2025. évi LI. törvény

„(1) A Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 2. pontja szerinti hozzátartozó részére akkor állapítható meg gyermekek otthongondozási díjára való jogosultság, ha

„(1a) Az (1) bekezdés c) pont ca) és cb) alpontja alkalmazásával a jogosultság akkor állapítható meg, ha a szülőnek a gyermekre tekintettel korábban megállapított, gyermekek otthongondozási díjára való jogosultsága az (1) bekezdés c) pont ca) vagy cb) alpontja szerinti okból szűnt meg.

(1b) Az (1a) bekezdés nem alkalmazható, ha a gyermek 18. életévének betöltése előtt került a hozzátartozó gondozásába.”

„39/E. § A 39. §-ban meghatározott jogosultsági feltételek tekintetében a hiányzó bizonyíték ügyfél nyilatkozatával történő pótlásának nincs helye.”

„134/L. § (1) A Magyarország 2026. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2025. évi LI. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv2.) megállapított 39. § (1), (1a) és (1b) bekezdését e rendelkezések hatálybalépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.

(2) A Módtv2.-vel módosított 39. § (1) bekezdése hatálybalépését megelőző napon hatályos 39. § (1) bekezdése alapján gyermekek otthongondozási díjában részesülő hozzátartozó jogosultsága az e törvény szerinti – 39. § (1a) bekezdésén kívüli – jogosultsági feltételek fennállásáig nem szüntethető meg.”

„(1e) A föld alatti gáztárolóban mint természetes előfordulási helyén lévő, állami tulajdonban álló szénhidrogén tulajdonjogát, kérelemre, a Kormány rendeletében meghatározott mennyiségben a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 141/L. § (1) bekezdése szerinti elhatárolást végrehajtó gazdasági társaság (a továbbiakban: földgáz szolgáltató) a tulajdonba adásról rendelkező bányafelügyeleti határozat alapján megszerezheti. A földgáz szolgáltatónak a földgáz átadása a kormányrendeletben meghatározott átadási ponton és ütemezésben történik. A földgáz szolgáltató tulajdonába e bekezdés szerint került földgáz az (1) bekezdéstől eltérően a kitermeléssel nem kerül a bányavállalkozó tulajdonába.

(1f) A földgáz szolgáltató az (1e) bekezdés szerinti földgáz tulajdonjogát 0 forint értéken szerzi meg és a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 50. § (4) bekezdése alapján 0 forint bekerülési értéken tartja nyilván.”

„(2b) A 3. § (1e) bekezdése szerint a földgáz szolgáltató tulajdonába került földgázt földgáztárolási működési engedéllyel rendelkező bányavállalkozó termeli ki.”

„8. § (1) A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 5. § (1) bekezdése szerinti kormányrendeletben kijelölt miniszter vagy központi kormányzati igazgatási szerv belföldi vagy külföldi természetes személlyel vagy átlátható szervezettel kötött koncessziós szerződéssel meghatározott időre átengedheti:

(2) A 21/A. § (2a) bekezdése szerinti geotermikus energia kutatást a bányafelügyelet az (1) bekezdés a) pont ab) alpontja szerinti zárt területen is engedélyezheti. A bányafelügyelet a 21/A. § (2a) bekezdése szerinti kutatási engedély iránti kérelmet elutasítja, ha a kérelem szerinti kutatási tevékenység a koncesszió jogosultjának a koncessziós szerződés szerinti kutatási tevékenységének elvégzését, vagy a geotermikus energia kinyerését és hasznosítását jelentős mértékben korlátozná vagy kizárná.”

„(2) A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 5. § (1) bekezdése szerinti kormányrendeletben kijelölt miniszter vagy központi kormányzati igazgatási szerv az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat eredményének figyelembevételével, a koncessziós pályázati kiírásban azt a zárt területet hirdeti meg, amelyen az ásványi nyersanyag bányászata vagy a geotermikus energia kinyerése energetikai célra kedvezőnek ígérkezik.”

„(3) Ivó-, ásvány- és gyógyvízcélú hasznosításra már igénybe vett vízadók, víztestek koncessziós pályázatban koncessziós területként akkor jelölhetők ki, ha az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat eredménye alapján a meglévő vízhasználat nem veszélyeztetett. Nem jelölhető ki koncessziós terület akkor sem, ha az az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat eredménye szerint már meglévő termálvíz-hasznosítást veszélyeztetne.”

„14. § A koncesszió időtartamán belül a tervezett ásványinyersanyag-kutatási, illetve geotermikusenergia-kutatási időszak – a munkaprogramban tervezett kutatási tevékenység időszükséglete alapján – 4 évnél hosszabb nem lehet. A kutatási időszak legfeljebb egy alkalommal, nem hagyományos eredetű szénhidrogén és geotermikusenergia-kutatás esetében két alkalommal, az eredeti kutatási időszak felével meghosszabbítható. A kutatási időszakba nem számít be a kutatás megkezdéséhez szükséges hatósági engedélyek megszerzéséhez szükséges hatósági eljárások, valamint a bányavállalkozó által lefolytatott közbeszerzési eljárás időtartama.”

„15. § (1) Ha a koncesszió jogosultja a szerződésben meghatározott határidőn belül, legkésőbb azonban a bányatelek megállapításától számított öt éven belül az üzemszerű kitermelést, illetve a geotermikus védőidom kijelölésétől számított 3 éven belül az energetikai célú hasznosítást nem kezdi meg, a szerződésben meghatározott térítést köteles megfizetni. Ha a koncesszió jogosultja a térítésfizetési kötelezettségnek nem tesz eleget, a koncesszió megszűnik.

(2) Megszűnik a koncesszió, ha a koncesszió jogosultja a bányatelek megállapításától számított 10 éven belül az üzemszerű kitermelést, vagy a geotermikus védőidom megállapításától számított 6 éven belül az energetikai célú hasznosítást nem kezdi meg.”

„(3) A koncessziós szerződés alapján végzett geotermikus energia kutatására, kinyerésére, hasznosítására alkalmazni kell a 21/A. § (8) bekezdését, a 21/B. § (1)–(3), (4) és (8) bekezdését, valamint a 21/C. § (6) bekezdését.

(4) A koncesszió jogosultja a koncessziós szerződés alapján, a geotermikus védőidom kijelölését követően jogosult a geotermikus energia kinyerésére és hasznosításra. A bányafelügyelet a geotermikus védőidom kijelölése során dönt a 41. § (7) bekezdése szerinti biztosítékról is.”

„(2c) A bányafelügyelet a (2a) bekezdés szerinti kutatási engedély iránti kérelmet elutasítja, ha a kérelem szerinti kutatási tevékenység a már kiadott kutatási engedélyben, vagy a koncessziós szerződésben szereplő kutatási tevékenység elvégzését, továbbá a koncessziós szerződés szerinti hasznosítást, vagy a 21/C. § (1) bekezdése szerinti szerződés szerinti hasznosítást jelentős mértékben korlátozná vagy kizárná.”

„(2) A geotermikus védőidomot kérelemre a bányafelügyelet jelöli ki. Geotermikus védőidomok nem lehetnek átfedésben, kivéve a 21/A. § (2a) bekezdése szerinti hasznosításhoz kapcsolódó geotermikus védőidommal történő átfedést. Ivó-, ásvány- és gyógyvízcélú hasznosításra már igénybevett vízadók, víztestek geotermikus védőidomként akkor jelölhetők ki, ha a megállapítandó védőidomból történő termálvíz kitermelés a meglévő vízhasználatot nem veszélyezteti. Nem jelölhető ki geotermikus védőidom akkor sem, ha az már meglévő termálvíz-hasznosítást veszélyeztetne. A geotermikus védőidom a kutatási területen belül állapítható meg.”

„(6) A koncesszió jogosultja a szerződésben, a bányászatra hatósági engedéllyel rendelkező az engedélyben meghatározott területen és feltételek szerint kizárólagosan jogosult kutatási munkaprogramjának végrehajtására. A koncesszió jogosultja vagy a bányászatra hatósági engedéllyel rendelkező a kutatási munkaprogramjának végrehajtása keretében jogosult az ásványi nyersanyagok fellelhetőségére, elhelyezkedésére, mennyiségének és minőségének, illetve a geotermikus energia földkéregbeli viszonyainak a meghatározására szolgáló műszeres mérések, vizsgálatok, fúrások elvégzésére, kutató vágatok és aknák létesítésére, valamint a bányatelek megállapításának, illetve a geotermikus védőidom kijelölésének a kezdeményezésére.

(6a) A koncesszió jogosultja az engedélyezett kutatási időszak utolsó napjától számított három hónapos jogvesztő határidőn belül – kutatási zárójelentés benyújtásával – kérheti a geotermikus védőidom megállapítását. A határidő elmulasztása esetén a koncesszió jogosultjának a kutatási joga megszűnik.

(6b) A koncesszió jogosultja a kutatási időszakon belül is kérheti geotermikus védőidom kijelölését kutatási rész-zárójelentés benyújtásával. A kutatási időszakon belül több geotermikus védőidom is kijelölhető kutatási rész-zárójelentés alapján.

(6c) Több kutatási rész-zárójelentés benyújtása esetén legkésőbb az engedélyezett kutatási időszak utolsó napjától számított három hónapon belül a benyújtott rész-zárójelentéseknek a teljes kutatási területet le kell fedniük. Ennek elmaradása esetén a koncesszió jogosultjának kutatási joga megszűnik.”

„(8) Az (1) bekezdésben foglaltak alapján adományozott vagy engedélyezett kutatási jog – a geotermikus energia kutatás engedélyezésére vonatkozó koncesszió kivételével – megszűnik, ha a jogosult a kutatási jogot adományozó koncessziós szerződés hatálybalépésétől, illetve a kutatást engedélyező határozat véglegessé válásától számított hat hónapon belül a kutatási műszaki üzemi terv jóváhagyását a bányafelügyeletnél nem kérelmezi, vagy a műszaki üzemi terv jóváhagyása iránti kérelmet a bányafelügyelet véglegessé vált határozatában elutasította.

(9) Ha a bányavállalkozó a munkaprogramban vagy a jóváhagyott műszaki üzemi tervben meghatározott kutatási feladatainak időarányos részét neki felróható okból nem hajtotta végre, a kutatási engedélyt a bányafelügyelet visszavonja vagy a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 5. § (1) bekezdése szerinti kormányrendeletben kijelölt miniszternél vagy központi kormányzati igazgatási szervnél kezdeményezi a koncessziós szerződésbe foglalt jogkövetkezmények alkalmazását. A bányafelügyelet a koncessziós szerződésbe foglalt jogkövetkezmények alkalmazását a bányavállalkozó mulasztását megállapító véglegessé vált határozatával kezdeményezi.”

„(12) A bányafelügyelet hatáskörébe tartozik az energiaágazaton belüli metánkibocsátás csökkentéséről és az (EU) 2019/942 rendelet módosításáról szóló, 2024. június 13-i (EU) 2024/1787 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: (EU) 2024/1787 európai parlamenti és tanácsi rendelet) előírásaival kapcsolatos – IV/D. RÉSZ szerinti – hatósági eljárások lefolytatása, döntések meghozatala, illetve a jogsértések megállapítása esetén a szankciók alkalmazása.”

48/D. § E rész alkalmazásában:

48/E. § (1) Az (EU) 2024/1787 európai parlamenti és tanácsi rendelet előírásai tekintetében illetékes hatóságként a bányafelügyelet jár el.

(2) A bányafelügyelet az (EU) 2024/1787 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti nyilvánosságra hozatalra vonatkozó kötelezettségének a bányafelügyelet honlapján történő közzététellel tesz eleget.

(3) A bányafelügyelet az (EU) 2024/1787 európai parlamenti és tanácsi rendelet 7. cikke szerinti panasz kivizsgálása során a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló törvény (a továbbiakban: Panasztv.) szerint jár el, azzal, hogy a panaszt a Panasztv. alkalmazása szempontjából közérdekű bejelentésnek kell tekinteni.

48/F. § (1) A bányafelügyelet az üzemeltetőt, a vállalkozást, a bányaüzemeltetőt, az importőrt, az (EU) 2024/1787 európai parlamenti és tanácsi rendelet 18. cikk (8) bekezdése szerinti felelős felet, illetve az uniós termelőt az (EU) 2024/1787 európai parlamenti és tanácsi rendelet 33. cikk (5) bekezdése szerinti jogsértés megállapítása esetén bírsággal sújtja.

(2) A szankciók alkalmazása tekintetében az eszközöket üzemeltető személynek az eszközök üzemeltetésére hatósági engedéllyel rendelkező személyt kell tekinteni, függetlenül attól, hogy a tényleges üzemeltetést szerződéses jogviszony alapján más személy végzi.

(3) Az (1) bekezdés alapján kiszabott bírság

(4) Az (1) bekezdés alapján kiszabott bírság összege nem veszélyeztetheti az energiaellátás biztonságát.

(5) Az (EU) 2024/1787 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti jogsértés megállapítása esetén figyelmeztetés közigazgatási szankció alkalmazásának nincs helye.

(6) Ismételt jogsértés esetén a kiszabott bírság összege nem lehet kevesebb, mint a megelőzően kiszabott bírság összegének másfélszerese. Az így megállapított bírság összege nem haladhatja meg a (3) bekezdés szerinti bírságmaximumot.

(7) Ha az (EU) 2024/1787 európai parlamenti és tanácsi rendelet 15. cikk (8) bekezdése alapján a bányafelügyelet az üzemeltető által benyújtott végrehajtási ütemtervet jóváhagyja, a végrehajtási ütemtervben meghatározott időszak lejártáig a bányafelügyelet az (EU) 2024/1787 európai parlamenti és tanácsi rendelet 33. cikk (5) bekezdés i) pontjának megsértése miatt az üzemeltetővel szemben nem jár el.

(8) A bányafelügyelet a jogsértés megszüntetésére kötelezés mellett is alkalmazhat bírságot.

(9) A bányafelügyelet a tárgyévet követő év március 31. napjáig a honlapján közzéteszi az (EU) 2024/1787 európai parlamenti és tanácsi rendelet 33. cikk (8) bekezdése szerinti adatokat.”

„50/L. § (1) Ha a Magyarország 2026. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2025. évi LI. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv12.) megállapított 8. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontja hatálybalépését követően olyan terület zárt területté nyilvánítására kerül sor, amely a bányafelügyelet által kiadott geotermikus kutatási engedélyben lehatárolt kutatási területet is érint, az érintett kutatási terület tekintetében a bányafelügyeleti eljárásokat a Módtv12.-vel megállapított 8. § hatálybalépését megelőző napon hatályos jogszabályi rendelkezések szerint kell lefolytatni.

(2) E törvénynek a Módtv12.-vel módosított 8. §-át, 9. §-át, 14. §-át, 15. §-át, 19. §-át, 21/A. §-át és 22. §-át e rendelkezések hatálybalépését követően meghirdetésre kerülő koncessziós eljárásokra kell alkalmazni.”

„52/A. § A 43. § (12) bekezdése és a IV/D. RÉSZ az (EU) 2024/1787 európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikke, 5. cikk (4) bekezdése, 6., 7. és 33. cikke végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”

„(2) Özvegyi nyugdíjra jogosult a házastársra előírt feltételek fennállása esetén a jogszerző élettársa, ha a jogszerzővel annak haláláig

„(9) A nyugdíjfolyósító szerv a minimálbér változása miatt módosuló, a bírósági végrehajtásról szóló törvény szerinti levonási összeghatárt első alkalommal a minimálbér megállapításáról rendelkező jogszabály hatálybalépését követő hónapban általa folyósított ellátásokból történő letiltás során alkalmazza azzal, hogy az ezt megelőző időszakra visszamenőlegesen elszámolt ellátásból levonható összeget a korábban hatályos minimálbér alapulvételével állapítja meg.”

„102/E. § Az e törvénynek a Magyarország 2026. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2025. évi LI. törvénnyel módosított 45. § (2) bekezdését, 48. § (1) bekezdését, 49. §-át és 51. § (1) bekezdését abban az esetben kell alkalmazni, ha a jogszerző 2026. június 30-át követően halt meg. Ha a jogszerző 2026. július 1-jét megelőzően halt meg, a 2026. június 30-án hatályos 45. § (2) bekezdését, 48. § (1) bekezdését, 49. §-át és 51. § (1) bekezdését 2026. június 30-át követően is alkalmazni kell.”

„(4) Mentes a végrehajtás alól az egyes sportcélú állami tulajdonú vagyonelemek ingyenes tulajdonba adásáról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2025. évi XLVI. törvény, és a Magyarország 2026. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2025. évi LI. törvény szerinti vagyonjuttatással az állam által sportcélú közfeladat ellátása, közösségi sportcélú használat biztosítása érdekében, ingyenesen sportszervezet vagy országos sportági szakszövetség tulajdonába adott ingóvagyon az arra vonatkozó elidegenítési és terhelési tilalom időtartama alatt.”

„(6e) Élete végéig járadékra jogosult az edző halálának időpontját követő hónaptól kezdődően annak özvegye, ha magyar állampolgár és az edzővel annak házastársaként

„(7) Megszűnik az érmes, az edző és az özvegy járadékra való jogosultsága, ha az érmes a járadékra jogosító helyezését elveszíti. A helyezés elveszítését az érmes vagy az illetékes sportszövetség a tudomásszerzéstől számított nyolc napon belül bejelenti a sportpolitikáért felelős miniszternek. A járadékra való jogosultság megszűnését a sportpolitikáért felelős miniszter közigazgatási hatósági eljárás keretében állapítja meg.”

„(4a) Az edző özvegye az edző járadéka harminc százalékának megfelelő összegű özvegyi járadékra jogosult. Az edző özvegye az edző járadéka hatvan százalékának megfelelő összegű járadékra jogosult közös, kiskorú gyermekük nagykorúvá válásáig.”

„(4b) A sportpolitikáért felelős miniszter a járadékra való jogosultságot és a járadék folyósítását a jövőre nézve hivatalból megszünteti, ha megállapítja, hogy a járadékra való jogosultság nem jogszabályszerűen került megállapításra, vagy a jogosultsági feltételeknek való megfelelés a járadékra való jogosultság megállapítását követően megszűnt.”

„(6a) Azt a személyt, aki érmes és edző özvegyeként egyaránt özvegyi járadékra jogosult, a járadék halmozottan is megilleti.”

„78/X. § E törvénynek a Magyarország 2026. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2025. évi LI. törvénnyel megállapított 59. § (6e) és (7) bekezdését, 60. § (4a) és (6a) bekezdését e rendelkezések hatálybalépését megelőzően elért helyezés után megállapított edzői jogosultság tekintetében is alkalmazni kell azzal, hogy az edzői özvegyi járadék e § szerinti megállapítására a jogosult kérelme alapján kerül sor.”

„78/Y. § E törvénynek a Magyarország 2026. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2025. évi LI. törvénnyel módosított 22. § (2) bekezdés f) pontját, valamint 51. § (2) bekezdés g) pontját e rendelkezések hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.”

„(1) A 3. § (4) bekezdését nem érintve, a nemesfémből készült ékszer, díszműáru és egyéb tárgy – ide nem értve a befektetési aranyat – forgalmazására, illetve felvásárlására (a továbbiakban a nemesfémekre vonatkozóan együttesen: forgalmazására) irányuló szándékot a vállalkozás köteles a kereskedelmi hatóságnak bejelenteni.”

9/A. § (1) A befektetési arannyal folytatott kereskedelmi tevékenység – ideértve a bizományosi, a közvetítői, az őrzési, tárolási, szállítási és egyéb kapcsolódó tevékenységet – a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (a továbbiakban: SZTFH) engedélyével végezhető. Az engedélyezés részletes szabályait az SZTFH elnöke rendeletben állapítja meg.

(2) A befektetési arannyal történő kereskedelmi tevékenység végzésének személyi, tárgyi, technikai, informatikai, biztonsági, valamint gazdasági feltételeit az SZTFH elnöke rendeletben határozza meg.

(3) A befektetési arannyal történő kereskedelmi tevékenység végzésére engedéllyel rendelkező személy (a továbbiakban: engedélyes) a készletéről, illetve annak forgalmáról az SZTFH elnökének rendeletében meghatározottak szerint – személyes adatot nem tartalmazó adattartalommal – nyilvántartást vezet és adatot szolgáltat az SZTFH részére.

9/B. § (1) Az SZTFH megteszi a szükséges intézkedéseket az engedélyesek e törvényben, valamint az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályokban foglalt kötelezettségei megsértésének felderítése, megszüntetése és megelőzése érdekében azzal, hogy az ellenőrzés lefolytatásának részletes szabályait az SZTFH elnöke rendeletben állapítja meg.

(2) Az SZTFH eljárása során keletkezett adatok – ha törvény eltérően nem rendelkezik – nem nyilvánosak.

(3) Az SZTFH a befektetési arannyal folytatott kereskedelmi tevékenységre vonatkozó szabályokat megsértő személlyel szemben a Kormány rendeletében meghatározott mértékű közigazgatási bírságot szabhat ki. Befektetési arannyal folytatott engedély nélküli kereskedelmi tevékenység végzése esetén figyelmeztetés közigazgatási szankció alkalmazásának nincs helye.

(4) Az SZTFH elkobozza azt a dolgot, amelyet befektetési arannyal folytatott engedély nélküli kereskedelmi tevékenység eszközéül használtak.

(5) Az SZTFH elrendelheti a dolog zár alá vételét, amennyiben a rendelkezésére álló adatok alapján megalapozottan feltehető, hogy az a (4) bekezdés értelmében elkobozható. Az SZTFH az elkobzást akkor is elrendelheti, ha a dolog nem a jogsértő tulajdona.

(6) A SZTFH az engedélyes engedélyét visszavonja, ha annak működése törvényt sért, az engedélyben foglaltakat megsérti, vagy az engedélyezés feltételeinek már nem felel meg.

9/C. § (1) Az SZTFH az engedélyesekről nyilvántartást vezet az SZTFH elnökének rendeletében foglalt részletes szabályok szerint, amely a következőket tartalmazza:

(2) Az engedélyes az (1) bekezdés szerinti adatokban bekövetkező változást annak bekövetkezésétől számított 15 napon belül bejelenti az SZTFH részére.

(3) Ha az engedélyes befektetési arannyal történő kereskedelmi tevékenységet már nem végez, akkor az (1) bekezdés szerinti adatokat az SZTFH a tevékenység befejezésének bejelentését követő öt év elteltével köteles a nyilvántartásból törölni.

(4) Ha az (1) bekezdés szerinti adatok változását az engedélyes bejelenti, a nyilvántartásban a változás bejegyzését megelőzően szereplő adatot az SZTFH az adat változása bejegyzését követő öt év elteltével a nyilvántartásból törli.

(5) Az SZTFH a honlapján közzéteszi az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás adatai közül az (1) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti adatokat.

(6) Az (1) bekezdés szerinti adatok kezelésének célja az engedélyesekre vonatkozó információk naprakészen tartása, valamint az SZTFH felügyeleti jogkörének és hatósági ellenőrzési feladatainak ellátása.”

„11/I. § (1) A Magyarország 2026. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2025. évi LI. törvénnyel megállapított 9/A. § hatálybalépésekor befektetési arannyal folytatott kereskedelmi tevékenységet végző személy ezen tevékenységét az SZTFH engedélye nélkül 2026. március 31-ig végezheti.

(2) Ha a Magyarország 2026. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2025. évi LI. törvénnyel megállapított 9/A. § hatálybalépésekor befektetési arannyal folytatott kereskedelmi tevékenységet végző személy 2026. március 31-ig nem szerzi meg az SZTFH engedélyét, akkor egy engedéllyel rendelkező személy részére 2026. december 31-ig értékesíti a szerződés állományát és a készletén lévő befektetési aranyat.”

„(8) Felhatalmazást kap az SZTFH elnöke arra, hogy rendeletben állapítsa meg

5/B. § (1) A különleges földgázkészlet a miniszter által meghatározott földgázmennyiség (a továbbiakban: különleges földgázkészlet), amelyet az 5/C. § (1) és (2) bekezdés szerint hozott létre.

(2) A Szövetség az e törvényben meghatározott módon tároltatja és értékesíti a különleges földgázkészletet, amelyet rezsivédelmi készletezési szolgáltatás keretében az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint tart fent. A különleges földgázkészlet a Szövetség tulajdonát képezi.

(3) A rezsivédelmi készletezési szolgáltatás biztosításáért a Szövetség az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott ellentételezésre jogosult. A rezsivédelmi készletezési szolgáltatás biztosítása fejében a Szövetségnek kifizetett ellentételezést a számvitelről szóló törvény szerinti egyéb bevételnek kell tekinteni. Az ellentételezés nem minősül az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti szolgáltatásnyújtásnak, összege visszafizetési kötelezettség nélkül átvett pénzeszköznek tekintendő.

5/C. § (1) A különleges földgázkészlet teljes mennyiségének a hazai földgázrendszer virtuális kereskedelmi pontjától (a továbbiakban: MGP pont) a földgáztárolóig történő szállíttatását, tároltatását, beleértve a betároltatást, mobilkapacitások lekötését, kitároltatást, valamint a kitárolt mennyiség MGP pontig történő szállíttatását az egyetemes szolgáltatót ellátó földgázkereskedő (a továbbiakban: Kereskedő) logisztikai szolgáltatási szerződés keretében (a továbbiakban: Szolgáltatás) biztosítja a Szövetség részére.

(2) A különleges földgázkészletet a Kereskedő hazai földgáztárolóban tárolja azzal, hogy kormányrendelet – a hazai földgáztárolók üzemszerű működési feltételeinek biztosítása céljából – a teljes mennyiség vonatkozásában egyedi tárolót is kijelölhet a különleges földgázkészlet tárolására, valamint a földgáztároló engedélyes működési engedélyében rögzített nyilvántartására.

(3) A különleges földgázkészlethez tartozó, a hazai földgáztárolókban rendelkezésre álló kapacitásokhoz meglévő, nem megszakítható minimum betárolási és – az adott hazai földgáztárolóban tárolt különleges földgázkészlet kitárolását 70 napnál nem rövidebb időn belül biztosító – kitárolási kapacitások mértékét a miniszter az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben határozza meg.

(4) A Szolgáltatásért fizetendő díj megegyezik a Kereskedő által a hazai földgáztárolóknak fizetendő kapacitás- és forgalmi díj, valamint a Szolgáltatáshoz kapcsolódóan a szállítási rendszerüzemeltetőnek fizetendő kapacitás- és forgalmi díj összegével. Ezen tételek közül a mobilkapacitásért fizetendő díj nem haladhatja meg a 0,3906 forint/kWh/év mértéket.

5/D. § (1) A különleges földgázkészlet létrehozásához és fenntartásához szükséges hitelekkel és azok biztosítékával kapcsolatban tett intézkedések, jogcselekmények, jognyilatkozatok nem érintik a Szövetségnek a különleges földgázkészlet létrehozásához és fenntartásához szükséges hitelein kívüli hitelállományához kapcsolódó hitelezési és biztosítéki jogviszonyait.

(2) A különleges földgázkészletre zálogjog és a biztosítéki célú vételi jog nem alapítható.

(3) A különleges földgázkészlet mentes a bírósági végrehajtásról szóló törvény szerinti végrehajtás alól, és nem tartozik a gazdálkodó szervezet csődeljárásról és felszámolási eljárásról szóló törvényben meghatározott vagyonába.

(4) A Szövetség a különleges földgázkészlet létrehozásához és fenntartásához kapcsolódó eszközeit és forrásait, bevételeit és ráfordításait a belső számvitelében elkülöníti a kőolaj- és kőolajtermék-készletezési, a földgáz-készletezési, valamint a nem készletezési tevékenységeitől.

5/E. § (1) A különleges földgázkészlet pótlásához és fenntartásához szükséges feltételeket a miniszter az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben határozza meg, amelyben rögzíti

(2) A Szövetség a különleges földgázkészlet pótlásához szükséges földgázt a miniszteri rendeletben meghatározottak szerint szerzi be.

(3) A különleges földgázkészlet beszerzése nem minősül a Get. szerint földgáz-kereskedelemnek.

(4) A különleges földgázkészlet fenntartásához szükséges tagi hozzájárulásra – az (1) bekezdés b) pontjában és az (5) bekezdésben foglalt kivétellel – a 8. és a 9. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.

(5) A különleges földgázkészlet létrehozásához és fenntartásához szükséges tagi hozzájárulással kapcsolatos nyilatkozat benyújtási és fizetési kötelezettség nem vonatkozik a villamosenergia-termelői engedéllyel rendelkező, 50 MW és annál nagyobb teljesítményű, elsődleges energiaforrásként földgázt használó erőművek által villamosenergia-termelés céljára felhasznált földgáz mennyiségére.

5/F. § (1) Ha Magyarország földgáz- vagy villamosenergia ellátásának biztosítása érdekében szükséges, a miniszter az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben engedélyezheti a különleges földgázkészlet felhasználását.

(2) Az 5/G. § szerinti részleges vagy teljes megszüntetés kivételével a különleges földgázkészlet felhasználására csak a földgáz biztonsági készlet mértékéről szóló miniszteri rendelet szerinti mobil földgázkészlet kitárolását követően kerülhet sor. A miniszter a felhasználás engedélyezését megelőzően tájékoztatja a Kormányt, hogy a kitárolás milyen következményekkel jár az érintett földgáztároló működésére.

(3) A miniszter a különleges földgázkészlet felhasználására vonatkozó rendeletben meghatározhatja

(4) A Szövetség a felhasználásra engedélyezett földgázt az e törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendeletnek megfelelően értékesíti, amely nem minősül a Get. szerint földgáz-kereskedelemnek. A Szövetség az értékesített földgáz utáni árbevételt a különleges földgázkészlet létrehozására és fenntartására felvett hitelek törlesztésére fordítja.

5/G. § (1) A miniszter az 5/F. § (1) bekezdése szerinti rendeletében dönthet a különleges földgázkészlet részleges vagy teljes megszüntetéséről. Ebben az esetben a miniszter a rendeletében meghatározza a teljes, vagy részbeni értékesítés 5/F. § (3) bekezdésén túlmutató feltételeit. A Szövetség az értékesítésre kijelölt különleges földgázkészletet a miniszteri rendeletnek megfelelően értékesíti, amely nem minősül a Get. szerinti földgáz-kereskedelemnek.

(2) Ha a miniszter rendelete alapján az (1) bekezdés szerint a különleges földgázkészlet részben vagy teljes egészében megszüntetésre kerül, a miniszter gondoskodik az érintett földgáztároló üzemszerű működési feltételeinek biztosításához szükséges földgázkészlet rendelkezésre állásáról.”

„12/C. § E törvény „Különleges földgázkészlet” alcíme az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.”

„(1b) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza

„(6) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg

„(6) Az állami alapító által alapított alapítványt (közalapítványt) – ideértve azon alapítványt, amelyben az állam az alapítói jogok gyakorlására utóbb más jogcímen vált jogosulttá –, továbbá az állami alapító által államháztartáson kívüli alapítóval közösen alapított alapítványt (közalapítványt) az alapítók kérelmére a bíróság – nemperes eljárásban – akkor is megszünteti, ha azt az alapítók arra hivatkozással kérik, hogy az alapítvány, közalapítvány céljainak megvalósítása, feladatának további ellátása központi költségvetési szerv, legalább többségi állami tulajdonban álló közhasznú nonprofit gazdasági társaság, illetve egyéb közfeladatot ellátó szervezet által hatékonyabban megvalósítható. Ez esetben a megszűnt alapítvány, közalapítvány vagyonát – cél szerinti feladatainak további ellátása érdekében – az állami alapító a megszüntetési kérelemben megjelölt központi költségvetési szerv, többségi állami tulajdonban álló közhasznú nonprofit gazdasági társaság, illetve egyéb közfeladatot ellátó szervezet rendelkezésére bocsátja (nonprofit gazdasági társaság esetében apportként).”

„(1) Az állami alapító által alapított alapítványt (közalapítványt) – ideértve azon alapítványt, amelyben az állam az alapítói jogok gyakorlására utóbb más jogcímen vált jogosulttá –, továbbá az állami alapító által államháztartáson kívüli alapítóval közösen alapított alapítványt (közalapítványt) az alapítók kérelmére a bíróság – nemperes eljárásban – akkor is megszünteti, ha az alapítvány (közalapítvány) céljainak megvalósítására, feladatának további ellátására az állami alapító többségi részesedésének biztosításával közhasznú szervezetnek minősülő jogi személyiséggel rendelkező nonprofit gazdasági társaságot kíván alapítani (a továbbiakban: nonprofit gazdasági társaság).”

„(9) E törvénynek a Magyarország 2026. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2025. évi LI. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) módosított 1. § (6) bekezdését és 2. § (1) bekezdését azokra az alapítványokra is alkalmazni kell, amelyek tekintetében az állam e rendelkezések hatálybalépését megelőzően vált az alapítói jogok gyakorlására jogosulttá.”

„89/B. § (1) A 2021–2027 programozási időszakban az Alap által finanszírozott intézkedésekben résztvevőkről az Irányító Hatóság a támogatások felhasználása ellenőrizhetőségének biztosítása, valamint az (EU) 2021/1060 európai parlamenti és tanácsi rendelet 72. cikk (1) bekezdés e) pontjában meghatározott feladatoknak az (EU) 2021/1060 európai parlamenti és tanácsi rendelet 42. cikk (4) bekezdésének megfelelő ellátása érdekében nyilvántartást vezet.

(2) A nyilvántartás tartalmazza az Alap célcsoportjába tartozó személyek alábbi adatait, amelyet az Alap által finanszírozott kedvezményezettek szolgáltatnak:

(3) A (2) bekezdés alapján nyilvántartásba vett adatokba az uniós támogatások felhasználásának ellenőrzését végző szerv tekinthet be.

(4) A nyilvántartásban rögzített adatok statisztikai célra felhasználhatók és statisztikai célú felhasználásra – személyazonosításra alkalmatlan módon – átadhatók.

(5) A (2) bekezdés szerinti adatokat az Alap a 2021–2027 közötti európai uniós költségvetési időszakban rendelkezésre álló forrásaira vonatkozó elszámolhatósági időszak végét követő tíz évig kezeli.

(6) Az Irányító Hatóság (1)–(5) bekezdés szerinti nyilvántartás-vezetésére az Ákr. rendelkezéseit kell alkalmazni.”

„(9a) A köztulajdonban álló gazdasági társaság a számvitelről szóló törvényben meghatározott anyavállalatként belső ellenőrzést, és a megfelelési tanácsadó feladatkörébe tartozó vizsgálatot végezhet bármely leányvállalatánál.”

„(4) A (3) bekezdés szerinti köznevelési intézmény hálózat létrehozása érdekében a tankerületi központ által fenntartott köznevelési intézmény fenntartói jogának az Egyetem részére történő átadása (e § alkalmazásában a továbbiakban: intézkedés) során a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényt (a továbbiakban: Nkt.) az (5)–(15) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(5) A fenntartói jog átadásáról – az Egyetem egyetértésével – a köznevelésért felelős miniszter az intézkedés tervezett végrehajtása évének július 15. napjáig hozhat döntést. Az Egyetem a fenntartásában működő köznevelési intézmény gyakorlóintézménnyé nyilvánítását minden évben augusztus 15-ig kérelmezheti azzal, hogy a hatóság az erről szóló döntését a tárgyév augusztus 31-ig meg kell hozza.

(6) Az intézkedés során nem kell alkalmazni az Nkt. 83. § (3) és (4) bekezdését.

(7) A fenntartói jog átadása az intézkedés évének augusztus 1. napjával hatályosul.

(8) Az Egyetem által fenntartott köznevelési intézmény feladatainak ellátását szolgáló, települési önkormányzati tulajdonú ingatlan és ingó vagyon az intézkedés évének augusztus 1. napján az Egyetem vagyonkezelésébe kerül, mely ingó és ingatlan vagyonra vonatkozóan az Egyetemet az Nkt. 74. § (4) bekezdésében a tankerületi központ tekintetében meghatározottakkal azonos feltételekkel vagyonkezelői jog illeti meg mindaddig, amíg a köznevelési közfeladat az Egyetem részéről történő ellátása az adott ingatlanban meg nem szűnik. Az Egyetem e vagyonkezelői jogának fennállása alatt a köznevelési intézmény feladatainak ellátását szolgáló ingatlan és ingó vagyont a települési önkormányzat nem idegenítheti el, nem terhelheti meg, bérbe nem adhatja. Az Egyetem által a köznevelési intézmény feladatainak ellátását szolgáló ingatlanvagyon bérbeadásához szükség van az érintett köznevelési intézmény igazgatójának előzetes véleményére.

(9) Az Egyetem és a települési önkormányzat az e §-ban foglaltak végrehajtása, így különösen a (8) bekezdés szerinti vagyonkezelői joghoz kapcsolódó – annak részletszabályait tartalmazó – vagyonkezelési szerződés megkötése során kölcsönösen együttműködve jár el. A vagyonkezelési szerződést legkésőbb az intézkedés évének augusztus 1. napjáig kell megkötni.

(10) Ha a (9) bekezdésben megjelölt határidőig nem jön létre vagy nem teljeskörűen jön létre a vagyonkezelési szerződés, a köznevelésért felelős miniszter az intézkedés évének augusztus 31. napjáig határozattal létrehozza a szerződést, illetve határozattal dönt a szerződésben nem rendezett kérdésekről. A határozat ellen fellebbezésnek nincs helye. A határozat a bírósági eljárásra tekintet nélkül végrehajtható.

(11) A (10) bekezdés szerinti határozattal (a továbbiakban: határozat) szemben keresetindításnak van helye. A bíróság a keresetről peres eljárásban határoz, az eljárásra – a (12) és (13) bekezdésben foglalt eltérésekkel – a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(12) A határozat végrehajtása felfüggesztésének nincs helye. A bíróság a perben soron kívül jár el. A bíróság a határozatot megváltoztathatja.

(13) Ha a határozattal szembeni kereset benyújtását követően, de a bíróság döntését megelőzően a felek a vagyonkezelési szerződést megkötik, a köznevelésért felelős miniszter a szerződés megkötését követően a határozatot visszavonja, és erről a bíróságot haladéktalanul írásban értesíti. A határozat visszavonása esetén a bíróság a pert megszünteti.”

„(14) Az Egyetem vagyonkezelői jogának létrejöttéhez, az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyezéséhez és a vagyonkezelői jog gyakorlásához vagyonkezelési szerződés megkötése nem szükséges.”

„(15) A (8)–(14) bekezdésben foglaltakat az Egyetem fenntartásába a (4) bekezdés szerinti intézkedéssel került köznevelési intézmények tekintetében is alkalmazni kell.”

„(4) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy határozatában jelölje ki az 51/B. § (3) bekezdése szerinti, az ingatlanok üzemeltetését, kezelését, működtetését, az ingatlanok fenntartását, továbbfejlesztését és az azokkal kapcsolatos beruházások elvégzését ellátó szervezetet.”

„(1) Az Országgyűlés úgy rendelkezik, hogy a Budapest Főváros VIII. kerület Józsefváros Önkormányzata tulajdonában álló, a 2. melléklet B) része szerinti ingatlanok e törvény erejénél fogva az oktatási, családügyi, kulturális tárgyú és kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2024. évi XIII. törvény (a továbbiakban: Módtv.4.) hatálybalépésének napjával, a 2. melléklet A) része szerinti ingatlanok 2026. június 30. napján köznevelési, felsőoktatási, valamint szociális lakhatási feladatokkal összefüggő tevékenység ellátása céljára az állam tulajdonába kerülnek (a továbbiakban együtt: ingatlanok).”

„(3) Az ingatlanokhoz kapcsolódó közfeladatok ellátása részeként az ingatlanok üzemeltetését, kezelését, működtetését, az ingatlanok fenntartását, továbbfejlesztését és az azokkal kapcsolatos beruházások elvégzését az állam a Kormány határozatában kijelölt szervezet útján látja el. Az ingatlanokon végrehajtott beruházás eredményeképpen létrejövő épületeket is magában foglaló ingatlanokon a végleges használatbavételi engedély kiadásával egyidejűleg e törvény erejénél fogva ingyenes vagyonkezelői jog illeti meg köznevelési, illetve felsőoktatási célú beruházás esetén az Egyetemet, lakáscélú beruházás esetén a Kormány határozatában kijelölt szervezetet. Az Egyetem, valamint a Kormány határozatában kijelölt szervezet vagyonkezelői joga tekintetében vagyonkezelési szerződés megkötése nem szükséges.

(4) Az ingatlanügyi hatóság az Egyetem és a (3) bekezdés szerint a Kormány határozatában kijelölt szervezet (3) bekezdés szerinti vagyonkezelői jogát a kérelmükre e törvény alapján jegyzi be az ingatlan-nyilvántartásba. Az ingatlanügyi hatóság eljárására a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 5:167. §-át nem kell alkalmazni.

(5) A tulajdonosváltozáskor az ingatlanokat érintő Budapest Főváros VIII. kerület Józsefváros Önkormányzata vagy más – így különösen a Budapest Főváros VIII. kerület Józsefváros Önkormányzata tulajdonában álló vagy képviseletében eljáró gazdasági társaság – által már megkötött használati, bérleti, vagyonkezelési vagy egyéb szerződések, amelyek 2027. július 31. napján még hatályban vannak, ezen a napon e törvény erejénél fogva megszűnnek, kivéve azon szerződéseket, amelyek esetében a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ltv.) alapján cserelakás felajánlásának van helye, mely esetben a jogosult részére az állam 2027. július 31-ig az Ltv. 26. § (1)–(4) bekezdésében foglalt tulajdonságokkal rendelkező cserelakást ajánl fel.

(6) Abban az esetben, ha az Ltv. alapján cserelakás felajánlásának van helye, az érintett szerződés mindaddig hatályban marad – kivéve, ha határozott idejű szerződés esetén a szerződés időtartama a felajánlást megelőzően lejár –, amíg az állam nem ajánl fel a jogosult részére az (5) bekezdés szerinti cserelakást. Ez esetben az érintett szerződés – a felajánlás közlését követő 91. napon – abban az esetben szűnik meg, ha a jogosult az állam által felajánlott cserelakást a felajánlás közlését követő 75 napon belül nem fogadja el.

(7) Az (5) és a (6) bekezdésben foglalt esetben az Ltv. 23/A. § (4) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.

(8) Az Egyetem és a (3) bekezdés szerint a Kormány határozatában kijelölt szervezet vagyonkezelői jogának gyakorlása – ideértve az ingatlanok birtoklását, használatát, hasznosítását is – közfeladat-ellátásnak minősül, és az ebből származó bevételeiket a (3) bekezdés szerinti, valamint törvényben meghatározott egyéb közfeladataik ellátására fordíthatják.”

„(10) A (3) bekezdés szerint a Kormány határozatában kijelölt szervezet által az ingatlanokon eszközölt értékfenntartó vagy értéknövelő beruházás megvalósításával összefüggésben – ideértve a megvalósításhoz kapcsolódó hatósági eljárásokat is – az előzetes – különösen a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság részéről adandó – tulajdonosi hozzájárulást, jóváhagyást, engedélyt megadottnak kell tekinteni.”

„58. § (1) Az 1/D. § (14) bekezdése az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

(2) Az 1/E. § az Alaptörvény VII. cikk (5) bekezdése és 38. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.”

„(1) A tárgyév március 1-jétől a következő év február végéig terjedő időszakra az országos önkormányzat által az elnök részére megállapított illetmény összege nem lehet magasabb havonta a Központi Statisztikai Hivatal (a továbbiakban: KSH) által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset háromszorosának megfelelő összegnél, valamint az elnökhelyettes részére megállapított illetmény összege nem lehet magasabb havonta a KSH által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset 2,5-szeresénél.

(2) A tárgyév március 1-jétől a következő év február végéig terjedő időszakra az országos önkormányzat által megállapított tiszteletdíj összege nem lehet magasabb havonta

(3) Ha az országos önkormányzatnak költségvetési támogatási vagy európai uniós forrásból visszafizetésre vonatkozó kötelezettsége áll fenn, a visszafizetési kötelezettség fennállásának időtartama alatt – az (1) és (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően – az illetmény, illetve a tiszteletdíj összege nem lehet magasabb a (4) és (5) bekezdésben foglaltaknál.

(4) Az országos önkormányzat által az elnök részére megállapított illetmény összege nem lehet magasabb az (1) bekezdésben meghatározott összeg 0,4-szeresénél, valamint az elnökhelyettes részére megállapított illetmény összege nem lehet magasabb az (1) bekezdésben meghatározott összeg 0,4-szeresénél.

(5) Az országos önkormányzat által megállapított tiszteletdíj összege nem lehet magasabb

„(5) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni akkor is, ha az alapítói jogokat az állam azok átruházásával szerezte meg azzal, hogy ebben az esetben az alapítói jogok gyakorlója a Kormány határozatában kijelölt személy.”

„100. § E törvénynek a Magyarország 2026. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2025. évi LI. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv3.) megállapított 62. § (3) bekezdés f) pontját, 62. § (5) bekezdését és 96/A. §-át azokra az alapítványokra is alkalmazni kell, amelyek tekintetében az alapítói jogokat az állam e rendelkezések hatálybalépését megelőzően szerezte meg.”

„(4a) Az egyes sportcélú állami tulajdonú vagyonelemek ingyenes tulajdonba adásáról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2025. évi XLVI. törvény, és a Magyarország 2026. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2025. évi LI. törvény szerinti vagyonjuttatással az állam által sportcélú közfeladat ellátása, közösségi sportcélú használat biztosítása érdekében, ingyenesen sportszervezet vagy országos sportági szakszövetség tulajdonába adott ingó- és ingatlanvagyont az arra vonatkozó elidegenítési és terhelési tilalom időtartama alatt a végelszámolás elrendelését követő 30 napon belül térítés nélkül, könyv szerinti értékben, az állami tulajdonosi joggyakorló szervezetnek át kell adni, amelynek során a végelszámolás alatt álló sportszervezet vagy országos sportági szakszövetség az általa végrehajtott értéknövelő beruházások elszámolására, valamint ezzel összefüggésben felmerült követeléseinek érvényesítésére nem jogosult.”

„(3a) A költségvetési biztos – a kincstár költségére – szakértőt is bevonhat, ha a (3) bekezdésben meghatározott tevékenysége során különleges szakértelmet igénylő kérdés merül fel, továbbá a költségvetési biztost tevékenységének ellátásában a Kincstár elnökének döntése alapján a Kincstár személyi állományához tartozó közreműködő személy, illetve személyek segíthetik. A közreműködő személyek létszáma nem haladhatja meg

„(5) Az (1) és (1a) bekezdés szerinti kirendeléssel érintett helyi önkormányzat köteles a Kincstárral, valamint a költségvetési biztossal annak tevékenysége végzése során a megbízás fennállta alatt együttműködni. Ha a helyi önkormányzat a költségvetési biztos megbízatása alatt együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget – jelentős adatot valótlanul állít vagy elhallgat, adatszolgáltatási kötelezettségét elmulasztja, a költségvetési biztos feladatellátását egyéb módon ellehetetleníti – a Kincstár az Ákr. szerinti hatósági eljárásában bírságot szab ki a helyi önkormányzattal szemben. A helyi önkormányzat a bírságot az arról szóló határozat véglegessé válását követően, a határozatban foglaltaknak megfelelően a következő havi nettó finanszírozás keretében teljesíti.

(6) Az (5) bekezdés szerinti bírság esetében kizárt a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvény szerinti figyelmeztetés alkalmazása.

(7) Az (5) bekezdés szerinti közigazgatási szankciót a Közigazgatási Szankciók Nyilvántartásába nem kell bejegyezni.”

„(5) Az állam többségi befolyása alatt álló gazdasági társasággal szembeni, kijelölt tulajdonosi joggyakorlói hatáskörben előírt fizetési vagy visszafizetési kötelezettségből eredő követelés – az államháztartásért felelős miniszter és az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter előzetes jóváhagyásával – részben vagy egészben elengedhető – ideértve a követelés tőkévé alakítását is – a gazdasági társaság pénzügyi vagy tőkehelyzetének rendezése érdekében. Előzetes jóváhagyás az állami támogatások versenyszempontú ellenőrzéséért felelős szerv írásos véleményének ismeretében adható. A 6. § (7) bekezdés b) pont bc) alpontja alapján nyújtott tulajdonosi kölcsön elengedett tőkeösszegét az elengedés időpontjában költségvetési kiadásként kell elszámolni a kijelölt tulajdonosi joggyakorlónál.

(6) Az állam nevében kijelölt tulajdonosi joggyakorlói feladatot ellátó gazdasági társaság a működéséhez biztosított központi költségvetési forrás felhasználásáról a tulajdonosi joggyakorlója felé – számviteli beszámolója jóváhagyásának keretében – elszámol, és a tulajdonosi joggyakorló rendelkezése alapján a társaság tulajdonosi joggyakorlói tevékenységéhez nem szükséges forrást visszafizeti az állam részére vagy indokolt esetben felhasználhatja a tárgyévet követő év működésének fedezetére.”

„(1) A kincstár a helyi önkormányzat éves költségvetési beszámolója alapján az Ákr. szerinti hatósági ellenőrzés keretében felülvizsgálja a támogatások elszámolását, felhasználását. A hatósági ellenőrzés ügyintézési határideje indokolt esetben, egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal meghosszabbítható. A hatósági ellenőrzés tekintetében alkalmazandó kiegészítő rendelkezéseket kormányrendelet határozza meg. A felülvizsgálat során a kincstár az Állami Számvevőszék jelentéseiben foglalt megállapításokat is figyelembe veszi.”

„(2) A 92. § szerinti fizetési kötelezettségekből eredő, az államot terhelő kifizetés során – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – az állami adóhatóság jár el.

(3) A költségvetési év során vállalható egyedi állami kezesség mértékét, valamint a kiállítási garancia és kiállítási viszontgarancia, továbbá az állami viszontgarancia állományának felső határát a központi költségvetésről szóló törvény állapítja meg.”

„(4) A jogi személy alapításakor vagy a tagsági jogok keletkezésének más eseteiben az államot vagy a helyi önkormányzatot megillető követelés nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként nem teljesíthető.”

„(1c) Ha a kincstár az (1a) bekezdés szerint a bírság összeg teljes mértékben való elengedéséről dönt, a közigazgatási szankciót nem kell a Közigazgatási Szankciók Nyilvántartásába bejegyezni.”

„(6) A kincstár a kincstári monitoringrendszerrel összefüggő feladataival összefüggésben jogosult a támogató vagy a támogató nevében eljáró szervezet által a rendszerben rögzített természetes személy kedvezményezett adóazonosító jelének, jogi személy kedvezményezett adószámának, valamint a támogatás felhasználási helyére vonatkozó címadatainak (lakcím, székhely, telephely) megismerésére és kezelésére.”

„(3c) Ha a kincstár az (3) bekezdés szerint a bírság összeg teljes mértékben való elengedéséről dönt, a közigazgatási szankciót nem kell a Közigazgatási Szankciók Nyilvántartásába bejegyezni.”

„111/T. § E törvénynek Magyarország 2026. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2025. évi LI. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv6.) módosított 45. § (5) bekezdését e rendelkezés hatálybalépésekor fennálló követelések tekintetében is alkalmazni kell.”

„254/A. § (1) A legfeljebb 10 000 fő lakosságszámú települési székhelyű önkormányzati hivatal esetén az önkormányzati hivatal működésének támogatása jogcímen kapott támogatásnak a Magyarország 2025. évi központi költségvetéséről szóló 2024. évi XC. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) 21. § (3) bekezdése szerinti, fajlagos összegű támogatás tárgyévi emelése szerinti növekményét az érintett települési önkormányzat kizárólag az önkormányzati hivatalban foglalkoztatott köztisztviselők illetményének 2025. július 1-jétől történő emelésére fordíthatja.

(2) Az (1) bekezdés szerinti támogatás cél szerinti felhasználását a Magyar Államkincstár a 2025. évi önkormányzati költségvetési beszámoló felülvizsgálatával egyidejűleg ellenőrzi.”

„254/B. § (1) A 254/A. § szerint nyújtott központi költségvetési többlettámogatás felhasználása érdekében

(2) A képviselő-testület jogosult a 2025. évi köztisztviselői illetményalap év közi emelésére.”

„(2) Panasznak az olyan bejelentés minősül, amelyben a felhasználó állítja, hogy a postai szolgáltató

„(7) Panasz a (2) bekezdés a) pontjában foglalt esetben a postai küldemény feladása napjától hat hónapos jogvesztő határidőn belül, a (2) bekezdés b) és c) pontjában foglalt esetekben a sérelmezett tevékenység, magatartás esetén az erről való tudomásszerzéstől számított harminc napon belül, de legkésőbb a tevékenység, magatartás megvalósítását követő hat hónapos jogvesztő határidőn belül tehető.”

„(14) A panasztétel, a panasz vizsgálata és a panaszos tájékoztatása, valamint a panasz vagy a panaszkezelés kivizsgálása érdekében a Hatósághoz fordulás lehetőségével összefüggésben a (7) és a (9)–(11) bekezdésben napokban megállapított határidőbe nem számít bele a határidő kezdetére okot adó cselekmény vagy körülmény bekövetkezésének napja (a továbbiakban: kezdőnap). A hónapokban megállapított határidő azon a napon jár le, amely számánál fogva megfelel a kezdőnapnak, ha pedig ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, a hónap utolsó napján. Ha a határidő utolsó napja az általános munkarend szerint heti pihenő- vagy munkaszüneti nap, a határidő a következő munkanap végén jár le.”

„(4) A hitelintézet felszámolása során a letéti szolgáltatás keretében az ügyfelek megbízásából elhelyezett pénzösszegek, valamint az aranyra végzett letéti szolgáltatás keretében az ügyfelek megbízásából elhelyezett arany nem képezik a felszámolási vagyon részét.”

„99/A. § (1) Óvadék alapítható a hitelintézet által aranyra végzett letéti szolgáltatás keretében nyilvántartott befektetési aranyon, továbbá – aranytartalmára tekintet nélkül – rúdaranyon, aranytömbön, aranylapkán és aranyérmén. A zálogjogosult az óvadékkal biztosított követelés esedékességekor a követelését az óvadék tárgyából közvetlen kielégítési jogával érvényesítheti.

(2) Az (1) bekezdés szerinti óvadék tárgyát annak nyilvános forgalmi értékén, ennek hiányában az adott időpontban a felektől függetlenül meghatározható értékén kell figyelembe venni. Amennyiben az óvadék tárgya nyilvános forgalmi értékkel, vagy az adott időpontban felektől függetlenül meghatározható értékkel nem rendelkezik, a zálogjogosult a Ptk. 5:138. § (1) bekezdésében meghatározott jogával akkor élhet, ha a felek az óvadék tárgyának értékelési módjáról a zálogszerződésben megállapodtak.”

„(3a) A Felügyelet jóváhagyása szükséges a (3) bekezdés c) pontja szerinti kezelési szabályzat zárt körű befektetési alap alapkezelője minősített befolyással rendelkező tulajdonosának megváltozására vonatkozó rendelkezéseihez. A Felügyelet jóváhagyás megadására irányuló eljárása alatt a kezelési szabályzat nem alkalmazható.”

„(11) A kockázati tőkealapok és a magántőkealapok befektetési alapkezelőjének a minősített befolyást elérő tulajdonosában bekövetkező változáshoz a Felügyelet engedélye szükséges.”

„(3) A kezelési szabályzat módosítása esetén a módosított kezelési szabályzatot a befektetési alapkezelő a módosítás hatálybalépését követő 5 napon belül tájékoztatásul köteles a Felügyeletnek megküldeni, figyelemmel a 11. § (3a) bekezdése szerinti engedélyre.”

„(1) Ha a befektetési alap első alkalommal hoz befektetési jegyet nyilvánosan forgalomba, a Felügyelet eljárásának időtartama 20 munkanap. Nyilvános befektetési alap részalapjának, illetve újabb sorozatú értékpapírjának forgalomba hozatala esetén a kezelési szabályzat módosítására irányuló felügyeleti engedélyezési eljárás időtartama 20 munkanap. Nyilvános befektetési alap kezelési szabályzatának egyéb módosítására, valamint az átalakulással kapcsolatos tájékoztató jóváhagyására irányuló eljárás esetén a Felügyelet eljárásának időtartama 20 munkanap. Zártkörű befektetési alap esetén a Felügyelet 11. § (3a) bekezdése szerinti eljárásának az időtartama 5 munkanap.”

„203/B. § (1) E törvénynek a Magyarország 2026. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2025. évi LI. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 11. § (3a) bekezdése hatálybalépésekor már működő zártkörű befektetési alapok e rendelkezés hatálybalépését követő 10 munkanapon belül benyújtják a kezelési szabályzatukat, annak érdekében, hogy a kezelési szabályzat 11. § (3a) bekezdése szerint meghatározott részére a Felügyelet engedélyét megszerezzék.

(2) Zártkörű alapok esetében a befektetési alapkezelő tulajdonosában változás a Módtv.-nyel megállapított 11. § (3a) bekezdésének hatálybalépését követően csak a Felügyelet engedélyével történhet.”

„(9) A (8) bekezdés szerinti rendelet alapján megkötött fizetésrendezési és együttműködési megállapodás (a továbbiakban: megállapodás) megkötésével az állam lemond – a részletfizetés megszűnését eredményező hathavi vételárrészlet hátralék, valamint az egyösszegben esedékessé vált hátralévő vételár után járó – a megállapodás megkötésének napjáig felmerült késedelmi kamat követeléséről, amennyiben

(10) A megállapodás szerinti lejárt esedékességű vételár tartozás után nem kell késedelmi kamatot fizetni, amennyiben

„(12) A Hatóság látja el a befektetési arannyal folytatott kereskedelmi tevékenység – ideértve a bizományosi, a közvetítői, az őrzési, tárolási, szállítási és egyéb kapcsolódó tevékenységet – engedélyezésével és ellenőrzésével kapcsolatos, a Hatóság feladat- és hatáskörébe tartozó feladatokat.”

„(9) A Hatóságnak az ESG törvény szerinti állami ESG minősítőben – közvetlenül vagy más jogi személyen keresztül – tulajdonjoggal kell rendelkeznie.”

„9/K. § (1) Az Nvtv. 13. § (3) bekezdése és a Vtv. 36. § (1) bekezdése alapján a magyar állam tulajdonában álló, az ingatlan-nyilvántartás szerinti Budapest, XIV. kerület belterület 29766/4 helyrajzi számú ingatlan (e § alkalmazásában a továbbiakban: ingatlan) ingyenesen az Egyház tulajdonába kerül egészségügyi feladatok ellátásának elősegítése érdekében.

(2) Az (1) bekezdés szerinti ingatlanon fennálló vagyonkezelői jog e törvényi rendelkezés hatályba lépésekor – külön elszámolás nélkül – megszűnik azzal, hogy a tulajdonosi joggyakorló és a vagyonkezelő a tulajdonba adással érintett ingatlan tekintetében egymással szemben követelést semmilyen jogcímen nem támaszthatnak.

(3) Az (1) bekezdés szerinti tulajdonátruházásnak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére alkalmas szerződést az állam nevében a tulajdonosi joggyakorló készíti elő és köti meg az Egyházzal. A szerződésben az ingatlan forgalmi értékeként a tulajdonosi joggyakorló által megállapított forgalmi értéket kell megjelölni.

(4) Az Egyház az ingatlant terhekkel együtt szerzi meg. Az (1) bekezdés szerinti tulajdonátruházás feltétele, hogy az Egyház az ingatlant terhelő kötelezettségeket a (3) bekezdés szerinti szerződés alapján teljeskörűen átvállalja.

(5) A (3) bekezdés szerinti szerződés megkötéséig az Egyházat az ingatlan-nyilvántartásba be nem jegyezhető, a Bethesda Kórház Alapítvány részére történő továbbhasznosítást biztosító ingyenes használati jog illet meg.

(6) Az (1) bekezdés szerinti vagyonjuttatás az Áfa tv. 17. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek szerinti juttatással esik egy tekintet alá.”

9/L. § Az Nvtv. 13. § (3) bekezdése és Vtv. 36. § (1) bekezdése alapján a 4. mellékletben meghatározott állami tulajdonú sportcélú ingatlanok (a továbbiakban: ingatlanok), továbbá ezen ingatlanok működtetéséhez, az azokon végzett sporttevékenység ellátásához kapcsolódó állami tulajdonban álló ingó vagyonelemek (a továbbiakban együtt: vagyonelemek) e törvény erejénél fogva, a 9/M. § (1) bekezdése szerinti tulajdonjog átszállással ingyenesen a 4. mellékletben megjelölt sportszervezet (a továbbiakban: sportszervezet) tulajdonába kerülnek sportcélú közfeladatai ellátásának elősegítése és a vagyonelemek egyéb, a közfeladat ellátását nem veszélyeztető hasznosítása céljából. A sportszervezet a vagyonelemeket a fennálló terhekkel és az ingatlanokat terhelő kötelezettségekkel együtt szerzi meg.

9/M. § (1) Az ingatlanok tulajdonjogának változását az ingatlanügyi hatóság a sportszervezet kérelme alapján jegyzi be az ingatlan-nyilvántartásba. Az ingatlan-nyilvántartási kérelemben elegendő kizárólag e törvény tulajdonjogátruházást tartalmazó rendelkezésére, valamint az érintett ingatlanok helyrajzi számát tartalmazó mellékletére hivatkozni.

(2) A sportszervezet független ingatlanforgalmi szakértő 2024. december 1-jénél nem régebbi szakvéleménye alapján meghatározott forgalmi értéken veszi nyilvántartásba az érintett ingatlanokat. Az ingatlanok tekintetében az (1) bekezdés szerinti tulajdonszerzést követő 60 napon belül állapotfelmérési jegyzőkönyvet kell felvenni, amely tartalmazza az e bekezdés szerinti forgalmi értéket és amelyet a tulajdonosi joggyakorló (a továbbiakban: átadó) és a sportszervezet képviseletére jogosult személy ír alá.

(3) A 9/L. § szerint átszálló ingóságokról e rendelkezés hatálybalépését követő 60 napon belül jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet az átadó és a sportszervezet képviseletére jogosult személy ír alá. Az ingóságokat a sportszervezet független szakértő – 2024. december 1-jénél nem régebbi – értékbecslési szakvéleménye alapján meghatározott forgalmi értéken szerzi meg és veszi nyilvántartásba.”

„9/N. § (1) Az ingatlanokon – azok megszerzése időpontjától – e törvény erejénél fogva 30 éves időtartamú elidegenítési és terhelési tilalom létesül. Az elidegenítési és terhelési tilalom ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését a tulajdonjog bejegyzése iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a sportszervezet kérelmezi.

(2) Ha az elidegenítési és terhelési tilalom 30 éves időtartama alatt a sportszervezet jogutód nélkül megszűnik, vagy a részére átruházott vagyonról lemond, a vagyonelemek tulajdonjoga az államra visszaszáll, amely esetben az állam a vagyonelemek tulajdonjogát ingyenesen szerzi meg, a sportszervezet vagyonelemekre fordított költségei az állammal szemben nem követelhetőek.”

„9/O. § A 9/L. § szerinti vagyonjuttatást úgy kell tekinteni, hogy az az Áfa. tv. 17. § (1) bekezdésében és 18. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek szerinti juttatással esik egy tekintet alá.”

„9/P. § (1) 9/L. § szerinti vagyonjuttatás tekintetében az Nvtv. 13. § (4) bekezdését azzal kell alkalmazni, hogy a sportszervezet a 9/L. § szerinti juttatási célnak megfelelő hasznosítási- és állagmegóvási kötelezettségének, valamint az erre vonatkozó beszámolási kötelezettségének a 9/N. § szerinti elidegenítési és terhelési tilalom ideje alatt köteles eleget tenni.

(2) A 9/N. § szerinti elidegenítési és terhelési tilalom ideje alatt a sportszervezet a vagyonelemek állapotáról és célhoz kötött használatáról évente egyszer, a tárgyévet követő év március 31-éig adatot szolgáltat az átadó részére.

(3) Nem minősül juttatási céltól eltérő hasznosításnak az olyan hasznosítás, amely a sportszervezet sportcélú közfeladatainak ellátását nem veszélyezteti és nem jár az érintett vagyonelem rendeltetésellenes használatával.”

„9/Q. § A vagyonelemeken fennálló vagyonkezelői jog és vagyonkezelési szerződés, valamint a vagyonelemek használatát biztosító egyéb jogcím és szerződés a 9/M. § (1) bekezdése szerinti tulajdonjog átszállásának napján megszűnik azzal, hogy a magyar állam és a sportszervezet a tulajdonba adással érintett vagyonelemek tekintetében egymással szemben követelést semmilyen jogcímen nem támaszthat.

9/R. § (1) Ha a sportszervezet nyilatkozata alapján az ingatlan elsődlegesen nem utánpótlás-, diák- és amatőr sporttevékenységre szolgál, és gazdasági célú használatának mértéke meghaladja a 20%-ot, az ingatlan vagyonjuttatással történő átadása az EUMSz 107. cikk (1) bekezdésének hatálya alá tartozó, európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásnak minősül és a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló, 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet 55. cikke szerinti beruházási támogatás szabályait kell alkalmazni.

(2) Az ingatlanok üzemeltetéséhez nyújtott működési támogatás, valamint a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 13. § (1) bekezdés f) pontja és 19. § e) pontja szerinti adómentesség az európai uniós állami támogatási szabályokkal összhangban, az állami sport célú támogatások felhasználásáról és elosztásáról szóló jogszabályok szerint nyújtható.”

„9/S. § (1) Az Nvtv. 13. § (3) bekezdése és a Vtv. 36. § (1) bekezdése alapján a magyar állam tulajdonában álló, az ingatlan-nyilvántartás szerinti Budapest, XIV. kerület belterület 31506 helyrajzi számú ingatlan (e § alkalmazásában a továbbiakban: ingatlan) ingyenesen a Magyar Testgyakorlók Köre Budapest (nyilvántartási szám: 01-02-0001500; székhelye: 1087 Budapest, Brüll Alfréd utca 2.; e § alkalmazásában a továbbiakban: MTK) tulajdonába kerül közneveléssel, valamint szakképzéssel kapcsolatos feladatok ellátásának és köznevelési intézmény működtetésének elősegítése érdekében.

(2) Az (1) bekezdés szerinti ingatlanon fennálló vagyonkezelői jog az ingatlanjuttatás tárgyában megkötendő megállapodás létrejöttének napjával – külön elszámolás nélkül – megszűnik.

(3) Az (1) bekezdés szerinti tulajdonátruházásnak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére alkalmas szerződést az állam nevében a tulajdonosi joggyakorló készíti elő és köti meg az MTK-val. A szerződésben az ingatlan forgalmi értékeként a tulajdonosi joggyakorló által megállapított forgalmi értéket kell megjelölni.

(4) Az MTK az ingatlant per-, teher- és igénymentesen szerzi meg.

(5) Az ingatlanhoz kapcsolódó fizetési kötelezettségek az MTK-t az érintett ingatlan birtokátruházását követően terhelik.

(6) Az (1) bekezdés szerinti ingatlanjuttatás tárgyában megkötendő megállapodás létrejöttének napjával az (1) bekezdésben meghatározott feladatok ellátására rendelkezésre álló, az ingatlanban található és az ingatlan rendeltetésszerű használatához szükséges, állami tulajdonú ingó vagyontárgyak e törvény erejénél fogva a vagyonkezelői jog – külön elszámolás nélküli – egyidejű megszűnésével az MTK tulajdonába kerülnek.

(7) A (6) bekezdés alapján átszálló ingóságokról jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet az átadó és az átvevő ír alá. Az átszálló ingóságok bekerülési értéke megegyezik az adott vagyonelemre vonatkozó, átadó szervezet könyveiben szereplő nyilvántartási értékkel.

(8) Az (1) és (6) bekezdés szerinti vagyonjuttatás az Áfa tv. 17. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek szerinti juttatással esik egy tekintet alá.”

„(1) A 3. § (2), (3) és (6) bekezdése, a 4. § (6) bekezdése, a 4/B. §, a 4/D. §, a 4/F. §, az 5/B. §, a 7/F. §, a 8. § (4) bekezdése, a 9/A. §, a 9/B. §, a 9/D. §, a 9/F. §, a 9/N. §, a 9/P. §, a 153. §, a 155. §, a 156. § b–g) pontja, a 160. §, a 167. §, a 170. § (1) bekezdése, a 172. § b) pontja, a 173. §, a 175. §, a 176. §, a 178. § d) és g) pontja, a és a 10. melléklet az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.”

„278/A. § (1) Az Alap által finanszírozott intézkedésekben részt vevőkről a 2021–2027 programozási időszakban az Irányító Hatóság az (EU) 2021/1060 európai parlamenti és tanácsi rendelet 72. cikk (1) bekezdés e) pontjában meghatározott feladatoknak az (EU) 2021/1060 európai parlamenti és tanácsi rendelet 42. cikk (4) bekezdésének megfelelő ellátása érdekében nyilvántartást vezet.

(2) A nyilvántartás tartalmazza az Alap célcsoportjába tartozó személyek alábbi adatait, amelyet az Alap által finanszírozott kedvezményezettek szolgáltatnak:

(3) A (2) bekezdés alapján nyilvántartásba vett adatokba az uniós támogatások felhasználásának ellenőrzését végző szerv tekinthet be.

(4) A nyilvántartásban rögzített adatok statisztikai célra felhasználhatók és statisztikai célú felhasználásra – személyazonosításra alkalmatlan módon – átadhatók.

(5) A (2) bekezdés szerinti adatokat az Alap a 2021–2027 közötti európai uniós költségvetési időszakban rendelkezésre álló forrásaira vonatkozó elszámolhatósági időszak végét követő tíz évig kezeli.”

„(1) A lényegesség elve azt biztosítja, hogy a vállalkozások az ESG beszámoló részeként megfelelő információkat hozzanak nyilvánosságra a náluk felmerülő ESG kockázatokról és lehetőségekről.”

„(4a) A (4) bekezdéstől eltérően a középvállalkozástól történő ESG adatszolgáltatás igénylést megelőzően az igénylő nyilatkozattételre hívja fel a középvállalkozást arra vonatkozóan, hogy rendelkezik-e az állami ESG minősítő által készített ESG minősítéssel.

(4b) Ha a középvállalkozás állami ESG minősítő által készített ESG minősítéssel

„(4a) A (4) bekezdéstől eltérően a mikro-, kis- vagy középvállalkozástól történő ESG adatszolgáltatás igénylést megelőzően az igénylő nyilatkozattételre hívja fel a mikro-, kis- vagy középvállalkozást arra vonatkozóan, hogy rendelkezik-e az állami ESG minősítő által készített ESG minősítéssel.

(4b) Ha a mikro-, kis- vagy középvállalkozás állami ESG minősítő által készített ESG minősítéssel

„(1) Az ESG beszámoló vizsgálatát olyan ESG tanúsító végzi, amely a Hatóság ESG tanúsítókról vezetett névjegyzékében (a továbbiakban: a Tanúsítók Névjegyzéke) szerepel.”

„(4) A tanúsítás a tanúsítási audit eredményeit dokumentáló jelentéssel zárul. Ha a jelentés megállapítja az ESG beszámoló megfelelőségét, az ESG tanúsító az ESG beszámolóra vonatkozó magyar nyelvű bizonyossági véleményt (a továbbiakban: ESG tanúsítvány) ad ki. Az ESG tanúsítvány tartalmazza az ESG tanúsítvány keltét és a tanúsítás érvényességi idejét is.”

„(1) A Hatóság vezeti az ESG tanúsítókról a Tanúsítók Névjegyzékét. A Tanúsítók Névjegyzéke tartalmazza:

„(2) A Tanúsítók Névjegyzékébe történő nyilvántartásba vétel feltétele

„(5a) A Hatóság az ESG tanúsítót törli a Tanúsítók Névjegyzékéből, ha a nyilvántartásba vétel alapjául szolgáló körülményekben olyan változás következett be, amelynek következtében a nyilvántartásba vétel feltételei nem teljesülnek, és ezt az ESG tanúsító a Hatóság felhívásában foglalt határidőn belül nem orvosolja.”

„(2) Jogosulatlan ESG közreműködői tevékenységnek minősül az, ha

„(5) A 36. § (1) bekezdésének megsértése esetén a Hatóság az ESG tanácsadó akkreditált státuszát hat hónapos időtartamra vagy – ha az akkreditált státusz hátralévő időtartama ennél rövidebb – az akkreditált státusz lejártának időpontjáig felfüggeszti. Az az ESG tanácsadó, akinek az akkreditált státuszát a Hatóság felfüggesztette, az ESG tanácsadói tevékenység végzésére nem jogosult.

(6) A 32. § (4) bekezdésének megsértése esetén a Hatóság az ESG tanúsítót hat hónapos időtartamra eltiltja az ESG tanúsítói tevékenység végzésétől.”

„(4) Az állami ESG minősítő a vállalkozás és az 1. § (3) bekezdése szerinti szervezet ESG Menedzsmentplatformon tárolt ESG adataihoz hozzáférhet.”

„(2) A 33. § és 34. §-ban foglaltaktól eltérően a 2025. évben a vállalkozás az (1) bekezdés szerinti 2024-ben kezdődő üzleti év fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségeinek teljesítéséről szóló ESG beszámolója tekintetében nem köteles tanúsítást lefolytatni. A vállalkozás ügyvezető szerve felel az e törvényben, illetve az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban foglalt követelményeknek megfelelő ESG beszámoló elfogadásáért. Az ESG beszámolót az ügyvezető szerv fogadja el. Az ESG beszámolót a vállalkozás – az ügyvezető szerv jóváhagyásról szóló írásba foglalt döntésével együtt – az elfogadásától számított három évig megőrzi.”

„(3) A 23. § (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően a 2024–2026. üzleti évek vonatkozásában a vállalkozás és az 1. § (3) bekezdése szerinti szervezet a 2024-ben, a 2025-ben és a 2026-ban kezdődő üzleti év fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségeinek teljesítéséről szóló ESG beszámolóját és az ahhoz kapcsolódó ESG tanúsítványt nem küldi meg a Hatóság részére.

(4) A 2024-ben, a 2025-ben és a 2026-ban kezdődő üzleti év fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségeinek teljesítése során

(5) A 27. § (4) bekezdésétől eltérően 2027. június 30-ig a mikro- vagy kisvállalkozástól ESG adatszolgáltatás nem kérhető, valamint a mikro- vagy kisvállalkozás ESG adatszolgáltatásra sem szerződésben, sem írásbeli nyilatkozatban nem vállalhat kötelezettséget.

(6) A 27. § (4) bekezdésétől eltérően 2027. június 30-ig a középvállalkozás ESG adatszolgáltatásra sem szerződésben, sem írásbeli nyilatkozatban nem vállalhat kötelezettséget.

(7) A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 132. § (1) bekezdése szerinti szerződéses feltételek meghatározása során

„(1) A tárgyévben a Magyarország 2025. évi központi költségvetéséről szóló 2024. évi XC. törvény 2. melléklet II. rész 62. pontja szerinti önkormányzati szolidaritási hozzájárulást teljesítő helyi önkormányzat a tárgyévi befolyó és a tárgyévet megelőző évben befolyt helyi iparűzési adóbevétele közötti többletnek a tárgyévi és a tárgyévet megelőző szolidaritási hozzájárulás különbözetével korrigált összegét (a továbbiakban: fizetési kötelezettség) a Területfejlesztési Alap részére a tárgyév május, november és tárgyévet követő év március havi nettó finanszírozás keretében, a 25. mellékletben meghatározott számítási módszer alapján teljesíti.”

„(3) A tárgyév május, november és a tárgyévet követő év március hónapokban teljesítendő fizetési kötelezettség önkormányzatonkénti összegét az államháztartásért felelős miniszter a területfejlesztésért felelős miniszter egyetértésével rendeletben határozza meg az önkormányzatoknak az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 108. § (1) bekezdés b) pontja szerinti, 3., 9. és 12. havi időközi költségvetési jelentésében (a továbbiakban: időközi költségvetési jelentés) jelzett helyi iparűzési adóbevétele összegének figyelembevételével.”

„(10) A 28. § és a 79. § 2026. január 1-jén lép hatályba.”

„(10a) A 10. § 2026. július 1-jén lép hatályba.”

„14. § (1) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 84. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: