• Tartalom

2025. évi L. törvény

2025. évi L. törvény

az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra tekintettel kihirdetett veszélyhelyzeti rendeletek törvényi szintre emeléséről1

2025.08.01.

[1] Az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel, valamint ezek magyarországi következményeinek az elhárítása és kezelése érdekében veszélyhelyzet kihirdetéséről és egyes veszélyhelyzeti szabályokról szóló 424/2022. (X. 28.) Korm. rendelettel – 2022. november 1. napjával – a Kormány Magyarország egész területére veszélyhelyzetet hirdetett ki.

[2] Az Országgyűlés – áttekintve a veszélyhelyzeti kormányrendeletek szabályozási tárgyköreit – egyes jogintézmények átmeneti szabályként, illetve a normál jogrend részeként történő megállapításaként történő szabályozása céljából a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet

A MENEKÜLTÜGYI ELJÁRÁS ÁTMENETI SZABÁLYAI

1. § A menekültügyi hatóság a menedékjogi kérelmeket az e Fejezetben foglalt eltérésekkel bírálja el.

2. § (1) Menedékjogi kérelem benyújtására irányuló szándéknyilatkozat (a továbbiakban: szándéknyilatkozat) személyes benyújtásával a külföldi tájékoztatja a menekültügyi hatóságot, hogy menedékjog iránti kérelem benyújtása céljából Magyarországra kíván beutazni.

(2) Szándéknyilatkozatot a menekültügyi hatóság részére címzett beadványként a menekültügyi hatóság által meghatározott és közzétett tartalommal lehet benyújtani. Szándéknyilatkozatot a külpolitikáért felelős miniszter rendeletében meghatározott, Magyarországnak a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény 3. § (1) bekezdés a) pontja szerinti diplomáciai képviseletén (a továbbiakban: nagykövetség) lehet benyújtani.

(3) A menekültügyi hatóság a szándéknyilatkozatot megvizsgálja, ennek keretében a külföldit távmeghallgatás keretében a nagykövetségen meghallgathatja.

(4) A menekültügyi hatóság 60 napon belül tájékoztatja a nagykövetséget a menedékjogi kérelem benyújtása céljából kiállított, Magyarországra történő egyszeri utazásra jogosító úti okmány (a továbbiakban: utazási okmány) kiadása érdekében.

(5) Ha a szándéknyilatkozat alapján a menekültügyi hatóság nem tesz javaslatot utazási okmány kiadására, erről a külföldit a nagykövetség útján tájékoztatja.

3. § A menekültügyi hatóság 2. § (4) bekezdése szerinti tájékoztatása alapján Magyarország nagykövetsége 30 napig érvényes utazási okmányt állít ki, ha a külföldi Magyarországra történő belépésre jogosító engedéllyel nem rendelkezik.

4. § (1) Menedékjogi kérelmet – az 5. § kivételével – a 2. § és a 3. § szerint lefolytatott eljárásokat követően lehet benyújtani.

(2) Az utazási okmánnyal rendelkező külföldi menedékjogi kérelme előterjesztésének szándékát az országba történő belépéskor haladéktalanul jelzi a határrendészeti szerv részére.

(3) A határrendészeti szerv a külföldit legkésőbb 24 órán belül a menekültügyi hatóság elé állítja.

(4) A menedékjogi kérelmet előterjesztő külföldi a menedékjogról szóló törvény szerinti jogait menedékjogi kérelmének a menekültügyi hatóság előtti előterjesztése időpontjától gyakorolhatja.

(5) Az elismerését kérő számára a menekültügyi hatóság végzéssel szálláshelyet jelölhet ki zárt befogadó intézményben. Ha a kérelem benyújtásától számított négy hét eltelt, és a menekültügyi őrizet elrendelésének feltételei nem állnak fenn, a menekültügyi hatóság a menekültügyi eljárás általános szabályai szerint határozza meg a szálláshelyet.

5. § (1) A menedékjogi kérelem benyújtásának nem feltétele a 2. § szerinti szándéknyilatkozat benyújtása

a) a Magyarországon tartózkodó kísérő nélküli kiskorú,

b) a menekültként vagy oltalmazottként elismert személynek a menedékjogról szóló törvény szerinti, a menedékjogi kérelem benyújtása idején Magyarországon tartózkodó családtagja, valamint

c) a szabadságelvonással járó büntetés vagy intézkedés, illetve személyi szabadságot érintő kényszerintézkedés – ide nem értve az elfogás, az előállítás és a szabálysértési elzárás esetét – hatálya alatt álló személy

tekintetében.

(2) A Magyarország államhatárát jogellenesen átlépő külföldit – ha a menedékjogi kérelem benyújtásának a szándékát a rendőrség előtt jelzi – a rendőrség a határátlépés helye szerinti szomszédos országban található magyar nagykövetségre irányítja.

(3) Az (1) bekezdés szerinti esetben a menekültügyi hatóság a menekültügyi eljárás általános szabályai szerint jár el.

6. § A menekültügyi hatóság a menedékjogi kérelem benyújtására irányuló szándéknyilatkozattal összefüggő eljárása során a külföldiek adatait 10 évig kezeli.

7. § A menedékjogi kérelem elbírálása során nem alkalmazhatóak

b) a menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény végrehajtásáról szóló 301/2007. (XI. 9.) Korm. rendelet VII/A. Fejezete.

8. § (1) Az e törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő menedékjogi kérelmek elbírálására az e Fejezet rendelkezéseit alkalmazni kell.

(2) Az e Fejezet szerinti rendelkezéseket 2026. december 31-ig kell alkalmazni.

9. § Felhatalmazást kap

a) a külpolitikáért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg Magyarország nagykövetségeinek azt a körét, ahol menedékjogi kérelem benyújtására irányuló szándéknyilatkozat benyújtható,

b) az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter, hogy az e Fejezet végrehajtásához szükséges részletes eljárási szabályokat a külpolitikáért felelős miniszter egyetértésével rendeletben állapítsa meg.2

II. Fejezet

AZ IDEIGLENES VÉDELEMRE JOGOSULT ÉS MENEDÉKES SZEMÉLYEKRE VONATKOZÓ ÁTMENETI SZABÁLYOK

1. Általános rendelkezések

10. § (1) E Fejezetet a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek Ukrajnából való tömeges beáramlása tényének a 2001/55/EK irányelv 5. cikke értelmében történő megállapításáról és átmeneti védelem bevezetéséről szóló, 2022. március 4-i (EU) 2022/382 tanácsi végrehajtási határozat [a továbbiakban: (EU) 2022/382 tanácsi határozat] hatályon kívül helyezéséig kell alkalmazni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti feltétel bekövetkezésének naptári napját az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg.

(3) Az Ukrajnában állandó lakóhellyel rendelkező és 2022. február 24-én vagy azt követően Ukrajnából érkező magyar állampolgár (e Fejezet alkalmazásában a továbbiakban: magyar állampolgár) tekintetében a menedékes részére nyújtott valamennyi ellátást és kedvezményt biztosítani kell, ha a magyar állampolgárság tényénél fogva kedvezőbb elbánásban nem részesül.

(4) Az (EU) 2022/382 tanácsi határozat 2. cikk (2) bekezdésével összhangban Magyarország nem alkalmazza az (EU) 2022/382 tanácsi határozat menedékesekre vonatkozó rendelkezéseit azon hontalan személyek és Ukrajnán kívüli harmadik országok állampolgárai tekintetében, akik bizonyítani tudják, hogy 2022. február 24-e előtt az ukrán joggal összhangban kiadott érvényes állandó tartózkodási engedély alapján jogszerűen tartózkodtak Ukrajnában, és akik nem tudnak biztonságos és tartós körülmények között visszatérni származási országukba vagy régiójukba.

(5) A (4) bekezdés szerinti személyek vonatkozásában az idegenrendészeti hatóság – az (EU) 2022/382 tanácsi határozat előírásaival összhangban – az általános szabályok szerint jár el.

11. § E Fejezet alkalmazásában

a) ideiglenes védelemre jogosult:

aa) az Ukrajnában 2022. február 24-ét megelőzően tartózkodó ukrán állampolgár,

ab) az a hontalan személy vagy nem ukrán harmadik országbeli állampolgár, aki 2022. február 24-ét megelőzően nemzetközi védelemben vagy azzal egyenértékű nemzeti védelemben részesült Ukrajnában, illetve

ac) az aa) és ab) alpont szerinti személynek – az (EU) 2022/382 tanácsi határozat 2. cikk (4) bekezdése szerinti – családtagja,

b) menedékes: Magyarország által menedékesként az (EU) 2022/382 tanácsi határozattal összhangban a Met. 19. § a) pontja szerint védelemben részesített,

ba) az Ukrajnában 2022. február 24-ét megelőzően tartózkodó ukrán állampolgár,

bb) az a hontalan személy vagy nem ukrán harmadik országbeli állampolgár, aki 2022. február 24-ét megelőzően nemzetközi védelemben vagy azzal egyenértékű nemzeti védelemben részesült Ukrajnában, illetve

bc) a ba) és bb) alpont szerinti személynek – az (EU) 2022/382 tanácsi határozat 2. cikk (4) bekezdése szerinti – családtagja,

c) szállásadó: a szálláshellyel rendelkezni jogosult természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet,

d) szálláshely: az ingatlan jellegétől függetlenül bármely, lakhatásra alkalmas vagy arra ideiglenesen alkalmassá tett, természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet tulajdonában lévő ingatlan.

2. A menedékesként elismerését kérők menekültügyi eljárására vonatkozó rendelkezések

12. § A menedékesként elismerését kérő esetében a menekültügyi eljárást a menekültügyi hatóság az általános menekültügyi szabályok szerint folytatja le az ezen alcímben foglalt eltérésekkel.

13. § A menedékesként elismerését kérőnek bizonyítania kell, hogy megfelel a 11. § b) pont ba)–bc) alpontja szerinti valamely feltételnek. Bizonyítékként elsősorban a személyazonosságot igazoló okmány használható fel.

14. § (1) Nem kell alkalmazni a Met.

(2) A Met. 43. § (1) és (2) bekezdése szerinti rendelkezést azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a menedékesként elismerését kérőt csak szükséges esetben, a tényállás tisztázásához feltétlenül indokolt kérdések tisztázása érdekében kell személyesen meghallgatni.

(3) A menedékeskénti elismerésre irányuló eljárásban a Met. 77. § (4) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az eljárás megszüntetése kapcsán a Met. 66. § (2) bekezdés a)–f) pontját is alkalmazni kell.

15. § (1) A Met. 32/S. § (1) bekezdés c) pontja szerinti rendelkezést azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a menekültügyi hatóság a szakhatóságot csak a menedékeskénti elismerésre irányuló eljárásban hozott határozatáról tájékoztatja.

(2) A Met. 57. § (2) bekezdésétől eltérően a menedékeskénti elismerésre irányuló eljárásban a szakhatósági eljárás határideje 10 nap. A szakhatóság vezetője az ügyintézési határidőt indokolt esetben egy alkalommal legfeljebb 10 nappal meghosszabbíthatja, amelyről a menekültügyi hatóságot értesíti.

(3) Ha a szakhatóság a (2) bekezdés szerinti határidőben az állásfoglalását nem közli, a szakhatóság állásfoglalását – amely szerint az érintett személy Magyarország területén való tartózkodása nem veszélyezteti a nemzetbiztonságot – megadottnak kell tekinteni.

16. § (1) A menedékeskénti elismerésre irányuló eljárásban a kérelmet személyesen kell benyújtani, azzal, hogy a kérelem adattartalmát a menekültügyi hatóság által fenntartott elektronikus felületen is közölni lehet a menekültügyi hatósággal.

(2) Az (1) bekezdés szerint a menekültügyi hatósággal közölt adatokat a menekültügyi hatóság az előtte személyesen megjelenő külföldi adataival összeveti, a kérelmet ezt követően kell benyújtottnak tekinteni.

(3) Ha a menedékeskénti elismerésre irányuló eljárásban a menedékeskénti elismerését kérő a menekültügyi hatóság által fenntartott elektronikus felületen a menekültügyi hatósággal közli az adatait, a személyes megjelenési kötelezettségnek a kormányablakban is eleget tehet. Ebben az esetben a kormányablak az előtte személyesen megjelenő külföldi adatait az elektronikus felületen rögzített adatokkal történő összevetéssel ellenőrzi.

(4) Ha a (3) bekezdés szerinti ellenőrzés alkalmával a menedékeskénti elismerést kérő személyazonossága tekintetében nem merül fel kétség, a kormányablak a kérelem benyújtásához szükséges biometrikus adatokat rögzíti. A kérelmet ezt követően kell benyújtottnak tekinteni.

(5) A (4) bekezdés szerinti biometrikus adatok rögzítése során a kormányablak a menekültügyi eljárás általános szabályai szerint jár el.

(6) A menedékeskénti elismerésre irányuló eljárásban, ha az érintett kérelmének a menekültügyi hatóság helyt ad, a menekültügyi hatóság határozathozatal mellőzésével a menedékeskénti elismerés tényét rögzíti a menekültügyi nyilvántartásban, amelynek közlése a menedékes jogállást tanúsító okmány átadásával vagy kézbesítésével történik.

17. § A menedékes részére kijelölt tartózkodási helyről a menekültügyi hatóság a menedékes kérelmére hatósági bizonyítványt állít ki.

3. A menedékesre, a menedékesként elismerését kérőre vonatkozó befogadási feltételek

18. § A menedékes, a menedékesként elismerését kérő befogadási feltételeire az általános menekültügyi szabályokat az ezen alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

19. § A menedékesként elismerését kérőt és a menedékest jogszabályban meghatározott egészségügyi ellátás illeti meg.

20. § (1) A menedékes vagy a menedékesként elismerését kérő Magyarország területén engedélymentesen jogosult munkát vállalni, ideértve a munkaerő-kölcsönzés útján történő foglalkoztatást is.

(2) A menedékes vagy a menedékesként elismerését kérő foglalkoztatásának bejelentésére a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény 88. alcímének rendelkezései megfelelően alkalmazandók.

21. § (1) A menedékes a foglalkoztatásba és a közfoglalkoztatásba bevonható.

(2) Ha jogszabály a támogatás vagy juttatás feltételeként előírja felajánlott munkahely elfogadásának kötelezettségét, a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) és a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény megfelelő munkahely megállapítására vonatkozó szabályait kell alkalmazni azzal, hogy nem köteles a foglalkoztatásba bevonható személy a számára felajánlott munkahelyet elfogadni, ha

a) a foglalkoztatás felajánlásakor magyarországi munkáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll, és azt a magyarországi munkáltató igazolja,

b) harmadik életévét be nem töltött kiskorú ellátásáról köteles gondoskodni, vagy

c) iskolai rendszerű nappali képzésben vesz részt tanulói jogviszonyban és a tizennyolcadik életévét nem töltötte be.

22. § (1) A menedékes rendszeres létfenntartási támogatásban részesíthető.

(2) Az (1) bekezdés szerinti támogatás feltételeit, megállapításának módját és a támogatás összegét a Kormány rendeletben állapítja meg.

23. § Ha a menedékes kiskorú ellátásáról gondoskodik, a kiskorú elhelyezése céljából az általános szabályok szerint jogosult igénybe venni a bölcsődei ellátást, az óvodai gondozást, nevelést, ellátást és a Biztos Kezdet Gyerekház szolgáltatásait.

24. § Ha a menedékes, a menedékesként elismerését kérő vagy a magyar állampolgár nem magyar állampolgárságú gyermek, tanuló ellátásáról gondoskodik, kérelme alapján a gyermek, tanuló jogosult igénybe venni a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 21/A. §-a szerinti intézményi gyermekétkeztetést azzal, hogy számára az ingyenes vagy kedvezményes intézményi gyermekétkeztetést a Gyvt. 21/B. § (1) bekezdés a) pont ab)–ad) alpontja, (2) bekezdés b) és c) pontja, valamint a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról szóló kormányrendeletben foglaltak alapján kell biztosítani.

4. Az Ukrajnából érkezők ideiglenes ellátásának, elhelyezésének, lakhatásának támogatásával kapcsolatos szabályok

25. § (1) A menedékes, a menedékesként elismerést kérő, az ideiglenes védelemre jogosult, illetve a magyar állampolgár ideiglenes ellátásának, elhelyezésének és lakhatásának támogatására az állam támogatást nyújthat.

(2) Az (1) bekezdés szerinti támogatás formáját, feltételeit és összegét a Kormány rendeletben állapítja meg.

26. § A menedékes, a menedékesként elismerést kérő, az ideiglenes védelemre jogosult és a magyar állampolgár elhelyezése után járó támogatásokra vonatkozó szabályok nem alkalmazhatók, ha a szállásadó részükre önkéntes felajánlás alapján nyújt szálláshelyet.

27. § (1) Ha az állam a menedékes és a magyar állampolgár munkavállalók lakhatását a munkaadón keresztül támogatja, a támogatási kérelem ügyében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal kezeli a támogatás megállapításához szükséges, a támogatás iránti kérelemmel összefüggő, az Flt. 57/A. § (1) bekezdése szerinti adatokat.

(2) Az (1) bekezdés szerinti támogatás mentes a közterhek alól.

28. § Jogszabályban meghatározott esetben a karitatív feladatokat ellátó egyesület által kapott, az elszállásolt menedékes, menedékesként elismerést kérő, ideiglenes védelemre jogosult, illetve magyar állampolgár szállása és ellátása utáni egyedi támogatása – az általános forgalmi adó kivételével – mentes a közterhek alól.

5. Eljárás a szálláshely elhagyására irányuló felszólítás eredménytelensége esetén

29. § (1) Ha a szálláshelyen tartózkodó ideiglenes védelemre jogosultat, menedékest vagy magyar állampolgárt a szállásadó távozásra szólítja fel, és a felszólításnak az érintett nem tesz eleget, a szállásadó értesíti a rendőrséget.

(2) Az (1) bekezdés szerinti értesítést követően a rendőrség az ideiglenes védelemre jogosultat vagy a menedékest a helyi védelmi bizottság által megjelölt helyszínre elszállítja, a magyar állampolgárt a szálláshely elhagyására kötelezi.

30. § (1) Ha az ideiglenes védelemre jogosult, menedékes vagy magyar állampolgár birtokában olyan ingó dolog van, amelyet a szálláshelyről nem tud magával vinni, a dolog elszállítására a rendőrség nem köteles.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a megbízás nélküli ügyvitel szabályai érvényesülnek.

6. Az Ukrajnából érkezőkkel kapcsolatos határrendészeti adatkezelési szabályok

31. § (1) Az Ukrajnából érkezők magyarországi ellátásának gyors biztosítása érdekében az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv (a továbbiakban: rendőrség) kezeli azon, az Ukrajnában kialakult fegyveres konfliktus elől menekülő harmadik országbeli állampolgárok adatait, akik

a) az országhatár jogszerű átlépésének feltételeit nem teljesítik, vagy

b) az országhatár átlépésének feltételeit teljesítik, de jelzik az ideiglenes védelemre irányuló kérelem benyújtásának szándékát.

(2) A rendőrség az (1) bekezdés szerinti személyek következő adatait kezeli, amennyiben azok rendelkezésre állnak:

a) családi név és utónév,

b) születési hely,

c) születési idő,

d) anyja neve,

e) nem,

f) állampolgárság,

g) intézkedés helye,

h) úti okmány száma, típusa,

i) családtagok neve, családi kapcsolat, családtag regisztrációs sorszáma,

j) arcképmás,

k) ujjnyomat,

l) a tartózkodási hely és regisztrációs feladatok ellátását lehetővé tevő regisztrációs szám,

m) telefonszám, e-mail cím,

n) lakcím.

(3) A rendőrség a (2) bekezdés szerinti adatokat a belépéstől számított egy évig kezeli.

(4) A rendőrség a (2) bekezdés szerinti adatokat menekültügyi, illetve idegenrendészeti hatósági feladatai ellátása érdekében az idegenrendészeti szerv részére továbbítja.

7. Az Ukrajnából érkezőkre vonatkozó különös szabályok

32. § (1) Az ukrán hatóság által kiállított, 2022. február 24. napját követően lejárt vagy lejáró útlevelet az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel, valamint ezek magyarországi következményeinek az elhárítása és kezelése érdekében veszélyhelyzet kihirdetéséről és egyes veszélyhelyzeti szabályokról szóló 424/2022. (X. 28.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet (a továbbiakban: veszélyhelyzet) megszűnését követően is érvényesnek kell tekinteni a Kormány rendeletében meghatározott időpontig.

(2) Az (1) bekezdés nem alkalmazható a magyar állampolgárság megszerzésére irányuló eljárások, valamint az állampolgársági eskü vagy fogadalom esetében.

8. Átmeneti és felhatalmazó rendelkezések e Fejezet rendelkezéseivel összefüggésben

33. § (1) Az e törvény hatálybalépése előtt benyújtott, véglegesen el nem bírált menedékeskénti elismerés iránti kérelemmel kapcsolatos eljárásban e Fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) Az e törvény hatálybalépése előtt kiadott menedékes személyazonosságát és tartózkodási jogát igazoló okmány az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott érvényességi idő lejártáig az abban foglaltak szerinti tartózkodásra jogosít.

34. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza

a) a 11. § b) pontja szerinti menedékes személyazonosságát és tartózkodási jogát igazoló okmány formáját és adattartalmát, valamint érvényességi idejét az (EU) 2022/382 tanácsi határozattal összhangban,3

b) a 11. § b) pontja szerinti menedékesekre, a menedékesként elismerését kérőkre, valamint az ezzel összefüggő menekültügyi eljárásra vonatkozó különös szabályokat,4

c) a 11. § b) pontja szerinti menedékest és a menedékesként elismerését kérőt megillető egészségügyi ellátások körét,5

d) a 11. § b) pontja szerinti menedékes, a menedékesként elismerését kérő, az ideiglenesen védelemre jogosult és az Ukrajnában állandó lakóhellyel rendelkező és 2024. február 24-én vagy azt követően Ukrajnából érkező magyar állampolgár ideiglenes ellátására, elhelyezésére, lakhatásának biztosítására szolgáló támogatások formáját, feltételeit, összegét, a támogatás igénylésének és elszámolásának szabályait,6

e) a 11. § b) pontja szerinti menedékes és az Ukrajnában állandó lakóhellyel rendelkező és 2024. február 24-én vagy azt követően Ukrajnából érkező magyar állampolgár foglalkoztatására, közfoglalkoztatására vonatkozó különös szabályokat,7

f) a 11. § b) pontja szerinti menedékesnek és az Ukrajnában állandó lakóhellyel rendelkező és 2024. február 24-én vagy azt követően Ukrajnából érkező magyar állampolgárnak nyújtható rendszeres létfenntartási támogatás feltételeire, megállapítására, folyósítására vonatkozó különös szabályokat és a rendszeres létfenntartási támogatás összegét,8

g) az ukrán hatóság által kiállított, a veszélyhelyzet ideje alatt vagy azt követően lejárt, illetve lejáró útlevelek érvényességét.9

III. Fejezet

AZ EURÓPAI UNIÓ BÍRÓSÁGA ÁLTAL A C-123/22. SZÁMÚ BIZOTTSÁG KONTRA MAGYARORSZÁG ÜGYBEN 2024. JÚLIUS 13-ÁN KIHIRDETETT ÍTÉLET VÉGREHAJTÁSA

35. § Az Európai Unió Bírósága által a C-123/22. számú Bizottság kontra Magyarország ügyben 2024. június 13-án kihirdetett ítélet tekintetében a hatáskörrel rendelkező döntéshozó jogosult az ítélettel kapcsolatos valamennyi tény és jogi körülmény mérlegelése alapján dönteni a bírság közvetlen vagy a fizetési kötelezettség Európai Bizottság általi beszámítással történő teljesítéséről, és a közvetlen teljesítés időpontjáról.

IV. Fejezet10

36. §

37. §

38. §

39. §

40. §

41. §

42. §

43. §

44. §

45. §

46. §

47. §

48. §

49. §

50. §

51. §

52. §

53. §

54. §

V. Fejezet

AZ ÁRFIGYELŐ RENDSZER MŰKÖDÉSE

9. Értelmező rendelkezések

55. § E Fejezet alkalmazásában

1. archiválás: az adathoz nyilvános hozzáférést lehetővé tevő rendszertől elkülönült rendszerben történő megőrzést biztosító adatállományba helyezés,

2. archivált adat: az archív adatállományban őrzött adat,

3. kereskedelmi tevékenység: a vendéglátás kivételével a kereskedelemről szóló törvény szerinti kiskereskedelmi tevékenység keretében a gazdaságfejlesztésért felelős miniszter (e Fejezet alkalmazásában a továbbiakban: miniszter) rendeletében meghatározott termékkategóriába tartozó termékek üzletben történő forgalmazására irányuló tevékenység,

4. kereskedő: a kereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozás, amelynek főtevékenysége a Gazdasági Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszerében (TEÁOR’25) „47.11 – Élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem” vagy „47.75 – Illatszer, kozmetikai cikk, tisztálkodószer kiskereskedelme” megjelöléssel feltüntetett tevékenység,

5. napi ár: a termék kereskedő által az adott naptári napon alkalmazott, minden fogyasztó számára nyilvánosan elérhető legalacsonyabb egységára és a miniszter rendeletében meghatározott ártípus szerint megállapított bruttó eladási ára,

6. termék: a miniszter rendeletében meghatározott termékkategóriába tartozó áru, amely megfelel az abban meghatározott leírásnak és kiszerelésnek,

7. termék azonosításához szükséges adat: a miniszter rendeletében meghatározott termékkategória elnevezése, – ha a termék márkával rendelkezik – a termékkategóriába tartozó termék márkája, a termék vonalkódja, kiszerelése és a miniszter rendeletében meghatározott egyéb adat,

8. üzlet: kereskedelmi tevékenység folytatása céljából létesített vagy használt épület, illetve önálló rendeltetési egységet képező épületrész, helyiség, ideértve az elsődlegesen raktározás, tárolás célját szolgáló olyan épületet vagy épületrészt is, amelyben kereskedelmi tevékenységet folytatnak,

9. vállalkozás: a természetes személy, jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet – ideértve a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepét is –, aki vagy amely önálló foglalkozásával vagy gazdasági tevékenységével összefüggő célok érdekében jár el,

10. korábbi ár: árcsökkentés bejelentése esetén, a napi árhoz kapcsolódó, a termékek eladási ára és egységára, továbbá a szolgáltatások díja feltüntetésének részletes szabályairól szóló miniszteri rendelet szerinti, árcsökkentést megelőzően alkalmazott napi ár,

11. forgalmazás: a kereskedelmi tevékenység keretében valamely termék üzletben történő értékesítése, fogyasztás vagy használat, illetve igénybevétel céljára ellenérték fejében történő rendelkezésre bocsátása,

12. forgalmazás befejezése:

a) a termék beszállításának bármely okból történő megszűnése, amelynek célja vagy eredménye a termék értékesítésének a kereskedő üzletében történő befejezése, vagy

b) a termék adott üzletben történő értékesítésének befejezése, feltéve, hogy a kereskedő az információval rendelkezik.

10. Az árfigyelő rendszer

56. § A Gazdasági Versenyhivatal a gazdasági hatékonyságot és a társadalmi felemelkedést szolgáló piaci verseny ösztönzése, a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 11. és 21. §-a, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződés 101. és 102. cikke szerinti tilalmakba ütköző magatartások feltárásának elősegítése, valamint a fogyasztók védelme érdekében a fogyasztóknak megvételre kínált egyes termékek napi áráról nyilvános árfigyelő rendszert (a továbbiakban: árfigyelő rendszer) működtet.

57. § (1) Az árfigyelő rendszer nyilvántartja

a) az adatszolgáltatásra kötelezett vagy az árfigyelő rendszerbe történő adatszolgáltatás teljesítését önként vállaló kereskedő

aa) cégnevét,

ab) üzletének – ha egy kereskedő több üzlettel rendelkezik, valamennyi üzletének – nevét és címét,

b) az a) pont szerinti kereskedő által forgalmazott termék

ba) azonosításához szükséges adatot,

bb) ártípusát és a kereskedő üzletében vagy üzleteiben alkalmazott napi árát és korábbi árát; valamint

bc) törzsvásárlói kedvezmény használatával elérhető legalacsonyabb bruttó eladási árát és egységárát (a továbbiakban: törzsvásárlói ár), ha a törzsvásárlói ár – ide nem értve a kuponos, továbbá mennyiségi kedvezményhez kötött bruttó eladási árat – alacsonyabb mint a napi ár, és a kereskedő törzsvásárlói árat alkalmaz.

(2) Az árfigyelő rendszer a termék napi árát, korábbi árát és törzsvásárlói árát kereskedőnként és üzletenként tartja nyilván.

(3) A napi ár megállapítása során nem lehet figyelembe venni azt a bruttó kiskereskedelmi árat, amelynek alkalmazására az adott termék esetében minőségmegőrzési vagy fogyaszthatósági idejének 72 órán belüli lejárata miatt került sor.

(4) Az árfigyelő rendszerből

a) az (1) bekezdés a) pontja és b) pont ba) alpontja szerinti adatokat az adatszolgáltatási kötelezettség megszűnését követő,

b) az (1) bekezdés b) pont bb) és bc) alpontja szerinti adatot annak változását, illetve az adatszolgáltatási kötelezettség megszűnését követő

napon archiválni kell.

(5) A Gazdasági Versenyhivatal az árfigyelő rendszer archivált adataihoz törvényben meghatározott feladatai ellátása érdekében

a) a miniszter, a kereskedelemért felelős miniszter, a fogyasztóvédelemért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter,

b) a bíróság, a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság, a fogyasztóvédelmi hatóság kijelöléséről szóló kormányrendelet szerinti általános fogyasztóvédelmi hatóság (e Fejezet alkalmazásában a továbbiakban: hatóság), valamint

c) a Központi Statisztikai Hivatal

számára biztosít hozzáférést.

(6) Az archivált adatokat az archiválástól számított tíz év elteltével törölni kell.

58. § Az árfigyelő rendszerbe tartozó termékkategóriák felsorolását, az egyes termékkategóriákba tartozó, bejelentési kötelezettséggel érintett termékek körét, valamint a termékhez tartozó ártípust a miniszter rendelete tartalmazza.

11. Az adatszolgáltatásra kötelezettek, az önkéntes adatszolgáltatás, az adatszolgáltatási kötelezettség keletkezése és megszűnése

59. § Az árfigyelő rendszerbe adatszolgáltatásra kötelezett a kereskedő, ha a tárgyévet megelőző lezárt üzleti évben a kereskedelemről szóló törvény szerinti kereskedelmi tevékenységből származó, konszolidált nettó árbevétele meghaladja a 100 000 000 000 forintot.

60. § (1) Az adatszolgáltatásra az 59. § alapján kötelezett kereskedő napi adatszolgáltatási kötelezettségének első alkalommal a tárgyévet megelőző lezárt üzleti évre vonatkozó – könyvvizsgálói záradékot is tartalmazó – éves beszámolójának, összevont (konszolidált) éves beszámolót készítő kereskedő esetén az összevont (konszolidált) éves beszámolójának a céginformációs szolgálat honlapján történő közzétételét követő tizenöt napon belül köteles eleget tenni.

(2) Az adatszolgáltatásra az 59. § alapján kötelezett kereskedő az általa forgalmazott termék napi árát az (1) bekezdés szerinti időpontot megelőző egy évre visszamenőleg a tárgyévet megelőző lezárt üzleti évre vonatkozó – könyvvizsgálói záradékot is tartalmazó – éves beszámolójának, illetve összevont (konszolidált) éves beszámolójának a céginformációs szolgálat honlapján történő közzétételét követő harminc napon belül köteles bejelenteni az árfigyelő rendszerbe.

61. § (1) Az árfigyelő rendszerbe történő adatszolgáltatás teljesítését önként vállalhatja az a kereskedő, amely az 59. § alapján nem adatszolgáltatásra kötelezett.

(2) Az árfigyelő rendszerbe történő adatszolgáltatás teljesítését önként vállaló kereskedő csatlakozási szándékát a Gazdasági Versenyhivatalnak címzett, a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló törvényben meghatározott elektronikus úton (e Fejezet alkalmazásában a továbbiakban: elektronikus úton) megküldött nyilatkozatával jelezheti.

(3) A csatlakozási szándékot tartalmazó nyilatkozatot a Gazdasági Versenyhivatal annak beérkezését követő nyolc napon belül hagyja jóvá, amelyről elektronikus úton tájékoztatja a kereskedőt.

62. § Az adatszolgáltatási kötelezettség a csatlakozási szándékot tartalmazó nyilatkozat Gazdasági Versenyhivatal általi jóváhagyását követő ötödik munkanaptól terheli az árfigyelő rendszerbe történő adatszolgáltatás teljesítését önként vállaló kereskedőt.

63. § (1) Az árfigyelő rendszerbe történő adatszolgáltatás teljesítését önként vállaló kereskedő adatszolgáltatási kötelezettsége – ha e Fejezet eltérően nem rendelkezik – az adatszolgáltatásra az 59. § szerint köteles kereskedő adatszolgáltatási kötelezettségével azonos, az adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezményeit is ideértve.

(2) Az árfigyelő rendszerbe történő adatszolgáltatás teljesítését önként vállaló kereskedőt nem terheli a 60. § (2) bekezdése szerinti adatszolgáltatási kötelezettség, de a csatlakozási szándékot tartalmazó nyilatkozatban vállalhatja a 60. § (2) bekezdése szerinti adatszolgáltatás teljesítését. Ha az adatszolgáltatás teljesítését önként vállaló kereskedő vállalja a 60. § (2) bekezdése szerinti kötelezettség teljesítését, azt a 61. § (3) bekezdése szerinti tájékoztatás kézbesítésétől számított harminc napon belül köteles teljesíteni.

64. § (1) Az adatszolgáltatásra az 59. § alapján kötelezett kereskedő adatszolgáltatási kötelezettsége a tárgyévet megelőző lezárt üzleti évre vonatkozó – könyvvizsgálói záradékot is tartalmazó – éves beszámolójának, illetve összevont (konszolidált) éves beszámolót készítő kereskedő esetén az összevont (konszolidált) éves beszámolójának a céginformációs szolgálat honlapján történő közzétételét követő 15. napon megszűnik, ha a kereskedő az 59. § szerint már nem tartozik az adatszolgáltatásra kötelezettek körébe.

(2) Az adatszolgáltatási kötelezettség (1) bekezdés szerinti megszűnéséről a kereskedő elektronikus úton benyújtott nyilatkozatával tájékoztatja a Gazdasági Versenyhivatalt a tárgyévet megelőző lezárt üzleti évre vonatkozó – könyvvizsgálói záradékot is tartalmazó – éves beszámolójának a céginformációs szolgálat honlapján történő közzétételét követő öt munkanapon belül.

(3) A (2) bekezdés szerinti nyilatkozat tudomásulvételéről a Gazdasági Versenyhivatal elektronikus úton három napon belül tájékoztatja a kereskedőt.

(4) Az (1) bekezdés szerinti kereskedő a (2) bekezdésben meghatározott határidőn belül, a 61. § szerint nyilatkozhat adatszolgáltatási kötelezettségének fenntartásáról.

65. § (1) Az árfigyelő rendszerbe történő adatszolgáltatás teljesítését önként vállaló kereskedő a Gazdasági Versenyhivatalnak címzett nyilatkozattal, elektronikus úton bármikor jelezheti az adatszolgáltatás megszüntetésére irányuló szándékát.

(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilatkozat tudomásulvételéről a Gazdasági Versenyhivatal nyolc napon belül elektronikus úton tájékoztatja az árfigyelő rendszerbe történő adatszolgáltatás teljesítését önként vállaló kereskedőt.

(3) Az árfigyelő rendszerbe történő adatszolgáltatás teljesítését önként vállaló kereskedő adatszolgáltatási kötelezettsége a (2) bekezdés szerinti tájékoztatás kézbesítését követő napon szűnik meg.

12. Az adatszolgáltatás teljesítése

66. § (1) A termék azonosításához szükséges adatot és a kereskedő által alkalmazott napi árát, korábbi árát és törzsvásárlói árát naponta, elektronikusan, legkésőbb a napi ár és törzsvásárlói ár alkalmazását megelőző nap végéig kell megküldeni az árfigyelő rendszerbe.

(2) Az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatás sikerességéről a Gazdasági Versenyhivatal elektronikus úton haladéktalanul tájékoztatást küld az árfigyelő rendszerbe adatszolgáltatást teljesítő kereskedő részére.

(3) Nem jelenti az adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztását, ha annak az árfigyelő rendszerbe adatszolgáltatást teljesítő kereskedő az árfigyelő rendszer működésével összefüggő hiba miatt nem tud eleget tenni, így különösen a Gazdasági Versenyhivatal elektronikus úton az adatszolgáltatás sikertelenségéről tájékoztatja az árfigyelő rendszerbe adatszolgáltatást teljesítő kereskedőt, vagy nem küld tájékoztatást.

(4) Nem jelenti az adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztását, ha annak az árfigyelő rendszerbe adatszolgáltatást teljesítő kereskedő az informatikai rendszere működésével összefüggő, 4 órát meghaladó időtartamig tartó, a kereskedőnek fel nem róható hiba miatt nem tud eleget tenni. Ebben az esetben az informatikai rendszer hibájáról a kereskedő elektronikus úton értesíti a Gazdasági Versenyhivatalt.

(5) Nem kell adatot szolgáltatni a termékről az árfigyelő rendszerbe, ha a kereskedelmi tevékenységgel érintett termék megszakítás nélküli forgalmazási időszaka legfeljebb egy hónap.

67. § (1) Az adatszolgáltatási kötelezettség a termék forgalmazásának megkezdését megelőző naptól, a termék forgalmazásának időtartama alatt terheli az árfigyelő rendszerbe adatszolgáltatást teljesítő kereskedőt.

(2) Az 57. § (1) bekezdés a) pontja alapján nyilvántartott adatokban bekövetkező változásokról az árfigyelő rendszerbe adatszolgáltatást teljesítő kereskedő az adatváltozást követő munkanapon elektronikus úton értesíti a Gazdasági Versenyhivatalt.

68. § (1) Az árfigyelő rendszerbe adatszolgáltatást teljesítő kereskedő az adatszolgáltatási kötelezettségének a termék forgalmazásának befejezése miatti megszűnéséről haladéktalanul, elektronikus úton tájékoztatja a Gazdasági Versenyhivatalt.

(2) A Gazdasági Versenyhivatal a tájékoztatás tudomásulvételéről nyolc napon belül elektronikus úton tájékoztatja az (1) bekezdés szerinti kereskedőt.

13. Az árfigyelő rendszerbe feltöltendő adatok ellenőrzése

69. § A teljesített adatszolgáltatás formai megfelelőségét az árfigyelő rendszer beépített automatizmusokkal ellenőrzi, a hibás adatról azonnali visszaigazolást küld az adatszolgáltatást teljesítő kereskedő számára.

14. Az árfigyelő rendszerhez való hozzáférés

70. § Az árfigyelő rendszer elektronikus nyilvántartás, az abban nyilvántartott, nem archivált adatok nyilvánosak. A Gazdasági Versenyhivatal biztosítja az árfigyelő rendszerhez való hozzáférést.

15. Az adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása és annak jogkövetkezményei

71. § (1) A hatóság jár el a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) szerint az alábbi esetekben:

a) az árfigyelő rendszerbe visszamenőlegesen, a 60. § (2) bekezdése alapján teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása miatt,

b) az árfigyelő rendszerbe a 60. § (1) bekezdése, a 66. § (1) bekezdése alapján teljesítendő napi adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása miatt, valamint

c) ha a termék üzletben feltüntetett aznapi ára vagy törzsvásárlói ára magasabb, mint az árfigyelő rendszerben nyilvántartott napi ár vagy törzsvásárlói ár.

(2) Az (1) bekezdés szerinti rendelkezések az Fgytv. alkalmazásában fogyasztóvédelmi rendelkezések.

(3) Az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésének elmulasztásáról a Gazdasági Versenyhivatal a mulasztás észlelésétől számított nyolc napon belül értesíti az üzlet helye szerint illetékes hatóságot. Az (1) bekezdés c) pontja szerinti jogsértés körébe eső panaszt a Gazdasági Versenyhivatal megküldi az üzlet helye szerint illetékes hatóságnak.

(4) Az (1) bekezdés szerinti rendelkezések megsértése esetén a hatóság a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény 2. § (3) bekezdésétől és az Fgytv. 47. § (1) bekezdésétől eltérően

a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti jogsértés miatt 3 000 000 forint,

b) az (1) bekezdés b) pontja szerinti jogsértés miatt, ha a jogsértés több mint 10 terméket érint, minden jogsértéssel érintett termék után 25 000 forint, de legfeljebb 3 000 000 forint,

c) az (1) bekezdés c) pontja szerinti jogsértés miatt minden jogsértéssel érintett termék után 50 000 forint,

bírságot szab ki.

(5) A (4) bekezdésben foglaltak esetén közigazgatási szankcióként figyelmeztetés alkalmazásának nincs helye.

(6) A bírságot a bírságot kiszabó határozat véglegessé válását követő 15 napon belül kell megfizetni. A kiszabott bírság az állam bevétele.

16. Felhatalmazó rendelkezések

72. § Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az árfigyelő rendszerbe tartozó termékkategóriák felsorolását és az egyes termékkategóriákba tartozó, bejelentési kötelezettséggel érintett termékek körét, egyéb azonosító adatait, valamint a termékhez tartozó ártípust a kereskedelemért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben állapítsa meg.

VI. Fejezet

FELSZÁMOLÁSI ELJÁRÁSOKKAL ÖSSZEFÜGGŐ ÁTMENETI SZABÁLYOK

73. §11

74. §12

75. §13

76. §14

77. § (1)15

(2)16

(3)17

(4)18

78. §19

VII. Fejezet

A CSECSEMŐGONDOZÁSI DÍJRA, VALAMINT GYERMEKGONDOZÁSI DÍJRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK ELTÉRŐ ALKALMAZÁSA A MAGYARORSZÁGI LAKÓHELLYEL NEM RENDELKEZŐ UKRÁN ÁLLAMPOLGÁROK ESETÉBEN

79. § Az 1963. évi 16. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a Magyar Népköztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége között a szociális ellátás területén való együttműködés tárgyában Budapesten, 1962. december 20-án kötött egyezmény 7. cikk (1) bekezdésének a táppénzre – ideértve a baleseti táppénzt is –, valamint a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény szerinti csecsemőgondozási díjra, valamint gyermekgondozási díjra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazása során a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező ukrán állampolgárnak

a) a menedékjogról szóló törvény vagy

b) a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló törvény

szerinti szálláshelyét állandó lakóhelynek kell tekinteni.

80. § (1) A 79. § szerinti személyt a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény szerinti csecsemőgondozási díj, valamint gyermekgondozási díj a 2023. december 31. napját követően megszületett gyermek után illeti meg.

(2) A 79. § szerinti személy esetében a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény szerinti csecsemőgondozási díjra és gyermekgondozási díjra való igényjogosultság elbírálásánál csak a Magyarország területén szerzett biztosítási idő vehető figyelembe.

81. § A VII. Fejezet rendelkezéseit az (EU) 2022/382 tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséig kell alkalmazni.

VIII. Fejezet20

82. §

83. §

84. §

85. §

86. §

87. §

88. §

IX. Fejezet21

89. §

90. §

91. §

X. Fejezet

A JELENTŐS TÉRÍTÉSMENTES KIBOCSÁTÁSIEGYSÉG-KIOSZTÁSBAN RÉSZESÜLŐ LÉTESÍTMÉNY ÜZEMELTETŐJÉT ÉRINTŐ EGYES SZABÁLYOK

92. § (1) E Fejezet alkalmazásában jelentős térítésmentes kibocsátásiegység-kiosztásban részesülő létesítmény üzemeltetőjének minősül az, akinek a létesítménye

a) rendelkezik a kibocsátási egységek harmonizált ingyenes kiosztására vonatkozó uniós szintű átmeneti szabályoknak a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 10a. cikke értelmében történő meghatározásáról szóló, 2018. december 19-i (EU) 2019/331 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 2. cikk 2. pontjában meghatározott termék-referenciaérték szerinti létesítményrésszel vagy a 2. cikk 10. pontjában meghatározott technológiai kibocsátások szerinti létesítményrésszel,

b) az a) pontban meghatározott létesítmények vonatkozásában

ba) a tárgyévet megelőző három évben a hitelesített szén-dioxid-kibocsátásának éves átlaga meghaladta a 25 000 tonnát, és

bb) a tárgyévet megelőző évben az azt megelőző három évben hitelesített szén-dioxid-összkibocsátása átlagának legalább 50%-ával megegyező mértékű térítésmentes kibocsátásiegység-kiosztásban részesült.

(2) Ha az üzemeltető az (1) bekezdés a) pontja szerinti feltételnek megfelelő, több létesítménnyel rendelkezik, akkor

a) a tárgyévet megelőző három évben a hitelesített szén-dioxid-kibocsátásának éves átlagát létesítményenként össze kell számítani, és

b) az (1) bekezdés b) pont bb) alpontja szerinti feltétel teljesülésének vizsgálata során az egyes létesítmények tárgyévet megelőző évben az azt megelőző három évben hitelesített szén-dioxid-összkibocsátások átlagai, valamint az egyes létesítményekre kiosztott térítésmentes kibocsátási egységek létesítményenként összeadandók.

93. § (1) A jelentős térítésmentes kibocsátásiegység-kiosztásban részesülő létesítmény üzemeltetője az uniós kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékben vezetett üzemeltetői számláján lévő kibocsátási egységnek – a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az uniós kibocsátásiegység-forgalmi jegyzék működése tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2019. március 12-i (EU) 2019/1122 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (a továbbiakban: Rendelet) I. melléklet I-I. táblázat II. szerinti folyószámlára vagy III. szerinti kereskedési számlára történő, a Rendelet 55. cikkének megfelelő – átvezetése (e Fejezet alkalmazásában a továbbiakban: tranzakció) esetén tranzakciós díjat fizet az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában való részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény végrehajtásának egyes szabályairól szóló 410/2012. (XII. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ügkr. vhr.) 1. § (1a) bekezdésében meghatározott klímavédelmi hatóságnak (e Fejezet alkalmazásában a továbbiakban: klímavédelemért felelős hatóság).

(2) A tranzakciósdíj-fizetési kötelezettség kiterjed a kibocsátási egységek olyan átvezetésére is, amelyeket ugyanazon üzemeltető az uniós kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékben vezetett különböző létesítményéhez tartozó üzemeltetői számlái között végez.

(3) A tranzakciósdíj-fizetési kötelezettség nem terjed ki arra a tranzakcióra, amelyet a jelentős térítésmentes kibocsátásiegység-kiosztásban részesülő létesítmény üzemeltetője a Rendelet 29. cikkében foglaltak szerinti lezárandó számlájáról kezdeményez.

(4) A tranzakciós díj mértéke a tranzakcióval érintett kibocsátási egységeknek a tranzakció teljesülésének napján, vagy – ha a tranzakció teljesülésének napján nem történik tőzsdei árverés – az azt megelőző utolsó tőzsdei napon érvényes EEX-EUA tőzsdei árfolyama szerinti, a Magyar Nemzeti Bank által meghatározott napi középárfolyamon átszámított értékének 15%-a.

(5) A jelentős térítésmentes kibocsátásiegység-kiosztásban részesülő létesítmény üzemeltetője a tranzakció teljesülésének napjától számított 10 napon belül bejelent a klímavédelemért felelős hatóságnak minden olyan tranzakciót, ami után az (1) bekezdés szerinti tranzakciósdíj-fizetési kötelezettsége keletkezik. A bejelentésnek tartalmaznia kell a tranzakcióval érintett üzemeltetői számla számát.

(6) A klímavédelemért felelős hatóság a tranzakciósdíj-fizetési kötelezettség teljesítéséről elektronikus nyilvántartást vezet.

(7) A tranzakciós díj összegéről a klímavédelemért felelős hatóság az (5) bekezdés szerinti bejelentést követően vagy hivatalból egyenlegértesítőt állít ki.

(8) A tranzakciós díjat az egyenlegértesítő jelentős térítésmentes kibocsátásiegység-kiosztásban részesülő létesítmény üzemeltetője általi kézhezvételétől számított 30 napon belül az Ügkr. vhr. 17. § (7) bekezdésében meghatározottak szerint kell befizetni. A tranzakciós díjat átutalási megbízással kell teljesíteni, a befizetés jogcímeként a „tranzakciós díj” megjelölést feltüntetve, továbbá a forgalmi jegyzékben vezetett üzemeltetői számla számát megadva.

(9) A tranzakciós díj határidőben történő megfizetésének elmulasztása esetén, a klímavédelemért felelős hatóság a határidő lejártát követően kötelezettség teljesítésének elmulasztását megállapító és a tranzakciós díj megfizetésére kötelező határozatot hoz. A véglegessé vált határozatban megállapított teljesítési határidő eredménytelen elteltét követően a klímavédelemért felelős hatóság a tranzakciós díj behajtása érdekében megkeresi az állami adó- és vámhatóság illetékes területi szervét.

(10) A tranzakciós díj a klímavédelemért felelős hatóság bevétele, amelyet elkülönítetten tart nyilván, és a működésére, valamint a kibocsátási egységek kereskedelmi rendszerének működtetésével, a forgalmi jegyzék kezelésével kapcsolatos tevékenységének fedezetére fordít.

94. § (1) A jelentős térítésmentes kibocsátásiegység-kiosztásban részesülő létesítmény üzemeltetője a (2)–(8) bekezdésben foglaltak szerinti szén-dioxid-kvóta adó alanya. Az adózó az adó alapját és az adót adóévenként állapítja meg és az adóévet követő év május 31-ig vallja be az állami adó- és vámhatóság által rendszeresített nyomtatványon.

(2) A szén-dioxid-kvóta adó alapja az (1) bekezdés szerinti adóalanynak az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény (a továbbiakban: Ügkr. tv.) 2. § 14. pontja szerinti kibocsátásának tCO2-ben számított mennyisége.

(3) A szén-dioxid-kvóta adó mértéke 36 EUR/tCO2-vel egyenértékű magyar forintnak megfelelő összeg.

(4) Az adózót adóelőleg-megállapítási, -bevallási és -fizetési kötelezettség terheli, amelyre negyedévente, a tárgynegyedévet követő második hónap 15. napjáig kötelezett a naptári negyedévre vonatkozó kibocsátási adatok megküldésével egyidejűleg. Az adóelőleg összege a (2) bekezdés szerinti adóalap tárgynegyedévre vonatkozóan számított összege, amelynek forintra történő átszámításánál a Magyar Nemzeti Bank által a tárgynegyedév utolsó napján közzétett hivatalos középárfolyamot kell alkalmazni.

(5) Az (1) bekezdés szerinti adóalany az adóévre megállapított adót – az adóévben már megfizetett adóelőlegek beszámításával – a bevallás benyújtására előírt határidőig megfizeti. Ha az adóévre már megfizetett adóelőlegek összege meghaladja az adóévre megállapított adó összegét, a különbözetet az adóalany bevallásában, a bevallás beérkezésének napjától, de legkorábban a bevallás benyújtására előírt határidő napjától (esedékességtől) jogosult visszaigényelni. Az adóalanynak a bevallás adatait ezer forintra kerekítve, forintban kell feltüntetni és megfizetni. A bevallás adatainak forintra történő átszámításánál a Magyar Nemzeti Bank által a tárgyév utolsó napján közzétett hivatalos középárfolyamot kell alkalmazni.

(6) Ha az (1) bekezdés szerinti adóalany Ügkr. tv. szerinti, tárgyévre vonatkozó hitelesített éves kibocsátási jelentése (a továbbiakban: éves kibocsátási jelentés) alapján

a) az adóalany szén-dioxid-kibocsátással járó termelésének szintje legalább az egységes környezethasználati engedélyben foglalt, a főtevékenységéhez tartozó kapacitásának 90%-át elérte vagy meghaladta,

b) az adóalanynak az e Fejezet hatálybalépésekor hatályos egységes környezethasználati engedélyében foglalt, a főtevékenységéhez tartozó kapacitása a tárgyévet megelőző évi egységes környezethasználati engedélyében foglalt kapacitásához képest nem csökkent, és

c) az adóalany fajlagos – egységnyi előállított termékre eső – szén-dioxid-kibocsátása legalább az Európai Unió emissziókereskedelmi rendszerében használt, az Európai Unió által elvárt – a tárgyévben hatályos – lineáris csökkentési tényezővel megegyező mértékben csökkent a tárgyévet megelőző második év hitelesített kibocsátásához képest,

az adóalany jogosult az adó alapját adóbevallásában 50%-kal csökkenteni.

(7) A klímavédelemért felelős hatóság az állami adó- és vámhatóság részére az éves kibocsátási jelentés adatairól elektronikus úton a tárgyévet követő év április 30. napjáig szolgáltat adatot.

(8) Az e §-ban nem szabályozott kérdésekben az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény és az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény rendelkezései az irányadók.

95. § (1) E Fejezet rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben és eljárásokban is alkalmazni kell.

(2) E Fejezet rendelkezéseit nem kell alkalmazni a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény; a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény, valamint a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról szóló 521/2022. (XII. 13.) Korm. rendelet 4. §-a; a többségi befolyás alatt álló gazdálkodó szervezetek felszámolásának veszélyhelyzeti szabályairól szóló 64/2023. (III. 1.) Korm. rendelet 3. §-a alapján megindított eljárás alá vont, valamint a felszámolási eljárás során az adós gazdasági tevékenysége folytatása érdekében való értékesítés veszélyhelyzeti szabályairól szóló 129/2023. (IV. 17.) Korm. rendelet 3. §-a és 4. §-a alapján létrehozott gazdálkodó szervezetek tekintetében.

XI. Fejezet

A ROZSDAÖVEZETI AKCIÓTERÜLETEN LÉTESÍTETT LAKÓINGATLANBAN KIALAKÍTOTT LAKÁSOK VÁSÁRLÁSÁHOZ KAPCSOLÓDÓ ADÓ-VISSZATÉRÍTÉSI TÁMOGATÁSSAL KAPCSOLATOS ÁTMENETI SZABÁLYOK

96. § (1) Ha a rozsdaövezeti akcióterületek kijelöléséről és egyes akcióterületeken megvalósuló beruházásokra irányadó sajátos követelményekről szóló 619/2021. (XI. 8.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 619/2021. (XI. 8.) Korm. rendelet] 1. mellékletében foglalt táblázat szerint lehatárolt, rozsdaövezeti akcióterületté kijelölt ingatlan, valamint az ezen ingatlanból a telekalakítási eljárásban hozott döntés véglegessé válását követően kialakított ingatlan (a továbbiakban együtt: Ingatlan) tekintetében annak rozsdaövezeti akcióterületté történt kijelölését követően

a) az Ingatlanban több, mint 1/2 arányú tulajdonjoggal rendelkező tulajdonos (a továbbiakban: többségi tulajdonos) vagy

b) a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 3. § (1) bekezdés 2. pontja szerinti vállalkozónak (a továbbiakban: vállalkozó) minősülő többségi tulajdonos felett a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 8:2. §-a szerinti, legalább többségi befolyást (a továbbiakban: többségi befolyás) gyakorló természetes személy vagy legalább többségi befolyást gyakorló vállalkozó

személyében változás következik be – ide nem értve, ha a korábbi és az új többségi tulajdonos felett többségi befolyást gyakorló személye azonos, vagy ha a korábbi és az új többségi tulajdonos közül az egyik gyakorol a másik felett többségi befolyást –, az Ingatlan rozsdaövezeti akcióterületként történt kijelölése az a), illetve b) pontban foglalt változás bekövetkezésének – az a) pont szerinti esetben az a) pont szerinti változásnak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzés, a b) pont szerinti esetben a b) pont szerinti változásnak a cégnyilvántartásba való bejegyzés – napján e törvény erejénél fogva megszűnik, és a Kormány gondoskodik a 619/2021. (XI. 8.) Korm. rendelet ezzel összhangban történő módosításáról.

(2) A kizárólag telekalakítás eredményeként bekövetkezett többségitulajdonos-változás nem minősül az (1) bekezdés szerinti változásnak, amennyiben a telekalakítás után létrejövő új ingatlanon vagy ingatlanokon keletkező tulajdoni viszonyok tükrözik a telekalakítással érintett ingatlan vagy ingatlanok telekalakítást megelőző forgalmi értékarányát. Nem minősül továbbá az (1) bekezdés szerinti változásnak, ha az Ingatlanon fennálló osztatlan közös tulajdon részleges vagy teljes megszüntetése érdekében valamely tulajdonostárs lesz az Ingatlan többségi tulajdonosa, amennyiben az már az Ingatlan rozsdaövezeti akcióterületté történt kijelölése napján is az Ingatlan résztulajdonosa volt.

(3) Nem minősül az (1) bekezdés szerinti változásnak, ha

a) az (1) bekezdés szerinti változás a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény (a továbbiakban: Kbftv.) 4. § (1) bekezdés 17. pontja szerinti befektetési alap vagy a befektetési alap Kbftv. 70. §-a szerinti részalapja (a továbbiakban együtt: befektetési alap), vagy befektetési alapnak a kollektív befektetési formák befektetési és hitelfelvételi szabályairól szóló 78/2014. (III. 14.) Korm. rendelet 48. §-a szerinti ingatlantársasága (a továbbiakban: ingatlantársaság) közötti átruházás eredményeként következik be, és a Kbftv. 4. § (1) bekezdés 19. pontja szerinti befektetési alapkezelő (a továbbiakban: alapkezelő) személye azonos marad,

b) az (1) bekezdés szerinti változás olyan befektetési alap, vagy ingatlantársasága és vállalkozás közötti átruházás eredményeként következik be, ahol a befektetési alap alapkezelője és a vállalkozás felett többségi befolyást gyakorló személye azonos,

c) az (1) bekezdés szerinti változás annak eredményeként következik be, hogy a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról 2013. évi CCXXXVII. törvény 7. §-a szerinti valamely pénzügyi intézmény az őt megillető biztosítékok vonatkozásában a kielégítési jogát gyakorolta,

d) az (1) bekezdés b) pontja szerinti változás olyan többségi tulajdonos vonatkozásában következik be, amelynek részvényeit szabályozott piacon vagy multilaterális kereskedési rendszerben forgalmazzák, és a tulajdonosváltozásra szabályozott piacon vagy multilaterális kereskedési rendszerben kötött ügylet vagy ellenőrzött tőkepiaci ügylet keretében került sor,

e) az (1) bekezdés szerinti változás a 619/2021. (XI. 8.) Korm. rendelet 2. §-a szerinti valamely beruházás eredményeként létrejövő, illetve létrehozott önálló ingatlanok – ideértve különösen az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfatv.) 3. számú melléklet I. rész 59. pontja szerinti lakást – átruházása eredményeként következik be, vagy

f) az (1) bekezdés szerinti változás a többségi tulajdonos vagy a többségi tulajdonos felett többségi befolyást gyakorló személyében bekövetkezett jogutódlás folytán következik be.

(4) Az (1) bekezdés szerinti változás napjától számított öt munkanapon belül a többségi tulajdonosnak – vagy ha annak személye változik meg, az új többségi tulajdonosnak – a Magyar Államkincstárhoz (a továbbiakban: kincstár) be kell jelentenie az (1) bekezdés szerinti változás tényét.

(5) A kincstár az Ingatlant érintően – szükség esetén az ingatlanügyi hatóság bevonásával – negyedévente kizárólag azt ellenőrzi, hogy az (1) bekezdés szerinti változás bekövetkezett-e.

(6) A kincstár az (5) bekezdés szerinti ellenőrzésről a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig jelentést készít, amelyet megküld az adópolitikáért felelős miniszternek és a rozsdaövezeti akcióterületekkel kapcsolatos ügyekért felelős miniszternek. A jelentésben a tárgynegyedévre vonatkozó adatok és az előző negyedévekre vonatkozó adatok is szerepelnek aktualizálva.

(7) A (6) bekezdés szerinti jelentés tartalmazza

a) a többségi tulajdonos nevét, adóazonosító számát,

b) az Ingatlan helyrajzi számát,

c) a (8) bekezdés szerint kiszabott bírság összegét,

d) a (8) bekezdés szerint kiszabott bírság összegéből ténylegesen megfizetett, adóhatósági végrehajtás útján beszedett vagy méltányosságból elengedett összeget.

(8) Az (5) bekezdés szerinti negyedéves ellenőrzés keretében a (4) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettség megsértése miatt a kincstár a mulasztás ténye megállapításának időpontjában a többségi tulajdonos terhére bírságot szab ki. A kincstár nem szab ki bírságot, ha a bejelentés a (4) bekezdés szerinti időpontot követően, azonban a negyedéves ellenőrzést megelőzően történt. A bírság alapja az Ingatlan beépíthető alapterülete négyzetméter számának 10 000 000-szorosa. A bírság mértéke a bírságalap 10%-a. A kincstár a bírság megállapításával egyidejűleg tájékoztatja a bírsággal érintett többségi tulajdonost, hogy az Ingatlan elveszítette rozsdaövezeti akcióterületi minőségét.

(9) A kincstár az e törvényben nem szabályozott kérdésekben az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény szerint jár el.

97. § Ha a rozsdaövezeti akcióterületen létesített lakóingatlanban kialakított lakások vásárlásához kapcsolódó adó-visszatérítési támogatásról szóló 444/2021. (VII. 23.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 444/2021. (VII. 23.) Korm. rendelet] szerinti támogatási kérelemmel érintett, az Ingatlan területén fekvő, illetve abból kialakított, az Áfatv. 3. számú melléklet I. rész 59. pontja szerinti lakás tekintetében a 96. § (1) bekezdése szerinti változás a lakásra vonatkozó adásvételi szerződés megkötésének időpontját megelőzően bekövetkezett, akkor a 96. § (1) bekezdésére tekintettel e lakásra vonatkozóan

a) az Áfatv. 3. számú melléklet I. rész 59. pontja szerinti kedvezőbb adómérték az adásvételi szerződés megkötésével egyidejűleg vagy azt követően teljesített vételárrészlet tekintetében nem alkalmazható, továbbá

b) a 444/2021. (VII. 23.) Korm. rendelet szerinti támogatás nem igényelhető, illetve az igénylés iránti kérelmet a kincstár elutasítja.

98. § E Fejezet rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben és eljárásokban is alkalmazni kell.

XII. Fejezet

A SAJTÓTERMÉKEK TERJESZTÉSÉNEK ÁTMENETI SZABÁLYAI

99. § E Fejezet rendelkezéseit 2026. december 31. napjáig kell alkalmazni.

100. § (1) E Fejezet alkalmazásában

1. közterület: a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 16. § 73. pontja szerinti közterület,

2. rendőrség: a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény szerinti általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv,

3. sajtótermék: a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény 1. § 6. pontja szerinti sajtótermék, az internetes újság vagy hírportál kivételével.

(2) E Fejezet alkalmazásában sajtótermék árusításának minősül az alkalmi és mozgóárusítás is.

101. § (1) A sajtótermék árusítására jogosult, az árusítással kapcsolatos fülke, pavilon, épület, üzlet tulajdonosa vagy bérlője (a továbbiakban együtt: közterület-használó) nem köteles közterület-használati hozzájárulást beszerezni, ha kizárólag olyan sajtóterméket árusít vagy terjeszt, amely az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktussal, illetve humanitárius katasztrófával, valamint ezek magyarországi következményeinek az elhárításával kapcsolatos közérdekű közleményt, tájékoztatást tartalmaz.

(2) Nem kell közterület-használati hozzájárulást beszerezni az (1) bekezdésben meghatározott tartalmú sajtótermék közterületen történő terjesztéséhez sem.

102. § (1) A 101. § szerinti közterület-használat nem gyakorolható

a) a kiemelt nemzeti emlékhely területén,

b) a bárki által használható, közhasználatú közterületi zöldterületen

c) az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény szerinti erdőben

d) a különleges beépítésre nem szánt területen,

e) a járművek forgalmát biztosító úttesten vagy a várakozásukra kijelölt területen,

f) a tömegközlekedési járműre történő várakozás céljára közterületen elkülönített területen,

g) lakó- vagy társasházba, egyéb építménybe történő ki- és bejutást, tűzcsap, forgalomirányító készülék vezérlőegysége megközelítését akadályozó módon, valamint a járdán a gyalogosok közlekedését zavaró, biztonságát veszélyeztető, a járművezetők kilátását gátoló, a közúti forgalmi jelzések felismerését akadályozó, a közút forgalmát veszélyeztető, a közművek elhelyezését, üzemeltetését, karbantartását akadályozó módon, vagy

h) tűzoltási felvonulási területen.

(2) A közterület-használó felelős azért, hogy a közterület közlekedésre szánt területén biztosított legyen a zavartalan közúti és gyalogos közlekedés, azzal, hogy a gyalogos közlekedés céljára legalább másfél méter széles területet kell biztosítani.

103. § Az e törvényben foglaltak betartását a rendőrség ellenőrzi.

104. § (1) Ha a közterület-használó a közterületet a 102. §-ban foglaltak megsértésével használja, a rendőrség vele szemben 100 000 forinttól 500 000 forintig terjedő bírságot szabhat ki.

(2) Az (1) bekezdés szerinti jogkövetkezmény azonos napon több egymást követő ellenőrzés alkalmával is alkalmazható.

(3) A kiszabott bírság megfizetése a rendőrség hivatalos honlapján közzétett számlaszámra történő befizetéssel történik.

(4) A bírságot a bírságot kiszabó határozat véglegessé válását követő 15 napon belül kell megfizetni.

(5) A bírságot kiszabó határozat ellen nincs helye fellebbezésnek.

(6) Az (1) bekezdés szerinti hatáskör gyakorlója

a) az ellenőrzés helye szerint illetékes rendőrkapitányság,

b) a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren a Repülőtéri Rendőr Igazgatóság.

105. § Az e törvény hatálybalépése napját megelőzően a sajtótermékek terjesztésének veszélyhelyzeti szabályairól szóló 210/2022. (VI. 14.) Korm. rendelet alapján indított eljárást e törvény rendelkezései alapján kell lefolytatni, illetve a sajtótermékek terjesztésének veszélyhelyzeti szabályairól szóló 210/2022. (VI. 14.) Korm. rendelet alapján kiszabott bírságot e törvény rendelkezései alapján kell megfizetni.

XIII. Fejezet

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSRŐL SZÓLÓ TÖRVÉNY ÁLLAMI BERUHÁZÁSOK FEJEZETÉRE VONATKOZÓ SAJÁTOS ÁLLAMHÁZTARTÁSI SZABÁLYOK

106. § (1) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvényt (a továbbiakban: Áht.) a (2)–(7) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni a központi költségvetés XLV. Állami beruházások fejezet eredeti előirányzatként megállapított, valamint a költségvetési év során megállapított új központi kezelésű kiadási előirányzataira.

(2) Az Áht. 31. § (1) bekezdésétől eltérően, ha a fejlesztés költségvetési fedezetét a Magyar Államkincstár által vezetett fizetési számlák közötti átutalás biztosítja, az (1) bekezdés szerinti fejezetet irányító szerv a fejezet költségvetési bevételi előirányzata javára elszámolandó átutalás összegével ezen fejlesztés előkészítését vagy megvalósítását szolgáló kiadási előirányzatot – az államháztartásért felelős miniszter egyidejű tájékoztatása mellett – módosíthatja.

(3) Az Áht. 31. § (1) bekezdésétől eltérően, ha a fejlesztés költségvetési fedezetét az államháztartás központi alrendszerén kívüli szervezet befizetése biztosítja, az (1) bekezdés szerinti fejezetet irányító szerv a fejezet költségvetési bevételi előirányzata javára elszámolandó befizetés összegével az ennek a fejlesztésnek az előkészítését vagy megvalósítását szolgáló kiadási előirányzatot módosíthatja az államháztartásért felelős miniszter egyidejű tájékoztatása mellett.

(4) Az Áht. 31. § (1) bekezdésétől eltérően, ha az (1) bekezdés szerinti fejezetbe sorolt fejlesztés előkészítésének vagy megvalósításának költségvetési fedezetét a (2) bekezdés szerint európai uniós forrás is biztosítja, és a tárgyévben az európai uniós forrás teljes körű felhasználására – a fejlesztés ütemezésének módosulása miatt – nem kerül sor, a fejezetet irányító szerv javaslata alapján a tárgyévet követő évben az államháztartásért felelős miniszter a fejlesztést finanszírozó kiadási előirányzatot a fel nem használt európai uniós forrás mértékéig módosíthatja.

(5) Az Áht. 33. § (1) bekezdésétől eltérően az (1) bekezdés szerinti fejezetet irányító szerv a fejlesztések előkészítéséhez vagy megvalósításához közvetlenül kapcsolódó bevételek és kiadások elszámolása érdekében a költségvetési évben a fejezeten belül új alcímet, jogcímcsoportot, jogcímet hozhat létre az államháztartásért felelős miniszter egyidejű tájékoztatása mellett.

(6) Az Áht. 36. § (4a) bekezdését az Áht. 19. § (3) bekezdése szerinti központi kezelésű előirányzatok esetében is alkalmazni kell.

(7) Az Áht. 36. § (4c) bekezdésétől eltérően az (1) bekezdés szerinti fejezet esetében a Kormány egyedi határozatával egy összegben is megállapíthatja

a) az Áht. 36. § (4) bekezdés b) pontjában és 36. § (4a) bekezdésében meghatározott értékhatártól eltérő összeget,

b) a tárgyévi kiadási előirányzattal nem rendelkező fejlesztésre több év vagy a költségvetési éven túli év kiadási előirányzatai terhére vállalható kötelezettségek összegét.

107. § Az éves költségvetési beszámolót a miniszter által vezetett minisztérium esetében az irányítása alá tartozó fejezetenként kell elkészíteni.

XIV. Fejezet

AZ ÁRAK MEGÁLLAPÍTÁSÁRÓL SZÓLÓ 1990. ÉVI LXXXVII. TÖRVÉNYTŐL ELTÉRŐ ÁTMENETI SZABÁLYOK

108. § Az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény 7. § (3) bekezdését 2026. december 31. napjáig ez e Fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

109. § (1) A települési önkormányzat által meghatározott, a veszélyhelyzet során a személytaxi-szolgáltatás hatósági árának megállapításával kapcsolatos eltérő rendelkezésekről szóló 14/2023. (I. 25.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 14/2023. (I. 25.) Korm. rendelet] hatálybalépését megelőző napon hatályos és alkalmazandó hatósági ár nem vezethető ki.

(2) A települési önkormányzat az (1) bekezdés szerinti hatósági ár mértékét megváltoztathatja, azzal, hogy rögzített hatósági ár alkalmazása helyett legmagasabb hatósági ár nem alkalmazható.

(3) Nem kell alkalmazni az (1) bekezdésben foglaltakat abban az esetben, ha a hatósági ár kivezetéséről a 14/2023. (I. 25.) Korm. rendelet hatálybalépését megelőző napig kihirdetett, de a 14/2023. (I. 25.) Korm. rendelet hatálybalépéséig hatályba nem lépett jogszabály rendelkezett.

XV. Fejezet

A KISAJÁTÍTÁS ÁTMENETI SZABÁLYAI

110. § (1) A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvényt (a továbbiakban: Kstv.) 2026. december 31-ig a 110–114. §-ban foglalt eltérésekkel és kiegészítésekkel kell alkalmazni, ha

a) az ingatlan ingatlan-nyilvántartás szerinti bejegyzés szerinti természetes személy tulajdonosának életkora meghaladja a 110 évet, így e Fejezet alkalmazása során elhunytnak tekintett, vagy a halálának ténye, holtnak nyilvánítása más jogszabályban szabályozott módon igazolt,

b) az ingatlan ingatlan-nyilvántartás szerinti bejegyzés szerinti jogi személy tulajdonosa jogutód nélkül megszűnt, vagy

c) az ingatlan tulajdonosának magyarországi lakóhelye, tartózkodási helye vagy székhelye más közhiteles állami nyilvántartásból nem megállapítható, és a vételi ajánlat kézbesítése a nem magyarországi lakóhelyre, tartózkodási helyre vagy székhelyre sikertelen volt.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat minden olyan személyre alkalmazni kell, aki nem tulajdonos, azonban kártalanításra jogosult személy.

(3) E Fejezet hatálya nem terjed ki az olyan eljárásokra, amelyekben a kisajátítandó ingatlanok bármelyike az ingatlan-nyilvántartás adatai szerint lakóház.

111. § A Kstv. 3. § (2) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a kisajátítást kérő által hirdetményi úton tett vételi ajánlat is érvényesnek tekinthető a 110. § (1) és (2) bekezdésében foglalt jogosultak esetében.

112. § A Kstv. 22. § (2) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy amennyiben a kisajátítást kérő a kisajátítási kérelemhez az eljárásban felhasználható előzetes szakvéleményt csatol, akkor a kisajátítási eljárás ügyintézési határideje negyvenöt nap.

113. § (1) A hatóság a kisajátítási eljárás megindításáról szóló tájékoztatóban felhívja az ügyfél vagy az ügygondnok figyelmét, hogy amennyiben kéri a tárgyalás megtartását, a tájékoztató kézhezvételétől számított 5 napon belül azt kérelmeznie kell az eljáró hatóságnál.

(2) A Kstv. 25. § (2) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a tárgyalást az eljáró hatóság mellőzi, ha az ügyfél az (1) bekezdésben meghatározott kérelmet nem terjeszt elő.

(3) Ha a (2) bekezdés alapján a kisajátítási hatóság mellőzi a tárgyalás megtartását, abban az esetben a Kstv. 23. § (4) bekezdés c) pontja és 27. §-a nem alkalmazható.

(4) Ha a (2) bekezdés alapján a kisajátítási hatóság mellőzi a tárgyalás megtartását, a Kstv. 26. §-át azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szakértőt megidézni nem szükséges.

(5) A (2) bekezdés alkalmazása esetén azon kérelmeket, amelyeket a tárgyalás befejezéséig lehet benyújtani, az ügyfél addig nyújthatja be, és a kérelmével addig az időpontig rendelkezhet, amíg a kisajátítási eljárás tárgyában hozott döntés közlése iránt a hatóság nem intézkedik. Ebben az esetben a tárgyalási időköz a tárgyalás tartása iránti kérelem beérkezését követő naptól számítandó.

(6) Ha a kisajátítást kérő a szakvéleményben meghatározott kártalanítást az eljáró hatóságnál letétbe helyezte, akkor a Kstv. 29. § (7) bekezdésétől eltérően a birtokba adás és a kisajátítási határozatban meghatározott kártalanítás teljes összegű kifizetése a jogosult részére a kisajátítási határozat véglegessé válásával egyidejűleg válik esedékessé.

114. § E Fejezet rendelkezéseit a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény eltérő alkalmazásáról szóló 362/2023. (VII. 31.) Korm. rendelet hatálybalépését követően indult, és e Fejezet hatálybalépésekor folyamatban lévő kisajátítási eljárásokban is alkalmazni kell.

XVI. Fejezet

A KÖZSZOLGÁLTATÁSOK ELLENÉRTÉKÉNEK RENDEZÉSÉVEL KAPCSOLATOS ÁTMENETI SZABÁLYOK

115. § A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 44/B–44/J. §-át, a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvényt, a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvényt, a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény 62–66. §-át, a személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 30. §-át, valamint a postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény 14. §-át 2026. december 31. napjáig az e Fejezetben foglalt kiegészítésekkel kell alkalmazni.

116. § E Fejezet alkalmazásában

1. önkormányzati megrendelő:

a) települési, területi önkormányzat vagy önkormányzati társulás,

b) az a) alpont szerinti szerv által fenntartott költségvetési szerv,

c) az a) alpont szerinti szerv közvetlen vagy közvetett többségi tulajdoni részesedésével működő gazdasági társaság vagy

d) az a) alpont szerinti szerv közvetlen vagy közvetett többségi befolyása alatt álló gazdasági társaság;

2. szerződés:

a) személyszállítási közszolgáltatás ellátására kötött közszolgáltatási szerződés vagy személyszállítási közszolgáltatás ellátására vonatkozó közvetlen megbízás,

b) villamosenergia-vásárlási szerződés vagy hálózathasználati szerződés,

c) közvilágítás korszerűsítésére, üzemeltetésére létrejött szolgáltatási szerződés,

d) víziközmű-szolgáltatás ellátására kötött közszolgáltatási szerződés,

e) a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó közszolgáltatási tevékenység ellátására kötött közszolgáltatási szerződés,

f) földgáz-kereskedelmi szerződés vagy

g) egyetemes postai szolgáltatóval kötött szolgáltatási szerződés.

117. § Önkormányzati megrendelő által az állam közvetlen vagy közvetett többségi tulajdonában álló gazdasági társasággal (a továbbiakban: állami gazdasági társaság) részben vagy egészben közfeladat ellátásának biztosítása céljából kötött szerződés alapján, a közfeladat ellátása vonatkozásában, lezárt szolgáltatási vagy számlázási időszakra vonatkozó, igazoltan teljesített vagy nem kifogásolt teljesítésből származó,

a) szerződésben foglalt elszámolási és fizetési feltételek szerint megállapított vagy

b) közszolgáltatási beszámolóban kimutatott,

egy önkormányzati megrendelő egy állami gazdasági társasággal szemben fennálló, egymillió forintot meghaladó olyan végrehajtható tartozását vagy tartozásait, amelyeket az adós a szerződésben rögzített határidő lejártát követően kibocsátott fizetési felszólításban tűzött határidőt követő 60 nap elteltével nem fizet meg, az állami adó- és vámhatóság adók módjára hajtja be, ha a tartozás jogosultja a tartozás végrehajtása iránt az állami adó- és vámhatóságot megkeresi.

118. § E Fejezet rendelkezéseit a közszolgáltatások ellenértékének rendezésével kapcsolatos szabályokról szóló 254/2024. (VIII. 22.) Korm. rendelet hatálybalépésekor meg nem fizetett, 117. § szerinti tartozások esetében is alkalmazni kell akkor, ha a tartozás érvényesítése iránt peres eljárás vagy nemperes eljárás, továbbá végrehajtási eljárás nincs folyamatban.

XVII. Fejezet

A KIEGÉSZÍTŐ BÁNYAJÁRADÉKKAL KAPCSOLATOS ÁTMENETI SZABÁLYOK

119. § E Fejezet rendelkezéseit 2026. december 31-ig kell alkalmazni.

120. § (1) Kiegészítő bányajáradék fizetésére köteles az a vállalkozás, amely

a) a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 20. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerint bányajáradék fizetésére kötelezett, és

b) főtevékenységként

ba) díszkő, mészkő, gipsz, pala és egyéb kő bányászata (TEÁOR 0811),

bb) kavics-, homok-, agyag- és kaolinbányászat (TEÁOR 0812),

bc) cementgyártás (TEÁOR 2351), illetve

bd) mész-, gipszgyártás (TEÁOR 2352)

be) égetett agyag építőanyag gyártása (TEÁOR 2332),

bf) kerámiacsempe, -lap gyártása (TEÁOR 2331)

tevékenységet végez, és

c) a 2019. évi nettó árbevétele – ide nem értve a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozást – elérte vagy meghaladta a 3 000 000 000 forintot.

(2) Az (1) bekezdés szerinti fizetésre kötelezett az általa kitermelt feldolgozott vagy gyártott, építési alapanyagként szolgáló

a) osztályozott homok 700 forint/tonna,

b) osztályozott kavics 900 forint/tonna,

c) osztályozott homokos kavics 700 forint/tonna,

d) természetes homokos kavics 700 forint/tonna,

e) cement 20 000 forint/tonna

f) 2. melléklet szerinti termékcsoportba tartozó termék a (3)–(5) bekezdésben meghatározott mértékű

– általános forgalmi adó nélkül számított – áron felüli értékesítése esetén a tényleges árbevétel, az értékesített mennyiség és az e bekezdésben meghatározott ár alapján megállapított árbevétel különbségének 90 százalékát kiegészítő bányajáradékként fizeti meg.

(3) A 2. mellékletben foglalt táblázat A oszlopa szerinti termékcsoportba tartozó termékek esetében a 2020. január 1-jén alkalmazott – általános forgalmi adó nélkül számított – értékesítési ár (a továbbiakban: nettó értékesítési ár) és a 2. mellékletben foglalt táblázat B oszlopa szerinti arányszám szorzatának megfelelő árat kell figyelembe venni az áron felüli értékesítés, valamint az ár alapján megállapított árbevétel esetében a kiegészítő bányajáradék-fizetési kötelezettség megállapításakor. Az (1) bekezdés szerint fizetésre kötelezett elvégzi az általa értékesített termék 2. melléklet szerinti termékcsoportnak történő megfeleltetését.

(4) A 2020. január 1-jén alkalmazott értékesítési ár helyett,

a) ha a 2020. január 1-jén alkalmazott értékesítési ár nem áll rendelkezésre, akkor a 2020. január 1-jét megelőzően alkalmazott utolsó nettó értékesítési árat kell alkalmazni,

b) ha az a) pont szerint az értékesítési ár nem állapítható meg, értékesítési árnak az azonos fajtájú termékekre vonatkozó, 2020. január 1-jei értékesítési árak átlagát kell tekinteni, amelyet a bányafelügyelet erre vonatkozó igény esetén – a rendelkezésére álló adatok alapján – térítésmentesen bocsát az (1) bekezdése szerinti fizetésre kötelezett részére.

(5) Ha a (3) bekezdés szerint alkalmazandó értékesítési ár kiárusítás, leárazás, akció, szezonális kedvezmény, promóciós értékesítés (a továbbiakban együtt: kedvezményes értékesítés) során alkalmazott értékesítési ár lenne, akkor a kedvezményes értékesítés előtti legutolsó nem kedvezményes nettó értékesítési árat kell alkalmazni.

(6) A (2) bekezdés szerinti értékesítés esetén a számviteli bizonylaton szereplő értékesítési ár szolgáltatás költségét nem tartalmazhatja, az értékesítési ár szolgáltatás költségével nem csökkenthető.

(7) A (2) bekezdésben szereplő termékek értékesítése során, amennyiben az értékesítő nem kötelezett kiegészítő bányajáradék fizetésére, abban az esetben – a (2) és (3) bekezdésben rögzített értékek figyelembevételével – tisztességes haszonkulcs kialakítására kell törekednie.

(8) A kiegészítő bányajáradék fizetésére nem kötelezett értékesítő, amennyiben a (7) bekezdésben foglaltaktól eltérően tisztességtelen haszon szerzésére irányuló ármegállapítást alkalmaz, abban az esetben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal adóigazgatási eljárást kezdeményezhet.

(9) A kiegészítő bányajáradékot önbevallásban kell meghatározni, és az önbevallást a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának (a továbbiakban: bányafelügyelet) kell megküldeni. Az önbevallás az eladásokat tételenként tartalmazza. Az önbevallás megküldésével egyidejűleg a kiegészítő bányajáradékot is meg kell fizetni. A kiegészítő bányajáradékot forintban, havonta kell teljesíteni, a tárgyhót követő hónap 15. napjáig, a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-00003141-09050012 számú, „Bányajáradék bevételi nyilvántartási számla” elnevezésű számlára, az utalás közleményében feltüntetve a kiegészítő bányajáradék megnevezést és a vonatkozó időszakot. Nem forintban denominált ellenérték esetén a kiegészítő bányajáradék alapjának és mértékének meghatározásakor a számla vagy más számviteli bizonylat kiállításának napján érvényes Magyar Nemzeti Bank szerinti deviza-középárfolyamot kell alkalmazni. A befizetett kiegészítő bányajáradék költségként számolható el. A kiegészítő bányajáradék önbevallásához szükséges nyomtatványt a bányafelügyelet a honlapján közzéteszi.

(10) Késedelmes befizetés esetén a bányafelügyelet a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatot számít fel.

(11) A kiegészítő bányajáradékot a közegészségügyi célú állami magasépítési beruházások finanszírozására kell fordítani.

(12) Az (1) bekezdés szerinti főtevékenység alatt e Fejezet alkalmazásában azt a tevékenységet kell érteni, amelyet a vállalkozás a 2019. év során, bármely időpontban főtevékenységként végzett.

121. § (1) Az e Fejezetben foglaltak megtartását – a 120. § (7) bekezdésében foglaltak kivételével – a bányafelügyelet ellenőrzi. A bányafelügyelet az ellenőrzés során a hatásköre gyakorlásának keretei között az ellenőrzéshez szükséges területre, építménybe és egyéb létesítménybe beléphet, ott az ellenőrzés tárgyával összefüggő bármely iratot, hatósági igazolványt, bizonyítványt, engedélyt, tárgyat vagy munkafolyamatot megvizsgálhat, az ügyféltől vagy képviselőjétől az általa meghatározott formátumban adatot, továbbá az ellenőrzés helyszínén tartózkodó bármely más személytől tájékoztatást kérhet, az ügyfelet nyilatkozat tételére hívhatja fel, a helyszínről, a megszemlélt tárgyakról, folyamatokról kép- és hangfelvételt készíthet, mintavételt eszközölhet, továbbá egyéb bizonyítást folytathat le.

(2) A bányafelügyelet az ellenőrzés során a tényállás tisztázása szempontjából fontos iratot és más tárgyi bizonyítékot lefoglalhatja. A hatósági ellenőrzés során lefoglalt iratot és tárgyi bizonyítékot nyolc napon belül vissza kell adni az ügyfélnek, ha arra a tényállás tisztázásához a továbbiakban nincs szükség.

(3) Ha a kiegészítő bányajáradék megfizetésére kötelezett a 120. § (9) bekezdése szerinti önbevallási, illetve a kiegészítőbányajáradék-fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, vagy a kötelezettségét hibásan teljesíti, a bányafelügyelet – a 120. § (10) bekezdésében foglaltakon túl – közigazgatási bírságot szab ki, és a meg nem fizetett kiegészítő bányajáradék megfizetésére kötelezi. A bírság mértéke a meg nem fizetett kiegészítő bányajáradék összegének legalább 10%-a, de legfeljebb 40%-a. Figyelmeztetés közigazgatási szankció alkalmazásának nincs helye.

122. § (1) E Fejezet rendelkezéseit az e Fejezet hatálybalépése napján a gazdaság újraindítása érdekében fizetendő kiegészítő bányajáradékról szóló 404/2021. (VII. 8.) Korm. rendelet szerint folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

(2) A 120. § (1) bekezdése szerint fizetésre kötelezett a 120. § (2) bekezdés f) pontja szerinti termékcsoportba tartozó termékek tekintetében a 120. § (3)–(5) bekezdése alapján megállapított értékesítési árat az e Fejezet hatálybalépését követő 30 napon belül megküldi a bányafelügyeletnek. Ha a 120. § (1) bekezdése szerint fizetésre kötelezett a termékek értékesítési árát nem az 120. § (3) bekezdése szerint állapítja meg, az értékesítési ár bányafelügyeletnek történő megküldésével egyidejűleg igazolja, hogy az értékesítési ár megállapítása a 120. § (4) bekezdésének megfelel.

XVIII. Fejezet

VESZÉLYES ÜZEMEK VILLAMOSENERGIA-ELLÁTÁSÁVAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK

123. § (1) Azon vételezőknek, akik a veszélyes üzemek villamosenergia- és földgáz ellátásával kapcsolatos egyes veszélyhelyzeti intézkedésekről szóló 268/2024. (IX. 10.) Korm. rendelet 3. § (1) és (2) bekezdése alapján váltak felhasználóvá, 2025. augusztus 1. napjáig ki kell alakítaniuk az elszámolási mérésre alkalmas mérőhelyet.

(2) A Dunarolling Dunai Vasmű Korlátolt Felelősségű Társaság székhelyén lévő közcélú hálózati csatlakozási pontról ellátottak, továbbá a Társaság által ellátott hálózathasználók nem válhatnak a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 39/B. § (1) bekezdése szerint vételezővé.

XIX. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

17. Hatályba léptető rendelkezések

124. § (1) Ez a törvény – a (2)–(4) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő 31. napon lép hatályba.

(2) A IV. Fejezet, a 73–76. §, a 77. § (1) és (3) bekezdése, a 78. §, a VIII. Fejezet, a IX. Fejezet, a 22. alcím, a 33. alcím, a 45. alcím, a 48. alcím, az 52. alcím, az 59. alcím, a 61. alcím, a 249. § (3) bekezdése, a 63. alcím és az 1. melléklet az e törvény kihirdetését követő 61. napon lép hatályba.

(3) A XVIII. Fejezet, a 25. alcím, a 34. alcím, a 35. alcím, a 47. alcím és a 249. § (2) bekezdése 2025. augusztus 1-jén lép hatályba.

(4) A 77. § (2) és (4) bekezdése a veszélyhelyzet megszűnésekor lép hatályba.

(5) A 77. § (2) és (4) bekezdése hatálybalépésének naptári napját a miniszterelnök annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg.

18. Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés

125. § (1) Az 1–5. §, a 12. §, a 14. § (1) bekezdés a) és b) pontja és a 15. § (1) bekezdése az Alaptörvény XIV. cikk (5) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

(2) A 192. §, a 193. §, a 194. § a) és b) pontja az Alaptörvény XXIX. cikk (3) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

(3) Az 56. alcím az Alaptörvény 45. cikk (5) bekezdése és 47. cikke alapján sarkalatosnak minősül.

19. Az Európai Unió jogának való megfelelés

126. § (1) A 10. § (4) bekezdése és a 11. § d) pontja a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek Ukrajnából való tömeges beáramlása tényének a 2001/55/EK irányelv 5. cikke értelmében történő megállapításáról és átmeneti védelem bevezetéséről szóló, 2022. március 4-i (EU) 2022/382 tanácsi végrehajtási határozat végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

a) a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról szóló 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2022. október 10-i (EU) 2023/137 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet és

b) az (EU) 2020/1197, az (EU) 2022/918 és az (EU) 2022/1092 bizottsági végrehajtási rendeletnek a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozásának az 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel létrehozott NACE Rev. 2. rendszerére való hivatkozások tekintetében történő módosításáról szóló, 2024. június 27-i (EU) 2024/1840 bizottsági végrehajtási rendelet

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

(3) Az V. Fejezet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

20. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosítása

127. §22

128. §23

21. A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény módosítása

129. §24

130. §25

131. §26

22.27

132. §

133. §

23. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosítása

134. §28

24. Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény módosítása

135. §29

25. Az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény módosítása

136. § Hatályát veszti az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény 11. § (1) bekezdése.

26. A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény módosítása

137. §30

27. A közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény módosítása

138. §31

139. §32

28. A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény módosítása

140. §33

141. §34

29. A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény módosítása

142. §35

143. §36

30. A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény módosítása

144. §37

145. §38

31. A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény módosítása

146. §39

147. §40

148. §41

32. A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény módosítása

149. §42

150. §43

33.44

151. §

34. A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény módosítása

152. § (1) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 3. §-a a következő 29a. és 29b. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„29a. Kedvezményes lakossági sávhatár: a lakossági fogyasztó részére biztosított, miniszteri rendeletben – a 64. § (4a) bekezdés szerinti esetben kormányrendeletben – meghatározott villamosenergia-mennyiség, amely mértékig a lakossági fogyasztóval a 145. § (3) bekezdés alapján meghatározott áron számolja el az egyetemes szolgáltató a villamos energiát;
29b. Kedvezményes mikrovállalkozói sávhatár: a nem lakossági felhasználó részére biztosított, miniszteri rendeletben meghatározott villamosenergia-mennyiség, amely mértékig a nem lakossági felhasználóval a 145. § (3) bekezdés alapján meghatározott áron számolja el az egyetemes szolgáltató a villamos energiát;”

(2) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 3. § 42. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„42. Lakossági fogyasztó: az a felhasználó, aki saját háztartása – egy felhasználási helyet képező, egy vagy több lakóépület, lakás, üdülő vagy hétvégi ház, továbbá lakossági célra használt garázs – fogyasztása céljára vásárol villamos energiát a villamos energia vételezésére megkötött szerződés alapján, és az így vásárolt villamos energiával nem folytat jövedelemszerzés céljából gazdasági tevékenységet;”

(3) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 3. §-a a következő 49c. és 49d. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„49c. Rendszerbiztonsági szolgáltatás: a villamosenergia-ellátás folyamatossága és az átviteli hálózat biztonságos, stabil üzemállapotának fenntartása mint kiemelt közszolgáltatás megvalósítása érdekében szükséges, meghatározott villamosenergia-mennyiség megtermelése érdekében végzett szolgáltatás;
49d. Rendszerbiztonsági szolgáltató: a rendszerbiztonsági szolgáltatás teljesítése érdekében a Kormány rendeletével kijelölt villamosenergia-termelő gazdasági társaság;”

(4) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 3. § 70a. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„70a. Villamosenergia-tároló: villamos energia fizikai vagy kémiai technológiával történő tárolására szolgáló berendezés vagy létesítmény, amely a közcélú hálózatról vételezett vagy azonos csatlakozási ponton csatlakozó erőmű által megtermelt villamos energiát átalakítja, eltárolja és annak műszaki veszteséggel csökkentett részét a villamosenergia-rendszerbe betáplálja, vagy – függetlenül attól, hogy van-e betáplálásra lehetősége – a csatlakozási pont mögötti felhasználásra rendelkezésre bocsátja;”

(5) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 3. §-a a következő 70e. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„70e. Villamosenergia-tárolói bevételkompenzációs támogatási rendszer: olyan elszámolási rendszer, amelyben a villamosenergia-tároló üzemeltetője a szolgáltatásait piaci körülmények között értékesíti azzal, hogy az általa elvárt bevételi szint és az általa értékesíthető szolgáltatásokból megszerezhető bevétel különbsége alapján kompenzációban részesül vagy kompenzációt fizet;”

153. § A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 4/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„4/A. § (1) A felhasználók biztonságos és zavartalan villamosenergia-ellátása kiemelt közérdek.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak megvalósítása érdekében, valamint kiemelt közfeladatként szerződésben előre meghatározott villamosenergia-mennyiség megtermelése céljából a Kormány rendszerbiztonsági szolgáltatót jelöl ki. A rendszerbiztonsági szolgáltató kijelölésére és a közszolgáltatás teljesítésére és ellentételezésére vonatkozó szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg.”

154. § A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 6/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az egyetemes szolgáltatásban vételező felhasználó által üzemeltetett háztartási méretű kiserőmű által megújuló energiaforrásból termelt villamos energia vonatkozásában a Hivatal a származási garanciát az egyetemes szolgáltató részére jegyzi be. A származási garanciát az egyetemes szolgáltató értékesíti, az értékesítésre vonatkozó szabályokat a kormány rendeletben határozza meg. Az egyetemes szolgáltató a származási garancia értékesítéséből származó bevételt és az értékesítéshez szükséges ráfordításait az egyetemes villamosenergia- és földgázszolgáltatás változatlan feltételek szerinti nyújtását biztosító rezsivédelmi szolgáltatásról szóló kormányrendelet szerinti ellentételezés kiszámítása során figyelembe veszi.”

155. § A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény „A megújuló energiaforrásból és a hulladékból nyert energiával termelt villamos energia termelésének elősegítése” alcím címe helyébe a következő alcím cím lép:

A megújuló energiaforrásból, a hulladékból nyert energiával termelt villamos energia termelésének, valamint a villamosenergia-tároló felhasználásának elősegítése

156. § A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„9. § (1) A környezet és a természet védelme, a felhasználók ellátása, az elsődleges energiaforrások felhasználásának megtakarítása, valamint a felhasználható energiaforrások bővítése érdekében elő kell segíteni a megújuló energiaforrás, a hulladék, mint energiaforrás, valamint a villamosenergia-tároló felhasználását.

(2) A megújuló energiaforrás, valamint a hulladék mint energiaforrás felhasználásának elősegítése érdekében e törvény és a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály energiaforrásokra, termelési eljárásokra, az erőművi névleges teljesítőképességre, az energiaátalakítás hatásfokára, hatékonyságára, valamint az erőmű létesítésének időpontjára tekintettel differenciált, kötelező átvételi rendszert, és prémium típusú, valamint villamosenergia-tárolói bevételkompenzációs támogatási rendszert hoz létre.

(3) A zöldenergia tárolása, hasznosítása, valamint a megújuló energiaforrásokból és a hulladékból nyert energiával termelt villamos energia működési támogatása, valamint a villamosenergia-tárolók bevételkompenzációja érdekében a részletes szabályokat a kormány rendeletben határozza meg.

(4) A villamosenergia-tárolók bevételkompenzációja tekintetében a bevételkompenzáció kiszámításának részletszabályait, a bevételkompenzáció meghatározásához szükséges referencia nettó bevétel kiszámításának módját és az annak felülvizsgálatához kapcsolódó szabályokat, a bevételkompenzáció alkalmazásának feltételeire és elszámolására, valamint a bevételkompenzációra jogosult adatszolgáltatási kötelezettségének adattartalmára, teljesítésére és egyéb részleteire vonatkozó szabályokat a Hivatal elnökének rendelete határozza meg.”

157. § (1) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 50. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az egyetemes szolgáltató az (1) bekezdésben foglaltaknak való megfelelés érdekében az egyetemes szolgáltatásra való jogosultság fennállását ellenőrizheti. Az egyetemes szolgáltatás jogszerű igénybevételének ellenőrzési folyamatát, valamint az egyetemes szolgáltatást jogosulatlanul igénybe vevő felhasználókkal szemben alkalmazandó jogkövetkezményeket a Vhr. határozza meg.”

(2) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 50. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3) Egyetemes szolgáltatás keretében jogosult villamos energiát vásárolni

a) a lakossági fogyasztó, valamint

b) a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény szerinti valamennyi – hálózathasználati szerződéssel rendelkező – mikrovállalkozásnak (a továbbiakban: mikrovállalkozás) minősülő, kisfeszültségen vételező, összes felhasználási helye tekintetében együttesen 3*63 A-nál nem nagyobb csatlakozási teljesítményű felhasználó.

(4) A 3. § 42. pontjában foglaltakon túl az egyetemes szolgáltató általi ellátás vonatkozásában lakossági fogyasztónak kell tekinteni

a) az önkormányzati és állami bérlakásban, a szállóférőhelyen élők felhasználási helyei ellátása biztosításának mértékéig a helyi önkormányzatot, valamint az állami bérlakás és a szállóférőhely üzemeltetőjét,

b) a közös fogyasztás vonatkozásában azon lakóépületet, amelyben a műszakilag megosztott, önálló lakások száma meghaladja az épületben lévő önálló nem lakás céljára szolgáló helyiségek számát,

c) a közös fogyasztás vonatkozásában azon összes felhasználási helye tekintetében együttesen 3*63 A-nál nem nagyobb csatlakozási teljesítményű lakóépületet, amelyben a műszakilag megosztott, önálló lakások száma azonos vagy alacsonyabb, mint az épületben lévő önálló, nem lakás céljára szolgáló helyiségek száma,

d) az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló törvény szerinti jogi személyiséggel rendelkező vallási közösséget, annak belső egyházi jogi személyét vagy jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységét (a továbbiakban együtt: jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség) a tulajdonában álló, egy felhasználási helyet képező, egy vagy több lakóépület, lakás, plébánia, parókia, rendház, üdülő vagy hétvégi ház, továbbá a hozzá kapcsolódó garázs villamosenergia-ellátásának biztosítása tekintetében, ha a lakóépület, lakás, plébánia, parókia, rendház, üdülő vagy hétvégi ház a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény 12. § (1) bekezdésében vagy 12/A. § (1) bekezdésében meghatározott személy életvitelszerű lakhatására szolgál, és az így igénybe vett villamosenergia-szolgáltatással a jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség nem folytat gazdasági-vállalkozási tevékenységet.”

158. § A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény „Az egyetemes szolgáltatás” alcíme a következő 50/B. §-sal egészül ki:

„50/B. § (1) A Kormány az elérhető árú villamosenergia-ellátás biztosítására rezsivédelmi szolgáltatást nyújt az egyetemes szolgáltatást igénybe vevő felhasználók számára. A rezsivédelmi szolgáltatás az egyetemes szolgáltatást igénybe vevő felhasználó számára a villamosenergia-ellátás biztosítása a 145. § (3)–(3b) bekezdése szerint meghatározott ár ellenében egyetemes szolgáltatás útján az energiapiaci körülmények megváltozása esetén is. A rezsivédelmi szolgáltatás biztosítása állami közfeladat. A rezsivédelmi szolgáltatás részletszabályait az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet határozza meg.

(2) Az egyetemes szolgáltató részére – az (1) bekezdés szerinti feladat ellátásában való közreműködésért – járó ellentételezés az egyetemes szolgáltatásból származó bevétellel nem fedezett, a tevékenység ellátásához szükséges nettó ráfordítással azonos összeg. Az ellentételezés kiszámításának módszertanát miniszteri rendelet határozza meg.

(3) A (2) bekezdés szerinti ellentételezést Szt. szerinti egyéb bevételnek kell tekinteni. Az ellentételezés nem minősül az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti szolgáltatásnyújtásnak, összege visszafizetési kötelezettség nélkül átadott pénzeszköznek tekintendő.”

159. § A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 54. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdésben előírt tulajdonosi korlátokat nem kell alkalmazni

a) az átviteli rendszerirányítóra és az átviteli rendszerirányító Szt. szerint meghatározott leányvállalatára,

b) az olyan, az Európai Unió tagállamában, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban vagy Stabilizációs és Társulási Megállapodásban részes más államban jogszerűen nyilvántartásba vett vállalkozásra, amely ebben az államban átviteli rendszerüzemeltetőként működő vállalkozás,

c) az Európai Unió tagállamában, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban vagy Stabilizációs és Társulási Megállapodásban részes más államban az 1348/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet szerinti értelemben szervezett piacot működtető piaci szereplőre, és

d) az olyan gazdasági társaságra, amelyben az a)–c) pont szerinti alanyok együttesen legalább 50%-ot meghaladó tulajdoni hányaddal, illetve szavazataránnyal rendelkeznek.”

160. § A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 64. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) Fogyatékossággal élő személy által használt tárgyi eszközök energiafogyasztása után az egyetemes szolgáltatást igénybe vevő, fogyatékossággal élő személy a miniszteri rendeletben meghatározott kedvezményes lakossági sávhatáron felül további kedvezményes mennyiségre jogosult. A kedvezményre jogosultak körét, mértékét és igénylésének eljárásrendjét az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet határozza meg. Az egyetemes szolgáltató és az érintett, a kedvezményre jogosult fogyasztót ellátó hálózati engedélyes a kormányhivatal által továbbított, alábbi különleges személyes adatokat az adott felhasználási helyen a jogosultság fennállása elszámolása végétől számított 5 évig, kizárólag az egyetemes szolgáltatás kapcsán, a kedvezményre való jogosultság megállapítása és elszámolása szempontjából kezeli:

a) a kedvezményre való jogosultságot megállapító szerv megnevezése,

b) a kedvezményre való jogosultságot megállapító határozat száma,

c) a jogosult neve, lakcíme, a felhasználás helye,

d) a kedvezményt a jogosult nem saját jogán veszi igénybe, a jogosulttal egy háztartásban élő, gyógyászati segédeszközt napi rendszerességgel használó személy neve,

e) a jogosultság kezdő időpontja,

f) az adat jellege – új, törlő, jogosulatlan –,

g) a szolgáltató kódja,

h) a területi villamosenergia-elosztó megnevezése,

i) a település neve,

j) az egyetemes villamosenergia-szolgáltatónál szereplő azonosító szám – ügyfél-azonosító, fogyasztásihely-azonosító, szerződésszám, hivatkozási szám, kedvezménnyel érintett mérő gyári száma –,

k) a meghatározott kedvezményes villamosenergia-mennyiség felett vételezhető kedvezményes villamos energia mennyisége,

l) az arányosítás jelölése,

m) a visszaigazolási kód,

n) a jogosultság vége.”

161. § A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 67. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„67. § Az átviteli rendszerirányító – az általa delegált tag útján – a miniszterrel, az engedélyesekkel és érdekképviseletük útján a felhasználókkal és más rendszerhasználókkal egyeztetve kidolgozza a nemzetközi üzemi és kereskedelmi szabályzatban szabályozott kérdések kivételével

a) a villamosenergia-rendszer és az átviteli hálózat technikai működésére vonatkozó szabályokat, eljárásokat és módszereket tartalmazó üzemi szabályzatot,

b) a villamosenergia-kereskedelemre, az elszámolási-mérési adatok gyűjtésének, feldolgozásának és szolgáltatásának minimális tartalmi elemeire, a villamos energia határon keresztül történő szállítására, a rendszerszintű szolgáltatásokra vonatkozó főbb szabályokat tartalmazó kereskedelmi szabályzatot.”

162. § A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 69. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az elosztók – az általa delegált tag útján – a miniszterrel, az engedélyesekkel és érdekképviseletük útján a felhasználókkal és más rendszerhasználókkal – az energiaközösségeket és az aggregátorokat is ideértve – egyeztetve kidolgozzák az elosztói szabályzatot, amely meghatározza az elosztó hálózat működésére, az elosztói rugalmassági szolgáltatások körére, valamint azok beszerzésére és igénybevételére, továbbá a keresletoldali szabályozásra vonatkozó rendelkezéseket.”

163. § A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 70. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A nemzetközi üzemi és kereskedelmi szabályzat kivételével a villamosenergia-ellátási szabályzat kidolgozásával és mindenkori felülvizsgálatával kapcsolatos egyeztetést a miniszter által delegált tag, az engedélyesek és a reprezentatív felhasználói érdekképviseletek képviselőinek részvételével – külön jogszabály szerint – létrehozott és működtetett szabályzati bizottságoknak kell ellátnia.”

164. § A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 141. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„141. § (1) E Fejezet alkalmazásában hatósági ár a 142. § (1) bekezdése szerinti rendszerhasználati díj, a 146/A. § (1) bekezdése szerinti csatlakozási díj, a 146. § (1) és (4) bekezdése szerinti külön díj, valamint az egyetemes szolgáltatás 145. § (3) és (3a) bekezdése szerinti ára.

(2) A hatósági ár megállapítása történhet tételesen vagy a hatósági ár kiszámítására vonatkozó előírásokkal.

(3) A hatósági árhoz kapcsolódó áralkalmazási feltételeket az ár megállapítója rendeletben határozza meg.

(4) A hatósági ár megállapítása hivatalból történik.

(5) A hatósági ár megállapításakor rendelkezni kell arról, hogy a hatósági árra vonatkozó rendelkezés mikor lép hatályba vagy mikortól alkalmazandó, és e rendelkezésnek visszamenőleges hatálya nem lehet.

(6) Az (1) bekezdés szerinti hatósági árakat – ide nem értve a 145. § (3a) bekezdése szerinti árat – legmagasabb áraknak kell tekinteni. A legmagasabb ártól lefelé megkülönböztetés-mentesen, előre nyilvánosságra hozott módon lehet eltérni.

(7) A hatósági árnál magasabb árat, a 145. § (3a) bekezdése szerinti hatósági árnál alacsonyabb árat a szerződésben érvényesen kikötni nem lehet. Ha a felek az árban nem állapodtak meg, és a termékre vagy szolgáltatásra hatósági ár van érvényben, az utóbbi az irányadó. A hatósági ár az irányadó akkor is, ha a felek a hatósági árat megállapító jogszabály vagy határozat megsértésével más árban állapodtak meg.

(8) A legmagasabb hatósági árnak a szerződés megkötését követően bekövetkező változása esetén a felek eltérő rendelkezése hiányában a megváltozott hatósági ár az érvényes szerződés részévé válik.

(9) A hatósági árakra vonatkozó előírások betartását a Hivatal ellenőrzi.”

165. § (1) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 145. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az egyetemes szolgáltató által kötelezően nyújtott egyetemes szolgáltatás árát a kedvezményes lakossági sávhatárig és a kedvezményes mikrovállalkozói sávhatárig, az áralkalmazási feltételeket, az árszabályozás kereteit, a 146. § (1) bekezdés szerinti szolgáltatások körét és külön díjait a Hivatal javaslata alapján a miniszter rendeletben állapítja meg. A Hivatal a javaslatát a rendelet tervezett hatálybalépését megelőzően legalább 45 nappal megküldi a miniszternek. Ha a miniszteri rendelet valamely árszabás tekintetében nem határoz meg kedvezményes lakossági sávhatárt, az egyetemes szolgáltatótól vételezett villamosenergia-mennyiség tekintetében a miniszteri rendelet szerinti árat kell alkalmazni.”

(2) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 145. §-a a következő (3a) és (3b) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A kedvezményes lakossági sávhatár felett a lakossági fogyasztó a Hivatal elnöke által rendeletben meghatározott lakossági piaci áron vételezhet villamos energiát. A lakossági piaci árat és annak áralkalmazási feltételeit a Hivatal elnöke az egyetemes szolgáltatóval folytatott egyeztetést követően elnöki rendeletben határozza meg. A Hivatal elnökének rendeletében meghatározott lakossági piaci ár – ideértve annak a villamosenergia-vásárlási szerződés megkötését követően bekövetkező változását is – a villamosenergia-vásárlási szerződés részévé válik. A piaci viszonyok jelentős változása esetén a Hivatal elnöke felülvizsgálja és szükség esetén módosítja az elnöki rendeletben meghatározott árat.

(3b) A kedvezményes mikrovállalkozói sávhatár felett az egyetemes szolgáltatást igénybe vevő nem lakossági felhasználó versenypiaci áron vételez energiát. A versenypiaci árat és annak áralkalmazási feltételeit az egyetemes szolgáltató határozza meg, és azt a honlapján hirdetményi formában közzéteszi. A versenypiaci ár nem lehet kevesebb, mint a (3a) bekezdés szerinti lakossági piaci ár. A hirdetményben meghatározott versenypiaci ár – ideértve annak a villamosenergia-vásárlási szerződés megkötését követően bekövetkező változását is – a villamosenergia-vásárlási szerződés részévé válik. A versenypiaci árra a 141. § (2), (5), (7) és (9) bekezdésében foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.”

(3) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 145. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A (3) és a (3a) bekezdés szerinti rendeletben, valamint a (3b) bekezdés szerinti hirdetményben meg nem állapított, de az egyes egyetemes szolgáltatók által jogszerűen alkalmazott árszabások árát és áralkalmazási feltételeit az egyetemes szolgáltató kérelmére a Hivatal hagyja jóvá, amely árak esetében a 141. § (2) bekezdésében és (4)–(9) bekezdésében foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.”

166. § (1) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 170. § (1) bekezdés 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)

„6. az egyetemes szolgáltató és az egyetemes szolgáltatás igénybevételére jogosult felhasználó közötti jogviszony és az egyetemes szolgáltatás igénybevételére irányuló szándék bejelentésének részletes szabályait, valamint az egyetemes szolgáltatás keretében történő villamosenergia-vásárlásra vonatkozó szerződés tartalmi és formai követelményeit, megszűnésének eseteit, egyetemes szolgáltatás jogszerű igénybevételének ellenőrzési folyamatát, az egyetemes szolgáltatást jogosulatlanul igénybe vevő felhasználókkal szemben alkalmazandó jogkövetkezményeket, továbbá – az ellentételezés kiszámításának módszertanát és a különbözeti összeg felhasználásának részletes szabályait ide nem értve – rezsivédelmi szolgáltatás részletszabályait,”

(rendeletben állapítsa meg.)

(2) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 170. § (1) bekezdés 29. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)

„29. a megújuló energiaforrásból nyert villamos energia felhasználását elősegítő kötelező átvételi rendszer, és prémium típusú támogatási rendszer és a villamosenergia-tárolók bevételkompenzációjának részletes szabályait, a kötelező átvételi rendszer és a prémium típusú támogatás, valamint a villamosenergia-tárolók bevételkompenzáció keretében végrehajtandó elszámolások részletes szabályait, az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia befogadásának és kötelező átvételének részletes szabályait, valamint az egyes termelési eljárások, különösen a biomasszával termelt villamos energia kötelező átvételéhez és prémium típusú támogatásához szükséges minimális hatásfok mértékét,”

(rendeletben állapítsa meg.)

(3) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 170. § (1) bekezdés 34. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)

„34. a fogyatékossággal élő fogyasztókat megillető különleges bánásmód részletes szabályait, a védendő fogyasztói körbe tartozás igazolására alkalmas okiratok körét, tartalmi és formai követelményeit, a fogyatékossággal élő fogyasztó által használt tárgyi eszközök energiafogyasztása után a fogyatékossággal élő fogyasztót megillető – miniszteri rendeletben meghatározott – kedvezményes lakossági sávhatáron felül biztosított kedvezményes árú villamos energia mértékét és annak igénybevételére vonatkozó részletes szabályokat,”

(rendeletben állapítsa meg.)

(4) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 170. § (2) bekezdés 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy)

„1. az egyetemes szolgáltatáshoz kapcsolódó árszabályozás kereteit, árszabásokat, kedvezményes lakossági sávhatárt – a 64. § (4a) bekezdése szerinti sávhatárt kivéve –, a társasházakra, lakásszövetkezetekre, családi fogyasztói közösségekre, tulajdonközösségekre, tetőtér-beépítésre, bérlakásokra és szállóférőhelyekre vonatkozó többletkedvezményeket, valamint a kedvezményes mikrovállalkozói sávhatárt, továbbá a kedvezményes lakossági sávhatárig és a kedvezményes mikrovállalkozói sávhatárig az egyetemes szolgáltatási árakat és azok áralkalmazási feltételeit,”

(rendeletben állapítsa meg.)

(5) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 170. § (2) bekezdése a következő 12. ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy)

„12. az egyetemes szolgáltató részére járó ellentételezés kiszámításának módszertanát és a különbözeti összeg felhasználásának részletes szabályait,”

(rendeletben állapítsa meg.)

(6) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 170. § (2) bekezdés 13. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy)

„13. a megújuló energiaforrásokból és a hulladékból nyert energiával termelt villamos energia működési támogatásának, valamint a villamosenergia-tárolók bevételkompenzációjának a finanszírozásához szükséges pénzeszköz mértékének megállapítási módjára és megfizetésére vonatkozó részletes szabályokat,”

(rendeletben állapítsa meg.)

(7) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 170. § (5) bekezdése a következő 17. és 18. ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Hivatal elnöke, hogy rendeletben állapítsa meg)

„17. a villamosenergia-tárolók bevételkompenzációja tekintetében a bevételkompenzáció kiszámításának részletszabályait, a bevételkompenzáció meghatározásához szükséges referencia nettó bevétel kiszámításának módját és az annak felülvizsgálatához kapcsolódó szabályokat, a bevételkompenzáció alkalmazásának feltételeire és elszámolására, valamint a bevételkompenzációra jogosult adatszolgáltatási kötelezettségének adattartalmára, teljesítésére és egyéb részleteire vonatkozó szabályokat,
18. a lakossági piaci árat és annak áralkalmazási feltételeit.”

167. § A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény a következő 177/B–177/H. §-sal egészül ki:

„177/B. § E törvénynek az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra tekintettel kihirdetett veszélyhelyzeti rendeletek törvényi szintre emeléséről szóló 2025. évi L. törvénnyel megállapított rendelkezéseit a 2025. augusztus 1-jén folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

177/C. § (1) A 2025. augusztus 1-jét megelőző veszélyhelyzet ideje alatt a villamos energiáról szóló törvény rendelkezéseitől eltérést engedő előírások alapján megfizetett pénzügyi biztosíték a csatlakozási díjba beleszámít és a legkorábban esedékessé váló csatlakozási díj részletben a hálózati engedélyes jóváírja. Ha a megfizetett biztosíték meghaladja a hálózati csatlakozási szerződés szerint elszámolható csatlakozási díjat, úgy a pénzügyi biztosítékot a hálózati engedélyes a csatlakozási pont üzembe helyezését követő 15 napon belül visszatéríti. Az e bekezdés szerinti biztosítékra a hálózati csatlakozási eljárás keretében megfizetendő biztosíték üzemi és elosztói szabályzatban részletezett szabályai alkalmazandóak.

(2) A 2025. augusztus 1-jét megelőző veszélyhelyzet ideje alatt a villamos energiáról szóló törvény rendelkezéseitől eltérést engedő előírások alapján megkötésre kerülő hálózati csatlakozási szerződésben (a továbbiakban: hálózati csatlakozási szerződés) a csatlakozás igénybevételére – üzembe helyezésére – nyitva álló határidőnek a hálózati engedélyes tájékoztatójában – vagy nyilatkozatában – megjelölt naptári év utolsó napját követő harmadik hónap harmincadik napja minősül. A csatlakozás igénybevételére vonatkozó legkorábbi időpont a megjelölt naptári év első hónapjának 30. napja, amelyet megelőzően az igénybejelentő a csatlakozást nem jogosult igénybe venni.

(3) Az üzembe helyezésre meghatározott határidő elmulasztása esetén – kivéve a hálózati engedélyes által megvalósítandó csatlakozási beruházás tekintetében felmerülő késedelem miatti mulasztást – az igénybejelentő csatlakozásra vonatkozó rendelkezési joga a csatlakozás igénybevételére nyitva álló határidő leteltét követő napon megszűnik. A hálózati engedélyes a csatlakozás igénybevételére nyitva álló határidőt követő 45 napon belül az igénybejelentő által korábban az elosztói vagy üzemi szabályzat vagy az (1) bekezdés alapján teljesített pénzügyi biztosítékot az igénybejelentőnek visszatéríti, és a megfizetett csatlakozási díjat – a hálózati csatlakozási szerződésben meghatározott elszámolási szabályok mellett – az igénybejelentővel elszámolja.

(4) A hálózati engedélyes által megvalósítandó csatlakozási beruházás tekintetében felmerülő késedelem esetén a hálózati engedélyes bizonyítja, hogy mulasztás nem terheli.

(5) A csatlakozás igénybevételére a 2025. augusztus 1-jét megelőző veszélyhelyzet ideje alatt a villamos energiáról szóló törvény rendelkezéseitől eltérést engedő előírások alapján meghatározott naptári év az e bekezdésben foglalt esetet kivéve nem módosítható. A hálózati engedélyes csatlakozás igénybevételére a naptári évet az igénybejelentő kérelmére egy naptári évvel meghosszabbítja, ha az igénybejelentő

a) a csatlakozás igénybevételére nyitva álló határidő utolsó napját megelőzően legalább 45 nappal a hálózati engedélyeshez a határidő hosszabbítására irányuló kérelmet és az üzemi szabályzat szerinti technológiaváltó igénybejelentést tesz és

b) vállalja a hálózati engedélyes által kiadott tájékoztatóban megjelölt erőmű névleges teljesítőképességével legalább azonos teljesítőképességű, megawattonként legalább 4 órás névleges energiatárolási képességű, az üzemi szabályzatban meghatározott aFRR kiegyenlítő szabályozási képességre akkreditálható, aFRR kiegyenlítő szabályozási szolgáltatás nyújtására és kapacitás felajánlására alkalmas villamosenergia-tároló egyidejű telepítését és akkreditációját.

(6) Ha a hálózati engedélyes által kiadott tájékoztatóban megjelölt berendezés villamosenergia-tároló, akkor tájékoztató szerinti villamosenergia-tárolóra vonatkozóan kell biztosítani az (5) bekezdés b) pontja szerinti feltételeket.

(7) Az igénybejelentő az (5) bekezdés szerinti kérelme esetén határidő-hosszabbítási pénzügyi biztosítékot fizet, vagy ezt azonos összegű bankgarancia formájában biztosítja a kérelem benyújtásával egyidejűleg. A határidő-hosszabbítási pénzügyi biztosíték mértéke az (5) bekezdés szerinti villamosenergia-tároló teljesítőképességének és a (13) vagy a (14) bekezdésben meghatározott fajlagos benchmark beruházási értéknek a szorzata alapján számolt benchmark beruházási összeg 5%-a. A biztosíték teljesítésének elmulasztása esetén a hálózati engedélyes az (5) bekezdés szerinti kérelmet visszautasítja.

(8) Az (5) bekezdés szerinti villamosenergia-tároló telepítése nem érinti a (2) bekezdés szerinti hálózati csatlakozási szerződésben meghatározott betáplálási teljesítmény mértékét, valamint az eredeti berendezés névleges teljesítőképességét, azok nem módosíthatók. A csatlakozás igénybevételére nyitva álló határidőnek a villamosenergia-tárolóra és az erőműre vonatkozóan az (5) bekezdés szerint meghosszabbított határidőt kell tekinteni. Ha az igénybejelentő az eredeti berendezés vonatkozásában a csatlakozást az (5) bekezdés szerinti kérelem benyújtását követően a kérelem benyújtását megelőzően irányadó határidőn belül igénybe veszi, akkor mentesül az (5) bekezdés b) pontja szerint vállalt feltételek teljesítése alól és a (11) bekezdés szerinti jogkövetkezmény nem alkalmazható.

(9) Ha az igénybejelentő az (5) bekezdés szerinti villamosenergia-tároló számára a csatlakozás igénybevételére az (5) bekezdés szerint meghosszabbított határidőt elmulasztja, akkor úgy kell tekinteni, mintha a (2) bekezdés szerinti hálózati csatlakozási szerződésben szereplő erőmű számára a csatlakozás igénybevételére meghatározott határidőt mulasztotta volna el és az erőműre is a (11) bekezdésben meghatározott rendelkezéseket kell alkalmazni.

(10) Ha az üzembe helyezést követően az új szabályozási berendezés akkreditációja bármely okból megszűnik, a hálózati engedélyes észszerű határidő meghatározásával felhívja az (5) bekezdés szerinti igénybejelentőt az akkreditáció helyreállítására.

(11) Az (5) bekezdés szerint meghosszabbított határidő elmulasztása esetén

a) az igénybejelentő csatlakozásra vonatkozó rendelkezési joga a csatlakozásra nyitva álló határidő leteltét követő napon megszűnik, és

b) az igénybejelentő elveszíti az általa korábban az elosztói vagy üzemi szabályzat vagy a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról szóló 526/2022. (XII. 16.) Korm. rendelet alapján teljesített pénzügyi biztosítékot.

(12) A (11) bekezdés szerinti esetben a hálózati engedélyes a csatlakozásra nyitva álló határidőt követő 45 napon belül a megfizetett csatlakozási díjat – a hálózati csatlakozási szerződésben meghatározott elszámolási szabályok mellett – az igénybejelentővel elszámolja.

(13) A fajlagos benchmark beruházási értéknek a kiegészítő és határidő-hosszabbítási biztosíték mértékének megállapításához

a) a biogáz (bioüzemmel) erőmű esetén 1025 M Ft/MWe,

b) hulladéklerakóból származó gáz felhasználásával üzemelő erőmű esetén 525 M Ft/MWe,

c) napelem esetén 325 M Ft/MWe,

d) energiatároló vagy földgáz üzemű gázmotoros erőmű esetén 375 M Ft/MWe,

e) szilárd biomassza (vegyes tüzelés nélküli) erőmű esetén 1025 M Ft/MWe,

f) szilárd biomassza (vegyes tüzeléssel) erőmű esetén 1025 M Ft/MWe,

g) geotermikus erőmű esetén 1425 M Ft/MWe,

h) vízerőmű esetén 1025 M Ft/MWe,

i) szélerőmű esetén 406 M Ft/MWe,

értéket kell figyelembe venni, azzal, hogy a MWe értékek a névleges villamos teljesítőképességet jelölik, amit inverteres erőművek esetén az inverterek váltóáram (AC) oldali névleges aktív (wattos) teljesítőképessége alapján kell meghatározni.

(14) A fajlagos benchmark beruházási érték a (13) bekezdésben nem szabályozott technológiák esetén 1025 M Ft MWe.

(15) Ha a csatlakozás tényleges igénybevételére naptári évben meghatározott határidő 2024., a 177/C. § (2) bekezdésben meghatározott határidő megtartottnak minősül, ha

a) a határidő leteltéig az igénybejelentő a hálózati engedélyes felé a csatlakozási szerződésben előírt beruházásait megvalósította – ide nem értve a Vet. 27. § (5) bekezdése alapján az igénybejelentő által saját beruházásban már megvalósított vagy megvalósítandó hálózati csatlakozási beruházásokat,

b) az igénybejelentő teljesíti az üzemi és elosztói szabályzatban meghatározott üzembehelyezési és eljárásrendi feltételeket, ideértve a 177/E. § szerinti kiegészítő pénzügyi biztosíték meghosszabbítására vonatkozó feltételt, és

c) a csatlakozás tényleges igénybevétele 2025. szeptember 1. napjáig megtörténik.

(16) A hálózati engedélyes

a) a (15) bekezdés szerinti teljesítés esetén, valamint

b) ha az igénybejelentőnek a hálózati csatlakozási szerződésben a csatlakozás tényleges igénybevételére naptári évben meghatározott határidő 2025., vagy azt követő naptári év, akkor az

alkalmazandó ellátási szabályzati szabályokat a csatlakozás és az ehhez kapcsolódó a nyilatkozattétel vonatkozásában a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról szóló 526/2022. (XII. 16.) Korm. rendelet szerint benyújtja a Hivatal számára jóváhagyás céljából.

(17) A (16) bekezdés szerinti ellátási szabályzati szabályok a csatlakozás és az ehhez kapcsolódó a nyilatkozattétel vonatkozásában előírják, hogy az üzembe helyezés olyan időrendben történjen, amilyen időrendben az igénybejelentők teljesíti a (15) bekezdés a) pontját.

(18) A (15) bekezdésben foglaltak teljesülése esetén az (5) bekezdés a) és b) pontjában foglalt határidő 2025. szeptember 1. napjáig meghosszabbodik.

177/D. § (1) Az érintett erőműre vonatkozó

a) a villamosenergia-ipari építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló kormányrendelet alapján engedélyezett építési tevékenységre vonatkozó építési engedély és vezetékjogi engedély, a termőföld védelméről szóló törvény szerinti termőföld más célú hasznosítási engedély, a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 21. § (1) bekezdése szerint kiadott engedély és a környezetvédelmi engedély hatálya, valamint a villamosenergia-termelői engedélyben megállapított kivitelezési határidő,

b) a megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával termelt villamos energia, valamint a kapcsoltan termelt villamos energia kötelező átvételéről és átvételi áráról szóló 389/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet szerinti kötelező átvételi jogosultsághoz kapcsolódó, villamosenergia-termelés megkezdésére vonatkozó határidő, valamint a megújuló energiaforrásból termelt villamos energia kötelező átvételi és prémium típusú támogatásáról szóló 299/2017. (X. 17.) Korm. rendelet alapján az új beruházások ösztönzésére adott kötelező átvételi vagy prémium típusú támogatási jogosultsághoz kapcsolódó, kereskedelmi üzem megkezdésére vonatkozó határidő

a csatlakozás igénybevételére meghatározott, 177/C. § (2) és (5) bekezdése szerinti új határidő utolsó napjáig meghosszabbodik, ha az e bekezdésben meghatározott határidő korábban jár le.

(2) Pályázati eljárás keretében elnyert prémium támogatáshoz kapcsolódó, kereskedelmi üzem megkezdésére vonatkozó határidő (1) bekezdés szerinti meghosszabbodásának feltétele a támogatási jogosultsághoz kapcsolódó teljesítési biztosíték meghosszabbított határidőt követő 4 hónapig tartó érvényességének igazolása a Hivatal részére.

177/E. § (1) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról szóló 526/2022. (XII. 16.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdése szerinti igénybejelentő kiegészítő pénzügyi biztosítékot fizet vagy a biztosíték összegét bankgarancia formájában biztosítja. A kiegészítő pénzügyi biztosíték mértéke az igényelt csatlakozási kapacitásnak és 177/C. § (13) és (14) bekezdése szerint meghatározott fajlagos benchmark beruházási értéknek a szorzata alapján számolt benchmark beruházási összeg 5%-a.

(2) Az igénybejelentő az (1) bekezdés szerinti pénzügyi biztosítékot úgy fizeti meg, hogy ha a csatlakozás tényleges időpontjára meghatározott év a

a) 2025. naptári év, akkor a benchmark beruházási összeg fennmaradó további 1%-át 2025-ben,

b) 2026. naptári év, akkor a benchmark beruházási összeg fennmaradó további 1%-át 2025-ben és további 1%-át 2026-ban,

c) 2027. naptári év, akkor a benchmark beruházási összeg fennmaradó további 1%-át 2025-ben, további 1%-át 2026-ban és további 1%-át 2027-ben

fizeti meg.

(3) Ha a csatlakozás tényleges időpontja 2028. naptári év vagy azt követő naptári év, az igénybejelentő a kiegészítő pénzügyi biztosítékot úgy fizeti meg, hogy a csatlakozás tényleges időpontjával érintett naptári évben és az azt megelőző négy évben évente fizeti meg a benchmark beruházási összeg 1%-át.

(4) Az igénybejelentő a kereskedelmi üzem megkezdésének igazolása előtt az erőműegységre vonatkozó építési engedély meglétének hálózati engedélyes számára történő igazolása esetén a kiegészítő pénzügyi biztosíték 50%-át a hálózati engedélyes az igazolást követő 45 napon belül visszafizeti az igénybejelentő számára vagy a már igazolt bankgarancia 50%-át felszabadítja.

(5) Az igénybejelentő a (4) bekezdés szerinti bankgaranciát a hálózati engedélyes által történő felszabadításig rendelkezésre tartja.

(6) A kiegészítő pénzügyi biztosíték összegének a határidő utolsó napjáig a hálózati engedélyes bankszámláján jóváírásra kell kerülnie. Nem kell megfizetni a kiegészítő pénzügyi biztosítékot, ha az erőmű üzembe helyezése a befizetési határidő letelte előtt megtörténik.

(7) A megfizetett kiegészítő pénzügyi biztosíték a csatlakozási díjba beleszámít és a legkorábban esedékessé váló csatlakozási díj részletben a hálózati engedélyes jóváírja. Ha a megfizetett kiegészítő pénzügyi biztosíték meghaladja a hálózati csatlakozási szerződés szerint elszámolható csatlakozási díjat, úgy a kiegészítő pénzügyi biztosítékot a hálózati engedélyes a csatlakozási pont üzembe helyezését követő 15 napon belül visszatéríti. A kiegészítő pénzügyi biztosítékra az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a hálózati csatlakozási eljárás keretében megfizetendő biztosíték üzemi és elosztói szabályzatban részletezett szabályait kell alkalmazni.

(8) A bankgarancia formájában biztosított kiegészítő pénzügyi biztosítékot a hálózati engedélyes az igénybejelentőnek a csatlakozási igénybejelentéssel vagy a csatlakozási szerződéssel összefüggő lejárt esedékességű fizetési kötelezettségének nemteljesítése esetén lehívja, vagy a bankgaranciaként biztosított kiegészítő pénzügyi biztosítékot a hálózati engedélyes a hálózati csatlakozási szerződés szerinti csatlakozási díj maradéktalan teljesítése esetén a hálózati csatlakozási szerződés szerinti névleges teljesítőképességnek megfelelő erőmű és csatlakozási pont üzembe helyezését követő 15 napon belül felszabadítja.

(9) A kiegészítő pénzügyi biztosíték teljesítésének elmulasztása esetén az igénybejelentő csatlakozásra vonatkozó rendelkezési joga a kiegészítő pénzügyi biztosíték teljesítésére nyitva álló határidő leteltét követő napon megszűnik. A hálózati engedélyes a kiegészítő pénzügyi biztosíték teljesítésére nyitva álló határidőt követő 45 napon belül az igénybejelentő által korábban az elosztói vagy üzemi szabályzat alapján teljesített pénzügyi biztosítékot az igénybejelentőnek visszatéríti, és a megfizetett csatlakozási díjat – a hálózati csatlakozási szerződésben meghatározott elszámolási szabályok mellett – az igénybejelentővel elszámolja.

(10) A kiegészítő pénzügyi biztosítékból esedékességkor megfizetettnek minősül

a) a hálózati csatlakozási szerződés alapján már megfizetett csatlakozási díj 177/C. § (1) bekezdése szerinti pénzügyi biztosítékba be nem számított összege vagy a 2025. augusztus 1-jét megelőző veszélyhelyzet ideje alatt a villamos energiáról szóló törvény rendelkezéseitől eltérést engedő előírások esetén a csatlakozási díjnak bármely ezen eljárásban teljesített, biztosítékkal fedezett részén felül megfizetett összege és

b) az igénybejelentő által saját beruházásban már megvalósított és a 27. § (7) bekezdése szerint a hálózati engedélyes által az igénybevevő által előfeltételként becsatolt dokumentumok szerinti csatlakozáshoz átvett hálózati csatlakozási beruházások értéke, amelyet a térítésmentes átadásra vonatkozó, mindkét fél által aláírt megállapodásban szereplő tényösszeg, ennek hiányában a hálózati engedélyes által, az átvételt megelőző 24 hónapon belül azonos műszaki tartalmú csatlakozási beruházásra kiadott műszaki gazdasági tájékoztatókban meghatározott legmagasabb csatlakozási díj érték 177/C. § (1) bekezdése szerinti pénzügyi biztosítékba be nem számított összegével kell figyelembe venni.

(11) Az igénybejelentő a kiegészítő pénzügyi biztosítékot minden év április 23. napjáig fizeti meg vagy teljesíti bankgarancia formájában.

177/F. § (1) A csatlakozás igénybevételére nyitva álló határidőnek a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról szóló 526/2022. (XII. 16.) Korm. rendelet 11. § (18) bekezdése szerinti meghosszabbítása esetén a hálózati engedélyes a megfizetett pénzügyi biztosítéknak a hálózati csatlakozási szerződés szerint elszámolható csatlakozási díjat meghaladó részét nem téríti vissza, vagy a bankgarancia formájában nyújtott pénzügyi biztosítéknak a hálózati csatlakozási szerződés szerint elszámolható csatlakozási díjat meghaladó részét lehívja. Ebben az esetben a 177/E. § (4) bekezdése nem alkalmazható.

(2) A csatlakozás igénybevételére nyitva álló határidőnek a 2025. augusztus 1-jét megelőző veszélyhelyzet ideje alatt a villamos energiáról szóló törvény rendelkezéseitől eltérést engedő előírások szerint meghosszabbított határidő elmulasztása esetén

a) az igénybejelentő csatlakozásra vonatkozó rendelkezési joga a csatlakozásra nyitva álló határidő leteltét követő napon megszűnik, és

b) az igénybejelentő elveszíti az általa korábban az elosztói vagy üzemi szabályzat vagy a korábban hatályos előírások alapján teljesített pénzügyi biztosítékot.

(3) A (2) bekezdés szerinti esetben a hálózati engedélyes a csatlakozásra nyitva álló határidőt követő 45 napon belül a megfizetett csatlakozási díjat – a hálózati csatlakozási szerződésben meghatározott elszámolási szabályok mellett – az igénybejelentővel elszámolja.

177/G. § (1) Az igénybejelentő, aki a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról szóló 54/2024. (III. 6.) Korm. rendelet 1. § (3) bekezdése szerinti műszaki gazdasági tájékoztató vagy megvalósíthatósági tanulmány készítésére vonatkozó felhívást követően kapacitáslekötési pénzügyi biztosítékot fizetett, az üzemi szabályzatban meghatározott igénybejelentési és kapacitáslekötési pénzügyi biztosítékon túl kiegészítő pénzügyi biztosítékot fizet, vagy bankgarancia formájában biztosítja. A kiegészítő pénzügyi biztosíték mértéke az igényelt csatlakozási kapacitásnak és a 177/C. § (13) és (14) bekezdésében meghatározott fajlagos benchmark beruházási értéknek a szorzata alapján számolt benchmark beruházási összeg 5%-a.

(2) Az igénybejelentő az (1) bekezdés szerinti kiegészítő pénzügyi biztosítékot úgy fizeti meg, hogy ha a hálózati engedélyes által kiadott műszaki-gazdasági tájékoztatóban a csatlakozás tényleges időpontjára meghatározott év

a) a 2028. naptári év, akkor a benchmark beruházási összeg fennmaradó további 1%-át 2025-ben, további 1%-át 2026-ban, további 1%-át 2027-ben és további 1%-át 2028-ban,

b) a 2029. naptári év, akkor a benchmark beruházási összeg 1%-át 2025-ben, további 1%-át 2026-ban, további 1%-át 2027-ben, további 1%-át 2028-ban és további 1%-át 2029-ben,

c) a 2030. naptári év, akkor a benchmark beruházási összeg 1%-át 2026-ban, további 1%-át 2027-ben, további 1%-át 2028-ban, további 1%-át 2029-ben és további 1%-át 2030-ban

fizeti meg.

(3) Ha a csatlakozás tényleges időpontja a 2030. naptári évet követő, az igénybejelentő a kiegészítő pénzügyi biztosítékot úgy teljesíti, hogy a csatlakozás tényleges időpontjával érintett naptári évben és az azt megelőző négy évben évente teljesíti a benchmark beruházási összeg 1%-át. Ha az igénybejelentő a csatlakozáshoz szükséges hálózati csatlakozási beruházást a 27. § (5) bekezdés alapján saját beruházásban valósítja meg és a csatlakozás tényleges időpontja ezáltal a hálózati engedélyes által meghatározottnál korábbi időpontban kerül meghatározásra, akkor a kiegészítő pénzügyi biztosítékot a korábbi időpont figyelembevételével kell teljesíteni, ha nem érinti a Hivatal elnökének rendelete szerinti közvetett beruházások rendelkezésre állását.

(4) Az igénybejelentő a kereskedelmi üzem megkezdésének igazolása előtt az erőműegységre vonatkozó építési engedély meglétének hálózati engedélyes számára történő igazolása esetén a kiegészítő pénzügyi biztosíték 50%-át a hálózati engedélyes az igazolást követő 45 napon belül visszafizeti az igénybejelentő számára, vagy a már igazolt bankgarancia 50%-át felszabadítja.

(5) Az igénybejelentő a bankgaranciát a hálózati engedélyes által történő felszabadításig rendelkezésre tartja.

(6) A bankgarancia formájában biztosított kiegészítő pénzügyi biztosítékot a hálózati engedélyes az igénybejelentőnek a csatlakozási igénybejelentéssel vagy a csatlakozási szerződéssel összefüggő, lejárt esedékességű fizetési kötelezettségének nemteljesítése esetén lehívja, vagy a bankgaranciaként biztosított kiegészítő pénzügyi biztosítékot a hálózati engedélyes a hálózati csatlakozási szerződés szerinti csatlakozási díj maradéktalan teljesítése esetén a hálózati csatlakozási szerződés szerinti névleges teljesítőképességnek megfelelő erőmű és csatlakozási pont üzembe helyezését követő 15 napon belül felszabadítja.

(7) A kiegészítő pénzügyi biztosíték összegének a kiegészítő pénzügyi biztosíték megfizetésére nyitva álló határidő utolsó napjáig a hálózati engedélyes bankszámláján jóváírásra kell kerülnie.

(8) A kiegészítő pénzügyi biztosíték határidőn belüli megfizetésének elmulasztása esetén az igénybejelentő csatlakozás igénybevételére vonatkozó rendelkezési joga a határidő lejártát követő napon megszűnik. A hálózati engedélyes a nyilatkozattételi határidőt követő 45 napon belül az igénybejelentő által korábban az elosztói vagy üzemi szabályzat alapján teljesített pénzügyi biztosítékot az igénybejelentőnek visszatéríti, és a megfizetett csatlakozási díjat – a hálózati csatlakozási szerződésben meghatározott elszámolási szabályok mellett – az igénybejelentővel elszámolja.

(9) Nem fizet e § szerinti kiegészítő pénzügyi biztosítékot az az igénybejelentő, aki a 177/D. § (1) bekezdése szerinti kiegészítő pénzügyi biztosítékot megfizette vagy megfizeti.

177/H. § E törvénynek az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra tekintettel kihirdetett veszélyhelyzeti rendeletek törvényi szintre emeléséről szóló 2025. évi L. törvénnyel megállapított 170. § (5) bekezdés 18. pontja szerinti rendelet hatálybalépéséig a kedvezményes lakossági sávhatár felett az egyes egyetemes szolgáltatási árszabások meghatározásáról szóló kormányrendelet alapján meghatározott, 2025. július 31-én alkalmazott lakossági piaci árat kell alkalmazni.”

168. § Hatályát veszti a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 49. §-a.

35. A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény módosítása

169. § (1) A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 3. § 47. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

„47. Lakossági fogyasztó: az a felhasználó, aki saját háztartása – egy felhasználási helyet képező egy vagy több lakóépület, lakás, üdülő vagy hétvégi ház, továbbá lakossági célra használt garázs – fogyasztása céljára vásárol földgázt földgáz vételezésére megkötött szerződés alapján, és az így vásárolt földgázzal nem folytat jövedelemszerzés céljából gazdasági tevékenységet,”

(2) A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 3. §-a a következő 79. és 80. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

„79. Kedvezményes lakossági sávhatár: a lakossági fogyasztó részére biztosított, miniszteri rendeletben – a 35. § (2) bekezdés szerinti esetben kormányrendeletben – meghatározott földgázmennyiség, amely mértékig a lakossági fogyasztóval a 107. § (3) bekezdés alapján meghatározott áron számolja el az egyetemes szolgáltató a földgázt.
80. Kedvezményes mikrovállalkozói sávhatár: a nem lakossági felhasználó részére biztosított, miniszteri rendeletben meghatározott földgázmennyiség, amely mértékig a nem lakossági felhasználóval a 107. § (3) bekezdés alapján meghatározott áron számolja el az egyetemes szolgáltató a földgázt.”

170. § (1) A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 32. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Egyetemes szolgáltatást a működési engedélyben meghatározott szolgáltatási területen az egyetemes szolgáltatói engedélyes végezhet. Az egyetemes szolgáltató olyan földgázkereskedő, amely az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználókat – igényük esetén – egyetemes szolgáltatással látja el. Egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó

a) a lakossági fogyasztó és

b) a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 3. § (3) bekezdése szerinti mikrovállalkozásnak (a továbbiakban: mikrovállalkozás) minősülő, 20 m3/óra kapacitást meg nem haladó vásárolt kapacitással rendelkező, 2022. június 18-án mikrovállalkozásként egyetemes szolgáltató által ellátott felhasználó.”

(2) A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 32. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A 3. § 47. pontjában foglaltakon túl az egyetemes szolgáltató általi ellátás vonatkozásában lakossági fogyasztónak kell tekinteni

a) a helyi önkormányzatot, valamint az állami bérlakás és a szállóférőhely üzemeltetőjét az önkormányzati és állami bérlakásban, valamint szállóférőhelyen élők felhasználási helyei ellátása biztosításának mértékéig,

b) – ha az épületben található önkormányzati vagy állami bérlakás, szállóférőhely – az épület közös fogyasztását megvalósító, a távhőszolgáltatásról szóló törvény szerinti távhőtermelő létesítménynek nem minősülő gázfogyasztó készülék vonatkozásában felhasználónak minősülő jogalanyt függetlenül attól, hogy a gázfogyasztó készülék egy vagy több épület közös fogyasztását valósítja meg,

c) – ha az épületben az önkormányzati vagy állami bérlakás, szállóférőhely földgázfogyasztásának mérése közös mérővel történik – a közös mérés vonatkozásában felhasználónak minősülő jogalanyt,

d) a közös fogyasztás vonatkozásában azon lakóépületet mint felhasználót, amelyben a műszakilag megosztott, önálló lakások száma meghaladja az épületben lévő önálló nem lakás céljára szolgáló helyiségek számát,

e) a közös fogyasztás vonatkozásában azon 20 m3/óra kapacitást meg nem haladó vásárolt kapacitással rendelkező lakóépületet mint felhasználót, amelyben a műszakilag megosztott, önálló lakások száma azonos vagy alacsonyabb, mint az épületben lévő önálló, nem lakás céljára szolgáló helyiségek száma,

f) az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló törvény szerinti jogi személyiséggel rendelkező vallási közösséget, annak belső egyházi jogi személyét vagy jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységét (a továbbiakban együtt: jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség) a tulajdonában álló, egy felhasználási helyet képező, egy vagy több lakóépület, lakás, plébánia, parókia, rendház, üdülő vagy hétvégi ház, továbbá a hozzá kapcsolódó garázs földgázellátásának biztosítása tekintetében, ha a lakóépület, lakás, plébánia, parókia, rendház, üdülő vagy hétvégi ház a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény (a továbbiakban: Ehtv.) 12. § (1) bekezdésében vagy 12/A. § (1) bekezdésében meghatározott személy életvitelszerű lakhatására szolgál, és az így igénybe vett szolgáltatással a jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség nem folytat gazdasági-vállalkozási tevékenységet,

g) a jogi személyiséggel rendelkező vallási közösséget, annak belső egyházi jogi személyét vagy jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységét az f) pontban foglaltaktól eltérően akkor is, ha a felhasználási helyen (mérési pont) található egy vagy több lakóépület, lakás, plébánia, parókia, rendház és a felhasználási hely tekintetében a földgáz vételezés nem vagy nem kizárólag az Ehtv. 12. § (1) bekezdésében vagy 12/A. § (1) bekezdésében meghatározott személy életvitelszerű lakhatására szolgál.”

171. § A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 34. §-a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az egyetemes szolgáltató – a 33. § szerinti egyetemes szolgáltatói engedély alapján – egyetemes szolgáltatásra nem jogosult felhasználóknak nem értékesíthet földgázt.

(7) Az egyetemes szolgáltató a (6) bekezdésben foglaltaknak való megfelelés érdekében az egyetemes szolgáltatásra való jogosultság fennállását jogosult ellenőrizni. Az egyetemes szolgáltatás jogszerű igénybevételének ellenőrzési folyamatát, valamint az egyetemes szolgáltatást jogosulatlanul igénybe vevő felhasználókkal szemben alkalmazandó jogkövetkezményeket az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet határozza meg.”

172. § A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 35. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„35. § (1) Az egyetemes szolgáltató által kötött egyetemes szolgáltatási szerződés alapján az egyetemes szolgáltatás keretébe tartozik – 107. § (5) és (6) bekezdésére is figyelemmel – a miniszteri rendeletben meghatározott árszabások alapján biztosított földgázellátás.

(2) Nagycsaládos, egyetemes szolgáltatást igénybe vevő személy a miniszteri rendeletben meghatározott kedvezményes lakossági sávhatáron felül további kedvezményes mennyiségre jogosult. A kedvezményre jogosultak körét, mértékét és igénylésének eljárásrendjét az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet határozza meg.”

173. § A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény „Egyetemes szolgáltatás” alcíme a következő 40/A. §-sal egészül ki:

„40/A. § (1) A Kormány az elérhető árú földgázellátás biztosítására rezsivédelmi szolgáltatást nyújt az egyetemes szolgáltatást igénybe vevő felhasználók számára. A rezsivédelmi szolgáltatás az egyetemes szolgáltatást igénybe vevő felhasználó számára a földgázellátás biztosítása a földgázpiaci egyetemes szolgáltatáshoz kapcsolódó értékesítési árak megállapításáról és alkalmazásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott mértékig méltányos, összehasonlítható, átlátható ár ellenében egyetemes szolgáltatás útján az energia piaci körülmények megváltozása esetén is. A rezsivédelmi szolgáltatás biztosítása állami közfeladat. A rezsivédelmi szolgáltatás részletszabályait e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet határozza meg.

(2) Az egyetemes szolgáltatót ellátó földgázkereskedő részére járó ellentételezés összege megegyezik azzal az összeggel, amellyel a tárgyévre vonatkozóan meg kell szüntetni a 141/L. § (1) bekezdése szerinti negatív összegű árbevétel különbségek kumulált értéke és a pozitív összegű árbevétel különbségek kumulált értéke közötti különbözetet (egyenleget).

(3) A (2) bekezdés szerinti ellentételezést Sztv. szerinti egyéb bevételnek kell tekinteni. A rezsivédelmi szolgáltatás biztosítása nem minősül az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti szolgáltatásnyújtásnak, az ellentételezés kifizetett összege visszafizetési kötelezettség nélkül átadott pénzeszköznek tekintendő.”

174. § A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 103. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E fejezet alkalmazásában hatósági ár)

„d) az egyetemes szolgáltatás 107. § (3) és (5) bekezdése szerinti ára,”

175. § (1) A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 104. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A hatósági árat – ide nem értve a 107. § (5) bekezdése szerinti árat – legmagasabb árnak kell tekinteni.”

(2) A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 104. § (6)–(8) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(6) A legmagasabb hatósági árnak a szerződés megkötését követően bekövetkező változása esetén a felek eltérő rendelkezése hiányában a megváltozott hatósági ár az érvényes szerződés részévé válik.

(7) A hatósági árnál magasabb árat a 76. § (3) bekezdésében foglalt kivétellel, a 107. § (5) bekezdése szerinti hatósági árnál alacsonyabb árat a szerződésben érvényesen kikötni nem lehet. Ha a felek az árban nem állapodtak meg, és a termékre vagy szolgáltatásra hatósági ár van érvényben, az utóbbi az irányadó. A hatósági ár az irányadó akkor is, ha a felek a hatósági árat megállapító jogszabály vagy határozat megsértésével más árban állapodtak meg.

(8) A legmagasabb hatósági ártól lefelé megkülönböztetés mentesen, előre nyilvánosságra hozott módon el lehet térni.”

176. § A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 107. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„107. § (1) Az egyetemes szolgáltatást méltányos, könnyen és tisztán összehasonlítható, átlátható árszabások alkalmazásával kell megvalósítani.

(2) Az egyetemes szolgáltatás árát a hatékonyan működő engedélyesek indokolt működési és tőkeköltsége alapján kell meghatározni úgy, hogy a legkisebb költség elvének érvényre juttatása érdekében a szabályozás által érintett engedélyeseket gazdálkodásuk hatékonyságának, és az általuk nyújtott szolgáltatás minőségének folyamatos javítására ösztönözze. Emellett az árnak biztosítania kell az egyetemes szolgáltatás keretében földgázt vételező felhasználók költséghatékony ellátását is.

(3) Az egyetemes szolgáltatás árát – a forgalomarányos elem tekintetében a kedvezményes lakossági sávhatárig és a kedvezményes mikrovállalkozói sávhatárig –, az áralkalmazási feltételeket a Hivatal javaslata alapján a miniszter rendeletben állapítja meg. A Hivatal a javaslatát legkésőbb a rendelet tervezett hatálybalépését megelőzően 40 nappal megküldi a miniszternek.

(4) A kedvezményes lakossági sávhatárt – a közös fogyasztásra figyelemmel – a lakossági fogyasztókra meghatározott mértéktől eltérően is meghatározhatja a miniszter a (3) bekezdés szerinti rendeletében.

(5) A kedvezményes lakossági sávhatár felett a lakossági fogyasztó a Hivatal elnöke által rendeletben meghatározott versenypiaci költségeket tükröző áron jogosult földgázt vételezni. A versenypiaci költségeket tükröző árat és annak áralkalmazási feltételeit a Hivatal elnöke az egyetemes szolgáltatóval folytatott egyeztetést követően határozza meg rendeletben. A Hivatal elnökének rendeletében meghatározott ár – és annak az egyetemes szolgáltatási szerződés megkötését követő változása – az egyetemes szolgáltatási szerződés részévé válik. A piaci viszonyok jelentős változása esetén a Hivatal a rendeletében foglalt árat a hivatalból vagy az egyetemes szolgáltató kezdeményezésére, az egyetemes szolgáltató által szolgáltatott adatok alapján felülvizsgálja, és szükség esetén módosítja.

(6) A kedvezményes mikrovállalkozói sávhatár felett az egyetemes szolgáltatásra jogosult nem lakossági fogyasztó versenypiaci áron vételezhet földgázt. A versenypiaci árat és annak áralkalmazási feltételeit az egyetemes szolgáltató határozza meg, és azt a honlapján hirdetményi formában közzéteszi. A versenypiaci ár nem lehet kevesebb, mint az (5) bekezdés szerinti versenypiaci költségeket tükröző ár. A hirdetményben meghatározott versenypiaci ár, és annak az egyetemes szolgáltatási szerződés megkötését követően bekövetkező változása az egyetemes szolgáltatási szerződés részévé válik. A versenypiaci árra a 104. § (2), (5), (7) és (9) bekezdésében foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.”

177. § (1) A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 119. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) A (2) bekezdés c) pontja, a (3a) bekezdés és a (6) bekezdés szerinti új engedélyes kijelölésével kapcsolatos részletszabályokat a földgázellátásról szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendelet tartalmazza. Ha a Hivatal a felhasználók ellátásának biztonságát veszélyeztetve látja, a felfüggesztő, kijelölő vagy engedélyt visszavonó határozatot hoz, mely döntést honlapján hirdetmény útján teszi közzé. A döntés közlésének napja a hirdetmény honlapon való közzétételét követő nap. A Hivatal a határozatait tájékoztatásul elektronikus úton is közli.”

(2) A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 119. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) A Hivatal felfüggesztő és kijelölő határozatával szemben a közigazgatási perben azonnali jogvédelem benyújtásának nincs helye, közigazgatási per a határozat közlésétől számított 15 napon belül indítható.”

178. § (1) A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 132. § 13. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)

„13. az egyetemes szolgáltatás részletes szabályait, ezen belül a szolgáltatási terület és a legkisebb területi egység meghatározására, az egyetemes szolgáltatást igénybe vevő felhasználók garantált ellátásához szükséges források és tárolóban elhelyezett földgázkészlet mértékére és biztosítására, a nagycsaládosokat megillető kedvezményre vonatkozó rendelkezéseket, ideértve a miniszteri rendeletben meghatározott kedvezményes lakossági sávhatáron felül biztosított kedvezményes árú földgázmennyiséget, egyetemes szolgáltatás jogszerű igénybevételének ellenőrzését biztosító rendelkezéseket, az egyetemes szolgáltatást jogosulatlanul igénybe vevő felhasználóval szemben alkalmazandó jogkövetkezményeket, valamint a rezsivédelmi szolgáltatás részletszabályait,”

(2) A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 132. §-a a következő 49. ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)

„49. a 107. § (4) bekezdése alapján meghatározott kedvezményes lakossági sávhatárra való jogosultság igazolásának eljárási szabályait, az eljáró hatóságot, az egyetemes szolgáltató részére biztosított jogorvoslati lehetőségeket,”

179. § (1) A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 133. § (1) bekezdése a következő 2. ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg)

„2. a kedvezményes lakossági sávhatárt a 35. § (2) bekezdést kivéve, a kedvezményes mikrovállalkozói sávhatárt, a kedvezményes lakossági sávhatárig és a kedvezményes mikrovállalkozói sávhatárig az egyetemes szolgáltatáshoz kapcsolódóan az árakat, a kedvezményes lakossági sávhatárra és többletmennyiségre vonatkozó egyedi szabályokat, az áralkalmazási feltételeket, az árszabályozás kereteit, a 107. § (4) bekezdés alapján meghatározott kedvezményes lakossági sávhatár jogszerű igénybevételének ellenőrzési folyamatát, jogosulatlanul igénybevétel esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket;”

(2) A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 133. § (1) bekezdés 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg)

„3. a felajánlás részletszabályait, a felajánlott földgázforrás árát, az igénybevételre jogosultak körét, a földgázforrás átadására vonatkozó rugalmassági szabályokat; a felajánlás keretében, a 141/A. §, és a 141/J. § szerinti szerződések alapján értékesített földgázforrás mennyiségét és árát, valamint az ezen földgázforrásokhoz kapcsolódóan a rendszerhasználati és mobilgáz-finanszírozási költségek indokolt értékeihez képest megképződő többlet, vagy veszteség elszámolásának szabályait; a 141/A. §-ban és a 141/J. §-ban foglaltak megsértése, valamint a rendeletben meghatározott mennyiségtől való eltérés esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket; a kapcsolt termelésszerkezet-átalakítási hozzájárulás és a kiegyenlítő hozzájárulás mértékét,”

180. § A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 133/A. §-a a következő 19. ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Hivatal elnöke, hogy rendeletben állapítsa meg)

„19. a versenypiaci költségeket tükröző árat és annak áralkalmazási feltételeit.”

181. § A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény a következő 138/A. §-sal egészül ki:

„138/A. § E törvénynek az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra tekintettel kihirdetett veszélyhelyzeti rendeletek törvényi szintre emeléséről szóló 2025. évi L. törvénnyel megállapított 133/A. § 19. pontja szerinti rendelet hatálybalépéséig a kedvezményes lakossági sávhatár felett az egyes egyetemes szolgáltatási árszabások meghatározásáról szóló kormányrendelet alapján meghatározott, 2025. július 31-én alkalmazott versenypiaci költségeket tükröző árat kell alkalmazni.”

36. A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény módosítása

182. §45

37. Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény módosítása

183. §46

184. §47

185. §48

38. A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény módosítása

186. §49

187. §50

188. §51

39. A Bethlen Gábor Alapról szóló 2010. évi CLXXXII. törvény módosítása

189. §52

190. §53

191. §54

40. A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény módosítása

192. §55

193. §56

194. §57

41. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosítása

195. §58

196. §59

197. §60

42. A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény módosítása

198. §61

43. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény módosítása

199. §62

44. A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény módosítása

200. §63

45.64

201. §

46. Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény módosítása

202. §65

47. A rezsicsökkentések végrehajtásáról szóló 2013. évi LIV. törvény módosítása

203. § (1) A rezsicsökkentések végrehajtásáról szóló 2013. évi LIV. törvény 1. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

„(2) Az (1) bekezdést a Get. szerinti kedvezményes lakossági sávhatárig az egyetemes szolgáltató által értékesített földgáz tekintetében kell alkalmazni.”

(2) A rezsicsökkentések végrehajtásáról szóló 2013. évi LIV. törvény 1. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Természetes személy részére lakhatás céljára bérbeadott ingatlan esetén a költségelszámolás során a bérbeadó mint felhasználó a bérlő felé földgáz költségeket legfeljebb úgy számolhatja el, mintha a bérlő az egyetemes szolgáltatóval számolna el.”

(3) A rezsicsökkentések végrehajtásáról szóló 2013. évi LIV. törvény 1. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Önkormányzati vagy állami fenntartású bérlakás természetes személy részére történő lakáscélú bérbeadása esetén a bérbeadó a földgázpiaci egyetemes szolgáltatáshoz kapcsolódó értékesítési árak megállapításáról és alkalmazásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott kedvezményes mennyiséget az épületben műszakilag megosztott, önálló lakások számának szorzata alapján határozza meg és számolja el akkor, ha az önálló lakások külön mérőórával nincsenek felszerelve.”

204. § (1) A rezsicsökkentések végrehajtásáról szóló 2013. évi LIV. törvény 2. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

„(2) Az (1) bekezdést a Vet. szerinti kedvezményes lakossági sávhatárig az egyetemes szolgáltató által értékesített villamos energiára kell alkalmazni.”

(2) A rezsicsökkentések végrehajtásáról szóló 2013. évi LIV. törvény 2. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Természetes személy részére lakhatás céljára bérbeadott ingatlan esetén a költségelszámolás során a bérbeadó mint felhasználó a bérlő felé a villamosenergia költségeket legfeljebb úgy számolhatja el, mintha a bérlő az egyetemes szolgáltatóval számolna el.”

48.66

205. §

206. §

207. §

208. §

209. §

49. A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény módosítása

210. §67

50. A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény módosítása

211. §68

51. A turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvény módosítása

212. §69

213. §70

52.71

214. §

215. §

216. §

53. A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény módosítása

217. §72

218. §73

219. §74

220. §75

221. §76

222. §77

223. §78

224. §79

225. §80

54. A Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény módosítása

226. §81

55. A védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvény módosítása

227. §82

228. §83

229. §84

56. A honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvény módosítása

230. §85

231. §86

232. §87

57. Az egykori Rozmaring Mezőgazdasági Termelőszövetkezet működési területén kárpótlásra váró személyek helyzetének rendezéséről szóló 2021. évi CXLV. törvény módosítása

233. §88

234. §89

235. §90

58. A veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő szabályozási kérdésekről szóló 2022. évi V. törvény módosítása

236. §91

59.92

237. §

238. §

60. A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény módosítása

239. §93

240. §94

241. §95

242. §96

243. §97

244. §98

245. §99

246. §100

247. §101

61.102

248. §

62. Egyes veszélyhelyzeti kormányrendeletek hatályon kívül helyezése

249. § (1)103

(2) Hatályát veszti

1. a veszélyhelyzet ideje alatt az egyetemes szolgáltatásra jogosultak körének meghatározásáról szóló 217/2022. (VI. 17.) Korm. rendelet,

2. a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról szóló 221/2022. (VI. 21.) Korm. rendelet,

3. az egyes egyetemes szolgáltatási árszabások meghatározásáról szóló 259/2022. (VII. 21.) Korm. rendelet,

4. a veszélyhelyzet idején a villamos energia és földgáz egyetemes szolgáltatás változatlan feltételek szerinti nyújtását biztosító rezsivédelmi szolgáltatásról szóló 289/2022. (VIII. 5.) Korm. rendelet,

5. a nagycsaládosokat megillető földgáz árkedvezményről szóló kormányrendelet eltérő alkalmazásáról szóló 290/2022. (VIII. 5.) Korm. rendelet,

6. a szabályozási többletkapacitásra és a saját célra termelő egységekre vonatkozó veszélyhelyzeti szabályokról szóló 527/2022. (XII.16.) Korm. rendelet,

7. a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény és a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról szóló 360/2023. (VII. 31.) Korm. rendelet,

8. a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról szóló 54/2024. (III. 6.) Korm. rendelet,

9. a veszélyes üzemek villamosenergia- és földgáz ellátásával kapcsolatos egyes veszélyhelyzeti intézkedésekről szóló 268/2024. (IX. 10.) Korm. rendelet.

(3)104

63.105

250. §

1. melléklet a 2025. évi L. törvényhez106

2. melléklet a 2025. évi L. törvényhez

Kiegészítő bányajáradékkal kapcsolatos termékcsoportok

A

B

1

Termékcsoport

Arányszám

2

Kerámia falazóelemek

1,61

3

Kis méretű tömör tégla

2,31

4

Kerámia béléstestek

1,42

5

Kerámia burkolótéglák

1,10

6

Kerámia tetőcserepek

1,24

7

Kerámia padlóburkolat

1,42

8

Kerámia falburkolat

1,38

1

A törvényt az Országgyűlés a 2025. június 11-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2025. június 19.

10

A IV. Fejezet a 124. § (2) bekezdése alapján 2025. augusztus 19-én lép hatályba.

11

A 73. § a 124. § (2) bekezdése alapján 2025. augusztus 19-én lép hatályba.

12

A 74. § a 124. § (2) bekezdése alapján 2025. augusztus 19-én lép hatályba.

13

A 75. § a 124. § (2) bekezdése alapján 2025. augusztus 19-én lép hatályba.

14

A 76. § a 124. § (2) bekezdése alapján 2025. augusztus 19-én lép hatályba.

15

A 77. § (1) bekezdése a 124. § (2) bekezdése alapján 2025. augusztus 19-én lép hatályba.

16

A 77. § (2) bekezdése a 124. § (4) bekezdése alapján a veszélyhelyzet megszűnésekor lép hatályba.

17

A 77. § (3) bekezdése a 124. § (2) bekezdése alapján 2025. augusztus 19-én lép hatályba.

18

A 77. § (4) bekezdése a 124. § (4) bekezdése alapján a veszélyhelyzet megszűnésekor lép hatályba.

19

A 78. § a 124. § (2) bekezdése alapján 2025. augusztus 19-én lép hatályba.

20

A VIII. Fejezet a 124. § (2) bekezdése alapján 2025. augusztus 19-én lép hatályba.

21

A IX. Fejezet a 124. § (2) bekezdése alapján 2025. augusztus 19-én lép hatályba.

22

A 127. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

23

A 128. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

24

A 129. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

25

A 130. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

26

A 131. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

27

A 22. alcím a 124. § (2) bekezdése alapján 2025. augusztus 19-én lép hatályba.

28

A 134. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

29

A 135. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

30

A 137. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

31

A 138. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

32

A 139. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

33

A 140. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

34

A 141. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

35

A 142. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

36

A 143. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

37

A 144. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

38

A 145. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

39

A 146. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

40

A 147. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

41

A 148. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

42

A 149. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

43

A 150. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

44

A 33. alcím a 124. § (2) bekezdése alapján 2025. augusztus 19-én lép hatályba.

45

A 182. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

46

A 183. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

47

A 184. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

48

A 185. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

49

A 186. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

50

A 187. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

51

A 188. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

52

A 189. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

53

A 190. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

54

A 191. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

55

A 192. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

56

A 193. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

57

A 194. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

58

A 195. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

59

A 196. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

60

A 197. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

61

A 198. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

62

A 199. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

63

A 200. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

64

A 45. alcím a 124. § (2) bekezdése alapján 2025. augusztus 19-én lép hatályba.

65

A 202. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

66

A 48. alcím a 124. § (2) bekezdése alapján 2025. augusztus 19-én lép hatályba.

67

A 210. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

68

A 211. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

69

A 212. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

70

A 213. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

71

Az 52. alcím a 124. § (2) bekezdése alapján 2025. augusztus 19-én lép hatályba.

72

A 217. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

73

A 218. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

74

A 219. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

75

A 220. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

76

A 221. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

77

A 222. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

78

A 223. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

79

A 224. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

80

A 225. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

81

A 226. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

82

A 227. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

83

A 228. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

84

A 229. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

85

A 230. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

86

A 231. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

87

A 232. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

88

A 233. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

89

A 234. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

90

A 235. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

91

A 236. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

92

Az 59. alcím a 124. § (2) bekezdése alapján 2025. augusztus 19-én lép hatályba.

93

A 239. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

94

A 240. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

95

A 241. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

96

A 242. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

97

A 243. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

98

A 244. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

99

A 245. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

100

A 246. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

101

A 247. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

102

A 61. alcím a 124. § (2) bekezdése alapján 2025. augusztus 19-én lép hatályba.

103

A 249. § (1) bekezdése a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

104

A 249. § (3) bekezdése a 124. § (2) bekezdése alapján 2025. augusztus 19-én lép hatályba.

105

A 63. alcím a 124. § (2) bekezdése alapján 2025. augusztus 19-én lép hatályba.

106

Az 1. melléklet a 124. § (2) bekezdése alapján 2025. augusztus 19-én lép hatályba.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére