KÜ BH 2025/49

[1] A Kft. mint földhasználó és társai mint a földhasználó kft. magánszemély tagjai az alperesi érdekelt mint a vadászatra jogosult ellen vadkár és mezőgazdasági kár megtérítése iránti polgári pereket indítottak a Járásbíróságon. A kár megtérítése iránti igények alapja a 2020. őszén a takarmánykukoricában, illetve a napraforgó termésben keletkezett kár volt.

[2] A Járásbíróság a 2022. szeptember 30-án kelt 3.P.20.030/2021/24. számú ítéletével arra kötelezte az alperesi érdekeltet, hogy 15 nap alatt fizessen meg a polgári pert indító felpereseknek – mint egyetemleges jogosultaknak – 7 060 387 forint tőkét, és ezen összeg után 2020. október 12-től a kifizetésig terjedő időre a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatot, valamint 1 697 919 forint perköltséget. A Törvényszék a Járásbíróság ítéletét a 10.Pf.20.609/2022/4. számú ítéletével helybenhagyta, az alperesi érdekeltet a felpereseknek – mint egyetemleges jogosultaknak – járó 100 000 forint fellebbezési perköltség megfizetésére kötelezte.

[3] A másik perben a Járásbíróság a szintén 202. szeptember 30-án meghozott 3.P.20.062/2021/32. számú ítéletével arra kötelezte az alperesi érdekeltet, hogy 15 nap alatt fizessen meg a polgári pert indító felpereseknek – mint egyetemleges jogosultaknak – 1 612 099 forint tőkét és ezen összeg után 2020. szeptember 5-től a kifizetésig terjedő időre a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamatnak megfelelő mértékű késedelmi kamatot, valamint 898 410 forint perköltséget. A Törvényszék a 2023. január 17-én kelt 10.Pf.20.610/2022/4. számú ítéletével a Járásbíróság ítéletét a per fő tárgya tekintetében helybenhagyta, a perköltségfizetés tekintetében az elsőfokú perköltséget leszállította, arra kötelezte az alperesi érdekeltet, hogy felperesek, mint egyetemleges jogosultak javára 15 napon belül 673 800 forint elsőfokú perköltséget fizessen meg. Az alperesi érdekeltet továbbá 40 000 forint fellebbezési perköltség megfizetésére kötelezte a felperesek, mint egyetemleges jogosultak javára.

[4] A per adatai szerint a 2023. február 17-én átvett jogerős ítéletek alapján a 15 napos teljesítési határidő 2023. március 4. helyett a legközelebbi munkanapon, március 6-án telt le.

[5] Az alperesi érdekelt 2023. március 2-án elutalta a tőke, az elsőfokú és másodfokú perköltségek összegét, a Kft. számláján 2023. március 3. napján 8 672 486 forint (7 060 387 forint és 1 612 099 forint tőke), továbbá 2 371 719 forint (1 697 919 forint és 673 800 forint elsőfokú perköltség) és 140 000 forint (100 000 forint és 40 000 forint másodfokú perköltség) került jóváírásra. Ugyanerre a számlára 2023. március 13. napján további 711 222 forint került jóváírásra mint 2020. október 12. és 2023. március 2. közötti időre számított 578 020 forint és 2020. szeptember 5. és 2023. március 2. közötti időre számított 133 202 forint késedelmi kamat együttes összege.

[6] A Kft. 2023. március 7. napján az alperesi érdekelt vadászatra jogosult nyilvántartásból történő törlése iránt kérelmet nyújtott be alpereshez. Beadványában előadta, hogy az alperesi érdekelt nem tett teljeskörűen eleget a polgári ítéletekben foglalt kártérítés fizetési kötelezettségének.

[7] Az alperes 2023. március 9. napján hivatalból hatósági eljárást indított, melynek keretében az alperesi érdekelt 2023. március 14. napján arról tájékoztatta, hogy a 3.P.20.030/2021. számú perben megítéltek alapján 2023. március 2. napján megfizette a tőkeösszeget, az elsőfokú és a másodfokú perköltséget. A késedelmi kamatot (2020. október 12. és 2023.március 2. közötti időre) 2023. március 13. napján átutalta. A 3.P.20.062/2021. számú perben megítéltek alapján 2023. március 2. napján a tőkeösszeget, az elsőfokú és a másodfokú perköltséget átutalta. Késedelmi kamat (2020. szeptember 5. és 2023. március 2. közötti időre) 2023. március 13. napján megfizetésre került.

[8] Az alperes a hivatalból indult hatósági eljárást a 2023. március 20. napján kiadmányozott TOH/39/311-5/2023. iktatószámú végzésével megszüntette.

[9] A felperes 2023. március 30-án a hivatalbóli eljáráshoz kapcsolódóan ügyféli jogállás megállapítása iránti kérelmet terjesztett elő az alperesnél. Az alperes a 2023. április 5-én kelt TOH/39/311-11/2023. iktatószámú végzésével az eljárást megszüntető végzést visszavonta és azzal egyidejűleg a TOH/39/311-10/2023. számú végzésével a felperes ügyféli jogállás megállapítása iránti kérelmének helyt adott.

[10] Az alperesi érdekelt a visszavonó végzés és az ügyféli jogállást megállapító végzés ellen is közigazgatási pert indított. A Törvényszék a 2.K.700.471/2023/4. és 2.K.700.474/2023/3. számú jogerős végzésekkel mindkét keresetlevelet visszautasította.

[11] A felperes az eljárás során, a 2023. április 18. napján előterjesztett beadványában állította, hogy az alperesi érdekelt a 2023. március 3. és 13. közötti időszakra eső késedelmi kamatnak megfelelő összeget nem fizette meg, hivatkozott e körben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2023. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:46. §-ára.

[12] Az alperes a 2023. május 5. napján kelt TOH/39/311-14/2023. iktatószámú végzésével a hivatalból indult hatósági eljárást ismételten megszüntette. Az alperes a végzésben tételesen rögzítette a kérelmet, a polgári bírósági ítéletekbe foglalt kötelezettségeket, valamint az alperesi érdekelt 2023. március 14-i és a felperes 2023. április 18-i nyilatkozatát. Indokolásában a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 75. § (2) bekezdésére, 81/B. § (1) bekezdésére és (5) bekezdés b) pontjára hivatkozott. Megállapította, hogy az alperesi érdekeltnek a polgári per felpereseivel szemben 8 672 486 forint kártérítési kötelezettsége állt fenn, emellett 2 511 719 forint perköltséget volt köteles megtéríteni és 713 755 forint késedelmi kamatfizetési kötelezettség terhelte. Megállapította, hogy az alperesi érdekelt 11 895 427 forintot teljesített. Utalt arra, hogy a Ptk. 6:46. §-a szerinti elszámolási szabályra hatáskör hiányában nem lehetett figyelemmel, kizárólag a Vtv. 81/B. § (5) bekezdés b) pontjában foglaltakat vizsgálhatta. E jogszabályi rendelkezés konkrétan meghatározza, hogy a nyilvántartásból történő törlés, mint szankció kizárólag a jogerős bírósági ítélettel megállapított kártérítési kötelezettség nem teljesítése esetén alkalmazható, tehát a jogszabály nem ad felhatalmazást e szankció alkalmazására a bírósági ítéletben meghatározott egyéb (pl. perköltség) fizetési kötelezettség nem teljesítése esetére. Rögzítette, hogy az alperesi érdekelt által megfizetett 11 895 427 forint fedezi a jogerős bírósági ítéletekben meghatározott kártérítési kötelezettséget és annak kamatait is. Mindezekre tekintettel az alperes az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 47. § (1) bekezdés c) pontja alapján az eljárást okafogyottsága miatt megszüntette.

[13] A felperes keresetében az alperes TOH/39/311-14/2023. számú végzésének a hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárás lefolytatására kötelezését kérte. Jogsérelme körében a Vtv. 81/B. § (5) bekezdés b) pontjának, valamint a Ptk. 6:46. §-ának a megsértését jelölte meg. Előadta, hogy az eljárás megszüntetésének nem volt helye, az alperesi érdekeltet törölni kellett volna a nyilvántartásból.

[14] Az alperesi érdekelt nem fizette meg maradéktalanul a jogerős ítéletben meghatározott pénzösszeget. A kötelezettség határidőben történő nem teljesítését ugyan megállapította az alperes, ugyanakkor állította, hogy nincs hatásköre a Ptk. 6:46. §-ának alkalmazására. Az ítéletek szerinti kötelezettséghez képest 711 222 forinttal alacsonyabb összeget fizetett meg a határidőn belül az alperesi érdekelt, amiből az következik, hogy a Ptk. 6:46. §-a alapján a kártérítési tőketartozását nem fizette meg határidőben. Álláspontja szerint nem tűr mérlegelést a jogalkalmazó részéről a teljesítés kérdése, ettől eltérő értelmezés jogbizonytalanságot generálna.

[15] A Vtv. 15. § (3) bekezdése és 81/B. §-a alapján megállapítható, hogy a vadkár megfizetésére vonatkozó kötelezettség teljesítését a Vtv. speciális és szigorú jogkövetkezmény előírásával kívánja kikényszeríteni. A keresetlevelében arra is hivatkozott, hogy az alperesi érdekelt a Kft. részére utalt, 2023. május 2. napján jóváírt 20 000 forint összeget a még fennálló késedelmi kamat tartozás kiegyenlítésére.

[16] Az alperes védiratában a kereset elutasítását kérte. A határozatában foglalt jogszabályi rendelkezésen túl hivatkozott a Vtv. 2., 4. §-ára, 10. § (2)–(3) bekezdésére, 17. § (4) bekezdésére, 75. § (1)–(3) bekezdéseire, 81. §-ára. Érvelése szerint a polgári bírósági ítéletek alapján 8 672 486 forint, vagyis a tőkeösszeg címén megítélt 7 063 387 forint és 1 612 099 forint összegek jelentik a megállapított kártérítési kötelezettséget. A Vtv. 75. § (2) bekezdése alapján a vadkár fogalmából indultak ki, melyből következően a jogerős ítéletekben előírt tőkeösszeg jelenti a kártérítési kötelezettséget, azt kell megfizetni határidőben. Amennyiben a földtulajdonsok közösségének egyik tagja felé meg nem fizetett 2533 forint kamattartozás alapján az alperes törölné az alperesi érdekeltet a vadászatra jogosultak nyilvántartásából, úgy az új haszonbérlő személyéről történő döntésig megszűnne a vadászat és vadgazdálkodás a területen. A végzésben kifejtett jogi álláspontját, így a Vtv. 81/B. § (5) bekezdés b) pontjával kapcsolatos jogértelmezését maradéktalanul fenntartotta.

[17] Az alperesi érdekelt a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint egyértelmű, hogy a polgári bírósági ítéletek alapján a teljes kártérítési igény megtérült. Ezzel összefüggésben a keresettel támadott végzésben foglaltakkal egyezően vezette le álláspontját. Kifejtette, hogy semmilyen formában nem lehet helye a Vtv. 81/B. § (5) bekezdés b) pontja szerinti rendelkezésnek. Megjegyezte, hogy a rendelkezés kizárólag abban az esetben alkalmazható, amennyiben a vadkár a gazdálkodó részére megfizetésre nem kerül. Ezen rendelkezés végső megoldásként fogalmazza meg és szankcionálja a fizetési kötelezettség elmulasztását. A vadászati jogosultság törlése semmilyen formában nem eszközölhető, amennyiben a vadászatra jogosult a vadkárt a jogosultnak megtérítette.

[18] Az elsőfokú bíróság az alperes keresettel támadott végzését – annak közlésére visszamenőleges hatállyal – megsemmisítette és az alperest új eljárás lefolytatására kötelezte.

[19] Indokolása szerint a perben vizsgálandó kérdés – az eljárás megszüntethető volt-e – jogkérdés volt, ezért a perben bizonyítás lefolytatásának nem volt helye. A Vtv. 81/B. § (5) bekezdés b) pontja alapján hangsúlyozta, hogy a jogerős bírósági ítélet(ek) alapján megállapított kártérítési kötelezettség teljesítése egyértelműen magában foglalja az ítéletben megjelölt fizetési határidő betartását is, vagyis a fizetésre kötelezett akkor tesz eleget a jogerős bírósági ítélettel megállapított kártérítési kötelezettségének, ha az ítéletben megjelölt összeget maradéktalanul és az ítéletben előírt határidőn belül fizeti meg. Továbbá – ítéleti álláspontja szerint – a kártérítés nem csupán a tőkeösszeg megfizetését foglalja magában, hanem a tőkeösszeghez kapcsolódó minden járulékos jellegű vonzat, így a megítélt késedelmi kamat megfizetését is. A jogerős ítélettel megállapított perköltség ugyanakkor nem képezi a kártérítési kötelezettség részét.

[20] Kifejtette, hogy az alperes a jogerős bírósági ítéletekhez minden tekintetben kötve van, az abban foglaltaktól nem tekinthet el. Ezért az alperesnek azt kellett vizsgálnia az eljárása során, hogy a jogerős kártérítési fizetési kötelezettséget előíró polgári bírósági ítélet rendelkezésre állt-e, a jogerősen megállapított fizetési kötelezettség határideje mikor telt el és annak elteltéig a vadászatra jogosult maradéktalanul eleget tett-e a fizetési kötelezettségének. A fizetési kötelezettség teljesítése körében a tőkeösszeg és az ahhoz kapcsolódó késedelmi kamat megfizetését vizsgálhatta. Az alperes a fentiekkel összefüggésben még annyit tisztázhatott, hogy a bíróság engedélyezett-e esetleg az alperesi érdekelt részére a részletfizetést, illetve a felek a részletekben történő megfizetésre egyezséget kötöttek-e. Ezen túlmenően az alperest nem terhelte tényállástisztázási kötelezettség.

[21] Rámutatott, hogy a polgári bírósági ítéletben megállapított fizetési határidőt, illetve magát a fizetési kötelezettség teljesítését a tárgyi hatósági eljárás lezárása, a hatóság ügyintézési határideje és annak esetleges túllépése nem hosszabbíthatja meg. A jogerős bírósági ítélettel megállapított fizetési kötelezettség, illetve annak teljesítése kérdését pedig nem lehet eltérően értelmezni és alkalmazni annak függvényében, hogy éppen milyen eljárás keretében merült fel. Ugyanez vonatkozik a kártérítési kötelezettség, vagyis a Ptk. 6:46. §-ában rögzített pénztartozás megfizetésének szabályára is. Azt nem lehet attól függővé tenni, hogy éppen milyen eljárásban vizsgálják a teljesítés kérdését. Nem lehet a hatóság által kialakított számítási gyakorlat alapján vizsgálni a pénztartozás teljesítését. Kiemelte, hogy a hatóságnak e körben számítási kötelezettsége van, hiszen anélkül nem dönthető el, hogy az arra kötelezett a jogerős bírósági ítéletben rögzített kártérítési kötelezettségét (tőkeösszeg, késedelmi kamat) ténylegesen, maradéktalanul megfizette-e.

[22] Rögzítette, hogy a felperes által hivatkozott Vtv. 15. § (3) bekezdésének értelmezése nem képezi jelen per tárgyát, így annak érdemi vizsgálatát mellőzte, mint ahogy mellőzte az alperes vadgazdálkodásra, a vadászterület kondícióira, a jelen ügyön túlmutató mögöttes érdekekre vonatkozó védirati érvelések vizsgálatát is.

[23] Mindezek alapján azt állapította meg, hogy mulasztott az alperes, amikor a Ptk. 6:46. § alkalmazását mellőzve csak a tőkeösszeg és a késedelmi kamat határidőben való megfizetését vizsgálta.

[24] A megismételt eljárásra előírta, hogy az alperesnek tisztáznia kell a jogerős bírósági ítéletben megállapított kártérítési kötelezettség teljesítési határidejét, az addig teljesített fizetési tételeket azok átutalási közleményben megjelölt jogcímétől függetlenül kell vizsgálnia, hogy a fizetési határidőben átutalt, teljesített tételek – a Ptk. pénztartozás teljesítésére vonatkozó szabályai figyelembevételével – kimerítik-e a jogerős bírósági ítéletben megállapított fizetési kötelezettséget. Az alperesnek e körben a jogerősen megítélt tőkeösszeg és az ahhoz kapcsolódó késedelmi kamat megfizetését kell vizsgálnia. Ehhez mindenekelőtt a késedelmi kamat összegét szükséges számítással megállapítani. Amennyiben az alperes a fentieket elvégzi, megállapítja a teljesítési határidő elteltét, rögzíti az addig megfizetett tételeket és a teljesítési határidőre figyelemmel megállapítja a késedelmi kamat pontos összegét is, abban az esetben dönthető el megalapozottan, hogy a Vtv. 81/B. § (5) bekezdés b) pontjában rögzített szankció alkalmazható-e vagy az eljárás megszüntetésének van-e helye.

[25] A felperes jogerős ítélet ellen benyújtott felülvizsgálati kérelmében az ítélet indokolásának a megváltoztatását kérte annak eldöntése mellett, hogy a polgári bírósági ítélet alapján a kártérítési kötelezettség milyen esetben, milyen feltételek teljesítése mellett tekinthető teljesítettnek, a Ptk. 6:46. § alkalmazható-e a kártérítési kötelezettség teljesítésének vagy a kötelezettség teljesítése elmaradása vizsgálatánál.

[26] Indokolásában előadta, hogy a törvényszék tévedett, amikor az ügyben releváns jogszabályok külön-külön és együttes értelmezése alapján érdemben törvénysértő, félreérthető, homályos, ellentmondásos jogértelmezést adott a megismételni rendelt közigazgatási eljárásra, amivel megsértette a Vtv. 81/B. § (5) bekezdését, a Ptk. 6:46. §-át, 6:522. §-át és a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 346. § (5) bekezdését.

[27] Szerinte a törvényszék ítéletének indokolása részletes magyarázatot nem tartalmazott arra vonatozóan, hogy a jogerős ítélettel megállapított perköltség miért nem képezi a kártérítés részét, továbbá ellentmondásos is az ítélet indokolása, mert homályban marad az elvárt jogértelmezés lényege, hogy a kiszámított késedelmi kamat meghatározása és a kártérítési kötelezettséget megállapító ítéletben rögzített tőkeösszeg megállapítása mellett miként értelmezhető a Ptk. pénztartozás teljesítésére vonatkozó szabályainak figyelembe vétele és mi tekinthető a kártérítési kötelezettség teljesítésének alapjaként számított összegnek. Tehát az alperesnek mint nyilvántartást vezető közigazgatási szervnek milyen szempontok szerint kell értelmeznie a Vtv. 81/B. § (5) bekezdés b) pontja alkalmazása során a kártérítési kötelezettség teljesítésének jogi fogalmát és tartalmát.

[28] A felek között nem volt vita abban, hogy mely két polgári jogi ítélet képezi a vadászatra jogosult kártérítési kötelezettségének alapját, az ítéleteknek mi a pontos rendelkezése a kártérítési összeg mint tőke, a késedelmi kamat és a perköltség összegszerűsége tekintetében, illetve hogy mi volt az ítélet szerinti teljesítési határidő. Nem volt vitás, hogy a polgári bíróság a kötelezettség teljesítése tekintetében nem biztosított részletfizetési lehetőséget a kötelezettnek, valamint, hogy a felek között sem volt erre vonatkozó megállapodás. Ehhez képest a törvényszék ítélete a megismételt eljárás tekintetében ezen körülményekre is kitért.

[29] Az ítélet a saját indokolásában rögzített megállapításokkal is ellentmondó módon, a szövegszerű törvényes rendelkezésekkel ellentétes, jogellenes értelmezést fogalmaz meg, az ítélet a kártérítési kötelezettség teljesítése körében értelmezendő szempontok tekintetében homályos és félreérthető. A törvényszék részéről megállapított értelmezés a kártérítés megfizetésére kötelező polgári jogi ítélet teljesítésének (végrehajtásának) értelmezése szempontjából törvénysértő és mellőzi a saját maga által hivatkozott Ptk. 6:46. § rendelkezés alkalmazását, valamint a Ptk. 6:522. § összefüggéseit. A megfelelő értelmezés szerint, amennyiben a jogerős ítélet szerinti határidőn belül a polgári bírósági ítélet rendelkező részében meghatározott kötelezettség teljesítése maradéktalanul nem történik meg, a jogerős ítélet szerinti kártérítési kötelezettség kizárólag akkor tekinthető teljesítettnek, ha a megfizetett összegből a perköltség levonása után fennmaradó összeg fedezi az ítélet szerinti tőke és időarányos késedelmi kamat együttes összegét. Csak ez az értelmezés felel meg a hivatkozott jogszabályoknak, vagyis az ítélet egységes a tekintetben, hogy a kártérítés részét képezi a ténylegesen bekövetkezett kár pénzbeli ellenértéke mint kártérítési tőkeösszeg, a kár keletkezésének időpontjától a megfizetésig számított törvényes késedelmi kamat. Mivel ezen felül ha az igényérvényesítéssel összefüggésben felmerült indokolt költségeket (perköltséget) határidőn belül nem fizeti meg maradéktalanul a kötelezett – arra tekintettel, hogy a ténylegesen megfizetett összegből elsődlegesen a költségeket, azaz a perköltséget kell levonni, majd a fennmaradó összeg számolható el a késedelmi kamat és a kártérítési tőkeösszeg teljesítésére –, a mulasztás megállapítható, azt kell megállapítani, hogy a kötelezett a kártérítési kötelezettségének nem tett eleget, mely esetben a közigazgatási hatóság minden egyéb mérlegelés lehetősége nélkül alkalmazhatja a Vtv. 81/B. § (5) bekezdés b) pontja szerinti, a nyilvántartásból való törlést, mint szankciót. Törvénysértő az a jogértelmezés, amely szemben áll a kártérítés tartalmának törvényi meghatározásával, valamint a kártérítés, mint pénztartozás részbeni megfizetésének elszámolására vonatkozó törvényi rendelkezéssel. A törvényes előírásoknak nem megfelelő jogértelmezés nyilvánvalóan kihat az ügy érdemi elbírálására.

[30] Az alperes és az alperesi érdekelt felülvizsgálati ellenkérelmet, nyilatkozatot nem terjesztett elő.

[31] A felperes felülvizsgálati kérelme alapos.

[32] A jogerős ítélettel szemben jogszabálysértésre, vagy a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérésre hivatkozással van helye felülvizsgálatnak. A Kúria a jogerős ítéletet – a bizonyítás és vizsgálat hivatalbóli elrendelésének körén kívül – csak a felülvizsgálati kérelem, a csatlakozó felülvizsgálati kérelem és a felülvizsgálati ellenkérelem keretein belül vizsgálhatja felül [a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 115. § (2) bekezdése értelmében alkalmazandó Kp. 108. § (1) bekezdése], az eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye, a Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a jogerős határozat meghozatalakor rendelkezésre álló iratok és bizonyítékok alapján dönt [Kp. 120. § (5) bekezdése].

[33] A Vtv. 81/B. § (5) bekezdés b) pontja értelmében a vadászati hatóság a vadászatra jogosultat törli a nyilvántartásból, ha a teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt egyezséggel, vagy jogerős bírósági ítélettel megállapított kártérítési kötelezettségének nem tesz eleget. Helyesen állapította meg a törvényszék indokolásában, hogy alperesnek mint hatósági nyilvántartást vezető szervnek az idézett jogszabályhely alapján a jelen ügyben azt kellett vizsgálnia az eljárása során, hogy a jogerős polgári bírósági ítéletekben foglalt kártérítési kötelezettségének a vadászatra jogosult maradéktalanul eleget tett-e.

[34] A felülvizsgálati kérelem elismerte, hogy a törvényszék az ítéletében azt helyesen állapította meg, hogy a kártérítési kötelezettségnek a kötelezett akkor tesz eleget, ha az ítéletben megjelölt kötelezettségét maradéktalanul és az ítéletben megadott határidőre fizeti meg, továbbá a kártérítési kötelezettség teljesítését, annak értelmezését nem lehet kizárólag csak a kártérítés megfizetésére szűkíteni {jogerős ítélet [52] bekezdés}. A felülvizsgálati kérelemben a felperes állította, hogy az ítélet ellentmondásos, mert bár a Ptk. 6:46. §-ára hivatkozik, mint alkalmazandó szabályra, de az ítélet mégis indokolás nélkül rögzíti, hogy a jogerős ítélettel megállapított perköltség nem része a kártérítésnek {jogerős ítélet [53], [55], [58] bekezdés}.

[35] A jelen per tárgyát képező jogvita alapvető, meghatározó kérdése az, hogy az alperesnek mint nyilvántartást vezető közigazgatási szervnek milyen szempontok szerint kell értelmeznie a Vtv. 81/B. § (5) bekezdés b) pontja alkalmazása során a polgári ítélet szerinti kártérítési kötelezettség teljesítésének jogi fogalmát és tartalmát. Alappal hivatkozott arra a felperes, hogy a törvényszék jogértelmezése a kártérítés megfizetésére kötelező polgári jogi ítélet teljesítésének értelmezése körében törvénysértő, ellentmondásos.

[36] A Ptk. 6:522. § (1) bekezdése szerint a károkozó a károsult teljes kárát köteles megtéríteni. Ugyanezen § (2) bekezdése értelmében a teljes kártérítés körében a károkozó köteles megtéríteni a) a károsult vagyonában beállott értékcsökkenést; b) az elmaradt vagyoni előnyt; és c) a károsultat ért vagyoni hátrányok kiküszöböléséhez szükséges költségeket. A Ptk. 6:46. §-a szerint, ha a pénztartozás teljesítéseként fizetett összeg az egész tartozás kiegyenlítésére nem elegendő, azt – ha a jogosult eltérően nem rendelkezett, és egyértelmű szándéka sem ismerhető fel – elsősorban a költségekre, majd a kamatokra és végül a főtartozásra kell elszámolni.

[37] A Kúria hangsúlyozza, hogy a Ptk. - az idézettek szerint - rendelkezik a teljes kártérítés elvéről, mint főszabályról, vagyis arról, hogy a károkozó a károsult teljes kárát köteles megtéríteni. A teljes kártérítés a károsult vagyonában beállott csorba kiküszöbölésére irányul, reparációs céllal bír, a károkozó teljes kártérítést köteles nyújtani, amelynek elemeit a Ptk. 6:522. §-a határozza meg. A teljes kártérítés elvéből következik, hogy a hátrány kiküszöböléséhez szükséges költségek is a kártérítés elemét képezik. Ezért helyesen hivatkozott a felülvizsgálati kérelem e a elegendő: a jogosult eltérő rendelkezésének hiányában a fizetett összeget elsősorban a költségekre, majd a kamatokra és végül a főtartozásra kell elszámolni.

[38] Ezért helyesen állította a felperes, hogy amennyiben a jogerős polgári ítélet szerinti határidőn belül az ítélet rendelkező részében meghatározott kötelezettség teljesítése maradéktalanul nem történik meg, a jogerős ítélet szerinti kártérítési kötelezettség kizárólag akkor tekinthető teljesítettnek, ha a megfizetett összegből a perköltség levonása után fennmaradó összeg fedezi az ítélet szerinti tőke és időarányos késedelmi kamat együttes összegét, ugyanis a kártérítés részét képezi - a teljes kártérítés elvéből következően - nem csak a ténylegesen bekövetkezett kár pénzbeli ellenértéke mint kártérítési tőkeösszeg, hanem annak a kár keletkezése időpontjától a megfizetésig számított törvényes, a jogerős ítéletekben meghatározott késedelmi kamata, valamint az igényérvényesítéssel összefüggésben felmerült indokolt költség, vagyis a perköltség is.

[39] Tehát amennyiben a jogerős ítéletben teljesítésre meghatározott határidőn belül a ténylegesen megfizetett összegből levonásra kerül a perköltség összege és a fennmaradó összeg nem fedezi a jogerős ítélet szerinti kártérítés, tőke és időarányos késedelmi kamat együttes összegét, úgy a hatóságnak azt kell megállapítania, hogy a kötelezett a kártérítési kötelezettségének nem tett eleget és ezen megállapításnak megfelelően kell a Vtv. 81/B. § (5) bekezdés b) pontjában foglalt előírás szerint eljárnia.

[40] A Kúria ezért megállapította, hogy a törvényszék jogerős ítéletének indokolásában törvénysértő az a jogértelmezés, amely a kártérítés tartalmának törvényi meghatározásával, illetve a kártérítés, mint pénztartozás részbeni megfizetésének elszámolására vonatkozó törvényi rendelkezéssel ellentétes és jogszabálysértő ugyanezen okból a hatóságnak a megismételt eljárásra vonatkozóan adott utasítás is. A megismételt eljárás során a hatóságnak a fentiekben kifejtett jogértelmezés szerint kell eljárnia.

[41] Mindezek következtében a Kúria – az ítélet jogszerű rendelkező részére tekintettel – a törvényszék ítéletét a Kp. 121. § (2) bekezdése alapján hatályában fenntartotta - az indokolás jogszabálysértő volta miatt - az indokolás módosításával.