2025. évi L. törvény

1. § A menekültügyi hatóság a menedékjogi kérelmeket az e Fejezetben foglalt eltérésekkel bírálja el.

2. § (1) Menedékjogi kérelem benyújtására irányuló szándéknyilatkozat (a továbbiakban: szándéknyilatkozat) személyes benyújtásával a külföldi tájékoztatja a menekültügyi hatóságot, hogy menedékjog iránti kérelem benyújtása céljából Magyarországra kíván beutazni.

(2) Szándéknyilatkozatot a menekültügyi hatóság részére címzett beadványként a menekültügyi hatóság által meghatározott és közzétett tartalommal lehet benyújtani. Szándéknyilatkozatot a külpolitikáért felelős miniszter rendeletében meghatározott, Magyarországnak a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény 3. § (1) bekezdés a) pontja szerinti diplomáciai képviseletén (a továbbiakban: nagykövetség) lehet benyújtani.

(3) A menekültügyi hatóság a szándéknyilatkozatot megvizsgálja, ennek keretében a külföldit távmeghallgatás keretében a nagykövetségen meghallgathatja.

(4) A menekültügyi hatóság 60 napon belül tájékoztatja a nagykövetséget a menedékjogi kérelem benyújtása céljából kiállított, Magyarországra történő egyszeri utazásra jogosító úti okmány (a továbbiakban: utazási okmány) kiadása érdekében.

(5) Ha a szándéknyilatkozat alapján a menekültügyi hatóság nem tesz javaslatot utazási okmány kiadására, erről a külföldit a nagykövetség útján tájékoztatja.

3. § A menekültügyi hatóság 2. § (4) bekezdése szerinti tájékoztatása alapján Magyarország nagykövetsége 30 napig érvényes utazási okmányt állít ki, ha a külföldi Magyarországra történő belépésre jogosító engedéllyel nem rendelkezik.

4. § (1) Menedékjogi kérelmet – az 5. § kivételével – a 2. § és a 3. § szerint lefolytatott eljárásokat követően lehet benyújtani.

(2) Az utazási okmánnyal rendelkező külföldi menedékjogi kérelme előterjesztésének szándékát az országba történő belépéskor haladéktalanul jelzi a határrendészeti szerv részére.

(3) A határrendészeti szerv a külföldit legkésőbb 24 órán belül a menekültügyi hatóság elé állítja.

(4) A menedékjogi kérelmet előterjesztő külföldi a menedékjogról szóló törvény szerinti jogait menedékjogi kérelmének a menekültügyi hatóság előtti előterjesztése időpontjától gyakorolhatja.

(5) Az elismerését kérő számára a menekültügyi hatóság végzéssel szálláshelyet jelölhet ki zárt befogadó intézményben. Ha a kérelem benyújtásától számított négy hét eltelt, és a menekültügyi őrizet elrendelésének feltételei nem állnak fenn, a menekültügyi hatóság a menekültügyi eljárás általános szabályai szerint határozza meg a szálláshelyet.

5. § (1) A menedékjogi kérelem benyújtásának nem feltétele a 2. § szerinti szándéknyilatkozat benyújtása

(2) A Magyarország államhatárát jogellenesen átlépő külföldit – ha a menedékjogi kérelem benyújtásának a szándékát a rendőrség előtt jelzi – a rendőrség a határátlépés helye szerinti szomszédos országban található magyar nagykövetségre irányítja.

(3) Az (1) bekezdés szerinti esetben a menekültügyi hatóság a menekültügyi eljárás általános szabályai szerint jár el.

6. § A menekültügyi hatóság a menedékjogi kérelem benyújtására irányuló szándéknyilatkozattal összefüggő eljárása során a külföldiek adatait 10 évig kezeli.

7. § A menedékjogi kérelem elbírálása során nem alkalmazhatóak

8. § (1) Az e törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő menedékjogi kérelmek elbírálására az e Fejezet rendelkezéseit alkalmazni kell.

(2) Az e Fejezet szerinti rendelkezéseket 2026. december 31-ig kell alkalmazni.

9. § Felhatalmazást kap

10. § (1) E Fejezetet a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek Ukrajnából való tömeges beáramlása tényének a 2001/55/EK irányelv 5. cikke értelmében történő megállapításáról és átmeneti védelem bevezetéséről szóló, 2022. március 4-i (EU) 2022/382 tanácsi végrehajtási határozat [a továbbiakban: (EU) 2022/382 tanácsi határozat] hatályon kívül helyezéséig kell alkalmazni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti feltétel bekövetkezésének naptári napját az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg.

(3) Az Ukrajnában állandó lakóhellyel rendelkező és 2022. február 24-én vagy azt követően Ukrajnából érkező magyar állampolgár (e Fejezet alkalmazásában a továbbiakban: magyar állampolgár) tekintetében a menedékes részére nyújtott valamennyi ellátást és kedvezményt biztosítani kell, ha a magyar állampolgárság tényénél fogva kedvezőbb elbánásban nem részesül.

(4) Az (EU) 2022/382 tanácsi határozat 2. cikk (2) bekezdésével összhangban Magyarország nem alkalmazza az (EU) 2022/382 tanácsi határozat menedékesekre vonatkozó rendelkezéseit azon hontalan személyek és Ukrajnán kívüli harmadik országok állampolgárai tekintetében, akik bizonyítani tudják, hogy 2022. február 24-e előtt az ukrán joggal összhangban kiadott érvényes állandó tartózkodási engedély alapján jogszerűen tartózkodtak Ukrajnában, és akik nem tudnak biztonságos és tartós körülmények között visszatérni származási országukba vagy régiójukba.

(5) A (4) bekezdés szerinti személyek vonatkozásában az idegenrendészeti hatóság – az (EU) 2022/382 tanácsi határozat előírásaival összhangban – az általános szabályok szerint jár el.

11. § E Fejezet alkalmazásában

12. § A menedékesként elismerését kérő esetében a menekültügyi eljárást a menekültügyi hatóság az általános menekültügyi szabályok szerint folytatja le az ezen alcímben foglalt eltérésekkel.

13. § A menedékesként elismerését kérőnek bizonyítania kell, hogy megfelel a 11. § b) pont ba)–bc) alpontja szerinti valamely feltételnek. Bizonyítékként elsősorban a személyazonosságot igazoló okmány használható fel.

14. § (1) Nem kell alkalmazni a Met.

(2) A Met. 43. § (1) és (2) bekezdése szerinti rendelkezést azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a menedékesként elismerését kérőt csak szükséges esetben, a tényállás tisztázásához feltétlenül indokolt kérdések tisztázása érdekében kell személyesen meghallgatni.

(3) A menedékeskénti elismerésre irányuló eljárásban a Met. 77. § (4) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az eljárás megszüntetése kapcsán a Met. 66. § (2) bekezdés a)–f) pontját is alkalmazni kell.

15. § (1) A Met. 32/S. § (1) bekezdés c) pontja szerinti rendelkezést azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a menekültügyi hatóság a szakhatóságot csak a menedékeskénti elismerésre irányuló eljárásban hozott határozatáról tájékoztatja.

(2) A Met. 57. § (2) bekezdésétől eltérően a menedékeskénti elismerésre irányuló eljárásban a szakhatósági eljárás határideje 10 nap. A szakhatóság vezetője az ügyintézési határidőt indokolt esetben egy alkalommal legfeljebb 10 nappal meghosszabbíthatja, amelyről a menekültügyi hatóságot értesíti.

(3) Ha a szakhatóság a (2) bekezdés szerinti határidőben az állásfoglalását nem közli, a szakhatóság állásfoglalását – amely szerint az érintett személy Magyarország területén való tartózkodása nem veszélyezteti a nemzetbiztonságot – megadottnak kell tekinteni.

16. § (1) A menedékeskénti elismerésre irányuló eljárásban a kérelmet személyesen kell benyújtani, azzal, hogy a kérelem adattartalmát a menekültügyi hatóság által fenntartott elektronikus felületen is közölni lehet a menekültügyi hatósággal.

(2) Az (1) bekezdés szerint a menekültügyi hatósággal közölt adatokat a menekültügyi hatóság az előtte személyesen megjelenő külföldi adataival összeveti, a kérelmet ezt követően kell benyújtottnak tekinteni.

(3) Ha a menedékeskénti elismerésre irányuló eljárásban a menedékeskénti elismerését kérő a menekültügyi hatóság által fenntartott elektronikus felületen a menekültügyi hatósággal közli az adatait, a személyes megjelenési kötelezettségnek a kormányablakban is eleget tehet. Ebben az esetben a kormányablak az előtte személyesen megjelenő külföldi adatait az elektronikus felületen rögzített adatokkal történő összevetéssel ellenőrzi.

(4) Ha a (3) bekezdés szerinti ellenőrzés alkalmával a menedékeskénti elismerést kérő személyazonossága tekintetében nem merül fel kétség, a kormányablak a kérelem benyújtásához szükséges biometrikus adatokat rögzíti. A kérelmet ezt követően kell benyújtottnak tekinteni.

(5) A (4) bekezdés szerinti biometrikus adatok rögzítése során a kormányablak a menekültügyi eljárás általános szabályai szerint jár el.

(6) A menedékeskénti elismerésre irányuló eljárásban, ha az érintett kérelmének a menekültügyi hatóság helyt ad, a menekültügyi hatóság határozathozatal mellőzésével a menedékeskénti elismerés tényét rögzíti a menekültügyi nyilvántartásban, amelynek közlése a menedékes jogállást tanúsító okmány átadásával vagy kézbesítésével történik.

17. § A menedékes részére kijelölt tartózkodási helyről a menekültügyi hatóság a menedékes kérelmére hatósági bizonyítványt állít ki.

18. § A menedékes, a menedékesként elismerését kérő befogadási feltételeire az általános menekültügyi szabályokat az ezen alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

19. § A menedékesként elismerését kérőt és a menedékest jogszabályban meghatározott egészségügyi ellátás illeti meg.

20. § (1) A menedékes vagy a menedékesként elismerését kérő Magyarország területén engedélymentesen jogosult munkát vállalni, ideértve a munkaerő-kölcsönzés útján történő foglalkoztatást is.

(2) A menedékes vagy a menedékesként elismerését kérő foglalkoztatásának bejelentésére a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény 88. alcímének rendelkezései megfelelően alkalmazandók.

21. § (1) A menedékes a foglalkoztatásba és a közfoglalkoztatásba bevonható.

(2) Ha jogszabály a támogatás vagy juttatás feltételeként előírja felajánlott munkahely elfogadásának kötelezettségét, a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) és a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény megfelelő munkahely megállapítására vonatkozó szabályait kell alkalmazni azzal, hogy nem köteles a foglalkoztatásba bevonható személy a számára felajánlott munkahelyet elfogadni, ha

22. § (1) A menedékes rendszeres létfenntartási támogatásban részesíthető.

(2) Az (1) bekezdés szerinti támogatás feltételeit, megállapításának módját és a támogatás összegét a Kormány rendeletben állapítja meg.

23. § Ha a menedékes kiskorú ellátásáról gondoskodik, a kiskorú elhelyezése céljából az általános szabályok szerint jogosult igénybe venni a bölcsődei ellátást, az óvodai gondozást, nevelést, ellátást és a Biztos Kezdet Gyerekház szolgáltatásait.

24. § Ha a menedékes, a menedékesként elismerését kérő vagy a magyar állampolgár nem magyar állampolgárságú gyermek, tanuló ellátásáról gondoskodik, kérelme alapján a gyermek, tanuló jogosult igénybe venni a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 21/A. §-a szerinti intézményi gyermekétkeztetést azzal, hogy számára az ingyenes vagy kedvezményes intézményi gyermekétkeztetést a Gyvt. 21/B. § (1) bekezdés a) pont ab)–ad) alpontja, (2) bekezdés b) és c) pontja, valamint a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról szóló kormányrendeletben foglaltak alapján kell biztosítani.

25. § (1) A menedékes, a menedékesként elismerést kérő, az ideiglenes védelemre jogosult, illetve a magyar állampolgár ideiglenes ellátásának, elhelyezésének és lakhatásának támogatására az állam támogatást nyújthat.

(2) Az (1) bekezdés szerinti támogatás formáját, feltételeit és összegét a Kormány rendeletben állapítja meg.

26. § A menedékes, a menedékesként elismerést kérő, az ideiglenes védelemre jogosult és a magyar állampolgár elhelyezése után járó támogatásokra vonatkozó szabályok nem alkalmazhatók, ha a szállásadó részükre önkéntes felajánlás alapján nyújt szálláshelyet.

27. § (1) Ha az állam a menedékes és a magyar állampolgár munkavállalók lakhatását a munkaadón keresztül támogatja, a támogatási kérelem ügyében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal kezeli a támogatás megállapításához szükséges, a támogatás iránti kérelemmel összefüggő, az Flt. 57/A. § (1) bekezdése szerinti adatokat.

(2) Az (1) bekezdés szerinti támogatás mentes a közterhek alól.

28. § Jogszabályban meghatározott esetben a karitatív feladatokat ellátó egyesület által kapott, az elszállásolt menedékes, menedékesként elismerést kérő, ideiglenes védelemre jogosult, illetve magyar állampolgár szállása és ellátása utáni egyedi támogatása – az általános forgalmi adó kivételével – mentes a közterhek alól.

29. § (1) Ha a szálláshelyen tartózkodó ideiglenes védelemre jogosultat, menedékest vagy magyar állampolgárt a szállásadó távozásra szólítja fel, és a felszólításnak az érintett nem tesz eleget, a szállásadó értesíti a rendőrséget.

(2) Az (1) bekezdés szerinti értesítést követően a rendőrség az ideiglenes védelemre jogosultat vagy a menedékest a helyi védelmi bizottság által megjelölt helyszínre elszállítja, a magyar állampolgárt a szálláshely elhagyására kötelezi.

30. § (1) Ha az ideiglenes védelemre jogosult, menedékes vagy magyar állampolgár birtokában olyan ingó dolog van, amelyet a szálláshelyről nem tud magával vinni, a dolog elszállítására a rendőrség nem köteles.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a megbízás nélküli ügyvitel szabályai érvényesülnek.

31. § (1) Az Ukrajnából érkezők magyarországi ellátásának gyors biztosítása érdekében az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv (a továbbiakban: rendőrség) kezeli azon, az Ukrajnában kialakult fegyveres konfliktus elől menekülő harmadik országbeli állampolgárok adatait, akik

(2) A rendőrség az (1) bekezdés szerinti személyek következő adatait kezeli, amennyiben azok rendelkezésre állnak:

(3) A rendőrség a (2) bekezdés szerinti adatokat a belépéstől számított egy évig kezeli.

(4) A rendőrség a (2) bekezdés szerinti adatokat menekültügyi, illetve idegenrendészeti hatósági feladatai ellátása érdekében az idegenrendészeti szerv részére továbbítja.

32. § (1) Az ukrán hatóság által kiállított, 2022. február 24. napját követően lejárt vagy lejáró útlevelet az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel, valamint ezek magyarországi következményeinek az elhárítása és kezelése érdekében veszélyhelyzet kihirdetéséről és egyes veszélyhelyzeti szabályokról szóló 424/2022. (X. 28.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet (a továbbiakban: veszélyhelyzet) megszűnését követően is érvényesnek kell tekinteni a Kormány rendeletében meghatározott időpontig.

(2) Az (1) bekezdés nem alkalmazható a magyar állampolgárság megszerzésére irányuló eljárások, valamint az állampolgársági eskü vagy fogadalom esetében.

33. § (1) Az e törvény hatálybalépése előtt benyújtott, véglegesen el nem bírált menedékeskénti elismerés iránti kérelemmel kapcsolatos eljárásban e Fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) Az e törvény hatálybalépése előtt kiadott menedékes személyazonosságát és tartózkodási jogát igazoló okmány az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott érvényességi idő lejártáig az abban foglaltak szerinti tartózkodásra jogosít.

34. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza

35. § Az Európai Unió Bírósága által a C-123/22. számú Bizottság kontra Magyarország ügyben 2024. június 13-án kihirdetett ítélet tekintetében a hatáskörrel rendelkező döntéshozó jogosult az ítélettel kapcsolatos valamennyi tény és jogi körülmény mérlegelése alapján dönteni a bírság közvetlen vagy a fizetési kötelezettség Európai Bizottság általi beszámítással történő teljesítéséről, és a közvetlen teljesítés időpontjáról.

36. § (1) E Fejezet rendelkezéseit 2026. december 31. napjáig kell alkalmazni.

(2) E Fejezet alkalmazásában

37. § (1) Stratégiai társaság esetén – ha a szerződés megkötése, az egyoldalú jognyilatkozat megtétele vagy a társaság határozata (e Fejezet alkalmazásában a továbbiakban együtt: jogügylet) a (2)–(4) bekezdésben foglaltakat eredményezi – a belgazdaságért felelős miniszterhez tett bejelentés szükséges a létrejött jogügyletekkel összefüggésben:

(2) A 36. § (2) bekezdés 3. pontjában megjelölt ágazatokban fennáll a bejelentési kötelezettség, ha a befektetés összértéke eléri vagy meghaladja a 350 000 000 forintot és

(3) A bejelentési kötelezettség akkor is fennáll, ha a 36. § (2) bekezdés 2. pont b) alpontja szerinti külföldi befektető a tulajdonszerzés, a kötvény tulajdonjogának megszerzése, illetve a haszonélvezeti jog megszerzése következtében a stratégiai társaságban 10%-os, 20%-os vagy 50%-os részesedést szerez, vagy ha a 36. § (2) bekezdés 2. pont b) alpontja szerinti külföldi befektető a tulajdonszerzésével, a kötvény tulajdonjogának megszerzésével, illetve a haszonélvezeti jog megszerzésével a stratégiai társaságban – a nyilvánosan működő részvénytársaság kivételével – a külföldi befektetők együttes részesedése meghaladja a 25%-ot.

(4) A belgazdaságért felelős miniszterhez tett bejelentés és a bejelentés tudomásulvétele szükséges a stratégiai társaság tevékenysége folytatásához nélkülözhetetlen infrastruktúrák, berendezések és eszközök átruházása, használati vagy működtetési jogának átengedése vagy ilyen vagyontárgyak biztosítékba adása (a továbbiakban együtt: üzemeltetési jog) esetén is, ha az üzemeltetési jogot külföldi befektető vagy olyan jogi személy vagy szervezet szerzi meg, amelyben a külföldi befektető közvetlenül vagy közvetetten a Ptk. szerinti többségi befolyással rendelkezik.

(5) E Fejezet rendelkezései nem alkalmazhatók, ha közvetlenül a külföldi székhelyű jogi személy vagy egyéb szervezet tekintetében létrejött, (1) bekezdés szerinti jogügylet egyidejűleg a külföldi székhelyű jogi személynek vagy egyéb szervezetnek olyan, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerinti alárendelt, kapcsolt vállalkozása tekintetében eredményezi közvetve a (2)–(4) bekezdésben foglaltakat, amely alárendelt kapcsolt vállalkozás stratégiai társaságnak minősül.

38. § (1) A belgazdaságért felelős miniszter az e § szerinti eljárást magyar nyelvű vagy magyar nyelvű hiteles fordítású bejelentés alapján folytatja le. A bejelentési kötelezettség megsértése esetén az eljárás lefolytatásának utólagos bejelentés alapján vagy hivatalból is helye van.

(2) A bejelentést

(3) A bejelentést

(4) A belgazdaságért felelős miniszter előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező.

(5) A bejelentő által aláírt és a jogi képviselő által – a jogi képviselő tevékenysége során használandó, törvényben előírt – elektronikus aláírással ellátott bejelentést elektronikus úton a belgazdaságért felelős miniszternek címezve kell benyújtani.

(6) A bejelentési kötelezettség nem érinti a más jogszabályban meghatározott, a tulajdonszerzéssel, haszonélvezeti jog megszerzésével, kötvény tulajdonjogának megszerzésével, üzemeltetési jog megszerzésével összefüggő bejelentési vagy engedélyezési kötelezettséget.

39. § (1) A bejelentésnek tartalmaznia kell

(2) A bejelentéshez elektronikus úton mellékelni kell

40. § A bejelentéssel összefüggésben a belgazdaságért felelős miniszter a bejelentő jogi képviselőjével, szükség esetén a bejelentővel a bejelentésben megjelölt elérhetőségen elektronikus úton tart kapcsolatot. Ha a bejelentésben megjelölt elérhetőségen sem a jogi képviselő, sem a bejelentő nem elérhető, ennek következménye a bejelentőt terheli.

41. § A bejelentés megérkezéséről a belgazdaságért felelős miniszter haladéktalanul, de legfeljebb nyolc napon belül elektronikus úton írásbeli értesítést küld, amely tartalmazza

42. § (1) A belgazdaságért felelős miniszter a bejelentés megérkezését követően haladéktalanul megvizsgálja, hogy

(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti vizsgálat alapján a belgazdaságért felelős miniszter a bejelentésben és mellékleteiben meg nem adott további adatok és információk közlését, illetve a bejelentéshez nem mellékelt további iratok eredeti vagy hiteles másolati példányának – idegen nyelvű irat esetén magyar nyelvű hiteles fordításával együttes – benyújtására hívhatja fel a bejelentőt, legalább 3 napos, legfeljebb 10 napos vagy a bejelentőtől eltérő természetes személyt, jogi személyt vagy egyéb szervezetet legfeljebb 20 napos határidő tűzésével.

(3) A (2) bekezdés szerinti felhívás eredménytelensége esetén a belgazdaságért felelős miniszter a benyújtott iratok alapján vizsgálja meg a bejelentést.

43. § (1) A belgazdaságért felelős miniszter legkésőbb a bejelentés megérkezésétől számított 30 munkanapon – vagy a (3) bekezdés szerinti esetben az ott meghatározott határidőn – belül, ha a 42. § (1) bekezdés b)–e) pontjában meghatározott körülmény

(2) A 45. §-ban foglalt esetben – az (1) bekezdéstől eltérően – a belgazdaságért felelős miniszter legkésőbb a 45. § (4) bekezdése szerinti tájékoztatás bejelentő részére történő megküldésének napjától számított hetvenöt munkanapon – vagy a (3) bekezdés szerinti esetben az ott meghatározott határidőn – belül,

(3) Különösen indokolt esetben a belgazdaságért felelős miniszter az (1) bekezdés és a (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti ellenőrzés időtartamát legfeljebb tizenöt nappal meghosszabbíthatja, amelyről a bejelentőt – a tizenöt napos határidő letelte előtt – írásban értesíti.

44. § (1) A belgazdaságért felelős miniszter a tiltó döntést köteles megindokolni. Az indokolásban meg kell jelölni, hogy a tulajdonszerzés, a kötvény tulajdonjogának megszerzése, a haszonélvezeti jog megszerzése, az üzemeltetési jog megszerzése által a 42. § (1) bekezdés b) pontja szerinti mely érdek sérül vagy veszélyeztetett, illetve a 42. § (1) bekezdés mely pontjába való ütközést állapított meg. Az indokolásban fel kell hívni a kérelmező figyelmét a tiltó döntés elleni jogorvoslat e Fejezet szerinti szabályaira.

(2) A tiltó döntés indokolása minősített adatot nem tartalmazhat.

45. § (1) Ha a 37. § (1) bekezdés a) pontja szerinti, valamint a 37. § (2) és (3) bekezdésében foglalt eredménnyel járó adásvételi jogügylet az 1. mellékletben foglalt táblázat 21. sorában meghatározott ágazaton belül a 35.12 Villamosenergia-termelés megújuló forrásból TEÁOR’25 kódú – fő vagy további tevékenységi körként – bejegyzett, naperőműre vonatkozó tevékenységgel rendelkező stratégiai társaság tekintetében jött létre, a jogügylet tudomásulvétele iránti bejelentés elbírálására a (2)–(8) bekezdésben foglalt rendelkezéseket is alkalmazni kell.

(2) Az (1) bekezdés szerinti jogügyletek tekintetében a magyar államot minden más jogosultat megelőző elővásárlási jog illeti meg, amelyet a (4) bekezdés szerinti tájékoztatás bejelentő részére történő megküldésének napjától számított 90 munkanapos jogvesztő határidőn belül a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MNV Zrt.) útján gyakorol.

(3) Az (1) bekezdés szerinti jogügyletek esetében a 39. § (1) bekezdésében foglaltakon túl a bejelentésnek tartalmaznia kell az arra való utalást, hogy a bejelentés az (1) bekezdés hatálya alá tartozik.

(4) Ha a belgazdaságért felelős miniszter a bejelentés megvizsgálása során megállapítja, hogy a bejelentett jogügylet tekintetében fennáll az e Fejezet szerinti bejelentési kötelezettség és a jogügylet az (1) bekezdés szerinti adásvételi jogügyletnek minősül, továbbá a 39. § (2) bekezdése szerinti mellékletek – ideértve az elővásárlási jog gyakorlásától függő hatállyal megkötött adásvételi szerződést is – hiánytalanul rendelkezésre állnak, akkor a belgazdaságért felelős miniszter tájékoztatja a bejelentőt arról, hogy a jogügylet az (1) bekezdés szerinti adásvételi jogügyletnek minősül, és így a magyar államot a (2) bekezdés szerinti elővásárlási jog illeti meg.

(5) A belgazdaságért felelős miniszter a bejelentő (4) bekezdés szerinti tájékoztatásával egyidejűleg megküldi a bejelentés során kapott dokumentációt – 30 munkanapos válaszadási határidővel – az energiapolitikáért felelős miniszternek, aki a jogügyletet megvizsgálja arra vonatkozóan, hogy a (2) bekezdés szerinti elővásárlási jog gyakorlása indokolt-e.

(6) Az energiapolitikáért felelős miniszter válaszában az elővásárlási jog gyakorlására vagy gyakorlásának mellőzésére irányuló javaslatot tesz, és erről az (5) bekezdés szerinti határidőn belül tájékoztatja a belgazdaságért felelős minisztert és egyidejűleg az MNV Zrt.-t, az MNV Zrt. részére megküldött, elővásárlási jog gyakorlására irányuló javaslatához csatolva az elővásárlási jog gyakorlásához szükséges dokumentációt is.

(7) Ha a belgazdaságért felelős miniszterhez az elővásárlási jog gyakorlására irányuló javaslat érkezik, a belgazdaságért felelős miniszter a jogügylet tudomásulvétele iránti bejelentéssel összefüggő eljárását megszünteti arra való kifejezett hivatkozással, hogy az energiapolitikáért felelős miniszter álláspontja szerint indokolt az elővásárlási jog gyakorlása.

(8) Ha az energiapolitikáért felelős miniszter az (5) bekezdés szerinti határidőn belül a bejelentett jogügylet tekintetében az elővásárlási jog gyakorlásának mellőzésére irányuló javaslatot tesz, vagy az (5) bekezdés szerinti határidőn belül nem tesz az elővásárlási jog gyakorlásával kapcsolatos állásfoglalást, akkor a belgazdaságért felelős miniszter érdemben elbírálja a bejelentést.

(9) Az (1)–(8) bekezdésben foglalt rendelkezések nem alkalmazhatók a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 3. § 24. pontja szerinti háztartási méretű kiserőműnek minősülő naperőművek esetében.

46. § (1) A bejelentő a tiltó döntést az eljárás lényeges szabályainak megsértése miatt, valamint a 44. § szerinti minősítéssel összefüggésben közigazgatási peres eljárásban megtámadhatja. Az eljárásra a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes.

(2) Az eljárásban a jogi képviselet kötelező.

(3) A kérelemről a bíróság a kérelem beérkezését követő 30 napon belül dönt. Ha a bíróság a jogsértést megállapítja, a határozatot megsemmisíti, és a belgazdaságért felelős minisztert új eljárásra kötelezi.

(4) A belgazdaságért felelős miniszter a bejelentő személyes adatait az eljárás során, valamint a bejelentés ellenőrzése céljából

47. § (1) A bejelentési kötelezettség teljesítését a belgazdaságért felelős miniszter ellenőrzi.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti ellenőrzés során megállapítást nyer, hogy a bejelentésre kötelezett az e Fejezet szerinti bejelentési kötelezettségét nem teljesítette, a belgazdaságért felelős miniszter a 48. § szerint bírságot szab ki, és ha

(3) Az (1) bekezdés szerinti ellenőrzés határidejére a 43. §-t kell megfelelően alkalmazni, azzal, hogy a határidőt a bejelentés megérkezése helyett a jogügyletről való tudomásszerzéstől kell számítani.

(4) Nem folytatható hatósági ellenőrzés, illetve a jogsértés megállapítására irányuló eljárás a bejelentés elmulasztása miatt, ha a tulajdonszerzésnek, a haszonélvezeti jog megszerzésének, a kötvény tulajdonjoga megszerzésének, az üzemeltetési jog megszerzésének a belgazdaságért felelős miniszter tudomására jutásától számított 6 hónap, de legkésőbb a körülményektől számított 5 év eltelt.

48. § (1) Azt, aki a bejelentéssel összefüggő kötelezettségét megszegi – ha a cselekménye bűncselekményt nem valósít meg –, az e Fejezet szerinti érvénytelenség fennállása mellett a belgazdaságért felelős miniszter – az eset összes körülményének vizsgálatával – a tranzakció értékének kétszereséig terjedő, de

(2) A bírság megfizetésére fizetési kedvezmény nem engedélyezhető.

49. § A bejelentésre – az e Fejezetben foglalt eltérésekkel – megfelelően alkalmazni kell az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvénynek a nyelvhasználatra és a tolmács igénybevételére, a megkeresésre, az adatkezelésre, a kapcsolattartás általános szabályaira, a képviseletre, az iratra, a határidő számítására, a kérelemre, az igazolási kérelemre, a kézbesítettnek tekintettséggel szembeni kifogásra, továbbá a költségmentességre vonatkozó rendelkezéseit, azzal, hogy ahol az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény ügyfelet említ, azon e Fejezet alkalmazásában bejelentőt kell érteni.

50. § (1) A bejelentés tudomásulvételéről szóló visszaigazolásokról, valamint a tiltó döntésekről a belgazdaságért felelős miniszter nyilvántartást vezet.

(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásban rögzített adatokat a 46. § (4) bekezdésében megjelölt határidő elteltével törölni kell.

51. § A belgazdaságért felelős miniszter a 42. § (1) bekezdésében és a 47. § (1) bekezdésében meghatározott feladata ellátása során megkereséssel fordulhat bármely állami szervhez, amely a megkeresést 5 napon belül köteles teljesíteni.

52. § (1) A 37. § (1) bekezdés a)–c) pontja és a 37. § (2) és (3) bekezdése szerinti esetben a stratégiai társaság részvénykönyvébe, illetve tagjegyzékébe való bejegyzésre irányuló kérelmet a bejelentés tudomásulvétele visszaigazolásának birtokában lehet benyújtani. A bejelentés tudomásulvétele visszaigazolásának hiányában vagy ha a belgazdaságért felelős miniszter tiltó döntést hozott, a szerző fél a részvénykönyvbe nem jegyezhető be, illetve a tagjegyzékben nem tüntethető fel, a jogügylet tárgyát képező részesedések alapján a stratégiai társaságban semmilyen jogot nem gyakorolhat.

(2) A stratégiai társaság a 37. § (1) bekezdésében megjelölt jogügylettel összefüggő, a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) szerinti változásbejegyzési eljárásban, a 37. § (1) bekezdés c) pontja esetén a cégbejegyzési eljárásban köteles a cégbejegyzési, változásbejegyzési kérelemhez teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatot csatolni arról, hogy stratégiai társaságnak minősül, továbbá köteles csatolni a bejelentés tudomásulvételének visszaigazolását. E bekezdés szerinti esetben a Ctv. 50. § (5) bekezdésében és a Ctv. 57. § (3) bekezdésében meghatározott kérelembenyújtási határidő a bejelentés belgazdaságért felelős miniszter általi tudomásulvétele visszaigazolásának kézhezvételét követő naptól kezdődik.

(3) A stratégiai társaság, valamint az érintett társaság tekintetében a cégnyilvántartásba a bejelentés tudomásulvétele visszaigazolásának hiányával vagy a belgazdaságért felelős miniszter tiltó döntése ellenére bejegyzett adatot – ideértve azt az esetet is, ha a tiltó döntés meghozatalára az adat bejegyzését követően, utólagos bejelentés alapján vagy hivatalból indított vizsgálat nyomán, a 47. § (4) bekezdésében megjelölt határidőn belül kerül sor – a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárás keretében törli.

53. § (1) Semmis az a szerződés, egyoldalú jognyilatkozat vagy a társaság határozata,

(2) Az (1) bekezdés a) pontja esetén a szerződés, egyoldalú jognyilatkozat vagy a társaság határozata a meghozatalának időpontjára visszamenő hatállyal érvényessé válik, ha a 47. § szerinti vizsgálat eredményeként a belgazdaságért felelős miniszter megállapítja, hogy a szerződés, egyoldalú jognyilatkozat vagy a társaság határozata meghozatalát nem tiltotta volna meg, ezáltal az érvénytelenség okát határozatával utólag kiküszöböli.

(3) Az érvénytelenség okának utólagos kiküszöbölése esetén a felek úgy kötelesek eljárni, mintha a szerződés, egyoldalú jognyilatkozat vagy a társaság határozata a meghozatalának időpontjától érvényes lett volna.

54. § (1) A belgazdaságért felelős miniszter a bejelentési kötelezettség 47. § szerinti utólagos vizsgálata során a jogügylet létrejöttének időpontjában hatályos szabályok betartását vizsgálja.

(2) Az 53. § (1) bekezdés a) pontja szerinti jogkövetkezmény megállapítása szempontjából a jogügylet létrejöttének időpontjában hatályos szabályozás irányadó.

55. § E Fejezet alkalmazásában

56. § A Gazdasági Versenyhivatal a gazdasági hatékonyságot és a társadalmi felemelkedést szolgáló piaci verseny ösztönzése, a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 11. és 21. §-a, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződés 101. és 102. cikke szerinti tilalmakba ütköző magatartások feltárásának elősegítése, valamint a fogyasztók védelme érdekében a fogyasztóknak megvételre kínált egyes termékek napi áráról nyilvános árfigyelő rendszert (a továbbiakban: árfigyelő rendszer) működtet.

57. § (1) Az árfigyelő rendszer nyilvántartja

(2) Az árfigyelő rendszer a termék napi árát, korábbi árát és törzsvásárlói árát kereskedőnként és üzletenként tartja nyilván.

(3) A napi ár megállapítása során nem lehet figyelembe venni azt a bruttó kiskereskedelmi árat, amelynek alkalmazására az adott termék esetében minőségmegőrzési vagy fogyaszthatósági idejének 72 órán belüli lejárata miatt került sor.

(4) Az árfigyelő rendszerből

(5) A Gazdasági Versenyhivatal az árfigyelő rendszer archivált adataihoz törvényben meghatározott feladatai ellátása érdekében

(6) Az archivált adatokat az archiválástól számított tíz év elteltével törölni kell.

58. § Az árfigyelő rendszerbe tartozó termékkategóriák felsorolását, az egyes termékkategóriákba tartozó, bejelentési kötelezettséggel érintett termékek körét, valamint a termékhez tartozó ártípust a miniszter rendelete tartalmazza.

59. § Az árfigyelő rendszerbe adatszolgáltatásra kötelezett a kereskedő, ha a tárgyévet megelőző lezárt üzleti évben a kereskedelemről szóló törvény szerinti kereskedelmi tevékenységből származó, konszolidált nettó árbevétele meghaladja a 100 000 000 000 forintot.

60. § (1) Az adatszolgáltatásra az 59. § alapján kötelezett kereskedő napi adatszolgáltatási kötelezettségének első alkalommal a tárgyévet megelőző lezárt üzleti évre vonatkozó – könyvvizsgálói záradékot is tartalmazó – éves beszámolójának, összevont (konszolidált) éves beszámolót készítő kereskedő esetén az összevont (konszolidált) éves beszámolójának a céginformációs szolgálat honlapján történő közzétételét követő tizenöt napon belül köteles eleget tenni.

(2) Az adatszolgáltatásra az 59. § alapján kötelezett kereskedő az általa forgalmazott termék napi árát az (1) bekezdés szerinti időpontot megelőző egy évre visszamenőleg a tárgyévet megelőző lezárt üzleti évre vonatkozó – könyvvizsgálói záradékot is tartalmazó – éves beszámolójának, illetve összevont (konszolidált) éves beszámolójának a céginformációs szolgálat honlapján történő közzétételét követő harminc napon belül köteles bejelenteni az árfigyelő rendszerbe.

61. § (1) Az árfigyelő rendszerbe történő adatszolgáltatás teljesítését önként vállalhatja az a kereskedő, amely az 59. § alapján nem adatszolgáltatásra kötelezett.

(2) Az árfigyelő rendszerbe történő adatszolgáltatás teljesítését önként vállaló kereskedő csatlakozási szándékát a Gazdasági Versenyhivatalnak címzett, a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló törvényben meghatározott elektronikus úton (e Fejezet alkalmazásában a továbbiakban: elektronikus úton) megküldött nyilatkozatával jelezheti.

(3) A csatlakozási szándékot tartalmazó nyilatkozatot a Gazdasági Versenyhivatal annak beérkezését követő nyolc napon belül hagyja jóvá, amelyről elektronikus úton tájékoztatja a kereskedőt.

62. § Az adatszolgáltatási kötelezettség a csatlakozási szándékot tartalmazó nyilatkozat Gazdasági Versenyhivatal általi jóváhagyását követő ötödik munkanaptól terheli az árfigyelő rendszerbe történő adatszolgáltatás teljesítését önként vállaló kereskedőt.

63. § (1) Az árfigyelő rendszerbe történő adatszolgáltatás teljesítését önként vállaló kereskedő adatszolgáltatási kötelezettsége – ha e Fejezet eltérően nem rendelkezik – az adatszolgáltatásra az 59. § szerint köteles kereskedő adatszolgáltatási kötelezettségével azonos, az adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezményeit is ideértve.

(2) Az árfigyelő rendszerbe történő adatszolgáltatás teljesítését önként vállaló kereskedőt nem terheli a 60. § (2) bekezdése szerinti adatszolgáltatási kötelezettség, de a csatlakozási szándékot tartalmazó nyilatkozatban vállalhatja a 60. § (2) bekezdése szerinti adatszolgáltatás teljesítését. Ha az adatszolgáltatás teljesítését önként vállaló kereskedő vállalja a 60. § (2) bekezdése szerinti kötelezettség teljesítését, azt a 61. § (3) bekezdése szerinti tájékoztatás kézbesítésétől számított harminc napon belül köteles teljesíteni.

64. § (1) Az adatszolgáltatásra az 59. § alapján kötelezett kereskedő adatszolgáltatási kötelezettsége a tárgyévet megelőző lezárt üzleti évre vonatkozó – könyvvizsgálói záradékot is tartalmazó – éves beszámolójának, illetve összevont (konszolidált) éves beszámolót készítő kereskedő esetén az összevont (konszolidált) éves beszámolójának a céginformációs szolgálat honlapján történő közzétételét követő 15. napon megszűnik, ha a kereskedő az 59. § szerint már nem tartozik az adatszolgáltatásra kötelezettek körébe.

(2) Az adatszolgáltatási kötelezettség (1) bekezdés szerinti megszűnéséről a kereskedő elektronikus úton benyújtott nyilatkozatával tájékoztatja a Gazdasági Versenyhivatalt a tárgyévet megelőző lezárt üzleti évre vonatkozó – könyvvizsgálói záradékot is tartalmazó – éves beszámolójának a céginformációs szolgálat honlapján történő közzétételét követő öt munkanapon belül.

(3) A (2) bekezdés szerinti nyilatkozat tudomásulvételéről a Gazdasági Versenyhivatal elektronikus úton három napon belül tájékoztatja a kereskedőt.

(4) Az (1) bekezdés szerinti kereskedő a (2) bekezdésben meghatározott határidőn belül, a 61. § szerint nyilatkozhat adatszolgáltatási kötelezettségének fenntartásáról.

65. § (1) Az árfigyelő rendszerbe történő adatszolgáltatás teljesítését önként vállaló kereskedő a Gazdasági Versenyhivatalnak címzett nyilatkozattal, elektronikus úton bármikor jelezheti az adatszolgáltatás megszüntetésére irányuló szándékát.

(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilatkozat tudomásulvételéről a Gazdasági Versenyhivatal nyolc napon belül elektronikus úton tájékoztatja az árfigyelő rendszerbe történő adatszolgáltatás teljesítését önként vállaló kereskedőt.

(3) Az árfigyelő rendszerbe történő adatszolgáltatás teljesítését önként vállaló kereskedő adatszolgáltatási kötelezettsége a (2) bekezdés szerinti tájékoztatás kézbesítését követő napon szűnik meg.

66. § (1) A termék azonosításához szükséges adatot és a kereskedő által alkalmazott napi árát, korábbi árát és törzsvásárlói árát naponta, elektronikusan, legkésőbb a napi ár és törzsvásárlói ár alkalmazását megelőző nap végéig kell megküldeni az árfigyelő rendszerbe.

(2) Az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatás sikerességéről a Gazdasági Versenyhivatal elektronikus úton haladéktalanul tájékoztatást küld az árfigyelő rendszerbe adatszolgáltatást teljesítő kereskedő részére.

(3) Nem jelenti az adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztását, ha annak az árfigyelő rendszerbe adatszolgáltatást teljesítő kereskedő az árfigyelő rendszer működésével összefüggő hiba miatt nem tud eleget tenni, így különösen a Gazdasági Versenyhivatal elektronikus úton az adatszolgáltatás sikertelenségéről tájékoztatja az árfigyelő rendszerbe adatszolgáltatást teljesítő kereskedőt, vagy nem küld tájékoztatást.

(4) Nem jelenti az adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztását, ha annak az árfigyelő rendszerbe adatszolgáltatást teljesítő kereskedő az informatikai rendszere működésével összefüggő, 4 órát meghaladó időtartamig tartó, a kereskedőnek fel nem róható hiba miatt nem tud eleget tenni. Ebben az esetben az informatikai rendszer hibájáról a kereskedő elektronikus úton értesíti a Gazdasági Versenyhivatalt.

(5) Nem kell adatot szolgáltatni a termékről az árfigyelő rendszerbe, ha a kereskedelmi tevékenységgel érintett termék megszakítás nélküli forgalmazási időszaka legfeljebb egy hónap.

67. § (1) Az adatszolgáltatási kötelezettség a termék forgalmazásának megkezdését megelőző naptól, a termék forgalmazásának időtartama alatt terheli az árfigyelő rendszerbe adatszolgáltatást teljesítő kereskedőt.

(2) Az 57. § (1) bekezdés a) pontja alapján nyilvántartott adatokban bekövetkező változásokról az árfigyelő rendszerbe adatszolgáltatást teljesítő kereskedő az adatváltozást követő munkanapon elektronikus úton értesíti a Gazdasági Versenyhivatalt.

68. § (1) Az árfigyelő rendszerbe adatszolgáltatást teljesítő kereskedő az adatszolgáltatási kötelezettségének a termék forgalmazásának befejezése miatti megszűnéséről haladéktalanul, elektronikus úton tájékoztatja a Gazdasági Versenyhivatalt.

(2) A Gazdasági Versenyhivatal a tájékoztatás tudomásulvételéről nyolc napon belül elektronikus úton tájékoztatja az (1) bekezdés szerinti kereskedőt.

69. § A teljesített adatszolgáltatás formai megfelelőségét az árfigyelő rendszer beépített automatizmusokkal ellenőrzi, a hibás adatról azonnali visszaigazolást küld az adatszolgáltatást teljesítő kereskedő számára.

70. § Az árfigyelő rendszer elektronikus nyilvántartás, az abban nyilvántartott, nem archivált adatok nyilvánosak. A Gazdasági Versenyhivatal biztosítja az árfigyelő rendszerhez való hozzáférést.

71. § (1) A hatóság jár el a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) szerint az alábbi esetekben:

(2) Az (1) bekezdés szerinti rendelkezések az Fgytv. alkalmazásában fogyasztóvédelmi rendelkezések.

(3) Az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésének elmulasztásáról a Gazdasági Versenyhivatal a mulasztás észlelésétől számított nyolc napon belül értesíti az üzlet helye szerint illetékes hatóságot. Az (1) bekezdés c) pontja szerinti jogsértés körébe eső panaszt a Gazdasági Versenyhivatal megküldi az üzlet helye szerint illetékes hatóságnak.

(4) Az (1) bekezdés szerinti rendelkezések megsértése esetén a hatóság a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény 2. § (3) bekezdésétől és az Fgytv. 47. § (1) bekezdésétől eltérően

(5) A (4) bekezdésben foglaltak esetén közigazgatási szankcióként figyelmeztetés alkalmazásának nincs helye.

(6) A bírságot a bírságot kiszabó határozat véglegessé válását követő 15 napon belül kell megfizetni. A kiszabott bírság az állam bevétele.

72. § Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az árfigyelő rendszerbe tartozó termékkategóriák felsorolását és az egyes termékkategóriákba tartozó, bejelentési kötelezettséggel érintett termékek körét, egyéb azonosító adatait, valamint a termékhez tartozó ártípust a kereskedelemért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben állapítsa meg.

73. § A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvényt (a továbbiakban: Cstv.) 2026. december 31-ig a 74–76. §-ban foglalt eltérésekkel és kiegészítésekkel kell alkalmazni, azzal, hogy ha a 74–76. §-ban foglalt rendelkezések alkalmazásával folyó eljárás 2026. december 31-én még folyamatban van, akkor e rendelkezések az eljárás jogerős befejezéséig alkalmazandók.

74. § (1) A Cstv. 6. § (5) bekezdésétől eltérően a Cstv. 50. § (6) bekezdése, 60. § (1) és (2) bekezdése, valamint 63/B. § (4) bekezdése szerinti, érdemi döntést tartalmazó végzéseket, valamint az e végzésekkel szemben benyújtott jogorvoslati kérelmeket elbíráló végzéseket a bíróság a Cégközlönyben történő közzététel útján kézbesíti, ha a felszámolási eljárásban nyilvántartásba vett hitelezők száma több mint száz. Ezekben az esetekben a közbenső mérleg, a zárómérleg és az egyszerűsített felszámolás iránti kérelem benyújtásáig a felszámoló köteles a hitelezőket tájékoztatni arról, hogy a bíróság végzése részükre a Cégközlönyben történő közzététel útján kerül kézbesítésre.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kézbesítés esetén a végzést a Cégközlöny honlapján kell közzétenni. A közzétételre a Cégközlöny honlapján, napi feltöltéssel kerül sor. A közzététel útján történő kézbesítéskor a végzés rendelkező részét a bíróság hirdetőtábláján is közzé kell tenni, és meg kell küldeni a felszámolónak, továbbá a hitelezői választmánynak, illetve a hitelezői képviselőnek. A végzés rendelkező részét a Cégközlöny honlapján két alkalommal, kettőnapos időközökkel kell közzétenni és a második közzététel napján kell kézbesítettnek tekinteni. A közzététel tartalmazza, hogy a végzés teljes szövege a bíróságon átvehető, továbbá, hogy a végzés ellen benyújtott esetleges fellebbezéseket a fellebbezés bírósághoz érkezését követő öt munkanapon belül lehet a bíróságon megtekinteni, és a fellebbezés bírósághoz érkezését követő nyolc munkanapon belül lehet rá észrevételt benyújtani.

75. § (1) A Cstv. 30. § (1) bekezdésétől eltérően a felszámoló – a felszámolási eljárás ügyszámára való hivatkozással – elektronikus úton megkeresi a közhiteles vagy közérdekvédelmi célból vezetett nyilvántartást vezető szervezetet, valamint a bírósági végrehajtási ügyek központi nyilvántartását vezető szervet annak megállapításához, hogy a nyilvántartásban az adós javára, vagy érdekében jog vagy tény van-e bejegyezve, vagy erre irányuló eljárás van-e folyamatban, továbbá a nyilvántartás az adós vagyonával vagy kötelezettségeivel összefüggő egyéb adatot tartalmaz-e, ideértve a nyilvántartásból már törölt adatot is. A felszámoló – a felszámolási eljárás ügyszámára való hivatkozással – elektronikus úton megkeresheti a pénzforgalmi szolgáltatót, a befektetési vállalkozót és az árutőzsdei szolgáltatót az adós vagyonára vonatkozó kiegészítő adatszolgáltatás teljesítése érdekében.

(2) Az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatást a megkeresett szervezet a kézbesítéstől számított 15 napon belül, térítésmentesen teljesíti.

(3) A felszámoló az adatszolgáltatást a jogszabályban meghatározott feladatainak teljesítése érdekében és az adós jogviszonyainak lezárásához szükséges intézkedések megtételéhez igényelheti és a kapott adatokat e célokra használhatja fel, továbbá megteszi a szükséges intézkedéseket a szolgáltatott adatok biztonságos megőrzése érdekében.

76. § A Cstv. 46. § (7b) és (7c) bekezdésétől eltérően a felszámoló a közbenső mérleghez, a záró mérleghez, továbbá az egyszerűsített felszámolási eljárás kezdeményezésekor, illetve az egyezségi javaslathoz készített jelentéshez csatolt költségkimutatásban – tételes elszámolás nélkül – beszámol a Cstv. 46. § (7a) bekezdése szerint befizetett költségátalány felhasználásáról, összesítve, egy összegben megadva a felhasznált költségátalány összegét is. Ha a felszámolási eljárás során a költségátalányként befizetett összeg nem került teljes mértékben felhasználásra, a felszámoló a zárómérlegben, illetve az egyszerűsített felszámolási eljárás kezdeményezésekor készített vagyonfelosztási javaslatban kezdeményezi a hitelezők részére történő visszafizetést a befizetés arányában.

77. § (1) Azon felszámolási eljárásban, amelyet a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 118. § (3), (5) vagy (6) bekezdése alapján, e bekezdés hatálybalépését megelőzően rendeltek el, a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény szabályainak a veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról szóló 263/2022. (VII. 27.) Korm. rendelet 4. § (3)–(9) bekezdését az eljárás jogerős befejezéséig alkalmazni kell.

(2)¹⁰

(3) A kényszertörlési eljárás során kezdeményezett olyan felszámolási eljárásban, amelyben a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény és a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény szabályainak a veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról szóló 587/2022. (XII. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 587/2022. Korm. rendelet) 3. § (1) bekezdése szerinti dokumentumok e bekezdés hatálybalépését megelőzően a bíróságnak megküldésre kerültek, az 587/2022. Korm. rendelet szabályait az eljárás jogerős befejezéséig alkalmazni kell.

(4)¹¹

78. § A 73–76. §-t a hatálybalépésük napján folyamatban lévő felszámolási eljárásokban is alkalmazni kell.

79. § Az 1963. évi 16. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a Magyar Népköztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége között a szociális ellátás területén való együttműködés tárgyában Budapesten, 1962. december 20-án kötött egyezmény 7. cikk (1) bekezdésének a táppénzre – ideértve a baleseti táppénzt is –, valamint a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény szerinti csecsemőgondozási díjra, valamint gyermekgondozási díjra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazása során a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező ukrán állampolgárnak

80. § (1) A 79. § szerinti személyt a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény szerinti csecsemőgondozási díj, valamint gyermekgondozási díj a 2023. december 31. napját követően megszületett gyermek után illeti meg.

(2) A 79. § szerinti személy esetében a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény szerinti csecsemőgondozási díjra és gyermekgondozási díjra való igényjogosultság elbírálásánál csak a Magyarország területén szerzett biztosítási idő vehető figyelembe.

81. § A VII. Fejezet rendelkezéseit az (EU) 2022/382 tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséig kell alkalmazni.

82. § A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.), a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény, a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Vbö.), valamint a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (a továbbiakban: Méptv.) rendelkezéseit az e Fejezetben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

83. § (1) E Fejezet alkalmazásában az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős honvédelmi kijelölésű infrastruktúrának minősül az olyan, a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény (a továbbiakban: Vt.) szerinti vasúti pálya, vasúti létesítmény és vasúti pályahálózat és az ezek megvalósítására irányuló építési beruházás (a továbbiakban együtt: vasúti építmény), amelyet a honvédelemért felelős miniszter az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős honvédelmi kijelölésű infrastruktúrává jelölt ki a Vbö. alapján.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt kijelöléstől függetlenül a vasúti építmény eredeti, a Méptv. 2. § (3) bekezdése és 16. § 114. pontja szerinti rendeltetése alapján rá irányadó sajátos építésügyi követelményeket alkalmazni kell.

(3) A Vt. szerinti vasúti pálya, vasúti létesítmény és vasúti pályahálózat megvalósítására irányuló állami építési beruházás (a továbbiakban: beruházás) a Vbö. alkalmazásában alapvető szolgáltatásnak, a beruházó alapvető szolgáltatást nyújtó szervezetnek minősül.

84. § (1) Az állami beruházásokért felelős miniszter a vasúti építmény célú állami építési beruházás koncepciótervét, valamint a megvalósíthatósági tanulmányát megküldi a honvédelemért felelős miniszter részére.

(2) A honvédelemért felelős miniszter az (1) bekezdés szerinti megkeresés alapján 30 napon belül megvizsgálja, hogy fennállnak-e a 83. § (1) bekezdése szerinti kijelölés feltételei a beruházás vagy annak egyes részei vonatkozásában.

(3) A honvédelemért felelős miniszter az általa az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős honvédelmi kijelölésű infrastruktúrává kijelölt vasúti építményekről az eljáró hatóság és bíróság megkeresésére tájékoztatást ad.

85. § (1) A vasúti építmény a 83. § (1) és (2) bekezdése szerinti jellegét valamennyi, a vasúti építménnyel összefüggő engedélyezési eljárásban eljáró hatóság figyelembe veszi.

(2) A vasúti építményre a 83. § (2) bekezdése alapján irányadó engedélyezési szabályokat valamennyi építésügyi közigazgatási hatósági engedélyezés során azzal a kiegészítéssel kell alkalmazni, hogy az eljárásban a honvédelemért felelős miniszter szakhatóságként vesz részt.

(3) A szakhatósági közreműködés keretében a honvédelemért felelős miniszter azt vizsgálja, hogy a Magyar Honvédség nemzeti és szövetségi védelmi feladatai a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett biztosíthatók-e.

86. § (1) Az e Fejezet szerinti, az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős honvédelmi kijelölésű vasúti építménnyel kapcsolatos környezetvédelmi hatósági eljárások tekintetében, ideértve az ezen ingatlanokkal összefüggő környezetvédelmi hatósági ügyeket is, Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Kormányhivatal az illetékes hatóság.

(2) Az (1) bekezdés szerinti környezetvédelmi hatósági ügyben hozott elsőfokú döntést az első fokon eljáró hatóság fellebbezésre tekintet nélkül azonnal végrehajthatónak nyilváníthatja.

(3) Az (1) bekezdés szerinti környezetvédelmi hatósági üggyel összefüggő építési tevékenység tekintetében a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 26. §-át nem kell alkalmazni, mindaddig, amíg a jogorvoslati jogát – ideértve a jogerős ítélettel szemben benyújtott felülvizsgálati eljárást is – az arra jogosult nem merítette ki.

(4) Az (1) bekezdés szerinti környezetvédelmi hatósági ügyben a Méptv.-től és a Kvt.-től eltérően az ügyintézési határidő tizenöt nap, amelybe nem számít bele a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 8. § (3) bekezdése szerinti közzététel időtartama.

(5) A 83. § (1) bekezdése szerinti kijelölt beruházások megvalósításával összefüggő építésügyi hatósági engedély vagy környezetvédelmi hatósági engedély felülvizsgálatára irányuló közigazgatási perben nincs helye azonnali jogvédelemnek.

87. § Az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős honvédelmi kijelölésű vasúti építményre irányuló beruházás esetében a helyi önkormányzat által megállapított, a fás szárú növényekre vonatkozó követelmények nem alkalmazandók, továbbá a kivágáshoz szükséges engedélyezési hatáskört Jász-Nagykun-Szolnok Vármegye Kormányhivatala gyakorolja.

88. § (1) E Fejezet rendelkezéseit az e Fejezet hatálybalépésekor folyamatban lévő közigazgatási hatósági eljárásokban, valamint a megismételt eljárásokban is alkalmazni kell.

(2) A 86. § (5) bekezdését az e Fejezet hatálybalépését követően előterjesztett keresetlevél alapján indult közigazgatási perekben kell alkalmazni.

(3) Az állami beruházásokért felelős miniszter kezdeményezésére a honvédelemért felelős miniszter 2025. december 31-ig megvizsgálja a már használatba vett vasúti építményeket abból a szempontból, hogy fennállnak-e a feltételei az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős honvédelmi kijelölésű infrastruktúrává történő kijelölésnek.

89. § (1) A keletkezésétől számított tíz évig nem nyilvános, tekintettel az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 27. § (5) bekezdésében foglalt – az adatok nyilvánosságának korlátozására vonatkozó – rendelkezésekre

(2) Az Operatív Törzs – ideértve annak munkacsoportját is – által, a feladat- és hatáskörébe tartozóan hozott döntéssel összefüggő adat – így különösen az ülésről készült jegyzőkönyvben, összefoglalóban rögzített ilyen adat –, valamint a döntés meghozatalát követően az (1) bekezdés szerint a döntés megalapozását szolgáló adat megismerésére irányuló igény az Infotv. 27. § (6) bekezdése szerint utasítható el.

90. § A 89. § szerinti adattal összefüggésben indult közigazgatási hatósági vagy bírósági eljárásban az adat az iratokhoz nem csatolható, arról másolat nem készíthető, az – legfeljebb az eljárás sikeres lefolytatásához szükséges mértékben – kizárólag az adatot kezelő közfeladatot ellátó szervnek az adatkezelés helyszínéül szolgáló helyiségében tekinthető meg.

91. § E Fejezet rendelkezéseit az e Fejezet hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

92. § (1) E Fejezet alkalmazásában jelentős térítésmentes kibocsátásiegység-kiosztásban részesülő létesítmény üzemeltetőjének minősül az, akinek a létesítménye

(2) Ha az üzemeltető az (1) bekezdés a) pontja szerinti feltételnek megfelelő, több létesítménnyel rendelkezik, akkor

93. § (1) A jelentős térítésmentes kibocsátásiegység-kiosztásban részesülő létesítmény üzemeltetője az uniós kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékben vezetett üzemeltetői számláján lévő kibocsátási egységnek – a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az uniós kibocsátásiegység-forgalmi jegyzék működése tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2019. március 12-i (EU) 2019/1122 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (a továbbiakban: Rendelet) I. melléklet I-I. táblázat II. szerinti folyószámlára vagy III. szerinti kereskedési számlára történő, a Rendelet 55. cikkének megfelelő – átvezetése (e Fejezet alkalmazásában a továbbiakban: tranzakció) esetén tranzakciós díjat fizet az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában való részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény végrehajtásának egyes szabályairól szóló 410/2012. (XII. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ügkr. vhr.) 1. § (1a) bekezdésében meghatározott klímavédelmi hatóságnak (e Fejezet alkalmazásában a továbbiakban: klímavédelemért felelős hatóság).

(2) A tranzakciósdíj-fizetési kötelezettség kiterjed a kibocsátási egységek olyan átvezetésére is, amelyeket ugyanazon üzemeltető az uniós kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékben vezetett különböző létesítményéhez tartozó üzemeltetői számlái között végez.

(3) A tranzakciósdíj-fizetési kötelezettség nem terjed ki arra a tranzakcióra, amelyet a jelentős térítésmentes kibocsátásiegység-kiosztásban részesülő létesítmény üzemeltetője a Rendelet 29. cikkében foglaltak szerinti lezárandó számlájáról kezdeményez.

(4) A tranzakciós díj mértéke a tranzakcióval érintett kibocsátási egységeknek a tranzakció teljesülésének napján, vagy – ha a tranzakció teljesülésének napján nem történik tőzsdei árverés – az azt megelőző utolsó tőzsdei napon érvényes EEX-EUA tőzsdei árfolyama szerinti, a Magyar Nemzeti Bank által meghatározott napi középárfolyamon átszámított értékének 15%-a.

(5) A jelentős térítésmentes kibocsátásiegység-kiosztásban részesülő létesítmény üzemeltetője a tranzakció teljesülésének napjától számított 10 napon belül bejelent a klímavédelemért felelős hatóságnak minden olyan tranzakciót, ami után az (1) bekezdés szerinti tranzakciósdíj-fizetési kötelezettsége keletkezik. A bejelentésnek tartalmaznia kell a tranzakcióval érintett üzemeltetői számla számát.

(6) A klímavédelemért felelős hatóság a tranzakciósdíj-fizetési kötelezettség teljesítéséről elektronikus nyilvántartást vezet.

(7) A tranzakciós díj összegéről a klímavédelemért felelős hatóság az (5) bekezdés szerinti bejelentést követően vagy hivatalból egyenlegértesítőt állít ki.

(8) A tranzakciós díjat az egyenlegértesítő jelentős térítésmentes kibocsátásiegység-kiosztásban részesülő létesítmény üzemeltetője általi kézhezvételétől számított 30 napon belül az Ügkr. vhr. 17. § (7) bekezdésében meghatározottak szerint kell befizetni. A tranzakciós díjat átutalási megbízással kell teljesíteni, a befizetés jogcímeként a „tranzakciós díj” megjelölést feltüntetve, továbbá a forgalmi jegyzékben vezetett üzemeltetői számla számát megadva.

(9) A tranzakciós díj határidőben történő megfizetésének elmulasztása esetén, a klímavédelemért felelős hatóság a határidő lejártát követően kötelezettség teljesítésének elmulasztását megállapító és a tranzakciós díj megfizetésére kötelező határozatot hoz. A véglegessé vált határozatban megállapított teljesítési határidő eredménytelen elteltét követően a klímavédelemért felelős hatóság a tranzakciós díj behajtása érdekében megkeresi az állami adó- és vámhatóság illetékes területi szervét.

(10) A tranzakciós díj a klímavédelemért felelős hatóság bevétele, amelyet elkülönítetten tart nyilván, és a működésére, valamint a kibocsátási egységek kereskedelmi rendszerének működtetésével, a forgalmi jegyzék kezelésével kapcsolatos tevékenységének fedezetére fordít.

94. § (1) A jelentős térítésmentes kibocsátásiegység-kiosztásban részesülő létesítmény üzemeltetője a (2)–(8) bekezdésben foglaltak szerinti szén-dioxid-kvóta adó alanya. Az adózó az adó alapját és az adót adóévenként állapítja meg és az adóévet követő év május 31-ig vallja be az állami adó- és vámhatóság által rendszeresített nyomtatványon.

(2) A szén-dioxid-kvóta adó alapja az (1) bekezdés szerinti adóalanynak az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény (a továbbiakban: Ügkr. tv.) 2. § 14. pontja szerinti kibocsátásának tCO₂-ben számított mennyisége.

(3) A szén-dioxid-kvóta adó mértéke 36 EUR/tCO₂-vel egyenértékű magyar forintnak megfelelő összeg.

(4) Az adózót adóelőleg-megállapítási, -bevallási és -fizetési kötelezettség terheli, amelyre negyedévente, a tárgynegyedévet követő második hónap 15. napjáig kötelezett a naptári negyedévre vonatkozó kibocsátási adatok megküldésével egyidejűleg. Az adóelőleg összege a (2) bekezdés szerinti adóalap tárgynegyedévre vonatkozóan számított összege, amelynek forintra történő átszámításánál a Magyar Nemzeti Bank által a tárgynegyedév utolsó napján közzétett hivatalos középárfolyamot kell alkalmazni.

(5) Az (1) bekezdés szerinti adóalany az adóévre megállapított adót – az adóévben már megfizetett adóelőlegek beszámításával – a bevallás benyújtására előírt határidőig megfizeti. Ha az adóévre már megfizetett adóelőlegek összege meghaladja az adóévre megállapított adó összegét, a különbözetet az adóalany bevallásában, a bevallás beérkezésének napjától, de legkorábban a bevallás benyújtására előírt határidő napjától (esedékességtől) jogosult visszaigényelni. Az adóalanynak a bevallás adatait ezer forintra kerekítve, forintban kell feltüntetni és megfizetni. A bevallás adatainak forintra történő átszámításánál a Magyar Nemzeti Bank által a tárgyév utolsó napján közzétett hivatalos középárfolyamot kell alkalmazni.

(6) Ha az (1) bekezdés szerinti adóalany Ügkr. tv. szerinti, tárgyévre vonatkozó hitelesített éves kibocsátási jelentése (a továbbiakban: éves kibocsátási jelentés) alapján

(7) A klímavédelemért felelős hatóság az állami adó- és vámhatóság részére az éves kibocsátási jelentés adatairól elektronikus úton a tárgyévet követő év április 30. napjáig szolgáltat adatot.

(8) Az e §-ban nem szabályozott kérdésekben az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény és az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény rendelkezései az irányadók.

95. § (1) E Fejezet rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben és eljárásokban is alkalmazni kell.

(2) E Fejezet rendelkezéseit nem kell alkalmazni a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény; a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény, valamint a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról szóló 521/2022. (XII. 13.) Korm. rendelet 4. §-a; a többségi befolyás alatt álló gazdálkodó szervezetek felszámolásának veszélyhelyzeti szabályairól szóló 64/2023. (III. 1.) Korm. rendelet 3. §-a alapján megindított eljárás alá vont, valamint a felszámolási eljárás során az adós gazdasági tevékenysége folytatása érdekében való értékesítés veszélyhelyzeti szabályairól szóló 129/2023. (IV. 17.) Korm. rendelet 3. §-a és 4. §-a alapján létrehozott gazdálkodó szervezetek tekintetében.

96. § (1) Ha a rozsdaövezeti akcióterületek kijelöléséről és egyes akcióterületeken megvalósuló beruházásokra irányadó sajátos követelményekről szóló 619/2021. (XI. 8.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 619/2021. (XI. 8.) Korm. rendelet] 1. mellékletében foglalt táblázat szerint lehatárolt, rozsdaövezeti akcióterületté kijelölt ingatlan, valamint az ezen ingatlanból a telekalakítási eljárásban hozott döntés véglegessé válását követően kialakított ingatlan (a továbbiakban együtt: Ingatlan) tekintetében annak rozsdaövezeti akcióterületté történt kijelölését követően

(2) A kizárólag telekalakítás eredményeként bekövetkezett többségitulajdonos-változás nem minősül az (1) bekezdés szerinti változásnak, amennyiben a telekalakítás után létrejövő új ingatlanon vagy ingatlanokon keletkező tulajdoni viszonyok tükrözik a telekalakítással érintett ingatlan vagy ingatlanok telekalakítást megelőző forgalmi értékarányát. Nem minősül továbbá az (1) bekezdés szerinti változásnak, ha az Ingatlanon fennálló osztatlan közös tulajdon részleges vagy teljes megszüntetése érdekében valamely tulajdonostárs lesz az Ingatlan többségi tulajdonosa, amennyiben az már az Ingatlan rozsdaövezeti akcióterületté történt kijelölése napján is az Ingatlan résztulajdonosa volt.

(3) Nem minősül az (1) bekezdés szerinti változásnak, ha

(4) Az (1) bekezdés szerinti változás napjától számított öt munkanapon belül a többségi tulajdonosnak – vagy ha annak személye változik meg, az új többségi tulajdonosnak – a Magyar Államkincstárhoz (a továbbiakban: kincstár) be kell jelentenie az (1) bekezdés szerinti változás tényét.

(5) A kincstár az Ingatlant érintően – szükség esetén az ingatlanügyi hatóság bevonásával – negyedévente kizárólag azt ellenőrzi, hogy az (1) bekezdés szerinti változás bekövetkezett-e.

(6) A kincstár az (5) bekezdés szerinti ellenőrzésről a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig jelentést készít, amelyet megküld az adópolitikáért felelős miniszternek és a rozsdaövezeti akcióterületekkel kapcsolatos ügyekért felelős miniszternek. A jelentésben a tárgynegyedévre vonatkozó adatok és az előző negyedévekre vonatkozó adatok is szerepelnek aktualizálva.

(7) A (6) bekezdés szerinti jelentés tartalmazza

(8) Az (5) bekezdés szerinti negyedéves ellenőrzés keretében a (4) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettség megsértése miatt a kincstár a mulasztás ténye megállapításának időpontjában a többségi tulajdonos terhére bírságot szab ki. A kincstár nem szab ki bírságot, ha a bejelentés a (4) bekezdés szerinti időpontot követően, azonban a negyedéves ellenőrzést megelőzően történt. A bírság alapja az Ingatlan beépíthető alapterülete négyzetméter számának 10 000 000-szorosa. A bírság mértéke a bírságalap 10%-a. A kincstár a bírság megállapításával egyidejűleg tájékoztatja a bírsággal érintett többségi tulajdonost, hogy az Ingatlan elveszítette rozsdaövezeti akcióterületi minőségét.

(9) A kincstár az e törvényben nem szabályozott kérdésekben az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény szerint jár el.

97. § Ha a rozsdaövezeti akcióterületen létesített lakóingatlanban kialakított lakások vásárlásához kapcsolódó adó-visszatérítési támogatásról szóló 444/2021. (VII. 23.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 444/2021. (VII. 23.) Korm. rendelet] szerinti támogatási kérelemmel érintett, az Ingatlan területén fekvő, illetve abból kialakított, az Áfatv. 3. számú melléklet I. rész 59. pontja szerinti lakás tekintetében a 96. § (1) bekezdése szerinti változás a lakásra vonatkozó adásvételi szerződés megkötésének időpontját megelőzően bekövetkezett, akkor a 96. § (1) bekezdésére tekintettel e lakásra vonatkozóan

98. § E Fejezet rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben és eljárásokban is alkalmazni kell.

99. § E Fejezet rendelkezéseit 2026. december 31. napjáig kell alkalmazni.

100. § (1) E Fejezet alkalmazásában

(2) E Fejezet alkalmazásában sajtótermék árusításának minősül az alkalmi és mozgóárusítás is.

101. § (1) A sajtótermék árusítására jogosult, az árusítással kapcsolatos fülke, pavilon, épület, üzlet tulajdonosa vagy bérlője (a továbbiakban együtt: közterület-használó) nem köteles közterület-használati hozzájárulást beszerezni, ha kizárólag olyan sajtóterméket árusít vagy terjeszt, amely az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktussal, illetve humanitárius katasztrófával, valamint ezek magyarországi következményeinek az elhárításával kapcsolatos közérdekű közleményt, tájékoztatást tartalmaz.

(2) Nem kell közterület-használati hozzájárulást beszerezni az (1) bekezdésben meghatározott tartalmú sajtótermék közterületen történő terjesztéséhez sem.

102. § (1) A 101. § szerinti közterület-használat nem gyakorolható

(2) A közterület-használó felelős azért, hogy a közterület közlekedésre szánt területén biztosított legyen a zavartalan közúti és gyalogos közlekedés, azzal, hogy a gyalogos közlekedés céljára legalább másfél méter széles területet kell biztosítani.

103. § Az e törvényben foglaltak betartását a rendőrség ellenőrzi.

104. § (1) Ha a közterület-használó a közterületet a 102. §-ban foglaltak megsértésével használja, a rendőrség vele szemben 100 000 forinttól 500 000 forintig terjedő bírságot szabhat ki.

(2) Az (1) bekezdés szerinti jogkövetkezmény azonos napon több egymást követő ellenőrzés alkalmával is alkalmazható.

(3) A kiszabott bírság megfizetése a rendőrség hivatalos honlapján közzétett számlaszámra történő befizetéssel történik.

(4) A bírságot a bírságot kiszabó határozat véglegessé válását követő 15 napon belül kell megfizetni.

(5) A bírságot kiszabó határozat ellen nincs helye fellebbezésnek.

(6) Az (1) bekezdés szerinti hatáskör gyakorlója

105. § Az e törvény hatálybalépése napját megelőzően a sajtótermékek terjesztésének veszélyhelyzeti szabályairól szóló 210/2022. (VI. 14.) Korm. rendelet alapján indított eljárást e törvény rendelkezései alapján kell lefolytatni, illetve a sajtótermékek terjesztésének veszélyhelyzeti szabályairól szóló 210/2022. (VI. 14.) Korm. rendelet alapján kiszabott bírságot e törvény rendelkezései alapján kell megfizetni.

106. § (1) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvényt (a továbbiakban: Áht.) a (2)–(7) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni a központi költségvetés XLV. Állami beruházások fejezet eredeti előirányzatként megállapított, valamint a költségvetési év során megállapított új központi kezelésű kiadási előirányzataira.

(2) Az Áht. 31. § (1) bekezdésétől eltérően, ha a fejlesztés költségvetési fedezetét a Magyar Államkincstár által vezetett fizetési számlák közötti átutalás biztosítja, az (1) bekezdés szerinti fejezetet irányító szerv a fejezet költségvetési bevételi előirányzata javára elszámolandó átutalás összegével ezen fejlesztés előkészítését vagy megvalósítását szolgáló kiadási előirányzatot – az államháztartásért felelős miniszter egyidejű tájékoztatása mellett – módosíthatja.

(3) Az Áht. 31. § (1) bekezdésétől eltérően, ha a fejlesztés költségvetési fedezetét az államháztartás központi alrendszerén kívüli szervezet befizetése biztosítja, az (1) bekezdés szerinti fejezetet irányító szerv a fejezet költségvetési bevételi előirányzata javára elszámolandó befizetés összegével az ennek a fejlesztésnek az előkészítését vagy megvalósítását szolgáló kiadási előirányzatot módosíthatja az államháztartásért felelős miniszter egyidejű tájékoztatása mellett.

(4) Az Áht. 31. § (1) bekezdésétől eltérően, ha az (1) bekezdés szerinti fejezetbe sorolt fejlesztés előkészítésének vagy megvalósításának költségvetési fedezetét a (2) bekezdés szerint európai uniós forrás is biztosítja, és a tárgyévben az európai uniós forrás teljes körű felhasználására – a fejlesztés ütemezésének módosulása miatt – nem kerül sor, a fejezetet irányító szerv javaslata alapján a tárgyévet követő évben az államháztartásért felelős miniszter a fejlesztést finanszírozó kiadási előirányzatot a fel nem használt európai uniós forrás mértékéig módosíthatja.

(5) Az Áht. 33. § (1) bekezdésétől eltérően az (1) bekezdés szerinti fejezetet irányító szerv a fejlesztések előkészítéséhez vagy megvalósításához közvetlenül kapcsolódó bevételek és kiadások elszámolása érdekében a költségvetési évben a fejezeten belül új alcímet, jogcímcsoportot, jogcímet hozhat létre az államháztartásért felelős miniszter egyidejű tájékoztatása mellett.

(6) Az Áht. 36. § (4a) bekezdését az Áht. 19. § (3) bekezdése szerinti központi kezelésű előirányzatok esetében is alkalmazni kell.

(7) Az Áht. 36. § (4c) bekezdésétől eltérően az (1) bekezdés szerinti fejezet esetében a Kormány egyedi határozatával egy összegben is megállapíthatja

107. § Az éves költségvetési beszámolót a miniszter által vezetett minisztérium esetében az irányítása alá tartozó fejezetenként kell elkészíteni.

108. § Az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény 7. § (3) bekezdését 2026. december 31. napjáig ez e Fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

109. § (1) A települési önkormányzat által meghatározott, a veszélyhelyzet során a személytaxi-szolgáltatás hatósági árának megállapításával kapcsolatos eltérő rendelkezésekről szóló 14/2023. (I. 25.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 14/2023. (I. 25.) Korm. rendelet] hatálybalépését megelőző napon hatályos és alkalmazandó hatósági ár nem vezethető ki.

(2) A települési önkormányzat az (1) bekezdés szerinti hatósági ár mértékét megváltoztathatja, azzal, hogy rögzített hatósági ár alkalmazása helyett legmagasabb hatósági ár nem alkalmazható.

(3) Nem kell alkalmazni az (1) bekezdésben foglaltakat abban az esetben, ha a hatósági ár kivezetéséről a 14/2023. (I. 25.) Korm. rendelet hatálybalépését megelőző napig kihirdetett, de a 14/2023. (I. 25.) Korm. rendelet hatálybalépéséig hatályba nem lépett jogszabály rendelkezett.

110. § (1) A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvényt (a továbbiakban: Kstv.) 2026. december 31-ig a 110–114. §-ban foglalt eltérésekkel és kiegészítésekkel kell alkalmazni, ha

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat minden olyan személyre alkalmazni kell, aki nem tulajdonos, azonban kártalanításra jogosult személy.

(3) E Fejezet hatálya nem terjed ki az olyan eljárásokra, amelyekben a kisajátítandó ingatlanok bármelyike az ingatlan-nyilvántartás adatai szerint lakóház.

111. § A Kstv. 3. § (2) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a kisajátítást kérő által hirdetményi úton tett vételi ajánlat is érvényesnek tekinthető a 110. § (1) és (2) bekezdésében foglalt jogosultak esetében.

112. § A Kstv. 22. § (2) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy amennyiben a kisajátítást kérő a kisajátítási kérelemhez az eljárásban felhasználható előzetes szakvéleményt csatol, akkor a kisajátítási eljárás ügyintézési határideje negyvenöt nap.

113. § (1) A hatóság a kisajátítási eljárás megindításáról szóló tájékoztatóban felhívja az ügyfél vagy az ügygondnok figyelmét, hogy amennyiben kéri a tárgyalás megtartását, a tájékoztató kézhezvételétől számított 5 napon belül azt kérelmeznie kell az eljáró hatóságnál.

(2) A Kstv. 25. § (2) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a tárgyalást az eljáró hatóság mellőzi, ha az ügyfél az (1) bekezdésben meghatározott kérelmet nem terjeszt elő.

(3) Ha a (2) bekezdés alapján a kisajátítási hatóság mellőzi a tárgyalás megtartását, abban az esetben a Kstv. 23. § (4) bekezdés c) pontja és 27. §-a nem alkalmazható.

(4) Ha a (2) bekezdés alapján a kisajátítási hatóság mellőzi a tárgyalás megtartását, a Kstv. 26. §-át azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szakértőt megidézni nem szükséges.

(5) A (2) bekezdés alkalmazása esetén azon kérelmeket, amelyeket a tárgyalás befejezéséig lehet benyújtani, az ügyfél addig nyújthatja be, és a kérelmével addig az időpontig rendelkezhet, amíg a kisajátítási eljárás tárgyában hozott döntés közlése iránt a hatóság nem intézkedik. Ebben az esetben a tárgyalási időköz a tárgyalás tartása iránti kérelem beérkezését követő naptól számítandó.

(6) Ha a kisajátítást kérő a szakvéleményben meghatározott kártalanítást az eljáró hatóságnál letétbe helyezte, akkor a Kstv. 29. § (7) bekezdésétől eltérően a birtokba adás és a kisajátítási határozatban meghatározott kártalanítás teljes összegű kifizetése a jogosult részére a kisajátítási határozat véglegessé válásával egyidejűleg válik esedékessé.

114. § E Fejezet rendelkezéseit a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény eltérő alkalmazásáról szóló 362/2023. (VII. 31.) Korm. rendelet hatálybalépését követően indult, és e Fejezet hatálybalépésekor folyamatban lévő kisajátítási eljárásokban is alkalmazni kell.

115. § A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 44/B–44/J. §-át, a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvényt, a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvényt, a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény 62–66. §-át, a személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 30. §-át, valamint a postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény 14. §-át 2026. december 31. napjáig az e Fejezetben foglalt kiegészítésekkel kell alkalmazni.

116. § E Fejezet alkalmazásában

117. § Önkormányzati megrendelő által az állam közvetlen vagy közvetett többségi tulajdonában álló gazdasági társasággal (a továbbiakban: állami gazdasági társaság) részben vagy egészben közfeladat ellátásának biztosítása céljából kötött szerződés alapján, a közfeladat ellátása vonatkozásában, lezárt szolgáltatási vagy számlázási időszakra vonatkozó, igazoltan teljesített vagy nem kifogásolt teljesítésből származó,

118. § E Fejezet rendelkezéseit a közszolgáltatások ellenértékének rendezésével kapcsolatos szabályokról szóló 254/2024. (VIII. 22.) Korm. rendelet hatálybalépésekor meg nem fizetett, 117. § szerinti tartozások esetében is alkalmazni kell akkor, ha a tartozás érvényesítése iránt peres eljárás vagy nemperes eljárás, továbbá végrehajtási eljárás nincs folyamatban.

119. § E Fejezet rendelkezéseit 2026. december 31-ig kell alkalmazni.

120. § (1) Kiegészítő bányajáradék fizetésére köteles az a vállalkozás, amely

(2) Az (1) bekezdés szerinti fizetésre kötelezett az általa kitermelt feldolgozott vagy gyártott, építési alapanyagként szolgáló

(3) A 2. mellékletben foglalt táblázat A oszlopa szerinti termékcsoportba tartozó termékek esetében a 2020. január 1-jén alkalmazott – általános forgalmi adó nélkül számított – értékesítési ár (a továbbiakban: nettó értékesítési ár) és a 2. mellékletben foglalt táblázat B oszlopa szerinti arányszám szorzatának megfelelő árat kell figyelembe venni az áron felüli értékesítés, valamint az ár alapján megállapított árbevétel esetében a kiegészítő bányajáradék-fizetési kötelezettség megállapításakor. Az (1) bekezdés szerint fizetésre kötelezett elvégzi az általa értékesített termék 2. melléklet szerinti termékcsoportnak történő megfeleltetését.

(4) A 2020. január 1-jén alkalmazott értékesítési ár helyett,

(5) Ha a (3) bekezdés szerint alkalmazandó értékesítési ár kiárusítás, leárazás, akció, szezonális kedvezmény, promóciós értékesítés (a továbbiakban együtt: kedvezményes értékesítés) során alkalmazott értékesítési ár lenne, akkor a kedvezményes értékesítés előtti legutolsó nem kedvezményes nettó értékesítési árat kell alkalmazni.

(6) A (2) bekezdés szerinti értékesítés esetén a számviteli bizonylaton szereplő értékesítési ár szolgáltatás költségét nem tartalmazhatja, az értékesítési ár szolgáltatás költségével nem csökkenthető.

(7) A (2) bekezdésben szereplő termékek értékesítése során, amennyiben az értékesítő nem kötelezett kiegészítő bányajáradék fizetésére, abban az esetben – a (2) és (3) bekezdésben rögzített értékek figyelembevételével – tisztességes haszonkulcs kialakítására kell törekednie.

(8) A kiegészítő bányajáradék fizetésére nem kötelezett értékesítő, amennyiben a (7) bekezdésben foglaltaktól eltérően tisztességtelen haszon szerzésére irányuló ármegállapítást alkalmaz, abban az esetben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal adóigazgatási eljárást kezdeményezhet.

(9) A kiegészítő bányajáradékot önbevallásban kell meghatározni, és az önbevallást a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának (a továbbiakban: bányafelügyelet) kell megküldeni. Az önbevallás az eladásokat tételenként tartalmazza. Az önbevallás megküldésével egyidejűleg a kiegészítő bányajáradékot is meg kell fizetni. A kiegészítő bányajáradékot forintban, havonta kell teljesíteni, a tárgyhót követő hónap 15. napjáig, a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-00003141-09050012 számú, „Bányajáradék bevételi nyilvántartási számla” elnevezésű számlára, az utalás közleményében feltüntetve a kiegészítő bányajáradék megnevezést és a vonatkozó időszakot. Nem forintban denominált ellenérték esetén a kiegészítő bányajáradék alapjának és mértékének meghatározásakor a számla vagy más számviteli bizonylat kiállításának napján érvényes Magyar Nemzeti Bank szerinti deviza-középárfolyamot kell alkalmazni. A befizetett kiegészítő bányajáradék költségként számolható el. A kiegészítő bányajáradék önbevallásához szükséges nyomtatványt a bányafelügyelet a honlapján közzéteszi.

(10) Késedelmes befizetés esetén a bányafelügyelet a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatot számít fel.

(11) A kiegészítő bányajáradékot a közegészségügyi célú állami magasépítési beruházások finanszírozására kell fordítani.

(12) Az (1) bekezdés szerinti főtevékenység alatt e Fejezet alkalmazásában azt a tevékenységet kell érteni, amelyet a vállalkozás a 2019. év során, bármely időpontban főtevékenységként végzett.

121. § (1) Az e Fejezetben foglaltak megtartását – a 120. § (7) bekezdésében foglaltak kivételével – a bányafelügyelet ellenőrzi. A bányafelügyelet az ellenőrzés során a hatásköre gyakorlásának keretei között az ellenőrzéshez szükséges területre, építménybe és egyéb létesítménybe beléphet, ott az ellenőrzés tárgyával összefüggő bármely iratot, hatósági igazolványt, bizonyítványt, engedélyt, tárgyat vagy munkafolyamatot megvizsgálhat, az ügyféltől vagy képviselőjétől az általa meghatározott formátumban adatot, továbbá az ellenőrzés helyszínén tartózkodó bármely más személytől tájékoztatást kérhet, az ügyfelet nyilatkozat tételére hívhatja fel, a helyszínről, a megszemlélt tárgyakról, folyamatokról kép- és hangfelvételt készíthet, mintavételt eszközölhet, továbbá egyéb bizonyítást folytathat le.

(2) A bányafelügyelet az ellenőrzés során a tényállás tisztázása szempontjából fontos iratot és más tárgyi bizonyítékot lefoglalhatja. A hatósági ellenőrzés során lefoglalt iratot és tárgyi bizonyítékot nyolc napon belül vissza kell adni az ügyfélnek, ha arra a tényállás tisztázásához a továbbiakban nincs szükség.

(3) Ha a kiegészítő bányajáradék megfizetésére kötelezett a 120. § (9) bekezdése szerinti önbevallási, illetve a kiegészítőbányajáradék-fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, vagy a kötelezettségét hibásan teljesíti, a bányafelügyelet – a 120. § (10) bekezdésében foglaltakon túl – közigazgatási bírságot szab ki, és a meg nem fizetett kiegészítő bányajáradék megfizetésére kötelezi. A bírság mértéke a meg nem fizetett kiegészítő bányajáradék összegének legalább 10%-a, de legfeljebb 40%-a. Figyelmeztetés közigazgatási szankció alkalmazásának nincs helye.

122. § (1) E Fejezet rendelkezéseit az e Fejezet hatálybalépése napján a gazdaság újraindítása érdekében fizetendő kiegészítő bányajáradékról szóló 404/2021. (VII. 8.) Korm. rendelet szerint folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

(2) A 120. § (1) bekezdése szerint fizetésre kötelezett a 120. § (2) bekezdés f) pontja szerinti termékcsoportba tartozó termékek tekintetében a 120. § (3)–(5) bekezdése alapján megállapított értékesítési árat az e Fejezet hatálybalépését követő 30 napon belül megküldi a bányafelügyeletnek. Ha a 120. § (1) bekezdése szerint fizetésre kötelezett a termékek értékesítési árát nem az 120. § (3) bekezdése szerint állapítja meg, az értékesítési ár bányafelügyeletnek történő megküldésével egyidejűleg igazolja, hogy az értékesítési ár megállapítása a 120. § (4) bekezdésének megfelel.

123. § (1) Azon vételezőknek, akik a veszélyes üzemek villamosenergia- és földgáz ellátásával kapcsolatos egyes veszélyhelyzeti intézkedésekről szóló 268/2024. (IX. 10.) Korm. rendelet 3. § (1) és (2) bekezdése alapján váltak felhasználóvá, 2025. augusztus 1. napjáig ki kell alakítaniuk az elszámolási mérésre alkalmas mérőhelyet.

(2) A Dunarolling Dunai Vasmű Korlátolt Felelősségű Társaság székhelyén lévő közcélú hálózati csatlakozási pontról ellátottak, továbbá a Társaság által ellátott hálózathasználók nem válhatnak a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 39/B. § (1) bekezdése szerint vételezővé.

124. § (1) Ez a törvény – a (2)–(4) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő 31. napon lép hatályba.

(2) A IV. Fejezet, a 73–76. §, a 77. § (1) és (3) bekezdése, a 78. §, a VIII. Fejezet, a IX. Fejezet, a 22. alcím, a 33. alcím, a 45. alcím, a 48. alcím, az 52. alcím, az 59. alcím, a 61. alcím, a 249. § (3) bekezdése, a 63. alcím és az 1. melléklet az e törvény kihirdetését követő 61. napon lép hatályba.

(3) A XVIII. Fejezet, a 25. alcím, a 34. alcím, a 35. alcím, a 47. alcím és a 249. § (2) bekezdése 2025. augusztus 1-jén lép hatályba.

(4) A 77. § (2) és (4) bekezdése a veszélyhelyzet megszűnésekor lép hatályba.

(5) A 77. § (2) és (4) bekezdése hatálybalépésének naptári napját a miniszterelnök annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg.

125. § (1) Az 1–5. §, a 12. §, a 14. § (1) bekezdés a) és b) pontja és a 15. § (1) bekezdése az Alaptörvény XIV. cikk (5) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

(2) A 192. §, a 193. §, a 194. § a) és b) pontja az Alaptörvény XXIX. cikk (3) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

(3) Az 56. alcím az Alaptörvény 45. cikk (5) bekezdése és 47. cikke alapján sarkalatosnak minősül.

126. § (1) A 10. § (4) bekezdése és a 11. § d) pontja a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek Ukrajnából való tömeges beáramlása tényének a 2001/55/EK irányelv 5. cikke értelmében történő megállapításáról és átmeneti védelem bevezetéséről szóló, 2022. március 4-i (EU) 2022/382 tanácsi végrehajtási határozat végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

(2) A IV. Fejezet

(3) Az V. Fejezet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.