2025. évi L. törvény indokolás

Az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel, valamint ezek magyarországi következményeinek az elhárítása és kezelése érdekében veszélyhelyzet kihirdetéséről és egyes veszélyhelyzeti szabályokról szóló 424/2022. (X. 28.) Korm. rendelettel – 2022. november 1. napjával – a Kormány Magyarország egész területére veszélyhelyzetet hirdetett ki.

Az Országgyűlés a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa magyarországi következményeinek elhárításáról és kezeléséről szóló 2022. évi XLII. törvény több alkalommal történő módosításával felhatalmazta a Kormányt, hogy a veszélyhelyzetet meghosszabbítsa.

Időközben olyan események következtek be, amelyek valószínűvé teszik, hogy az orosz és az ukrán fél tűzszünetben állapodnak meg.

Az Alaptörvény 53. cikk (3) és (4) bekezdése szerint a különleges jogrendet a különleges jogrend kihirdetésére jogosult szerv megszünteti, ha kihirdetésének feltételei már nem állnak fenn. A veszélyhelyzet során számos olyan belügyi, építési, közlekedési, gazdasági ágazatba tartozó kormányrendelet született, amelyek áttekintése, indokolt esetben egyes szabályok törvényi szintre emelése, illetve törvényi szintű átmeneti szabályok megalkotása szükséges.

A törvény – áttekintve a veszélyhelyzeti kormányrendeletek szabályozási tárgyköreit – egyes jogintézményeket átmeneti szabályként, illetve a normál jogrend részeként állapít meg.

Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (6) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. §-a alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.

A törvény célja, hogy a menekültügy területén fenntartsa az úgynevezett szándéknyilatkozati eljárás külön szabályait. A kérelmeket átmeneti időre, 2026. december 31-ig kell e szabályok szerint elbírálni.

Az eljárás szerint nemzetközi védelem iránti kérelmet Magyarországon csak azt követően lehet benyújtani, hogy a kérelmező előzetesen szándéknyilatkozatot nyújtott be Magyarország valamely, a külpolitikáért felelős miniszter által rendeletben meghatározott nagykövetségén és ennek nyomán Magyarországra történő egyszeri utazásra jogosító úti okmányt állítottak ki számára, ha egyébként Magyarországra történő belépésre jogosító engedéllyel nem rendelkezik.

Felhatalmazó rendelkezések.

Az ideiglenes védelemre jogosult és menedékes személyekre vonatkozó átmeneti szabályok általános rendelkezései között rögzítésre kerül, hogy a törvény e fejezetét a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek Ukrajnából való tömeges beáramlása tényének a 2001/55/EK irányelv 5. cikke értelmében történő megállapításáról és átmeneti védelem bevezetéséről szóló, 2022. március 4-i (EU) 2022/382 tanácsi végrehajtási határozat [a továbbiakban: (EU) 2022/382 tanácsi végrehajtási határozat] hatályon kívül helyezéséig alkalmazni kell, ennek konkrét időpontját pedig az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter egyedi határozattal állapítja meg.

Garanciális szabályként rögzíti a törvény, hogy az Ukrajnából a háború elől menekülő, de magyar állampolgársággal rendelkező személyek részére legalább azokat az ellátásokat biztosítani kell, amelyeket a menekültügyi hatóság által elismert menedékes státuszú személyek részére nyújt Magyarország.

Az (EU) 2022/382 tanácsi végrehajtási határozat 2. cikk (2) bekezdése szerint a tagállamok vagy ezt a határozatot, vagy a nemzeti joguk szerinti megfelelő védelmet alkalmazzák azon hontalan személyek és az Ukrajnától eltérő harmadik országok azon állampolgárai tekintetében, akik bizonyítani tudják, hogy 2022. február 24. előtt az ukrán joggal összhangban kiadott érvényes állandó tartózkodási engedély alapján jogszerűen tartózkodtak Ukrajnában, és akik nem képesek biztonságos és tartós feltételek mellett visszatérni származási országukba vagy régiójukba. Magyarország ennek megfelelően ezekre a személyekre nem alkalmazza az (EU) 2022/382 tanácsi végrehajtási határozat menedékesekre vonatkozó rendelkezéseit, ezen személyek ügyében az idegenrendészeti hatóság jár el az általános szabályok szerint.

Értelmező rendelkezések.

A menekültügyi hatóság a menedékjogról szóló törvény rendelkezéseit az e §-okban foglalt eltérésekkel alkalmazza. Ennek indoka, hogy a menedékes jogcím dogmatikus lényege, hogy az egy helyről, egy okból, tömegesen menekülő személyek számára gyors, könnyen lebonyolítható eljárást garantáljon, és hasonló hatékonysággal biztosítson ideiglenes védelmet a veszély elmúltáig. A menedékes ügytípusban ezért nem szükségszerű az egyéni üldöztetés, elegendő a meghatározott érintetti körhöz tartozást igazolni.

A menedékes és a menedékesként elismerését kérő befogadási feltételeivel összefüggő, a menedékjogról szóló törvény rendelkezéseitől eltérő szabályok. Ide tartozik annak rögzítése, hogy ezt a személyi kört jogszabályban meghatározott egészségügyi ellátás illeti meg, ezek a személyek engedélymenetesen vállalhatnak munkát, bevonhatók a foglalkoztatásba és a közfoglalkoztatásba is, rendszeres létfenntartási támogatást kaphatnak stb.

Az e Fejezet hatálya alá tartozó személyek ideiglenes ellátását, elhelyezését és lakhatását az állam támogathatja, a részletes szabályok megalkotására a Kormány kap felhatalmazást.

A törvény rögzíti, hogy az érintett személy elhelyezése után járó támogatásokra vonatkozó szabályok nem alkalmazhatók abban az esetben, ha a szállásadó önkéntes felajánlás alapján nyújt szálláshelyet.

A veszélyhelyzet ideje alatt a szomszédos országban fennálló humanitárius katasztrófára tekintettel érkező személyek elhelyezésének támogatásáról és az azzal kapcsolatos egyéb intézkedésekről szóló 104/2022. (III. 12.) Korm. rendelet bevezette a menedékes munkavállalók munkaadón keresztül történő lakhatási támogatását. A törvény ezért – amennyiben a Kormány ilyen formában kívánja támogatni a veszélyhelyzeti szabályozás hatályon kívül helyezését követően is a menedékes munkavállalókat – rendezi a kapcsolódó adatkezeléssel összefüggő szabályokat, továbbá rögzíti, hogy ez a munkaadónak nyújtott támogatás mentes a közterhek alól.

Amennyiben pedig jogszabály a támogatás ilyen formáját biztosítja, mentes a közterhek alól (az általános forgalmi adó kivételével) a karitatív egyesület részére folyósított, az érintett személy számára nyújtott szállás és ellátás utáni egyedi támogatás is.

A törvény célja, hogy ha az elszállásolt személy a szállásadó felszólítása ellenére nem hagyja el a szálláshelyet, akkor a rendőrség támogatása igénybe vehető.

Határrendészeti adatkezelési szabályok, amelyek a rendőrség határrendészeti feladatainak ellátását segítik elő.

A lejárt okmányok érvényességi idejének veszélyhelyzettel összefüggő rendezéséről szóló 125/2024. (VI. 14.) Korm. rendelet szerint az ukrán hatóság által kiállított és a veszélyhelyzet ideje alatt lejárt vagy lejáró útlevelet a veszélyhelyzet megszűnéséig érvényesnek kell tekinteni. A szabályozás fenntartása továbbra is indokolt azzal, hogy a Kormány határozza meg azt az időpontot, amíg a 2022. február 24-e után lejárt vagy lejáró ukrán útlevelet a magyar hatóságok érvényesnek tekintik. A magyar állampolgárság megszerzésére irányuló eljárásokban, valamint az állampolgársági eskü vagy fogadalom esetén azonban nem lehet érvényesnek tekinteni a lejárt ukrán útlevelet.

Átmeneti szabályok.

Lehetővé teszi az Európai Unió Bírósága által a C-123/22. számú Bizottság kontra Magyarország ügyben 2024. június 13-án kihirdetett ítélet (a továbbiakban: ítélet) tekintetében a hatáskörrel rendelkező döntéshozó számára, hogy döntsön az ítélet végrehajtásának részleteiről.

A magyarországi gazdasági társaságok gazdasági célú védelméhez szükséges egyes rendelkezések veszélyhelyzet ideje alatti eltérő alkalmazásáról szóló 561/2022. (XII. 23.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: 561/2022. Korm. rendelet) foglalt rendelkezések fenntartása a veszélyhelyzet megszűnése után is indokolt a magyarországi stratégiai társaságokkal szembeni ellenséges célú felvásárlások további megakadályozása, megelőzése céljából. A fentiekre tekintettel az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel, valamint ezek magyarországi következményeinek az elhárítása és kezelése érdekében veszélyhelyzet kihirdetéséről és egyes veszélyhelyzeti szabályokról szóló 424/2022. (X. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 424/2022. Korm. rendelet) szerinti veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő, a magyarországi székhelyű gazdasági társaságok gazdasági célú védelméhez szükséges intézkedésekre vonatkozó átmeneti szabályok című alcím ezen rendelkezéseket tartalmazza az 561/2022. Korm. rendelet átmeneti rendelkezései nélkül.

A 561/2022. Korm. rendelet csak a 424/2022. Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnéséig alkalmazandó, ezért az 561/2022. Korm. rendelet hatályon kívül helyezése is indokolt a veszélyhelyzet megszűnésével egyidejűleg ugyanezen alcímben.

A 424/2022. Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet ideje alatt az 561/2022. Korm. rendelettel részben párhuzamos, részben attól eltérő rendelkezéseket tartalmazó, az 561/2022. Korm. rendelettel azonos tárgykört szabályozó alábbi három jogszabály maradt hatályban:

a) a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény 276–292. §-a,

b) a veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló 2021. évi XCIX. törvény 160. § (1) és (2) bekezdése, valamint

c) a magyarországi székhelyű gazdasági társaságok gazdasági célú védelméhez szükséges tevékenységi körök meghatározásáról szóló 289/2020. (VI. 17.) Korm. rendelet.

A 424/2022. Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet ideje alatt a fentiekben hivatkozott jogszabályi rendelkezések nem voltak alkalmazhatóak, ugyanakkor a veszélyhelyzet megszűnésével egyidejűleg hatályon kívül helyezésük indokolt ugyanezen alcímben a magyarországi gazdasági társaságok gazdasági célú védelméhez szükséges bejelentések elbírálásra irányuló hatósági eljárásokban fennálló párhuzamos szabályozás megszüntetése céljából.

Az árfigyelő rendszer bevezetését a háborús élelmiszer-infláció elleni fellépés hívta életre, azonban az eltelt idő tapasztalatai, a fogyasztói visszajelzések és a rendszer működését vizsgáló elemzések az árfigyelő további létjogosultságát igazolják.

A Gazdasági Versenyhivatal 2023. július 1-jén indította el az online árfigyelő rendszert annak érdekében, hogy a hazai fogyasztók számára könnyen elérhető, napi árinformációt biztosítva tegye elérhetővé a fogyasztói árak összehasonlíthatóságát, ezen keresztül pedig elejét vegye a túlárazási gyakorlatoknak, illetve versenyt generáljon a kiskereskedelmi szektorban, ily módon elősegítve a Kormány infláció letörésére irányuló törekvéseit.

2024. január 13-tól 16 termékkategóriával bővült az árfigyelő, és bekerültek a speciális étrendet követők által leggyakrabban fogyasztott laktóz-, tejfehérje- és gluténmentes termékek. A rendszerbe jelenleg 78 élelmiszertermék-kategóriában – ami összesen több mint 1800 különböző élelmiszerterméket jelent – töltik fel az adatszolgáltatók a fogyasztói árakat. Az árfigyelőben hat nagy kereskedelmi lánc mintegy 1200 boltjának kínálatában kereshetnek a fogyasztók.

Mindezek okán a veszélyhelyzet megszűnésével is indokolt az árfigyelő rendszer fenntartása, annak megszüntetése helyett a termékkategóriák egyre szélesebb körre történő kibővítésére érdemes törekedni, amely szélesítheti a platform felhasználói körét, és fokozhatja a versenyt a kiskereskedelmi üzletláncok között. Az intézkedés azt is tükrözi a piaci szereplők számára, hogy prioritás az élelmiszerárak alakulásának nyomon követése.

2025. január 1-jétől a TEÁOR ’08 helyett a Gazdasági Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszere van érvényben, a releváns tevékenységi kör ennek megfelelően került pontosításra.

Az árfigyelő rendszert a törvényi szabályozás alapján is a Gazdasági Versenyhivatal működteti, melynek keretében gondoskodik a beérkezett adatok lekérdezhetőségéről, archiválásáról, a meghatározott szervek, társhatóságok és a Központi Statisztikai Hivatal hozzáféréséről az archivált adatokhoz. Az archivált adatokat az archiválástól számított tíz év elteltével törölni kell.

Az árfigyelő rendszerbe tartozó termékkategóriák felsorolását, az egyes termékkategóriákba tartozó, bejelentési kötelezettséggel érintett termékek körét, valamint a termékhez tartozó ártípust a továbbiakban is miniszteri rendelet tartalmazza.

A törvény változatlan kritériumok mentén határozza meg az árfigyelő rendszerbe adatszolgáltatásra kötelezettek körét. A kereskedő akkor köteles az adatszolgáltatásra, ha a tárgyévet megelőző lezárt üzleti évben a kereskedelmi tevékenységből származó, konszolidált nettó árbevétele meghaladja a 100 milliárd forintot. A kereskedőt napi adatszolgáltatási kötelezettség terheli, amelynek a keretében az általa forgalmazott termék napi árát egy évre visszamenőleg is közölni kell.

A törvény továbbra is biztosítja az árfigyelő rendszerhez való önkéntes csatlakozást mindazon kereskedőknek, akik egyébként nem kötelezettek az adatszolgáltatásra. A rendszerhez önként csatlakozó kereskedő adatszolgáltatási kötelezettsége megegyezik az adatszolgáltatásra köteles kereskedő adatszolgáltatási kötelezettségével, valamint ugyanazon jogkövetkezményekre számíthat a vállalás teljesítésnek elmulasztása esetén.

Az adatszolgáltatás során a termék azonosításához szükséges adatokat és a kereskedő által alkalmazott napi árat, korábbi árat és törzsvásárlói árat naponta, elektronikusan, legkésőbb a napi ár és törzsvásárlói ár alkalmazását megelőző nap végéig kell megküldeni az árfigyelő rendszerbe. Az adatszolgáltatások sikerességét a GVH ellenőrzi és vissza is igazolja az adatszolgáltatást teljesítő kereskedő részére.

Előfordulhatnak olyan esetek, amikor objektív akadálya van az adatszolgáltatás teljesítésének, ilyenkor természetesen nincs alapja a kötelezett szankcionálásának, hiszen vétlen a kötelezettség teljesítésének meghiúsulásában. Ilyen eset lehet az, amikor az árfigyelő rendszer működésével összefüggő hiba, vagy a kereskedő informatikai rendszere működésével összefüggő, 4 órát meghaladó időtartamig tartó, a kereskedőnek fel nem róható hiba akadályozza az adatok megküldését.

Annak érdekében, hogy a rendszer valóban naprakészen tartalmazza a releváns adatokat, a törvény előírja a kötelezettség kezdetéhez és megszűnéséhez kapcsolódó teendőket, biztosítva a körülményekben bekövetkezett változásra való gyors reagálást.

Ennek jegyében kerül előírásra a teljesített adatszolgáltatás formai megfelelőségének beépített automatizmusokkal való ellenőrzése, a hibás adatok azonnali visszaigazolása.

Előírásra került a GVH és a fogyasztóvédelmi hatóságok közötti szoros együttműködés követelménye, amely abban nyilvánul meg, hogy a GVH a mulasztás észlelésétől számított nyolc napon belül értesíti az üzlet helye szerint illetékes hatóságot, valamint a beérkezett panaszt is továbbítja.

A kötelezettségszegés megállapítása esetén alkalmazható szankció a rendszerrel szembeni közbizalom kiemelt fontosságát tükrözi. Mivel az árfigyelő használata lényeges eszköze a tudatos fogyasztói döntéseknek, valamint kereskedelempolitikai jelentősége is kiemelkedő, a törvény kizárja a figyelmeztetés szankció alkalmazási lehetőségét, ezzel is támogatva egy olyan naprakész és pontos adatbázis üzemeltetését, amelyre alapozva hatékonyabban lehet fellépni a nemkívánatos kereskedelmi folyamatokkal szemben.

Felhatalmazó rendelkezés.

A felszámolási eljárásokkal összefüggő szabályozás célja, hogy a veszélyhelyzeti jogalkotás által érintett tárgykörökben az Országgyűlés a jogbiztonság érvényesülése érdekében a veszélyhelyzet idején létrejött jogviszonyokat, illetve jogi várományokat úgy szabályozza, hogy a szabályozási átmenet egyértelműen és kiszámíthatóan – a bizalomvédelem követelményére is figyelemmel – biztosított legyen. Ennek megfelelően a hatályos a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvénytől (a továbbiakban: Cstv.) eltérő egyes rendelkezések 2026. december 31-ig lesznek alkalmazhatóak, míg más veszélyhelyzeti szabályok alkalmazását a folyamatban lévő felszámolási eljárások befejezéséig indokolt figyelembe venni.

A 424/2022. Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő időszakban is biztosítani indokolt a Cstv. egyes rendelkezései vonatkozásában az eltéréseket és kiegészítéseket, a veszélyhelyzet megszűnését követő zökkenőmentes gazdasági átmenet biztosítása érdekében.

A 424/2022. Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő időszakban is indokolt biztosítani egyes végzések kézbesítésének egyszerűsített szabályait. A törvény átvezeti a veszélyhelyzetre tekintettel egyes felszámolási tárgyú rendelkezések eltérő alkalmazásáról szóló 589/2022. (XII. 28.) Korm. rendelet szabályozását, amely Cstv. szerinti felszámolási eljárásban meghozott egyes bírósági végzések kézbesítésére vonatkozik. Az érintett végzéseket a bíróság a Cégközlönyben történő közzététel útján kézbesíti, amennyiben a nyilvántartásba vett hitelezők száma meghaladja a százat. A végzés rendelkező részét azonban ebben az esetben is meg kell küldeni postai úton a felszámolónak, a hitelezői választmánynak, valamint a hitelezői képviselőnek, ezenkívül a bíróság hirdetőtábláján is közzé kell tenni.

Tekintettel arra, hogy a 424/2022. Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő időszakban is indokolt biztosítani a felszámolónak az adós vagyonára vonatkozó adatok beszerzése érdekében történő eljárása során a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény szabályainak a veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról szóló 263/2022. (VII. 27.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: 263/2022. Korm. rendelet) biztosított bővített lehetőségeket, így a törvény a veszélyhelyzeti szabályozás törvényi szintre emelését tartalmazza. A felszámoló számára kibővített eljárási lehetőséget tartalmazó szabály előírja a felszámoló számára – közhiteles nyilvántartáson túl – a közérdekvédelmi célból vezetett nyilvántartást vezető szervezetek, valamint a bírósági végrehajtási ügyek központi nyilvántartását vezető szerv elektronikus úton történő megkeresését. A szabályozás továbbá lehetőséget biztosít a felszámoló részére, hogy – szintén elektronikus úton – megkeresse a pénzforgalmi szolgáltatókat, befektetési vállalkozókat és az árutőzsdei szolgáltatókat az adós vagyonára vonatkozó kiegészítő adatszolgáltatás teljesítése érdekében. A szabályozás továbbá meghatározza az adatszolgáltatás határidejét és rendelkezik ennek ingyenességéről. Ezen túlmenően a kapott adatokkal kapcsolatban garantálja a célhoz kötött felhasználást, valamint ezek biztonságos megőrzését.

A 424/2022. Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő időszakban is indokolt biztosítani a felszámoló részére a Cstv. 46. § (7a) bekezdése szerint befizetett költségátalány felhasználása vonatkozásában a tételes elszámolás mellőzését, csökkentve ezáltal a felszámoló adminisztrációs terheit, ugyanakkor továbbra is fenntartva, hogy amennyiben a költségátalányként befizetett összeg nem kerül teljes mértékben felhasználásra, a felszámolónak kezdeményeznie kell a hitelezők részére történő visszafizetést a befizetés arányában.

Annak érdekében, hogy a szabályozási átmenet egyértelműen és kiszámíthatóan történjen meg azon felszámolási eljárásban, amelyet a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 118. § (3), (5) vagy (6) bekezdése alapján, a törvény átmeneti szabályait megállapító 77. § (1) bekezdésének hatálybalépését megelőzően rendeltek el, a törvény előírja, hogy a 263/2022. Korm. rendelet 4. § (3)–(9) bekezdését az eljárás jogerős befejezéséig alkalmazni kell.

Ugyancsak annak érdekében, hogy a veszélyhelyzet megszűnését megelőzően a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény, valamint a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról szóló 521/2022. (XII. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 521/2022. Korm. rendelet), vagy a többségi befolyás alatt álló gazdálkodó szervezetek felszámolásának veszélyhelyzeti szabályairól szóló 64/2023. (III. 1.) Korm. rendelet alapján indított felszámolási eljárások vonatkozásában a szabályozási átmenet egyértelműen és kiszámíthatóan történjen meg, a törvény átmeneti rendelkezést megállapítva lehetővé teszi az ezen eljárásokra vonatkozó, veszélyhelyzetben alkalmazandó jogszabályi rendelkezések alkalmazását az eljárások jogerős befejezéséig.

Szintén a szabályozási átmenet egyértelműsége és kiszámíthatósága érdekében a kényszertörlési eljárás során kezdeményezett olyan felszámolási eljárások vonatkozásában, amelyekben a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény és a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény szabályainak a veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról szóló 587/2022. (XII. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 587/2022. Korm. rendelet) 3. § (1) bekezdése szerinti dokumentumok (egyezség feltételeire vonatkozó határozat, fizetőképesség helyreállítására alkalmas program és egyezségi javaslat) a törvény átmeneti szabályait megállapító 77. § (3) bekezdésének hatálybalépését megelőzően a bíróságnak megküldésre kerültek, a törvény átmeneti rendelkezést állapít meg, és lehetővé teszi az 587/2022. Korm. rendelet szabályainak alkalmazását az eljárások jogerős befejezéséig.

Ugyancsak annak érdekében, hogy a szabályozási átmenet egyértelműen és kiszámíthatóan történjen meg az olyan eljárások vonatkozásában, amelyben a bíróság a vagyonfelügyelő és az ideiglenes vagyonfelügyelő kirendelése, valamint a Bérgarancia Alapból történő támogatás-lehívás veszélyhelyzeti szabályairól szóló 291/2024. (X. 3.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 291/2024. Korm. rendelet) 2. §-a, vagy 4. § (2) bekezdése alapján az ideiglenes vagyonfelügyelőt a 77. § (4) bekezdésének hatálybalépését megelőzően kirendelte, a törvény – átmeneti rendelkezést megállapítva – lehetővé teszi a 291/2024. Korm. rendelet, továbbá a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény, valamint a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról szóló 521/2022. (XII. 13.) Korm. rendelet alapján elrendelt felszámolási eljárások veszélyhelyzetben történő eltérő alkalmazásának részletszabályairól szóló 375/2024. (XII. 2.) Korm. rendelet szabályainak alkalmazását az eljárások jogerős befejezéséig.

Átmeneti rendelkezéseket állapít meg, amelynek értelmében a 73–76. §-t a hatálybalépésük napján folyamatban lévő felszámolási eljárásokban is alkalmazni kell.

A veszélyhelyzet alatt az ukrán állampolgárok egyes társadalombiztosítási ellátásainak egyszerűsítéséről szóló 246/2022. (VII. 8.) Korm. rendelet meghatározott feltételekkel biztosította az ukrán állampolgárok táppénzre, baleseti táppénzre, csecsemőgondozási díjra és gyermekgondozási díjra való jogosultságát. Indokolt ezen jogosultságok fenntartása a veszélyhelyzet megszűnését követően átmeneti jelleggel, a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek Ukrajnából való tömeges beáramlása tényének a 2001/55/EK irányelv 5. cikke értelmében történő megállapításáról és átmeneti védelem bevezetéséről szóló 2022. március 4-i, 2022/382 tanácsi végrehajtási határozat hatályvesztéséig.

A törvény célja az élet és az anyagi javak védelme az állampolgárok jólétének és az alapvető szolgáltatások folyamatosságának biztosítása érdekében, a nemzeti ellenálló képességi rendszer fejlesztésére – különös tekintettel a kormányzat folytonosságára, az energetikára, a tömegmozgásokra, az élelmezésre és vízellátásra, a tömeges sérültellátásra, a polgári kommunikációs rendszerekre – valamint a közlekedés, és szállítás területére vonatkozó alapkövetelmény, továbbá honvédelmi követelmények biztosítása. A törvény a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvényben (a továbbiakban: Méptv.) foglalt, közcélú nyomvonalas építmények kiemelt beruházássá nyilvánításával kapcsolatos rendelkezésekhez képest állapít meg honvédelmi érdekből további szükséges speciális szabályokat.

A honvédelmi és katonai célú építményekre vonatkozó előírások veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról szóló 381/2023. (VIII. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 381/2023. Korm. rendelet) a veszélyhelyzet megszűnésével hatályát veszti, azonban továbbra is szükséges az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős honvédelmi kijelölésű infrastruktúrákra vonatkozó egyes építésügyi szabályokat megállapítani törvényi szinten. Ezek olyan, alapvetően polgári közlekedési infrastruktúrák megvalósítására irányuló beruházások, amelyek ténylegesen vagy potenciálisan honvédelmi célra is alkalmasak.

A törvény tárgyi hatálya a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény (a továbbiakban: Vasúti törvény) szerinti vasúti pályára, vasúti létesítményre és vasúti pályahálózatra terjed ki, amennyiben a honvédelemért felelős miniszter az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős honvédelmi kijelölésű infrastruktúrává jelölt ki a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Vbö.) alapján.

A törvény a 381/2023. Korm. rendeletből a veszélyhelyzet megszűntével is indokolt rendelkezéseket veszi át leszűkítve a kötöttpályás (vasúti) építményekre, továbbá a honvédelmi jogszabályok 2025. január 1-jei módosításához igazítva.

A törvényben megállapított különös rezsim nem automatikusan kerül alkalmazásra a vasúti építményekre, hanem a honvédelmi miniszter kijelölési eljárásában, szűk körben, ritkán alkalmazandó esetekben, amelynek alapját a Vbö. és végrehajtási rendelete, az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős szervezetek ellenálló képességéről szóló 475/2024. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 475/2024. Korm. rendelet), valamint a törvény VIII. fejezetében foglalt szabályozása képezi.

A kritikus szervezetek ellenálló képességéről szóló 2024. évi LXXXIV. törvény 2025. január 1-jei hatállyal módosította a Vbö.-t. A módosítással többek között kiegészítésre került a Vbö. az V/A. fejezettel, melynek címe „az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős szervezetek, az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős infrastruktúrák”. Az említett fejezet rendelkezéseket tartalmaz az általános és különös szabályokra, az eljáró hatóságokra, valamint a hatósági eljárásokra vonatkozó, honvédelmi szempontú különös szabályokra. Továbbá a Vbö. értelmező rendelkezései kiegészítésre kerültek az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős infrastruktúra fogalmával, valamint az ahhoz köthető egyéb fogalmakkal. A törvény megállapítja, hogy a Vasúti törvény szerinti vasúti pálya, vasúti létesítmény és vasúti pályahálózat megvalósítására irányuló állami építési beruházás (a továbbiakban: beruházás) a Vbö. alkalmazásában alapvető szolgáltatásnak, a beruházó alapvető szolgáltatást nyújtó szervezetnek minősül.

A törvény szerint a már elkészült, továbbá jelenleg folyamatban lévő és későbbi vasúti beruházások is az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős honvédelmi kijelölésű infrastruktúrává nyilváníthatóak. Ennek érdekében az állami beruházásokért felelős miniszter a vasúti építmény célú állami építési beruházás koncepciótervét, valamint a megvalósíthatósági tanulmányát megküldi a honvédelemért felelős miniszter részére, aki 30 napon belül megvizsgálja, hogy fennállnak-e a kijelölés feltételei a beruházás vagy annak egyes részei vonatkozásában.

A kijelölés nem érinti a vasúti építmény eredeti, a Méptv. 2. § (3) bekezdése és 16. § 114. pontja szerinti rendeltetését és az ez alapján rá irányadó sajátos építésügyi követelményeket. Amennyiben a honvédelemért felelős miniszter egy vasúti építményt az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős honvédelmi kijelölésű infrastruktúrává minősített, akkor a honvédelemért felelős miniszter valamennyi építésügyi közigazgatási hatósági engedélyezés során az eljárásban szakhatóságként részt vesz.

A törvény kijelöli az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős honvédelmi kijelölésű vasúti építménnyel kapcsolatos környezetvédelmi hatósági eljárások tekintetében eljáró vármegyei kormányhivatalt.

A törvény csak a feltétlenül törvényi szintű szabályozást igénylő rendelkezéseket tartalmazza, mivel a normál jogrendi kiemelő rendeleteknek a Méptv. alapján történő módosításával több sajátos követelmény is rendezhető. Az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős honvédelmi kijelölésű infrastruktúrákra vonatkozó egyes építésügyi szabályok kapcsán szükséges az ilyen beruházások gyors megvalósítása érdekében az azonnali jogvédelem alóli kivételek körének bővítése az építésügyi vagy környezetvédelmi hatósági eljárásokban. A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 50. § (6) bekezdése a honvédelmi és katonai célú építmények, ingatlanok működési és védőterületeik kijelölésével kapcsolatban jelenleg is kivételt állapít meg az azonnali jogvédelem tekintetében.

Tekintettel az Infotv. 27. § (5) bekezdésében foglalt – az adatok nyilvánosságának korlátozására vonatkozó – rendelkezésekre, a keletkezésétől számított tíz évig nem nyilvános

– a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet,

– a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 478/2020. (XI. 3.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet,

– a veszélyhelyzet kihirdetéséről és a veszélyhelyzeti intézkedések hatálybalépéséről szóló 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet,

– az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel, valamint ezek magyarországi következményeinek az elhárítása érdekében veszélyhelyzet kihirdetéséről és egyes veszélyhelyzeti szabályokról szóló 180/2022. (V. 24.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet,

– az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel, valamint ezek magyarországi következményeinek az elhárítása és kezelése érdekében veszélyhelyzet kihirdetéséről és egyes veszélyhelyzeti szabályokról szóló 424/2022. (X. 28.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet,

– a járványügyi készültség bevezetéséről szóló 283/2020. (VI. 17.) Korm. rendelet szerinti járványügyi készültség, valamint

– a 2019–2022 években az egészségügyről szóló törvény szerinti egészségügyi válsághelyzet

ideje alatt létrehozott Operatív Törzs – ideértve annak munkacsoportját is – feladat- és hatáskörébe tartozó döntés meghozatalára irányuló eljárás során készített vagy rögzített, a döntés megalapozását szolgáló adat, így különösen az Operatív Törzs döntését előkészítő jegyzetben, feljegyzésben, beszámolóban, jelentésben, jegyzőkönyvben rögzített ilyen adat.

A jelentős térítésmentes kibocsátásiegység-kiosztásban részesülő létesítmény üzemeltetőjét érintő egyes veszélyhelyzeti szabályokról szóló 320/2023. (VII. 17.) Korm. rendelet rendelkezéseit ülteti át, törvényi szintre emelve a tranzakciós díjra és a szén-dioxid kvóta adóra vonatkozó rendelkezéseket.

A törvény meghatározza, hogy ki minősül jelentős térítésmentes kibocsátásiegység-kiosztásban részesülő üzemeltetőnek. A törvény rendelkezik arról is, ha az üzemeltető több létesítménnyel rendelkezik. Ezzel biztosítja, hogy a további rendelkezések kizárólag azokra a létesítményekre és üzemeltetőikre vonatkozzanak, amelyek jelentős volumenű kibocsátással és kibocsátási egység-kiosztással bírnak. A több létesítményt üzemeltető szereplők esetében külön szabályokat ír elő az egyes létesítmények kibocsátási és kiosztási adatai összesítésére, ezzel elősegítve a pontos jogosultsági vizsgálatot.

A törvény meghatározza a szén-dioxid kvótaadó adóalanyát, mértékét, megfizetésével kapcsolatos szabályokat. Rendelkezik az adóelőlegekről, az éves végleges adó elszámolásáról, valamint a visszaigénylés lehetőségéről, ha az előlegek meghaladják az éves kötelezettséget. A szabályozás további elemeként szerepel egy jogosultság az adóalap 50%-os csökkentésére, amennyiben az adóalany teljesíti az előírt működési, kapacitás- és hatékonysági feltételeket.

A törvény bevezeti a kibocsátási egységek átvezetéséhez kapcsolódó tranzakciós díjfizetési kötelezettséget. A tranzakciós díj alapja minden egyes kvóta-átadási tranzakció (pl. cégcsoporton belüli, vagy kereskedő, illetve egyéb személyek részére történő átadás esetén), melyek során a kvóták átadásakor (a Jegyzéken belüli átutalásakor) érvényes EEX tőzsdei árfolyama alapján meghatározott érték 15%-ával megegyező mértékű díj megfizetése került előírásra. A díjfizetés alól mentesül a kötelező kvótavisszaadás Európai Bizottság felé történő teljesítése, valamint a lezárandó számlákról kezdeményezett tranzakció, ugyanakkor a Magyarországon több létesítményt üzemeltető vállalatok országhatáron belül teljesített tranzakciói nem. A törvény rögzíti a bejelentési, nyilvántartási és díjfizetési szabályokat, valamint az esetleges díjfizetés elmaradása esetén alkalmazandó eljárást. A díjak kezelése elkülönített módon történik, amely a hatóság kapcsolódó feladatainak finanszírozását szolgálja.

A törvény a rozsdaövezeti akcióterületekhez kapcsolódó veszélyhelyzeti szabályokról szóló 20/2024. (II. 8.) Korm. rendelet rendelkezéseit ülteti át a kijelölt rozsdaövezeti akcióterületek védelme érdekében. A rozsdaövezeti akcióterületek kijelölésének célja a kijelölt ingatlanok kármentesítése, revitalizációja és a településszövetbe történő integrálása. E célok elérésében jelentős gazdasági ösztönző hatása van a rozsdaövezeti akcióterületeken épült lakások értékesítéséhez kapcsolódó ÁFA kedvezménynek. Annak érdekében, hogy az ÁFA kedvezménnyel elérni kívánt cél hatékony legyen szükséges meghatározni olyan garanciális szabályokat, amelyek ellehetetlenítik az ingatlanspekulációval megvalósuló visszaélést. Az Alaptörvény 37. cikkének (1) bekezdésében foglalt elvek érvényesülése okán a rozsdaövezeti akcióterületté kijelölt ingatlan elveszíti a rozsdaövezeti akcióterületi minőségéhez kapcsolódó kedvezményeket, amennyiben az ingatlan többségi tulajdonosának személye vagy többségi tulajdonosi szerkezete megváltozik. Ehhez a többségi tulajdonos számára a rendelet bejelentési kötelezettséget ír elő, valamint annak elmulasztásához számos jogkövetkezményt kapcsol, továbbá a Magyar Államkincstár számára rendszeres ellenőrzési tevékenységet is előír, melynek eredményéről negyedévente jelentést kell készítenie az adópolitikáért felelős miniszter és a rozsdaövezeti akcióterületekkel kapcsolatos ügyekért felelős miniszter részére.

A sajtótermékek terjesztésének veszélyhelyzeti szabályairól szóló 210/2022. (VI. 14.) Korm. rendeletet ülteti át ideiglenesen.

2026. december 31-ig a sajtótermék árusítására jogosult, az árusítással kapcsolatos fülke, pavilon, épület, üzlet tulajdonosa vagy bérlője nem köteles közterület-használati hozzájárulást beszerezni, ha kizárólag olyan sajtóterméket árusít vagy terjeszt, amely az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktussal, illetve humanitárius katasztrófával, valamint ezek magyarországi következményeinek az elhárításával kapcsolatos közérdekű közleményt, tájékoztatást tartalmaz.

A törvény az egyes beruházási szabályok veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról szóló 541/2022. (XII. 22.) Korm. rendelet (továbbiakban: 541/2022. Korm. rendelet) rendelkezéseit ülteti át az állami fejlesztések finanszírozásának biztosítása érdekében.

Az állami magasépítési beruházások megvalósításáról szóló 2018. évi CXXXVIII. törvényt hatályon kívül helyezte az állami építési beruházások rendjéről szóló 2023. évi LXIX. törvény (továbbiakban: Ábtv.), így a Beruházási Ügynökség is megszűnt mint fogalom, utóbbi feladatait az állami beruházásokért felelős miniszter látja el. Az Ábtv. hatálya alá tartozó állami építési beruházások előkészítéséhez és megvalósításához biztosítandó központi költségvetési fedezetet az állami beruházásokért felelős miniszter irányítása alatt álló, a minisztérium fejezetétől elkülönülő, önálló költségvetési fejezetben kell megtervezni és elszámolni, így önálló beszámoló készítési kötelezettség előírásával.

A XLV. Állami beruházások fejezet európai uniós forrásait központi kezelésű előirányzaton szükséges kezelni, azonban az Áht. előírásai a beruházások finanszírozását az év végi elvonással és a visszaigénylésre vonatkozó eljárásrenddel veszélyeztethetik. Az 541/2022. Korm. rendelet rendelkezett arról, hogy a tárgyévet követő évben az államháztartásért felelős miniszter a fejlesztést finanszírozó kiadási előirányzatot a fel nem használt európai uniós forrás mértékéig módosíthatja. Az 541/2022. Korm. rendelet hatályon kívül helyezésével elveszik jogszabályi felhatalmazás arra, hogy az év végén a központi kezelésű előirányzatokról elvont uniós forrásokat visszakaphassa a fejezet kezelő minisztérium

Előzőek alapján a XLV. Állami beruházások fejezet tekintetében szükséges megteremteni a törvényi felhatalmazást az év végén fel nem használt és elvont uniós források visszapótlására és a XLV. fejezet tekintetében önálló fejezetben történő tervezés, gazdálkodás, és önálló beszámoló készítésére vonatkozóan, így a törvényjavaslat ezen joghézag kiküszöbölését szolgálja.

A települési önkormányzat által meghatározott, a veszélyhelyzet során a személytaxi-szolgáltatás hatósági árának megállapításával kapcsolatos eltérő rendelkezésekről szóló 14/2023. (I. 25.) Korm. rendelet által megállapított szabályokat 2026. december 31. napjáig alkalmazni kell, tehát, ha a települési önkormányzat a személytaxi szolgáltatás díjszabását hatósági árként meghatározta, azt 2026. december 31. napjáig fenn kell tartania. A települési önkormányzat a hatósági ár mértékét megváltoztathatja, azonban, ha rögzített hatósági árat alkalmazott a személytaxi szolgáltatás díjszabása kapcsán, azt nem módosíthatja legmagasabb hatósági árra.

A törvény a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény eltérő alkalmazásáról szóló 362/2023. (VII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) rendelkezéseinek meghatározott ideig történő továbbalkalmazása érdekében állapítja meg törvényi szinten a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Kstv.) egyes rendelkezéseitől eltérő szabályokat.

A törvényjavaslat speciális szabályai olyan kisajátítási eljárásokra vonatkoznak, ahol a kisajátítandó – lakóháznak nem minősülő – ingatlan tulajdonosa, illetve az ingatlan kisajátítása kapcsán az egyéb kártalanításra jogosult személy elérhetetlen, mert feltehetően meghalt, a jogi személy jogutód nélkül megszűnt, illetve lakcímén, székhelyén nem található.

A kártalanításra jogosultak elérhetetlenségére tekintettel a rendelkezések a kisajátítási eljárás egyszerűsítését és gyorsítását szolgáló szabályokat írnak elő.

E szabályok értelmében a vételi ajánlatot elegendő hirdetményi úton közölni.

Ha a kisajátítást kérő a kisajátítási eljárást megelőzően elkészített – és a kisajátítási eljárásban felhasználható – előzetes szakvéleményt is csatol, akkor a Kstv. 75 napos ügyintézési határideje 45 napra csökken.

E sajátos kisajátítási eljárásban tárgyalás tartására csak az ügyfél (ügygondnok) kérelmére kerül sor. Arra az esetre, ha ilyen kérelem nem kerül benyújtásra, a javaslat megállapítja a tárgyalás mellőzése esetén alkalmazandó szabályokat.

Abban az esetben, ha a kisajátítást kérő a szakvéleményben meghatározott kártalanítást a kisajátítási hatóságnál letétbe helyezi, a Kstv.-ben szabályozott – 2 hónapos, illetve építmény nélküli ingatlan esetében 1 hónapos – birtokba bocsátási határidő helyett az ingatlan birtokának átadása a kisajátítási határozat véglegessé válásával egyidejűleg válik esedékessé, és ezzel egyidejűleg esedékes a kisajátítási határozatban meghatározott kártalanítás teljes összegű kifizetése is.

A 362/2023. Korm. rendeletet a hatálybalépését követően indult kisajátítási eljárásokban kellett alkalmazni. Erre is figyelemmel a törvényi szintre emelt szabályok folyamatban lévő ügyekben való alkalmazását elrendelő átmeneti rendelkezés értelmében a Fejezet előírásait akkor kell alkalmazni a Fejezet hatályba lépésekor folyamatban lévő ügyekben, ha az eljárás a 362/2023. Korm. rendelet hatálybalépését követően indult.

A közszolgáltatások ellenértékének rendezésével kapcsolatos szabályokról szóló 254/2024. (VIII. 22.) Korm. rendelet által megállapított szabályokat 2026. december 31-ig alkalmazni kell. A törvény szerint egy önkormányzati megrendelő állami gazdasági társasággal részben vagy egészben közfeladat ellátására kötött szerződésből származó tartozását az állami adó- és vámhatóság adók módjára hajtja be, ha a tartozás jogosultja e célból az állami adó- és vámhatóságot megkeresi és a rendelkezésben meghatározott egyéb feltételek is fennállnak. Célja a közszolgáltatások működésének fenntartása, a közpénzekkel történő hatékony gazdálkodás. Az állami gazdasági társaságok működtetése közvetlenül vagy közvetetten közpénzből történik, így kintlévőségeik közvagyonnal összefüggő követelésnek minősülnek. Ha ezek nem hajthatók be hatékonyan, az közszolgáltatás-kiesést vagy költségvetési terhet okozhat az államnak, illetve sérelemmel járhat akár az önkormányzati közfeladat-ellátásban is, ezért e két szereplő viszonyát szabályozzák a rendelkezések.

A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvénytől eltérő veszélyhelyzeti szabályként bevezetett, a kiegészítő bányajáradékról szóló 404/2021. (VII. 8.) Korm. rendelet célja volt az építőipari nyers- és alapanyagok árszínvonalának kedvezőtlen alakulásának az ellensúlyozása, a gazdaságvédelem érdekében, a közegészségügyi célú állami magasépítési beruházások finanszírozására alkalmazott, központi adóként működő közteher formájában. Figyelemmel arra, hogy a jogintézmény beváltotta a célját, és működése támogatta a gazdaság védelmét, szükséges a veszélyhelyzeti kormányrendelet törvényi szintű szabályozást igénylő rendelkezéseinek megalkotása.

A veszélyes üzemek villamosenergia- és földgáz ellátásával kapcsolatos egyes veszélyhelyzeti intézkedésekről szóló 268/2024. (IX. 10.) Korm. rendelet villamosenergia ellátást érintő szabályainak kivezetése.

A veszélyes üzemek villamosenergia- és földgáz ellátásával kapcsolatos egyes veszélyhelyzeti intézkedésekről szóló 268/2024. (IX. 10.) Korm. rendelet jelenleg hatályos 3. § (6) bekezdése a vételezők felhasználóvá válása kapcsán azt írja elő, hogy a vételezők 2024. október 31-éig kialakítják az elszámolási mérésre alkalmas mérőhelyet.

Tekintettel arra, hogy a legtöbb esetben a mérőhely kialakításának elmaradása a vételezőknek nem felróható, indokolt a mérőhely kialakítására előírt határidő törvényben történő további, 2025. augusztus 1-ig napjáig történő meghosszabbítása.

Hatályba léptető rendelkezések.

Sarkalatosságról szóló rendelkezés.

Az Európai Unió jogának való megfelelésről való rendelkezések.

Az 541/2022. Korm. rendelet rendelkezik jelenleg arról, hogy a közlekedési infrastruktúra fejlesztéshez szükséges ingatlanok az ágazati jogszabályokban foglalt szabályozással ellentétben nem a minisztérium vagyonkezelésébe, hanem a tulajdonosi joggyakorlása alá kerülnek. Az 541/2022. Korm. rendelet hatályon kívül helyezésével elveszik a jogszabályi felhatalmazás arra, hogy a beruházás megvalósításához szükséges ingatlanok közvetlenül a minisztérium tulajdonosi joggyakorlása alá kerüljenek. Így a törvény az 541/2022. Korm. rendelet rendelkezéseinek átültetését szolgálja az ágazati jogszabályokba, továbbá a beruházáshoz szükséges állami tulajdonban álló ingatlanok, ingatlanrészek tekintetében eljárásrendi részletszabályokat állapít meg.

A törvény célja annak lehetővé tétele, hogy a Magyar Exporthitel Biztosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MEHIB Zrt.) a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Exim törvény) alapján az állam készfizető kezessége mellett jelenleg nyújtható biztosításokon és viszontbiztosításokon túl további kárbiztosítást is tudjon nyújtani ugyancsak állami készfizető kezességgel a veszélyhelyzet megszűnését követően is, valamint hogy a Magyar Export-Import Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság egyedi kormánydöntés mellett, kötvényjegyzés útján is tudjon finanszírozást nyújtani a központi költségvetés készfizető kezességvállalásával.

A törvény a MEHIB Zrt. által nyújtható biztosítások és viszontbiztosítások körét bővíti az egyéb kárbiztosításokkal (például vagyonbiztosítás, felelősségbiztosítás), továbbá a 3. § (2) bekezdésében meghatározott biztosítási célok közé beépíti a Magyarország ellátásbiztonságához kapcsolódó ügyleteket.

A törvény továbbá rögzíti, hogy a Magyarország ellátásbiztonságához kapcsolódó biztosításokat, illetve viszontbiztosításokat is állami készfizető kezességvállalás biztosítja, valamint a fentiekhez kapcsolódó egyéb szövegpontosítást, illetve kiegészítést tartalmaz.

A különleges földgázkészlet esetében is szükséges annak kimondása, hogy mentes bírósági végrehajtás alól.

A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 141/L. § (1) bekezdése szerinti elhatárolást végrehajtó gazdasági társaság meghatározó szerepet tölt be hazánk földgázszükségletének kielégítésében, ezért indokolt biztosítani számára a beszerzéshez szükséges pénzforrások feletti rendelkezést.

Felhatalmazó rendelkezések.

A törvény célja az ukrajnai válsággal összefüggően menekülőnek minősített személyek részére nyújtott egészségügyi ellátási adatok folytonosságának biztosítása.

Az ukrajnai válsággal összefüggő egyes, az egészségügyi ellátást érintő adatkezelési kérdésekről szóló 171/2022. (IV. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 171/2022. Korm. rendelet) alapján a menekülőnek minősített személyek részére az adataik rögzítése és ezáltal történő megismerése céljából az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér működtetője technikai azonosítót hozott létre, amelyben a menekültügyi státuszt igazoló okmány alapján kerültek rögzítésre. A technikai azonosítóval a veszélyhelyzet megszűnését követően is biztosítható ezen személyek egészségügyi ellátásából eredő adatainak további megismerése és jogszerű kezelése, illetve amennyiben a személy későbbiekben biztosítási jogviszonyt és így Társadalombiztosítási Azonosító Jelet (a továbbiakban: TAJ szám) szerzett, úgy a technikai azonosító és a TAJ szám összekötésével a korábbi és a további ellátások adatainak megismerése és összekapcsolása.

A fentiek alapján a 171/2022. Korm. rendeletben meghatározott technikai azonosító fenntartása és az abban tárolt adatok kezelése továbbra is szükséges az egészségügyi adatok folytonosságának biztosítása érdekében.

A jogszabályi összhang megteremtése miatt szükséges a hatályvesztés, mely nem jelenti a szóban forgó kedvezmények megszűnését, ugyanis azok a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvénybe (a továbbiakban: Vet.) kerülnek egyidejűleg át.

A veszélyhelyzet ideje alatt a Kormány számos intézkedést hozott az élelmiszer-infláció csökkentése, és ezáltal a fogyasztók védelme érdekében. Ezen intézkedések közé tartozik az élelmiszer-infláció csökkentése érdekében szükséges intézkedésekről szóló 1/2024. (I. 9.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 1/2024. Korm. rendelet), amely bevezette meghatározott előrecsomagolt termékek esetében a gyártó által korábban gyártottakhoz képest új, kisebb kiszerelési egység forgalomba hozatalához kapcsoló tájékoztatási kötelezettséget.

Az 1/2024. Korm. rendelet 2024 januári elfogadása óta eltelt időszak tapasztalatai alapján az intézkedés beváltotta a hozzá fűzött reményeket, ezért indokolt ezeket a szabályokat a veszélyhelyzet megszűnését követően is fenntartani.

A kiszereléscsökkentés kapcsán bevezetett, a kereskedőt, a gyártót, valamint a termék első magyarországi forgalomba hozóját és a nagykereskedőt terhelő tájékoztatási kötelezettségek betartásának az ellenőrzése és szankcionálása továbbra is a fogyasztóvédelmi hatóság hatáskörébe tartozik. A veszélyhelyzet idején bevezetett, a kiszabható bírság mértékére vonatkozó előírásokat – érdemben változatlanul – a fogyasztóvédelmi törvény fogja tartalmazni.

A törvény a déli határnál található elhagyatott járművekkel kapcsolatos intézkedésekről szóló 503/2023. (XI. 15.) Korm. rendelet rendelkezéseit ülteti át az elhagyott járművek elszállításának biztosítása érdekében, a közrend, a közbiztonság, valamint a közlekedésbiztonság hatékonyabb védelmét szolgálja, és jogalapot teremt a jogellenes célokra használt vagy elhagyott járművekkel kapcsolatos eljárásra ott, ahol az az általános jogi keretek között nem, vagy csak korlátozottan lenne biztosított.

A törvény célja, hogy egyértelművé tegye: ha jogszabály másként nem rendelkezik, a közterület-felügyelő jogosult a közterületen szabálytalanul elhelyezett jármű eltávolítására, amennyiben az a közúti forgalom vagy a közbiztonság szempontjából veszélyt jelent. E rendelkezés megerősíti a közterület-felügyelet mozgásterét olyan esetekben, amikor a gyors és hatékony beavatkozás szükséges az élet- és vagyonbiztonság megóvása érdekében.

A 139. § keretében beiktatásra kerülő 20/A. § megalkotását a közrend fenntartásának speciális igényei indokolják azon településeken, ahol a határon átnyúló bűncselekmények – különösen az embercsempészet – elleni fellépés hatékonyabb intézményi megoldásokat tesz szükségessé. A rendelkezés lehetővé teszi a Kormány számára, hogy rendeletben kijelölt településeken külön hatósági eljárási rendet alkalmazzon, amelyben a feladatokat a kijelölt kormányhivatal látja el kizárólagos illetékességgel (a továbbiakban: hatóság).

A szabályozás rendezi a jellemzően hatósági jelzéssel nem rendelkező, elhagyott vagy feltételezhetően bűncselekményhez köthető járművek problémáját, amelyek gyakran nemcsak közterületeken, hanem el nem kerített magánterületeken is megjelennek. Az ilyen járművek jogszerű eltávolítása eddig joghézagba ütközött. Az új szabályozás egyértelművé teszi, hogy ezek a területek a jogértelmezés szempontjából közterületnek minősülnek, így a hatóság eljárása ezen területekre is kiterjed.

A hatóság számára előírt értesítési kötelezettség, a négy napos türelmi idő, valamint a jármű azonosításának biztosítása (alváz- és motorszám felkutatása) megfelelő garanciát nyújt az érintettek jogainak védelmére. Ugyanakkor a három hónapos birtokbavételi határidő és a kilenc hónapos jelentkezési időtartam egyértelmű kereteket biztosítanak a járművek elszállítása és hasznosítása vonatkozásában, figyelemmel a közterületek tehermentesítésének és a közbiztonsági szempontoknak az elsődlegességére.

A költségviselésre vonatkozó rendelkezések [(11) és (12) bekezdés] jogbiztonsági szempontból különösen jelentősek, mivel lehetőséget biztosítanak arra, hogy az elszállítás és tárolás költségeit ne szükségképpen az üzembentartó, hanem – igazolt esetben – a jármű tényleges használója viselje. Az eredeti teljes bizonyító erejű magánokirat követelménye biztosítja, hogy csak valós és hitelt érdemlő jognyilatkozat alapján kerülhessen sor a költségátterhelésre.

A törvény a villamosenergetikai beruházások előkészítésével és megvalósításával összefüggő szabályok veszélyhelyzet ideje alatti eltérő alkalmazásáról szóló 22/2023. (I. 31.) Korm. rendelet rendelkezéseit ülteti át. A régészeti előírások enyhítése, alkalmazhatósága a hálózatfejlesztési beruházásokban több hónap gyorsítást jelent. A 132 kV-os vagy annál nagyobb feszültségű vezetékek építéséhez kapcsolódó földmunkák esetében a régészeti dokumentáció készítési kötelezettsége lecsökkent, ami gyorsíthatja a kivitelezést.

A megújuló energiaforrások alkalmazására való átállás nemcsak a veszélyhelyzet időszaka alatt fontos, ezért indokolt a veszélyhelyzet ideje alatt a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvénnyel kapcsolatos egyes rendelkezésekről szóló 293/2022. (VIII. 9.) Korm. rendeletben foglalt, a napelemes rendszerek telepítéséről szóló szabályok fenntartása, beépítése a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvénybe (a továbbiakban: Tht.). A törvényben egyértelműen rögzítésre kerül, hogy a beruházás a közgyűlésen egyszerű többséggel is megszavazható, továbbá a törvény meghatározza a napelemes rendszerek telepítésének alapvető feltételeit. A rendszer telepítéséről, illetve a rendszerrel kapcsolatos egyéb kérdésekről külön is dönthet a közgyűlés. Ha a rendszer telepítése a távhőszolgáltatást nem érinti, akkor nincs szükség a távhőszolgáltató jóváhagyására.

A közgyűlés általi döntéshozatal hatékony és eredményes lebonyolításához nagymértékben hozzájárulhat az, ha az érintettek szavazatukat – személyes megjelenés helyett – elektronikus eszköz igénybevételével is leadhatják. Erre tekintettel indokolt a veszélyhelyzet ideje alatt egyes szervezetek működésére vonatkozó, továbbá egyes közigazgatási eljárási szabályok megállapításáról szóló 146/2023. (IV. 27.) Korm. rendeletben foglalt, elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével történő szavazás lehetőségét biztosító rendelkezés fenntartása és beépítése a Tht.-be.

A kiszereléscsökkentéshez kapcsolódó kötelezettségek érdemben változatlanul, továbbra is fogyasztóvédelmi rendelkezésekként, a kereskedelemről szóló törvényben élnek tovább.

A kereskedő továbbra is köteles a termék kereskedő általi, üzletben vagy bevásárlóközpontban történő forgalmazásának megkezdésétől számított 2 hónapig az érintett termék kapcsán feltüntetni a kiszerelés változására utaló figyelemfelhívó tájékoztatást, ha egy adott termék esetén, a 2020. január 1. és 2023. július 1. között a gyártó által gyártottakhoz képest új, kisebb kiszerelési egység kerül forgalomba hozatalra. Ezt az előírást kell alkalmazni abban az esetben is, ha az érintett termék forgalomba hozatalára 2023. július 1. és 2024. február 1. között került sor, és a terméket a kereskedő továbbra is forgalmazza.

Az előírt figyelemfelhívó tájékoztatás tartalmát és formáját a jövőben is miniszteri rendelet határozza meg.

A veszélyhelyzet ideje alatt az külföldi állampolgárságú elítélt, akit embercsempészet bűntette vagy annak előkészülete miatt ítéltek végrehajtandó szabadságvesztésre és ki is utasították, az embercsempészés bűncselekmény miatt elítéltek reintegrációs őrizetéről szóló 148/2023. (IV. 27.) Korm. rendeletben meghatározott feltételek teljesülése esetén a szabadságvesztés még végrehajtásra váró része reintegrációs őrizetté változik. Az elítélt ehhez társuló kötelezettsége, hogy a reintegrációs őrizet kezdetének megállapítását követő 72 órán belül hagyja el Magyarország területét. E speciális reintegrációs őrizet végrehajtásának helye az elítélt Magyarországot megelőző, korábbi szokásos tartózkodási helye szerinti állam területe, vagy ha az nem ismert, az állampolgársága szerinti állam területe.

A Büntető Törvénykönyvet érintő módosítás kiterjeszti az embercsempészetre a szabadságvesztés végrehajtása felfüggesztésének speciális esetkörét, miszerint határzár tiltott átlépése (352/A. §), a határzár megrongálása (352/B. §), a határzárral kapcsolatos építési munka akadályozása (352/C. §), esetén az öt évet meg nem haladó szabadságvesztés végrehajtása próbaidőre felfüggeszthető. Az embercsempészet esetén is kötelező – a törvényben meghatározott kivételekkel – a kiutasítás elrendelése. A felfüggesztés próbaidejének tartama ez esetekben két évtől tíz évig terjedhet, de nem lehet rövidebb a kiszabott kiutasítás tartamánál. Ez a jogintézmény megfelelő visszatartó erővel bír, hiszen újabb bűncselekmény elkövetése vagy a Magyarországra történő visszatérési tilalom megszegése esetén az elítélttel szemben a szabadságvesztés végrehajtását rendeli el a bíróság.

A Be. 836/A–B. §-ok bevezetésével a feltételes ügyészi felfüggesztés speciális esete jön létre, amely hasonló vonásokat mutat a büntethetőséget megszüntető egyéb okkal összefüggő feltételes ügyészi felfüggesztéssel (Be. 417. §).

Az új esetkör feltételrendszerét illetően is irányadó – szemben a Be. 416. §-ában szereplő általános feltételes ügyészi felfüggesztéssel –, hogy nem a gyanúsított magatartásában bekövetkező általános változásokat szükséges mérlegelni, és az intézmény nem is ezekre irányul, hanem célzottan a gyanúsított büntethetőségének a megszűnését eredményező ok kiváltását, jelen esetben a Be. 836/B. §-nak megfelelő távozását és távolmaradását.

A törvény alapján a Be. 836/B. § (1) bekezdése tartalmazza a büntethetőség megszűnésének a feltételeit, biztosítva, hogy az eljárás kizárólag akkor szűnjön meg, ha a gyanúsított valóban távozik Magyarországról és távol is marad. A megszüntető ok alóli kivételek tekintetében külön kiemelést érdemel, hogy a feltételes ügyészi felfüggesztés konszenzuális jellegéből fakadóan a határozattal szembeni jogorvoslat esetén folytatni kell az eljárást, továbbá akkor is, ha a gyanúsított akár visszatérés nélkül is Magyarország joghatóságába tartozó bűncselekményt követne el.

Az egyes büntetés-végrehajtást érintő rendelkezések eltérő alkalmazásáról szóló 3/2023. (I. 12.) Korm. rendelet 15. §-a szerinti felhatalmazás alapján kiadott, a veszélyhelyzet ideje alatt egyes büntetés-végrehajtási szabályok eltérő alkalmazásáról szóló 6/2023. (II. 21.) BM rendelet vezette be a szabadságvesztés végrehajtása körében az otthonápolási őrizet jogintézményét. A jogintézmény a bevezetése óta eltelt időszak tapasztalatai alapján betölti célját, ezért célszerű annak kisebb pontosításokkal történő átvétele a rendes jogrendi szabályozásba.

A törvény pontosítja az otthonápolási őrizet elrendelhetőségét megalapozó feltételeket, miszerint az elrendelésre akkor kerülhet sor, ha az elítélt súlyos, prognosztizálhatóan visszafordíthatatlan krónikus betegségben szenved, az alapvető szükségleteinek kielégítésére önállóan képtelen, mindennapi életvitelében folyamatos segítségre, ápolásra szorul, és van olyan személy, aki írásban tett nyilatkozatban vállalja a gondozását, továbbá nem áll fenn esetében kizáró ok.

A törvény átveszi a jelenlegi szabályozásban meghatározott két kizáró okot, miszerint az otthonápolás őrizet nem alkalmazható, ha az elítélt erőszakos többszörös visszaeső vagy életfogytig tartó szabadságvesztést tölt.

A 6/2023. (II. 21.) BM rendelet 2. §-a kizárólag gondatlan bűncselekmény miatt elítéltek esetében teszi lehetővé a reintegrációs őrizetben letölthető tartamnak a megnövelését, legfeljebb a kiszabott szabadságvesztés időtartamának felére. A törvény a reintegrációs őrizetben tölthető idő megemelésével kedvezőbb lehetőséget biztosít a visszailleszkedésre, oly módon, hogy az általános büntetési célok érvényesülését sem veszélyezteti, hiszen ezen elítélti kör személyében nem jelent komoly veszélyt a társadalomra.

A Vet. módosítása egyes különleges jogrendi előírások normál jogrendben történő átemeléséről rendelkezik annak érdekében, hogy ezzel a villamosenergia ágazati szabályozás folyamatosságát és az egységes jogalkalmazást segítse elő. A törvény célja olyan veszélyhelyzeti kormányrendeleti szabályoknak törvényi szintre emelése, amelyek gyakorlati alkalmazása túlmutat veszélyhelyzeti jellegükön, így indokolt azokat normál jogrendben szabályozni az átláthatóbb jogi szabályozás megteremtése érdekében. Átmeneti rendelkezések is megalkotásra kerülnek. Fentieken túl a Vet. egyes felhatalmazó rendelkezései és értelmező rendelkezései kerülnek módosításra és kiegészítésre, hogy a végrehajtási rendeletek új előírásaival való összhang megteremthető legyen.

Az egyes egyetemes szolgáltatási árszabások meghatározásáról szóló 259/2022. (VII. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 259/2022. Korm. rendelet) 2. § (1) bekezdésében, valamint a veszélyhelyzet ideje alatt az egyetemes szolgáltatásra jogosultak körének meghatározásáról szóló 217/2022. (VI. 17.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 217/2022. Korm. rendelet) 2. § (1) bekezdésében foglaltak szerint módosítja a Vet.-et.

A kedvezményes sávhatárok a rezsivédelem vívmányainak fenntartását biztosítják.

A veszélyhelyzet idején a villamosenergia-ellátás folyamatos biztosítása érdekében szükséges villamosenergia-termelő kijelöléséről szóló 754/2021. (XII. 22.) Korm. rendelet kivezetése, valamint a rendszerbiztonsági szolgáltatót kijelölő új kormányrendelet miatt szükséges értelmező rendelkezések beépítése.

A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény veszélyhelyzet idején történő eltérő alkalmazásáról szóló 382/2023. (VIII. 14.) Korm. rendelet kivezetése, valamint az új kormányrendelet (az úgynevezett METÁROLÓ pályázat) miatt szükséges értelmező rendelkezések beépítése.

A veszélyhelyzet idején a villamosenergia-ellátás folyamatos biztosítása érdekében szükséges villamosenergia-termelő kijelöléséről szóló 754/2021. (XII. 22.) Korm. rendelet kivezetése, valamint a rendszerbiztonsági szolgáltatót kijelölő új kormányrendelet szabályozási lába a Vet.-ben.

Kodifikációs pontosítás, az új kormányrendeletre történő hivatkozás feltüntetése a veszélyhelyzet idején a villamos energia és földgáz egyetemes szolgáltatás változatlan feltételek szerinti nyújtását biztosító rezsivédelmi szolgáltatásról szóló 289/2022. (VIII. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 289/2022. Korm. rendelet) helyett.

Az alcím címének kodifikációs módosítása.

A Vet. 170. § (1) bekezdés 42. pontja és (5) bekezdés 16. pontja szerinti felhatalmazó rendelkezést megalapozó tartalmi rendelkezések beépítése, amelyek a zöldenergia tárolásának fontosságára tekintettel szükségesek.

A 217/2022. Korm. rendelet, valamint a 289/2022. Korm. rendelet kivezetése miatt szükséges rendelkezések és módosítások beépítése a Vet.-be.

A rezsicsökkentés fenntartását biztosító, valamint az egyetemes szolgáltatás igénybevételének feltételeit pontosító rendelkezések.

Az egyetemes szolgáltatással kapcsolatos, a veszélyhelyzet során megalkotott tartalmi kiegészítések átvezetése a normál jogrendbe, pl. lakossági fogyasztónak minősülő kedvezményezetti körök felsorolása.

A rezsivédelmi szolgáltatás egyetemes szolgáltatás keretében történő elhelyezését előíró rendelkezések.

A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról szóló 221/2022. (VI. 21.) Korm. rendeletben foglaltak szerint módosítja a Vet.-et. Különbség, hogy egyedi kormánydöntés nem szükséges, és az általános közigazgatási eljárásról szóló 2016. évi CL. törvény alkalmazható. A MAVIR Zrt. és a HUPX Zrt. nemzetközi terjeszkedés céljából létrehozott ADEX néven egy régiós áramtőzsdét szlovén és szerb részvétellel, aminek következtében új tulajdonosi összetételek jöttek létre a HUPX és az ADEX esetében. Ennek következtében szükséges a Vet.-ben meghatározott tulajdonosi korlátok alóli kivételek körét három új esetkörrel bővíteni.

A törvény a fogyatékossággal élő személyek gyógyászati segédeszközei kapcsán a többletkedvezmény biztosításához szükséges különleges személyes adat kezelése lehetőségét és annak célhoz kötöttségét írja elő az egyetemes szolgáltatás és a villamosenergia ellátás körében, valamint meghatározza az adatok körét és az adatkezelés végső dátumát. A fogyatékosságra vonatkozó különleges személyes (szenzitív) adatok kezelése, ellenőrzése a kedvezményjogosultságot elbíráló kormányhivatal feladatköre, de az adatokat – a jelen törvényben szereplő felhatalmazás alapján végrehajtási rendeletben foglaltak szerint – a hatóság átadja a villamosenergia-kereskedő részére, aki kezelni fogja ezeket a különleges személyi adatokat. A rendelkezéssel biztosítható a gördülékeny adatcsere és adatkezelés a kormányhivatal és a villamosenergia-kereskedő (egyetemes szolgáltató) között.

A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény és a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról szóló 360/2023. (VII. 31.) Korm. rendelet kivezetése. Az energiaügyi miniszter által delegált tag szavazati joggal történő részvételének és közreműködésének biztosítása a szabályzati bizottságok működésében.

A Vet. 141. §-ának módosítása a törvény belső koherenciáját szolgálja, és a hatósági árra vonatkozó kodifikációs jellegű egységesítés teszi szükségessé.

A 217/2022. Korm. rendelet 2. § (1) és (2) bekezdésében, valamint a 259/2022. Korm. rendelet 2. § (1)–(3) bekezdésben foglaltak szerint módosítja a Vet.-et.

Kiegészítések a rezsivédelem vívmányainak megőrzése érdekében. A kedvezményes lakossági és mikrovállalkozási sávhatárok és a versenypiaci ár meghatározására vonatkozó előírások kivezetése.

Az ár meghatározása és az árszabások jóváhagyása a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal feladata.

Felhatalmazó rendelkezések megalkotása annak érdekében, hogy

(1) a Kormány rendeletben szabályozhassa

– az egyetemes szolgáltatás és a rezsivédelmi szolgáltatás részletszabályait,

– a megújuló energiaforrásból nyert villamos energia felhasználását elősegítő kötelező átvételi,

– rendszer és a prémium típusú támogatási rendszer mellett a villamosenergia-tárolók bevételkompenzációjának részletes szabályait,

– a fogyatékossággal élő fogyasztók gyógyászati eszközei energiafogyasztásának többletkedvezményeit,

– a megújuló energiához kapcsolódó villamosenergia-tárolók bevételkompenzációja finanszírozásának részletszabályait;

(2) a miniszter rendeletben szabályozhassa

– az egyetemes szolgáltatáshoz kapcsolódó árszabályozás kereteit, árszabásokat, kedvezményezetti kört,

– az egyetemes szolgáltatás az egyetemes szolgáltató részére járó ellentételezés kiszámításának módszertanát és a különbözeti összeg felhasználásának részletes szabályait,

– a megújuló energiaforrásokból és a hulladékból nyert energiával termelt villamos energia működési támogatásának, valamint a villamosenergia-tárolók bevételkompenzációjának a finanszírozásához szükséges pénzeszköz mértékének megállapítási módjára és megfizetésére vonatkozó részletes szabályokat;

(3) a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnöke rendeletben szabályozhassa

– a villamosenergia-tárolók bevételkompenzációja tekintetében a bevételkompenzáció kiszámításának részletszabályait, a bevételkompenzáció meghatározásához szükséges referencia nettó bevétel kiszámításának módját és az annak felülvizsgálatához kapcsolódó szabályokat, a bevételkompenzáció alkalmazásának feltételeire és elszámolására, valamint a bevételkompenzációra jogosult adatszolgáltatási kötelezettségének adattartalmára, teljesítésére és egyéb részleteire vonatkozó szabályokat,

– a lakossági piaci árat és annak áralkalmazási feltételeit.

Átmeneti rendelkezések megalkotása.

A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról szóló 526/2022. (XII. 16.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 526/2022. Korm. rendelet) kivezetése a Vet.-be annak érdekében, hogy a veszélyhelyzetben megalkotott – és 2025. év során is módosult – előírások továbbra is alkalmazhatóak legyenek a 2022. és 2023. évi közzétételi eljárás során hálózati csatlakozási joghoz jutott beruházók esetében és a folyamatban lévő ügyekben.

Átmeneti rendelkezés megalkotása annak érdekében, hogy a felhatalmazás szerinti MEKH rendelet megalkotásáig a 2025. július 31-én alkalmazandó lakossági piaci árat lehessen alkalmazni.

Hatályon kívül helyező rendelkezés a jogszabályi koherencia biztosítása érdekében. Az egyetemes szolgáltatás egyes előírásai más jogforrási szinten lesznek meghatározva.

A törvény célja 259/2022. Korm. rendelet által veszélyhelyzeti jogkörben bevezetett lakossági sávhatár törvényi fogalmának rögzítése a miniszteri rendeleti – a nagycsaládosokat megillető földgáz árkedvezmények esetén kormányrendeleti – szintű delegálás rögzítésével egyidejűleg. Az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók és a lakossági fogyasztók egységes meghatározása érdekében a lakossági fogyasztó fogalma a módosítással szintén megváltozik.

A 217/2022. Korm. rendelet módosította az egyetemes szolgáltatásra jogosultak körét, elsődlegesen a mikrovállalkozások tekintetében, fogyasztás alapján. A 259/2022. Korm. rendelet a kedvezményes lakossági sávhatárok megállapítása mellett módosította az egyetemes szolgáltatásra jogosult lakossági fogyasztók körét is. A törvény célja az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók és a lakossági fogyasztók egységes szabályozása.

A törvény célja a kedvezményes lakossági és mikrovállalkozásokra vonatkozó sávhatárok bevezetése miatt az egyetemes szolgáltató ellenőrzési jogkörének megállapítása, illetőleg fenntartása végrehajtási rendeletben a veszélyhelyzet kivezetését követő időszakban.

A kedvezményes lakossági sávhatárok jogforrási szintjének változása miatt szükséges a módosítás.

A 289/2022. Korm. rendelet rögzíti az egyetemes szolgáltatókat ellátó földgázkereskedő által ellátandó rezsivédelmi szolgáltatást és az ahhoz kapcsolódó állami ellentételezést. A törvény célja az általános törvényi rendelkezések meghatározása, és a kormányrendeleti szintű felhatalmazás rögzítése. Az ellentételezést az 141/L. § szerinti elhatárolás alapján kell megállapítani.

A földgázellátásról szóló 2008. XL. törvény (a továbbiakban: Get.) belső hivatkozásának pontosítása. A lakossági hatósági sávhatárok pontosítását elengedhetetlen volt a földgázellátásról szóló 2008. XL. törvényben is meghatározni. Cél a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvénnyel való összhang biztosítása, másrészt a rezsivédelem eredményeinek megtartása.

A 217/2022. Korm. rendelet és a 259/2022. Korm. rendelet előírásainak átvezetése a kedvezményes lakossági és mikrovállalkozási sávhatárok tekintetében. A kedvezményes lakossági sávhatár felett a lakossági fogyasztó versenypiaci költségeket tükröző áron, de nem a Get. 103. § szerinti hatósági áron vételezhet földgázt. E tekintetben a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal jogkörei bővülnek.

A veszélyes üzemek villamosenergia- és földgáz ellátásával kapcsolatos egyes veszélyhelyzeti intézkedésekről szóló 268/2024. (IX. 10.) Korm. rendelet a földgázellátás biztonságát garantáló, a felfüggesztő és a kijelölő határozatokhoz kapcsolódó biztosítékokat rögzít. A törvény célja a garanciák átvezetése, mivel egyes előírások eltérnek az általános közigazgatási rendtartástól.

Felhatalmazó rendelkezések megalkotása annak érdekében, hogy a Kormány rendeletben szabályozhassa

– az egyetemes szolgáltatás részletes szabályait, ezen belül a szolgáltatási terület és a legkisebb területi egység meghatározására, az egyetemes szolgáltatást igénybe vevő felhasználók garantált ellátásához szükséges források és tárolóban elhelyezett földgázkészlet mértékére és biztosítására, a nagycsaládosokat megillető kedvezményre vonatkozó rendelkezéseket, ideértve a miniszteri rendeletben meghatározott kedvezményes lakossági sávhatáron felül biztosított kedvezményes árú földgázmennyiséget, egyetemes szolgáltatás jogszerű igénybevételének ellenőrzését biztosító rendelkezéseket, az egyetemes szolgáltatást jogosulatlanul igénybe vevő felhasználóval szemben alkalmazandó jogkövetkezményeket, valamint a rezsivédelmi szolgáltatás részletszabályait,

– a 107. § (4) bekezdése alapján meghatározott kedvezményes lakossági sávhatárra való jogosultság igazolásának eljárási szabályait, az eljáró hatóságot, az egyetemes szolgáltató részére biztosított jogorvoslati lehetőségeket.

Felhatalmazó rendelkezések megalkotása annak érdekében, hogy a miniszter rendeletben szabályozhassa

– a kedvezményes lakossági sávhatárt a 35. § (2) bekezdését kivéve, a kedvezményes mikrovállalkozói sávhatárt, a kedvezményes lakossági sávhatárig és a kedvezményes mikrovállalkozói sávhatárig az egyetemes szolgáltatáshoz kapcsolódóan az árakat, a kedvezményes lakossági sávhatárra és többletmennyiségre vonatkozó egyedi szabályokat, az áralkalmazási feltételeket, az árszabályozás kereteit, a 107. § (4) bekezdése alapján meghatározott kedvezményes lakossági sávhatár jogszerű igénybevételének ellenőrzési folyamatát, jogosulatlanul igénybevétel esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket,

– a felajánlás részletszabályait, a felajánlott földgázforrás árát, az igénybevételre jogosultak körét, a földgázforrás átadására vonatkozó rugalmassági szabályokat; a felajánlás keretében, a 141/A. § és a 141/J. § szerinti szerződések alapján értékesített földgázforrás mennyiségét és árát, valamint az ezen földgázforrásokhoz kapcsolódóan a rendszerhasználati és mobilgáz-finanszírozási költségek indokolt értékeihez képest megképződő többlet, vagy veszteség elszámolásának szabályait; a 141/A. §-ban és a 141/J. §-ban foglaltak megsértése, valamint a rendeletben meghatározott mennyiségtől való eltérés esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket; a kapcsolt termelésszerkezet-átalakítási hozzájárulás és a kiegyenlítő hozzájárulás mértékét.

Felhatalmazó rendelkezések megalkotása annak érdekében, hogy a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnöke rendeletben szabályozhassa a versenypiaci költségeket tükröző árat és annak áralkalmazási feltételeit.

Átmeneti rendelkezés megalkotása annak érdekében, hogy a felhatalmazás szerinti MEKH rendelet megalkotásáig a 2025. július 31-én alkalmazandó versenypiaci költségeket tükröző árat lehessen alkalmazni. Egyrészt a Vet.-tel való összhangot, másrészt a lakossági sávhatárok helyes jogalkalmazását segíti elő a törvény.

Az energiaellátó fogalmi pontosítása az adóterhelés optimalizálását szolgálja.

A törvény célja az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Evt.) természetes felújításra vonatkozó és a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) természetes felújulásra vonatkozó szabályai összhangjának megteremtése. Tekintettel a Tvt. 33. § (6) bekezdésében foglaltak által felkínált mérlegelési lehetőségekre, az erdő sarjaztatásos felújítása alkalmazásakor a Tvt.-ben foglalt szabályozást – területi felső korlát felállításával – szigorítja.

a) pont: A szövegcserés rendelkezés – tarvágás esetén – a nem gazdasági rendeltetésű erdőkben is megteremti a sarjaztatás alkalmazhatóságát tulajdonformától függetlenül, mivel a sarj eredetű fák több mikroélőhelyet biztosítanak, mint a mag eredetűek, továbbá a sarjaztatás az erdő gyorsabb megújulását segíti nem csak a Natura 2000, tájképvédelmi vagy közjóléti, de a természetvédelmi rendeltetésű erdők esetén is. A törvény egyben egyértelműsíti a sarjaztathatóság eseteit is. Védett természeti területen a kezelési terv – a Tvt. 24. § (3) bekezdés b) pontja szerint – lehetővé teheti, vagy adott esetben előírhatja védett természeti értékek megőrzésének és erdei élőhelyek fenntartásának céljából az erdő sarjaztatásos felújítását. A módosítással az Evt. ehhez a rendelkezéshez is illeszkedik, tehát – az Evt. 24. § (2) bekezdés a) pontjában és az Evt. 23. §-ában foglalt rendelkezések figyelembevétele mellett – lehetővé teszi a sarjaztatásos felújítást kifejezetten a természetvédelmi értékek és az erdei élőhelyek megőrzése céljából.

b) pont: A 41. § (1) bekezdésében foglalt, a tevékenység megkezdésének bejelentésére vonatkozó határidő módosítását a bürokráciacsökkentés indokolja. A bejelentéshez további erdészeti vagy természetvédelmi engedélyezési eljárás nem kapcsolódik. Az eljáráshoz 14 napot azonban indokolt biztosítani, tekintettel arra, hogy az erdőtervben szerzett jog szerinti tevékenységet az Evt. előírása szerint több esetben az erdészeti hatóságnak feltételhez kell kötnie (így kiemelten az erdőfelújítási biztosíték előírásának eseteit), és az erről szóló közlésének célszerűen meg kell érkeznie az erdőgazdálkodóhoz a fakitermelés megkezdése előtt.

A klímaváltozás jelenleg is érzékelt és a jövőben várható hatása miatt az elmúlt néhány száz évben természetesen kialakult és mesterségesen létrehozott erdőkben egyaránt elengedhetetlenek a mesterséges beavatkozások is, így a természetközeli erdeinkben is indokolt a természetes folyamatok mesterséges felgyorsítása és a sarjaztatás lehetőségének megteremtése. A már most vagy várhatóan pusztuló erdeinkben reziliens és klímarezisztens származású őshonos fafajok elegyítésére, esetlegesen egyes esetekben a teljes állomány cseréjére akkor is szükség van, ha jelenleg éppen a rossz körülmények miatt ezek a fák jól teremnek és a magról ugyanaz a faállománytípus létrejöhetne. A természetközeli erdeink megújításának biztosabb eszköze a sarjaztatás, különösen akkor, ha a mélyebbre került talajvíz elérésére a magról kelt csemetéknek nincs esélyük. E szakmai indokok alapján megalapozott a rendelkezés törlése, miszerint ha a termőhelynek megfelelő őshonos állományalkotó főfafajok mageredetű természetes felújításának feltételei adottak, ezt a felújítási módot kell alkalmazni.

A törvény a politikai szolgálati jogviszonyt és a kormányzati szolgálati jogviszonyt érintő egyes veszélyhelyzeti szabályokról szóló 185/2022. (V. 26.) Korm. rendelet politikai felsővezetőkre vonatkozó rendelkezéseivel egészíti ki a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvényt. Ennek keretében a törvény a Kormány által kijelölt szervet hatalmazza fel arra, hogy ellenőrizze a politikai felsővezetőket egy újabb állami foglalkoztatási jogviszony létesítése esetén terhelő visszafizetési kötelezettség teljesítését.

A törvény a 186–187. §-hoz kapcsolódó átmeneti rendelkezéseket tartalmaz.

A törvény az egyes államháztartási szabályoknak a veszélyhelyzet ideje alatt a Bethlen Gábor Alappal összefüggésben történő eltérő alkalmazásáról szóló 234/2023. (VI. 16.) Korm. rendelet rendelkezéseit ülteti a Bethlen Gábor Alapból nyújtott támogatásoknak a támogatási szerződésben meghatározott eredeti céltól eltérő célú felhasználhatósága érdekében.

A törvény a nemzetiségi önkormányzat fenntartásában lévő köznevelési intézmény működése folyamatosságának biztosítása érdekében egyértelművé teszi, hogy ha az Nkt. 89/B. § (1) bekezdése szerinti körülmény

a) országos nemzetiségi önkormányzat tekintetében áll fenn, akkor a nemzetiségi önkormányzat egyetértési nyilatkozata elmaradása esetén azt megadottnak kell tekinteni,

b) helyi nemzetiségi önkormányzat tekintetében áll fenn, akkor helyette az országos nemzetiségi önkormányzat jár el.

A törvény ennek megfelelően biztosítja, hogy amennyiben valamely nemzetiségi önkormányzat működésének ellehetetlenülése esetén is biztosítva legyen a nemzetiségek képviselete, ugyanakkor a gyermekek jogainak érvényesülése miatt az országos jelentőségű ügyek is haladjanak.

A törvény a fentieken túl technikai pontosítást tartalmaz.

A hatályos szabályozás szerint, ha a nem állami fenntartású köznevelési intézmény fenntartója kerül súlyos finanszírozási zavarba, és a köznevelési intézményt nem képes fenntartani, úgy az állam felelőssége jelenleg az, hogy – amennyiben a köznevelési intézményt törölni kell a nyilvántartásból – a gyermekek, tanulók számára az új köznevelési intézményt kijelölje. A nemzetiségi önkormányzatú fenntartású köznevelési intézmények esetében azonban szükséges biztosítani azt, hogy azok nemzetiség jellege, összhangban az Alaptörvény XXIX. cikk (1) bekezdésében foglaltakra – a nemzetiségi önkormányzat fenntartójának esetleges működési zavara esetén is – fennmaradhasson.

Erre figyelemmel a veszélyeztetettség fennállása során a köznevelési intézmény nemzetiségi jellegének fennmaradása, illetve a köznevelési intézmény megszűnésének elkerülése érdekében az állam veszi át a fenntartói jogokat.

A törvény az ideiglenes védelemre jogosult tanulók oktatásához, illetve a tanárbéremelésre vonatkozó kormányrendelethez szükséges felhatalmazó rendelkezéseket is tartalmaz.

A törvény továbbá átmeneti rendelkezéseket állapít meg az új szabályokhoz.

Hatályon kívül helyező rendelkezés.

A törvény az egyes önkormányzati támogatásokkal kapcsolatos államháztartási szabályok veszélyhelyzet ideje alatti eltérő alkalmazásáról 478/2022. (XI. 24.) Korm. rendelet rendelkezésének törvényi szintre emelését tartalmazza azzal, hogy a támogatásra irányadó végső felhasználási határidő legfeljebb 2026. december 31-ig hosszabbítható meg.

A törvény célja, hogy az állami beruházások hatékonyabb megvalósítása érdekében kiegészítse a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény (a továbbiakban: Vksztv.) 8. §-át olyan rendelkezésekkel, amelyek lehetővé teszik a víziközmű-rendszerek vagy azok elemeinek létrehozását – meghatározott feltételek mellett – az ellátásért felelős előzetes jóváhagyása alapján nem kizárólagosan az ellátásért felelős által. A törvény megteremti annak jogi lehetőségét, hogy a közérdekű beruházásokkal összefüggésben a szükséges víziközmű-fejlesztések ne ütközzenek tulajdonjogi vagy eljárásjogi akadályba, ugyanakkor garantálja, hogy az ellátásért felelős szerv a beruházás minden szakaszában érvényesíthesse szakmai, műszaki és fenntarthatósági szempontjait.

A 8. § új (1a) bekezdése rögzíti, hogy az ellátásért felelős jóváhagyásával az állami beruházásokért felelős miniszter, költségvetési szerv, valamint a beruházó is jogosult lehet víziközmű létrehozására irányuló beruházás megvalósítására. A rendelkezés különösen az állami beruházásokhoz kapcsolódó infrastrukturális fejlesztések (például közút-, vasút- vagy iparterület-fejlesztések) esetén biztosítja azt, hogy az ilyen beruházásokhoz szükséges víziközmű-rendszeri elemek – pl. bekötővezetékek, gerincvezetékek, szennyvíztisztító kapacitások – a beruházás részeként megépíthetők legyenek, akkor is, ha az adott beruházás nem az ellátásért felelős által valósul meg.

A megállapodás alapján történő megvalósítás lehetővé teszi, hogy az adott beruházó az érintett víziközmű elemeket vagy azok rendszerét az állam javára biztosítsa, így az állami vagy önkormányzati vagyongyarapodás a beruházással egyidejűleg megvalósulhat, miközben a közfeladat ellátásához szükséges műszaki háttér is létrejön.

A 8. § új (1b) bekezdése rendelkezik arról, hogy ezekre az alternatív módon megvalósított víziközmű-beruházásokra a víziközmű-fejlesztésre vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni. Emellett a bekezdés egyértelművé teszi, hogy az ilyen beruházások esetén a tulajdonjog – a víziközmű üzembe helyezésének időpontjában – automatikusan átszáll az ellátásért felelősre (tipikusan önkormányzatra vagy államra), biztosítva a tulajdonosi és üzemeltetői felelősség jogszerű rendezését, valamint az üzemeltetés hosszú távú fenntarthatóságát.

A törvény továbbra is fontos fenntartja azt a lehetőséget az EU ETS-ben, hogy ingyenes kiosztásban részesülhessenek azok az üzemeltetők, akiknek kvótatartozásuk áll fenn, azzal a feltétellel, hogy a kiosztott kvótamennyiségeket kötelesek a fennálló kvótavisszaadási kötelezettségükre fordítani. Ez a tagállami szabályozás megfelel a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az uniós kibocsátásiegység-forgalmi jegyzék működése tekintetében történő kiegészítéséről szóló Bizottság (EU) 2019/1122 felhatalmazáson alapuló rendelet üzemeltetői számlákra vonatkozó folyamatban lévő módosításának céljával, biztosítva ezzel az európai uniós jogharmonizációt.

A törvény lehetővé teszi, hogy az üzemeltető a kibocsátási egységek kiosztására akkor is jogosult legyen, ha a kibocsátási egységek visszaadására irányuló kötelezettségének határidőre részben vagy egészben nem tesz eleget. Az így kiosztott kibocsátási egységekkel azonban nem rendelkezik szabadon, köteles azt a fennálló, kibocsátási egységek visszaadására irányuló kötelezettségének teljesítésére felhasználni.

A törvény egyértelműsíti, hogy a korábban megszokott rezsicsökkentett ár a kedvezményes lakossági sávhatárig illeti meg a fogyasztót.

A természetes személy bérlőket érintő garanciális rendelkezéssel történő kiegészítés, mely tekintetbe veszi a műszakilag megosztott, önálló lakások számát illetve azok külön mérőórával való ellátottságát is.

Az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel, a hazai és nemzetközi humanitárius segítségnyújtás azonnali és eredményes megvalósítása érdekében szükséges megfelelő felkészülési időt biztosítani az online csalások elleni további hatékony fellépés érdekében szükséges és egyéb törvények módosításáról szóló 2024. évi LXIV. törvény által módosított, a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 5. § (1) bekezdés e) pontjának végrehajtásához.

A törvény célja a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény felülvizsgálatát követő módosítása, illetve a gyakorlati alkalmazás során szerzett tapasztalatok alapján a tartós külszolgálattal összefüggő törvényi rendelkezések technikai jellegű kiegészítése, pontosítása.

A veszélyhelyzeti szabályok kivezetését követően is szükséges lehet, hogy a 100%-ban állami tulajdonban álló nonprofit gazdasági társaság mellett a kiemelt állami turisztikai beruházások, valamint az egyéb kiemelt turisztikai jelentőségű állami ingatlanon történő fejlesztés megvalósítása, valamint az egyéb kiemelt turisztikai jelentőségű állami ingatlan, vagyonelem, illetve a kiemelt állami turisztikai beruházások során létrejött létesítmény üzemeltetése, fenntartása és hasznosítása költségvetési szerv útján is ellátható legyen.

A kormányzati szolgálati jogviszonyt érintő egyes veszélyhelyzeti szabályokról szóló 58/2024. (III. 13.) Korm. rendelet alapján a miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója – át nem ruházható hatáskörben – személyi illetményt állapíthat meg a nemzetbiztonsági főtanácsadó kabinetjéhez és titkárságához tartozó álláshelyen foglalkoztatott kormánytisztviselők részére. A törvényt rendelkezik arról, hogy a miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója az álláshely besorolási kategóriája szerinti illetménysáv felső határától magasabb illetményt állapíthat meg.

A törvény a politikai szolgálati jogviszonyt és a kormányzati szolgálati jogviszonyt érintő egyes veszélyhelyzeti szabályokról szóló 185/2022. (V. 26.) Korm. rendelet tartalmának törvényi szintre emelése érdekében rendelkezik arról, hogy nem kell a kormánytisztviselőnek a végkielégítést visszafizetni, ha az új jogviszony annak érdekében jön létre, hogy az érintett személy népszámlálással kapcsolatos feladatok ellátásában számlálóbiztosként vegyen részt.

Továbbá a törvény a Kormány által kijelölt szervet hatalmazza fel arra, hogy ellenőrizze a kormánytisztviselők végkielégítésének visszafizetésére vonatkozó szabályok végrehajtását.

A törvény a politikai szolgálati jogviszonyt és a kormányzati szolgálati jogviszonyt érintő egyes veszélyhelyzeti szabályokról szóló 185/2022. (V. 26.) Korm. rendelet közigazgatási államtitkárokra, helyettes államtitkárokra és a főispánokra vonatkozó rendelkezéseivel egészíti ki a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvényt. Ennek keretében a törvény a Kormány által kijelölt szervet hatalmazza fel arra, hogy ellenőrizze az érintett vezetőket egy újabb állami foglalkoztatási jogviszony létesítése esetén terhelő visszafizetési kötelezettség teljesítését.

A külfejtéses művelésű bányatelekkel kapcsolatos rendelkezés.

A védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvényt (a továbbiakban: Vbö.) úgy szükséges kiegészíteni, hogy annak alapján a pilóta nélküli légijármű-védelem veszélyhelyzeti intézkedéseiről és a védelemmel összefüggő együttműködés rendjéről szóló 33/2025. (III. 5.) Korm. rendelet helyett – annak tartalmával megegyező – új, nem veszélyhelyzeti kormányrendelet kerülhessen kiadásra.

A törvény a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvénynek a veszélyhelyzet ideje alatt a személyvédelemmel összefüggő eltérő alkalmazásáról szóló 521/2023. (XI. 30.) Korm. rendelet rendelkezéseit ülteti át Magyar Állam képviseletében eljáró magyar delegációk védelme érdekében.

A törvény továbbra is biztosítja az egykori Rozmaring Mezőgazdasági Termelőszövetkezet működési területén kárpótlásra váró személyek helyzetének rendezéséről szóló 2021. évi CXLV. törvény szerinti földterület juttatás keretében történő termőföldszerzés visszterhes vagyonátruházási illeték alóli mentességét.

Technikai jellegű, szövegpontosító módosítás a pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvényben használt terminológiára tekintettel.

A törvény a Méptv. módosításával a gazdaság újraindítása érdekében meghozandó, az építőipari ellátásbiztonság szempontjából stratégiai jelentőségű nyersanyagok és termékek kivitelével kapcsolatos regisztrációs eljárásról és egyéb intézkedésekről szóló 402/2021. (VII. 8.) Korm. rendelet (továbbiakban: 402/2021. Korm. rendelet) törvényi szintre emelését tartalmazza az ellátásbiztonság védelme szempontjából stratégiai jelentőségű nyersanyagok és termékek érdekében.

A 243. § a Méptv. módosításával a Méptv. XIV. fejezetében foglaltakhoz kapcsolódóan tartalmaz rendelkezéseket az építésgazdasági feladatellátás és intézkedések körében. A törvényjavaslat a nemzetgazdasági céloknak megfelelően a stratégiai jelentőségű építési anyagokra szűkíti az építésgazdaságért felelős miniszter hatáskörét az elővásárlás vonatkozásában.

A törvény a stratégiai jelentőségű építési anyagok kivitelének azon feltételeit tartalmazza, amelyek biztosítják ezen anyagok Magyarországon történő folyamatos hozzáférhetőségét, az állami ellátásbiztonságért szükséges beavatkozás lehetőségét. Az építési alapanyagok körének megállapítását a Kormány rendeletében állapítja meg.

A törvény 244. §-a meghatározza a stratégiai jelentőségű építési anyagok kivitelének bejelentésére vonatkozó adminisztratív lépéseket is. Tartalmazza a bejelentéshez szükséges adatok és dokumentumok részletes tudnivalóit. Kiemelendő, hogy az eljárás a bejelentő részére díj- és költségmentes.

A törvény a stratégiai jelentőségű építési anyagok kivitelének bejelentését követő ügymenet leírását is tartalmazza, annak érdekében, hogy mind az állam, mind a gyártók rendezett jogszabályi környezetben végezzék tevékenységüket.

A törvény a veszélyhelyzet ideje alatt egyes szervezetek működésére vonatkozó, továbbá egyes közigazgatási eljárási szabályok megállapításáról szóló 146/2023. (IV. 27.) Korm. rendelet rendelkezésének kivezetését tartalmazza. A veszélyhelyzet megszűnésével is megtartandó az a bevált gyakorlat, miszerint a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló kormányrendeletben meghatározott tájékoztatás, véleménynyilvánítás és egyeztetés elektronikus úton is lefolytatható.

Az eljárás egyszerűsítése érdekében a településterv egyeztető tárgyalása elektronikusan is lefolytatható.

A kötelező visszaváltási díjas DSR rendszer kiépítése kormányzati szándék, amely megvalósulását szolgálja a kormányrendeletben meghatározott termékek visszaváltását biztosító visszaváltó berendezés elhelyezése. Nem merül fel érdemi szakkérdés vizsgálat a berendezések elhelyezéséből fakadóan, így például a TÉKA 51. §-a is egyértelmű rendelkezést tartalmaz környezetvédelmi(zöldfelületi) szempontból, amit a hatóságnak nincs módjában felülbírálni, mérlegelni.

A szakkérdés vizsgálatára azért sincs szükség, mert az üvegvisszaváltó automaták elhelyezése során nem történik olyan mértékű bővítés, amely külön szakkérdés vizsgálatot tenne szükségessé és az általános építésügyi hatósági eljárás keretében pedig biztosított a környezetvédelmi hatósági kontroll. Ez a rendelkezés változatlan formában érvényesült veszélyhelyzeti szabályozás formájában, érvényesülése semmilyen problémát nem okozott.

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról szóló 525/2022. (XII. 16.) Korm. rendelet hatályos és a kivezető törvénybe áthelyezendő rendelkezése azt biztosítja, hogy a kötelező visszaváltási díjas DSR rendszer telepítése miatti épületbővítés esetén ne kelljen szakkérdésben megkeresni a 400 m²-t meghaladó bruttó alapterületű kereskedelmi építmények vonatkozásában eljáró Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatalt.

A törvényben hivatkozott „környezetvédelmi, közlekedési és településfejlesztési szakkérdés” tehát a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal által vizsgált szakkérdésre hivatkozik rugalmasan, így az nem önálló környezetvédelmi hatósági eljárást vagy szakkérdés vizsgálatot jelent. Fontos kihangsúlyozni, hogy az általános építésügyi hatósági eljárás keretében, amennyiben az eljárás során felmerül a környezetvédelmi szakkérdés vizsgálata vagy más szakkérdés, akkor az építésügyi hatóság megkeresi az illetékes környezetvédelmi hatóságot, így nem áll elő olyan helyzet, hogy a környezetvédelmi szempontok vizsgálata (vagy más felmerülő szempont) elmaradna.

Mindezeken túl fontos azt is megemlíteni, hogy a DSR visszaváltó rendszer kiemelt környezetvédelmi célok elérését és a védelmi-szint növelését szolgálja, így az elhelyezésük elősegítése és az ezzel kapcsolatos eljárások egyszerűbbé tétele éppen a védelmi-szint növelését és nem csökkenését szolgálja.

A közcélú kiemelt beruházások zökkenőmentes megvalósítása érdekében a törvényjavaslat a Méptv. 194. §-a kiegészítésével biztosítja a közterületek használatával kapcsolatos feladatok kezelésére vonatkozó szabályokon túl a közút nem közlekedési célú használata során a közútkezelői nyilatkozat hatóság általi kiadásának gördülékeny és hatékony lebonyolítását. Ezáltal az adott ügyfajtára vonatkozó jogszabály szerint eljáró hatóság helyett jogszabályi kijelölés esetében az egymással összefüggő közterülethasználati kérdésekben lehetőség nyílik a kiemelt jelentőségű ügyben koordinációs feladatokat ellátó főispán által vezetett kormányhivatal kijelölésére.

Kiemelt beruházás esetén a határidők betartása és a költséghatékonyság érdekében kulcsfontosságú, hogy a kiemelt jelentőségű ügy hatósági eljárási határidői is az engedélyezési eljárás során feltétlenül szükséges határidőhöz igazodjanak. Amennyiben a kiemelt jelentőségű ügyben koordinációs feladatokat ellátó főispán által vezetett kormányhivatal, mint közlekedési hatóság kijelölésére kerül sor, az ügy lényeges tényeinek ismeretében a közútkezelői nyilatkozat kiadása tárgyában a 30 napos határidő alkalmazása a kiemelt beruházás indokolatlan elhúzódását eredményezné. Az eljárási határidő rövidítését szolgálja a beruházás gyors megvalósítása érdekében.

A közcélú kiemelt beruházás esetében a közútkezelői nyilatkozat kiadására kijelölhető a kormányhivatal.

Felhatalmazó rendelkezések a Kormány részére. Az építésgazdasági intézkedésre okot adó állapot kihirdetését, az építési alapanyagok körének megállapítását, továbbá az építési-bontási eredetű hulladékok az újrafeldolgozó és az értékesítő által szolgáltatandó adatokra vonatkozó részletes szabályait, továbbá a stratégiai jelentőségű építési anyagot gyártó üzem értékesítése, továbbá a stratégiai jelentőségű építési anyag kivitele esetén a magyar államot megillető elővásárlási jog gyakorlásának részletes szabályait a Kormány rendeletében állapítja meg.

A közcélú kiemelt beruházás esetében a közúti közlekedésről szóló törvény szerinti közútkezelői nyilatkozat kiadására jogosult szervet a Kormány rendeletében jelöli ki.

Szövegpontosítás. A Méptv. 194. § (1) bekezdése szerinti közterülethasználatra vonatkozó szabályozást pontosítja a jogalkotó, amely egyértelművé teszi, hogy a szabályozás nem csak a díjfizetési kötelezettség, hanem az engedélyezési vagy hozzájárulási eljárás alól is mentesíti a kiemelt beruházás megvalósítóját, összhangban az eredeti jogalkotói szándékkal és az eddigi összes kiemelő kormányrendelettel alkalmazott gyakorlatával.

Hatályvesztésről történő rendelkezések.