5/2025. (V. 14.) IM rendelet

1. § (1) Az igazságügyért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Kjtv.) 114. § (1) és (3) bekezdése alapján akkor jogosítja fel a közjegyzőt és a közjegyzőhelyettest, hogy az eljárás nyelvétől eltérő nyelven készítsen közjegyzői okiratot (a továbbiakban: idegennyelvi jogosultság), ha a Kjtv. 114. § (3) bekezdése szerinti nyelvi meghallgatásként az e rendeletben meghatározott vizsgát teljesítette, és a nyelvi jogosítvány kiadásának feltételei fennállnak.

(2) Tartós helyettesként kirendelt közjegyzőhelyettesre – a tartós helyettesi kirendelés időtartamára – a közjegyzőre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

2. § (1) A vizsga adminisztratív szervezési feladatait az Igazságügyi Szolgálatok Jogakadémiája (a továbbiakban: Jogakadémia) látja el. A vizsga feletti szakmai felügyeletet a miniszter látja el.

(2) A vizsga teljes iratanyagát a Jogakadémia őrzi.

(3) A vizsgát jelentkezés esetén a jelentkezés beérkezésétől számított 60 napon belüli időpontra meg kell szervezni.

3. § (1) A vizsga írásbeli és szóbeli részből áll.

(2) A vizsga akkor sikeres, ha mind az írásbeli, mind a szóbeli rész sikeres. Sikertelen szóbeli rész esetén új vizsgára kell jelentkezni.

(3) A vizsga anyagát az 1. mellékletben meghatározott témakörök képzik.

4. § A miniszter és a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (a továbbiakban: MOKK) elnöke a vizsga eredményéről, valamint a nyelvi jogosítvány kiadásáról és visszavonásáról szóló döntéséről haladéktalanul értesíti egymást.

5. § (1) Az írásbeli vizsgafeladatok összeállítását és a szóbeli vizsga lefolytatását a Közjegyzői Idegennyelvi Vizsgabizottság tagjaiból és a Magyar Közlönykiadó és Igazságügyi Fordítóközpont Zártkörűen Működő Részvénytársaság által javasolt, magyarországi egyetemen a társadalomtudományok köréből a Kjtv. 114. § (4) bekezdés b) pontja szerinti kérelem (a továbbiakban: kérelem) szerinti nyelven szakfordító-tolmács képesítést szerzett külső szakértőkből (a továbbiakban: nyelvi lektor) a Jogakadémia által esetenként kijelölt vizsgabizottság (a továbbiakban: vizsgabizottság) végzi.

(2) A Közjegyzői Idegennyelvi Vizsgabizottság tagjának a legalább két éve nyelvi jogosítvánnyal rendelkező közjegyző vagy közjegyzőhelyettes nevezhető ki.

(3) A Közjegyzői Idegennyelvi Vizsgabizottság tagjait a miniszter nevezi ki 5 évre. Megszűnik a Közjegyzői Idegennyelvi Vizsgabizottság tagsága annak, akinek a nyelvi jogosítványát visszavonták.

(4) A (2) bekezdés szerinti feltétel fennállását a Jogakadémia felé a nyelvi jogosítvány másolatának megküldésével igazolni kell. A Közjegyzői Idegennyelvi Vizsgabizottság tagja a Jogakadémiának haladéktalanul bejelenti, ha nyelvi jogosítványát visszavonták.

(5) A vizsgabizottság 3 főből áll, a vizsgabizottság elnöke a közjegyző vagy a közjegyzőhelyettes tag, aki ellátja a vizsgabizottság adminisztratív feladatait. A vizsgabizottság további két tagja a miniszter által vezetett minisztérium képviselője és a nyelvi lektor.

(6) Ha a Közjegyzői Idegennyelvi Vizsgabizottság tagjai között nincs a kérelemmel érintett idegen nyelvből a (2) bekezdésnek megfelelő közjegyző vagy közjegyzőhelyettes, vagy a kérelemmel érintett idegen nyelv esetében nincs olyan kinevezett közjegyző vagy közjegyzőhelyettes, aki nyelvi jogosítvánnyal rendelkezne, akkor a vizsgabizottságba a Jogakadémia eseti felkérés alapján jelöl ki legalább két éve kinevezett közjegyző vagy közjegyzőhelyettes tagot.

(7) Ha a kérelemmel érintett idegen nyelv esetében nincs olyan kinevezett közjegyző vagy közjegyzőhelyettes, aki nyelvi jogosítvánnyal rendelkezne a vizsgabizottság 5 főből áll. A vizsgabizottságba két közjegyző vagy közjegyzőhelyettes tagot kell kijelölni, a vizsgabizottság elnöke a hosszabb szolgálati idővel rendelkező közjegyző vagy közjegyzőhelyettes tag. A vizsgabizottság további tagjai a miniszter által vezetett minisztérium képviselője és két nyelvi lektor.

(8) Nem lehet a vizsgabizottság tagja az a közjegyző vagy közjegyzőhelyettes, akinek a szolgálata szünetel, továbbá aki szolgálatból történő felfüggesztés hatálya alatt áll.

6. § (1) Vizsgára az a közjegyző vagy közjegyzőhelyettes jelentkezhet, aki az adott idegen nyelvből legalább „B2 szintű” komplex típusú államilag elismert nyelvvizsgával rendelkezik.

(2) A közjegyző vagy közjegyzőhelyettes a vizsgára történő jelentkezéssel párhuzamosan nem jelentkezhet a MOKK által szervezett nyelvi jogosítvány kiadása iránti vizsgára.

(3) A vizsgára történő jelentkezésről a MOKK elnöke és a miniszter haladéktalanul értesíti egymást.

7. § Közjegyzőhelyettes a névjegyzékbe történt bejegyzésétől számított összesen 1 év közjegyzőhelyettesi gyakorlat után jelentkezhet a vizsgára. A közjegyzőjelölti szolgálat a gyakorlati időbe beszámít.

8. § (1) A vizsgára jelentkezést és a kérelmet a közjegyző vagy a közjegyzőhelyettes a Jogakadémia képzésszervezést támogató informatikai rendszerén keresztül elektronikus úton vagy a Jogakadémiának címzetten postai úton nyújthatja be.

(2) A kérelmezőnek elektronikus úton történt jelentkezés esetén a Jogakadémia képzésszervezést támogató informatikai rendszerébe fel kell töltenie, vagy postai úton történt jelentkezés esetén a Jogakadémiának címzetten postai úton meg kell küldenie

9. § (1) A jelentkezés elfogadásáról a Jogakadémia határoz a vizsga helyének és időpontjának kitűzésével.

(2) A jelentkezés akkor elfogadható, ha a kérelmező eleget tesz a 3. alcímben foglalt követelményeknek, és megfizeti a vizsga díját.

(3) El kell utasítani a jelentkezést, ha az adott nyelvből sikertelen vizsgáról szóló értesítés kézbesítésétől számított hat hónap nem telt el. Sikertelen vizsgának minősül a MOKK által szervezett vizsgán sikertelennek minősített vizsga is.

(4) A jelentkezés elfogadásáról vagy elutasításáról az elutasítás okának megjelölésével a kérelmező a jelentkezést követő 15 napon belül elektronikus úton történt jelentkezés esetén elektronikus úton, postai úton történt jelentkezés esetén postai úton kap értesítést.

(5) A jelentkezés elutasításával szemben a kérelmező az értesítés kézbesítésétől számított 5 napon belül kifogással élhet. A kifogást a miniszter bírálja el annak beérkezésétől számított 15 napon belül. A miniszter a kifogásnak akkor ad helyt, ha a jelentkezés a 3. alcímben foglaltaknak megfelel, és a kérelmező a vizsga díját megfizette.

10. § (1) A vizsga díjköteles, díja 45 000 Ft.

(2) A kérelmezőnek a vizsga díját a Jogakadémia által meghatározott és a képzésszervezést támogató informatikai rendszerén közzétett módon kell megfizetnie.

(3) A vizsgabizottság tagját 3 tagú vizsgabizottság esetén vizsgázónként a befizetett vizsgadíjból 15 000 Ft, 5 tagú vizsgabizottság esetén vizsgázónként 9000 Ft vizsgáztatói díj illeti meg.

(4) A jelentkezés elutasítása esetén a már befizetett vizsgadíjat – 5000 Ft adminisztrációs költség levonásával – vissza kell küldeni. A határidőben benyújtott kifogás elutasítása esetén az új jelentkezésre nyitva álló határidőt a kifogás elutasításáról szóló értesítéstől kell számítani.

11. § (1) Az írásbeli rész a 2. mellékletben meghatározott feladattípusokból áll.

(2) Az írásbeli rész megoldására a vizsgázónak 180 perc, a 16. § (1) bekezdése szerinti esetben 30 perc áll rendelkezésére.

(3) A vizsgázó a 2. melléklet 2–4. pontja szerinti feladatoknál általános papíralapú szótárt használhat. A vizsgán a jogi szakszótár használata nem megengedett.

12. § Az írásbeli rész akkor sikeres, ha a vizsgázó az írásbeli résznél elérhető összpontszám legalább 70%-át teljesíti úgy, hogy emellett valamennyi, 2. mellékletben meghatározott típusfeladatból a maximális pontszám legalább 45%-át, valamint a 2. melléklet 5. pontjában meghatározott részfeladatból a maximális pontszám legalább 80%-át eléri.

13. § (1) Az írásbeli rész során a vizsgát vizsgabiztos felügyeli. Vizsgabiztos a Jogakadémia által kijelölt személy lehet.

(2) A vizsgabiztos jogosult a vizsgából kizárni a vizsgázót, ha a vizsga menetével összeegyeztethetetlen magatartást tanúsít. Ennek tényét és okait a vizsgabiztos jegyzőkönyvben rögzíti. A kizárás ellen a vizsgázó a jegyzőkönyv kézhezvételétől számított 5 napon belül kifogással élhet. A kifogásról a miniszter dönt, annak beérkezésétől számított 15 napon belül.

14. § Az írásbeli feladatlapot a vizsgabiztos zárt borítékban vagy elektronikus úton haladéktalanul továbbítja a nyelvi lektornak, aki azt a kézhezvételtől számított 15 napon belül kijavítja, és indokolt véleményével visszaküldi a Jogakadémiának. A Jogakadémia elektronikus úton történt jelentkezés esetén elektronikus úton, postai úton történt jelentkezés esetén postai úton haladéktalanul értesíti a vizsgázót az írásbeli rész eredményéről.

15. § (1) Sikeres írásbeli rész esetén a Jogakadémia a szóbeli rész időpontját az írásbeli rész megtartásától számított 45 napon belüli időpontra tűzi ki.

(2) A vizsgázó egy alkalommal – a szóbeli rész időpontja előtt legalább 8 nappal –, 7500 Ft halasztási díj megfizetése mellett kérheti a szóbeli rész elhalasztását a szóbeli rész időpontjától számított legfeljebb három hónappal. Ha a vizsgázó a szóbeli rész időpontjától számított három hónap alatt a szóbeli részt nem teszi le, az írásbeli részt meg kell ismételnie.

16. § (1) Mentesül a vizsga írásbeli része alól – a 2. melléklet 5. pontja szerinti feladatok kivételével –, aki jogi szakmai nyelvi anyaggal bővített „C1 szintű” kétnyelvű komplex típusú államilag elismert nyelvvizsgával rendelkezik.

(2) A jogi szakmai nyelvi anyaggal bővített „C1 szintű” kétnyelvű komplex típusú nyelvvizsga kizárólag akkor vehető figyelembe, ha annak kiállítására a vizsgára való jelentkezést megelőző négy éven belül került sor.

17. § (1) A szóbeli részt a vizsgabizottság folytatja le. A szóbeli rész 45 perc időtartamú.

(2) A szóbeli rész hang- és videókapcsolat folyamatos fenntartására alkalmas távközlési eszköz (a továbbiakban: távközlési eszköz) igénybevételével is lefolytatható, feltéve, hogy a vizsgabizottság egy tagja és a vizsgázó egyidejűleg személyesen egy helyen tartózkodik.

18. § (1) A szóbeli rész bevezető részből, szituációs párbeszédből, közjegyzői hatáskörrel kapcsolatos kérdésekből és egy jogintézménnyel kapcsolatos prezentációból áll.

(2) A szóbeli részen a vizsgázóhoz a közjegyzői hatáskörrel kapcsolatos kérdések között legalább három-három kérdést kell intézni az ügyleti okirat és ténytanúsítvány témaköréből, illetve legalább hat kérdést kell feltenni a többi témakörből.

(3) Ha nincs olyan közjegyző vagy közjegyzőhelyettes, aki az adott idegen nyelvből korábban nyelvi jogosítványt szerzett, akkor az elnök szükség esetén a nyelvi lektor segítségével kommunikál a kérelmezővel.

19. § (1) A szóbeli rész a beszédkészség, nyelvhelyesség és a szaknyelvi tudás – ideértve a szakmai ismereteket is – mérésén alapul, az alábbiak szerint:

(2) A szóbeli rész akkor sikeres, ha a vizsgázó az elérhető összpontszám legalább 70%-át teljesíti.

20. § (1) A vizsgabizottság a szóbeli részt akkor is sikertelennek minősítheti, ha a vizsgázó súlyos tárgyi tévedést ejt.

(2) Súlyos tárgyi tévedés különösen:

21. § (1) A szóbeli részről vizsgázónként külön jegyzőkönyvet kell készíteni, és ebben fel kell tüntetni

(2) A jegyzőkönyvet a vizsgabizottság elnöke és tagjai aláírják.

(3) Ha a szóbeli rész távközlési eszköz igénybevételével kerül lefolytatásra, a jegyzőkönyvet a vizsgabizottság távközlési eszköz igénybevételével részt vevő tagja

22. § (1) A vizsgabizottság a pontozás során figyelemmel van a nyelvi lektornak az írásbeli és a szóbeli rész alapján a jelölt szakmai nyelvtudásáról kialakított véleményére. A vizsgabizottság a nyelvi lektor véleményének meghallgatása után a vizsgázó által elért pontszámok alapján dönt a vizsga teljesítéséről.

(2) Sikertelen vizsga esetén a Jogakadémia értesítést küld elektronikus úton történt jelentkezés esetén elektronikus úton, postai úton történt jelentkezés esetén postai úton a vizsgázó részére.

23. § (1) A Jogakadémia a vizsga eredménye alapján a sikeres vizsgát követő három munkanapon belül felterjeszti a jegyzőkönyvet, és javaslatot tesz a nyelvi jogosítvány kiadása kérdésében a miniszternek, aki a javaslatra, valamint a 16. §-ban foglaltakra tekintettel a felterjesztéstől számított tíz munkanapon belül dönt a nyelvi jogosítvány kiadásáról, és erről értesíti a vizsgázót.

(2) Az idegennyelvi jogosultság megszerzéséről a miniszter a 3. melléklet szerinti tartalommal adja ki a nyelvi jogosítványt.

(3) Ha a közjegyzőhelyettes sikeres vizsgát tett, és az őt alkalmazó közjegyző nem rendelkezik nyelvi jogosítvánnyal, úgy a nyelvi jogosítvány a vizsga teljesítését követő három éven belül – a Jogakadémiánál való kezdeményezése alapján – adható ki a részére, feltéve, hogy ezen időszak alatt a közjegyzőhelyettes olyan közjegyző alkalmazásába kerül, aki az adott idegen nyelvből nyelvi jogosítvánnyal rendelkezik, vagy közjegyzővé kinevezik.

(4) Közjegyzőhelyettes vizsgázó esetén a nyelvi jogosítványt a miniszter – a Kjtv. 114. § (5) bekezdésére is figyelemmel – az arra való utalással adja ki, hogy a közjegyzőhelyettes jövőbeni közjegyzői kinevezése esetére ugyanazon nyelvi jogosítvány alapján feljogosítja a vizsgázót az adott idegen nyelven idegen nyelvű közjegyzői okiratok készítésére.

24. § Sikertelen vizsga esetén a vizsgázó az erről szóló értesítés kézbesítésétől számított hat hónapon túl jelentkezhet újabb vizsgára az adott nyelvből.

25. § Ha a közjegyzőhelyettes nyelvi jogosítványát a miniszter a Kjtv. 114. § (6) bekezdés b) pontja alapján vonta vissza, a visszavonástól számított 3 éven belül a miniszter a közjegyzőhelyettes, illetve a kinevezett közjegyző kérelmére a nyelvi jogosítványt nyelvi jogosítvány megszerzésére irányuló vizsga letétele nélkül adja ki, feltéve, hogy a közjegyzőhelyettest alkalmazó közjegyző az adott idegen nyelvre a kérelem benyújtásakor nyelvi jogosítvánnyal rendelkezik, vagy a közjegyzőhelyettest a visszavonástól számított 3 éven belül nevezik ki közjegyzővé.

26. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 31. napon lép hatályba.