2025. évi LI. törvény indokolás

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 22. § (5) bekezdése alapján a Kormány a központi költségvetésről szóló törvényjavaslatban foglaltak megalapozásához szükséges törvénymódosításokat tartalmazó törvényjavaslatot készít, amelyet úgy nyújt be az Országgyűlésnek, hogy az a központi költségvetésről szóló törvénnyel legalább egyidejűleg hatályba lépjen. A törvényjavaslat a Kormány ezen kötelezettségének teljesítéseként a központi költségvetésről szóló törvényjavaslatban foglaltak megalapozásához szükséges törvény-módosításokat tartalmazza.

Ez az indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (6) bekezdése, továbbá a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.

A rendelkezés módosítja a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvényt annak érdekében, hogy a rendelkezés szerinti vagyonjuttatás alapján tulajdont szerző szervezet – a feladatellátás jellegére figyelemmel – mentesüljön az említett közterhek megfizetésének kötelezettsége alól a minél hatékonyabb közfeladat ellátása érdekében.

A rendelkezés módosítja a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvényt annak érdekében, hogy a rendelkezés szerinti vagyonjuttatás során átadott vagyonelemeket ne lehessen figyelembe venni a tulajdont szerző szervezettel szemben esetlegesen elrendelt csődeljárás, felszámolási eljárás során vagyonelemként és ezen eljárások során e vagyonelemeket az állam tulajdonába vissza kell adni abban az állapotukban, amelyben az említett eljárások megindulásakor vannak. Azaz a visszaadás során sem az értékcsökkenés, sem az értéknövekedés nem kerül figyelembevételre, tekintettel arra, hogy az ingatlan a szervezet részére ingyenesen került tulajdonba adásra. A felelős gazdálkodás alkotmányos követelményével összhangban, a nemzeti vagyon védelme érdekében a szervezet – bármilyen okból történő – megszűnése esetén az ingatlan visszavétele nem járhat az állam számára ismételten kiadással, vagyoncsökkenéssel.

A módosítás az Alkotmánybíróságnak a gyermekek otthongondozási díjával kapcsolatos 22/2024. (XII. 23.) számú AB határozatával összefüggésben pontosítja a gyermekek otthongondozási díjára vonatkozó szabályokat, a szülőnek a gyermek gondozásából történő kiesési esetei körében.

A gyermekek otthongondozási díja a bevezetésekor az ápolási díjból került kiemelésre, a szülő-gyermek kapcsolat alapján, méltányolva azt a terhet, hogy a szülő akár évtizedekig is ápolhatja tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermekét, amely azzal jár, hogy nem tud keresőtevékenységet folytatni. A gyermekek otthongondozási díja a gyermek életkorára tekintet nélkül nyújtható az őt ápoló szülőnek. A kiskorúság időszakában a szülő vagy a helyébe lépő hozzátartozó jogilag köteles a gyermekről gondoskodni, szülői felügyeleti jog és tartási kötelezettség alapján, amely indokolttá teszi a hozzátartozó szélesebb körű jogosultságának elismerését akkor, ha a gyermek már kiskorúként a hozzátartozó gondozásába kerül. A gyermek nagykorúsága idején a hozzátartozó a szülő jogosultságának folytatójaként lehet jogosult az ellátásra.

A módosítás a hiányzó bizonyíték ügyfél nyilatkozatával való pótlásának kizárására irányul.

Átmeneti szabályokat tartalmazó rendelkezés.

A módosítás célja, hogy a föld alatti gáztárolóban mint természetes előfordulási helyén lévő, állami tulajdonban álló földgáz a kitermelést megelőzően ingyenesen a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 141/L. § (1) bekezdése szerinti elhatárolást végrehajtó gazdasági társaság (a továbbiakban: földgáz szolgáltató) tulajdonába kerüljön a Kormány rendeletében rögzített mennyiségben, átadási ponton és ütemezésben azzal, hogy a tulajdonába adott földgázt a földgáz szolgáltató a földgáz egyetemes szolgáltatási célra fordítsa.

A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvényben (a továbbiakban: Bt.) kerül rögzítésre, hogy a föld alatti gáztárolóban, mint természetes előfordulási helyén lévő, állami tulajdonban álló földgáz tulajdonjogát a törvény erejénél fogva a földgáz szolgáltató szerzi meg a földgáz egyetemes szolgáltatás támogatása érdekében. A földgáz mennyiségére, továbbá az átadás helyére és ütemezésére vonatkozó részletszabályokat kormányrendelet rögzíti.

A földgáz szolgáltató a vételre felajánlott földgáz tulajdonjogát 0 Ft bekerülési értéken szerzi meg, a tulajdonába adott földgáz egyetemes szolgáltatást vételező felhasználók részére történő hasznosítását a felajánlási rendelet biztosítja.

Az e törvény alapján az egyetemes szolgáltatót ellátó, földgázkereskedői engedéllyel rendelkező gazdasági társaság tulajdonába adott földgáz kitermelése után bányajáradékot nem kell fizetni.

A rendelkezés rögzíti, hogy a bányafelügyelet – az elsődlegesen gyógyászati vagy elsődlegesen mezőgazdasági célú termálvíz kitermelés kivételével – nyílt területen, valamint a Bt. 8. § (2) bekezdése szerinti esetben engedélyezi a termálvíz kitermeléssel történő geotermikus energia kutatását, kinyerését, hasznosítását.

A földgáztárolási működési engedéllyel kapcsolatos rendelkezés tartalma azonos a jelen törvénnyel.

Jogosultságot kap a földgáztárolási engedéllyel rendelkező bányavállalkozó a földgáz bérkitermelésére.

A Bt. hatályos rendelkezései alapján főszabályként a geotermikus energia kutatására, kinyerésére és hasznosítására a bányafelügyelet engedélye alapján kerülhet sor. A módosítás kivételként megteremti annak a lehetőségét, hogy ha a Bt. 9. § (1) bekezdése alapján a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (a továbbiakban: SZTFH) elnöke rendeletében egy területet zárt területté nyilvánít, azon az energiaügyi miniszter, mint a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 5. § (1) bekezdése szerinti kormányrendeletben kijelölt miniszter koncessziós pályázatot írhasson ki a geotermikus energia kutatása, kinyerése és hasznosítása céljából. Ezzel párhuzamosan megmarad a geotermikus energia hasznosításának hatósági engedély alapján végezhető rezsimje is azokon a területeken, melyek nem lesznek zártak.

A módosítás nem érinti a termálvíz kitermelés nélküli, hőközvetítő anyag recirkuláltatásával történő geotermikus energia kinyerést és hasznosítást, amelyekre a bányafelügyelet építési engedélyével kerülhet sor. E körbe tartoznak a lakosság körében elterjedt un. földhőszondás hasznosítások is, tehát a lakosság tekintetében a módosítás változást nem eredményez.

A közelmúltban elvégzett vízföldtani kutatások eredménye szükségessé tette, hogy meghatározott területeken egységes szempontrendszer mellett kerüljön sor a geotermikus energia hasznosítására. Ennek elvi alapját teremti meg a módosítás azzal, hogy lehetővé teszi az ország meghatározott területének zárttá nyilvánítását a geotermikus energia kutatása, kinyerése és hasznosítása szempontjából. A Bt. 9. §-a alapján koncessziós pályázatra kijelölhető területként az SZTFH elnökének rendeletében zárt területté nyilvánított területet lehet figyelembe venni.

Az egyes energetikai tárgyú és kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2023. évi XCIX. törvény 2024. január 1-től teremtette meg annak lehetőségét, hogy egy ingatlan vagy egymással határos ingatlanegyüttes tulajdonosa, vagyonkezelője illetve használója az ingatlan vagy az ingatlanegyüttes hőigényének vagy villamosenergia-igényének geotermikus energiával történő ellátása érdekében jogosult geotermikus energia kutatására vonatkozó kérelmet benyújtani olyan területre is, melyet már más ilyen célra használ. A jogintézmény beváltotta a hozzá fűzött célokat, a saját ingatlan energiaigényének ellátása érdekében több projekt is folyamatban van, ezért a javaslat kimondja, hogy a saját ingatlanra vonatkozó geotermikus energia kutatását a bányafelügyelet zárt területen is engedélyezheti. A bányafelügyelet az ilyen kutatási engedély iránti kérelmet akkor utasítja el, ha a kérelem szerinti kutatási tevékenység a koncesszió jogosultjának a koncessziós szerződés szerinti kutatási tevékenységének elvégzését, vagy a geotermikus energia kinyerését és hasznosítását jelentős mértékben korlátozná vagy kizárná.

Az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatot a zárttá nyilvánított geotermikus koncessziós területekre is szükséges elvégezni és annak eredményét is figyelembe kell venni a területkijelölés során.

Figyelemmel arra, hogy a Bt. 8. §-ának módosítása a geotermikus energia kutatása, kinyerése és hasznosítása tekintetében lehetővé teszi a zárt területként történő kijelölést, a már meglévő ivó-, ásvány- és gyógyvízcélú hasznosításra már igénybe vett vízadók, víztestek védelme érdekében szabályozni szükséges, hogy azok koncessziós pályázatban koncessziós területként csak akkor jelölhetők ki, ha – a koncessziós területkénti kijelölést megelőző – érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat eredménye alapján a meglévő vízhasználat nem veszélyeztetett. Nem jelölhető ki zárt koncessziós terület akkor sem, ha az az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat eredménye szerint már meglévő termálvíz-hasznosítást veszélyeztetne.

A Bt. 14. §-a meghatározza a koncesszió időtartamán belül a kutatási időszak hosszát. Ezt a szabályozást szükséges kiegészíteni azzal, hogy geotermikus energia kutatására kiírt koncesszió esetén a geotermikusenergia-kutatási időszak – a munkaprogramban tervezett kutatási tevékenység időszükséglete alapján – 4 évnél hosszabb nem lehet, és a kutatási időszak legfeljebb két alkalommal, az eredeti kutatási időszak felével meghosszabbítható. A kutatási időszakba nem számít be a kutatás megkezdéséhez szükséges hatósági engedélyek megszerzéséhez szükséges hatósági eljárások, valamint a bányavállalkozó által lefolytatott közbeszerzési eljárás időtartama.

A módosítással éritett jogintézmény tartalmát az egyes gazdaságszabályozási tárgyú törvények módosításáról szóló 2025. évi XLII. törvény 21. §-a határozza meg. Jelen módosítás a Bt. szövegét azzal egészíti ki, hogy az abban szereplő szankciókat szükséges alkalmazni a geotermikus energia kutatására, kinyerésére és hasznosítására vonatkozó koncessziós szerződésekre is.

A Bt. 19. §-a rendezi, hogy a koncesszió jogosultjának bányászati tevékenységére mely általános szabályok irányadók. A rendelkezés ezt egészíti ki azzal, hogy a koncessziós szerződés alapján végzett geotermikus energia kutatására, kinyerésére, hasznosítására alkalmazni kell a hatósági engedély, illetve szerződés alapján végzett ugyanezen tevékenység meghatározott szabályait. Ezek közé tartoznak a bányafelügyelet által a geotermikus kutatási területről, a geotermikusenergia-hasznosító létesítményekről, a kitermelt és hasznosított geotermikus energia mennyiségéről, valamint a megállapított geotermikus védőidomokról nyilvántartás szabályai; a védőidom kijelölésének szabályai; és különösen fontos annak előírása, hogy a bányavállalkozó a kitermelt vizet a technikai és földtani lehetőségekhez képest koncesszió esetén is köteles teljes mértékben visszasajtolni.

Új részletszabály, hogy a koncesszió jogosultja a koncessziós szerződés alapján, a geotermikus védőidom kijelölését követően jogosult a geotermikus energia kinyerésére és hasznosításra, illetve a bányafelügyelet a geotermikus védőidom kijelölése során a Bt. 41. § (7) bekezdése szerinti biztosítékról is dönt.

A rendelkezés kimondja, hogy ingatlan vagy egymással határos ingatlanegyüttes hőigényének vagy villamosenergia-igényének geotermikus energiával történő ellátása érdekében a geotermikus energia kutatását a bányafelügyelet zárt területen is engedélyezheti. A bányafelügyelet az ilyen kutatási engedély iránti kérelmet akkor utasítja el, ha a kérelem szerinti kutatási tevékenység a koncesszió jogosultjának a koncessziós szerződés szerinti kutatási tevékenységének elvégzését vagy a geotermikus energia kinyerését és hasznosítását jelentős mértékben korlátozná vagy kizárná.

Figyelemmel arra, hogy a Bt. 8. §-ának módosítása a geotermikus energia kutatása és kinyerése tekintetében lehetővé teszi a zárt területként történő kijelölést, a módosítás szabályozza, hogy a koncesszió jogosultja hogyan kérheti a geotermikus védőidom megállapítását, illetve milyen következménye van, ha ennek nem tesz eleget.

A módosítás rögzíti, hogy ásvány- és gyógyvízcélú hasznosításra már igénybe vett vízadók, víztestek geotermikus védőidomként akkor jelölhetők ki, ha a megállapítandó védőidomból történő termálvíz kitermelés a meglévő vízhasználatot nem veszélyezteti.

A módosítás lehetővé teszi azt is, hogy a koncesszió jogosultja nem csak a kutatási időszak végén, hanem azon belül is kérheti geotermikus védőidom kijelölését kutatási rész-zárójelentés benyújtásával.

A Bt. 43/B. § (13) bekezdése az energiaágazaton belüli metánkibocsátás csökkentéséről és az (EU) 2019/942 rendelet módosításáról szóló, 2024. június 13-i (EU) 2024/1787 európai parlamenti és tanácsi rendelet [a továbbiakban: (EU) 2024/1787 európai parlamenti és tanácsi rendelet] előírásai tekintetében 2025. január 1-től kijelölte hazai illetékes hatóságként a bányafelügyeletet. Annak érdekében azonban, hogy a bányafelügyelet a hazai jogszabályok alapján is elláthassa az (EU) 2024/1787 európai parlamenti és tanácsi rendeletből adódó közigazgatási hatósági feladatait, szükséges a Bt. kiegészítése ezen hatósági eljárások lefolytatására, így különösen a jogsértések megállapítása esetén a szankciók alkalmazására vonatkozó felhatalmazással.

A módosítás célja az (EU) 2024/1787 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezések megállapítása, amely a metánkibocsátás csökkentése érdekében állapít meg követelményeket.

Tekintettel arra, hogy az (EU) 2024/1787 európai parlamenti és tanácsi rendelet szabályai az érintettekre közvetlenül alkalmazandók, a módosítás azok megismétlése nélkül kizárólag kiegészítő jellegű szabályokat rögzít, az (EU) 2024/1787 európai parlamenti és tanácsi rendelet által előírt, illetve megengedett keretek között.

A módosítás alapján a bányafelügyelet az (EU) 2024/1787 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti nyilvánosságra hozatalra vonatkozó kötelezettségének – ideértve például az általa lefolytatott ellenőrzésről készített jelentés közzétételét – a honlapján történő közzététellel tesz eleget.

A módosítás – az (EU) 2024/1787 európai parlamenti és tanácsi rendelet 33. cikk (1) bekezdésének megfelelően – rögzíti az e rendelet megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat a nemzeti szabályozáshoz igazodva. A jogsértések felsorolását, illetve azt, hogy az egyes jogsértéseket mely személyi kör követheti el, az (EU) 2024/1787 európai parlamenti és tanácsi rendelet 33. cikk (5) bekezdése tartalmazza, a módosítás annak bővítésére nem tesz javaslatot.

Az (EU) 2024/1787 európai parlamenti és tanácsi rendelet 33. cikk (2) bekezdése alapján a tagállamok a nemzeti jogukkal összhangban biztosítják, hogy az illetékes hatóságaik a rendeletben felsorolt szankciós lehetőségek közül a számukra megfelelőkkel élni tudjanak.

A rendelkezés alapján a bányafelügyelet – ezen jogsértéseknek az egészségre, a környezetre és az éghajlatra gyakorolt hatására tekintettel – jogsértés megállapítása esetén bírságot alkalmaz azzal, hogy figyelmeztetés közigazgatási szankció alkalmazásának nincs helye, tekintettel arra, hogy az (EU) 2024/1787 európai parlamenti és tanácsi rendelet olyan tényállásokat sorol fel, melyek megsértése esetén nem elegendő, ha a hatóság csupán a rosszallását fejezi ki. Az (EU) 2024/1787 európai parlamenti és tanácsi rendelet szankcióként az érintett jogi vagy természetes személyt a jogsértés megszüntetésére kötelező határozat elfogadását, illetve a jogsértésből származó nyereségnek vagy a jogsértés miatt elkerült veszteségnek megfelelő összeg elkobzásának elrendelését tenné még lehetővé, de a közigazgatási bírság felső határát a módosítás olyan mértékben állapítja meg, amely alkalmas a jogsértésből származó vagyoni előny elvonására, illetve a bányafelügyelet a nemzeti jog alapján is el tud járni a jogsértés megszüntetése érdekében, ezért további szankciók megállapítása a Bt.-ben nem indokolt.

A rendelkezés rögzíti a kiszabható bírság legalacsonyabb és legmagasabb összegét azzal, hogy az (EU) 2024/1787 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően ismétlődő jogsértések esetén a bírság mértékét fokozatosan növelni kell. A bányafelügyelet továbbá a jogsértés megszüntetésére kötelezés mellett is alkalmazhat bírságot.

A bányafelügyelet a bírság összegének megállapítása során a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény szerint jár el, amely a bírságszabályoknál előírja a mérlegelés kötelezettségét és meghatározza az alkalmazandó szempontrendszer is. Ezeket a szempontokat a bányafelügyelet a bírság kiszabása során alkalmazza, emellett figyelembe veszi a kialakult hazai bírói gyakorlatot is. Az (EU) 2024/1787 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek e rendelkezésbe átemelt szabálya mellett így a hazai jogszabályi környezet is megfelelő garanciát nyújt arra, hogy az energiaellátást veszélyeztető bírság ne kerülhessen kiszabásra.

Az (EU) 2024/1787 európai parlamenti és tanácsi rendelet 33. cikk (8) bekezdése a tagállamok számára írja elő kötelezettségként, hogy évente közzétegyék az e rendelet alapján kiszabott szankciók típusára és nagyságrendjére, a jogsértésekre, valamint a szankciókkal sújtott üzemeltetőkre, vállalkozásokra, bányaüzemeltetőkre vagy importőrökre vonatkozó információkat. A módosítás ennek végrehajtására szintén a bányafelügyeletet határozza meg.

Átmeneti rendelkezés, mely kimondja, hogy ha a módosított rendelkezés hatálybalépését követően olyan terület zárt területté nyilvánítására kerül sor, amely a bányafelügyelet által korábban kiadott geotermikus kutatási engedélyben lehatárolt kutatási területet is érint, az érintett kutatási terület tekintetében a bányafelügyeleti eljárásokat a jelen módosítást megelőzően (azaz a kutatási engedély kiadásakor) hatályos jogszabályi rendelkezések szerint kell lefolytatni.

A jelen módosítással beiktatásra kerülő rendelkezéseket a hatálybalépésüket követően meghirdetésre kerülő koncessziós eljárásokra kell alkalmazni.

A Bt. új IV/D. RÉSZÉHEZ kapcsolódó rendelkezés, a jogharmonizációs záradék módosítása szükséges.

A módosítás kodifikációs pontosításokat tartalmaz.

A rendelkezés szerint az élettárs nem lesz jogosult özvegyi nyugdíjra, ha neki magának vagy a jogszerzőnek más személlyel házassága állt fenn a jogszerző halálakor.

A rendelkezés szerint a nyugdíjfolyósító szerv a módosuló minimálbér miatt változó végrehajtási összeghatárt először a következő hónapban folyósítandó ellátásokból való letiltásra alkalmazza, a munkabérből történő levonáshoz hasonlóan.

Az átmeneti rendelkezés értelmében az özvegyi nyugdíj új jogosultsági szabályait abban az esetben kell alkalmazni, ha a jogszerző a módosítás hatálybalépését követően halt meg.

A rendelkezés szerint a külön élő házastárs az együtt élő házastárssal azonos módon jogosult özvegyi nyugdíjra. A jogosultságot maga a házassági kötelék keletkezteti.

A módosítás egyúttal e törvényben foglaltakhoz igazítja a nyugdíjkorhatárt betöltött személlyel kötött házasság esetén az özvegyi nyugdíj többletfeltételeit, és esetükben törvényi szintre emeli az élettársi és házassági kapcsolat időtartamának összeszámíthatóságát.

A rendelkezés módosítja a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvényt annak érdekében, hogy a módosítás szerinti vagyonjuttatás során átadott vagyonelemeket ne lehessen figyelembe venni a tulajdont szerző szervezettel szemben esetlegesen elrendelt végrehajtás eljárás során vagyonelemként.

A látvány-csapatsport támogatásban érintett államilag elismert sportakadémiák esetében minden hatáskör a sportpolitikáért felelős miniszterhez kerül.

Sportszakmai szempontból ugyan az edző házastársa sem közvetlenül, sem közvetetten nem járul hozzá az érmes sporteredményéhez, azonban az edzői munka elvégzéséhez nagymértékben hozzásegíti az edzőt a nyugodt és kiegyensúlyozott családi légkört biztosító házastárs személye. Ezt az érdemet honorálja a jogalkotó – az özvegyi nyugdíj mintájára – az edzői özvegyi járadék bevezetésével, hozzásegítve a házastársát elvesztő özvegy anyagi helyzetének javítását az edző járadéka harminc százalékának megfelelő özvegyi járadék juttatásával. Az edzői özvegyi járadék az érmesi özvegyi járadéktól eltérő feltételekkel kerül bevezetésre: a járadék megállapításának feltétele, hogy az özvegy az edző házastársaként, megszakítás nélkül együtt élt az edzővel annak halálakor és

a) az azt megelőző legalább 15 évben, vagy

b) azt megelőzően már az érmes helyezés megszerzését megelőző legalább 5 évvel.

A járadékra jogosultságot és a járadékot a sportpolitikáért felelős miniszter az általa vezetett nyilvántartás alapján, közigazgatási hatósági eljárás keretében hivatalból állapítja meg és gondoskodik annak havonta történő folyósításáról. Az edzők özvegyeinek személyes adatairól, az őket járadékra jogosító pontos edzői sporteredményről a sportpolitikáért felelős miniszter nem rendelkezik hivatalos tudomással, így a hivatalbóli eljárás lefolytatása csak a jövőre nézve lehetséges. A jogszabály-módosítás a hatálybalépést megelőzően keletkezett edzői jogosultságok esetén az özvegyi járadékra jogosultság megállapítását kérelemhez köti. Megfelelő felkészülési idő biztosítása érdekében az edzői özvegyi járadék 2026. január 1-jével kerül bevezetésre. Figyelemmel arra, hogy 3 ingatlan telekalakítási eljárást követően kerül sportszervezet részére tulajdonba adásra, addig a hatályos törvényi vagyonkezelői kijelölés fenntartása szükséges.

Az érintett ingatlanok tulajdonba adásával egyidejűleg szükséges rendelkezni a vagyonkezelői jog megszüntetéséről.

A lakosság jellemző megtakarítási szokásai időről időre – napjainkban pl. az inflációs és a háborús környezet eredményeként – kismértékben átalakulnak.

A klasszikus hitelintézeti és befektetési szolgáltatások körébe tartozó befektetések, megtakarítások mellett – jellemzően a lakosság vagyonosabb tagjai körében – megjelennek egyéb, időtálló befektetési formák, pl. ingatlan, gyűjtemények, műkincsek, ékszerek, arany stb.

Az elmúlt években emelkedett azon cégeknek a száma (10–20 közöttire tehető), amelyek a befektetői keresletre felépülve befektetési aranyat értékesítenek, jellemzően tömbarany és aranyszámla-programok formájában. Az elmúlt időszakban a hazai ékszer-arany és befektetési arany piaca is jelentősen növekedett, ugyanakkor a rendelkezésre álló adatok csak becslések, hiszen nyilvántartási, jelentési vagy egyéb erre irányuló jogszabályi előírás nincs.

A befektetési arany nevében szereplő „befektetési” szó alapján gyakori a pénzügyi szolgáltatási megközelítésre történő asszociáció, amelyhez a szabályozottság feltételezése is társul. Ez a téves összekapcsolás és a feltételezett szabályozottság hamis illúziót kelt, és az arany piacát érintő hátrányos események bekövetkeztekor a témában – a jelenlegi szabályozás alapján – nem érintetteket – a pénzügyi szektort, a pénzügyi szektor szabályozóit – is terhelheti a következmény, pl. a bizalomvesztés.

A befektetési arany fogalmának meghatározása megalapozza az ezzel való kereskedelem felépítését, szabályainak megteremtését. Egy felügyelet alatt álló intézmény a bizalmat biztosítva tud egy stabil és értékálló rendszert megalapozni. Az SZTFH az engedélyezési, ellenőrzési és felügyeleti tevékenysége által a tevékenység és részszektor biztonságos működését, transzparenciáját és a felépülő bizalom lehetőségét biztosítja és tartja fenn. Ehhez eljárási és hatósági feladatokat rendel a szabályozás alkalmazni.

A veszélyhelyzet idején megalkotott, a különleges földgázkészlet létrehozásáról szóló 260/2022. (VII. 21.) Korm. rendelet előírásainak törvényi szintű rögzítése. A különleges földgázkészlet nem része ugyan a biztonsági készletnek, de ugyanúgy a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség köteles annak létrehozására és fenntartására, és ugyanúgy meghatározásra kerül a különleges földgázkészlettel kapcsolatosan a fenntartásához szükséges tagi hozzájárulás szabályozása is, ezért e törvényen belül szükséges annak mértékét miniszteri rendeletbe delegálni. A különleges földgázkészlet fenntartása a tagi hozzájárulásokon felül a rezsivédelmi készletezési szolgáltatás keretében történik, ennek szabályozására a Kormány felhatalmazása szükséges.

A különleges földgázkészletet hazai földgáztárolóban kell tárolni, kivéve, ha a tároló üzemszerű működési feltételeinek biztosítása érdekében egyedi tároló kijelölése szükséges kormányrendeletben. A különleges földgázkészlet felhasználása miniszteri jogkör, de az üzemszerű működés biztosítása itt is elengedhetetlen, kivéve, ha a felhasználás Magyarország földgáz- és villamosenergia ellátásának biztosítása érdekében szükséges, de ebben az esetben is a különleges földgázkészlet felhasználására csak a földgáz biztonsági készlet mértékéről szóló miniszteri rendelet szerinti mobil földgázkészlet kitárolását követően kerülhet sor.

A módosítás célja annak rendezése, hogy a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetségnek kifizetett ellentételezést a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számvitelről szóló törvény) szerinti egyéb bevételnek kell tekinteni, és nem képezi tárgyát az általános forgalmi adónak. A rendelkezést a veszélyhelyzeti szabály is rögzítette, és annak kezelése törvénymódosítást igényel.

A módosítás a földgáz biztonsági készletezéséről szóló 2006. évi XXVI. törvény „Különleges földgázkészlet” alcíme sarkalatosságára utal.

Felhatalmazó rendelkezés.

A módosítás pontosítja az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2006. évi LXV. törvényt (a továbbiakban: 2006. évi LXV. törvény) és egyértelművé teszi, hogy a 2006. évi LXV. törvény alkalmazása során az állam által alapított alapítványok alatt azon alapítványokat is érteni kell, amelyben az állam utólag vált az alapítói jogok gyakorlására jogosulttá.

Átmeneti rendelkezés.

Az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alap Pluszra, a Kohéziós Alapra, az Igazságos Átmenet Alapra és az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alapra vonatkozó közös rendelkezések, valamint az előbbiekre és a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapra, a Belső Biztonsági Alapra és a határigazgatás és a vízumpolitika pénzügyi támogatására szolgáló eszközre vonatkozó pénzügyi szabályok megállapításáról szóló, 2021. június 24-i (EU) 2021/1060 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: CPR rendelet) 72. cikk (1) bekezdés e) pontja szerint az irányító hatóság feladatát képezi az egyes műveletek monitoringhoz, értékeléshez, pénzügyi irányításhoz, vizsgálatokhoz és auditokhoz szükséges adatainak elektronikus rögzítése és tárolása a XVII. melléklettel összhangban, valamint az adatok biztonságának, sértetlenségének és bizalmas jellegének, továbbá a felhasználók hitelesítésének a biztosítása.

A Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap irányító hatósága a Belügyminisztérium, amelyet a 2021–2027 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 256/2021. (V. 18.) Korm. rendelet 21. § (1) bekezdése és 1. melléklete jelölt ki.

Annak érdekében, hogy az irányító hatóság a CPR rendelet 72. cikk (1) bekezdés e) pontjában és 42. cikk (4) bekezdésében foglalt feltételeknek megfeleljen, szükséges a személyes adatok kezelésének biztosítása. Emellett a nyilvántartásban rögzített adatok statisztikai célú felhasználásának lehetővé tétele – személyazonosításra alkalmatlan módon – az itt megfogalmazott kötelezettségek (monitoring, értékelés) teljesítéséhez szükséges.

A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 10. § (1) bekezdése és az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése szerint a tulajdonosi joggyakorló az általa kezelt vagyont, annak értékét és változásait tartja nyilván.

Az Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (a továbbiakban: MNV Zrt.) kizárólag a tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó állami vagyonra vonatkozóan vezet nyilvántartást. Az egyéb tulajdonosi joggyakorlók az egységes állami vagyonnyilvántartás érdekében az általuk vezetett nyilvántartás alapján adatot szolgáltatnak az MNV Zrt. részére, az adatszolgáltatási keretrendszerbe, az Országleltárba. A fentiekre való tekintettel az MNV Zrt. az egyéb tulajdonosi joggyakorlók által vezetett nyilvántartás alapján teljesített adatszolgáltatás útján biztosítja az egységes vagyonnyilvántartás működtetését.

A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Takarékos törvény) számos olyan előírást tartalmaz (pl. felügyelőbizottság kötelező választása, javadalmazási szabályzat alkotása stb.), amely a kivezetésre szánt állami vagyoni körbe tartozó gazdasági társaságok esetében nem releváns, illetve nem alkalmazható.

A kivezetésre szánt állami vagyoni körbe tartozó gazdasági társaságok többsége gazdasági tevékenységet nem végez, az alapvető működési feltételei nem biztosítottak, számos esetben elsőszámú vezetője sincs. Ezen társaságokkal kapcsolatos alapvető cél a minél rövidebb határidővel, költségtakarékos megoldásokkal történő megszüntetés, vagy az állami körből történő kivezetés.

A Takarékos törvény alapján nem kötelező felügyelőbizottság létrehozása azon gazdasági társaságoknál, ahol a befolyásszerzés időpontjában a társaságnál felügyelőbizottság nem működött és amelyekben a befolyással rendelkező öröklés útján szerzett társasági részesedést és a tulajdonosi joggyakorló – a befolyásszerzéstől számított 6 hónapon belül – döntött a társaság jogutód nélküli megszüntetéséről, valamint amelyek a befolyásszerzés időpontjában végelszámolási, felszámolási vagy kényszertörlési eljárás alatt álltak.

A kivezetésre szánt állami vagyoni körbe tartozó gazdasági társaságok köre ugyanakkor bővebb a felsoroltaknál, tekintettel arra, hogy ebbe a körbe tartoznak – többek között – az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvényben meghatározott, a köztartozások fejében állami tulajdonba került vagy kerülő vagyonelemek, valamint az MNV Zrt. által – a tulajdonosi joggyakorlása alatt álló, általa közvetlenül kezelt – kivezetésre szánt állami vagyonba tartozó vagyonnak minősített kis értékű vagyonelemek is.

Erre tekintettel indokolt kiterjeszteni a Takarékos törvény vonatkozó rendelkezését a teljes kivezetésre szánt állami vagyoni körre azzal, hogy ezen társaságoknál egyáltalán nem szükséges felügyelőbizottság megválasztása és javadalmazási szabályzat megalkotása.

Szövegcserés módosítás.

A köztulajdonban álló gazdasági társaságok esetében is kiemelkedően fontos a közpénzek védelme, a nemzeti vagyonnal való felelős gazdálkodás, továbbá a szervezetek első számú vezetője szigorú felelősséggel tartozik a gazdaságosság, hatékonyság, eredményesség követelményeinek a szervezet működésében való érvényesítéséért, valamint a szervezet vagyonkezelésébe, használatába adott és tulajdonában lévő vagyonnal kapcsolatos vagyonkezelői, tulajdonosi jogok rendeltetésszerű gyakorlásáért.

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbítás: Áht.) alapján költségvetési szerv irányító szervként belső ellenőrzést végezhet az irányítása alá tartozó bármely, a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló törvény által meghatározott köztulajdonban álló gazdasági társaságnál. Ennek analógiájára a módosítás biztosítja, hogy a köztulajdonban álló gazdasági társaság –, mint a számvitelről szóló törvényben meghatározott anyavállalat – belső ellenőrzést végezzen bármely leányvállalatánál.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (a továbbiakban: Egyetem) pedagógusképzésének kiemelt jelentőségű célja, hogy az Egyetem képzésein végző pedagógusok időtálló, korszerű, egyben gyakorlatias tudást adjanak át a gyermekeknek, és mindezen oktatási feladatokon túl élen járjanak a közösségszervezésben.

Az Egyetem a pedagógusképzés területén a gyakorlati képességek hatékony fejlesztése érdekében, a hallgatók számára diverzifikált, több intézményre kiterjedő gyakorlati tapasztalatszerzési lehetőség biztosítása, illetve az Egyetem képzésében oktatók számára – a köznevelésben való részvétel révén – a folyamatos gyakorlati lehetőség és szakmai fejlődés elősegítése érdekében fenntartóként köznevelési intézmény hálózatot működtet.

A köznevelési intézmény hálózat létrehozása érdekében indokolt speciális, eltérő szabályok megalkotása. Szükséges egyértelművé tenni, hogy jelen esetben az egyetemi autonómia mellett kiemelt cél a magas színvonalú pedagógusképzés megteremtése, ennek pedig elengedhetetlen eleme, hogy az állam és a nevében eljáró köznevelésért felelős miniszter dönthessen arról, hogy bizonyos köznevelési intézmények az Egyetem intézményi hálózatába kerüljenek. A hálózat kialakításában biztosítani kell a Kormány szervezetalakítási jogát, figyelemmel kell lenni az egyetemi működés sajátosságaira, erre figyelemmel a nemzeti köznevelésről szóló törvény általános szabályaitól eltérő rendelkezések szükségesek. Szintén szükséges rögzíteni, hogy az Egyetem által fenntartott köznevelési intézmény feladatainak ellátását szolgáló, települési önkormányzati tulajdonú ingatlan és ingó vagyonra vagyonkezelői jogot is biztosítani kell az Egyetem számára a tankerületi központokat megillető vagyonkezelői joghoz hasonlóan. A rendelkezés a nem állami fenntartású egyetemekre vonatkozó szabályozásra is figyelemmel van, tekintettel arra, hogy a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény a jogutódlásra hivatkozással a nem állami felsőoktatási intézmények esetében biztosítja a települési önkormányzati vagyon ingyenes használatát.

Kiemelendő, hogy az érintett köznevelési intézmények esetében a nevelőtestületek az alábbiak szerint támogatták, hogy az egyes intézmények a jövőben az Egyetem fenntartásában működjenek:

– a Budapest V. Kerületi Szemere Bertalan Általános Iskola nevelőtestülete 95%-os részvétel mellett 85%-os arányban;

– az Újvárosi Általános Iskola nevelőtestülete 100%-os részvétel mellett 100%-os arányban;

– az Óbudai Árpád Gimnázium nevelőtestülete 97%-os részvétel mellett 62%-os arányban.

A módosítás felhatalmazó rendelkezést tartalmaz.

A módosítás célja, hogy az állam kiemelt szerepvállalása révén biztosítsa az érintett ingatlanok lakói megfelelő és méltányos elhelyezését, méltó lakhatásuk megvalósulását.

Sarkalatossági rendelkezés.

További ingatlannal bővül az Egyetem fejlesztéséhez szükséges terület, így a Budapest VIII. ker., 35980 helyrajzi számú (természetben Diószegi Sámuel utca 20. szám alatti) ingatlannal egészül ki az egyetem közfeladat-ellátásának elősegítése érdekében állami tulajdonba kerülő ingatlanok köre.

A módosítás célja, hogy az állam kiemelt szerepvállalása révén biztosítsa az érintett ingatlanok lakói megfelelő és méltányos elhelyezését, méltó lakhatásuk megvalósulását.

Az országos nemzetiségi önkormányzatok vezetői javadalmazásának hatályos szabályozását a 2022. évi XXIV. törvény 80. §-a állapította meg, amely 2022. július 28-án lépett hatályba. A törvény a köztisztviselői illetményalap szorzatában állapította meg az illetmény, illetve a tiszteletdíj összegét, amely nem teszi lehetővé a nemzetgazdasági folyamatok eredményeképp alakuló bérviszonyok rugalmas követését. Az ágazati bérintézkedések eredményeként az önkormányzati intézmények vezetőinek bérezése jelentősen meghaladhatja az országos nemzetiségi önkormányzatok vezetőnek javadalmazását, amely így már nem fejezi ki a tisztség ellátásával kapcsolatos társadalmi felelősséget.

A módosítás pontosítja a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvénynek az állami alapító által alapított alapítvány megszüntetésére vonatkozó szabályait. A pontosítás egyértelművé teszi, hogy az állami alapítóra vonatkozó szabályok alkalmazandóak abban az esetben is, ha az alapítói jogokat az állam utólag, azok átruházásával szerezte meg, mely esetben az alapítói jogok gyakorlója a Kormány határozatában kijelölt személy.

Átmeneti rendelkezés.

A módosítás szövegpontosítást tartalmaz.

A rendelkezés módosítja az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvényt annak érdekében, hogy a módosítás szerinti vagyonjuttatás során átadott vagyonelemeket ne lehessen figyelembe venni végelszámolás során és e vagyonelemeket az állam tulajdonába vissza kell adni abban az állapotukban, amelyben az említett eljárások megindulásakor vannak. Azaz a visszaadás során sem az értékcsökkenés, sem az értéknövekedés nem kerül figyelembevételre, tekintettel arra, hogy az ingatlan a szervezet részére ingyenesen került tulajdonba adásra. A felelős gazdálkodás alkotmányos követelményével összhangban, a nemzeti vagyon védelme érdekében a szervezet – bármilyen okból történő – megszűnése esetén az ingatlan visszavétele nem járhat az állam számára ismételten kiadással, vagyoncsökkenéssel.

A jogalkalmazás során szerzett tapasztalatok szerint a fogyatékossággal, egészségkárosodással élő fiatalok a tanulmányaikkal 23 éves koruk körül végeznek. Emiatt nincs elegendő idő arra, hogy a 23. életévük betöltése előtt munkába álljanak, és a munkáltatók beszámíthassák őket a rehabilitációs hozzájárulás fizetési kötelezettség során meghatározott kötelező foglalkoztatási szint teljesítése során. A módosítás révén nagyobb esély nyílik arra, hogy 26 éves korukig beszámíthatóak legyenek az 5%-os kötelező foglalkoztatási szintbe, ezen idő alatt bizonyíthassák a munkáltatóknál alkalmasságukat a munkavégzésre.

A módosítás a fiatalok elhelyezkedésének támogatásával segít elérni azt a célt, hogy az iskolából kikerülve minél hamarabb munkába állhassanak, jövedelemhez jussanak, amely egész életre meghatározó sikert jelenthet számukra.

Az egyes állami tulajdonban lévő részvénytársaságokkal kapcsolatos törvények módosításáról szóló törvényjavaslat a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. és a Magyar Export-Import Bank Zrt. részére lehetőséget teremt arra, hogy a központi költségvetés terhére tőkekiegyenlítést hajtson végre, amelynek keretében az állam megtéríti ezen pénzintézetek befektetési jegyeikből származó veszteségeit (a továbbiakban: tőkekiegyenlítési rendszer).

Mivel a tőkekiegyenlítési rendszer keretein belül történő finanszírozás elemei nem minősülnek költségvetési támogatásnak, indokolt ennek az Áht.-ban való rögzítése is.

A módosítás meghatározza, hogy az Áht. 39/A. § (3) bekezdés c) pontjától eltérően a költségvetési biztos milyen esetben gyakorolhatja a kötelezettségvállalások ellenjegyzésére vonatkozó jogkört. Rögzítésre kerül, hogy a költségvetési biztost a feladatellátása során a Kincstár személyi állományához tartozó közreműködő személy(ek) segítheti(k). A jogszabályhely értelmében amennyiben a helyi önkormányzat nem működik együtt a költségvetési biztossal, úgy a Kincstár bírságot szab ki az eljárást akadályozó helyi önkormányzattal szemben, melyet a következő havi nettó finanszírozás során fizet meg.

A rendelkezés a tulajdonosi hatáskörben meghozható követelés-kezelési döntések alkalmazására ad lehetőséget azzal, hogy a költségvetési elszámolás arra tekintettel történik meg, hogy a követelések elengedése tartalmában a társaságnak nyújtott támogatást jelent. A költségvetési elszámoláshoz szükséges fedezet hiányában az Áht. 97. §-a alapján a követelés elengedése egyedi törvényi rendelkezés alapján lehetséges.

A rendelkezés pontosítja a normatív jelleggel biztosított működési támogatás elszámolásának szabályait.

A rendelkezés továbbá átmeneti szabályt fogalmaz meg arra nézve, hogy a rendelkezéseket a hatálybalépésekor fennálló követelések tekintetében is alkalmazni kell.

A rendelkezés a gyakorlati tapasztalatok alapján akként módosítja a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) önkormányzatoknál végzett, az önkormányzatok költségvetési beszámolóinak felülvizsgálatával kapcsolatos hatósági ellenőrzéseire vonatkozó ügyintézési határidőt, hogy az egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal meghosszabbítható, figyelemmel arra, hogy a hatósági ellenőrzés során számos esetben más szervek, szakhatóságok megkeresése, álláspontjának kialakítása is szükséges.

A § jogszabályok közötti összhang megteremtését szolgáló szövegpontosítást tartalmaz.

A módosítás kizárja annak lehetőségét, hogy állami vagy önkormányzati követelések nem vagyoni pénzbeli hozzájárulásként szolgáljanak az állami vagy önkormányzati gazdasági társaságok alapításakor vagy tagsági jogok keletkezésekor. A rendelkezés elősegíti a közfeladatok ellátásához szükséges források biztosítását és a követelések ellenőrizhetőségét, egyúttal hozzájárul a pénzügyi folyamatok tisztaságához és erősíti a közintézményekbe vetett közbizalmat.

A rendelkezés alapján, ha a törzskönyvi jogalannyal szemben közigazgatási bírságot szab ki a Kincstár, de az a törzskönyvi jogalany kérelme alapján a Kincstár által elengedésre kerül, akkor a módosítás alapján a közigazgatási bírság kiszabásának tényét a Közigazgatási Szankciók Nyilvántartásába nem kell bejegyezni.

A Kincstár által működtetett kincstári monitoringrendszerbe (a továbbiakban: OTR) történő adatszolgáltatások során a költségvetési támogatásban, költségvetési támogatásnak nem minősülő csekély összegű támogatásban részesülő, természetes személyek azonosításához, valamint az adatok összesítéséhez és – a nyilvánosság számára is biztosítandó – átláthatóság megteremtése céljából indokolt, hogy a Kincstár a költségvetési támogatásban, költségvetési támogatásnak nem minősülő csekély összegű támogatásban részesülők adóazonosító jelét, adószámát megismerhessék és kezeljék.

Figyelemmel arra, hogy ezen adóazonosító adatok kezeléséhez törvényi felhatalmazás szükséges, a rendelkezés a Kincstár ezen adatkezelési jogosultságát teremti meg az Áht.-ban.

A módosítás alapján, ha az adatszolgáltatásra kötelezettel szemben a Kincstár közigazgatási bírságot szab ki, de az az adatszolgáltatásra kötelezett kérelme alapján a Kincstár ezt teljes mértékben elengedi, a közigazgatási bírság kiszabásának tényét a Közigazgatási Szankciók Nyilvántartásába nem kell bejegyezni.

A törzskönyvi nyilvántartással kapcsolatban a módosítás célja, hogy jogkövető magatartásra ösztönözze a törzskönyvi jogalanyokat. Ezért a módosítás alapján a Kincstár által kiszabott közigazgatási bírság korlátlan mérséklése csak akkor lesz engedélyezhető, ha a törzskönyvi jogalany a kötelezettségét maradéktalanul teljesíti. A módosítás alapján a Kincstár által kiszabott közigazgatási bírság mérséklésére a Kincstár által hivatalból nem lesz mód, az csak a törzskönyvi jogi személynek a kiszabott bírság mérséklésére vonatkozóan előterjesztett kérelmére kerülhet sor.

A módosítás pontosítja a kamatfizetési kötelezettség alóli mentesítési szabályt. A módosítás egyértelművé teszi, hogy – a már fennálló mentességi szabályokon túl – nem terheli kamatfizetési kötelezettség azt a kedvezményezettet, aki/amely, az Áht. erejénél fogva a Kincstárban kellett, hogy fizetési számlát nyisson a támogatások fogadása érdekében és csak ezen kincstári számláról teljesítheti a támogatások megvalósításával összefüggő kiadásait.

A rendelkezés hatályon kívül helyezi a Beruházási Alapra vonatkozó rendelkezéseket annak 2026. január 1-jei megszűnésére tekintettel.

Az Építési és Közlekedési Minisztérium a tulajdonosi joggyakorlása alatt álló KTI Magyar Közlekedéstudományi és Logisztikai Intézet Nonprofit Kft. költségvetési szervvé történő átalakításáról döntött. Az átalakítással az Nvtv. 2. melléklet I. pontjában foglalt, a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonban tartandó állami tulajdonban álló társasági részesedéseket tartalmazó táblázatban 2024. január 1. óta szereplő társaság megszűnik, így indokolt az Nvtv. mellékletéből való törlése.

A rendelkezés az önkormányzati köztisztviselők évközi illetményemelésének végrehajthatósága érdekében állapít meg szabályokat.

A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény (a továbbiakban: Postatv.) módosításnak célja, hogy a gyakorlati alkalmazása során szerzett tapasztalatok alapján – különösen a jogvesztő panasztételi határidőkre tekintettel – egyértelműsítse a postai szolgáltatási szerződés teljesítésével összefüggően, valamint a postai szolgáltató vagy a nevében eljáró természetes személy egyéb tevékenységére vonatkozóan felmerülő kifogások elkülönülését. Ezzel egyidejűleg a módosítás pontosítja a panaszokkal kapcsolatos határidők számításának egyes részletszabályait.

A jogalkalmazás során felmerült gyakorlati tapasztalatok szerint a postai szolgáltatási szerződés teljesítésével összefüggő, illetve a postai szolgáltató vagy a nevében eljáró természetes személy egyéb, a postai szolgáltatási szerződés egyes folyamatelemei végrehajtásától eltérő tevékenységére vonatkozó kifogások egyértelmű elkülönítése szükséges, valamint pontosításra szorul a határidő-számítás alapja különösen abban az esetben, ha a panaszra okot adó körülményként kifogásolt tevékenység (pl. kézbesítés, visszaküldés) a szolgáltatás-teljesítés egységes folyamatán belül célzottan megjelölhető.

Emellett a törvényben indokolt megállapítani azokat a határidő számítására vonatkozó garanciális részletszabályokat is, amelyek a postai szolgáltatónál bejelentett, általa vizsgált és megválaszolt panaszokkal kapcsolatos hatósági felülvizsgálattal vannak összefüggésben. A panaszos jogorvoslati kezdeményezése ugyanis még nem az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény szerinti hatósági eljárás része, emiatt szükséges ezen részletszabályok Postatv.-ben történő egyértelmű rögzítése.

A pénzügyi intézmények Magyarországon jelenleg letéti szolgáltatás és széfszolgáltatás végzésére jogosultak, azonban ez a két tevékenység nem fedi le az arany (színarany, aranytömb, aranyrúd, aranylapka, aranyérme) letéti őrzését, tekintettel arra, hogy a letéti szolgáltatás csak pénzletét kezelését jelenti, a széfszolgáltatás pedig egy olyan őrzési szolgáltatás, amely esetében az őrzött tárgy jellege és értéke a hitelintézet számára a széfszolgáltatás jellegéből adódóan nem ismert és az egyes széfekben őrzött tárgyak gyűjtő kezelésére nincs lehetőség. A befektetési eszközök megfelelő diverzifikációja iránti igény, az inflációs hatások elleni védekezés, valamint a geopolitikai helyzet, háborús konfliktusok, továbbá a környezeti katasztrófáktól való félelem miatt indokolt a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény kiegészítése kifejezetten az arany, mint befektetés biztonságos őrzésére vonatkozó szolgáltatás lehetőségével.

Míg a pénzletéti szolgáltatás és a széfszolgáltatás a törvény értelmében pénzügyi szolgáltatás, a törvény rendelkezései alapján arany tekintetében történő letéti szolgáltatás nem minősül pénzügyi szolgáltatásnak.

A módosítás értelmében a letéti őrzés tárgya nem valamennyi ingó, hanem kizárólag arany: színarany, aranytömb, aranyrúd és aranylapka lenne, mivel ez a speciális ingóság az, amelyet a pénzügyi intézmények is őrizhetnének. A módosítás az arany fogalmát nem szűkíti le és nem köti numizmatikai célhoz, ennek következtében a módosítás az aranykereskedelmi ügyletet, aranykereskedelmi ügylet közvetítését, aranykereskedelmi bizományosi tevékenységet és az aranyra végzett letéti őrzési szolgáltatást valamennyi, a piacon elérhető aranyérme vonatkozásában lehetővé teszi.

A rendelkezés célja szempontjából önmagában nem a tulajdonosi viszony, hanem az irányítás lehetősége a mérvadó, így a kiszervezés esetén is ezt a megközelítést indokolt alkalmazni.

A Városliget megújításáról és fejlesztéséről szóló 2013. évi CCXLII. törvény szerint a Hermina út 57–59. szám alatti ingatlan (Budapest 29766/4 helyrajzi szám) vagyonkezelője – törvényi kijelölés alapján – a Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. Az ingatlan tervezett más célú hasznosítására figyelemmel indokolt a kijelöléssel létrejött vagyonkezelői jog megszüntetése a törvényi kijelölés hatályon kívül helyezésével.

A rendelkezés a hatály módosításával részlegesen kiterjeszti a zártkörű alapok alapkezelőire a szabályozást. A cél, hogy a minősített befolyással rendelkező tulajdonosa a zártkörű alapot kezelő alapkezelőnek engedélyezetté váljon, azaz az ilyen tulajdonosokra rálátással rendelkezzen a felügyelet.

A hatály alá visszahelyezett kérdésben, azaz a zártkörű alapot kezelő alapkezelő esetében a tulajdonváltást a kezelési szabályzaton keresztül ragadja meg a szabályozás és hagyja jóvá a felügyeleti hatóság. A kezelési szabályzat többi eleme esetében elégséges továbbra is csak a Felügyelet tájékoztatása.

Az egyszerűsített felügyeleti eljárás határidejét rögzíti a szabályozás.

Az átmeneti rendelkezés rögzíti a módosított rendelkezés alkalmazási kezdőidőpontját és az eljárási kérdéseket.

A rendelkezés az érintett törvény 3. mellékletében a zártkörű befektetési alap kezelési szabályzatában egyértelműsíti a befektetési alapkezelő tulajdonosára vonatkozó, engedélyezendő tulajdonosi kört.

Zártkörű befektetési alapok összeolvadása, beolvadása az alapkezelő tekintetében is változást eredményezhet, így annak engedélyezési eljáráson kívül tartása nem fenntartható.

A Polgári Törvénykönyvről szóló törvény alapján a kötelezett a késedelembe esés időpontjától kezdődően a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatot köteles fizetni, akkor is, ha a pénztartozás egyébként kamatmentes volt.

A Nemzeti Eszközkezelő Programban részt vevő természetes személyek otthonteremtésének biztosításáról szóló 2018. évi CIII. törvény szerinti, részletfizetési kedvezménnyel történő ingatlanvásárlás kamatmentes. Ezért az együttműködő családok vonatkozásában a fizetési könnyítések esetében is javasolt a kamatmentesség megtartása a fizetésrendezési és együttműködési megállapodás megkötésére tekintettel az egyértelmű és kiszámítható környezet biztosítása érdekében. A kamat elengedését a rendelkezés kizárólag azok részére biztosítja, akik a megállapodásban foglaltakat teljesítik, így fizetési halasztás esetén határidőn belül teljesítenek, illetve részletfizetés esetén a megállapodás háromhavi tartozás elérése miatt nem kerül felmondásra. Az állam csak abban az esetben mond le a megállapodás megkötéséig felmerült késedelmi kamatról, amennyiben az adós a megállapodásnak megfelelően teljesít.

Az SZTFH feladatkörének a befektetési arany kereskedésével kapcsolatos bővítése.

A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény 13/A. §-a módosításával – a fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2023. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: ESG törvény) módosításához igazodóan – az SZTFH elnökének feladatai között is pontosításra kerülnek azok a tárgykörök, amelyekben az SZTFH elnöke rendeletet ad ki.

Az SZTFH feladatkörének a befektetési arany kereskedésével kapcsolatos bővítése.

A rendelkezés célja, hogy a Magyarországi Református Egyház – az általa alapított Bethesda Kórház Alapítvány fenntartásában működő egészségügyi intézmény működtetése céljából – ne csak a vagyonkezelő Városliget Zrt.-vel kötött hasznosítási szerződés keretében használhassa a Budapest XIV. kerület belterület, 29766/4 helyrajzi számú ingatlant, hanem annak tulajdonjogát is megszerezze, a Városliget Zrt. vagyonkezelési jogának egyidejű megszűnésével.

A rendelkezés célja a Magyarországi Református Egyház egészségügyi feladatainak segítése az állami tulajdonban álló Budapest XIV. kerület belterület, 29766/4 helyrajzi számú ingatlan átruházásával.

A törvény erejénél fogva egyes állami tulajdonú ingatlanok (a továbbiakban együtt: ingatlan) tulajdonjoga (az ingatlan rendeltetésszerű használatához szükséges ingóságokkal együtt) ingyenesen a mellékletekben megjelölt sportszervezet tulajdonába kerül. Az ingatlanokat a tulajdont szerző sportszervezetek jellemzően a sportról szóló 2004. évi I. törvény (a továbbiakban: Stv.) alapján vagyonkezelőként, vagy más jogcímen jelenleg is használják. A tulajdon-átruházásra a sportcélú közfeladatok ellátásának elősegítése céljából, ingyenesen (ideértve a vagyonszerzés illetékmentességét is), forgalmi értéken kerül sor. A sportszervezetek az ingatlanokat a fennálló terhekkel és az ingatlant terhelő kötelezettségekkel együtt szerzik meg.

A tulajdonjog változást a tulajdont szerző szervezet kérelmére kell bejegyezni az ingatlannyilvántartásba. Az ingatlanok és ingóságok átadásának eljárásrendje is meghatározásra kerül.

A tulajdont szerző szervezetnek kell kérnie az állam javára szóló elidegenítési és terhelési tilalom ingatlan nyilvántartási bejegyzését is. A jogutód nélküli megszűnés és vagyonról történő lemondás esetére vonatkozó szabályok is meghatározásra kerülnek.

Rendezi a vagyonjuttatás adójogi helyzetét. A vagyonjuttatás nem alapoz meg az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvényben meghatározott adófizetési kötelezettséget, tekintettel arra, hogy nem áll be a termék értékesítéséhez, szolgáltatás nyújtásához e törvényben meghatározott joghatás.

A módosítás szabályozza a célhoz kötött hasznosítás követelménye megsértésének következményeit, valamint a beszámolási kötelezettséget.

A tulajdonjog a vagyonkezelői jogot magában foglalja, így a tulajdonjog-átruházásával az érintett vagyonelemeken fennálló vagyonkezelői jog – külön elszámolás nélkül – megszűnik, a felek egymással szemben követelést nem érvényesíthetnek.

A módosítás rögzíti, hogy az érintett vagyonelemek tulajdonjogának átruházására és a további üzemeltetéshez nyújtandó állami támogatásra a hatályos állami és európai uniós támogatási szabályok betartásával kerülhet sor.

Az érintett ingatlanok az azokat jelenleg is használó sportszervezetek részére kerül tulajdonba adásra, ennek érdekében telekalakítási eljárás lefolytatása szükséges.

Az érintett ingatlanok az azokat jelenleg is használó sportszervezetek részére, a használt területek meghatározásával kerülnek tulajdonba adásra.

A rendelkezés célja a Magyar Testgyakorlók Köre Budapest közneveléssel, valamint szakképzéssel kapcsolatos feladatainak segítése az állami tulajdonban álló Budapest XIV. kerület belterület, 31506 helyrajzi számú ingatlan átruházásával.

A rendelkezés alapján azok a Magyarország területén székhellyel rendelkező nagyvállalkozások tartoznak az ESG törvény hatálya alá, amelyek az 1. mellékletben meghatározott nemzetgazdasági ágazatba sorolható főtevékenységgel rendelkeznek, és az éves nettó árbevételük meghaladja a 90 000 millió forintot, valamint az átlagosan foglalkoztatottak száma az 500 főt.

A rendelkezés egyértelművé teszi, hogy a vállalkozások a náluk felmerülő ESG kockázatokra és lehetőségekre vonatkozó információkat az ESG beszámoló részeként hozzák nyilvánosságra.

A rendelkezés módosítja az SZTFH akkreditálási feladatait akként, hogy arra csak az ESG tanácsadók vonatkozásában kerül sor. Az ESG tanúsítók akkreditálása a Nemzeti Akkreditáló Hatóság, mint a nemzeti akkreditálásról a 2015. évi CXXIV. törvény szerint kijelölt akkreditáló szerv feladata.

A rendelkezés egyértelművé teszi, hogy az SZTFH éves jelentése a vállalkozások által benyújtott – az ESG adatszolgáltatási kötelezettség teljesítését jelentő – ESG beszámolói alapján készül.

Középvállalkozástól történő ESG adatszolgáltatás igénylést megelőzően az igénylőnek nyilatkozattételre kell felhívnia a középvállalkozást arra vonatkozóan, hogy rendelkezik-e az állami ESG minősítő által készített ESG minősítéssel.

Ha a középvállalkozás állami ESG minősítő által készített ESG minősítéssel rendelkezik, és az ESG minősítést megküldi az igénylő részére, az ESG minősítés felhasználható – a szállítói kérdőív helyett – a fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségei teljesítéséhez vagy az e törvény szerinti kockázatelemzés elvégzéséhez.

Ha a középvállalkozás tájékoztatja az igénylőt arról, hogy ESG minősítéssel nem rendelkezik, vagy nem küldi meg az ESG minősítést az igénylő részére az igénylő szállítói kérdőívet küldhet a részére.

A középvállalkozásokra vonatkozó szabályozás kiterjesztése 2027. július 1-jétől a mikro- és kisvállalkozásokra is.

Az ESG törvény 11. §-ának módosításához kapcsolódó kodifikációs pontosítás, figyelemmel arra, hogy az ESG tanúsítók akkreditálása kikerül az SZTFH feladatai közül.

Az ESG törvény 11. § (2) bekezdés b) pont bb) alpontja határozta meg az ESG tanúsítvány fogalmát, azonban a rendelkezés módosításával a fogalom kikerült a (2) bekezdésből, ezért annak bevezetéséről az ESG törvény 33. § (4) bekezdésében kell rendelkezni.

Az ESG tanúsítókról az SZTFH vezeti a Tanúsítók Névjegyzékét. A Javaslat új adatokkal egészíti ki a névjegyzék adatait (pl. külföldi székhelyű ESG tanúsító esetén a kézbesítési megbízott adatai, az ESG tanúsítói tevékenységtől történő eltiltás ténye), illetve pontosítja azokat.

A Tanúsítók Névjegyzékébe történő nyilvántartásba vétel feltételei kiegészülnek azzal, hogy az ESG tanúsítót a Kormány rendeletében meghatározott követelményekre figyelemmel a nemzeti akkreditálásról szóló törvény szerint kijelölt akkreditáló szervnek akkreditálja.

A módosítás az SZTFH felügyeleti eszközeit bővíti azzal, hogy az ESG tanúsítót az SZTFH törli a Tanúsítók Névjegyzékéből, ha a nyilvántartásba vétel alapjául szolgáló körülményekben olyan változás következett be, amelynek következtében a nyilvántartásba vétel feltételei nem teljesülnek, és ezt az ESG tanúsító határidőn belül nem orvosolja.

A rendelkezés az ESG törvény 43/B. §-ában foglalt kötelezettséget – miszerint a Magyarországon székhellyel nem rendelkező kérelmező kézbesítési megbízottat köteles megjelölni – az ESG tanúsítókra is alkalmazni rendeli. A kézbesítési megbízott feladata, hogy a Magyarországon székhellyel nem rendelkező kérelmező vagy ESG közreműködő (a továbbiakban: megbízó) nyilvántartásba vételével, illetve ESG közreműködői működésével összefüggésben keletkezett, az SZTFH által a megbízó részére kézbesítendő iratokat átvegye, és azokat a megbízó részére továbbítsa. Az ESG tanúsítók esetében is rögzítésre kerül, hogy ha az SZTFH tudomást szerez arról, hogy a kézbesítési megbízott nem fellelhető vagy a megbízása megszűnt és az ESG tanúsító új kézbesítési megbízottat nem jelentett be, az ESG tanúsítót törli a Tanúsítók Névjegyzékéből.

Az ESG törvény 11. §-ának módosításához kapcsolódóan az ESG tanúsító SZTFH általi akkreditációjának megszűnése okán a módosítás pontosítja, hogy az SZTFH csak az ESG tanácsadó esetében függeszti fel az akkreditált státuszt, ha megsérti a rá vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat; az ESG tanúsító hasonló szabályszegése esetén az SZTFH az ESG tanúsítói tevékenység végzésétől történő eltiltás szankciót alkalmazhatja.

A módosítás továbbá az egyértelmű jogértelmezés érdekében pontosítja a jogosulatlan ESG közreműködői tevékenység körét, egyértelműen megjelölve, hogy már az is megvalósítja a jogosulatlan ESG közreműködői tevékenységet, ha arra nem jogosult személy ezt a szolgáltatást bárki számára elérhető módon – tipikusan hirdetés útján, vagy a honlapján általa nyújtott elérhető szolgáltatásként megjelölve – felkínálja.

Rögzítésre kerül, hogy az állami ESG minősítő a vállalkozás és az ESG törvény 1. § (3) bekezdése szerinti szervezet ESG Menedzsmentplatformon tárolt ESG adataihoz hozzáférhet.

A rendelkezés az ESG törvény módosításához igazodóan pontosítja a felhatalmazó rendelkezéseket.

Az ESG törvény átmeneti rendelkezéseinek módosításával a rendelkezés – az ESG törvény hatálya alá tartozó vállalkozások terheinek csökkentése érdekében – további könnyítéseket biztosít a vállalkozások számára a fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségeik teljesítése tekintetében a 2024–2026. üzleti évekre vonatkozóan.

A 2024. üzleti év fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségeinek teljesítéséről szóló ESG beszámoló tekintetében a 2025. évben nem kell tanúsítást lefolytatni, továbbá a 2024., 2025. és 2026. üzleti év fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségek teljesítéséről szóló ESG beszámolót és az ahhoz kapcsolódó ESG tanúsítványt nem kell megküldeni a Hatóság részére, illetve a vállalkozás honlapján nyilvánosan hozzáférhetővé tenni. Ugyanakkor az SZTFH az ESG beszámoló elkészítésére vonatkozó kötelezettség teljesítését – az ESG törvényben, illetve az annak felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban foglaltak alapján – hatósági ellenőrzés keretében vizsgálni jogosult.

Az ESG törvény 13. §-a alapján a vállalkozás fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettsége körébe tartozik a rendszeres kockázatelemzés elvégzése és az ellátási láncának átvilágítása. A kockázatkezelés részeként a vállalkozás rendszeres teljes körű kockázatelemzést végez annak érdekében, hogy azonosítsa a lényeges társadalmi felelősségvállalási és környezeti kockázatokat saját üzleti hatáskörében és közvetlen szállítói tevékenységében.

A módosítás a mikro-, kis- és középvállalkozások adminisztratív terheinek csökkentése érdekében e körben is rögzít átmeneti rendelkezéseket. A mikro- és kisvállalkozásoktól ESG adatszolgáltatás nem kérhető, ideértve a vállalkozás által a kockázatkezelés, illetve a kockázatelemzés körében a közvetlen szállítók részére küldendő kérdőívet is, ám a középvállalkozások esetében lehetőség nyílik az ESG beszámoló mellékletét képező szállítói kérdőívben szereplő kérdések önkéntes alapú megválaszolására.

A módosítás átmeneti rendelkezést rögzít az ESG beszámoló és a hozzá kapcsolódó tanúsítvány közbeszerzési eljárásokban történő figyelembevételére vonatkozóan.

Az ESG törvény kiegészül az 1. § (1) bekezdés b) pontja alapján meghatározott Gazdasági Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszere szerinti ágazatokba sorolható főtevékenységeket tartalmazó melléklettel.

Szövegcserés módosítások.

Hatályon kívül helyező rendelkezések.

Az ESG törvény 1. § (1) bekezdés c) pontjának hatályon kívül helyezésével az ESG törvény hatálya alól kikerülnek a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónak minősülő kis- és középvállalkozások.

Az ESG törvény 21. § (4) bekezdésének hatályon kívül helyezésével nem érvényesül az az előírás, miszerint a vállalkozás köteles megszüntetni a közvetlen szállítójával az üzleti kapcsolatot azon tevékenységek tekintetében, amelyek a káros hatások fokozott kockázatával járnak.

A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 29. § (2a) bekezdése szerint törvény felhatalmazása alapján a miniszter a fizetési kötelezettség tételes összegét rendeletben állapíthatja meg, feltéve, hogy törvény meghatározza a fizetési kötelezettséget, a fizetésre kötelezettek körét, a fizetési kötelezettség mértékét, illetve számítási módját, és az esetleges mentességek, kedvezmények körét, azzal, hogy a fizetési kötelezettség összegének meghatározása az érintett, fizetésre kötelezett jogalanyok tekintetében hátrányos megkülönböztetést nem eredményezhet.

E rendelkezés alapján a 12. havi időközi jelentés alapján megállapított fizetési kötelezettség tekintetében is indokolt felhatalmazást adni az államháztartásért felelős miniszter részére, hogy a fizetési kötelezettség önkormányzatonkénti összegét miniszteri rendeletben állapítsa meg. Emellett pontosítani szükséges a 25. melléklet szerinti képletet is a 12. havi időközi költségvetési jelentéssel.

A rendelkezés az egyszintes országos örökbefogadási rendszer bevezetésének időpontját módosítja 2026. július 1-jére.

Az érintett önkormányzatok részleges kincstári számlavezetésének 2025. október 1-jei bevezetése kapcsán pontosul a normaszöveg a számlavezető bankok részéről javasolt technikai megvalósítás érdekében. Emellett a bankok és a kincstár közötti adatszolgáltatási folyamatok is egyszerűsödnek.

A Kormány elkötelezett amellett, hogy minden rendelkezésére álló eszközzel fellépjen az indokolatlan áremelésekkel szemben. Az árréscsökkentés tapasztalatai igazolták, hogy a nagy kereskedelmi láncok indokolatlanul magas árrésekkel növelték az élelmiszerárakat, amely elsősorban a nyugdíjasokat terheli meg leginkább. Ezért az árréscsökkentésen túl a nyugdíjasok számára külön támogatást is kívánunk biztosítani élelmiszer-utalvány formájában. Az utalványt minden, hideg élelmiszert forgalmazó kereskedő köteles készpénz-helyettesítő fizetőeszközként elfogadni, az élelmiszert árusító kereskedők pedig az utalványokat bármely banknál beválthatják. A részletszabályokat a felhatalmazó rendelkezés alapján a Kormány állapítja meg.

A rendelkezés a törvény hatálybalépéséhez szükséges rendelkezéseket állapítja meg.

A § az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelést szolgálja.

A § jogharmonizációs záradékot fogalmaz meg.