KÜ BH 2025/53

[1] A felperes közjegyző előtt fizetési meghagyás kibocsátását kérte az alperessel szemben 200 000 forint elmaradt tiszteletdíj, valamint 1 400 000 forint sérelemdíj és járulékai megfizetése iránt. Az alperes a fizetési meghagyással szemben ellentmondást terjesztett elő, amelynek következtében az eljárás perré alakult. A felperes a keresetét a Járásbíróságon terjesztette elő, amelyben kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest az elmaradt tiszteletdíj és ezen összeg után 2021. január 22. napjától törvényes mértékű késedelmi kamat, valamint a sérelemdíj és a fizetési meghagyásos eljárás, valamint az eljárás során felmerült valamennyi költség megfizetésére.

[2] A felperes a keresetében utalt arra, hogy az alperes 2018. november 14. napján méltatlanságra való hivatkozással megszüntette az önkormányzati képviselői tisztségét, azonban a Törvényszék 103.Kpk.720.010/2021/2. számú végzésével az alperesi önkormányzat határozatát megsemmisítette.

[3] A felperes a sérelemdíjra vonatkozó kereseti kérelmét azzal támasztotta alá, hogy az alperes a képviselői tisztségét megszüntető nyilvános határozatával a felperest nagy nyilvánosság előtt hátrányosan megkülönböztette, jó hírnevét megsértette. A tiszteletdíj iránti kereseti kérelme kapcsán pedig előadta, hogy a felperes részére az alperes 2019. februárjától tiszteletdíjat nem fizetett annak ellenére, hogy mandátuma ténylegesen a 2019. októberi választások alkalmával szűnt meg.

[4] A Járásbíróság a 2024. április 4. napján jogerőre emelkedett 11.P.20.129/2024/3. számú végzésével a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 258. § (3) bekezdése alapján az eljárást megszüntette és elrendelte az ügy áttételét a Törvényszékhez. Hivatkozott a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 4. §-ára, valamint a Kúria Kpkf.45.057/2022/4. számú eseti döntésére, amelyek alapján a képviselő tiszteletdíjával kapcsolatos jogvita közigazgatási jogvita, elbírálására a közigazgatási bíróság rendelkezik hatáskörrel. A járásbíróság a felperes sérelemdíj megfizetése iránti keresetével összefüggésben megállapította, hogy az közigazgatási szerződéses jogviszonnyal kapcsolatban merült fel, ezért ezen kereset elbírálására is a Kp. 7. § (1) bekezdés a) pontja szerinti a közigazgatási kollégiummal működő törvényszék rendelkezik hatáskörrel.

[5] A Törvényszék a 103.K.700.344/2024/9. számú végzésével megállapította hatásköre hiányát és kérte az eljáró bíróság kijelölését.

[6] A törvényszék álláspontja szerint a felperes tiszteletdíj iránti igénye nem az alperes tiszteletdíjat megállapító rendelete alapján hozott, a tiszteletdíj iránti igény teljesítéséről, a kifizetéséről való egyedi döntés, hanem az alperesi határozat megsemmisítésének jogkövetkezménye, az alperes jogellenes magatartása miatt előterjesztett elmaradt jövedelem miatti kártérítési igény. Mivel a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) a méltatlanságot megállapító határozat megsemmisítésének és az önkormányzati képviselői megbízás jogellenes megszüntetésének esetére jogkövetkezményt nem állapít meg, a felperes igényére speciális rendelkezés hiányában a szerződésen kívüli károkozás szabályai az irányadóak.

[7] A törvényszék továbbá megállapította, hogy a peres felek között a Kp. 4. § (7) bekezdés 2. pontja szerinti közigazgatási szerződés nem jött létre, ilyen megállapodást a Kp. alapján kizárólag közigazgatási szervek köthetnek a Kp.-ban meghatározott céllal. A felperes a sérelemdíj iránti igényét nem közigazgatási szerződéses jogviszonyra, hanem a képviselői tisztségét megszüntető képviselő-testületi határozat jogellenességére alapította.

[8] A Kúria azt vizsgálta, hogy a felperes keresete vonatkozásában a közigazgatási bíróságnak vagy a polgári bíróságnak van-e hatásköre eljárni.

[9] A Kp. 4. § (1) bekezdése szerint a közigazgatási jogvita tárgya a közigazgatási szerv közigazgatási jog által szabályozott, az azzal érintett jogalany jogi helyzetének megváltoztatására irányuló vagy azt eredményező (3) bekezdése szerinti cselekményének vagy a cselekmény elmulasztásának (a továbbiakban együtt: közigazgatási tevékenység) jogszerűsége. Ez alapján a közigazgatási tevékenységnek három (konjunktív) fogalmi eleme azonosítható. Az első az, hogy a tevékenységet közigazgatási szerv végzi, a második fogalmi elem a tevékenység közigazgatási jog általi szabályozottsága, a harmadik fogalmi elem pedig, hogy a közigazgatási tevékenység joghatást vált ki, azaz a közigazgatási tevékenység az azzal érintett jogalany jogi helyzetének megváltoztatására irányul vagy azt eredményezi (Kkk.IV.39.259/2022/3., Kpk.39.506/2022/3., Kpk.IV.39.104/2023/3.).

[10] A Kp. 4. § (7) bekezdés 2. pontja értelmében közigazgatási szerződés: a magyar közigazgatási szervek között közfeladat ellátására kötött szerződés vagy megállapodás, továbbá az a szerződés, amelyet törvény vagy kormányrendelet annak minősít.

[11] A Kúria a Kpkf.45.057/2022/4. számú végzésében kimondta, hogy a helyi önkormányzat képviselő-testülete a Kp. szabályainak alkalmazásában közigazgatási szerv, amely a tiszteletdíjat megállapító rendelete alapján hozott, a tiszteletdíj iránti igény teljesítéséről, a kifizetésről való döntése meghozatala (vagy annak elmulasztása) során közigazgatási tevékenységet végez (egyedi döntést hoz). A Kúria ezen Kpkf.45.057/2022/4. számú döntését azonban a jelen ügyhöz képest eltérő tényállás és jogkérdés mellett hozta. Jelen ügyben a felperes az elmaradt tiszteletdíj iránti kereseti kérelmét azzal indokolta, hogy az alperesi önkormányzat a felperes részére tiszteletdíjat 2019. februárjától nem fizetett, pedig a képviselői mandátuma ténylegesen csak 2019. októberi választások alkalmával szűnt meg. Ugyanakkor az alperes a 2018. november 14. napján kelt határozatában a felperes képviselői jogviszonyát megszűntette, amely határozatot a Törvényszék 2021. január 21. napján kelt 103.Kpk.720.010/2021/2. számú végzésével megsemmisítette.

[12] A felperes a sérelemdíj iránti igényével kapcsolatban arra hivatkozott, hogy az alperes nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben elvárható lett volna. Ha az alperes a döntése meghozatalakor nem tudott a felperes köztartozásáról, akkor erre hivatkozással a képviselői tisztséget jogszerűen nem szüntethette volna meg. Mivel a Mötv. 52. § (3) bekezdése értelmében a zárt ülésen hozott képviselő-testületi döntés is nyilvános, így az alperes a jogsértő magatartásával, illetve a képviselői tisztséget megszüntető határozatával a felperest nagy nyilvánosság előtt hátrányosan megkülönböztette, jóhírnevét megsértette. A méltatlansági eljárás és az azt követő bírósági eljárások eredményeként a felperes szociális, közösségi kapcsolatai megváltoztak, a választók bizalmát pedig oly mértékben elvesztette, hogy a 2019-es önkormányzati választáson már önkormányzati képviselőnek meg sem választották.

[13] A felperes a fenti igényének érvényesítésére a Járásbíróságon indította meg az eljárást.

[14] A fenti tényállás alapján a Kúria a Járásbíróságot jelöli ki és utasítja az eljárás lefolytatására.

[15] A járásbíróságnak – mint polgári ügyekben eljáró bíróságnak – el kell bírálnia a felperes sérelemdíj iránti igényét. A felperes, mint önkormányzati képviselő és az alperesi önkormányzat között közigazgatási szerződés ugyanis nem jött létre, mivel ilyen megállapodást kizárólag közigazgatási szervek köthetnek egymással. A sérelemdíj iránti követelés nem tekinthető a Kp. 4. § (1) bekezdése alapján közigazgatási jogvitának, hiszen azt nem a közigazgatási, hanem a polgári jog szabályozása alá esik.

[16] A felperes tiszteletdíj iránti követelése alapján a Kúria a következőket emeli ki. Mint ahogy a Kúria fentebb utalt rá, a Kpkf.45.057/2022/4. számú döntését a jelen ügyhöz képest eltérő tényállás és jogkérdés mellett hozta, így attól nem tér el. A Kpkf.45.057/2022/4. számú ügyben a felperes a megválasztásától 2021. október 31-ig terjedő időszakra ki nem fizetett tiszteletdíjat követelte, az eldöntendő jogkérdés az volt, hogy a helyi önkormányzati képviselők a Mötv. által szabályozott, tiszteletdíjra való jogosultságukat megalapozó tevékenységüket közszolgálati jogviszony keretében végzik-e, illetve emiatt a felperes kereseti követelése közszolgálati jogviszonyból származik-e.

[17] Jelen ügyben a felperes tiszteletdíj iránti követelése valójában nem a képviselői tisztsége, az e jogviszonyban kifejtett tevékenysége alapján őt megillető díjazás iránti követelés, hanem a jogellenes megszüntetés jogkövetkezményeként kér „elmaradt tiszteletdíjat”. Képviselő-testületi munkát a felperes a jogellenes megszüntetés miatt nem végzett, tehát ez a követelése valójában kártérítés.

[18] A Pp. 20. § (3) bekezdés a) pont, valamint a 25. § (4) bekezdése, továbbá a bíróságok elnevezéséről, székhelyéről és illetékességi területének megnevezéséről szóló 2010. évi CLXXXIV. törvény alapján az alperes székhelye szerint illetékes járásbíróság a Járásbíróság.

[19] Mindezek alapján a Kúria úgy ítélte meg, hogy a felperes keresetlevelében előterjesztett kereseti kérelmek elbírálása a Pp. 20. § (1) és (3) bekezdéseire tekintettel a Kazincbarcikai Járásbíróság hatáskörébe tartozik.

[20] Erre tekintettel a Kúria a Kp. 15. § (3) bekezdésében írt hatáskörében eljárva eljáró bíróságul a Járásbíróságot jelöli ki és utasítja a szükséges eljárás lefolytatására.