illeti meg.
(3) Az igazságügyért felelős miniszter által vezetett minisztériumban szakmai vezetői álláshelyen foglalkoztatott ügyész – a legfőbb ügyészségi magasabb vezető állású és vezető állású ügyész kivételével – vezetői pótlékra a következők szerint jogosult:
a) a főosztályvezető vezetői pótléka az ügyészi illetményalap száz százaléka,
b) az osztályvezető vezetői pótléka az ügyészi illetményalap hatvan százaléka.”
80. § Az Üjt. 139. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„139. § (1) A szolgálati időt – a (2)–(3) bekezdésben foglalt kivétellel – a kinevezés (alkalmazás) napjától kell számítani.
(2) Szolgálati időként kell figyelembe venni az igazságügyi szolgálati jogviszonyban hasonló jellegű munkakörben eltöltött időt.
(3) Részben vagy egészben szolgálati időként lehet figyelembe venni a 154. § (1), (3) és (4) bekezdésében felsorolt jogviszonyokban, illetve a szakirányú végzettségnek megfelelő tevékenységgel eltöltött időt.
(4) A szolgálati idő kezdetének megállapítása során a kezdő évet (töredékévet) egész évként kell figyelembe venni.”
81. § Az Üjt. 147. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A tisztviselő és az írnok esetén a pótszabadság mértéke a szolgálati idő 4. évétől 2 munkanap, 8. évétől 4 munkanap, 12. évétől 6 munkanap, 19. évétől 8 munkanap, 26. évétől 10 munkanap, 31. évétől 12 munkanap, 36. évétől 13 munkanap. Az ügyészségi megbízott esetén a pótszabadság mértéke 3 év szolgálati időig 1 munkanap, a szolgálati idő 4. évétől 3 munkanap, 8. évétől 5 munkanap, 12. évétől 7 munkanap, 19. évétől 9 munkanap, 26. évétől 11 munkanap, 31. évétől 13 munkanap. A tisztviselő, az írnok és az ügyészségi megbízott pótszabadságának mértéke a tizenhárom munkanapot nem haladhatja meg.”
82. § Az Üjt. 151. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2) A katonai ügyésznek és más hivatásos állományba tartozó ügyészségi alkalmazottnak a Magyar Honvédséggel fennálló szolgálati viszonya – a lemondása, a 26/A. § szerinti továbbfoglalkoztatása és a (2a) bekezdés kivételével – akkor szüntethető meg, ha ügyészségi szolgálati viszonya megszűnik.
(2a) A Magyar Honvédség hivatásos állományába is tartozó tisztviselőnek, írnoknak és fizikai alkalmazottnak az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltésével a Magyar Honvédséggel fennálló szolgálati viszonya megszűnik. A Magyar Honvédséggel fennálló szolgálati viszony megszűnése nem érinti a tisztviselő, az írnok és a fizikai alkalmazott ügyészségi szolgálati viszonyát.”
83. § Az Üjt. a következő 165/Z. §-sal egészül ki:
„165/Z. § (1) Az az ügyész, aki 2026. január 1. napja és 2026. január 31. napja között tölti be az általános öregségi nyugdíjkorhatárt, és a 36. § (1) bekezdés f) pontja szerinti felmentésére nem került sor, a 26/A. § (4) bekezdésétől eltérően a továbbfoglalkoztatásra irányuló kérelmét legkésőbb 2026. január 6. napjáig nyújthatja be. Az az ügyész, aki 2026. február 1. napja és 2027. január 31. napja között tölti be az általános öregségi nyugdíjkorhatárt, és a 36. § (1) bekezdés f) pontja szerinti felmentésére nem került sor, a 26/A. § (4) bekezdésétől eltérően a továbbfoglalkoztatásra irányuló kérelmét legkésőbb 2026. január 31. napjáig nyújthatja be.
(2) A kérelem elbírálásának eredményéről a 26/B. § rendelkezéseitől eltérően az ügyészt a kérelem benyújtását követő egy hónapon belül kell írásban tájékoztatni.”
84. § Az Üjt.
a) 36. § (6) bekezdésében az „f) pontja” szövegrész helyébe az „f) vagy g) pontja”, valamint a „jogcímen” szövegrész helyébe a „jogcímeken” szöveg,
b) 41. § (1) bekezdésében a „hathavi átlagilletményének” szövegrész helyébe a „hathavi, a 34. § p) pontjában említett esetben egyhavi átlagilletményének” szöveg,
c) 61. § (1) bekezdésében az „ügyészség” szövegrész helyébe az „ügyészségi” szöveg,
d) 64. § (5) bekezdésében az „illetményére” szövegrész helyébe az „illetményre”, valamint a „minősül” szövegrész helyébe a „minősül különösen” szöveg,
lép.
85. § Az Üjt.
a) 131/A. § (2) bekezdés a) pontjában az „írnok a” szövegrész helyébe az „írnok, fizikai alkalmazott a” szöveg,
b) 135. § (1) bekezdésében az „A tisztviselőt, írnokot és fizikai alkalmazottat” szövegrész helyébe az „A tisztviselők, írnokok és fizikai alkalmazottak tekintetében” szöveg,
c) 137. § (1) bekezdés b) pontjában az „elismerést” szövegrész helyébe az „elismerés” szöveg,
d) 148. § c) pontjában az „alapilletmény” szövegrész helyébe az „illetmény” szöveg,
e) 159. § (1) bekezdésében a „165/Y. §-a,” szövegrész helyébe a „165/Y. §-a, 165/Z. §-a,” szöveg
lép.
86. § Hatályát veszti az Üjt.
a) 11. § (4a) bekezdés b) pontjában az „Alaptörvény 29. cikk (3) bekezdése szerinti”, szövegrész.
b) 24/A. §-ában az „Alaptörvény 29. cikk (3) bekezdésében meghatározott” szövegrész.
15. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosítása
87. § A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 72. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Ha az (1) bekezdésben meghatározott esetben a dolog tulajdonosa meghalt, továbbá ha a gazdálkodó szervezet jogutódlással vagy jogutód nélkül megszűnt, akkor az elkobzás a jogutóddal szemben vagy a megszűnt gazdálkodó szervezettel szemben rendelhető el a vagyont érintő kényszerintézkedéssel biztosított vagyonra, feltéve hogy azt a (3) bekezdés nem zárja ki.”
88. § A Btk. 74. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A vagyonelkobzás a gazdálkodó szervezettel szemben akkor is elrendelhető a gazdálkodó szervezet vagyont érintő kényszerintézkedéssel biztosított vagyonára, ha a gazdálkodó szervezet a vagyont érintő kényszerintézkedés elrendelését követően jogutód nélkül megszűnt.”
„(1a) Az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele kiterjed minden olyan adatra, amely azonos a véglegesen hozzáférhetetlenné tett elektronikus adattal.”
90. § A Btk. 205. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„205. § (1) Aki magát nemi vágyának felkeltése vagy kielégítése céljából más előtt szeméremsértő módon mutogatja, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki nemi vágyának felkeltése vagy kielégítése céljából tizennegyedik életévét be nem töltött személy előtt szeméremsértő magatartást tanúsít, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, bűntett miatt öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3) Ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki mással szemben olyan szeméremsértő magatartást tanúsít, amely a sértett emberi méltóságát sérti.”
91. § A Btk. 219. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a személyes adattal visszaélést
a) hivatalos személyként,
b) közmegbízatás felhasználásával, vagy
c) bírósági eljárási cselekményről – a helyszínen vagy a tárgyalás online nyilvánosságáról szóló jogszabály megsértésével – jogosulatlanul készített kép- vagy hangfelvétellel, illetve kép- és hangfelvétellel
követik el.”
92. § A Btk. 222. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:
„(1b) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki abból a célból, hogy a sértettet megfélemlítse vagy a magánéletébe, illetve mindennapi életvitelébe önkényesen beavatkozzon, a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. törvény III/A. Fejezete alapján az elítélttel szemben elrendelhető megelőző távoltartás szabályait megszegi.”
93. § (1) A Btk. 293. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A büntetés
a) az (1) bekezdés esetében egy évtől öt évig,
b) a (2) bekezdés esetében két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a vesztegetést bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.”
(2) A Btk. 293. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az (1)–(2a) bekezdés szerint büntetendő, aki az ott meghatározott bűncselekményt külföldi hivatalos személy működésével kapcsolatban követi el.”
94. § A Btk. 327. §-a helyébe a következő rendelkezés lép és a „Nemzetközi gazdasági tilalom megszegése” alcím a következő 327/A–327/D. §-sal egészül ki:
„327. § (1) Aki nemzetközi korlátozó intézkedésben elrendelt tilalom megsértésével vagy a tilalom megsértése érdekében
a) tilalmazott ügyletet köt, gazdasági tevékenységet folytat, pénzügyi, gazdasági vagy egyéb szolgáltatást nyújt, vagy
b) a tilalommal érintett személy, gazdálkodó szervezet, külföldi gazdálkodó szervezet vagy ezekre tekintettel más személy, gazdálkodó szervezet, külföldi gazdálkodó szervezet részére pénzügyi, gazdasági vagy egyéb szolgáltatást nyújt, vagyont rendelkezésre bocsát, vagy ilyen személlyel ügyletet köt, gazdasági tevékenységet folytat,
bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki az ott meghatározott tevékenységgel összefüggő közvetítő tevékenységet végez, vagy az ott meghatározott tevékenység végzéséhez más módon segítséget nyújt.
(3) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a nemzetközi korlátozó intézkedésben elrendelt tilalom megsértésével vagy a tilalom megsértése érdekében a nemzetközi korlátozó intézkedésben elrendelt tilalommal összefüggésben kiadott engedély kereteit túllépi, vagy az engedélyben meghatározott kötelezettségét nem teljesíti.
(4) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki nemzetközi korlátozó intézkedésben elrendelt tilalom kijátszása céljából
a) a zárolási kötelezettséggel érintett vagyon eredetét, a vagyonon fennálló jogot, a vagyon helyét, ezek változását elfedi vagy elleplezi, ideérve a zárolási kötelezettséggel érintett vagyon tényleges tulajdonosára vonatkozó valótlan vagy megtévesztő adat szolgáltatását is,
b) a zárolási kötelezettséggel érintett vagyont mástól átveszi, elrejti, átalakítja, átruházza, elidegenítésében közreműködik, felhasználja, azzal összefüggésben pénzügyi tevékenységet végez, pénzügyi szolgáltatást vesz igénybe vagy arról rendelkezik, vagy
c) az a) vagy b) pontban meghatározott tevékenységgel összefüggő közvetítő tevékenységet végez vagy e tevékenység végzéséhez más módon segítséget nyújt.
(5) Az (1)–(4) bekezdés szerinti bűncselekmény egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, ha a bűncselekményt
a) hivatalos vagy közfeladatot ellátó személyként,
b) jelentős értékű vagyonra,
c) üzletszerűen,
d) bűnszövetségben,
e) a halálbüntetés, a kínzás vagy más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés során alkalmazható árukra,
f) lőfegyver, lőszer, robbanóanyag, robbantószer, ezek felhasználására szolgáló készülék vagy egyéb katonai célú felhasználásra szánt termékre,
g) az Európai Unió közös katonai listáján szereplő termékre vagy kettős felhasználású termékre
követik el.
(6) Az (1)–(4) bekezdés szerinti bűncselekmény két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, ha
a) a hivatalos vagy közfeladatot ellátó személy által elkövetett cselekmény az (5) bekezdés b)–g) pontja szerint is minősül,
b) a jelentős értékű vagyonra elkövetett cselekmény az (5) bekezdés c)–g) pontja szerint is minősül,
c) a bűncselekményt különösen jelentős értékű vagyonra követik el.
(7) Aki az (1) bekezdésben meghatározott és az (5) bekezdés e), f), illetve g) pontja szerint minősülő bűncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
327/A. § (1) Aki nemzetközi korlátozó intézkedésben elrendelt, jogszabályban meghatározott vagyon zárolási kötelezettségét megszegi, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt
a) hivatalos vagy közfeladatot ellátó személyként,
b) jelentős értékű vagyonra,
c) üzletszerűen,
d) bűnszövetségben
követik el.
(3) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a hivatalos vagy közfeladatot ellátó személy által elkövetett cselekmény a (2) bekezdés b), c), illetve d) pontja szerint is minősül,
b) a jelentős értékű vagyonra elkövetett cselekmény a (2) bekezdés c) vagy d) pontja szerint is minősül, vagy
c) különösen jelentős értékű vagyonra követik el.
327/B. § (1) Aki nemzetközi korlátozó intézkedésben elrendelt tilalom megsértésével vagy a tilalom megsértése érdekében a tilalommal érintett személy részére az országba történő belépéshez, az országból történő kilépéshez vagy az ország területén történő átutazáshoz segítséget nyújt, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdés szerinti bűncselekményt hivatalos vagy közfeladatot ellátó személyként követik el.
327/C. § (1) Az a nemzetközi korlátozó intézkedés alapján zárolási kötelezettséggel érintett vagyon tulajdonosa vagy az azzal rendelkezni jogosult más személy, aki a nemzetközi korlátozó intézkedésben elrendelt tilalom kijátszása céljából a jogszabályban meghatározott bejelentési vagy adatszolgáltatási kötelezettségét megszegi, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Az a foglalkozásánál fogva bejelentésre kötelezett személy, aki a nemzetközi korlátozó intézkedésben elrendelt tilalom kijátszása céljából a zárolt vagy zárolási kötelezettséggel érintett vagyonnal kapcsolatban jogszabályban meghatározott bejelentési vagy adatszolgáltatási kötelezettségét megszegi, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a (2) bekezdés szerinti bűncselekményt hivatalos vagy közfeladatot ellátó személyként követik el.
327/D. § A 327–327/C. § alkalmazásában:
a) nemzetközi korlátozó intézkedés: az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés 75. cikke vagy 215. cikke alapján elfogadott rendelet, az e rendelet felhatalmazása alapján elfogadott rendelet vagy határozat, az Európai Unióról szóló szerződés 29. cikke alapján elfogadott tanácsi határozat, az ezeket végrehajtó nemzeti jogszabály, valamint az ezekhez hasonló célt szolgáló, Magyarország számára nemzetközi jogi kötelezettséget keletkeztető szabály,
b) tényleges tulajdonos: a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott tényleges tulajdonos,
c) a halálbüntetés, a kínzás vagy más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés során alkalmazható áru: az (EU) 2019/125 európai parlamenti és tanácsi rendelet II. mellékletében meghatározott áru, ha a nemzetközi jogi kötelezettség alapján a kötelezettséget, illetve tilalmat kihirdető jogszabály eltérően nem rendelkezik.”
95. § A Btk. a 330. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:
„Értelmező rendelkezés
330/A. § E Fejezet alkalmazásában kettős felhasználású termék alatt a 2021/821 (EU) európai parlamenti és tanácsi rendelet I. mellékletében meghatározott terméket kell érteni.”
96. § A Btk. 332/A. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekmény csak magánindítványra büntethető.”
97. § (1) A Btk. 465. § (1) bekezdése a következő o) ponttal egészül ki:
(E törvény)
(való megfelelést szolgálja.)
(2) A Btk. 465. § (2) bekezdés b) pontja a következő 32. alponttal egészül ki:
(E törvény
327. §-a)
(végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.)
(3) A Btk. 465. § (2) bekezdés c) pont cb) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény
329–330. §-a)
„cb) a kettős felhasználású termékek kivitelére, az azokkal végzett brókertevékenységre, az azokkal kapcsolatos technikai segítségnyújtásra, valamint azok tranzitjára és transzferjére vonatkozó uniós ellenőrzési rendszer kialakításáról szóló, 2021. május 20-i (EU) 2021/821 európai parlamenti és tanácsi rendelet 25. cikkének,”
(végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.)
98. § A Btk.
a) 37. § (3) bekezdés a) pont ad) alpontjában a „327. § (3) bekezdés” szövegrész helyébe a „327. § (5)–(6) bekezdés, 327/A. § (2)–(3) bekezdés, 327/B. § (2) bekezdés, 327/C. § (3) bekezdés” szöveg,
b) 328. § (1) bekezdésében a „nemzetközi” szövegrész helyébe az „a 327–327/B. §-ban meghatározott nemzetközi” szöveg
lép.
99. § Hatályát veszti a Btk.
a) 330. § (4) bekezdés b) pontja és
b) 465. § (2) bekezdés b) pont 1–16. és 18–31. alpontja.
16. Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény módosítása
100. § Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény (a továbbiakban: EUtv.) 18. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A Fővárosi Törvényszék a (3) bekezdésben meghatározott határidőt legfeljebb tíz nappal meghosszabbíthatja
a) a tagállami igazságügyi hatóság kérelmére, ha a garancia előterjesztése érdekében szükséges,
b) a 16. § (2) és (3) bekezdésének megfelelő alkalmazásával, ha kivételes esetben az átadási letartóztatásról és egyszerűsített átadásról szóló határozat határidőn belül nem hozható meg.”
101. § Az EUtv. 16. alcíme a következő 29/A. §-sal egészül ki:
„29/A. § (1) Ha a magyar igazságügyi hatóság az európai elfogatóparancsot büntetőeljárás lefolytatása céljából bocsátja ki, az elfogatóparancsban – a 2. melléklet f) pontja szerint megjelölve – kérheti, hogy a tagállami igazságügyi hatóság az írásban történt közös megállapodásban meghatározott feltételek szerint rendelje el a terhelt ideiglenes átszállítását.
(2) Ha az európai elfogatóparancs kibocsátását követően a terhelt ideiglenes átszállítása válik indokolttá, a magyar igazságügyi hatóság közvetlenül a tagállami végrehajtó igazságügyi hatóságtól kérheti – az írásban kötött közös megállapodásban meghatározott feltételek szerint – a terhelt ideiglenes átszállítását.
(3) Ha a terhelt ideiglenes átszállításának indoka az (1) bekezdésben foglalt büntetőeljáráson kívüli másik büntetőeljárásban merül fel, az ebben a büntetőeljárásban eljáró magyar igazságügyi hatóság a terhelttel szemben újabb európai elfogatóparancsot bocsát ki. Az európai elfogatóparancs kibocsátására az (1) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.
(4) Az e §-ban foglalt megállapodásokra a 23. § (3) bekezdését értelemszerűen alkalmazni kell.”
102. § (1) Az EUtv. 71. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az ügyészség az (1) bekezdés szerinti közvetlen tájékoztatás adását, illetve kérését a NEBEK útján is megküldheti, illetve fogadhatja.”
(2) Az EUtv. 71. §-a a következő (3)–(7) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A közvetlen tájékoztatás iránti megkeresés nem teljesíthető, ha
a) a teljesítés
aa) Magyarország alapvető nemzetbiztonsági érdekét sérti, vagy
ab) folyamatban lévő nyomozás vagy bűnüldözési, bűnmegelőzési feladatok ellátását, illetve valamely személy biztonságát veszélyezteti, vagy
b) a kért információ
ba) jelentősége nem áll arányban a megkeresésben foglalt céllal, illetve a cél szempontjából lényegtelen,
bb) csak külön engedély alapján hozzáférhető, és ezen engedély hiányzik, vagy
bc) csak más tagállam vagy harmadik ország hozzájárulásával adható át, és ezen hozzájárulás hiányzik.
(4) A (3) bekezdés a) pont aa) alpontjában foglalt kérdésben a legfőbb ügyész állásfoglalása irányadó.
(5) A közvetlen tájékoztatás iránti megkeresés teljesítése megtagadható, ha a kérelem olyan bűncselekményre vonatkozik, amely egy évnél rövidebb időtartamú szabadságvesztéssel vagy elzárással büntetendő.
(6) A magyar igazságügyi hatóság a közvetlen tájékoztatás útján átadott információ bizonyítási eszközként történő felhasználását meghatározott feltételhez kötheti vagy azt kizárhatja. A bizonyítási eszközként történő felhasználást ki kell zárni, ha az információ magyar büntetőeljárásban bizonyítékként nem használható fel vagy az magyar büntetőeljárás eredményes lefolytatását veszélyeztetné.
(7) A közvetlen tájékoztatás útján kapott információ az átadó által meghatározott feltételek szerint használható fel, a kapott bizonyíték a büntetőeljárásban bizonyítási eszközként nem használható fel, ha ahhoz az átadó nem járult hozzá.”
103. § Az EUtv. 116. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A bíróság a végrehajtás átvételnek megtagadásáról
a) az ügyiratok alapján dönt, amennyiben annak feltételei fennállnak és
b) minden esetben indokolt ügydöntő végzést hoz.”
104. § Az EUtv. 179. §-a a következő 28. ponttal egészül ki:
(Ez a törvény)
(való megfelelést szolgálja.)
105. § Hatályát veszti az EUtv.
a) 71/A–74/C §-a,
b) 3. és 4. számú melléklete.
17. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény módosítása
106. § A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 3:321. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A nyilvánosan működő részvénytársaság leválásánál a 3:42. § rendelkezései nem alkalmazhatóak.”
107. § A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény
a) 4:178. § (3) bekezdésében és 4:186. § (1) bekezdés i) pontjában a „távoltartó határozat hatálya” szövegrész helyébe a „távoltartó határozat – ide nem értve a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. törvény III/A. Fejezete alapján az elítélttel szemben elrendelt megelőző távoltartásról szóló határozatot – hatálya” szöveg,
b) 6:20. § (1) bekezdésében az „Az eljáró hatóság” szövegrész helyébe az „A gyámhatóság” szöveg,
c) 6:20. § (5) bekezdésében az „Az eljáró hatóság” szövegrész helyébe az „A gyámhatóság” szöveg,
lép.
18. Az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló 2013. évi CLXXVI. törvény módosítása
108. § Az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló 2013. évi CLXXVI. törvény a következő 6/A. §-sal egészül ki:
„6/A. § (1) Ha az átalakulás folytán a létrejövő (jogutód) jogi személyhez kerül olyan tevékenység ellátása, amelyre az átalakuló (jogelőd) jogi személy hatósági engedéllyel rendelkezik, a döntéshozó szerv átalakulást véglegesen jóváhagyó határozatának meghozatalától kezdeményezhető az engedély jogutódlás tekintetében való módosítása vagy az új engedély kiadása iránti eljárás.
(2) Az engedélyezési eljárás megindítására, az eljárással összefüggésben felmerült intézkedések megtételére a jogutód jogi személy bejegyzéséig vagy az átalakulás hatályosulásáig az átalakuló jogi személy, ezt követően pedig a jogutód jogi személy jogosult. Az átalakulással létrejövő jogi személyt az átalakulás bejegyzése és annak hatályosulása közötti időszakban az átalakuló jogi személy képviseli.
(3) Az átalakulással létrejövő jogi személy az engedélyköteles tevékenységet az engedélyezési eljárás befejeződéséig, de legfeljebb a jogutód bejegyzésétől vagy az átalakulás joghatásainak beálltától számított hatvan napig jogutódként végezheti, ha azt számára hatóság határozata nem tiltja.
(4) Az (1)–(3) bekezdés rendelkezései akkor alkalmazhatóak, ha a tevékenységre irányadó jogszabály eltérő rendelkezést nem tartalmaz.
(5) Ha valamely hatósági engedély kiadása vagy kedvezmény igénybevétele meghatározott idejű folyamatos működéshez vagy egyéb előéleti feltételhez kötött, és e feltétel az átalakuló jogi személynél megvalósult, akkor ezt a jogutód jogi személynél is teljesítettnek kell tekinteni.
(6) E § alkalmazásában engedély alatt hatóság jóváhagyása, hozzájárulása, bizonyítvány kiadására vonatkozó, vagy más, a tevékenység jogszerű végzéséhez szükséges hatósági határozat, továbbá a tevékenység végzéséhez szükséges bejelentés, nyilvántartásba vétel is értendő. Ahol e jogszabály engedélyezési eljárást említ, ott a tevékenységre irányadó jogszabályoknak megfelelő, a fenti hatósági cselekmények elvégzésére, határozatok meghozatalára irányuló eljárásokat is érteni kell. Engedélyköteles tevékenységnek minősül e § alkalmazásában minden olyan tevékenység, amelynek végzése a rá irányadó jogszabályok szerint hatósági engedély, jóváhagyás, hozzájárulás, bizonyítvány birtokában, bejelentési kötelezettség teljesítése, nyilvántartásba vétel vagy más hatósági cselekmény vagy határozat alapján végezhető.”
109. § Az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló 2013. évi CLXXVI. törvény 14. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) Ha az egyesülésben részt vevő jogi személyek között olyan jogi személy van, amely engedélyköteles tevékenységet lát el, és e tevékenységet a jogutód jogi személy is végezné, az egyesülés bejegyzéséig vagy annak hatályosulásáig az engedélyezési eljárás megindítására az engedélyes jogelőd jogi személy, azt követően pedig az egyesüléssel létrejövő, beolvadás esetén az átvevő jogi személy jogosult. Az egyesülés bejegyzése és annak hatályosulása közötti időszakban az egyesüléssel létrejövő, beolvadás esetén a beolvadással módosuló átvevő jogi személyt az engedélyes jogelőd képviseli.”
110. § Az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló 2013. évi CLXXVI. törvény 18. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Ha a szétválással kapcsolatos vagyonmegosztás folytán valamely létrejövő jogi személyhez kerül engedélyköteles tevékenység ellátása, a 6/A. § rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szétválással létrejövő jogi személyek közül az a jogi személy válhat az engedély jogosultjává. amelyikhez azt a szétválási szerződés telepítette. E jogi személy az engedélyköteles tevékenységet a 6/A. § (3) bekezdésében meghatározott időtartam alatt jogutódként végezheti, ha azt számára hatóság határozata nem tiltja.”
111. § Az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló 2013. évi CLXXVI. törvény 7. alcíme a következő 32/A. §-sal egészül ki:
„32/A. § Nyilvánosan működő részvénytársaság részvényese nem dönthet úgy, hogy tagsági viszonyát a leválás esetére a 18/A. § (5) bekezdésének alkalmazásával megszünteti. Új tag a továbbműködő (fennmaradó) nyilvánosan működő részvénytársasághoz a 18/A. § (4) bekezdése alapján nem csatlakozhat. Erre tekintettel e törvénynek a távozási szándék bejelentésével és a társaságtól megváló taggal való elszámolással, valamint az új tag csatlakozásával összefüggő szabályai nem alkalmazhatóak.”
19. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény módosítása
112. § A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény V. Fejezete a következő 20/A. alcímmel egészül ki:
„20/A. Az építményi jog
49/A. § A Ptk. 5:159/B. § (6) bekezdésének alkalmazása során a természetes személyt az üzleti tevékenysége körében eljáró személynek kell tekinteni, ha az építményi jog alapításával érintett ingatlan a rendeltetéséből következően jellemzően üzleti tevékenység folytatására szolgál.”
20. A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény módosítása
113. § A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény (a továbbiakban: Bv. tv.) 20. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Ha a kérelmet nem a végrehajtásért felelős szerv elbírálásra jogosult szervezeti egységéhez nyújtották be, a kérelem áttételéről a kérelem beérkezésétől számított öt munkanapon belül, kivéve, ha az ügy jellege soron kívüli elintézést kíván, a végrehajtásért felelős szerv azon szervezeti egységének vezetője intézkedik, ahová a kérelmet benyújtották.”
114. § (1) A Bv. tv. 22. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A kérelemnek vagy panasznak helyt adó határozatot nem kell indokolni. A kérelemnek vagy panasznak érdemi vizsgálat nélküli elutasítása esetén az indokolásban elegendő az alkalmazott jogszabályhelyre utalni.”
(2) A Bv. tv. 22. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A határozatot azzal kell közölni, aki a kérelmet vagy panaszt benyújtotta, illetve akire nézve az rendelkezést tartalmaz. A határozatot a jelenlévőkkel kihirdetés, egyéb esetben kézbesítés útján kell közölni. A határozat kihirdetését írásban kell igazolni. A határozat kézbesítése iránt a meghozatalát követő három munkanapon belül intézkedni kell. A határozat közlésének napja az a nap, amelyen azt kihirdették vagy kézbesítették.”
115. § A Bv. tv. „A végrehajtásért felelős szerv határozata” alcíme a következő 23/A. §-sal egészül ki:
„23/A. § (1) A végrehajtásért felelős szerv, illetve szervezeti egység vezetője hivatalból vagy panasz alapján a határozatát módosítja vagy visszavonja, ha megállapítja, hogy a határozat jogszabályt sért.
(2) A módosításról és a visszavonásról önálló határozatot kell hozni és mindazokkal közölni kell, akikkel az alaphatározatot közölték, valamint akikre nézve a megváltoztatás folytán rendelkezést tartalmaz.
(3) A módosítással és a visszavonással szemben ugyanolyan jogorvoslatnak van helye, mint amely az eredeti határozattal szemben benyújtható. Ha a határozat visszavonását követően új határozat meghozatala szükséges, de a végrehajtásért felelős szerv azt elmulasztja, erre tekintettel panasz nyújtható be.
(4) Nincs helye a határozat módosításának vagy visszavonásának, ha a határozat közlésétől számítva hat hónap eltelt.
(5) A (4) bekezdés nem alkalmazható, ha a végrehajtásért felelős szervet a törvényességi felügyeletet ellátó ügyész hívja fel, illetve rendelkezik arról, hogy saját hatáskörben intézkedjék.”
116. § (1) A Bv. tv. 26. § (4) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Nem terjed ki a megismerés joga)
(2) A Bv. tv. 26. § (4) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép és a bekezdés a következő i) ponttal egészül ki:
(Nem terjed ki a megismerés joga)
117. § A Bv. tv. 48. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A közérdekű munka helyébe lépő szabadságvesztés, a pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés és a rendbírság helyébe lépő elzárás esetén, ha az elítélt vagy az elzárásra kötelezett szabadlábon van, a büntetés, illetve az elzárás végrehajtásának megkezdésére szóló felhívást a büntetés-végrehajtási bíró adja ki.”
118. § (1) A Bv. tv. 51. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Fellebbezésre jogosult az ügyészség, az elítélt, a védő az elítélt hozzájárulása nélkül is, és a fiatalkorú törvényes képviselője, továbbá e törvényben meghatározott esetben az egyéb jogcímen fogvatartott, a jogi képviselő, a sértett, a kényszergyógykezelt házastársa, élettársa és törvényes képviselője.”
(2) A Bv. tv. 51. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Ha a feltételes szabadságra bocsátásról hozott határozattal szemben kizárólag a sértett jelentett be fellebbezést a távoltartás elrendelésének mellőzése miatt, a másodfokú bíróság a büntetés-végrehajtási bíró határozatát kizárólag e tekintetben bírálja felül.
(6) A büntetés-végrehajtási bíró és a törvényszék másodfokú határozatával szemben a Be. szerinti törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslatnak van helye. A törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat alapján hozott határozat tekintetében a Be. 669. §-ában meghatározott rendelkezések nem képezik akadályát annak, hogy a Kúria az elítéltre nézve hátrányosabb határozatot hozzon, így a Kúria a törvénysértés megállapítása esetén a megtámadott határozatot
a) megváltoztathatja, vagy
b) hatályon kívül helyezheti, és az eljárást megszüntetheti, vagy szükség esetén az eljárt bíróságot új eljárásra utasíthatja.
(7) Nincs helye a határozat elítéltre nézve hátrányosabb megváltoztatásának, a büntetés vagy az intézkedés végrehajthatósága megszűnését, de legkésőbb a jogerős határozat közlésétől számított egy év elteltét követően, kártalanítás tárgyában hozott határozat esetén a határozat jogerőre emelkedésétől számított egy év elteltét követően.”
119. § A Bv. tv. III. Fejezete a következő alcímmel egészül ki:
„Az elítélttel szemben elrendelhető megelőző távoltartás
75/A. § (1) A büntetés-végrehajtási bíró a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. törvény III/A. Fejezete alapján a sértett kérelmére a szabadságvesztés büntetését töltő elítélt sértettől való megelőző távoltartását rendeli el.
(2) A kérelemnek tartalmaznia kell:
a) az eljárás lefolytatására irányuló kérelmet,
b) a büntetést kiszabó ítéletet hozó bíróság megnevezését és ügyszámát,
c) a kérelmező nevét, lakóhelyét, ennek hiányában tartózkodási helyét,
d) az elítélt nevét.
(3) A büntetés-végrehajtási bíró az iratok alapján hozhatja meg a döntést, az eljárásban bírósági titkár nem járhat el. A büntetés-végrehajtási bírónak eljárása során a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. törvény 17/C–17/E. §-ait is alkalmaznia kell.
(4) A büntetés-végrehajtási bíró szükség szerint, vagy a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. törvény 17/D. § (5) bekezdése szerinti szabályok tisztázása érdekében meghallgatást tarthat.
(5) A sértett meghallgatását a bíróság épületében kell lefolytatni, vagy ha a sértett ezt indítványozta, arra telekommunikációs eszköz útján is sor kerülhet.
(6) A büntetés-végrehajtási bíró a határozatában arra is figyelmezteti az elítéltet, hogy a távoltartó határozat szabályainak szándékos megszegése bűncselekményt valósít meg.
(7) A határozattal szemben a sértett is élhet fellebbezéssel.
(8) A bűnügyi költséget az állam viseli.
(9) A büntetés-végrehajtási bíró az (1)–(7) bekezdése alkalmazásával jár el a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. törvény 17/D. § (5) bekezdése szerinti szabályok módosítása, valamint a megelőző távoltartás megszüntetése esetén.”
120. § A Bv. tv. 76. § (2) bekezdés q) pontja helyébe a következő rendelkezés lép.
[Az (1) bekezdés szerinti adatkezelés kiterjed]
121. § A Bv. tv. 82. §-a a következő 10. és 11. ponttal egészül ki:
(E fejezet alkalmazásában)
122. § A Bv. tv. 86. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A BVOP a kiadott felhívásokat a bv. intézet számára hozzáférhetővé teszi.”
123. § A Bv. tv. 92. § (3) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, az (1) bekezdés szerinti vizsgálatot – ideértve a 14. § (3) bekezdés alkalmazásával foganatba vett újabb szabadságvesztést, vagy ha már a befogadáskor ismert, hogy az elítélten több szabadságvesztést kell végrehajtani –]
124. § A Bv. tv. 106. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1) Gyógyító-terápiás részlegre kell elhelyezni – pszichiátriai kivizsgálást követően – azt az elítéltet,
a) akinek korlátozott beszámítási képességét állapították meg,
b) akit a szabadságvesztés végrehajtása alatti időben – kóros elmeállapota miatt – az IMEI-ben kezeltek, és elmeállapota olyan mértékben javult, hogy az a szabadságvesztés bv. intézetben történő folytatását nem akadályozza,
c) akinek a pszichiátriai zavar jellege, vagy annak súlyossága miatt a gyógyító-terápiás részlegen való elhelyezése indokolt.
(1a) Az (1) bekezdés a) és b) pontja esetén az elítélt pszichiátriai kivizsgálását az IMEI végzi.”
„115. § Ha a szabadságvesztés végrehajtása során a pártfogó felügyelői vélemény és a környezettanulmány elkészítésével, a 185. § (6) bekezdés a)–d) pontja szerinti gondozás körébe tartozó tevékenységgel, a reintegrációs őrizettel, a pártfogó felügyelettel, valamint az utógondozással kapcsolatos feladatok elvégzésére vonatkozó illetékességi szabály szerinti vármegyében nincs bv. intézet, a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka által kijelölt bv. intézet büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelője jár el.”
126. § A Bv. tv. 122. § k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az elítélt jogosult)
127. § A Bv. tv. 129. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az elítélt magánál tartható tárgyainak köre és mennyisége a bv. intézet rendjére és biztonságára figyelemmel – így különösen fegyelemsértés, illetve önsértés megakadályozása, biztonsági elkülönítés, fegyelmi elkülönítés és magánelzárás fenyítés érvényesítése érdekében – korlátozható, valamint az az egyes kategóriákban eltérhet. A korlátozás – a magánelzárás fenyítés végrehajtását kivéve – a tankönyvekre, illetve a tanszerekre, a könyvtári könyvekre és az engedélyezett sajtótermékre nem terjedhet ki. A biztonsági elkülönítés, a fegyelmi elkülönítés és a magánelzárás fenyítés esetén az ideiglenes elhelyezésre figyelemmel a birtokban tartható tárgyak mennyisége is korlátozható. A családi fényképek és levelek, valamint az engedélyezett kegytárgyak és az imakönyv birtokban tartása nem korlátozható.”
128. § A Bv. tv. 142. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A panasz elbírálására jogosult a határozatban
a) a döntés, intézkedés jogszerűségének megállapítása esetén a panaszt elutasítja,
b) a jogsértő döntést megváltoztatja vagy megsemmisíti, és ezzel egyidejűleg az elsőfokú eljárás lefolytatóját új eljárásra utasítja,
c) az intézkedésre jogosultat a jogszerű intézkedés megtételére utasítja,
d) mulasztás esetén felhívja a jogosultat a döntés meghozatalára, illetve az intézkedés megtételére.”
129. § A Bv. tv. 170. §-a a következő (7)–(9) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Fegyelmi ügyben az eljárás alá vont elítélt elkülönítése akkor rendelhető el, ha az eredményes vizsgálat érdekében indokolt, így különösen, ha tartani lehet az összebeszélés veszélyétől, valamint attól, hogy a tanút, illetve a sértettet befolyásolná. A fegyelmi elkülönítés az első fokú eljárás tartamáig, de legfeljebb húsz napig tarthat, amely idő alatt a fogvatartott nem érintkezhet a fegyelemsértés többi elkövetőjével, a tanúkkal és a sértettekkel.
(8) A (7) bekezdésben meghatározott cél biztosítása érdekében a fegyelmi elkülönítés ideje alatt az elítélt
a) a munkáltatásból kivehető, ha a többi elkövetőtől, vagy a tanúktól, illetve a sértettektől való elkülönítése másképp nem biztosítható,
b) az intézet csoportos művelődési, sportolási és szabadidő lehetőségeit nem veheti igénybe abban az esetben, ha a többi elkövetőtől vagy a tanúktól, illetve a sértettektől való elkülönítése másképp nem biztosítható,
c) önképzést folytathat,
d) magánál tartható tárgyainak köre és mennyisége korlátozható.
(9) Fegyelmi elkülönítés esetén, ha az egyszemélyes elhelyezéssel jár, a 146. § (5) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.”
130. § (1) A Bv. tv. 188. § (1a) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feltétel szempontjából a büntetés-végrehajtási bíró különösen]
[vizsgálja.]
(2) A Bv. tv. 188. § (2a) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Ha a feltételes szabadságra bocsátásnak a Btk. 38. § (5) bekezdésében meghatározott bűncselekmény vonatkozásában van helye, az előterjesztéshez csatolni kell]
(3) A Bv. tv. 188. § (2b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (2c) bekezdéssel egészül ki:
„(2b) A (2a) bekezdés d) pontja szerinti pszichológusi véleményt megalapozó pszichológiai vizsgálatot a KKMI módszertani iránymutatása alapján – lehetőség szerint – az elítélt alapellátásában részt nem vevő pszichológus végzi. A pszichológusi vélemény tartalmazza az erre a célra rendszeresített mérőeszközzel mért visszaesési kockázat eredményét is. A pszichológusi véleményt a KKMI állományába tartozó pszichológusokból álló háromfős bizottság véglegezi, és a KKMI közvetlenül küldi meg a büntetés-végrehajtási bírónak.
(2c) Ha a büntetés-végrehajtási bíró az elítélt feltételes szabadságra bocsátását rendelte el, de annak esedékességéig az elítélt súlyos fegyelmi vétséget követett el, a bv. intézet erről haladéktalanul értesíti.”
131. § (1) A Bv. tv. 188/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A sértett az (1) bekezdés szerinti nyilatkozatában
a) a személyes adatainak a zártan kezelését kérheti,
b) a nyilatkozata lényegének az elítélttel történő ismertetésének a mellőzését kérheti,
c) az elítéltnek a személyétől, valamint rá való tekintettel hozzátartozójától vagy más személytől történő távoltartásának elrendelését indítványozhatja.”
(2) A Bv. tv. 188/A. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A sértett nyilatkozatát és a sértett meghallgatása esetén a nyilatkozatáról felvett jegyzőkönyvet az iratok között zártan kell kezelni. A sértett nyilatkozatának lényegét a (6a) bekezdésben foglaltak kivételével a büntetés-végrehajtási bíró az elítélttel a meghallgatásán ismerteti.”
(3) A Bv. tv. 188/A. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:
„(6a) A büntetés-végrehajtási bíró – a sértett kérelmére – a sértetti nyilatkozat lényegének ismertetését mellőzi. A büntetés-végrehajtási bíró a sértetti nyilatkozat lényege ismertetésének mellőzése esetén is vizsgálja a nyilatkozatban szereplő tényállítás valóságtartalmát. A büntetés-végrehajtási bíró a sértetti nyilatkozat lényegének ismertetését akkor is mellőzheti, ha az elítélt feltételes szabadságra bocsátását más indok alapján nem engedélyezte.”
(4) A Bv. tv. 188/A. §-a következő (11)–(13) bekezdéssel egészül ki:
„(11) Ha a sértett az elítélttel szemben elrendelhető távoltartás elrendelését indítványozta, és a büntetés-végrehajtási bíró a feltételes szabadságra bocsátás engedélyezésekor annak elrendelését mellőzte, a sértett részére a határozatot kézbesítenie kell azzal a tájékoztatással, hogy a határozattal szemben a kézbesítéstől számított nyolc napon belül fellebbezést jelenthet be.
(12) Ha sértett az eljárás során nyilatkozatot tett, és a büntetés-végrehajtási bíró az elítélt feltételes szabadságra bocsátását nem rendelte el, a határozat jogerő emelkedésével erről a sértettet tájékoztatja.
(13) Ha a büntetés-végrehajtási bíró az elítélttel szemben a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. törvény III/A. Fejezete alapján már elrendelt megelőző távoltartást, az ott meghatározott, a korlátozás végrehajtását szolgáló részletes szabályokat, illetve magatartási szabályokat a pártfogó felügyelet külön magatartási szabályaként is elő kell írni.”
132. § (1) A Bv. tv. 288. § (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(A büntetés-végrehajtási bíró a közérdekű munka végrehajtását hivatalból vagy az elítélt kérelmére félbeszakítja, ha az elítélt)
(2) A Bv. tv. 288. § (3) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
[A (2) bekezdés alkalmazása esetén a büntetés végrehajtását haladéktalanul folytatni kell, ha]
133. § A Bv. tv. 289. §-a a következő e) ponttal egészül ki.
(A közérdekű munka vagy annak hátralévő része nem hajtható végre, ha az ügydöntő határozat jogerőre emelkedése után az elítélt)
134. § A Bv. tv. 324. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Ha a Btk. 77. § (1a) bekezdése alapján az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele kiterjed a véglegesen hozzáférhetetlenné tett elektronikus adattal azonos adatra (a továbbiakban: érintett elektronikus adat másolata), és az érintett elektronikus adat másolatára vonatkozóan határozat meghozatala nélkül került sor a hozzáférhetetlenné tételre, akkor büntetés-végrehajtási bíró hivatalból vagy a vagyoni érdekelt indítványára dönt arról, hogy az érintett elektronikus adat másolata az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételéről hozott határozat hatálya alá tartozik-e. A vagyoni érdekelt az indítványát az ügyészségen teheti meg, amelyet az ügyészség továbbít a büntetés-végrehajtási bíróhoz.”
135. § A Bv. tv. 404. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A letartóztatott – a rendelkezési jogkör gyakorlójának látogatófogadásra vonatkozó korlátozó vagy tiltó rendelkezésének figyelembevételével – személyes érintkezést lehetővé tevő látogatófogadáson
a) az általános és az enyhébb rezsimszabályok esetén a besorolás napjától kezdődően,
b) szigorúbb rezsimszabályok esetén a besorolás napjától számított hat hónap elteltével, azt megelőzően kivételesen, a bv. intézet parancsnokának engedélyével
vehet részt.
(4) A letartóztatott – a rendelkezési jogkör gyakorlójának látogatófogadásra vonatkozó korlátozó vagy tiltó rendelkezésének figyelembevételével – kötetlen látogatófogadáson
a) az általános és az enyhébb rezsimszabályok esetén a besorolás napjától számított hat hónapot elteltével,
b) szigorúbb rezsimszabályok esetén a besorolás napjától számított egy év elteltével
c) az a) és b) pontban meghatározott időtartam elteltét megelőzően kivételesen, a bv. intézet parancsnokának engedélyével
vehet részt.”
136. § A Bv. tv. 432. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A rendbírság helyébe lépő elzárás végrehajtására a VII. Fejezetben foglaltakat az (1a)–(3) bekezdésben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. A rendbírság helyébe lépő elzárás végrehajtásának megkezdése érdekében a bv. csoport intézkedik.”
137. § A Bv. tv. 436/B. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Ha a Mód. tv. 1. hatálybalépésekor az elítélt reintegrációs őrizetben, feltételes szabadságon volt, vagy a szabadságvesztés végrehajtását vele szemben félbeszakították, ezek megszüntetése esetén, illetve a félbeszakítás leteltével az elítélt újbóli befogadásakor a bv. intézet elvégzi az elítélt rezsimbe sorolásának az (1) bekezdés szerinti kategória-besorolás szerinti megfeleltetését, kivéve, ha az elítélttel szemben a 14. § (3) bekezdésének az alkalmazásával újabb szabadságvesztést kell foganatba venni.”
138. § A Bv. tv. „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 436/F. §-sal egészül ki:
„436/F. § E törvénynek az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2025. évi XLIX. törvénnyel (a továbbiakban: Mód. tv. 3.) módosított 99. § (4) bekezdését a Mód. tv. 3. e rendelkezésének hatályba lépését követően foganatba vett újabb szabadságvesztés esetén kell alkalmazni.”
139. § A Bv. tv. 438. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) E törvény az uniós korlátozó intézkedések megsértése bűncselekményi tényállásainak és szankcióinak meghatározásáról és az (EU) 2018/1673 irányelv módosításáról szóló, 2024. április 24-i (EU) 2024/1226 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.”
140. § A Bv. tv.
a) 20. § (3) bekezdésében a „benyújtásától” szövegrész helyébe a „beérkezésétől” szöveg,
b) 20. § (4) bekezdésében az „a hiánypótlásnak” szövegrész helyébe az „a (3a) bekezdés szerinti áttételnek, a hiánypótlásnak” szöveg,
c) 23. § (2) bekezdésében a „ha az ügy” szövegrész helyébe a „ha jogszabály által előírt kötelező tartalmi elem hiányzik, vagy az ügy” szöveg,
d) 85. § (6) bekezdésében, és 92. § (9) bekezdésében az „igényű részlegre” szövegrész helyébe az „igényű elítéltek részlegére” szöveg,
e) 92. § (6) bekezdésében az „igényű részlegre helyezésére” szövegrész helyébe az „igényű elítéltek részlegére helyezésre” szöveg,
f) 92. § (11) bekezdésében az „igényű részlegre helyezésére” szövegrész helyébe az „igényű elítéltek részlegére helyezésre” szöveg, valamint a „BVOP-t” szövegrész helyébe a „BVOP elhelyezésért felelős szakterületét” szöveg,
g) 95. § (6) bekezdésében a „BVOP-nál” szövegrész helyébe a „BVOP elhelyezésért felelős szakterületéténél” szöveg,
h) 95. § (8) bekezdés a) pontjában a „más pszichoaktív szer,” szövegrész helyébe a „tiltott tudatmódosító szer,” szöveg,
i) 99. § (4) bekezdésében az „a 97. § (3) bekezdése szerinti kedvezőbb” szövegrész helyébe az „a legalább a 97. § (3) bekezdés b), illetve d) pontja szerinti szigorúbb” szöveg,
j) 99. § (9) bekezdésében az „Ez utóbbi feltételnek” szövegrész helyébe az „A legalább három kreditpont megszerzésére vonatkozó feltételnek” szöveg,
k) 106. § (2) bekezdésében az „az IMEI-be történő” szövegrész helyébe az „a pszichiátriai” szöveg,
l) 108. § (1) bekezdésében a „kábítószer-mentesség” szövegrész helyébe a „kábítószer- és tiltott tudatmódosító szer-mentesség” szöveg,
m) 108. § (5) bekezdés a) pontjában a „kábítószer-mentesség” szövegrész helyébe a „kábítószer- és tiltott tudatmódosítószer-mentesség” szöveg, valamint a „kábítószert” szövegrész helyébe a „kábítószert vagy tiltott tudatmódosító szert” szöveg,
n) 133. § (2) bekezdés g) pontjában az „az alkohol-, bódítószer-, illetve kábítószer-fogyasztás” szövegrész helyébe az „a kábítószer-, illetve tiltott tudatmódosítószer-fogyasztás” szöveg,
o) 167. § (5) bekezdés b) pontjában a „pszichoaktív szer” szövegrész helyébe a „kábítószer, illetve tiltott tudatmódosító szer” szöveg,
p) 172. § (8) bekezdésében a „más pszichoaktív szer,” szövegrész helyébe a „tiltott tudatmódosító szer,” szöveg,
q) 188/A. § (1) bekezdésében a „bocsátásával kapcsolatban” szövegrész helyébe a „bocsátása esedékes, és hogy” szöveg,
r) 188/A. § (3) bekezdésében a „kérheti” szövegrész helyébe az „indítványozhatja” szöveg
lép.
141. § Hatályát veszti a Bv. tv.
a) 26. § (4) bekezdés g) pontjában a „valamint” szövegrész,
b) 46/A. § (1) bekezdésében az „(a továbbiakban: kötelező kegyelmi eljárás)” szövegrész,
c) 92. § (3) bekezdés a) pont aa) alpontjában a „tettesként történő” szövegrész,
d) 169. § (8) bekezdése.
21. A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény módosítása
142. § A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) a következő 147/A. §-sal egészül ki:
„147/A. § [A határidő túllépése]
(1) Ha a bíróság a számára törvényben megállapított intézkedési határidőt túllépi, a határidő lejártát követő naptól kezdve naponta, a késedelem első napján érvényes, a minimálbér 1,5 százalékának megfelelő mértékű vagyoni elégtételt nyújt hivatalból a felek részére.
(2) A vagyoni elégtételt az a bíróság nyújtja, amelynek eljárásában a határidőtúllépés megvalósult. Ha az eljárt bíróság nem jogi személy, a vagyoni elégtételt az a jogi személyiséggel rendelkező bíróság nyújtja, amelynek illetékességi területén az eljárt bíróság található.
(3) A bíróság a vagyoni elégtétel nyújtására vonatkozó kötelezettségről – a vagyoni elégtételre jogosultak nevének, lakóhelyének (székhelyének), valamint a vagyoni elégtétel összegének megjelölésével – a határidőtúllépéssel érintett intézkedés megtételétől számított nyolc napon belül értesíti a vagyoni elégtételt nyújtó bíróság gazdasági hivatalát. A gazdasági hivatal az értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül intézkedik a kifizetés iránt.”
143. § (1) A Pp. 157. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(A fél az ügyben eljáró bíróság előtt kifogást nyújthat be, ha)
(2) A Pp. 157. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A kifogást az ügyben eljáró bíróságnál írásban lehet benyújtani, a kifogás elbírálására hatáskörrel rendelkező bírósághoz címezve, kérve a kifogás elbírálására hatáskörrel rendelkező bíróságtól a mulasztás tényének megállapítását, valamint – megfelelő határidő tűzésével – a mulasztó bíróságnak az (1) bekezdés a), c) és d) pontjában foglalt esetben az elmulasztott eljárási cselekmény, intézkedés elvégzésére vagy határozat meghozatalára, az (1) bekezdés b) pontjában foglalt esetben pedig az adott ügyben leghatékonyabb intézkedés foganatosítására történő utasítását.”
144. § A Pp. 158. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha a kifogást elbíráló bíróság a kifogásban foglaltaknak helyt ad, a mulasztó bíróságot határidő tűzésével a 157. § (1) bekezdés a) és c) pontjában foglalt esetekben az ügy továbbviteléhez szükséges intézkedés megtételére, a 157. § (1) bekezdés d) pontjában foglalt esetben az intézkedés megtételére, a 157. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt esetben pedig az adott ügyben leghatékonyabb intézkedés foganatosítására hívja fel. A felhívásban – a 157. § (1) bekezdés a) és d) pontjában foglalt esetet kivéve – a kifogást elbíráló bíróság az eljáró bíróságot meghatározott eljárási cselekmény lefolytatására nem utasíthatja. A kifogás alaptalansága esetén azt indokolt határozattal elutasítja.”
145. § A Pp. 160. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Ha az elsőfokú bíróság az ítélete kihirdetésekor felhívja a jelen lévő feleket, hogy nyilatkozzanak, kérnek-e részletes indokolást tartalmazó ítéletet, a bíróság ennek megtörténtét, valamint a nyilatkozatok tartalmát a jegyzőkönyvben – folyamatos felvétel készítése esetén a jegyzőkönyv írásbeli kivonatában is – feltünteti.”
146. § A Pp. 231. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Az eljáró bíróság a hallgatóság azon tagjának tárgyaláson – vagy annak egy részén – történő részvételét kizárhatja, akinek jelenléte a bizonyítás eredményességének hátrányos befolyásolására valószínűsíthetően alkalmas lehet. A bíróság e személyt a tárgyalóteremből kiutasíthatja, illetve kivezettetheti.”
147. § A Pp. a következő 69/A. alcímmel egészül ki:
„69/A. A tárgyalás online nyilvánossága
232/A. § [Online hallgatóságként történő részvétel a tárgyaláson]
(1) A hallgatóság online felületen keresztül is részt vehet a tárgyaláson (a továbbiakban: online hallgatóság), ha az ehhez szükséges technikai feltételek a bíróságon rendelkezésre állnak. A tárgyalás nyilvánosságára vonatkozó rendelkezéseket a tárgyalás online nyilvánossága tekintetében – a jelen alcímben foglalt eltérésekkel – kell alkalmazni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti online felületet, valamint a tárgyalás ideje alatt az eljáró bíróság és az online hallgatóság közötti egyirányú – a kapcsolatfelvétel szükségessége esetén kétirányú – kép- és hangkapcsolatot biztosító összeköttetést, az erre szolgáló informatikai rendszer működtetésével, az Országos Bírósági Hivatal biztosítja.
(3) Egy tárgyaláson online hallgatóságként legfeljebb az első 100 eredményesen regisztráló nagykorú természetes személy vehet részt.
(4) Az online hallgatóságként történő részvétel feltétele az arra szolgáló elektronikus felületen történő regisztráció, amely nem minősül e törvény szerinti eljárási cselekménynek. A regisztráció a Dáptv. szerinti eAzonosításhoz kötött.
(5) Az online hallgatóságként jelentkező személynek a regisztráció során kifejezett nyilatkozatával el kell fogadnia az online hallgatóságként történő részvétel szabályait, valamint nyilatkoznia kell, hogy a személyes adatok védelmére vonatkozó adatkezelési tájékoztatót megismerte. Ezek hiányában eredményes regisztrációra nem kerülhet sor.
(6) Ha a tárgyaláson az online hallgatóságként történő részvétel biztosított, az eljáró bíróság a tárgyalás megkezdését követően tájékoztatja a jelenlévőket, hogy
a) a tárgyalás online felületen keresztül is követhető,
b) az online hallgatóság mely tagjának kizárására került sor, valamint
c) mennyi a regisztrált online hallgatók száma.
232/B. § [Online hallgatóságként történő részvétel tanulmányi, oktatási, illetve kutatási célból]
(1) A felsőoktatási intézmény jogi vagy államtudományi képzési területén tanuló hallgatót, valamint a felsőoktatási intézmény jogi vagy államtudományi karán foglalkoztatott oktatóját vagy kutatóját – jogszabályban meghatározott – elsőbbségi regisztrációs jog illeti meg, ha tanulmányi, oktatási, vagy kutatási célból kíván online hallgatóságként a kitűzött tárgyaláson részt venni és hallgatói, oktatói, vagy kutatói minősége az oktatási nyilvántartásról szóló törvény szerinti felsőoktatási információs rendszer adatai alapján igazolást nyer.
(2) Az oktató felel azért, hogy a tárgyalás tanóra keretében, online felületen keresztül történő nyomon követése, illetve a megtekintett tárgyaláson történtek megvitatása során, a tanóra helyszínén
a) kizárólag egyénileg visszaigazolt regisztrációval rendelkező személyek legyenek jelen, valamint
b) ne legyen jelen olyan személy, akinek a tárgyaláson történő részvételét – az oktató tudomásával – az eljáró bíróság kizárta.
232/C. § [A személyiségi jogok védelmének és a tárgyalás eredményességének biztosítása]
(1) Az online hallgatóság a tárgyalásról kép- vagy hangfelvételt, illetve kép- és hangfelvételt nem készíthet, a tárgyalás nyomon követését más személynek egyidejű vagy késleltetett hozzáférés lehetővé tételével nem biztosíthatja, a tárgyalás anyagát más módon, részben vagy egészben nyilvánosságra nem hozhatja. Az online hallgatóság tagjait előzetesen figyelmeztetni kell, hogy a tárgyalásról történő felvételkészítés illetve a felvétel, vagy a tárgyalás anyagának nyilvánosságra hozatala, valamint más személy részére a tárgyalás nyomon követésének bármilyen módon történő lehetővé tétele büntetőjogi, illetve polgári jogi felelősség megállapítását vonhatja maga után.
(2) Az eljáró bíróság – ha arról hivatalos tudomást szerez – az online hallgatóság tagjai közül kizárja azt a személyt, akinek az (1) bekezdésben meghatározott okból korábban büntetőjogi, illetve polgári jogi felelősségét jogerős, végleges, vagy egyéb, további jogorvoslattal nem támadható határozat megállapította.
(3) Az eljáró bíróság az online hallgatóság tagjai közül kizárja azt a személyt, aki a hallgatóságként történő részvétel szabályait megszegi.
(4) A tárgyaláson résztvevő peres fél, más perbeli személy, közreműködő, illetve érdekelt a tárgyalás megkezdésekor, illetve meghallgatása kezdetekor kérheti a tárgyalásra online hallgatóságként regisztrált személyek viselt és születési nevének, valamint arcképmásának megismerését, amelyet az eljáró bíróság a kérelmező számára biztosít.
(5) Ha az arra jogosult az online hallgatóságként regisztrált személyek nevének és arcképmásának megismerését követően úgy nyilatkozik, hogy meghatározott személy tárgyaláson történő részvételét kizáró ok áll fenn és ezt valószínűsíti, a bíróság döntése előtt az ezzel kapcsolatos körülményeket megvizsgálja. A bíróság szükség szerint az online hallgatóságként bejelentkezett személyt, valamint a tárgyaláson részt vevő egyéb érintetteket nyilatkoztathatja, illetve szembesítheti.
(6) A bíróság az online hallgatóság tárgyaláson történő részvételét a tárgyalás kitűzésekor előzetesen kizárhatja, ha a tárgyalásra megidézett személyek és közreműködők jelentős számára tekintettel az online hallgatóság tagjainak kizárásával kapcsolatos körülmények vagy a tárgyalás online hallgatóság által történő nyomon követésének feltételeivel kapcsolatos körülmények ellenőrzése veszélyeztetné a tárgyalás időszerű lefolytatását.
(7) A bíróság a tárgyaláson történő részvétel kizárása esetén az online hallgatóságként regisztrált személy bejelentkezését meggátolja, a bejelentkezett személy vonatkozásában az összeköttetést megszakítja.
232/D. § [Az online hallgatóságként történő részvétellel kapcsolatos egyedi adatkezelés]
(1) A Dáptv. szerinti digitális állampolgárság szolgáltató a hallgatóságként regisztráló személy azonosíthatósága érdekében az eAzonosítást – valamint az f) és g) pont szerinti adatok tekintetében a személyi adat- és lakcímnyilvántartásból történő adatszolgáltatást – követően átadja az Országos Bírósági Hivatal részére a regisztráló személy következő azonosító adatait:
a) viselt neve,
b) születési neve,
c) születési helye,
d) születési ideje,
e) anyja neve,
f) lakcíme, valamint
g) arcképmása.
(2) Az oktatási nyilvántartás vezetéséért felelős szerv a rendelkezésére álló adatok alapján – az eAzonosítást követően – tájékoztatást nyújt a felsőoktatási intézmény jogi vagy államtudományi képzési területén tanuló hallgatóként, illetve a felsőoktatási intézmény jogi vagy államtudományi karán foglalkoztatott oktatóként vagy kutatóként regisztráló személy hallgatói, oktatói, illetve kutatói minősége fennállásáról vagy fenn nem állásáról.
(3) Az Országos Bírósági Hivatal a regisztráció eredményes befejezését követően haladéktalanul tájékoztatja az eljáró bíróságot az online hallgatóságként regisztrált személyre vonatkozó (1) és (2) bekezdés szerinti adatokról.
(4) Az online hallgatóságnak jelentkező személy eredményes regisztrációját követően, a személye és az általa követni kívánt tárgyalás azonosítására szolgáló, összekapcsolt adatokat az Országos Bírósági Hivatal, valamint az eljáró bíróság az eljárás tárgyát képező ügy iratainak selejtezéséig vagy levéltárba adásáig kezeli.
(5) Az online hallgatóságnak jelentkező személy viselt és születési nevén kívül az egyéb személyes adatait az eljáró bíróság zártan kezeli, azokat csak a bíróság, a jegyzőkönyvvezető, a leíró, az ügyész vagy az annak megismerésére törvény alapján feljogosított személy jogosult megismerni, azokról felvilágosítás csak a 162. § (4) bekezdése szerinti feladat ellátása érdekében adható.”
148. § (1) A Pp. 347. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az ítélet rövidített indokolást tartalmaz, ha
a) az ítélet jogról való lemondáson vagy a jog és a kérelem elismerésén alapul,
b) az ügy ténybeli és jogi megítélése egyszerű,
c) a fellebbezésre jogosultak e jogukról a határozat kihirdetését követően valamennyien lemondtak,
d) – fellebbezéssel támadható ítélet esetén – annak kihirdetésekor egyik fél sincs jelen, vagy
e) – fellebbezéssel támadható ítélet esetén – annak kihirdetésekor, bírói felhívás ellenére, a jelenlévő felek egyike sem kér részletes indokolást tartalmazó ítéletet.”
(2) A Pp. 347. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az (1) bekezdés d) és e) pontja szerinti esetekben az ítélet perorvoslati része a fellebbezési szándék előzetes bejelentésével és a fellebbezés előterjesztésével kapcsolatos különös eljárási szabályokra vonatkozó tájékoztatást is tartalmaz.”
149. § A Pp. 351. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) A bíróság a rövidített indokolást tartalmazó ítéletet annak meghozatalától számított legkésőbb tizenöt napon belül írásba foglalja és az írásba foglalást követő három napon belül elrendeli annak kézbesítését.”
150. § A Pp. 358. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A 347. § (1) bekezdés d) és e) pontja szerinti rövidített indokolást tartalmazó ítélet a fellebbezési szándék bejelentésére nyitva álló határidő leteltét követő naptól kezdve jogerős, ha az arra jogosultak egyike sem jelentette be fellebbezési szándékát vagy valamennyi bejelentett fellebbezést a bíróság jogerősen visszautasította.”
151. § A Pp. 365. §-a a következő (6a) és (6b) bekezdéssel egészül ki:
„(6a) A 347. § (1) bekezdés d) és e) pontja szerinti rövidített indokolást tartalmazó ítélet esetében a fellebbezőnek fellebbezési szándékát az elsőfokú bíróságnál az ítélet kézbesítésétől számított öt munkanapon belül írásban be kell jelentenie és ezzel egyidejűleg igazolnia kell a fellebbezési szándékbejelentés illetékének megfizetését, vagy – ha arra korábban nem került sor – költségkedvezmény iránti kérelmet, illetve költségkedvezményre történő hivatkozást kell előterjesztenie. E határidő elmulasztása miatt igazolásnak helye nincs.
(6b) Ha a szándékbejelentésre előírt határidő valamennyi féllel szemben lejárt, és legalább egy fellebbezni szándékozó fél a bejelentését hiánytalanul megtette, az elsőfokú bíróság az ítéletét tizenöt napon belül részletes indokolással látja el, és az írásba foglalást követő három napon belül elrendeli annak kézbesítését. A bíróság a fellebbezési szándékot hiánytalanul bejelentő fél részére azzal a felhívással rendeli el a részletes indokolással ellátott ítélet kézbesítését, hogy a határozat közlésétől számított tizenöt napon belül a 371. §-nak megfelelő tartalmú fellebbezést terjesszen elő és – ha szükséges – felhívja, hogy a fellebbezési szándékbejelentés illetékét a fellebbezési eljárás illetékére egészítse ki. E fellebbezés vonatkozásában – eltérő rendelkezés hiányában – a bíróság e törvény fellebbezésre vonatkozó általános szabályainak alkalmazásával jár el.”
152. § A Pp. 366. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Az elsőfokú bíróság a 347. § (1) bekezdés d) és e) pontja szerinti rövidített indokolást tartalmazó ítélettel szembeni fellebbezési szándékbejelentést visszautasítja, ha
a) a fellebbezési szándék bejelentése elkésett;
b) a fellebbezési szándék bejelentésére nyitva álló határidőben a fellebbező nem igazolta a fellebbezési szándékbejelentés illetékének megfizetését és – ha arra korábban nem került sor – költségkedvezmény iránti kérelmet, illetve költségkedvezményre történő hivatkozást sem terjesztett elő; vagy
c) a fellebbezési szándék bejelentését követően a bíróság felhívása ellenére – az arra nyitva álló határidőben – fellebbezést nem terjesztett elő.
E végzések ellen külön fellebbezésnek van helye.”
153. § A Pp. 406. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Felülvizsgálatnak van helye az ítélettel szemben, ha
a) a törvényszék hatáskörébe tartozó perben és a személyi állapotot érintő perben az elsőfokú bíróság ítéletét a másodfokú bíróság megváltoztatta,
b) azt személyiségi jog érvényesítése iránt indított perben vagy közérdekű adat megismerésére irányuló igénnyel összefüggésben indítható perben kezdeményezik, vagy
c) ha a Kúria azt az e fejezetben foglalt feltételek fennállása esetén engedélyezi.”
154. § A Pp. 407. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„407. § [A felülvizsgálatból kizárt határozatok]
Nincs helye felülvizsgálatnak
a) az első fokon jogerőre emelkedett ítélet ellen, kivéve, ha azt törvény lehetővé teszi,
b) abban az esetben, ha a fél a fellebbezési jogával nem élt és a másik fél fellebbezése alapján a másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet helybenhagyta,
c) a jogerős ítéletnek a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére, a teljesítési határidőre, a részletfizetésre vonatkozó rendelkezései ellen vagy a jogerős ítéletnek csupán az indokolása ellen,
d) a Kúria által hozott ítélet ellen,
e) – a 406. § (3) bekezdés a) és b) pontjában foglalt kivétellel – a másodfokú bíróság ítélete ellen, valamint
f) ha azt törvény egyéb esetben kizárja.”
155. § A Pp. 409. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„409. § [A felülvizsgálat engedélyezésének feltételei]
(1) Ha felülvizsgálatnak a 407. § e) pontja alapján nincs helye, a Kúria engedélyezheti a felülvizsgálatot, ha az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
a) a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
b) a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
c) – a másodfokú bíróság erről való döntése hiányában – az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége, illetve
d) a fél alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, illetve az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés
miatt indokolt.
(2) Ha felülvizsgálatnak a 407. § f) pontja alapján nincs helye, a Kúria engedélyezheti a felülvizsgálatot, ha az a joggyakorlat egységének biztosítása miatt indokolt.
(3) Ha felülvizsgálatnak a 407. § e) vagy f) pontja alapján nincs helye, de az ítélet a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben eltér, a Kúria engedélyezi a felülvizsgálatot.
(4) Nincs helye felülvizsgálat engedélyezésének – az (1)−(3) bekezdésben foglaltaktól eltérően –
a) a házasságot érvénytelenítő vagy felbontó ítélet vonatkozásában az érvénytelenítés vagy felbontás kérdésében, valamint
b) az apaság vélelmét megdöntő ítélet apaság vélelmét megdöntő része vonatkozásában, ha az apaság vélelmének megdöntését követően a gyermeket valamely személy teljes hatályú apai elismeréssel a magáénak ismerte el, vagy az apaságot jogerős bírói ítélet állapította meg.”
156. § A Pp. 411. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A Kúria tárgyaláson kívül, harminc napon belül határoz a felülvizsgálat engedélyezéséről vagy annak megtagadásáról. A Kúria a felülvizsgálatot mérlegelési jogkörében csak olyan okból engedélyezheti, amelyre a fél az engedélyezés iránti kérelmében hivatkozik.
(2) A felülvizsgálat megtagadásáról szóló végzést röviden, kizárólag annyiban kell megindokolni, hogy a felülvizsgálat engedélyezésére milyen okból nem került sor. A felülvizsgálat engedélyezésének indokait az érdemi határozat indokolásában kell megjelölni.”
157. § A Pp. 412. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha felülvizsgálatnak a 407. § e) vagy f) pontja alapján nincs helye, a felülvizsgálat engedélyezésének kezdeményezése esetén a felülvizsgálati kérelemnek elkülönülten kell tartalmaznia a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet. A felülvizsgálati kérelmen ebben az esetben a felülvizsgálat engedélyezésének illetékét kell leróni.”
158. § (1) A Pp. 413. § (1) bekezdés b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(A felülvizsgálati kérelemnek a beadványokra vonatkozó általános szabályok mellett tartalmaznia kell:)
(2) A Pp. 413. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A felülvizsgálati eljárásban hiánypótlás elrendelésének csak az alaki kellékek hiányossága miatt van helye.”
159. § A Pp. 415. § (1) bekezdés d)−f) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(A Kúria a felülvizsgálati kérelmet az eljárás bármely szakaszában visszautasítja, ha)
160. § A Pp. 419. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a felülvizsgálatnak a Kúria engedélye alapján van helye, a felülvizsgálatot engedélyező végzést és a felülvizsgálati kérelmet a Kúria azzal küldi meg az ellenérdekű félnek, hogy csatlakozó felülvizsgálati kérelmet a Kúria végzése által meghatározott jogértelmezési kérdéssel összefüggő, az ügy érdemi elbírálására kiható jogszabálysértésre hivatkozással terjeszthet elő.”
161. § A Pp. 424. §-a a következő (3a) és (3b) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Ha az elsőfokú bíróság ítéletét a másodfokú bíróság helybenhagyta, és a Kúria azt állapítja meg, hogy ez a határozat az ügy érdemére kiható módon jogszabálysértő, a Kúria a határozatot részben vagy egészben hatályon kívül helyezi és az első- vagy másodfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja.
(3b) Ha a felülvizsgálat engedélyezésére olyan ügyben került sor, amelyben törvény kizárja a felülvizsgálatot és a Kúria megállapítja, hogy a határozat az ügy érdemére kiható módon jogszabálysértő, illetve jogkérdésben eltér a Kúria hivatkozott, közzétett határozatától, de a jogszabálysértés a jogviszony természete vagy a beállt joghatások jellege miatt nem orvosolható, a Kúria kizárólag a jogsértés tényét állapítja meg.”
162. § A Pp. a következő 435/A. §-sal egészül ki:
„435/A. § [A tárgyalás online nyilvánosságának kizártsága]
Személyi állapotot érintő perekben a tárgyalás online felületen keresztül nem követhető a hallgatóság számára.”
163. § A Pp. a következő 492/A. §-sal egészül ki:
„492/A. § [A tárgyalás online nyilvánosságának kizártsága]
A kiskorú gyermek tartása iránt indított perben a tárgyalás online felületen keresztül nem követhető a hallgatóság számára.”
164. § A Pp. a következő NYOLCADIK/A RÉSSZEL egészül ki:
EGYSZERŰSÍTETT POLGÁRI PER
591/A. § [Az általános szabályok alkalmazása]
Az egyszerűsített polgári perben e törvény rendelkezéseit az e részben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
591/B. § [Az egyszerűsített polgári per szabályainak alkalmazása]
(1) Az egyszerűsített polgári per szabályai alkalmazásának – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a felek közös megegyezésén alapuló, írásba foglalt szerződéses kikötése alapján van helye.
(2) Az egyszerűsített polgári perre vonatkozó kikötésnek nincs helye
a) személyi állapotot,
b) az 508. § (1) bekezdése szerinti jogviszonyt, valamint
c) fogyasztói jogviszonyt
érintő jogvitában.
591/C. § [Az egyszerűsített polgári perre vonatkozó általános rendelkezések]
(1) Az egyszerűsített polgári perben a jogi képviselet kötelező.
(2) Az egyszerűsített per nem különül el perfelvételi és érdemi tárgyalási szakra.
(3) Az egyszerűsített polgári perben előterjesztett kereset nem kapcsolható össze más keresettel.
(4) Az egyszerűsített polgári perben nincs helye
a) keresetváltoztatásnak,
b) ellenkérelem-változatásnak,
c) beavatkozásnak,
d) viszontkereset előterjesztésének,
e) beszámításnak,
f) szünetelésnek,
g) tárgyalás és meghallgatás tartásának,
h) csatlakozó fellebbezésnek, és
i) felülvizsgálatnak.
(5) A Pp. 121. § (1) bekezdés c)–f) pontjában meghatározott ok bekövetkezése esetén a pert az általános szabályok szerint kell folytatni.
(6) A bíróság az egyszerűsített polgári perben soron kívül jár el, a bíróság általános intézkedési kötelezettségének határideje legfeljebb nyolc nap.
591/D. § [Bizonyítás]
(1) Az egyszerűsített polgári perben kizárólag okirati és szakértői bizonyításnak van helye.
(2) Az egyszerűsített polgári perben
a) az igazságügyi szakértőkről szóló törvény szerinti, megbízás alapján eljáró,
b) közjegyzői nemperes eljárásban kirendelt, vagy
c) polgári nemperes eljárásban kirendelt
szakértő – szakvéleménye használható fel.
(3) A szakértő az egyszerűsített polgári perben történő felhasználás céljából kért szakvélemény esetében köteles
a) az ellenfelet értesíteni a kirendelés tárgyáról, a vizsgálandó kérdések köréről, az általa kitűzött helyszíni szemléről és vizsgálatról,
b) lehetővé tenni, hogy az ellenfél a kirendelés tárgyára vonatkozó nyilatkozatát, a vizsgálat tárgya szempontjából lényeges észrevételeit és kérdéseit előterjessze,
c) a szakvéleményét az ellenfél vele közölt nyilatkozatát, észrevételeit is értékelő módon, az ellenfél kérdéseit is megválaszolva elkészíteni.
(4) Aggályos a szakvélemény akkor is, ha a szakértő a (3) bekezdésben foglalt kötelezettségeit nem teljesítette.
(5) A szakvélemény kiegészítésének, új szakértő, más szakértő alkalmazásának a perben nincs helye.
591/E. § [Keresetlevél és keresetet tartalmazó irat]
(1) A keresetlevélnek a 170. §-ban meghatározottakon túl tartalmaznia kell az egyszerűsített polgári perre vonatkozó kikötést tartalmazó szerződésre történő utalást.
(2) A keresetlevélhez a 171. §-ban meghatározottakon túl csatolni kell az egyszerűsített polgári perre vonatkozó kikötést tartalmazó szerződést, valamint az okirati bizonyítékok mellett – amennyiben a perben szakértői bizonyítás szükséges – az e rész szerint előírásoknak megfelelő szakértői véleményt.
(3) A keresetet tartalmazó iratnak a 257. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl tartalmaznia kell az egyszerűsített polgári perre vonatkozó kikötést tartalmazó szerződésre történő utalást, továbbá a keresetet tartalmazó irathoz csatolni kell az egyszerűsített polgári perre vonatkozó kikötést tartalmazó szerződést, valamint az okirati bizonyítékok mellett – amennyiben a perben szakértői bizonyítás szükséges – az e rész szerint előírásoknak megfelelő szakértői véleményt.
591/F. § [Ellenkérelem, további írásbeli nyilatkozat, áttérés az általános szabályokra, egyezség]
(1) Az írásbeli ellenkérelem előterjesztésére nyitva álló határidő a keresetlevél kézbesítésétől számított tizenöt nap, amelynek határideje nem hosszabbítható meg.
(2) A bíróság az ellenkérelem előterjesztését követően – a felperesnek az ellenkérelmet is megküldve – rövid határidővel felhívja a feleket, hogy írásban nyilatkozzanak
a) kérik-e a per általános szabályok szerinti folytatását, vagy
b) esetleges megegyezési szándékukról és azzal egyidejűleg nyújtsák be egyezségi megállapodásukat.
(3) Ha a felek közösen kérik a per általános szabályok szerinti folytatását, a bíróság perfelvételi tárgyalást tűz ki, és a továbbiakban az általános szabályok szerint folytatja az eljárást.
(4) Ha a felek benyújtják egyezségi megállapodásukat a bírósághoz, a perbeli egyezséget a bíróság – ha az egyezség jóváhagyásának feltételei fennállnak – az írásbeli eljárás keretében végzésével jóváhagyja.
(5) A bíróság – szükség esetén – az írásbeli ellenkérelem előterjesztését követően, kizárólag a korábban megtett állítások, tagadások, vitatások, csatolt okiratok vonatkozásában, legfeljebb egy alkalommal, rövid határidővel írásbeli nyilatkozattételre hívhatja fel bármelyik felet.
591/G. § [Ítélet]
A bíróság az 591/F. § (2) bekezdés szerinti felhívás kiadásától számított harminc napon belül ítéletet hoz.
591/H. § [Fellebbezés, másodfokú eljárás]
(1) Az egyszerűsített polgári perben a fellebbezési határidő nyolc nap.
(2) Végzés elleni fellebbezés esetén a fellebbező fél ellenfele az észrevételét öt nap alatt teheti meg. A végzés elleni fellebbezést a másodfokú bíróság tizenöt napon belül bírálja el.
(3) Az ítélet elleni fellebbezésnek az elsőfokú eljárás szabályainak lényeges megsértésére vagy az ügy érdemi elbírálásának alapjául szolgáló jogszabály téves alkalmazására hivatkozással van helye.
(4) A (3) bekezdés alkalmazásában lényeges eljárási szabálysértésnek az olyan jogszabálysértés minősül, amelynek az ügy érdemi elbírálására kihatása volt.
(5) Az ítélet elleni fellebbezést az elsőfokú bíróság az iratok felterjesztését megelőzően azzal a figyelmeztetéssel kézbesíti a fellebbező fél ellenfelének, hogy a fellebbezés átvételétől számított nyolc napon belül az elsőfokú bíróságnál fellebbezési ellenkérelmet terjeszthet elő.
(6) Az ítélet elleni fellebbezés esetén az elsőfokú bíróság legkésőbb a fellebbezési ellenkérelem előterjesztésére nyitva álló határidő letelte után az iratokat felterjeszti a másodfokú bírósághoz.
(7) A másodfokú bíróság az ítélet elleni fellebbezést harminc napon belül bírálja el.”
165. § A Pp. 628. § (2) bekezdése a következő o) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy)
(vonatkozó részletes szabályokat rendeletben állapítsa meg.)
166. § A Pp. 630. §-a a következő (18) bekezdéssel egészül ki:
„(18) E törvénynek az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2025. évi XLIX. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított, a határidő-túllépésre vonatkozó rendelkezéseit a Módtv. 142. §-ának hatálybalépését követő – kizárólag peres eljárásban megvalósuló – határidő-túllépés esetén kell alkalmazni.”
167. § A Pp.
a) 231. § (3) bekezdésében a „kizáró végzését” szövegrész helyébe a „kizáró vagy korlátozó végzését” szöveg,
b) 351. § (3) bekezdésében a „– kivéve, ha az ítélet meghozatalát és kihirdetését elhalasztotta –” szövegrész helyébe az „– a (4) és (4a) bekezdésben foglalt kivétellel –” szöveg,
c) 358. § (3) bekezdésében a „határozat a fellebbezési” szövegrész helyébe a „határozat – a (3a) bekezdés szerinti kivétellel – a fellebbezési” szöveg
d) 416. §-ában a „bíróságnak” szövegrész helyébe a „Kúriának” szöveg,
e) 417. § (1) bekezdésében az „eljáró tanács” szövegrész helyébe az „eljáró tanács előzetes döntéshozatali indítvány előterjesztésével” szöveg,
f) 608. § (2) bekezdésében a „tekinteni” szövegrész helyébe a „tekinteni – a 75. § (2) bekezdés a) pontja alapján eljáró személy kivételével –” szöveg
lép.
168. § Hatályát veszti a Pp.
a) 408. §-a,
b) 410. §-a, valamint
c) 523. §-a.
22. A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény módosítása
169. § A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 118. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A felülvizsgálati kérelem befogadásáról vagy a befogadás megtagadásáról a Kúria tanácsban, tárgyaláson kívül, a felterjesztéstől számított harminc napon belül határoz. A felülvizsgálati kérelmet befogadó vagy a befogadását megtagadó végzést indokolni kell. A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását legkésőbb az érdemi határozatában is megindokolhatja.”
170. § A Kp. 157. §-a a következő (15) bekezdéssel egészül ki:
„(15) E törvénynek az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2025. évi XLIX. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 36. § (1) bekezdés e) pontjában foglaltak alapján a polgári perrendtartás határidő-túllépésre vonatkozó szabályait a 2026. július 1. napját követő határidő túllépés esetén kell alkalmazni.”
171. § A Kp.
a) 36. § (1) bekezdés e) pontjában a „határidőre” szövegrész helyébe a „határidőre és – az e törvény szerinti peres eljárások tekintetében – a határidő-túllépésre” szöveg és
b) 117. § (4) bekezdésében az „indokolni” szövegrész helyébe a „részletesen indokolni” szöveg
lép.
23. A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény módosítása
172. § A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Pmt.) a következő 46/A. § és 46/B. §-sal egészül ki:
„46/A. § (1) A pénzügyi információs egység operatív elemzése keretében tájékoztatást küldhet az általa meghatározott szolgáltató részére az operatív elemzés keretében megismert, a szolgáltató e törvényben meghatározott kötelezettségeinek teljesítése szempontjából releváns információ megosztásával (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: információ-megosztás).
(2) Az információ-megosztás kizárólag a 29. § szerinti nemzeti kockázatértékelésben meghatározott kockázatok kezelése érdekében történhet, és a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása céljából személyes adatokat is tartalmazhat.
(3) Az információ-megosztás automatizált, emberi beavatkozást nem igénylő feldolgozásra alkalmas, egységesített formátumban tartalmazza
a) az információ-megosztásban részesülő szolgáltató megnevezését,
b) a nemzeti kockázatértékelésben meghatározott kockázatot,
c) a kockázat kezeléséhez, illetve a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséhez és megakadályozásához szükséges információt,
d) a tájékoztatás időpontját és
e) a megosztott információ felhasználhatóságának időtartamát.
(4) A fizetési művelethez, ügylethez kapcsolódó információ felhasználhatóságának időtartama legfeljebb kilencven nap lehet, ugyanakkor ez nem akadálya annak, hogy az információ vonatkozásában ismételten információ-megosztásra kerüljön sor, ha az a kockázatok kezelése érdekében indokolt.
(5) A hitelintézet és a pénzügyi szolgáltató az információ-megosztásban szereplő
a) fizetési művelethez kapcsolódó információt a megosztástól számított két órán belül felhasználja,
b) egyéb – fizetési művelethez nem kapcsolódó – információt a megosztástól számított egy munkanapon belül felhasználja, vagy a megfelelőségi vezetőhöz eljuttatja.
(6) Az (5) bekezdés hatálya alá nem tartozó szolgáltató az információ-megosztásban szereplő információt a megosztást követő egy munkanapon belül felhasználja vagy a megfelelési vezetőhöz eljuttatja.
(7) A szolgáltató és az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv az (1) bekezdés szerinti információ pénzügyi információs egység általi megosztásával jogosultságot szerez az információ-megosztásban szereplő információ, titok megismerésére.
(8) Az információ-megosztás tartalmát a szolgáltatók kockázatértékelési és a 11–12. §-ban, valamint a 14/A. § (6) bekezdésében meghatározott monitoring tevékenységük során, továbbá az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szervek a felügyeleti tevékenységük során felhasználhatják.
(9) A szolgáltató az információ-megosztás tartalmát az 56–58. §-ban meghatározottak szerint jogosult kezelni és köteles megőrizni.
46/B. § (1) A pénzügyi információs egység az információ-megosztásban szereplő információt felülvizsgálhatja, az indokolatlan információ-megosztás tartalmáról haladéktalanul értesíti a szolgáltatókat.
(2) A megosztott információ a monitoring tevékenység során a továbbiakban nem használható fel
a) az információ-megosztásban meghatározott időtartam leteltét követően, vagy
b) az (1) bekezdés szerinti értesítés kézhez vételét követően.
(3) A szolgáltató a (2) bekezdésben meghatározott információ-megosztás tartalmát az 56–58. §-ban meghatározottak szerint jogosult kezelni és köteles megőrizni.
(4) A pénzügyi információs egységet – jóhiszeműsége esetén – akkor sem terheli polgári jogi vagy büntetőjogi felelősség az információ-megosztásért, ha az utóbb indokolatlannak bizonyul.”
173. § A Pmt. 54. § (1) bekezdésében a „valamint a 44. § és a 46. § alapján megkeresett szerv” szövegrész helyébe az „a 44. § és a 46. § alapján megkeresett szerv, valamint a 46/A. § alapján információ-megosztásban részesülő szolgáltató és az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv” szöveg lép.
24. A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény módosítása
174. § A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 43. §-a a következő (2a)–(2c) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Az (1) bekezdéstől eltérően az ügyben a büntetőeljárásban részt vett vagy részt vevő személy segítőjeként részt vett védő
a) a nyomozás során és vádemelést követően eljárhat, ha a terhelt a vádemelésig,
b) az elsőfokú bírósági eljárásban és az azt követő jogorvoslati eljárás során eljárhat, ha a terhelt az elsőfokú bíróság ügydöntő határozat meghozatal céljából történő visszavonulásáig,
c) a másodfokú bírósági eljárás és az azt követő jogorvoslati eljárás során eljárhat, ha a terhelt a másodfokú bíróság ügydöntő határozat meghozatal céljából történő visszavonulásáig,
d) a harmadfokú bírósági eljárás és az azt követő jogorvoslati eljárás során eljárhat, ha a terhelt a harmadfokú bíróság ügydöntő határozat meghozatal céljából történő visszavonulásáig,
e) a rendkívüli jogorvoslati eljárásban, ha a terhelt a Kúria határozat meghozatal céljából történő visszavonulásáig
nem indítványozza a védő kizárását.
(2b) A terhelt a (2a) bekezdésben meghatározott indítványát akkor érvényesítheti, ha valószínűsíti, hogy az annak alapjául szolgáló tényről az indítvány előterjesztését megelőző nyolc napon belül szerzett tudomást, ennek hiányában az indítványt érdemi indokolás nélkül el lehet utasítani.
(2c) A (2a) bekezdés nem alkalmazható a korábban a sértett segítőjeként, valamint a büntetőeljárásban részt vevő más személy 59. § (1) bekezdés a), e) és g) pontja szerinti segítőjeként eljárt védő esetében.”
175. § A Be. 45. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy vagy a terhelt mind az általa, mind az (1) bekezdésben meghatározott segítő által meghatalmazott védő meghatalmazását bármikor visszavonhatja. Amennyiben a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy vagy a terhelt az eljárási cselekmény napján vagy az azt megelőző nyolc napon belül, a büntetőeljárás ugyanazon szakaszában ismételten vonja vissza a védő meghatalmazását, a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság hivatalból haladéktalanul védőt rendel ki.”
176. § A Be. 46. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság védő kirendeléséről határoz, ha a büntetőeljárásban védő részvétele kötelező, és a terheltnek vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személynek nincs meghatalmazott védője. A kirendelés alapján a védőként eljáró ügyvéd kijelölése – a 45. § (4) bekezdésében foglalt kivétellel – az eljáró bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság székhelye szerint illetékes területi ügyvédi kamara feladata.”
177. § A Be. 48. §-a a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A kirendelés nem veszti hatályát, ha a meghatalmazás (2) bekezdés szerinti benyújtására, vagy a meghatalmazás rendelkezési nyilvántartásba vételének bejelentésére az eljárási cselekmény napján vagy az azt megelőző nyolc napon belül, a büntetőeljárás ugyanazon szakaszában ismételten kerül sor. A bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a kirendelt védőt indokolt esetben a kirendelés alól felmenti.
(2b) A (2a) bekezdésben meghatározott esetben vezető védőnek a meghatalmazott védőt kell tekinteni azzal, hogy az ügyiratokat – ideértve az idézést és az értesítést is – a kirendelt védőnek is kézbesíteni kell. Perbeszéd tartására a kirendelt védő akkor jogosult, ha a vezető védő nem kíván élni ezzel a jogával.”
178. § A Be. „Védelem az önkényes kapcsolatfelvétellel szemben” alcíme a következő 51/B. §-sal egészül ki:
„51/B. § (1) A személy elleni erőszakos bűncselekmény sértettje indítványozhatja, hogy a bíróság a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. törvény (a továbbiakban: Hketv.) III/A. Fejezete alapján a terhelt tőle való megelőző távoltartását rendelje el.
(2) A sértett az (1) bekezdés szerinti indítványát a nyomozás során, valamint az ügydöntő határozat meghozatalát megelőzően bármikor előterjesztheti. A sértett az indítványát bármikor visszavonhatja.
(3) A bíróság a Hketv. alapján a terhelttel szemben elrendelhető megelőző távoltartásról az ügydöntő határozatában rendelkezik.
(4) A sértett úgy is nyilatkozhat, hogy attól a személytől kéri az (1) bekezdés szerinti megelőző távoltartást, akinek a büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerős ügydöntő határozatában a vele szemben elkövetett bűncselekmény elkövetőjeként megállapítja.”
179. § A Be. 107. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A nyilvánosság tájékoztatására, illetve a büntetőeljárásról történő tájékoztatásra vonatkozó szabályok nem érintik a tárgyalás nyilvánosságára és a tárgyalás telekommunikációs eszköz útján történő nyomon követésére vonatkozó szabályok alkalmazását.”
180. § A Be. 174. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Ha a médiatartalom-szolgáltató, valamint a vele munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy a tanúvallomásával a számára a médiatartalom-szolgáltatói tevékenységgel összefüggésben információt átadó személy kilétét vagy az átadott információt felfedné, az ezzel kapcsolatos kérdésben a tanúvallomást megtagadhatja, kivéve, ha a bíróság az információt átadó személy kilétének vagy az átadott információnak a felfedésére kötelezte.
(2) A bíróság akkor kötelezheti a médiatartalom-szolgáltatót, valamint a vele munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személyt a számára a médiatartalom-szolgáltatói tevékenységgel összefüggésben információt átadó személy kilétének vagy az átadott információnak a felfedésére, ha
a) három évig terjedő vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmény felderítése érdekében az információt átadó személy kilétének vagy az átadott információnak az ismerete nélkülözhetetlen,
b) az ettől várható bizonyíték mással nem pótolható, és
c) a bűncselekmény felderítéséhez fűződő érdek – különösen a bűncselekmény tárgyi súlyára tekintettel – olyan kiemelkedő, amely az információforrás vagy az átadott információ titokban maradásához fűződő érdeket egyértelműen meghaladja.”
181. § A Be. 190. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2) A terhelt és a védő szakértőnek magánszakértői vélemény elkészítésére adhat megbízást, ha
a) a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a szakértő kirendelésére vonatkozó indítványukat elutasította,
b) az ügyészség vagy a nyomozó hatóság nem az indítványukban megjelölt szakértő kirendeléséről határozott, vagy
c) a perújítási indítványhoz kívánnak szakvéleményt csatolni.
(2a) Az (2) bekezdés c) pontja kizárólag akkor alkalmazható, ha a 637. § (1) bekezdés a) pontja szerinti perújítási ok alátámasztása érdekében kívánnak szakvéleményt csatolni.”
182. § A Be. 234. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök a szándékosan elkövetett minősített adattal visszaélés, a vesztegetés, a hivatali visszaélés, a közfeladati helyzettel visszaélés, a hivatalos személy elleni erőszak, a közfeladatot ellátó személy elleni erőszak, a nemzetközileg védett személy elleni erőszak, a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése, a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz hamisítása, a jogosulatlan pénzügyi tevékenység és a piramisjáték szervezése esetén is alkalmazhatók.”
183. § (1) A Be. 281. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A bűnügyi felügyelet a terhelt szabad mozgáshoz és a lakóhely, a tartózkodási hely szabad megválasztásához való jogát, illetve a cselekvési szabadságát korlátozza.”
(2) A Be. 281. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A bíróság a bűnügyi felügyelettel elérni kívánt célt biztosító további magatartási szabályokat is előírhat, ideértve
a) a pártfogó felügyelet külön magatartási szabályaként meghatározható olyan magatartási szabályokat is, amelyek célja a bűnismétlés lehetőségének a megakadályozása, illetve
b) hogy a terhelt – a bíróság által meghatározott határidőn belül – szüntesse meg a bűncselekmény elkövetéséhez használt, a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvény szerinti fizetési számláját, a tőkepiacról szóló törvény szerinti ügyfélszámláját vagy az egyes fizetési szolgáltatókról szóló törvény szerint elektronikuspénz-kibocsátó intézmény által vezetett, fizetési számlának nem minősülő, elektronikus pénz nyilvántartására szolgáló számláját (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: számla) vagy más jogosult számlája fölött fennálló rendelkezési jogát, továbbá tartózkodjon a mindezekre vonatkozó újabb szerződéskötéstől.”
(3) A Be. 281. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A bíróság a (3) bekezdés b) pontjában meghatározott magatartási szabályként nem írhat elő olyan magatartási szabályt, amely alapján a terhelt nem rendelkezhet egyetlen, a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvény szerinti fizetési számlával sem.”
184. § A Be. 320. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) Ha a lefoglalt dolog birtoklása bűncselekményt valósít meg, különösen ha a lefoglalt dolog kábítószer vagy kábítószer-prekurzor, akkor az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a (4) bekezdés alkalmazása helyett, a lefoglalás megszüntetéséről és a lefoglalt dolog megsemmisítéséről is rendelkezhet. Ez a rendelkezés alkalmazható kábítószerrel, kábítószer-prekurzorral szennyezett, értéktelen lefoglalt dologra is.”
185. § A Be. 336. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az eltávolításra kötelezett az elektronikus adat ideiglenes eltávolítására vagy visszaállítására vonatkozó kötelezettség elmulasztása miatt rendbírsággal sújtható.”
186. § A Be. „Az elektronikus adat ideiglenes eltávolítása” alcíme a következő 336/A. §-sal egészül ki:
„336/A. § Az elektronikus adat ideiglenes eltávolításáról szóló határozat hatálya kiterjed minden olyan adatra, amely azonos az elektronikus adat ideiglenes eltávolításáról szóló határozatban szereplő adattal (e § alkalmazásában a továbbiakban: érintett elektronikus adat másolata). Az érintett elektronikus adat másolatának ideiglenes hozzáférhetetlenné tételéről újabb határozat meghozatala nem szükséges. A bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a vagyoni érdekelt indítványára határoz arról, hogy az érintett elektronikus adat másolata az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételéről hozott határozat hatálya alá tartozik-e.”
187. § (1) A Be. 337. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság elrendeli az elektronikus adathoz való hozzáférés ideiglenes megakadályozását, ha
a) az eltávolításra kötelezett az elektronikus adat ideiglenes eltávolítására vonatkozó kötelezettséget – rendbírság kiszabását követően – sem teljesítette,
b) az elektronikus adat ideiglenes eltávolítására vonatkozóan a külföldi hatóság jogsegély iránti megkeresése a megkeresés bíróság általi kibocsátásától számított egy hónapon belül nem vezetett eredményre,
c) az eltávolításra kötelezett azonosítása lehetetlen, vagy aránytalan nehézséggel járna, vagy
d) nem várható, hogy az eltávolításra kötelezett észszerű időn belül teljesíti az elektronikus adat ideiglenes eltávolítására vonatkozó kötelezettséget vagy a külföldi hatóság jogsegély iránti megkereséstől eredmény nem várható vagy az aránytalan nehézséggel járna.”
(2) A Be. 337. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) Az elektronikus adathoz való hozzáférés ideiglenes megakadályozása megszüntetéséről vagy megszűnéséről szóló határozatot akkor kell kézbesíteni az elektronikus adat felett rendelkezésre jogosultnak, ha az eljárás addigi adatai alapján személye és elérhetősége ismert. E határozat ellen nincs helye jogorvoslatnak.”
(3) A Be. 337. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(11) Az elektronikus hírközlési szolgáltató az elektronikus adathoz való hozzáférés ideiglenes megakadályozására vagy a hozzáférés újbóli biztosítására vonatkozó kötelezettség elmulasztása miatt rendbírsággal sújtható.”
188. § A Be. 342. § (3) bekezdése a következő 29. és 30. ponttal egészül ki:
(Az előkészítő eljárás során adatkérés keretében adatszolgáltatás kizárólag)
(kérhető.)
189. § A Be. 351. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, és a § a következő (5)–(8) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A nyomozás határideje
a) a három évnél nem súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt folyamatban lévő eljárásban a gyanúsított kihallgatásától számított egy év,
b) az a) pontban meg nem határozott esetben a gyanúsított kihallgatásától számított két év,
c) a nyolc évig terjedő vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt folyamatban lévő eljárásban a gyanúsított kihallgatásától számított három év.
(4) A Btk. 91. § (3) bekezdése estén a nyomozás (3) bekezdés szerinti határidejét a Btk. 91. § (1) bekezdése alapján felemelt büntetési tétel szerint kell megállapítani.
(5) A nyomozás (3) bekezdés szerinti határidejét az ügyész legfeljebb hat hónappal meghosszabbíthatja.
(6) A nyomozás (5) bekezdés szerint meghosszabbított határidejét a felettes ügyész legfeljebb egy évvel meghosszabbíthatja, ha az eljárás elhúzódását az eredményezte, hogy
a) külföldi állam területét érintő eljárási cselekmény elvégzésére került sor,
b) a bűncselekményt információs rendszer felhasználásával követték el, és ezzel kapcsolatban különleges szakértelem igénybe vétele volt szükséges,
c) az eljárásban több mint 10 gyanúsított vagy több mint 50 sértett vesz részt,
d) az eljárás bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekmény miatt van folyamatban
e) gyanúsított megszökött vagy elrejtőzött,
f) a gyanúsított által a nyomozás ügyiratainak teljes körű megismerését követően előterjesztett indítvány végrehajtása érdekében szükséges, és ahhoz a gyanúsított hozzájárul.
(7) Több bűncselekmény miatt vagy több gyanúsított ellen folyamatban lévő eljárásban az (5) bekezdés alkalmazására akkor kerülhet sor, ha a gyanúsított vagy a cselekmény vonatkozásában az eljárás elkülönítésének nincs helye, vagy az az eljárás eredményes lefolytatását veszélyeztetné.
(8) A (6) bekezdés nem alkalmazható, ha a gyanúsított egy évet meghaladó letartóztatásban van.”
190. § A Be. 394. § (1) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek és a bekezdés a következő c) és d) ponttal egészül ki:
(Az ügyészség és a nyomozó hatóság felfüggeszti az eljárást, ha)
191. § (1) A Be. 404. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az ügyészség)
(helyezheti kilátásba, ha a felsorolt intézkedések vagy határozatok e törvényben meghatározott – a bűncselekmény elkövetésének beismerésén, illetve az együttműködésen kívüli – feltételei fennállnak.)
(2) A Be. 404. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az ügyészi intézkedés vagy határozat kilátásba helyezésének nem akadálya, ha a gyanúsított a bűncselekmény elkövetését beismerte.”
192. § A Be. 408. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az (1) bekezdés alkalmazása szempontjából nincs akadálya annak, hogy az ügyészség az egyezség tárgyát képező bűncselekmény tényállását és Btk. szerinti minősítését a terhelt által szolgáltatott bizonyíték, illetve annak alapján beszerzett bizonyítási eszköz alapján állapítsa meg.”
193. § (1) A Be. 409. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha az ügyészség és a terhelt nem kötött egyezséget, a kezdeményezés, valamint az ezzel összefüggésben keletkezett ügyiratok – különösen a 408. § (3) bekezdése alapján tett terhelti vallomás, valamint az annak alapján beszerzett bizonyítási eszközök – bizonyítékként, illetve bizonyítási eszközként nem használhatók fel, azok nem képezik az eljárás ügyiratainak részét. Ebben az esetben az ügyészség az egyezség megkötésére irányuló kezdeményezésről sem tájékoztathatja a bíróságot.”
(2) A Be. 409. §-a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A (4) bekezdés szerinti jogkövetkezmények nem alkalmazhatóak, ha az eljárás adatai, különösen a terhelt vallomása alapján az egyezség megkötését követően megállapítható, hogy a terhelt az egyezségben meghatározott bűncselekménytől eltérő bűncselekményt követett el.”
194. § A Be. „Az egyezség tartalma” alcíme a következő 411/A. és 411/B. §-sal egészül ki:
„411/A. § (1) A megkötött egyezség az előkészítő ülés megkezdése előtt – az ügyészség és a terhelt egyetértésével – módosítható, ha az eredeti egyezséghez képest a tényállás vagy a minősítés változott, vagy az egyezség egyéb tartalmi elemének alapjául szolgáló körülmény utóbb megváltozott.
(2) Az egyezség módosítását a vádemelés előtt a gyanúsított kihallgatásáról készült jegyzőkönyvbe, a vádemelést követően feljegyzésbe kell foglalni. Az egyezség módosításáról készült feljegyzést az ügyész, a védő és a terhelt hitelesíti és azt az eljárás ügyirataihoz kell csatolni.
411/B. § Az ügyészség
a) az egyezségben meghatározott bűncselekmény tényállási elemeit egyoldalúan akkor módosíthatja, ha a bűncselekmény egyezségben meghatározott Btk. szerinti minősítését, a büntetést, illetve intézkedést – az egyszerűsített felülvizsgálati eljárás tárgyát képező intézkedéseket leszámítva – nem teszi törvénysértővé,
b) az egyezségben meghatározott bűncselekmény törvénysértő minősítését egyoldalúan akkor módosíthatja, ha a módosítás eredményeképpen az egyezségben meghatározott büntetés, illetve intézkedés nem válik törvénysértővé.”
195. § A Be. 419. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az ügyészség a feltételes ügyészi felfüggesztéssel egyidejűleg elrendelheti a gyanúsított pártfogó felügyeletét. Az ügyészség a (2) bekezdés e) pontja szerinti kötelezettség előírása esetén elrendeli a gyanúsított pártfogó felügyeletét.”
196. § A Be. a következő LXXI/A. Fejezettel egészül ki:
HALLGATÓSÁG ONLINE JELENLÉTE A TÁRGYALÁSON
438/A. § (1) Ha annak a technikai feltételei fennállnak, a hallgatóság számára a nyilvános tárgyalás nyomon követése jogszabályban meghatározottak szerint, a bíróság által biztosított telekommunikációs eszköz útján is megvalósulhat (a továbbiakban: online hallgatóság).
(2) A tárgyalás ideje alatt az eljáró bíróság és az online hallgatóság közötti egyirányú – a kapcsolatfelvétel szükségessége esetén kétirányú – kép- és hangkapcsolatot biztosító összeköttetést, az erre szolgáló informatikai rendszer működtetésével, az Országos Bírósági Hivatal biztosítja.
(3) A tárgyalás online hallgatóság által történő nyomon követése esetén – ha jogszabály kivételt nem tesz – a használt telekommunikációs eszközzel felvételt kell rögzíteni.
438/B. § (1) Az online hallgatóság létszáma legfeljebb száz személy lehet.
(2) Az online hallgatóságnak a nyilvános tárgyalás nyomon követéséhez regisztrálnia kell. A regisztráció a Dáptv. szerinti eAzonosításhoz kötött.
(3) A nyilvános tárgyaláson online hallgatóságként az első száz eredményesen regisztráló nagykorú természetes személy vehet részt.
(4) A regisztráció eredménytelen, ha a jelentkező kifejezett nyilatkozatával nem fogadja el az online hallgatóságra vonatkozó szabályokat, valamint nem nyilatkozik arról, hogy a személyes adatok kezelésére vonatkozó tájékoztatást megismerte.
438/C. § (1) A felsőoktatási intézmény jogi vagy államtudományi képzési területén tanuló hallgatót, valamint a felsőoktatási intézmény jogi vagy államtudományi karán foglalkoztatott oktatóját vagy kutatóját – jogszabályban meghatározott – elsőbbségi regisztrációs jog illeti meg, ha tanulmányi, oktatási, vagy kutatási célból kíván online hallgatóságként a kitűzött tárgyaláson részt venni és hallgatói, oktatói, vagy kutatói minősége az oktatási nyilvántartásról szóló törvény szerinti felsőoktatási információs rendszer adatai alapján igazolást nyer.
(2) Az oktató felel azért, hogy online hallgatóságként, illetve a megtekintett tárgyaláson történtek megvitatása során, a tanóra helyszínén
a) kizárólag egyénileg visszaigazolt regisztrációval rendelkező személyek legyenek jelen, valamint
b) ne legyen jelen olyan személy, akit online hallgatóként – az oktató tudomásával – a bíróság kizárt.
438/D. § Az online hallgató a tárgyalásról kép- vagy hangfelvételt, illetve kép- és hangfelvételt nem készíthet, a tárgyalás nyomon követését más személynek egyidejű vagy késleltetett hozzáférés lehetővé tételével nem biztosíthatja, a tárgyalás anyagát más módon, részben vagy egészben nyilvánosságra nem hozhatja. Az online hallgatót előzetesen figyelmeztetni kell, hogy a tárgyalásról történő felvételkészítés illetve a felvétel, vagy a tárgyalás anyagának nyilvánosságra hozatala, valamint más személy részére a tárgyalás nyomon követésének bármilyen módon történő lehetővé tétele büntetőjogi, illetve polgári jogi felelősség megállapítását vonhatja maga után.
438/E. § (1) A Dáptv. szerinti digitális állampolgárság szolgáltató a hallgatóságként regisztráló személy azonosíthatósága érdekében az eAzonosítást – valamint az f) és g) pont szerinti adatok tekintetében a személyi adat- és lakcímnyilvántartásból történő adatszolgáltatást – követően átadja az Országos Bírósági Hivatal részére a regisztráló személy következő azonosító adatait:
a) viselt neve,
b) születési neve,
c) születési helye,
d) születési ideje,
e) anyja neve,
f) lakcíme, valamint
g) arcképmása.
(2) Az oktatási nyilvántartás vezetéséért felelős szerv – az eAzonosítást követően – tájékoztatást nyújt a felsőoktatási intézmény jogi vagy államtudományi képzési területén tanuló hallgatóként, illetve a felsőoktatási intézmény jogi vagy államtudományi karán foglalkoztatott oktatóként vagy kutatóként regisztráló személy hallgatói, oktatói, illetve kutatói minősége fennállásáról vagy fenn nem állásáról.
(3) Az Országos Bírósági Hivatal a regisztráció eredményes befejezését követően haladéktalanul tájékoztatja a bíróságot az online hallgatóként regisztrált személyre vonatkozó (1) és (2) bekezdés szerinti adatokról.
(4) Az online hallgató eredményes regisztrációját követően, a személye és az általa követni kívánt tárgyalás azonosítására szolgáló, összekapcsolt adatokat az Országos Bírósági Hivatal, valamint a bíróság az eljárás tárgyát képező ügyirat selejtezéséig vagy levéltárba adásáig kezeli.
(5) Az online hallgatóságnak jelentkező személy viselt és születési nevén kívül az egyéb személyes adatait a bíróság zártan kezeli.
438/F. § (1) Nincs helye a tárgyalás online hallgatóság által történő nyomon követésének,
a) nemi élet szabadsága vagy nem erkölcs elleni bűncselekmény miatt folyamatban lévő eljárásban,
b) gyermekek érdekét sértő és a család elleni bűncselekmények miatt folyamatban lévő eljárásban,
c) ha az különleges bánásmódot igénylő személy kímélete vagy védelme érdekében szükséges,
d) ha védett adat védelme más módon nem biztosítható,
e) ha az eljárás adatai alapján feltételezhető, hogy a hallgatóság online jelenlétének biztosítása a bizonyítás eredményes lefolytatását veszélyeztetné,
f) ha az más büntetőeljárás eredményességét veszélyezteti, valamint
g) ha a tárgyaláson jelen lévő vádlottak vagy más, büntetőeljárásban részt vevő személyek jelentős számára tekintettel az online hallgatóság tagjának kizárásával kapcsolatos körülmények vagy a tárgyalás online hallgatóság által történő nyomon követésének feltételeivel kapcsolatos körülmények ellenőrzése veszélyeztetné a tárgyalás időszerű lefolytatását.
(2) A bíróság kizárja az online hallgatóság azon tagját,
a) akinek a tárgyalás online hallgatóság által történő nyomon követésével kapcsolatos szabályok megszegése miatt büntetőjogi, illetve polgári jogi felelősségét jogerős, végleges, vagy egyéb, további jogorvoslattal nem támadható határozat megállapította,
b) aki a tárgyaláson hallgatóságként nem vehet részt, valamint
c) aki a tárgyalás online hallgatóság által történő nyomon követésével kapcsolatos szabályokat megszegi.
438/G. § (1) Ha a tárgyalást online hallgatóság nyomon követi, akkor a bíróság a tárgyalás megnyitását követően tájékoztatja a jelenlévőket arról, hogy
a) a tárgyalás online hallgatóság által történő nyomon követésére kerül sor,
b) az online hallgatóság mely tagjának kizárására került sor, valamint
c) mennyi a regisztrált online hallgatók száma.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatást követően az ügyész, a terhelt és a védő, valamint a tárgyaláson jelen lévő személyek indítványra az online hallgatók viselt és születési nevét, valamint arcképmását – erre irányuló indítvány alapján – megismerhetik és indítványt tehetnek a hallgatóság online jelenlétének, illetve az online hallgatók kizárására.”
197. § A Be. 488. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A bíróság felfüggesztheti az eljárást, ha)
198. § A Be. 518. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha a tanács összetételében változás történt, vagy a korábbi tárgyalási határnap óta hat hónap eltelt, az ügyész, a vádlott vagy a védő indítványozhatja a korábban lefolytatott bizonyítási eljárás lényegének ismertetését, valamint bizonyítás felvételére irányuló indítványt terjeszthet elő, ideértve a korábban már kihallgatott tanú kihallgatására, szakértő meghallgatására vagy más eljárási cselekmény elvégzésére irányuló indítványt is.”
199. § A Be. 527. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az egyesbíró vagy a tanács elnöke a tanúnak az eljárás során korábban tett vallomásának lényegét hivatalból ismertetheti vagy az ügyész, a vádlott vagy a védő indítványára felolvashatja, illetve a jegyzőkönyvvezetővel felolvastathatja, ha)
200. § A Be. 540. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„540. § (1) A bizonyítási eljárás lefolytatása után, ha bizonyítási indítványt nem tettek, vagy azt a bíróság elutasította, az egyesbíró vagy a tanács elnöke a bizonyítási eljárást befejezettnek nyilvánítja, és felhívja a jogosultakat a perbeszédek és a felszólalások megtartására.
(2) A 48. § (2a) bekezdésében meghatározott esetben a bíróság a tárgyalást a meghatalmazott védő indítványára, a védő perbeszédének megtartása érdekében egy alkalommal elnapolhatja.”
201. § A Be. „A bűnösséget megállapító ítélet” alcíme a következő 565/A. §-sal egészül ki:
„565/A. § (1) Ha az ügyészség a 409. § alapján kötött egyezség ellenére nem a XCIX. Fejezet szerint emelt vádat és a bíróság a tárgyaláson lefolytatott bizonyítás eredményeként olyan tényállást és minősítést állapít meg, amely alapján az egyezség jóváhagyásának lett volna helye, akkor a vádlott vagy a védő indítványára az ítéletben az egyezségben meghatározott büntetéstől, illetve intézkedéstől súlyosabbat nem szabhat ki, illetve nem alkalmazhat, valamint az egyezségben szereplő egyéb rendelkezéstől – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – nem térhet el.
(2) A bíróság az ítéletben az egyszerűsített felülvizsgálati eljárás tárgyát képező kérdésben a törvénynek megfelelő rendelkezést hoz, ha azt az egyezség nem vagy nem a törvénynek megfelelően tartalmazza.”
202. § A Be. a következő LXXIX/A. Fejezettel és 560/A. §-sal egészül ki:
A HKETV. ALAPJÁN A TERHELTTEL SZEMBEN ELRENDELHETŐ MEGELŐZŐ TÁVOLTARTÁS ELINTÉZÉSE
560/A. § (1) A sértett 51/B. § (1) bekezdése szerinti indítványát a bíróság a tárgyalás során közli a terhelttel.
(2) A bíróság a Hketv. III/A Fejezete alapján a terhelttel szemben elrendelhető megelőző távoltartás kérdésében, így különösen a Hketv. 17/D. § (5) bekezdése szerinti korlátozások, illetve magatartási szabályok megállapítása érdekében, a sértettet meghallgathatja.”
203. § A Be. 570. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„570. § A bíróság hivatalból vagy az ügyészség indítványára az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételének végrehajtását az elektronikus adathoz való hozzáférés végleges megakadályozásával rendeli el, ha
a) az elektronikus adathoz való hozzáférésnek a 337. § (1) bekezdése szerinti ideiglenes megakadályozása volt elrendelve, és a hozzáférés megakadályozása továbbra is indokolt,
b) az eltávolításra kötelezett azonosítása lehetetlen vagy aránytalan nehézséggel járna, vagy
c) nem várható, hogy az eltávolításra kötelezett észszerű időn belül teljesíti az elektronikus adat ideiglenes eltávolítására vonatkozó kötelezettséget vagy a külföldi hatóság jogsegély iránti megkereséstől eredmény nem várható vagy az aránytalan nehézséggel járna.”
204. § A Be. az 572. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:
„Rendelkezés a Hketv. alapján a terhelttel szemben elrendelhető megelőző távoltartásról
572/A. § A bíróság a Hketv. rendelkezései alapján a sértett indítványára a Hketv. III/A. Fejezete szerinti, a terhelttel szemben elrendelhető megelőző távoltartást rendel el, és a Hketv. 17/D. § (5) bekezdése szerinti magatartási szabályokat állapíthat meg, ha a terheltet a sértett sérelmére elkövetett személy elleni erőszakos bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítéli.”
205. § A Be. 576. § (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
(Az állam viseli)
206. § A Be. 581. §-a a következő h) ponttal egészül ki:
(Az elsőfokú bíróság ítélete ellen fellebbezésre jogosult)
207. § (1) A Be. 637. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép és a bekezdés a következő h) ponttal egészül ki:
(A bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozatával befejezett büntetőeljárás esetén perújításnak van helye, ha)
(2) A Be. 637. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az (1) bekezdés h) pontjában meghatározott esetben a perújítás lefolytatása kötelező, ha a terhelt Magyarországon tartózkodik.”
208. § A Be. 639. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A terhelt és a védő a 637. § (1) bekezdés h) pontjára alapított perújítási indítványt attól a naptól számított egy hónapon belül terjesztheti elő, amelyen a terhelt
a) magyarországi tényleges tartózkodási helyét a bírósággal közölte,
b) a terheltet Magyarországon elfogták, vagy
c) a terheltet Magyarországra szállították.”
209. § (1) A Be. 644. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A 637. § (1) bekezdés g) és h) pontja alapján a perújítást csak a másodfokú, illetve csak a harmadfokú bírósági eljárásra vonatkozóan kell elrendelni, ha a terhelt vagy a külföldön ismert helyen tartózkodó terhelt távollétében csak a másodfokú, illetve csak a harmadfokú bírósági eljárást folytatták le.”
(2) A Be. 644. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az alaptalan, illetve a törvényben kizárt, az arra nem jogosulttól származó vagy elkésett perújítási indítványt a bíróság nem ügydöntő végzésével elutasítja. A bíróság a perújítási indítványt elutasítja akkor is, ha
a) az indítványozó, illetve a 637. § (1) bekezdés g) pontjára alapított perújítási indítvány esetén a terhelt elérhetetlenné vált vagy
b) a 637. § (1) bekezdés h) pontjára alapított perújítási indítvány esetén a terhelt tényleges magyarországi tartózkodási helye megszűnt vagy elérhetetlenné vált.”
210. § A Be. 647. § (2) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek és a bekezdés a következő c) ponttal egészül ki:
(A bíróság a perújítást elutasítja, ha)
211. § A Be. 649. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép és a bekezdés a következő d) ponttal egészül ki:
(A büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság)
212. § A Be. 650. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(Nincs helye felülvizsgálatnak)
213. § A Be. 655. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A felülvizsgálati indítványt a Kúria öt hivatásos bíróból álló tanácsa bírálja el tanácsülésen vagy nyilvános ülésen.”
214. § A Be. 662. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Kúria a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot megváltoztatja, és a törvénynek megfelelő határozatot hoz, ha az alapügyben a bíróság)
215. § A Be. 674. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A bíróság az egyszerűsített felülvizsgálati eljárás tárgyát képező kérdésben végzéssel határoz. Ha az egyszerűsített felülvizsgálati eljárásban a bíróság a próbára bocsátás megszüntetéséről határoz, akkor a törvénynek megfelelő halmazati büntetést ítéletben szabja ki.”
216. § A Be. 687. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Több terhelt esetén, ha a felnőtt korú terhelt ügyének a fiatalkorú ügyétől való elkülönítése kizárt, akkor az ügyben az (1) és (2) bekezdésben meghatározott határidőt a 351. § (5) bekezdésben meghatározott esetben
a) az ügyész legfeljebb hat hónappal,
b) a felettes ügyész további hat hónappal
meghosszabbíthatja.”
217. § A Be. 691. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Fiatalkorú elleni büntetőeljárásban a tárgyalás online hallgatóság által történő nyomon követésének nincs helye.”
218. § A Be. 721/A. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) A (8) és (9) bekezdésben meghatározott döntés meghozatala érdekében a (2) bekezdésben meghatározott intézkedéseket
a) a 653. § (2) bekezdésében meghatározott bíróság teszi meg, a felülvizsgálati indítvány felterjesztése előtt, vagy
b) a Kúria teszi meg, ha a felülvizsgálati indítványt a 653. § (4) bekezdése alapján a legfőbb ügyész a Kúriánál terjesztette elő, vagy ha a specialitás szabálya megsértésének vizsgálatára a 659. § (6) bekezdése alapján – hivatalból – kerül sor.”
219. § A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 723. § d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
220. § A Be. 728. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Bíróság elé állítás esetén a tárgyalás online hallgatóság által történő nyomon követésének nincs helye.”
221. § A Be. 732. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Ha a megkötött egyezség módosítására a vádemelést követően kerül sor, akkor a bíróság az előkészítő ülést hivatalból vagy a vádlott vagy a védő indítványára elnapolhatja.”
222. § (1) A Be. 734. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A bíróság az egyezség jóváhagyását megtagadja, ha)
(2) A Be. 734. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Ha a bíróság az egyezség jóváhagyását megtagadta, az ügyészség az előkészítő ülésen az 502. § (1) bekezdése szerint indítványt tehet a büntetés vagy intézkedés mértékére, illetve tartamára arra az esetre, ha a terhelt az előkészítő ülésen a bűncselekmény elkövetését beismeri. Ebben az esetben a bíróság a továbbiakban az eljárást az általános szabályok szerint folytatja.
(5) Ha a bíróság az egyezség jóváhagyását 734. § (1) bekezdés a), c) vagy e) pontjában meghatározott okból megtagadta és a tárgyaláson lefolytatott bizonyítás eredményeként olyan tényállást és minősítést állapít meg, amely alapján az egyezség jóváhagyásának lett volna helye, akkor – a 736. § (3a) bekezdés c) pontjában meghatározott kivétellel – az egyezségben szereplő büntetésnél, illetve intézkedésnél súlyosabbat nem szabhat ki, illetve nem alkalmazhat, valamint az egyezség tartalmával egyező egyéb rendelkezéstől nem térhet el.”
223. § A Be. 735. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A bíróság akkor is jóváhagyja az egyezséget, ha az eljárás adatai és a terhelt beismerése alapján
a) az egyezségben foglaltaktól eltérő tényállás állapítható meg, azonban annak eredményeként az egyezségben szereplő bűncselekmény Btk. szerinti minősítése nem válik törvénysértővé, illetve
b) a bűncselekmény egyezségben foglaltaktól eltérő Btk. szerinti törvényes minősítése állapítható meg, azonban annak eredményeként az egyezségben meghatározott büntetés, illetve intézkedés nem válik törvénysértővé.”
224. § A Be. 736. § (3a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3a) A bíróság az ítéletben
a) abban az esetben térhet el az egyezségben szereplő tényállástól és a 424. § (2) bekezdése szerinti indítványoktól, ha az eltérés miatt az egyezségben meghatározott Btk. szerinti minősítés, büntetés, illetve intézkedés nem válik törvénysértővé,
b) abban az esetben térhet el az egyezségben szereplő Btk. szerinti minősítéstől, ha az eltérés miatt az egyezségben meghatározott büntetés, illetve intézkedés nem válik törvénysértővé, vagy
c) az egyszerűsített felülvizsgálati eljárás tárgyát képező kérdésben a törvénynek megfelelő rendelkezést hoz, ha azt az egyezség nem vagy nem a törvénynek megfelelően tartalmazza.”
225. § A Be. 747. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„747. § (1) Az előkészítő eljárás és a nyomozás lefolytatásának nem akadálya, ha az elkövető, a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy vagy a terhelt ismeretlen helyen tartózkodik vagy elérhetetlenné vált.
(2) A távollévő terhelttel szemben a bíróság eljárásának akkor van helye, ha
a) a vád tárgyává tett cselekmény elkövetése miatt elfogták, gyanúsítottként hallgatták ki, vagy a gyanúsítás közlésére azért nem került sor, mert szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg a kihallgatáson,
b) a vádlott az eljárás során elszökött, elrejtőzött, vagy megalapozottan feltehető, hogy a büntetőeljárás elkerülése érdekében más módon elérhetetlenné vált,
c) a vádiratban az ügyészség a terhelttel szemben végrehajtandó szabadságvesztés büntetés kiszabására indítványt tesz és
d) az eljárás lefolytatása a cselekmény tárgyi súlyára, az elkövetés körülményeire, az ügy megítélésére tekintettel nem mellőzhető és a bizonyítási eljárás a terhelt személyes részvétele nélkül is lefolytatható.
(3) A távollévő terhelttel szembeni eljárás esetén e törvény rendelkezéseit az e Fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(4) A távollévő terhelttel szemben a (2) bekezdés a) pontja szerinti bűncselekménytől eltérő további bűncselekmény miatt vádemelésnek és azt követően a bíróság eljárásának akkor van helye, ha a további bűncselekmény a (2) bekezdés a) pontja szerinti bűncselekménnyel szoros összefüggésben van és ezért együttes elbírálásuk célszerű.
(5) A (2) bekezdés a) pontja szerinti idézés esetén a 132. § (2) bekezdése és a 135. § (1) bekezdése nem alkalmazható.
(6) A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott feltétel akkor állapítható meg, ha
a) a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy felkutatása érdekében bizonyítási eszközök beszerzésére, adatszerző tevékenység folytatására, vagy – ha annak feltételei fennállnak – leplezett eszközök alkalmazására került sor,
b) a nyomozó hatóság, ügyészség vagy a bíróság elfogatóparancsot bocsátott ki, és
c) az elfogatóparancs a kibocsátásától számított tizenöt napon belül nem vezetett eredményre.
(7) Ha a távollévő terhelttel szembeni eljárás lefolytatásának feltételei nem állnak fenn, a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság az eljárást felfüggeszti.
(8) A távollévő terhelttel szembeni eljárásban a védő részvétele kötelező.”
226. § A Be. 748. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„748. § (1) Ha a távollévő terhelttel szemben vádemelésnek lehet helye, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a terhelt részére védőt rendel ki, ha a terheltnek nincs védője.
(2) A terhelt védője részére az ügyiratok megismerését a 352. § (1) bekezdése rendelkezései szerint biztosítani kell.
(3) Ha a távollévő terhelttel szemben vádemelésre került sor, az ügyészség tájékoztatja a terheltet, hogy
a) az ügyészség a terhelt távollétében vádat emelt,
b) a védő kirendeléséről és a védő elérhetőségéről, ha az (1) bekezdés alapján védő kirendelésére került sor,
c) az elfogatóparancs kibocsátására került sor, valamint
d) az eljárásról a továbbiakban a nyomozó hatóságnál vagy az ügyészségnél kaphat tájékoztatást, megjelölve az érintett hatóságok elérhetőségét.
(4) A (3) bekezdés szerinti tájékoztatást az ügyészség és a nyomozó hatóság központi elektronikus tájékoztatásra szolgáló honlapján, és a Kormány által rendeletben meghatározott közzétételi felületen olyan módon kell közzétenni, hogy az interneten keresztül széleskörűen elterjedt böngészőprogramokkal folyamatosan elérhető és megtekinthető legyen, és a honlapon belül kereshető legyen legalább
a) a tájékoztatást közzétevő ügyészség vagy nyomozó hatóság megnevezése alapján,
b) az ügy száma alapján,
c) a tájékoztatás közzétételének időpontja alapján,
d) az eljárás tárgyát képező bűncselekmény, több bűncselekmény esetén valamennyi bűncselekmény megnevezése alapján, és
e) a terhelt neve alapján.
(5) A terhelt részére a (3) bekezdés szerinti tájékoztatást az eljárás befejezéséig kell közzétenni.
(6) A (3) bekezdés szerinti tájékoztatás közzétételét követően az ügyészség és a nyomozó hatóság a terhelt részére kézbesítendő ügyirat kézbesítését mellőzi.”
227. § A Be. 749–751. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„749. § (1) A bíróság a távollévő terhelttel szemben az ügyészség erre irányuló indítványára járhat el.
(2) A távollévő terhelt tekintetében előkészítő ülés tartásának nincs helye.
(3) Az egyesbíró vagy a tanács elnöke felfüggeszti az eljárást, ha
a) az ügyészség a vádiratban, vagy ha a vádlott a vádemelés után vált elérhetetlenné, a bíróságnak az erről való tájékoztatását követő tizenöt napon belül nem tesz indítványt, hogy a tárgyalást a távollévő vádlottal szemben folytassák, vagy
b) a távollévő terhelttel szembeni eljárás lefolytatásának nincs helye.
(4) Az eljárás (3) bekezdés szerinti felfüggesztése nem akadálya annak, hogy az ügyészség az indítványát utóbb előterjessze.
750. § (1) Ha az ügyészség indítványt tett a távollévő terhelttel szembeni eljárás lefolytatására és annak feltételei fennállnak, akkor a bíróság a vádlott részére védőt rendel ki, ha a terheltnek nincs védője.
(2) Ha az ügyészség a bírósági eljárás távollévő terhelttel szembeni lefolytatását indítványozza, és annak feltételei fennállnak, akkor a bíróság tájékoztatja a terheltet arról, hogy
a) a bíróság ez eljárást a terhelt távollétében folytatja,
b) a védő kirendeléséről és a védő elérhetőségéről, ha az (1) bekezdés alapján védő kirendelésére került sor,
c) az elfogatóparancs kibocsátására került sor,
d) az eljárásról a továbbiakban a bíróságon kaphat tájékoztatást, megjelölve az érintett bíróság elérhetőségét.
(3) A (2) bekezdés szerinti tájékoztatást a bíróság központi elektronikus tájékoztatásra szolgáló honlapján és a Kormány által rendeletben meghatározott közzétételi felületen olyan módon kell közzétenni, hogy
a) az interneten keresztül széleskörűen elterjedt böngészőprogramokkal folyamatosan elérhető és megtekinthető legyen, és
b) a honlapon belül kereshető legyen legalább
ba) a tájékoztatást közzétevő bíróság megnevezése alapján,
bb) az ügy száma alapján,
bc) a közzététel időpontja alapján,
bd) az eljárás tárgyát képező bűncselekmény, több bűncselekmény esetén valamennyi bűncselekmény megnevezése alapján, és
be) a terhelt neve alapján.
(4) A terhelt részére a (2) bekezdés szerinti tájékoztatást az eljárás befejezéséig kell közzétenni.
(5) A (2) bekezdés szerinti tájékoztatás közzétételét követően a bíróság a terhelt részére kézbesítendő határozat – ideértve az ügydöntő határozatot is – vagy egyéb ügyirat kézbesítését mellőzi.
(6) Ha a bíróság a távollévő vádlott részére védőt rendel ki, a bíróság a tárgyalást a tárgyalás korábbi anyaga lényegének ismertetésével folytatja.
(7) A távollevő terhelttel szemben folytatott eljárásban – a távollévő terhelt vonatkozásában –
a) a kihirdetés előtt írásba foglalt rendelkező rész kézbesítésének és az 562. § (1)–(3) bekezdés szerinti rövidített indokolásnak nincs helye,
b) a másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet teljes körűen és arra tekintet nélkül bírálja felül, hogy ki, milyen okból fellebbezett.
(8) Az (1)–(7) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell a másodfokú és a harmadfokú bírósági eljárásban is.
751. § (1) Ha az ügyészség távollévő terhelttel szemben emelt vádat, és a vádlott elérhetősége a tárgyalás megkezdéséig ismertté válik, a bíróság tájékoztatja az ügyészséget és az eljárást az általános szabályok szerint kell folytatni.
(2) Ha a vádlott felkutatására tett intézkedések az elsőfokú bíróság ügydöntő határozatának meghozatala előtt eredményre vezettek, a bíróság folytatja a tárgyalást és azon a vádlottat kihallgatja, ha arra a bírósági eljárás korábbi szakaszában nem került sor. A tárgyaláson az ügyész, a vádlott vagy a védő indítványozhatja a korábban lefolytatott bizonyítási eljárás lényegének ismertetését, valamint bizonyítás felvételére irányuló indítványt terjeszthet elő, ideértve a korábban már kihallgatott tanú kihallgatására, szakértő meghallgatására vagy más eljárási cselekmény elvégzésére irányuló indítványt is.
(3) Ha a vádlott felkutatására tett intézkedések az elsőfokú bíróság ügydöntő határozatának meghozatala után vezettek eredményre, a vádlott a fellebbezésre nyitva álló határidőn belül fellebbezést jelenthet be.
(4) A (2) és (3) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell a másodfokú bírósági eljárásban is.
(5) Ha a vádlott felkutatására tett intézkedések a harmadfokú bírósági eljárásban vezettek eredményre, a harmadfokú bíróság – feltéve, hogy a 625. § (3) bekezdés alkalmazásának nincs helye – a másodfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezi, és a másodfokú bíróságot új eljárásra utasítja.
(6) Ha a vádlott felkutatására tett intézkedések a harmadfokú bíróság hatályon kívül helyező végzése ellen bejelentett jogorvoslat elbírálása során vezettek eredményre, a Kúria a másodfokú és a harmadfokú bíróság határozatát hatályon kívül helyezi, és a másodfokú bíróságot új eljárásra utasítja.
(7) Ha a terhelt tartózkodási helye a jogerős ügydöntő határozat meghozatala után válik ismertté, a javára perújítási indítványt lehet előterjeszteni.”
„754. § (1) Az előkészítő eljárás és a nyomozás lefolytatásának nem akadálya, ha az elkövető, a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy vagy a terhelt külföldön ismert helyen tartózkodik.
(2) Külföldön ismert helyen tartózkodó terhelt távollétében a bíróság eljárásának akkor van helye, ha
a) a vád tárgyává tett cselekmény tekintetében sor került a gyanúsított kihallgatására,
b) az eljárás lefolytatása a cselekmény tárgyi súlyára, az elkövetés körülményeire, az ügy megítélésére tekintettel nem mellőzhető és a terhelt személyes részvétele nélkül is lefolytatható, és
c) biztosított, hogy a terhelt a részére kézbesítendő ügyiratokat átvegye.
(3) A külföldön ismert helyen lévő terhelt távolléte esetén e törvény rendelkezéseit az e Fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(4) A külföldön ismert helyen tartózkodó terhelt távolléte estén a (2) bekezdés a) pontja szerinti bűncselekménytől eltérő további bűncselekmény miatt vádemelésnek és azt követően a bíróság eljárásának akkor van helye, ha a további bűncselekmény a (2) bekezdés a) pontja szerinti bűncselekmény tényállásával szoros összefüggésben van és ezért együttes elbírálásuk célszerű.
(5) A külföldön ismert helyen tartózkodó terhelt távolléte esetén a külföldön ismert helyen tartózkodó vádlott tekintetében előkészítő ülés tartásának nincs helye.
(6) A külföldön ismert helyen tartózkodó terhelt távolléte esetén a védő részvétele kötelező.
(7) Nincs helye külföldön ismert helyen tartózkodó terhelt távollétében a bíróság eljárásának, ha a külföldön ismert helyen tartózkodó terhelt távollétében folytatott eljárás során a terhelt elérhetetlenné vált, majd külföldi elérhetősége ismét ismertté válik. Ebben az esetben az eljárás a CI. Fejezet szerint folytatható.
(8) Ha e Fejezet rendelkezései alapján a külföldön ismert helyen tartózkodó terhelt távollétében az eljárás lefolytatásának nincs helye, az nem akadálya az eljárás a CI. Fejezet szerint lefolytatásának, ha annak feltételei fennállnak.
755. § (1) Ha az ügyészség az Európai Unió tagállamának területén ismert helyen tartózkodó terhelttel szemben emelt vádat, a külföldön ismert helyen tartózkodó terhelt távollétében a bírósági eljárás lefolytatásának az 754. § (1) bekezdésében foglaltak esetén is csak akkor van helye, ha
a) a terhelt szabadlábon van,
b) a vádlott szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg, a tárgyaláson való jelenlét jogáról nem mondott le és jelenléte a tárgyaláson nemzetközi bűnügyi jogsegélykérelem alapján telekommunikációs eszköz használatával, illetve egyszerűsített telekommunikációs jelenléttel sem biztosítható,
c) európai elfogatóparancs kibocsátásának nincs helye, vagy arra azért nem kerül sor, mert a vádiratban az ügyészség végrehajtandó szabadságvesztés büntetés kiszabására nem tesz indítványt, az európai elfogatóparancsot a terhelt elfogását követő tizenkét hónapon belül nem hajtották végre vagy a végrehajtását megtagadták.
(2) Ha az ügyészség az Európai Unió tagállamán kívüli ország területén ismert helyen tartózkodó, szabadlábon lévő terhelttel szemben emelt vádat, a külföldön ismert helyen tartózkodó terhelt távollétében a bírósági eljárás lefolytatásának a 754. § (1) bekezdésében foglaltak esetén is csak akkor van helye, ha
a) a vádlott szabadlábon van,
b) a vádiratban az ügyészség a külföldön tartózkodó terhelt vonatkozásában végrehajtandó szabadságvesztés büntetés kiszabására tett indítványt, vagy az indítványozott büntetés végrehajtásának átadása nemzetközi bűnügyi jogsegély útján a terhelt tartózkodási helye szerinti államba lehetséges,
c) a külföldön tartózkodó terhelt tartózkodási helye szerinti államba a nemzetközi bűnügyi jogsegély szabályai alapján az ügyiratok közvetlen kézbesítésére lehetőség van, vagy az ügyiratok a terhelt részére elektronikus kapcsolattartás – ideértve az egyszerűsített elektronikus úton történő kézbesítést is – útján kézbesíthetők,
d) a vádlott szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg, a tárgyaláson való jelenlét jogáról nem mondott le, és jelenléte a tárgyaláson nemzetközi bűnügyi jogsegélykérelem alapján telekommunikációs eszköz útján biztosított jelenléttel, illetve egyszerűsített telekommunikációs eszköz alkalmazása útján nem biztosítható,
e) a vádlott vonatkozásában kiadatási kérelem előterjesztésének nincs helye, a kiadatási kérelmet a terhelt elfogását követő tizenkét hónapon belül nem hajtották végre vagy a kiadatási kérelem végrehajtását megtagadták.
(3) Ha a bíróság megállapítja, hogy a bírósági eljárás a külföldön ismert helyen tartózkodó terhelt távollétében folytatható, erről tájékoztatja az ügyészséget.
(4) Az egyesbíró vagy a tanács elnöke az eljárást felfüggeszti, ha
a) a bíróság megállapítja, hogy a bírósági eljárás külföldön ismert helyen tartózkodó terhelt távollétében történő lefolytatásának nincs helye,
b) az ügyészség a (3) bekezdés szerinti tájékoztatás kézbesítésétől számított 15 napon belül nem indítványozza a bírósági eljárás külföldön ismert helyen tartózkodó terhelt távollétében történő lefolytatását.
(5) Az eljárás felfüggesztése nem akadálya annak, hogy az ügyészség az indítványát utóbb előterjessze.
(6) A bíróság a vádlott részére védőt rendel ki, ha a terheltnek nincs védője. Az ügyész, a védő a tárgyaláson indítványozhatja a korábban lefolytatott bizonyítási eljárás lényegének ismertetését, valamint bizonyítás felvételére irányuló indítványt terjeszthet elő, ideértve a korábban már kihallgatott tanú kihallgatására, szakértő meghallgatására vagy más eljárási cselekmény elvégzésére irányuló indítványt is.
(7) A bíróság tájékoztatja a vádlottat, hogy
a) a bíróság az eljárást a távollétében folytatja,
b) a védő kirendeléséről és a védő elérhetőségéről, ha a (6) bekezdés alapján védő kirendelésére került sor,
c) megjelenése a tárgyaláson nem kötelező, a tárgyalásról a bíróság a vádlottat a továbbiakban értesíteni fogja, az egyéb kézbesítendő ügyiratokat a vádlott részére kézbesíti,
d) védekezéshez való jogát írásban gyakorolhatja, amely keretében előadhatja, hogy személyes jelenléte és kihallgatása nélkül az eljárás miért nem folytatható, továbbá arról, hogy írásban észrevételt, indítványt tehet, a tárgyaláson megjelenhet és indítványozhatja, hogy a tárgyaláson való jelenlétét egyszerűsített telekommunikációs jelenléttel biztosítsák,
e) a tárgyalást abban az esetben is e Fejezet szerint fogja lefolytatni, ha a vádlott a tárgyaláson önként megjelenik vagy más módon önként részt vesz.
(8) A (7) bekezdés szerinti tájékoztatást követően a vádlott jelenléte a tárgyaláson nem kötelező. Ha a terhelt a tájékoztatást követően a tárgyaláson önként megjelenik vagy azon más módon önként rész vesz, a bíróság a vádlottat kihallgatja, ha arra a bírósági eljárás korábbi szakaszában nem került sor, továbbá az ügyész, a terhelt vagy a védő a tárgyaláson indítványozhatja a korábban lefolytatott bizonyítási eljárás lényegének ismertetését, valamint bizonyítás felvételére irányuló indítványt terjeszthet elő, ideértve a korábban már kihallgatott tanú kihallgatására, szakértő meghallgatására vagy más eljárási cselekmény elvégzésére irányuló indítványt is. A tárgyaláson önként megjelent vádlott a tárgyaláson való jelenlét jogáról nem mondhat le.
(9) A bíróság az eljárást az általános szabályok szerint folytatja, ha
a) a terhelttel szemben kibocsátott európai elfogatóparancsot vagy a kiadatási kérelmet végrehajtják,
b) a terhelt a tárgyaláson önként megjelenik és igazolja, hogy a tartózkodási helye Magyarországon van,
c) a terhelt az ítélet kihirdetéskor jelen van.
(10) A külföldön ismert helyen tartózkodó terhelt távolléte estén – a külföldön tartózkodó terhelt vonatkozásában –
a) a kihirdetés előtt írásba foglalt rendelkező rész kézbesítésének és az 562. § (1)–(3) bekezdése szerinti rövidített indokolásnak nincs helye,
b) a másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet – a (12) bekezdésben meghatározott kivétellel – teljes körűen és arra tekintet nélkül bírálja felül, hogy ki, milyen okból fellebbezett.
(11) Az (1)–(10) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell a másodfokú és a harmadfokú bírósági eljárásban is, azzal, hogy a vádlottat a bírósági eljárásban egy alkalommal, e Fejezet szerinti eljárás megindulásakor kell tájékoztatni a (7) bekezdésben foglaltakról.
(12) A külföldön ismert helyen tartózkodó terhelt távollétében folytatott eljárásban az 590. § (3)–(4) bekezdése szerinti felülbírálatnak is helye van.”
229. § A Be. 773. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Magánvádas eljárásban a tárgyalás online hallgatóság által történő nyomon követésének nincs helye.”
230. § A Be. 866. § (2) bekezdése a következő 6. ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy)
(rendeletben megállapítsa.)
231. § A Be. 874. §-a a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A 2025. szeptember 1. napján folyamatban levő büntetőeljárásban a nyomozási határidőket a korábbi jogszabály szerint kell számolni.
(2b) A (2a) bekezdésben meghatározott határidő lejártát követően,
a) ha az ügyészség 2025. szeptember 1. napját megelőzően nem hosszabbította meg a nyomozás határidejét, akkor a 351. § (4) és (6) bekezdésének az alkalmazásának van helye,
b) ha az ügyészség 2025. szeptember 1. napját megelőzően már meghosszabbította a nyomozás határidejét akkor a 351. § (5) és (7) bekezdésének az alkalmazásának van helye.”
232. § A Be. 876. §-a a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:
„(2b) A 2026. január 1. napján, a CI. vagy a CII. Fejezet alapján folyamatban levő eljárásban a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság – a (2c) bekezdésben meghatározott kivétellel – az eljárást felfüggeszti, ha e törvénynek az egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2025. évi XLIX. törvénnyel megállapított 394. § (1) bekezdés c) pontja, 747. § (2) bekezdése, 749. § (3) bekezdése, 754. § (2) bekezdése, 755. § (4) bekezdése szerint az eljárás lefolytatásának nem lenne helye.
(2c) A 2026. január 1. napján a CI. vagy a CII. Fejezet alapján folyamatban levő eljárásban a bíróság az eljárást lefolytatja, ha az eljárás lefolytatásának kizárólag az e törvénynek az egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2025. évi XLIX. törvénnyel megállapított 747. § (2) bekezdés a) pontjában vagy a 754. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott feltétel hiánya lenne az akadálya.”
233. § A Be. 878. §-a a következő 37. ponttal egészül ki:
(Ez a törvény)
(való megfelelést szolgálja.)
234. § A Be. „Az Európai Unió jogának való megfelelés” alcíme a következő 878/C. §-sal egészül ki:
„878/C. § Ez a törvény a belső piaci médiaszolgáltatások közös keretének létrehozásáról és a 2010/13/EU irányelv módosításáról szóló, 2024. április 11-i (EU) 2024/1083 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a tömegtájékoztatás szabadságáról szóló európai rendelet) 4. cikkének végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”
235. § A Be.
a) 101. § (1) bekezdésében a „nyomozó hatóság,” szövegrész helyébe a „nyomozó hatóság, büntetés-végrehajtási szerv,” szöveg,
b) 335. § (3) bekezdésében, 336. § (2) bekezdésében, 337. § (2) és (6) bekezdésében, 337. § (10) bekezdésében a „bíróság” szövegrész helyébe a „bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság” szöveg,
c) 337. § (5) bekezdésében a „fellebbezést” szövegrész helyébe a „jogorvoslatot” szöveg,
d) 342. § (3) bekezdés 7. pontjában az „adatra vonatkozóan” szövegrész helyébe az „adatra, valamint az egészségügyi igazgatási feladatok ellátására létrehozott központi hivatalként működő szervtől az általa kezelt adatra vonatkozóan” szöveg,
e) 374. § (1) bekezdés h) pontjában a „felfüggesztéséről hozott rendelkezése” szövegrész helyébe a „felfüggesztéséről vagy az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételéről hozott vagy a 320. § (4a) bekezdése alapján hozott rendelkezése” szöveg,
f) 445. § (1) bekezdés i) pontjában a „hallgatóság jelen van-e” szöveg helyébe a „hallgatóság jelen van-e vagy az online hallgatóság a tárgyalást nyomon követi-e” szöveg,
g) 562. § (6) bekezdésében az „igényre vagy a szülői felügyeleti jog megszüntetésére” szövegrész helyébe az „igényre, a szülői felügyeleti jog megszüntetésére vagy a Hketv. III/A. Fejezet alapján a terhelttel szemben elrendelhető távoltartásra” szöveg,
h) 583. § (3) bekezdés b) pontjában az „indítványt, illetve” szövegrész helyébe az „indítványt, valamint a Hketv. III/A. Fejezet alapján a terhelttel szemben elrendelhető megelőző távoltartásra irányuló indítványt elbíráló, illetve” szöveg,
i) 590. § (7) bekezdésében és a 618. § (2) bekezdésében a „jogra és” szövegrész helyébe a „jogra, a Hketv. III/A. Fejezet alapján a terhelttel szemben elrendelhető megelőző távoltartásra és” szöveg,
j) 646. § (6) bekezdés a) pontjában a „g) pontjában” szövegrész helyébe a „g) és h) pontjában” szöveg
lép.
236. § Hatályát veszti a Be.
a) 335. § (5) bekezdésében a „külön” szövegrész,
c) 518. § (4) bekezdése,
d) 633. § (5) bekezdésében a „vagy felolvashatja” szövegrész,
e) 633. § (6) bekezdésében az „vagy felolvasható” szövegrész,
f) 633. § (8) bekezdésében az „vagy felolvasását,” szövegrész,
g) 655. § (2) bekezdése,
i) 736. § (6) bekezdésében a „ , tárgyalás alapján” szövegrész,
j) 752. §-a,
k) 756. §-a.
25. A bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló 2017. évi CXVIII. törvény módosítása
237. § A bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló 2017. évi CXVIII. törvény 1. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az eljárásban a Pp.
a) határidőtúllépésre, valamint
b) ítélkezési szünetre
vonatkozó rendelkezései nem alkalmazhatók.”
26. Az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény módosítása
238. § Az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény 7. §-a a következő (40) bekezdéssel egészül ki:
„(40) Az oktatási nyilvántartás vezetéséért felelős szerv a felsőoktatási információs rendszerből adatot szolgáltat az Országos Bírósági Hivatal részére a felsőoktatási intézmény jogi vagy államtudományi képzési területén tanuló hallgatójának hallgatói, valamint a felsőoktatási intézmény jogi vagy államtudományi karán foglalkoztatott oktatójának, illetve kutatójának oktatói vagy kutatói jogviszonya igazolása érdekében, a bírósági tárgyaláson online hallgatóságként történő elsőbbségi részvétel biztosítása céljából.”
27. A vagyonkezelő alapítványokról szóló 2019. évi XIII. törvény módosítása
239. § A vagyonkezelő alapítványokról szóló 2019. évi XIII. törvény (a továbbiakban: Vat.) 2. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) A vagyonkezelő alapítvány által határozott vagy határozatlan időre tartós vagyonkezelésbe vett vagyon tekintetében létrejött tartós vagyonkezelési jogviszony esetében
a) a vagyonkezelő alapítványt az e jogviszony keretében kezelt vagyon kizárólagos kedvezményezettjének kell tekinteni azzal, hogy kedvezményezettként e vagyont is az (1) bekezdés szerinti célok megvalósítása érdekében köteles kezelni;
b) e jogviszony az alapító okiratba foglalt egyoldalú jognyilatkozattal is létrejöhet az alapító okiratban meghatározott keretek között és feltételekkel;
c) e jogviszony megszűnik a vagyonkezelő alapítvány megszűnésével, ezt megelőzően csak a határozott időre rendelt tartós vagyonkezelés szűnik meg, ha a határozott idő eltelt.
(4) A tartós vagyonkezelési jogviszonyra egyebekben – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – a Ptk. bizalmi vagyonkezelési szerződésre vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni.”
240. § A Vat. a következő 13. §-sal egészül ki:
„13. § E törvénynek az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2025. évi XLIX. törvénnyel módosított rendelkezéseit e módosító rendelkezések hatálybalépését megelőzően a vagyonkezelő alapítványok által bizalmi vagyonkezelésbe vett vagyon vonatkozásában azzal kell alkalmazni, hogy a vagyonkezelő alapítványok által létesített bizalmi vagyonkezelési jogviszony alatt tartós vagyonkezelést kell érteni.”
241. § A Vat. 2. § (2) bekezdésében a „bizalmi” szövegrész helyébe a „tartós” szövegrész lép.
28. A polgári peres eljárás elhúzódásával kapcsolatos vagyoni elégtétel érvényesítéséről szóló 2021. évi XCIV. törvény módosítása
242. § A polgári peres eljárás elhúzódásával kapcsolatos vagyoni elégtétel érvényesítéséről szóló 2021. évi XCIV. törvény 8. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Ha a bíróság törvényben megállapított intézkedési határidő túllépése miatt a bírósági eljárásban vagyoni elégtételt nyújt a felek részére, akkor ugyanezen bírósági eljárás vonatkozásában további vagyoni elégtétel iránti igény csak a nyújtott elégtétellel nem kompenzált időszak vonatkozásában érvényesíthető. Ez utóbbi esetben – a bírósági eljárás figyelembe vehető időtartamának számítása során – a bírósági eljárásban nyújtott elégtétellel érintett napokat is figyelembe kell venni, ugyanakkor e napok tekintetében további vagyoni elégtétel nem érvényesíthető.”
29. Záró rendelkezések
243. § (1) Ez a törvény – a (2)–(5) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) Az 1. alcím, a 7. alcím, az 55–59. §, a 10. alcím, a 11. alcím, a 65. §, a 72. § a) pontja, a 73. §, a 74. § (2) bekezdése, a 79–81. §, a 84. § c) és d) pontja, a 85. § a)–d) pontja, a 92. §, a 107. §, a 19. alcím, a 113–133. §, a 136–145. §, a 148–152. §, a 164. §, a 166. §, a 167. § b)–f) pontja, a 169. §, a 171. § b) pontja, a 178. §, a 195. §, a 202. §, a 204. §, a 206. §, a 235. § g)–i) pontja, a 25. alcím és a 28. alcím a kihirdetését követő 61. napon lép hatályba.
(3) A 3. alcím, a 4. alcím, a 6. alcím, a 8. alcím, a 87–90. §, a 93–99. §, a 16. alcím, a 134. §, a 174–177. §, a 180–189. §, a 191–194. §, a 198–201. §, a 203. §, a 205. §, a 211–216. §, a 218–219. §, a 221–224. §, a 231. §, a 233–234. §, a 235. § a)–e) pontja, a 236. § a), c)–i) pontja, valamint a 27. alcím 2025. szeptember 1. napján lép hatályba.
(4) A 3–6. § , a 8–10. §, az 5. alcím, a 66–71. §, a 72. § b) pontja, a 74. § (1) bekezdése, a 75–78. §, a 82. § , a 83. §, a 84. § a) és b) pontja, a 85. § e) pontja, a 86. §, a 91. §, a 146. §, a 147. §, a 153–163. §, a 165. §, a 167. § a) pontja, a 168. §, a 179. §, a 190. §, a 196–197. §, a 207–210. §, a 217. §, a 220. §, a 225–230. §, a 232. §, a 235. § f) és j) pontja, a 236. § b), j) és k) pontja és a 26. alcím 2026. január 1. napján lép hatályba.
(5) A 170. §, a 171. § a) pontja és a 23. alcím 2026. július 1. napján lép hatályba.
244. § Az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló 2013. évi CLXXVI. törvény e törvénnyel megállapított 6/A. §-át, 14. § (4a) bekezdését, 18. § (6) bekezdését és 32/A. §-át, valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény e törvénnyel megállapított 3:321. § (1a) bekezdését azokra az átalakulásokra, egyesülésekre, szétválásokra kell alkalmazni, amelyeknél a végleges döntést a jogi személy döntéshozó szerve e törvény hatálybalépését követően hozta meg.
245. § (1) A 12. alcím az Alaptörvény 25. cikk (6) és (8) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
(2) A 69–71. § az Alaptörvény 25. cikk (8) bekezdése és 26. cikk (1) és (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
(3) A 73–79. §, a 82–84. § és a 86. § az Alaptörvény 29. cikk (7) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
(4) A 182. § az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
246. § (1) E törvény
a) 22. §-a, 43. §-a, 94. §-a, 95. §-a, 97. § (1) és (2) bekezdése, 98. §-a, 99. §-a, 104. §-a, 139. §-a, 182. §-a és 233. §-a az uniós korlátozó intézkedések megsértése bűncselekményi tényállásainak és szankcióinak meghatározásáról és az (EU) 2018/1673 irányelv módosításáról szóló, 2024. április 24-i (EU) 2024/1226 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
b) 190. §-a, 197. §-a, 207–210. §-a, 225–228. §-a, 235. § k) pontja, valamint 236. § b), j) és k) pontja a büntetőeljárás során az ártatlanság vélelme egyes vonatkozásainak és a tárgyaláson való jelenlét jogának erősítéséről szóló 2016. március 9-i 2016/343/EU parlamenti és tanácsi irányelvnek
való megfelelést szolgálja.
(2) E törvény
a) 95. §-a és 97. § (3) bekezdése a kettős felhasználású termékek kivitelére, az azokkal végzett brókertevékenységre, az azokkal kapcsolatos technikai segítségnyújtásra, valamint azok tranzitjára és transzferjére vonatkozó uniós ellenőrzési rendszer kialakításáról szóló, 2021. május 20-i (EU) 2021/821 európai parlamenti és tanácsi rendelet,
b) 180. §-a és 234. §-a a belső piaci médiaszolgáltatások közös keretének létrehozásáról és a 2010/13/EU irányelv módosításáról szóló, 2024. április 11-i (EU) 2024/1083 európai parlamenti és tanácsi rendelet
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
|
Dr. Sulyok Tamás s. k., |
Kövér László s. k., |
A törvényt az Országgyűlés a 2025. június 11-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2025. június 19.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás