2025. évi LIV. törvény

„(5) A két gyermeket nevelő anyák kedvezményét, a három gyermeket nevelő anyák kedvezményét vagy a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét érvényesítő egyébként a Tbj. szerint saját jogú nyugdíjasnak minősülő magánszemély a kedvezmény alapba tartozó jövedelmeiről bevallást kizárólag akkor ad be, ha a kedvezményre jogosító jogcímen megszerzett jövedelme nem kifizetőtől származik vagy abból a 46. § (4) bekezdése alapján a kifizető egyébként nem lenne köteles adóelőleget levonni és az e jövedelme alapjául szolgáló tárgyévi bevételeinek összege meghaladja az éves átlagkereset négyszeresét.”

29/H. § Az adóalap-csökkentő kedvezmények érvényesítésének sorrendje:

„29/H. § (1) Az adóalap-csökkentő kedvezmények érvényesítésének sorrendje:

(2) Amennyiben a gyermeket nevelő anya jogosultsága 2025. október 1-jét követően a három gyermeket nevelő anyák kedvezményére vagy a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményére az év végéig az időszak egészére úgy áll fenn, hogy annak jogcíme megváltozik, a kedvezményt a 2025. október 1. napján érvényesíthető kedvezmény jogcíme alapján lehet igénybe venni. Ilyen esetben új adóelőleg-nyilatkozat megtételére és a kedvezmény alapjául szolgáló jövedelmek jogcímek közötti megosztására nincs szükség.”

„29/H. § (1) Az adóalap-csökkentő kedvezmények érvényesítésének sorrendje:

(2) Amennyiben a gyermeket nevelő anya jogosultsága a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményére, a három gyermeket nevelő anyák kedvezményére, a két gyermeket nevelő anyák kedvezményére vagy a 30 év alatti anyák kedvezményére több egymást követően érvényesíthető jogcímen az év egészében fennáll, a kedvezményt az év egészére az év első napján érvényesíthető kedvezmény – ha ilyenből több is van, az anya döntése szerinti – jogcím alapján lehet igénybe venni. Ilyen esetben új adóelőleg-nyilatkozat megtételére és a kedvezmény alapjául szolgáló jövedelmek jogcímek közötti megosztására nincs szükség.”

„(5) Az adóelőleg-megállapításra kötelezett kifizető a levont adóelőlegről igazolást ad a magánszemélynek, amelyen feltünteti az adóelőleg alapját és az abban figyelembe vett

„(5) Az adóelőleg-megállapításra kötelezett kifizető a levont adóelőlegről igazolást ad a magánszemélynek, amelyen feltünteti az adóelőleg alapját és az abban figyelembe vett

„(5) Az adóelőleg-megállapításra kötelezett kifizető a levont adóelőlegről igazolást ad a magánszemélynek, amelyen feltünteti az adóelőleg alapját és az abban figyelembe vett

„(2) Az adóelőleg-nyilatkozatban a magánszemély az adott esettől függően nyilatkozik

„(2) Az adóelőleg-nyilatkozatban a magánszemély az adott esettől függően nyilatkozik

„(3b) A magánszemély a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye és a három gyermeket nevelő anyák kedvezménye érvényesítése érdekében az összevont adóalapba tartozó bevételt juttató kifizető, munkáltató részére nyilatkozatot adhat. Az adóelőleg-nyilatkozat tartalmazza a nyilatkozó magánszemély nevét és adóazonosító jelét, a nyilatkozó magánszemély részére bevételt juttató kifizető, munkáltató nevét (elnevezését) és adószámát, a 29/D. § (3) és (3a) bekezdése, a három gyermeket nevelő anyák kedvezményéről szóló 2025. évi XV. törvény 1. § (3) és (4) bekezdése szerinti gyermekek nevét és adóazonosító jelét, vagy – ha az adóhatóság adóazonosító jelet nem állapított meg – természetes személyazonosító adatait.”

„(3b) A magánszemély a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményének, a három gyermeket nevelő anyák kedvezményének és a két gyermeket nevelő anyák kedvezményének érvényesítése érdekében az összevont adóalapba tartozó bevételt juttató kifizető, munkáltató részére nyilatkozatot adhat. Az adóelőleg-nyilatkozat tartalmazza a nyilatkozó magánszemély nevét és adóazonosító jelét, a nyilatkozó magánszemély részére bevételt juttató kifizető, munkáltató nevét (elnevezését) és adószámát, valamint a 29/D. § (3) és (3a) bekezdése, a három gyermeket nevelő anyák kedvezményéről szóló 2025. évi XV. törvény 1. § (3) és (4) bekezdése, valamint a két gyermeket nevelő anyák kedvezményéről szóló 2025. évi XIV. törvény 1. § (3) és (4) bekezdése szerinti gyermekek nevét és adóazonosító jelét, vagy – ha az adóhatóság adóazonosító jelet nem állapított meg – természetes személyazonosító adatait.”

„(3c) A négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét érvényesítő magánszemély 29/D. § (2) bekezdése szerinti és a három gyermeket nevelő anyák kedvezményét érvényesítő magánszemély a három gyermeket nevelő anyák kedvezményéről szóló 2025. évi XV. törvény 1. § (2) bekezdése szerinti – kedvezményre jogosító – jövedelmének adóelőleg-alapját más kedvezménnyel a kifizető, a munkáltató nem csökkenti, azonban a magánszemély a családi kedvezményről adóelőleg-nyilatkozatot tehet a munkáltató, az összevont adóalapba tartozó rendszeres bevételt juttató kifizető részére. A családi kedvezményről tett adóelőleg-nyilatkozat szerinti családi kedvezmény adóelőleg-alap terhére nem érvényesíthető értékének az e törvény 8. §-a szerinti adómértékkel meghatározott összege a Tbj. szerinti szabályok alkalmazásával családi járulékkedvezményként vehető igénybe.”

„(3c) A négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét érvényesítő magánszemély 29/D. § (2) bekezdése szerinti, a három gyermeket nevelő anyák kedvezményét érvényesítő magánszemély a három gyermeket nevelő anyák kedvezményéről szóló 2025. évi XV. törvény 1. § (2) bekezdése szerinti, a két gyermeket nevelő anyák kedvezményét érvényesítő magánszemély a két gyermeket nevelő anyák kedvezményéről szóló 2025. évi XIV. törvény 1. § (2) bekezdése szerinti, a 30 év alatti anyák kedvezményét érvényesítő magánszemély a 30 év alatti anyák kedvezményéről szóló 2025. évi XIII. törvény 1. § (3) bekezdése szerinti – kedvezményre jogosító – jövedelmének adóelőleg-alapját más kedvezménnyel a kifizető, a munkáltató nem csökkenti, azonban a magánszemély a családi kedvezményről adóelőleg-nyilatkozatot tehet a munkáltató, az összevont adóalapba tartozó rendszeres bevételt juttató kifizető részére. A családi kedvezményről tett adóelőleg-nyilatkozat szerinti családi kedvezmény adóelőleg-alap terhére nem érvényesíthető értékének az e törvény 8. §-a szerinti adómértékkel meghatározott összege a Tbj. szerinti szabályok alkalmazásával családi járulékkedvezményként vehető igénybe.”

„(3g) A 30 év alatti anyák kedvezményéről szóló 2025. évi XIII. törvény szerinti 30 év alatti anya a 30 év alatti anyák kedvezményének érvényesítése érdekében az összevont adóalapba tartozó bevételt juttató kifizető, munkáltató részére adóelőleg-nyilatkozatot tehet. Az adóelőleg-nyilatkozat tartalmazza a nyilatkozó magánszemély nevét és adóazonosító jelét, a nyilatkozó magánszemély részére bevételt juttató kifizető, munkáltató nevét (elnevezését) és adószámát, a gyermek nevét és adóazonosító jelét, vagy – ha az adóhatóság adóazonosító jelet nem állapított meg – természetes személyazonosító adatait, magzat (ikermagzat) esetében a várandósság tényére vonatkozó kijelentést.”

„(3i) A gyermekgondozási díj után kedvezményt érvényesítő magánszemély a gyermekgondozási díjat folyósító szerv részére nyilatkozatot tehet a családi kedvezmény adóalap hiányában nem érvényesíthető részének családi járulékkedvezményként való érvényesítéséről. A családi kedvezményről tett adóelőleg-nyilatkozat szerinti családi kedvezmény adóelőleg-alap terhére nem érvényesíthető értékének az e törvény 8. §-a szerint az adómértékkel meghatározott összege a Tbj. szerinti szabályok alkalmazásával családi járulékkedvezményként vehető igénybe.”

„(4) Ha a magánszemély az adóévben megszerzett bármely bevételét terhelő adóelőleg megállapításához tett nyilatkozatában

„(1) Az adóelőleg a 47. § szerint megállapított adóelőleg-alap – a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét, a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj és az örökbefogadói díj kedvezményét, a 25 év alatti fiatalok kedvezményét, a 30 év alatti anyák kedvezményét, a személyi kedvezményt, az első házasok kedvezményét, a családi kedvezményt érvényesítő magánszemély esetében az adóévben az adóelőleg megállapításánál általa vagy más jogosult által korábban még nem érvényesített kedvezménnyel csökkentett adóelőleg-alap – összege után az e törvény 8. §-a szerinti adómértékkel számított összeg, figyelemmel a (3) és (4) bekezdésben foglalt rendelkezésekre is.

(1a) A négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét érvényesítő magánszemély a 29/D. § (2) bekezdése szerinti, valamint a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj és az örökbefogadói díj kedvezményét érvényesítő magánszemély a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj és az örökbefogadói díj kedvezményéről szóló 2025. évi XVI. törvény szerinti – kedvezményre jogosító – jövedelmének adóelőleg-alapja más kedvezménnyel nem csökkenthető. A családi kedvezmény adóelőleg-alap terhére nem érvényesíthető értékének az e törvény 8. §-a szerinti adómértékkel meghatározott összege a Tbj. szerinti szabályok alkalmazásával családi járulékkedvezményként vehető igénybe.”

„(1) Az adóelőleg a 47. § szerint megállapított adóelőleg-alap – a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét, a három gyermeket nevelő anyák kedvezményét, a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj és az örökbefogadói díj kedvezményét, a 25 év alatti fiatalok kedvezményét, a 30 év alatti anyák kedvezményét, a személyi kedvezményt, az első házasok kedvezményét, a családi kedvezményt érvényesítő magánszemély esetében az adóévben az adóelőleg megállapításánál általa vagy más jogosult által korábban még nem érvényesített kedvezménnyel csökkentett adóelőleg-alap – összege után az e törvény 8. §-a szerinti adómértékkel számított összeg, figyelemmel a (3) és (4) bekezdésben foglalt rendelkezésekre is.

(1a) A négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét érvényesítő magánszemély a 29/D. § (2) bekezdése szerinti, a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj és az örökbefogadói díj kedvezményét érvényesítő magánszemély a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj és az örökbefogadói díj kedvezményéről szóló 2025. évi XVI. törvény szerinti, valamint a három gyermeket nevelő anyák kedvezményét érvényesítő magánszemély a három gyermeket nevelő anyák kedvezményéről szóló 2025. évi XV. törvény 1. § (2) bekezdése szerinti – kedvezményre jogosító – jövedelmének adóelőleg-alapja más kedvezménnyel nem csökkenthető. A családi kedvezmény adóelőleg-alap terhére nem érvényesíthető értékének az e törvény 8. §-a szerinti adómértékkel meghatározott összege a Tbj. szerinti szabályok alkalmazásával családi járulékkedvezményként vehető igénybe.”

„(1) Az adóelőleg a 47. § szerint megállapított adóelőleg-alap – a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét, a három gyermeket nevelő anyák kedvezményét, a két gyermeket nevelő anyák kedvezményét, a 30 év alatti anyák kedvezményét, a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj és az örökbefogadói díj kedvezményét, a 25 év alatti fiatalok kedvezményét, a személyi kedvezményt, az első házasok kedvezményét, a családi kedvezményt érvényesítő magánszemély esetében az adóévben az adóelőleg megállapításánál általa vagy más jogosult által korábban még nem érvényesített kedvezménnyel csökkentett adóelőleg-alap – összege után az e törvény 8. §-a szerinti adómértékkel számított összeg, figyelemmel a (3) és (4) bekezdésben foglalt rendelkezésekre is.

(1a) A négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét érvényesítő magánszemély a 29/D. § (2) bekezdése szerinti, a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj és az örökbefogadói díj kedvezményét érvényesítő magánszemély a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj és az örökbefogadói díj kedvezményéről szóló 2025. évi XVI. törvény szerinti, a három gyermeket nevelő anyák kedvezményét érvényesítő magánszemély a három gyermeket nevelő anyák kedvezményéről szóló 2025. évi XV. törvény 1. § (2) bekezdése szerinti, a két gyermeket nevelő anyák kedvezményét érvényesítő magánszemély a két gyermeket nevelő anyák kedvezményéről szóló 2025. évi XIV. törvény 1. § (2) bekezdése szerinti, a 30 év alatti anyák kedvezményét érvényesítő magánszemély a 30 év alatti anyák kedvezményéről szóló 2025. évi XIII. törvény 1. § (3) bekezdése szerinti – kedvezményre jogosító – jövedelmének adóelőleg-alapja más kedvezménnyel nem csökkenthető. A családi kedvezmény adóelőleg-alap terhére nem érvényesíthető értékének az e törvény 8. §-a szerinti adómértékkel meghatározott összege a Tbj. szerinti szabályok alkalmazásával családi járulékkedvezményként vehető igénybe.”

„(7) Amennyiben a négy vagy több gyermeket nevelő anyának minősülő magánszemély, a három gyermeket nevelő anyák kedvezményére jogosult magánszemély kedvezményre való jogosultsága az adott negyedév egészében nem áll fenn, és az adott negyedévi, jogosultsági időszakban megszerzett, összevont adóalapba tartozó önálló tevékenységből származó jövedelmének adóelőleg-alapja másként nem állapítható meg, azt az adott negyedévi önálló tevékenységből származó jövedelem adóelőleg-alapjának a jogosultsági időszak hónapjával (hónapjaival) arányos részeként kell figyelembe venni.”

„(7) Amennyiben a négy vagy több gyermeket nevelő anyának minősülő magánszemély, a három gyermeket nevelő anyák kedvezményére, a két gyermeket nevelő anyák kedvezményére, valamint a 30 év alatti anyák kedvezményére jogosult magánszemély kedvezményre való jogosultsága az adott negyedév egészében nem áll fenn, és az adott negyedévi, jogosultsági időszakban megszerzett, összevont adóalapba tartozó önálló tevékenységből származó jövedelmének adóelőleg-alapja másként nem állapítható meg, azt az adott negyedévi önálló tevékenységből származó jövedelem adóelőleg-alapjának a jogosultsági időszak hónapjával (hónapjaival) arányos részeként kell figyelembe venni.”

„(11) E § alkalmazásában a vagyonkezelő alapítványokról szóló törvényben meghatározott tartós vagyonkezelési jogviszony a bizalmi vagyonkezelési jogviszonnyal esik egy tekintet alá. A tartós vagyonkezelésbe adott vagyonnak a magánalapítvány mint kedvezményezett részére történő kiadásától kezdődően az addig a tartós vagyonkezelés keretében kezelt vagyont a (2)–(7) és (10) bekezdés szerint terhelő kötelezettségeket a magánalapítvány teljesíti úgy, hogy a határidőket a tartós vagyonkezelésbe adástól kezdve számítja.”

„(6) Amennyiben az átlagos állományi létszám a megelőző adóévhez viszonyítva többek között azért is csökkent, mert a munkavállaló szülési szabadságot, gyermekgondozási ellátás miatt szabadságot vett igénybe, betegség miatt keresőképtelenné vált, katonai szolgálatát, büntetés-végrehajtását kezdte meg, illetve meghalt, akkor az események bekövetkezésének adóévében és az azt követő adóévben nem kell az (1) bekezdés v) pontjában foglaltakat alkalmazni, feltéve, hogy az (1) bekezdés v) pont szerinti összeg nem éri el az adóév első napján érvényes havi minimálbér összegének 150 százalékát.”

„(12a) Amennyiben az átruházó társaság nem teljesíti, részlegesen nem teljesíti a (12) bekezdésben előírt tartási kötelezettséget, akkor a nemteljesítés napját magában foglaló adóévében az adózás előtti eredményét növeli az önálló szervezeti egység átruházása alapján átadott eszközök és átvállalt kötelezettségek (ideértve a céltartalékokat és az időbeli elhatárolásokat is) könyv szerinti értéke közötti különbözetének, valamint a kapott (járó) vagy fizetett (fizetendő) összeg nyereségjellegű különbözetének azon részével, amelyet az átvevő társaság a (14) bekezdést figyelembe véve az adóalapjában korábban nem érvényesített, részleges nemteljesítés esetén olyan arányban, ahogyan a megszerzett részesedéshez tartozó tulajdoni hányad kivezetésre került. Az átvevő társaság az átruházó társaság nemteljesítésére, részleges nemteljesítésére tekintettel a továbbiakban adóalapját a (14) bekezdés figyelembevétele nélkül állapítja meg, részleges nemteljesítés esetén olyan arányban, ahogyan a megszerzett részesedéshez tartozó tulajdoni hányad kivezetésre került.”

„(3e) A támogatási igazolást az (1) bekezdés a) és e) pontjában meghatározott támogatás igénybevételére jogosult szervezet, valamint a sportakadémia, mint támogatás igénybevételére jogosult szervezet kérelmére a sportpolitikáért felelős miniszter, az (1) bekezdés b)–d) pontjában meghatározott támogatás igénybevételére jogosult szervezet kérelmére – a sportakadémia kivételével – a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége állítja ki azt követően, hogy a támogatás igénybevételére jogosult szervezet által benyújtott, a támogatás igénybevételének feltételét képező, tervezett támogatással érintett sportfejlesztési programot részben vagy egészben jóváhagyta. A sportfejlesztési program jóváhagyása során vizsgálni kell, hogy a benyújtott sportfejlesztési program megvalósítása összhangban van-e a szakági szövetség sportpolitikai érdekeivel, valamint azt, hogy az miként illeszkedik a nemzetgazdaság érdekeihez, különös figyelemmel a hosszú távú fenntarthatóság követelményére. A támogatási igazolás a sportfejlesztési program jóváhagyását követően arra tekintet nélkül állítható ki, hogy a támogatás elő- vagy utófinanszírozással valósul meg.”

„(9a) A (9b) bekezdésben foglalt kivétellel az (1) bekezdés b)–d) pontjában meghatározott támogatás igénybevételére jogosult szervezet kérelme esetén a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége a jelenértéken legalább 300 millió forint értékű sportfejlesztési program esetében az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben foglaltak szerint a sportpolitikáért felelős miniszter és az adópolitikáért felelős miniszter véleményét figyelembe véve hoz döntést. A sportpolitikáért felelős miniszter és az adópolitikáért felelős miniszter az erre irányuló megkereséstől számított 45 napon belül közli álláspontját a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetséggel. A miniszteri vélemények közötti eltérés esetén a sportfejlesztési program e törvény szerinti támogatására vonatkozó jóváhagyó döntést megelőzően a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége a sportpolitikáért felelős miniszter útján a Kormány döntését kéri. Ebben az esetben a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége a Kormány döntésének megfelelően hagyja jóvá, hagyja részben jóvá vagy utasítja el a sportfejlesztési program e törvény szerinti támogatását, és az erről szóló döntést közli a támogatás igénybevételére jogosult szervezettel.”

„(9b) Sportakadémia kérelme esetén a sportpolitikáért felelős miniszter az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben foglaltak szerint hoz döntést. Sportakadémia jelenértéken legalább 300 millió forint értékű sportfejlesztési programja esetén a sportpolitikáért felelős miniszter az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben foglaltak szerint az adópolitikáért felelős miniszter véleményét figyelembe véve hoz döntést. Az adópolitikáért felelős miniszter véleményét igénylő kérelem esetén az adópolitikáért felelős miniszter az erre irányuló megkereséstől számított 45 napon belül közli álláspontját a sportpolitikáért felelős miniszterrel. A sportpolitikáért felelős miniszter az adópolitikáért felelős miniszter véleményét figyelembe véve jóváhagyja, részben jóváhagyja vagy elutasítja a sportfejlesztési program e törvény szerinti támogatását és az erről szóló döntést közli a támogatás igénybevételére jogosult szervezettel. Véleményeltérés esetén a sportfejlesztési program e törvény szerinti támogatására vonatkozó jóváhagyó döntést megelőzően a sportpolitikáért felelős miniszter a Kormány döntését kéri.”

„(12) Látvány-csapatsportok támogatása céljából történő felajánlás esetében az állami adóhatóság az átutalást azzal az eltéréssel teljesíti, hogy a kiegészítő sportfejlesztési támogatás (9) bekezdés szerint meghatározott összegét a (11) bekezdés szerinti határidőben a 22/C. § (1) bekezdés a)–d) pontjának hatálya alá tartozó támogatás esetén – az adózó döntése szerint – vagy a (16)–(21) bekezdés szerinti igazolás szerint támogatásban részesítendő látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége részére, vagy az e látvány-csapatsport keretében vagy érdekében a 22/C. § (1) bekezdés b)–d) pontjában meghatározottak szerint működő sportszervezet (sportiskola), alapítvány részére, ideértve a sportakadémiát is, a 22/C. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott támogatás esetén a támogatásban részesítendő sportköztestület részére átutalja.”

„(19) A (3) bekezdés b) pontjában meghatározott kedvezményezett cél megjelölése esetén, ha a támogatás fogadására jogosult szervezet látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége, a Magyar Olimpiai Bizottság vagy sportakadémia, a sportpolitikáért felelős miniszter az adózó és a támogatás fogadására jogosult szervezet együttes kérelmére, a sportfejlesztési program jóváhagyásáról rendelkező határozat száma, a felajánlott összeg és a 22/C. § (1) bekezdése szerinti jogcím megjelölésével igazolást állít ki arról, hogy az adózó által felajánlott összeg nem eredményezi 22/C. § (4)–(4c) bekezdésében meghatározott támogatási intenzitások meghaladását. Az e bekezdés szerinti igazolás visszavonásig érvényes.

(20) A (3) bekezdés b) pontjában meghatározott kedvezményezett cél megjelölése esetén, ha felajánlás fogadására jogosult szervezet – a sportakadémia kivételével –

„(20a) A (19) és (20) bekezdés alkalmazásában a támogatási igazolás kiállításakor a sportpolitikáért felelős miniszter és a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége figyelembe veszi az azonos elszámolható költségek vonatkozásában a 22/C. § (3) bekezdése szerint kiállított támogatási igazolások, támogatási szerződés keretében a 22/C. § (1) bekezdés a) pont ac) és ag) alpontjában, (1) bekezdés b) pont bd)–bf) és bg) alpontjában, (1) bekezdés c) pont cb) és cd)–cf) alpontjában, (1) bekezdés d) pont dc), de) és dg) alpontjában meghatározott jogcímre nyújtott támogatáshoz kapcsolódó, a támogatás fogadására jogosult szervezet részére megfizetett kiegészítő sportfejlesztési támogatások és a (19) és (20) bekezdés szerinti ugyanazon adóév vonatkozásában kibocsátott igazolások (11) és (11a) bekezdés alapján esedékessé vált, de az állami adóhatóság által át nem utalt felajánlás összegével csökkentett összegét.”

„(5) Az egyes adókötelezettségekről és egyes adótörvények módosításáról szóló 2025. évi LIV. törvénnyel módosított (3) és (4) bekezdést a MÁV Magyar Államvasutak Zrt., a MÁV Pályaműködtetési Zrt., a MÁV Személyszállítási Zrt. és a GYSEV Zrt. a 2025. évi adókötelezettségének megállapítása során is alkalmazhatja.”

„(126) Az egyes adókötelezettségekről és egyes adótörvények módosításáról szóló 2025. évi LIV. törvénnyel módosított 4. § 5. pontját az adózó első alkalommal – figyelemmel a (127) bekezdésben foglaltakra – a rendelkezés hatálybalépését követően megvalósuló határokon átnyúló átalakulás esetében alkalmazza.

(127) Az egyes adókötelezettségekről és egyes adótörvények módosításáról szóló 2025. évi LIV. törvénnyel módosított 4. § 5. pontját az adózó a 2024. január 1-je és a rendelkezés hatálybalépése közötti időszakban megvalósult határokon átnyúló átalakulás esetén akkor alkalmazhatja, ha a rendelkezés hatálybalépését követő 75 napon belül bejelenti az adóhatóságnak azon részesedéseket, amelyeket a belföldi illetőség megszerzése előtt szerzett, feltéve hogy e részesedéseket a rendelkezés hatálybalépéséig még nem jelentette be. A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye.

(128) Az egyes adókötelezettségekről és egyes adótörvények módosításáról szóló 2025. évi LIV. törvénnyel módosított 4. § 28. pontját első alkalommal a rendelkezés hatálybalépését követően benyújtott bejelentés, kérelem esetén kell alkalmazni.

(129) Az egyes adókötelezettségekről és egyes adótörvények módosításáról szóló 2025. évi LIV. törvénnyel módosított 7. § (17) bekezdése az adózó választása szerint a 2025-ben kezdődő adóévre is alkalmazható.

(130) Az egyes adókötelezettségekről és egyes adótörvények módosításáról szóló 2025. évi LIV. törvénnyel módosított 16. § (12a) bekezdését első alkalommal a módosítás hatálybalépését követő nemteljesítésre kell alkalmazni.

(131) Az egyes adókötelezettségekről és egyes adótörvények módosításáról szóló 2025. évi LIV. törvénnyel módosított 18. § (6) bekezdését az adózó első alkalommal a 2024. december 31-ét követően végrehajtott leválások esetében alkalmazhatja.

(132) Az egyes adókötelezettségekről és egyes adótörvények módosításáról szóló 2025. évi LIV. törvénnyel megállapított 22/C. § (3e) bekezdését, (6) bekezdés d) és e) pontját, (9a)–(9b) bekezdését, 24/A. § (12) bekezdését, (19)–(20a) bekezdését az ezen rendelkezések hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.

(133) Az egyes adókötelezettségekről és egyes adótörvények módosításáról szóló 2025. évi LIV. törvénnyel módosított 3. számú melléklet B) rész 9. pontja első alkalommal a 2025-ben kezdődő adóévre alkalmazandó.

(134) Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LXXXIII. törvénnyel módosított 22/E. § (2) és (3a)–(4b) bekezdését, (8) bekezdés a) és g)–h) pontját, valamint (12)–(17) bekezdését első alkalommal a 2023. november 30-át követően megkezdett, energiahatékonysági célokat szolgáló beruházások, felújítások tekintetében kell alkalmazni.”

„(135) Az egyes adókötelezettségekről és egyes adótörvények módosításáról szóló 2025. évi LIV. törvénnyel megállapított 7. § (1) bekezdés y) pontja az adózó választása szerint első alkalommal a 2025-ben kezdődő adóévre alkalmazható.

(136) Az egyes adókötelezettségekről és egyes adótörvények módosításáról szóló 2025. évi LIV. törvénnyel módosított 16. § (2) bekezdés a) és d) pontját első alkalommal a módosítás hatálybalépését követő átalakulásra, egyesülésre, szétválásra kell alkalmazni.”

„(1a) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti igazolás

„(1b) Az (1a) bekezdés b) pontjában említett digitális bélyegzővel történő hitelesítés a kiléptető hatóság által e célra használt informatikai rendszerben történik.”

„(1a) A 12. § szerinti termékértékesítés esetén – amennyiben az adóalany annak kapcsán alanyi adómentes minőségében jár el – az (1) bekezdés szerinti értékhatár számítása szempontjából a 68. § szerinti adóalapot kell figyelembe venni.”

„(2) Az alanyi adómentesség választására jogosító felső értékhatár: 18 000 000 forintnak megfelelő pénzösszeg.”

„(2) Az adóalany az (1) bekezdésben említett nyilatkozatot a tárgyévet megelőző év utolsó napjáig teszi meg. Ha az alanyi adómentesség a 191. § (1) bekezdés b), c) vagy d) pontja szerint szűnik meg, az adóalany az (1) bekezdésben említett nyilatkozatot az Adóig. vhr. változásbejelentésre vonatkozó szabályai szerint teszi meg.”

„210/A. § (1) Utazásszervezési szolgáltatás nyújtása esetén a 169. § i) és k) pontjától eltérően az adó alapját és az áthárított adó összegét nem kell feltüntetni a számlán, kivéve a (2) bekezdés szerinti esetet.

(2) A 169. § i) és k) pontja szerinti adatokat is fel kell tüntetni a számlán, ha az utazásszervezési szolgáltatást igénybe vevő adóalany legkésőbb az utazásszervezési szolgáltatásról szóló számla kiállításáig nyilatkozik arról, hogy a szolgáltatást nem a XV. fejezet, vagy a Héa-irányelv 306–310. cikk szerinti utazásszervezőként veszi igénybe.

(3) A 10. számú melléklet szerinti adatszolgáltatásnak az (1) bekezdés szerinti esetben is tartalmaznia kell az adó forintban meghatározott alapját és az áthárított adó forintban meghatározott összegét.”

„257/G. § (1) Az adóalany a (2)–(7) bekezdésben meghatározott esetekben köteles adatot szolgáltatni az állami adó- és vámhatóság részére.

(2) Az adóalany az általa teljesített termékértékesítésekről, szolgáltatásnyújtásokról kiállított, kibocsátott számláról, számlával egy tekintet alá eső okiratról, – a pénztárgéppel, valamint az e-pénztárgéppel kiállított számlák, számlával egy tekintet alá eső okiratok kivételével – valamint termék beszerzése, szolgáltatás igénybevétele esetén azon számlákról, számlával egy tekintet alá eső okiratokról, amelyek alapján adólevonási jogot gyakorol, az adatszolgáltatást a 10. számú mellékletben meghatározottak szerint teljesíti.

(3) Az adóalany az általa teljesített 2. § a) pontja szerinti termékértékesítésekről, szolgáltatásnyújtásokról kiállított, kibocsátott nyugtákról – kivéve a pénztárgéppel kiállított nyugtákat –, e-nyugtákról, e-pénztárgéppel kiállított számlákról, továbbá az azokkal egy tekintet alá eső okiratokról az adatszolgáltatást a 11. számú mellékletben foglaltak szerint teljesíti.

(4) A (3) bekezdéstől eltérően, ha a belföldön gazdasági céllal nem letelepedett adóalany az általa teljesített 2. § a) pontja szerinti termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás utáni adófizetési kötelezettségét a Közösség egy másik tagállamában teljesíti olyan módon, amely tartalmában megfelel a Héa-irányelv XII. cím 6. fejezet 2. és 3. szakaszában foglalt különös szabályozásnak, akkor az általa kibocsátott nyugtákról, valamint az azzal egy tekintet alá eső okiratokról az adatszolgáltatást az ezen különös szabályozás szerint vezetett nyilvántartás rendelkezésre bocsátásával teljesíti.

(5) A 178. § (1a) bekezdése, valamint a 10. és 11. számú melléklet szerinti adatokat az állami adó- és vámhatóság az Air. szerinti adózók ellenőrzéséhez, ellenőrzésre történő kiválasztásához és jogszabályban meghatározott egyéb feladata ellátásához használhatja fel az adó megállapításához való jog elévülési idején belül.

(6) Az adóalany a Közösségen belüli ügyleteivel kapcsolatos adatszolgáltatást a 4/A. számú mellékletben foglaltak szerint teljesíti.

(7) A (2) és a (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően a 195/G. § hatálya alá tartozó adóalany az általa e minőségében teljesített 2. § a) pontja szerinti termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról kiállított, kibocsátott számlákról, nyugtákról, valamint az azokkal egy tekintet alá eső okiratokról az adatszolgáltatást azon, a székhelye, ennek hiányában lakóhelye szerinti tagállami szabályozás szerinti adatszolgáltatással teljesíti, mely tartalmában a Héa-irányelv 284b. cikkének felel meg.”

„372. § (1) Az adóalany – az egyéb törvényi feltételek fennállása esetén – az alanyi adómentességet 2025. naptári évre abban az esetben is jogosult volt választani, ha

(2) Az (1) bekezdésben foglalt feltételek fennállása esetén az adóalany az alanyi adómentességet a 2025. naptári évre abban az esetben is választhatta, ha a 191. § (3) bekezdésében rögzített időtartam még nem telt el.”

„373. § E törvénynek az egyes adókötelezettségekről és egyes adótörvények módosításáról szóló 2025. évi LIV. törvénnyel módosított 129. § (5) bekezdés c) és d) pontját a 2025. október 1-jét magában foglaló adómegállapítási időszakról teljesítendő bevallások tekintetében kell először alkalmazni.”

„374. § E törvénynek az egyes adókötelezettségekről és egyes adótörvények módosításáról szóló 2025. évi LIV. törvénnyel módosított 6/C. számú melléklet 1a. és 2a. pontját a 2025. október 1-jét magában foglaló adómegállapítási időszakról teljesítendő bevallások tekintetében kell először alkalmazni.”

„(4) Az állami adó- és vámhatóság a nyilvántartásba vételkor figyelembe vett vagy azt követően teljesítendő feltételek teljes vagy részleges elmaradásának észlelése esetén 30 napos határidő tűzésével felhívja a nyilvántartásba vett személyt vagy jogutódját a hiányosság megszüntetésére, és a határidő eredménytelen eltelte esetén a személyt a nyilvántartásból törli, amely döntés fellebbezésre tekintet nélkül azonnal végrehajtható.

(5) Közteher nem teljesítése, továbbá köztartozás megállapítása esetén a (4) bekezdéstől eltérően a 15. § (9) bekezdése alkalmazandó azzal az eltéréssel, hogy engedély visszavonása alatt nyilvántartásból törlést, engedélyes alatt nyilvántartásba vett személyt kell érteni.”

„(3) A (2) bekezdés a), b), e) és f) pontja szerinti regisztrációra kötelezett esetében a nyilvántartásba vétel feltétele a megtermelt, belföldre behozott, vásárolt dohány e fejezet végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározott módon történő tárolási feltételeinek biztosítása, valamint a (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti regisztrációra kötelezett esetében a dohánynövény termesztésének hatályos, írásbeli termelési és értékesítési szerződés alapján történő végzése.”

„(3a) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásba vétel iránti kérelem a (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti regisztrációra kötelezett esetében tartalmazza a dohánynövény termesztésére használt földterület települését, helyrajzi számát, helyrajzi számonkénti területét és ebből a dohánytermesztésre használt terület nagyságát hektárban.

(3b) Az állami adó- és vámhatóság a (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti regisztrációra kötelezettet a szerződés hatályvesztésekor törli a nyilvántartásából.”

„49/A. § Szárított, fermentált dohány másik tagállamból másik tagállamba vagy harmadik országba irányuló, belföldön áthaladó szállítását végző személy e tevékenységet legkésőbb a szállítást megelőző napon bejelenti az állami adó- és vámhatósághoz.”

„(4) Az adóraktár engedélyese az adóelőleg esedékességének időpontjáig benyújtott kérelmében az adóelőleg módosítását kérheti, ha a tárgynegyedévben az adó várható összege nem éri el az (1) bekezdés szerint fizetendő adóelőleg mértékét.”

„(5) Az állami adó- és vámhatóság helyszíni eljárása során az e törvényben, valamint a végrehajtási rendeletben meghatározott iratokat az Air. 70. § (3a)–(3e) bekezdése szerinti elektronikus formában is elkészítheti.”

„(4) A jövedéki ellenőrzés során feltárt olyan, a természetes személy által elkövetett, az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségszegés esetén, ahol a központi költségvetésnek okozott vagyoni hátrány összege a 80 ezer forintot, dohánygyártmány esetén a 98 ezer forintot nem haladja meg, a jövedéki ellenőrzést végző gyorsított eljárás keretében a helyszínen jövedéki bírságot szabhat ki és szedhet be. Ebben az esetben a lefoglalt jövedéki terméket el kell kobozni, ha a termék birtokosa a törvénysértés tényét elismeri, továbbá a jogkövetkezményekről szóló tájékoztatást tudomásul veszi és jogorvoslati jogáról lemond. Gyorsított eljárás esetén a (2) és (3) bekezdéstől eltérően a jövedéki bírság összege 80 ezer forintig, dohánygyártmány esetén 98 ezer forintig terjedő összeg lehet. Ha a gyorsított eljárás feltételei nem állnak fenn, az ellenőrzést végző az általános szabályok szerint jár el.”

„(8a) A 39. § szerint be nem jelentett földterületen termesztett, lábon álló dohánynövények után a jövedéki bírság mértéke megkezdett 10 négyzetméterenként 30 ezer forint, a fél hektárt meghaladó területre megkezdett fél hektáronként 15 millió forint.”

„(2a) A lefoglalást elrendelő végzés elektronikus formában történő elkészítése esetén az állami adó- és vámhatóság a döntését szóban is közli azzal a személlyel, akitől a dolgot lefoglalja és a szóbeli közlés megtörténtét a lefoglalásról készített végzés részét képező jegyzőkönyvben rögzíti.”

„(3a) A kizárólag bérfőzést végző adóraktárban a végrehajtási rendeletben meghatározott elszámolási időszak utolsó napján készleten lévő adózatlan párlat helyszíni, azonnali megsemmisítése esetén a 87. § (2) bekezdése nem alkalmazandó.”

„(1) A kizárólag bérfőzést végző adóraktár engedélyesének nem kell a 14. § (1) bekezdés a) pontja, valamint a 20. § (1) bekezdés a) és b) pontja és (4) bekezdése szerinti kötelezettséget teljesítenie.”

„(21) A (20) bekezdés szerinti csökkentést a hitelintézet a 2020. adóévét követő első, második, harmadik, ötödik és hatodik adóévében, adóévente legfeljebb a 2020. adóévi hitelintézetek járványügyi különadója kötelezettsége 20 százalékának megfelelő összegben alkalmazhatja, azzal, hogy a hitelintézet a 2024. adóévére nem alkalmazhatja a (20) bekezdés szerinti csökkentést. Az igénybe vett összegről a hitelintézet nyilvántartást vezet.”

„(1) A jövedelemadó 2025-ben a pozitív adóalap 41 százaléka.”

„(1) A jövedelemadó a pozitív adóalap 31 százaléka.”

„2. § (1) Adóköteles a biztosítási szolgáltatás nyújtása, ha a kockázat felmerülésének helye a Bit. 4. § (1) bekezdés 62. pont b) alpontja alapján Magyarország.

(2) A 2025-ben és 2026-ban kezdődő adóévben biztosítási pótadó köteles az (1) bekezdés szerinti biztosítási szolgáltatás nyújtása és a Bit. 2. melléklete szerinti biztosítási ágazatokba tartozó biztosítási szolgáltatás (a továbbiakban: életági biztosítás), ha a kockázat felmerülésének helye a Bit. 4. § (1) bekezdés 62. pont a) alpontja alapján Magyarország.”

„3. § (1) Az adó alanya a biztosító. Adóalany az Európai Gazdasági Térség tagállamában székhellyel rendelkező vagy a Bit. szerinti harmadik országbeli biztosító magyarországi fióktelepe, továbbá a határon átnyúló biztosítási szolgáltatást nyújtó is a 2. § (1) bekezdése szerinti tevékenysége tekintetében.

(2) A biztosítási pótadó alanya a biztosító. Adóalany az Európai Gazdasági Térség tagállamában székhellyel rendelkező vagy a Bit. szerinti harmadik országbeli biztosító magyarországi fióktelepe, továbbá a határon átnyúló biztosítási szolgáltatást nyújtó is a 2. § (2) bekezdése szerinti tevékenysége tekintetében.”

„4. § (1) A biztosítási adó alapja a biztosítási díj.

(2) A biztosítási pótadó alapja a biztosítási díj és a Bit. 2. melléklete szerinti biztosítási ágazatokba tartozó biztosítási szolgáltatás nyújtásából származó a számviteli jogszabályok alapján elszámolt bruttó díj együttes összege.”

„(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően azon adóalany esetében, amelynek az adóelszámolás hónapját közvetlenül megelőző naptári évben az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti adóköteles biztosítási szolgáltatás utáni összesített adóalapja a 20 milliárd forintot nem érte el, a biztosítási adó mértéke az adóelszámolás hónapja – (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti adóköteles biztosítási szolgáltatás utáni – adóalapjának

„(3) A 2025-ben és a 2026-ban kezdődő adóévben a biztosítási pótadó mértéke

(4) Amennyiben a biztosító a tulajdonában lévő, (5) bekezdés szerinti állampapíroknak a 2024. augusztus 1-je és 2024. október 31-e közötti napi átlagos állományához viszonyítva a 2025. január 1-je és 2025. november 30-a közötti időszakra vonatkozó napi átlagos állománya növekszik, akkor a biztosító a (3) bekezdés szerinti mértékkel megállapított 2025. adóévi biztosítási pótadó fizetési kötelezettségét az (5)–(10) bekezdésben foglaltak szerint csökkenti, azzal, hogy az állampapírok e bekezdés szerinti napi átlagos állományának kiszámításához az állampapírok névértékét kell figyelembe venni.

(5) A (4) bekezdés alkalmazásában állampapír alatt a 2030. január 1-jét követően lejáró Magyar Államkötvény elnevezésű, forintban denominált, aukció keretében forgalomba hozott állampapírokat kell érteni, azzal, hogy a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) szerint meghatározott fordított repóügyletek, az értékpapír-finanszírozási ügyletek, értékpapírkölcsön ügyletek és az újrafelhasználás átláthatóságáról, valamint a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2015. november 25-i (EU) 2015/2365 európai parlamenti és tanácsi rendelet [a továbbiakban: (EU) 2015/2365 rendelet] 3. cikk 8. pontjában meghatározott vétel-eladás (buy-sell back) ügyletek keretében megszerzett állampapírok nem tartoznak e rendelkezés hatálya alá.

(6) A (4) bekezdés alapján alkalmazható csökkentés összege az (5) bekezdés szerinti állampapír állomány névérték-növekményének 30 százaléka, de legfeljebb a biztosítási pótadó (4) bekezdés alapján alkalmazható csökkentés figyelembevétele nélkül az adóévre vonatkozóan a (3) bekezdés a) pontja szerinti adómértékkel számított fizetendő adó 40 százaléka, illetve a (3) bekezdés b) pontja szerinti adómértékkel fizetendő adó összege, figyelemmel a (7) bekezdésre. Az állampapírok e bekezdés szerinti napi átlagos állományának kiszámításához az állampapírok névértékét kell figyelembe venni.

(7) A (4)–(6) bekezdés alkalmazása során az (5) bekezdés szerinti állampapír állomány névérték-növekménye legfeljebb azon összegben vehető figyelembe, amilyen összegben a biztosító a tulajdonában lévő valamennyi állampapírnak – ideértve az (5) bekezdés szerinti állampapírt és az (5) bekezdés szerinti állampapíron kívüli, magyar állam által kibocsátott állampapírt, de ide nem értve a Tpt. szerint meghatározott fordított repóügyletek, értékpapír-finanszírozási ügyletek, értékpapírkölcsön ügyletek, és az (EU) 2015/2365 rendelet 3. cikk 8. pontjában meghatározott vétel-eladás (buy-sell back) ügyletek keretében megszerzett állampapírt – a 2024. augusztus 1-je és 2024. október 31-e közötti napi átlagos állományához viszonyítottan a 2025. január 1-je és 2025. november 30-a közötti időszakra vonatkozó napi átlagos állománya növekszik. Az állampapírok e bekezdés szerinti napi átlagos állományának kiszámításához az állampapírok névértékét kell figyelembe venni.

(8) A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 23. pont a)–f) alpontja szerint kapcsolt vállalkozásnak minősülő adóalanyok (a továbbiakban: kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyok) a (4)–(7) bekezdést úgy alkalmazzák, hogy az adóalany által a (4)–(7) bekezdés szerinti adócsökkentésre jogosító állampapír állomány névérték-növekmény számításakor figyelembe nem vett adócsökkentésre jogosító állampapír állomány névérték-növekményt az adóalannyal kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalany figyelembe veheti az e § szerinti adókötelezettsége megállapítása során olyan módon, hogy ugyanazon állampapír állomány névérték-növekmény összege csak egyszer kerüljön figyelembevételre a (4) és (5) bekezdés alkalmazásakor. A figyelembe vett állampapír állomány névérték-növekmény összegéről a kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyok külön-külön nyilvántartást vezetnek.

(9) A (4) bekezdés alkalmazásának feltétele, hogy a biztosító a (4) bekezdés szerinti csökkentésről az adóév tizenkettedik hónap 10. napjáig, a pótadóelőleg bevallással egyidejűleg bevallást nyújtson be.

(10) Amennyiben a biztosító a (4) bekezdés szerinti időszakokban egyesüléssel érintett, akkor a (4)–(9) bekezdést a jogelőd(ök) és jogutód(ok) adatainak figyelembevételével kell alkalmazni.

(11) Amennyiben a biztosító a tulajdonában lévő, (12) bekezdés szerinti állampapíroknak a 2025. szeptember 1-je és 2025. november 30-a közötti napi átlagos állományához viszonyítva a 2026. január 1-je és 2026. november 30-a közötti időszakra vonatkozó napi átlagos állománya növekszik, akkor a biztosító a (3) bekezdés szerinti mértékkel megállapított 2026. adóévi biztosítási pótadó fizetési kötelezettségét a (12)–(17) bekezdésben foglaltak szerint csökkenti, azzal, hogy az állampapírok e bekezdés szerinti napi átlagos állományának kiszámításához az állampapírok névértékét kell figyelembe venni.

(12) A (11) bekezdés alkalmazásában állampapír alatt a 2031. január 1-jét követően lejáró, Magyar Államkötvény elnevezésű, forintban denominált, aukció keretében forgalomba hozott állampapírokat kell érteni, azzal, hogy a Tpt. szerint meghatározott fordított repóügyletek, az értékpapír-finanszírozási ügyletek, értékpapírkölcsön ügyletek, és az (EU) 2015/2365 rendelet 3. cikk 8. pontjában meghatározott vétel-eladás (buy-sell back) ügyletek keretében megszerzett állampapírok nem tartoznak e rendelkezés hatálya alá.

(13) A (11) bekezdés alapján alkalmazható csökkentés összege a (12) bekezdés szerinti állampapír állomány névérték-növekményének 60 százaléka, de legfeljebb a biztosítási pótadó (4) bekezdés alapján alkalmazható csökkentés figyelembevétele nélkül az adóévre vonatkozóan a (3) bekezdés a) pontja szerinti adómértékkel számított fizetendő adó 40 százaléka, illetve a (3) bekezdés b) pontja szerinti adómértékkel fizetendő adó összege, figyelemmel a (14) bekezdésre. Az állampapírok e bekezdés szerinti napi átlagos állományának kiszámításához az állampapírok névértékét kell figyelembe venni.

(14) A (11)–(13) bekezdés alkalmazása során a (12) bekezdés szerinti állampapír állomány névérték-növekménye legfeljebb azon összegben vehető figyelembe, amilyen összegben a biztosító a tulajdonában lévő valamennyi forintban denominált állampapírnak – ideértve a (12) bekezdés szerinti állampapírt és a (15) bekezdés szerinti állampapíron kívüli, magyar állam által nem a lakosság részére kibocsátott állampapírt, de ide nem értve a Tpt. szerint meghatározott fordított repóügyletek, értékpapír-finanszírozási ügyletek, értékpapírkölcsön ügyletek, és az (EU) 2015/2365 rendelet 3. cikk 8. pontjában meghatározott vétel-eladás (buy-sell back) ügyletek keretében megszerzett állampapírt – a 2025. szeptember 1-je és 2025. november 30-a közötti napi átlagos állományához viszonyítottan a 2026. január 1-je és 2026. november 30-a közötti időszakra vonatkozó napi átlagos állománya növekszik. Az állampapírok e bekezdés szerinti napi átlagos állományának kiszámításához az állampapírok névértékét kell figyelembe venni.

(15) A kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyok a (11)–(14) bekezdést úgy alkalmazzák, hogy az adóalany által a (11)–(14) bekezdés szerinti adócsökkentésre jogosító állampapír állomány névérték-növekmény számításakor figyelembe nem vett adócsökkentésre jogosító állampapír állomány névérték-növekményt az adóalannyal kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalany figyelembe veheti az e § szerinti adókötelezettsége megállapítása során olyan módon, hogy ugyanazon állampapír állomány névérték-növekmény összege csak egyszer kerüljön figyelembevételre a (11) és (12) bekezdés alkalmazásakor. A figyelembe vett állampapír állomány névérték-növekmény összegéről a kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyok külön-külön nyilvántartást vezetnek.

(16) A (11) bekezdés alkalmazásának feltétele, hogy a biztosító a (4) bekezdés szerinti csökkentésről az adóév tizenkettedik hónap 10 napjáig, a pótadóelőleg bevallással egyidejűleg bevallást nyújtson be.

(17) Amennyiben a biztosító a (11) bekezdés szerinti időszakokban egyesüléssel érintett, akkor a (11)–(16) bekezdést a jogelődök és jogutódok adatainak figyelembevételével kell alkalmazni

(18) A kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyok biztosítási pótadóját úgy kell megállapítani, hogy az egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyok adóalapját össze kell adni, és az eredmény alapulvételével a (3) bekezdés szerinti adómértékkel kiszámított összeget az egyes adóalanyok között olyan arányban kell megosztani, mint amilyen arányt az általuk elért adóalap az egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyok által elért összesített adóalapban képvisel.

(19) A (18) bekezdés szerinti rendelkezést akkor kell alkalmazni, ha a kapcsolt vállalkozási viszony 2022. június 1-jét követő szétválással, kiválással jött létre, vagy ha a 2022. június 1-jét követően biztosítási adóköteles tevékenységet végző jogalany az e tevékenységet lehetővé tevő eszközeit 2022. június 1-jét követően más, vele kapcsolt vállalkozási viszonyban álló biztosító számára adta át vagy adta használatba.

(20) Nem kell a (18) bekezdésben foglaltakat alkalmazni, ha az adóalany bizonyítja, hogy a (19) bekezdésben meghatározott ügyleteket nem a biztosítási pótadóra vonatkozó rendelkezések megkerülése céljából, hanem kizárólag gazdasági okok miatt hajtotta végre.”

„6. § (1) A biztosító a biztosítási adót a biztosítási díj, díjrészlet elszámolása hónapját követő hónap 20. napjáig állapítja meg, vallja be az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon és fizeti meg.

(2) A biztosítónak az adóév első tizenegy hónapjában elszámolt biztosítási díj alapulvételével az adóév tizenkettedik hónap 10. napjáig biztosítási pótadó-előleget kell megállapítania, megfizetnie és az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon bevallania.

(3) A biztosító a biztosítási pótadót két egyenlő részletben, az adóévet követő első és hetedik hónap utolsó napjáig állapítja meg, vallja be az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon és fizeti meg.

(4) Ha a biztosítási pótadó-előleg megfizetett összege több, mint a biztosítási pótadó (3) bekezdés alapján bevallott teljes összege, akkor a különbözetet az adóalany az adóévet követő hetedig hónap utolsó napjától igényelheti vissza az adózás rendjéről szóló törvény adóvisszatérítési szabályai alapján.”

„7. § (1) A biztosítási adóval és a biztosítási pótadóval kapcsolatos adóhatósági feladatokat az állami adóhatóság látja el.

(2) A biztosítási adóból és a biztosítási pótadóból származó bevétel a központi költségvetés bevételét képezi.”

„(1) Az adó mértéke a 2025-ben és a 2026-ban kezdődő adóévben az (1a) bekezdésben foglalt kivétellel

„(1a) A 2025. január 1-jén hatályos Gazdasági Tevékenységek Egységes Osztályozási Rendszere (TEÁOR’25) szerint 47.3 ágazatba sorolt kiskereskedelmi tevékenység (a továbbiakban: gépjármű-üzemanyag kiskereskedelem) esetében a 2025-ben kezdődő adóévben az adó mértéke

„(3) Az (1) bekezdés szerinti adómértékkel kiszámított adót a 3. § a) pontja szerinti adóalany csökkenti

„6/A. § (1) Az önkormányzat a rendeletében megállapított, lakóhelyhez kapcsolódó kedvezmény, mentesség igénybevételének feltételeként írhatja elő a lakcímnyilvántartásba bejegyzett lakóhely vagy tartózkodási hely tényét.

(2) Az önkormányzat döntésétől függően az adóalany a lakóhelyhez kapcsolódó kedvezmény, mentesség igénybevételére az (1) bekezdés alapján előírt lakcímbejelentési feltétel teljesítésének hiányában is jogosulttá válik, ha hitelt érdemlően – így különösen a saját nevére szóló közüzemi számlákkal – igazolja, hogy a kedvezmény, mentesség tárgyát képező lakás ténylegesen (életvitelszerűen) a lakóhelyéül szolgál.”

„51/U. § (1) E törvénynek az egyes adókötelezettségekről és egyes adótörvények módosításáról szóló 2025. évi LIV. törvénnyel megállapított 6/A. §-a első alkalommal a 2026. évi adókötelezettséget érintő kedvezmény vagy mentesség esetében alkalmazható.

(2) E törvénynek az egyes adókötelezettségekről és egyes adótörvények módosításáról szóló 2025. évi LIV. törvénnyel megállapított 52. § 22. pont k) alpontja először a 2025. június 30-át követő időszakra elszámolt nettó árbevétel tekintetében alkalmazható.

(3) E törvénynek az egyes adókötelezettségekről és egyes adótörvények módosításáról szóló 2025. évi LIV. törvénnyel módosított 39/C. § (3) bekezdése alapján a kedvezmény, mentesség a 2025. adóévet követő év adókötelezettsége tekintetében alkalmazható.”

„19/E. § (1) E törvénynek az egyes adókötelezettségekről és egyes adótörvények módosításáról szóló 2025. évi LIV. törvénnyel megállapított 17/D. § i) és j) pontja első alkalommal 2025. július hónapra alkalmazható.

(2) E törvénynek az egyes adókötelezettségekről és egyes adótörvények módosításáról szóló 2025. évi LIV. törvénnyel módosított 5. § c) pontját a 2025. évet követő év adókötelezettségére lehet alkalmazni.”

„(1) Nem tárgya az ajándékozási illetéknek:

(2) Az illetékkötelezettség vonatkozásában a kedvezményezettnek

(3) Nem tárgya az ajándékozási illetéknek:

„(5) Az olyan vagyonszerzés, amely a 17/D. § (1) vagy (3) bekezdés alapján nem tárgya az ajándékozási illetéknek, csak akkor esik visszterhes vagyonátruházási illeték alá, ha a vagyonszerzést megelőzően a vagyonrendelő és a kedvezményezett, vagy az alapító, a csatlakozó és a kedvezményezett között létrejött visszterhes jogviszonyra tekintettel valósult meg. Ilyen esetben a visszterhes vagyonátruházási illeték a vagyon és annak hasznai megszerzésekor a kedvezményezettet terheli.”

„(1) Az ingatlan tulajdonjogának, valamint az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jognak a megszerzését (megszüntetését) az ügyfél vagy jogi képviselője az azt tartalmazó szerződés (okirat) benyújtásával az ingatlanügyi hatóságnál az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre irányuló kérelemmel egyidejűleg jelenti be illetékkiszabásra. A vagyonszerzési illeték megállapításához szükséges nyilatkozatokat az ügyfél vagy jogi képviselője az adóhatóság informatikai rendszerében vagy papíralapon az adó- és vámhatósághoz teszi meg az illetékkötelezettség keletkezését követő 30 napon belül. A nyilatkozat tartalmazza a felek adóazonosító számát vagy az ennek hiányára utaló kijelentést is.”

„102/J. § E törvénynek az egyes adókötelezettségekről és egyes adótörvények módosításáról szóló 2025. évi LIV. törvénnyel megállapított 26. § (1) bekezdés q) pontját és a 26. § (1a) bekezdés h) pontját az állami adó- és vámhatóság által véglegesen még el nem bírált illetékügyekben is alkalmazni kell.”

„(2) E törvény eltérő rendelkezése hiányában pénzügyi tranzakciós illetéket kell fizetni továbbá minden olyan, az (1) bekezdésben meghatározott fizetési műveletekkel egy tekintet alá eső olyan pénzforgalmi szolgáltatásnak minősülő fizetési művelet esetén, amelynek eredményeképpen a pénzforgalmi szolgáltató az általa a fizető fél részére vezetett fizetési számlán nyilvántartott követelést a fizetési megbízás szerinti összeggel csökkenti, ideértve a fizető fél elektronikus pénzét nyilvántartó számlán végrehajtott egyenlegcsökkenést is függetlenül annak pénzforgalmi elszámolásától.”

„(9) Adófizetésre kötelezett személynek az 5. § (1a) bekezdés

„(1a) Az (1) bekezdéstől eltérően adókötelezettség keletkezik az anyák kedvezményét érvényesítő Tbj. szerinti saját jogú nyugdíjas magánszemély

(1b) Az (1a) bekezdés a) pontjának alkalmazása során egyazon kifizetőnek kell tekinteni a kifizetővel a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint kapcsolt vállalkozásnak minősülő más kifizetőt is.”

„20. § (1) Az 5. § (1a) bekezdés a) pontja szerinti adót a kifizető a tárgyévet követő év január havi kötelezettségként vallja be és fizeti meg. Az 5. § (1b) bekezdése szerinti egyazon kifizetők esetén az adókötelezettséget a választásuk szerinti kifizető teljesíti. A kötelezettség teljesítéséért az egyazon kifizetőnek minősülő kifizetők egyetemlegesen felelnek.

(2) Az 5. § (1a) bekezdés b) pontja szerinti adót az anyák kedvezményét érvényesítő Tbj. szerinti saját jogú nyugdíjas magánszemély a személyi jövedelemadó bevallásában vagy az állami adó- és vámhatóság által összeállított adóbevallási tervezet felhasználásával elkészített személyi jövedelemadó bevallásban a bevallásra előírt határidőig állapítja meg, vallja be, és a bevallás benyújtásának határidejéig fizeti meg. Az említett magánszemély nem köteles az anyák kedvezménye alapját képező jövedelmeit megállapítani és bevallani, ha az azok alapjául szolgáló tárgyévi bevételeinek együttes összege az éves átlagkereset négyszeresét nem haladja meg.”

„(7) A biztosítottnak nem minősülő gyermekgondozási díjban részesülő személy a családi járulékkedvezményre e § szabályai szerint jogosult.”

„(7) Az állami adó- és vámhatóság kérelemre, visszamenőleges hatállyal törli a külföldön élő kötelezett személy 43. § szerinti járulékfizetési kötelezettségét, ha a magánszemély hitelt érdemlően – különösen a tartózkodást, illetve az egészségbiztosítási jogviszonyt igazoló okirattal – igazolja, hogy

„105/E. § (1) E törvénynek az egyes adókötelezettségekről és egyes adótörvények módosításáról szóló 2025. évi LIV. törvénnyel módosított 34. § (6) bekezdése a 2025. június 30. után megszerzett, munkaviszonyból származó jövedelem esetén a 2025. június 30. utáni időszakra elszámolt jövedelem tekintetében alkalmazható.

(2) E törvénynek az egyes adókötelezettségekről és egyes adótörvények módosításáról szóló 2025. évi LIV. törvénnyel megállapított 71. § (7) bekezdése a hatálybalépését követően benyújtott kérelmek esetében alkalmazható.”

„(2) A felszámoló, a végelszámoló, kényszertörlési eljárás vagy egyszerűsített végelszámolás esetén a vezető tisztségviselő vagy – ha a kényszertörlési eljárást végelszámolás előzte meg – a volt végelszámoló által elkövetett jogsértés miatt a mulasztási bírságot és az eljárási bírságot felszámolás esetén a felszámolóval, végelszámolás esetén a végelszámolóval, egyszerűsített végelszámolás esetén a vezető tisztségviselővel, kényszertörlési eljárás esetén a vezető tisztségviselővel vagy a volt végelszámolóval szemben kell megállapítani, azzal, hogy a felszámoló, a végelszámoló, a volt végelszámoló, illetve a vezető tisztségviselő akkor mentesül a mulasztási bírság, illetve az eljárási bírság alól, ha bizonyítja, hogy a jogsértés az ő érdekkörén kívül eső okra vezethető vissza.”

„(3) Az adóhatóság az (1) bekezdés szerinti határozatot az adótartozás behajtása eredménytelenségének megállapításától számított százhúsz napos jogvesztő határidőn belül hozhatja meg. Ha a részesedés átruházása a határozat meghozatalára nyitva álló határidő letelte után jut az adóhatóság tudomására, a határozatot a tudomásszerzéstől számított hatvan napon belül az adóhatóság akkor is meghozhatja, ha a jogvesztő határidő már eltelt, vagy abból hatvan napnál kevesebb van hátra.”

„(2a) Az állami adó- és vámhatóság az általa felülvizsgált, az adózót megillető költségvetési támogatást (visszaigénylést, visszatérítést) az adózó jogutód nélküli megszűnését követően a költségvetési támogatás (visszaigénylés, visszatérítés) jogosultjával szemben fennálló, az állami adó- és vámhatóság által nyilvántartott 2020. július 1. napja utáni időszakra vonatkozóan keletkezett egészségügyi szolgáltatási járulék kötelezettség, egyéb adó- és vámtartozás, adók módjára behajtandó köztartozás, az általános közigazgatási rendtartás alapján behajtandó köztartozás, az Avt. 29. § (1) bekezdés 6. és 9–21. pontja szerinti megkeresésen alapuló pénzkövetelés és az önkormányzati adóhatóság megkeresésében közölt – önkormányzati adóhatóságot megillető – tartozás összegéig visszatarthatja, és ezzel ennek erejéig a költségvetési támogatás (visszaigénylés, visszatérítés) jogosultjának tartozása megfizetettnek minősül.”

(1) A pénzforgalmi számlát vezető pénzforgalmi szolgáltató – a cégjegyzékbe bejelentett pénzforgalmi számlára vonatkozó adatok kivételével – a pénzforgalmi számla megnyitását és megszüntetését annak időpontját követő hét napon belül a pénzforgalmi jelzőszám feltüntetésével közli az állami adó- és vámhatósággal.

(2) Amennyiben az adózó belföldi pénzforgalmi jelzőszáma a számlát vezető pénzforgalmi szolgáltató érdekkörében felmerült ok, illetve intézkedés miatt megváltozik, az eredeti és a megváltozott számlaszámot a pénzforgalmi szolgáltató köteles bejelenteni – az adózó adóazonosító számának feltüntetésével – a változást követő hét napon belül az állami adó- és vámhatóságnál.”

(1) Az állami adó- és vámhatóság hatáskörébe tartozó ügyben a természetes személy elektronikus úton felvett kézi aláírása (a továbbiakban: biometrikus aláírás) kizárólag a természetes személynek az adott eljárási cselekmény során történő azonosítását, illetve hitelesítését szolgálja. A biometrikus aláírás az aláírt elektronikus ügyirattól elválaszthatatlan.

(2) Az állami adó- és vámhatóság a biometrikus aláírást az ellenőrzés befejezésétől, amennyiben hatósági eljárás indul, annak végleges befejezésétől számított tíz évig kezeli.”

„(1) Az állami adó- és vámhatóság által végzett ellenőrzés időtartama nem haladhatja meg a száznyolcvan napot, az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény 95. § (2a) és (2b) bekezdése szerinti esetben a háromszázhatvanöt napot, ha az adózó ezen időtartamon belül folyamatosan megbízható adózónak minősül.

(2) Nem alkalmazható az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés, ha az adózó az ellenőrzést akadályozó módon nem tesz eleget együttműködési kötelezettségének. Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül különösen, ha az adózó az ellenőrzés időtartama alatt az állami adó- és vámhatóság számára nem elérhető, iratait teljes körűen az ellenőrzés száznyolcvan napon belüli, az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény 95. § (2a) és (2b) bekezdése szerinti esetben háromszázhatvanöt napon belüli lezárását biztosító időpontban nem bocsátja az állami adó- és vámhatóság rendelkezésére.”

„(7) Az adózó a kérelem benyújtását megelőzően elektronikus úton előzetes konzultációt kezdeményezhet.”

„(1) A feltételes adómegállapításra irányuló kérelem díjköteles, a díj mértéke:

„(5) Az előzetes konzultáció díjköteles, a díj mértéke konzultációnként egymillió forint.”

„(3a) Az adózó nem jogosult az eljárási díj visszatérítésére, ha

„(5) Ha az egyoldalúan megindult eljárásban az adózó kétoldalú vagy többoldalú eljárást kezdeményez, az adózó a kétoldalú vagy többoldalú eljárásért fizetendő díjat köteles megfizetni. Ha a kétoldalúan vagy többoldalúan megindult eljárásban az adózó egyoldalú eljárást kezdeményez, az adózó a kétoldalú vagy többoldalú eljárásért fizetendő díjat köteles megfizetni.”

„(4) Az állami adó- és vámhatóság nem szab ki a be nem jelentett foglalkoztatott miatt mulasztási bírságot, ha

Az állami adó- és vámhatóság, a globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adókról és ezzel összefüggésben egyes adótörvények módosításáról szóló törvény szerinti

Az állami adó- és vámhatóság

„(6c) A nyilvántartásba vételt végző szervezet a továbbképző szervezetek (6b) bekezdés szerinti adatszolgáltatása alapján a továbbképzésre kötelezett személyek adott továbbképzési évben megszerzett kreditpontjainak számát az egységes Kormányzati Portálon a továbbképzésre kötelezett személyek tájékoztatása céljából évente legalább kettő alkalommal közzéteszi.”

„(4) Az állami adó- és vámhatóság a foglalkoztató erre vonatkozó, naptári évenként legfeljebb egy alkalommal benyújtott kérelmére törli az (1) és (2) bekezdés szerinti közzétételi listáról a közzétett adatokat, ha a közzététel alapjául szolgáló határozat szerint a foglalkoztató legfeljebb öt fő alkalmazott bejelentését mulasztotta el, és a kérelmet elbíráló határozatban kiszabott, közzétételt kiváltó bírságot esedékességig befizeti. A közzétételt kiváltó bírság mértéke a bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt kiszabott mulasztási bírság tízszerese.”

„(1) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter arra, hogy az adószám képzésének szabályait rendeletben állapítsa meg.”

E törvénynek az egyes adókötelezettségekről és egyes adótörvények módosításáról szóló 2025. évi LIV. törvénnyel megállapított 154. § (1) és (2) bekezdését a hatálybalépését követően indult ellenőrzések során kell alkalmazni.”

„(7a) Az eljáró adóhatóság ügygondnokot rendelhet ki annak a kényszertörlés alatt álló adózónak, amelynek nincs képviselője.”

„(5) A vagyonkezelő alapítványokról szóló törvény szerinti tartós vagyonkezelés (a továbbiakban: tartós vagyonkezelés) esetében az (1)–(4) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy a tartós vagyonkezelés keretei között kezelt vagyon adózása tekintetében a vagyonkezelő alapítvány jár el, továbbá az (1)–(4) bekezdés bizalmi vagyonkezelőre vonatkozó szabályai a vagyonkezelő alapítványra is alkalmazandók.”

„(3a) Ha az állami adó- és vámhatóság hatáskörébe tartozó ügyben a helyszíni eljárás során a jegyzőkönyv elektronikus formában készül, azt az eljárási cselekményen részt vevő személy a jegyzőkönyv hitelesítésére alkalmas minősített, vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással látja el.

(3b) Ha az eljárási cselekményről a jegyzőkönyv elektronikus formában készül, és az eljárási cselekményen részt vevő személy nem rendelkezik a jegyzőkönyv hitelesítésére alkalmas minősített, vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással, a jegyzőkönyvet az elektronikus úton felvett kézi aláírással látja el.

(3c) Ha a helyszíni eljárásról a jegyzőkönyv elektronikus formában készül, annak megállapításait, valamint a jogokra és a kötelezettségekre való figyelmeztetést szóban is közölni kell a jelenlévő adózóval és az eljárás egyéb résztvevőjével. A szóbeli közlés megtörténtét a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

(3d) Ha az adózó vagy az eljárási cselekményen részt vevő személy megtagadja az elektronikus formában készült jegyzőkönyv aláírását, a (3c) bekezdés szerinti szóbeli közlés megtörténte és a jegyzőkönyv aláírásának megtagadása két hatósági tanú igénybevételével is igazolható.

(3e) Ha az ellenőrzés két hatósági tanú jelenlétében indul meg, az erről szóló jegyzőkönyv felvételére és aláírására a (3a) bekezdésben foglaltak alkalmazandók.”

„(2a) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően az állami adó- és vámhatóság hatáskörébe tartozó ügyekben az állami adó- és vámhatóság vezetője egy alkalommal, a (2b) bekezdésben meghatározott időtartamig meghosszabbíthatja az adóellenőrzés határidejét, ha az általánosforgalmiadó-kötelezettség megállapításához az ügyletek láncolatával érintett több adózó ellenőrzése szükséges.

(2b) A (2a) bekezdés szerinti esetben a 94. § (3) bekezdése szerinti adózó adóellenőrzésének időtartama – feltéve, hogy az adózó az ellenőrzést nem akadályozza – legfeljebb háromszázhatvanöt napra, más adózó esetén legfeljebb ötszáznegyven napra hosszabbítható meg. Ha a meghosszabbított ellenőrzési határidő alatt a megbízható adózó minősítésében változás következik be, vagy a megbízható adózó az ellenőrzést akadályozó módon nem tesz eleget együttműködési kötelezettségének, az adóellenőrzési határidő további egy alkalommal, legfeljebb ötszáznegyven napra meghosszabbítható.

(2c) A (2a) és (2b) bekezdés alkalmazása esetén az (1) és (2) bekezdésben megállapított határidő hosszabbításnak a továbbiakban nincs helye.”

„(1a) Az állami adó- és vámhatóság hatáskörébe tartozó helyszíni ellenőrzés esetén, ha a jegyzőkönyv elektronikus formában készül, az ellenőrzés befejezésének napja

„(1a) A 9. § (2) bekezdése szerinti eljárások során hozott elsőfokú határozat ellen nincs helye fellebbezésnek, azzal szemben közigazgatási per indítható.”

E törvénynek az egyes adókötelezettségekről és egyes adótörvények módosításáról szóló 2025. évi LIV. törvénnyel módosított 94. § (3) és (4) bekezdését, az egyes adókötelezettségekről és egyes adótörvények módosításáról szóló 2025. évi LIV. törvénnyel megállapított 95. § (2a)–(2c) bekezdését a hatálybalépését követően indult ellenőrzések során kell alkalmazni.”

„7/C. § A vagyonkezelő alapítványokról szóló törvény szerinti tartós vagyonkezelési jogviszony alapján vagyonkezelésbe vett vagyon beszámolási és könyvvezetési kötelezettsége tekintetében e törvény bizalmi vagyonkezelésre vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni.”

„(9) Passzív időbeli elhatárolásként kell kimutatni a 87. § (2) bekezdése szerinti adófizetési kötelezettséggel szemben a globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adó adott üzleti évet terhelő várható összegét. Az így kimutatott passzív időbeli elhatárolást a globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adó összegének végleges megállapításakor (bevallásakor) kell megszüntetni az adófizetési kötelezettséggel szemben.”

„(2) A vállalkozó az (1) bekezdés szerinti fenntarthatósági jelentést tartalmazó üzleti jelentést az (1) bekezdés szerinti elektronikus beszámolási formátumban, a könyvvizsgáló bizonyossági véleményével (a bizonyossági jelentéssel) együtt az éves beszámolóval egyidejűleg a 153–154/B. § szerint köteles letétbe helyezni és közzétenni.”

„(4) Az (1) bekezdés nem alkalmazható, ha az anyavállalat közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó, vagy ha az anyavállalat leányvállalata vagy közös vezetésű vállalkozása közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó.”

„(6) A nyilvántartásba vételt végző szervezet az akkreditált szervezetek (5) bekezdés szerinti adatszolgáltatása alapján a továbbképzésre kötelezett személyek adott továbbképzési évben megszerzett kreditpontjainak számát az egységes Kormányzati Portálon a továbbképzésre kötelezett személyek tájékoztatása céljából évente legalább 2 alkalommal közzéteszi.

(7) A továbbképzési kötelezettség (3) bekezdés szerinti egyéb módon történő teljesítésének igazolása és ellenőrzése céljából a nyilvántartásba vételt végző szervezet a 152/A. § és a 178. § (5) bekezdése szerinti szakmai szervezetként elismert szervezetekről nyilvántartást vezet. A 151. § (4) bekezdése szerinti kormányrendeletben meghatározott szakmai szervezetnek minősített szervezetek nyilvántartása tartalmazza a szervezet

(8) A nyilvántartásba vételt végző szervezet a (7) bekezdés szerinti szakmai szervezetnek minősített szervezetek nyilvántartásában szereplő adatokat a továbbképzésen résztvevők ellenőrzése, valamint egyéb hatósági és bírósági eljárásban történő felhasználás céljából a szakmai szervezetnek minősített szervezetek nyilvántartásból való törlését követően 6 évig megőrzi.”

„(112) E törvénynek az egyes adókötelezettségekről és egyes adótörvények módosításáról szóló 2025. évi LIV. törvénnyel megállapított 44. § (9) bekezdését, 87. § (2) bekezdését, 117. § (4) bekezdését és 155. § (5) bekezdés c) pontját először a 2026. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.

(113) E törvénynek az egyes adókötelezettségekről és egyes adótörvények módosításáról szóló 2025. évi LIV. törvénnyel megállapított 44. § (9) bekezdését és 87. § (2) bekezdését a 2025. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is lehet alkalmazni.”

„257/G. § (1) Az adóalany a (2)–(6) bekezdésben meghatározottak esetében köteles adatot szolgáltatni az állami adó- és vámhatóság részére.

(2) Az adóalany az általa teljesített termékértékesítésekről, szolgáltatásnyújtásokról kiállított, kibocsátott számláról, számlával egy tekintet alá eső okiratról, – a pénztárgéppel, valamint az e-pénztárgéppel kiállított számlák, számlával egy tekintet alá eső okiratok kivételével – valamint termék beszerzése, szolgáltatás igénybevétele esetén azon számlákról, számlával egy tekintet alá eső okiratokról, amelyek alapján adólevonási jogot gyakorol, az adatszolgáltatást a 10. számú mellékletben meghatározottak szerint teljesíti.

(3) Az adóalany az általa teljesített 2. § a) pontja szerinti termékértékesítésekről, szolgáltatásnyújtásokról kiállított, kibocsátott e-nyugtákról, valamint az e-pénztárgéppel kiállított számlákról, továbbá az azokkal egy tekintet alá eső okiratokról az adatszolgáltatást a 11. számú mellékletben foglaltak szerint teljesíti.

(4) A 178. § (1a) bekezdése, valamint a 10. és 11. számú melléklet szerinti adatokat az állami adó- és vámhatóság az Air. szerinti adózók ellenőrzéséhez, ellenőrzésre történő kiválasztásához és jogszabályban meghatározott egyéb feladata ellátásához használhatja fel az adó megállapításához való jog elévülési idején belül.

(5) Az adóalany a Közösségen belüli ügyleteivel kapcsolatos adatszolgáltatást a 4/A. számú mellékletben foglaltak szerint teljesíti.

(6) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően a 195/G. § hatálya alá tartozó adóalany az általa e minőségében teljesített 2. § a) pontja szerinti termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról kiállított, kibocsátott számlákról, számlával egy tekintet alá eső okiratokról az adatszolgáltatást azon, a székhelye, ennek hiányában lakóhelye szerinti tagállami szabályozás szerinti adatszolgáltatással teljesíti, amely tartalmában a Héa-irányelv 284b. cikkének felel meg.”