2025. évi LIV. törvény indokolás

Az egyes adókötelezettségekről és szóló törvény célja a veszélyhelyzeti jogszabályok átültetése, az adminisztráció egyszerűsítése, az európai uniós jogharmonizáció és a kormány adópolitikai céljainak elérése érdekében szükséges módosítok törvénybe iktatása.

A rendelkezés az extraprofit adókról szóló 197/2022. (VI. 4.) Korm. rendelet szerinti banki különadóról szóló rendelkezések törvényi szintre történő emeléséről gondoskodik. A törvényi szintre emelés a 2025-re vonatkozó rendelkezéseket tartalmában nem érinti.

A különadó alapja 2025. adóévben a különböző növelő és csökkentő tételekkel módosított 2023. adóévi éves beszámoló alapján meghatározott adózás előtti eredmény. A különadó mértéke a 2025-ben kezdődő adóévben az adóalap 20 milliárd forintot meg nem haladó része után 7 százalék, az e feletti összegre 18 százalék. 2025. adóévre az adóalanyok az állampapírvásárlásaikra tekintettel meghatározott feltételekkel, az állampapír állomány névérték-növekményének 10 százalékának megfelelő összegben, de legfeljebb az adó adóévre fizetendő összegének 50 százalékáig csökkenthetik az adókötelezettségüket.

A hitelintézet, a pénzügyi vállalkozás a 2025. adóévre vonatkozó különadót 2025. június 10-ig külön nyomtatványon megállapítja, és az adókötelezettséget 2025. június 10-ig és 2025. december 10-ig két egyenlő részletben megfizeti.

A módosítás alapján a hitelintézetet és pénzügyi vállalkozást terhelő kötelezettség a 2026-ban kezdődő adóévben is fennmarad. 2026-ban az adó alapja a 2024. adóévi éves beszámoló alapján meghatározott, különböző módosító tételekkel módosított adózás előtti eredmény. 2026-ban a módosítás szerint az adó mértéke az adóalap 20 milliárd forintot meg nem haladó része után 8 százalék, az e feletti összegre 20 százalék. Az állampapír-növelés esetén alkalmazható kedvezmény 2026. adóévre is alkalmazható, feltéve, hogy 2030. január 1-jét követően lejáró állampapírok állománya növekszik a bázisidőszakokhoz képest. A kedvezmény a forintban denominált állampapírokra alkalmazható, a lakossági állampapírokat nem lehet figyelembe venni a kedvezmény alkalmazásában.

A rendelkezés az extraprofit adókról szóló 197/2022. (VI. 4.) Korm. rendelet szerinti Brent-Urál adókötelezettség törvényi szintre történő emeléséről gondoskodik. A törvényi szintre emelés a 2025-re vonatkozó rendelkezéseket tartalmában nem érinti. A rendelkezéseket 2026-ra is alkalmazni kell. A különadó alapja az Oroszországi Föderációból származó kőolaj világpiaci árkülönbözetének és a tárgyhónapban beszerzett, az Oroszországi Föderációból származó nyersolaj hordóban mért mennyiségének a szorzata. Hordónként 5 amerikai dollár csökkentés érvényesíthető. A különadó mértéke 95 százalék. A kőolajtermék-előállító a különadó kötelezettséget havonta, a tárgyhónapot követő hónap 20. napjáig állapítja meg, vallja be az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon, és fizeti meg.

Az (1)–(3) bekezdéshez: A gyermekes családokat segítő újabb intézkedések (a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj és az örökbefogadói díj adómentessége, a három-, illetve kétgyermekes anyák élethosszig tartó adómentessége, a 30 év alatti anyák adómentessége) bevezetésével összefüggésben új fogalmak bevezetése indokolt.

A (4) bekezdéshez: A családi pótlék fogalmának törvényen belüli egységes értelmezése érdekében új fogalom kerül bevezetésre.

Az (5) bekezdéshez: A gyermekek számától függő kedvezményt érvényesítő nyugdíjas magánszemélyek bevallási kötelezettség alóli mentesülésére vonatkozó bevételi értékhatár az éves átlagkeresethez kötődik, így szükséges volt az éves átlagkereset fogalmának bevezetése.

Figyelemmel arra, hogy a gyermekek számától függő adókedvezményt (gyakorlatilag adómentességet) érvényesítő nyugdíjas magánszemélyeknek a kedvezmények hatályba lépését követően személyi jövedelemadó kötelezettségük nem lesz, így szükséges arról is rendelkezni, hogy ezen magánszemélyeknek csak akkor lesz személyi jövedelemadó bevallási kötelezettségük, ha a kedvezményre jogosító jogcímeken megszerzett jövedelmük nem kifizetőtől származik vagy abból az Szja tv. 46. § (4) bekezdése alapján a kifizető egyébként nem köteles adóelőleget levonni (pl.: egyéni vállalkozói, őstermelői önálló tevékenységből származó jövedelem) és az e jövedelme alapjául szolgáló tárgyévi bevételeinek összege meghaladja az éves átlagkereset négyszeresét. A személyi jövedelemadó bevallási kötelezettség alól gyakorlatilag azok az anyák kedvezményét érvényesítő nyugdíjas magánszemélyek mentesülnek, akiknél a szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség sem merülhet fel.

A gyermekes családokat segítő újabb intézkedések (a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj és az örökbefogadói díj adómentessége, a három-, illetve kétgyermekes anyák élethosszig tartó adómentessége, a 30 év alatti anyák adómentessége) bevezetésével összefüggésben szükséges a kedvezmények érvényesítési sorrendjének meghatározása. Mivel az új kedvezmények különböző időpontokban lépnek majd hatályba, az érvényesítési sorrend is három időállapotra kerül meghatározásra.

Az új rendelkezés rögzíti továbbá azt is, hogy amennyiben az anya 2025. október–december közötti időszakban vagy a későbbiekben az adóéven belül egymást követően több jogcím alapján is jogosulttá válik az adómentességre, az új jogcímre való jogosultság keletkezésekor nem kell új adóelőleg-nyilatkozatot tennie és a kedvezmény alapjául szolgáló jövedelmeket sem kell a jogcímek között megosztania. Ilyen eset lehet például az, amikor az anya 2025 októberében háromgyermekes anyaként jogosult az adómentességre, de decemberben a negyedik gyermeke is megszületik. Analóg módon kell eljárni – azaz nincs szükség újabb nyilatkozatra – akkor is, ha például a 39 éves anya 2026. januárjában a két gyermeket nevelő anyák kedvezményére jogosult és májusban megszületik a harmadik gyermeke is.

Az adóelőleg levonásáról kiadott kifizetői, munkáltatói igazolás tartalmának kiegészítése, pontosítása az új kedvezmények (a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj és az örökbefogadói díj adómentessége, a három-, illetve kétgyermekes anyák élethosszig tartó adómentessége, a 30 év alatti anyák adómentessége) hatálybalépésétől függően három időállapotra (2025. július 1., 2025. október 1., 2026. január 1.)

Az (1)–(8) bekezdéshez: Az adóelőleg-nyilatkozatok tartalmának kiegészítése, pontosítása az új kedvezmények (a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj és az örökbefogadói díj adómentessége, a három-, illetve kétgyermekes anyák élethosszig tartó adómentessége, a 30 év alatti anyák adómentessége) hatálybalépésétől függően három időállapotra (2025. július 1., 2025. október 1., 2026. január 1.)

A (9) bekezdéshez: A rendelkezés egyszerűsítési és jogalkalmazást segítő céllal 12 százalékban egységesíti a tételes költségelszámolásra vonatkozóan tévesen tett adóelőleg-nyilatkozat esetén a személyijövedelemadó-bevallásban megállapítandó költség-különbözet és az adóalap-kedvezmények jogalap nélküli érvényesítésére irányuló adóelőleg-nyilatkozat miatt keletkező befizetési különbözet után fizetendő különbözeti bírság mértékét.

Az adóelőleg fizetéssel kapcsolatos szabályok kiegészítése, pontosítása az új kedvezmények (a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj és az örökbefogadói díj adómentessége, a három-, illetve kétgyermekes anyák élethosszig tartó adómentessége, a 30 év alatti anyák adómentessége) hatálybalépésétől függően három időállapotra (2025. július 1., 2025. október 1., 2026. január 1.)

A bevezetés alatt álló tartós vagyonkezelési jogviszonyhoz kapcsolódóan szükséges rendelkezés bevezetése.

A bevezetés alatt álló tartós vagyonkezelési jogviszonyhoz kapcsolódóan szükséges rendelkezés bevezetése.

Az Szja tv. egyes mellékleteit módosító mellékletek beiktatása.

Szövegcserés módosítások:

Az a) ponthoz: A kormányzati igazgatásban foglalkoztatott tisztségviselők munka mellett önkéntesen vállalt honvédelmi képzés során bekövetkezett balesete esetére vonatkozóan a Kormány hősi egészségkárosodási ellátást vezet be. A hősi egészségkárosodási ellátásból 15%-os személyi jövedelemadó, valamint 10%-os nyugdíjjárulék levonása tervezett, annak érdekében, hogy az ezen a jogcímen biztosított juttatás jogszerző időnek minősüljön a nyugdíj szempontjából. Ennek megvalósítása érdekében indokolt a rendelkezés kiegészítése a hősi egészségkárosodási ellátással.

A b) ponthoz: A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok 2025. március 1-jétől nem minősülnek rendvédelmi szervnek viszont a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állományának jogállásáról szóló 2024. évi LXX. törvény a nemzetbiztonsági szolgálatok tagjai tekintetében továbbra is rendelkezik az egyenruhaviselésről. A módosítással való összhang megteremtése érdekében szükséges az egyenruha fogalmának a pontosítása.

A c) ponthoz: A családi pótlék fogalmának bevezetésével összefüggésben szükséges szövegcserés módosítás.

A d) és e) ponthoz: A bevezetés alatt álló tartós vagyonkezelési jogviszonyhoz kapcsolódóan szükséges rendelkezés bevezetése.

Az f) ponthoz: Jogtechnikai pontosítás a 2025. január 1-jétől biztosított új juttatási lehetőségekkel összefüggésben.

A g) ponthoz: Új adómentes jogcímként kerül bevezetésre a hősi kiegészítő rokkantsági támogatás, amely a kormányzati igazgatásban foglalkoztatott tisztségviselők munka mellett önkéntesen vállalt honvédelmi képzése során bekövetkezett balesetek esetén adható.

A h) ponthoz: Kiegészül az adómentes jogcímek köre az állam valamely alrendszerének költségvetése vagy az Európai Unió által finanszírozott felsőfokú szakirányú képzésekkel. Az adómentesség a jogszabály, pályázat, programterv alapján elnyert forrás felhasználására vonatkozó kötelezettségek betartása mellett nyújtott képzési támogatásra (kivéve a keresetkiegészítést és a keresetpótló juttatást), felnőttképzési szolgáltatásra, a képzés időszaka alatt biztosított étkezésre, közlekedésre, szállásra, valamint az ilyen jogcímen adott költségtérítésre, megélhetési támogatásra terjed ki.

Az i) ponthoz: A bevezetés alatt álló tartós vagyonkezelési jogviszonyhoz kapcsolódóan szükséges rendelkezés bevezetése.

A j) ponthoz: A hatályos rendelkezés a kizárólag emberi erővel hajtott vagy legfeljebb 300 W teljesítményű elektromos motorral segített kerékpár magáncélú használatának biztosítását minősíti adómentesnek. Az elmúlt évek technológiai fejlődése és a piaci trendek azt mutatják, hogy egyre inkább elterjedtek az elektromos kerékpárok, amelyek teljesítménye jelentősen megnövekedett, és a 300 W-os korlát már nem felel meg a mai kor elvárásainak. A modern elektromos kerékpárok esetén már nehezen található olyan, amely megfelel az adómentes korlátnak, gyakran 500 W vagy akár 750 W teljesítményű motorral rendelkeznek. A jogcím érvényesíthetősége érdekében a módosítás a motorteljesítmény korlátozására vonatkozó 300 W-os előírást 750 W-ra módosítja.

Hatályon kívül helyező rendelkezések

Az a) ponthoz: A 30 év alatti anya fogalmának törlése a 30 év alatti anyák kedvezményéről szóló 2025. évi XIII. törvény 2026. január 1-jei hatálybalépésével összefüggésben.

A b) ponthoz: A hatályon kívül helyezni javasolt szabály abból a hibás feltételezésből indul ki, hogy a bizalmi vagyonkezelési szerződés megkötésével a vagyonrendelő a vagyonkezelésbe adott vagyon jövőbeni hozamai felett rendelkezési jogot gyakorol és e rendelkezéssel az említett hozamokat meg is szerzi. A szabály e tévesen feltételezett bevételszerzést kívánta kizárni, ezért indokolt annak hatályon kívül helyezése.

A c) ponthoz: Annak a rendelkezésnek a hatályon kívül helyezése, amely úgy biztosítja a családi pótlék adómentességét, hogy azt rögzíti, hogy annak összegéből nem kell jövedelmet megállapítani. Ezzel egyidejűleg a családi pótlékkal egészül ki az adómentes bevételeket felsoroló 1. számú melléklet 1. pontja (1.7. alpont).

A d) ponthoz: A családi pótlék fogalmának bevezetésével összefüggésben feleslegessé vált szövegrészek törlése.

A e), f) g) h) ponthoz: Az összevont adóalapot csökkentő kedvezmények érvényesítései sorrendjének külön §-ban történő szabályozásával összefüggésben feleslegessé váló szövegrész törlése.

Az i) ponthoz: A 30 év alatti anyák kedvezményéről szóló 2025. évi XIII. törvény 2026. január 1-jei hatálybalépésével összefüggésben a 30 év alatti anyák kedvezményére vonatkozó szabályozás törlése.

Az j) ponthoz: Az összevont adóalapot csökkentő kedvezmények érvényesítései sorrendjének külön §-ban történő szabályozásával összefüggésben feleslegessé váló szövegrész törlése.

A k) ponthoz: A 30 év alatti anyák kedvezményéről szóló 2025. évi XIII. törvény 2026. január 1-jei hatálybalépésével összefüggésben a 30 év alatti anyák kedvezményére vonatkozó szabályozás törlése.

Az l) ponthoz: A 30 év alatti anyák kedvezményéről szóló 2025. évi XIII. törvény 2026. január 1-jei hatálybalépésével összefüggésben a 30 év alatti anyák kedvezményére vonatkozó szabályozás törlése.

A bevezetés alatt álló tartós vagyonkezelési jogviszonyhoz kapcsolódóan szükséges rendelkezések bevezetése, az érintett fogalmak kiegészítése által.

A sportakadémia fogalmának bevezetéséről szóló rendelkezés.

A mikrovállalkozói foglalkoztatói adóalap-kedvezmény mértéke 100 százalékról 150 százalékra növekszik. Ez azt jelenti, hogy az adóalapot az átlagos állományi létszáma előző adóévhez viszonyított növekményének és az adóév első napján érvényes havi minimálbér adóévre számított összege szorzatának 150 százaléka csökkenti. A létszám felső határa a mikrovállalkozói besorolási kritériummal összhangban 5 főről 10 főre emelkedik.

A mikrovállalkozói foglalkoztatói kedvezmény bővülésével párhuzamosan a létszámcsökkenésre vonatkozó joghatás, továbbá az az alóli mentesülés aktualizálására vonatkozik a módosítás.

Kedvezményezett eszközátruházás esetén, ha a tartási kötelezettség csak részlegesen nem teljesül, az átadó az adózás előtti eredményt növelő tételt a kapcsolt körön kívülre került részesedés arányában alkalmazza. Ezzel párhuzamosan az átvevő adóalapját a tartási kötelezettség nemteljesítésével érintett tulajdoni hányad arányában az általános szabályok szerint, a tartási kötelezettséget teljesítő részesedésekhez tartozóan a kedvezményezett eszközátruházás szabályai szerint állapítja meg. A módosítással részleges nemteljesítés esetén nem egyösszegben fordul vissza az elhalasztott adókötelezettség, hanem csak a nemteljesítő részre vonatkozóan, a tulajdoni hányad arányában, amelyet mind az átadónak, mind az átvevőnek alkalmaznia kell.

A módosítás egyértelműsíti, hogy a saját részvénnyel kapcsolatos módosító tételek akkor is alkalmazandóak, amikor a saját részvény, a saját üzletrész visszavásárlása az értékesítést (vagy apportálást) megelőző években történt meg. A saját részvény ügyleten összesen elért nyereségjellegű, illetve veszteségjellegű különbözet az IFRS-ek szerinti adózóknál is az adóalap része, mint ahogyan a könyveiket a magyar számvitel szerint vezető adózóknál is. A módosítás a jogalkalmazást segíti.

A fiatal tehetségek magasszintű sportneveléséhez a sportakadémiai képzési rendszer a látvány-csapatsport területén is nagymértékben hozzájárul. A javaslat a látvány-csapatsportokban tevékenykedő sportakadémiák által megvalósított, ezen magasszintű utánpótlás nevelési munkát kiemelten támogatja, ezért a sportakadémiák sportfejlesztési programjának jóváhagyását, a sportfejlesztési program végrehajtásának ellenőrzését minden esetben közvetlenül a sportpolitikáért felelős miniszter hatáskörébe javasolja tenni. A módosítás az ezen cél eléréséhez szükséges pontosításokat vezeti be.

A fiatal tehetségek magasszintű sportneveléséhez a sportakadémiai képzési rendszer a látvány-csapatsport területén is nagymértékben hozzájárul. A javaslat a látvány-csapatsportokban tevékenykedő sportakadémiák által megvalósított, ezen magasszintű utánpótlás nevelési munkát kiemelten támogatja, ezért a sportakadémiák sportfejlesztési programjának jóváhagyását, a sportfejlesztési program végrehajtásának ellenőrzését minden esetben közvetlenül a sportpolitikáért felelős miniszter hatáskörébe javasolja tenni. A módosítás az ezen cél eléréséhez szükséges pontosításokat vezeti be.

Az (5) bekezdéshez: A módosítás a MÁV Zrt. átalakulását figyelembe véve módosítja az érintett cégek elnevezését. Átmeneti rendelkezés, amely alapján a MÁV vállalatok és a GYSEV Zrt. már 2025-re is alkalmazhatják a speciális szabályokat.

A (126)–(127) bekezdéshez: A bejelentett részesedés fogalma pontosításra kerül annak érdekében, hogy a határokon átnyúló átalakulások esetében is egyértelműen alkalmazható legyen. A módosított fogalom a rendelkezés hatálybalépését követően megvalósuló határokon átnyúló átalakulás esetében alkalmazandó. Abban az esetben, ha az adózó egy 2024-ben megvalósult határokon átnyúló átalakulás következtében vált belföldi illetőségű adózóvá, akkor a rendelkezést alkalmazhatja, feltéve hogy annak hatálybalépését követő 75 napon belül bejelenti az adóhatóságnak azon részesedéseket, amelyeket a belföldi illetőség megszerzése előtt szerzett, feltéve, hogy e részesedéseket a rendelkezés hatályba lépéséig még nem jelentette be. A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye.

A (128) bekezdéshez: Átmeneti rendelkezés, amely szerint az önálló környezetvédelmi beruházás módosított fogalmát és beruházási értékhatárát első alkalommal a hatályba lépést követően benyújtott bejelentés, kérelem esetén kell alkalmazni.

A (129) bekezdéshez: Átmeneti rendelkezés, amely szerint a kutatóhelyi kedvezmény bővülését adózói választás szerint már a 2025. adóévre is alkalmazni lehet.

A (130) bekezdéshez: A kedvezményezett eszközátuházást érintő kedvező változást a 2025. január 1-jét követően felmerülő nemteljesítésre kell alkalmazni.

A (131) bekezdéshez: A kedvezményezett eszközátruházásnak minősülő leválásban részt vevő felek transzferár kötelezettségeire vonatkozó rendelkezést a 2024. december 31-ét követően megvalósuló leválásokra az adózó választása szerint alkalmazza.

A (132) bekezdéshez: A látvány-csapatsportokban tevékenykedő sportakadémiákat érintő eljárásokat érintő változásokat már a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

A (133) bekezdéshez: A vállalati kerékpárra vonatkozó elismert költség esetében alkalmazandó teljesítménykorlát 750 W-ra emelkedik. E változás már a 2025. adóévre is figyelembe veendő.

A (134) bekezdéshez: A rendelkezés a jogalkalmazás elősegítése érdekében – a 651/2014/EU bizottsági rendelettel összhangban – kimondja, hogy a 2023. december 1-je előtt megkezdett energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás után a módosítást, azaz a 2023. december 1-jét megelőzően hatályos szabályok szerint vehető igénybe az adókedvezmény. A módosítások a 2023. november 30-át követően megkezdett projektekre alkalmazandóak. Tartalmi változást nem jelent.

A (135) bekezdéshez: Átmeneti rendelkezés, amely szerint a mikrovállalkozói foglalkoztatói kedvezmény bővülését adózói választás szerint már a 2025. adóévre is alkalmazni lehet.

A (136) bekezdéshez: Az átalakuláskor, egyesüléskor, szétváláskor történő adóalap-korrekció módosítását első alkalommal a változás hatályba lépését követő ügyletekre kell alkalmazni.

Az a) ponthoz: A módosítás alapján a csak az üzletvezetési helyet Magyarországra helyező cégekhez hasonlóan a határokon átnyúló átalakulással belföldi illetőségűvé váló adózók is bejelenthetik az átalakulást megelőzően szerzett részesedéseiket. Ezen adózók akkor válnak ugyanis belföldi illetőségűvé, ha a belföldi székhely bejegyzése mellett az üzletvezetés helye is belföld lesz, indokolt, hogy a részesedések bejelentésére vonatkozó szabályok ennek megfelelően kiegészítésre kerüljenek.

A b) ponthoz: Jogalkalmazást elősegítő pontosító kiegészítés, amely kimondja, hogy a polgári jogi leválás társasági adó szempontjából kedvezményezett eszközátruházásnak minősül.

A c) ponthoz: A bevezetés alatt álló tartós vagyonkezelési jogviszonyhoz kapcsolódóan szükséges rendelkezések bevezetése.

A d), e) és g) ponthoz: A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény műemlék fogalmához igazodó pontosítások. Tartalmi változást nem jelentenek.

Az f) ponthoz: A felsőoktatási intézménnyel, a Magyar Tudományos Akadémiával és egyes más kutatóhelyekkel közösen végzett kutatás-fejlesztési tevékenység közvetlen költségére vonatkozó adóalap-kedvezmény 50 millió forintos korlátja 150 millió forintra emelkedik.

A h) ponthoz: A számított nyilvántartási értékhez és az átértékelési különbözethez kapcsolódó adóalap-módosító tételeket akkor is alkalmazni kell, ha az átalakulás, egyesülés, szétválás során, például egyes határon átnyúló ügyleteknél, nem készül végleges vagyonmérleg. A módosítás összegét a végleges vagyonmérlegnek megfeleltethetően kell meghatározni.

Az i) ponthoz: A számított nyilvántartási értékhez és az átértékelési különbözethez kapcsolódó adóalap-módosító tételeket akkor is alkalmazni kell, ha az átalakulás, egyesülés, szétválás során, például egyes határon átnyúló ügyleteknél, nem készül végleges vagyonmérleg. A módosítás összegét a végleges vagyonmérlegnek megfeleltethetően kell meghatározni.

A j) ponthoz: A kedvezményezett eszközátruházásnak minősülő leválásban részt vevő felek mentesülnek a transzferár kötelezettségek alól.

A k) ponthoz: A bevezetés alatt álló tartós vagyonkezelési jogviszonyhoz kapcsolódóan szükséges rendelkezések bevezetése.

Az l) ponthoz: Az adókedvezmény mértékének pontosítása a 22/G. § (6) bekezdés b) pontja szerinti esetben a jogalkalmazás elősegítése érdekében. Tartalmi változást nem jelent.

A m) ponthoz: A módosítás a MÁV Zrt. átalakulását figyelembe véve módosítja az érintett cégek elnevezését. A MÁV-ra vonatkozó speciális adószabályok alanyi körének a MÁV átalakulása utáni jogi személyekre történő aktualizálása kiegészítésre kerül a GYSEV Zrt-vel.

Az n) ponthoz: A vállalati kerékpárra vonatkozó elismert költség esetében alkalmazandó teljesítménykorlát 750 W-ra emelkedik.

Az o) ponthoz: A bevezetés alatt álló tartós vagyonkezelési jogviszonyhoz kapcsolódóan szükséges rendelkezések bevezetése.

Az a) ponthoz: A bevezetés alatt álló tartós vagyonkezelési jogviszonyhoz kapcsolódóan szükséges rendelkezés bevezetése.

A b) ponthoz: Az önálló környezetvédelmi beruházás fogalmában hatályon kívül helyezésre kerül a kizárólagosság követelménye a jogalkalmazás és jogértelmezés elősegítése érdekében.

A c) ponthoz: A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény műemlék fogalmához igazodó törlés. Tartalmi változást nem jelent.

A d) ponthoz: Megszűnik az IFRS-ek szerinti adózásra áttérő adózónál az első két évre teljesítendő negyedéves adatszolgáltatás.

Amennyiben könyv szerinti értéken megvalósított egyesülés, szétválás során az adózó ismételten választja az adóalanyiságot, akkor az áttérési különbözetet nem kell megállapítani, az áttérési különbözetre vonatkozó szabályok nem alkalmazandóak. A kivétel a módosítás szövegéből következően a hatályba lépést követő megszűnés/ismételt választás esetén alkalmazandó. Tekintettel arra, hogy az egyesülés, szétválás önálló üzleti évet keletkeztet, a kisvállalati adóalap általános levezetése fennáll, a kivétel kizárólag a 28. § (4a) bekezdése szerinti áttérési különbözet figyelembe vétele alól mentesít.

A kiegészítő adóalanyiság adóhatósági bejelentésére több idő áll rendelkezésre, a határidő az adóalanyisággal érintett adóév utolsó napját követő második hónap utolsó napja.

A közúti közlekedési nyilvántartást vezető szervnek a vámhatóság részére történő, a tárgyhónapban forgalomba helyezett gépjárművekről szóló adatszolgáltatása során a jövőben nem a gépjármű motorszámát, hanem a motorkódját kell feltüntetni.

A módosítás megteremti annak a lehetőségét, hogy a vámhatóság általi záradékolással és lebélyegzéssel egyenértékű, digitális bélyegzővel ellátott adat is szolgálhasson a kiléptetés igazolására. A módosítás felgyorsítja a kiléptetést, egyszerűsíti az általános forgalmi adó visszatéríttetésének folyamatát.

2025. január 1-jétől belföldi fordított adózás alkalmazandó az Áfa tv. szerinti adóalany-kereskedők közötti földgáz értékesítések esetében. E rendelkezéshez kapcsolódóan – a jogalkalmazás elősegítése érdekében – a módosítás kimondja, hogy a beszerző nyilatkozni köteles az értékesítő felé arról, hogy adóalany-kereskedőnek minősül.

A közösségen belüli értékesítéssel egy tekintet alá eső, más tagállamba irányuló saját áru mozgatás kapcsán az adóalany alanyi adómentes minőségében jár el (ide nem értve az új közlekedési eszköz továbbítását), azaz ezen ügylet a belföldi alanyi adómentesség hatálya alá tartozik, az adómentességre jogosító értékhatár számítása szempontjából tehát figyelembe kell venni. Tekintettel arra, hogy az Áfa tv. akként fogalmaz, hogy az értékhatárba az adóalany ügyletei fejében megtérített vagy megtérítendő ellenérték éves szinten göngyölített összege számítandó bele, a saját áru mozgatásoknál viszont nincsen ilyen megtérítendő ellenérték, a módosítás az egyértelmű jogalkalmazás érdekében rögzíti, hogy saját áru mozgatás esetén az alanyi adómentesség értékhatárának számítása szempontjából az ügylet kalkulált adóalapját (Áfa tv. 68. §) kell figyelembe venni.

Az alanyi adómentesség választására jogosító értékhatárt 18 millió forintra növelő Korm. rendelet előírásainak törvényi szintre emelése.

A módosítás szerint az alanyi adómentesség megszüntetésének esetei kibővülnek azokkal az esetekkel, ha egyéni vállalkozó és mezőgazdasági őstermelő elhalálozása esetében tevékenységét az özvegye vagy örököse folytatja, vagy azt cselekvőképesség elvesztése esetében az egyéni vállalkozó, mezőgazdasági őstermelő nevében és javára a törvényes képviselője folytatja, valamint a mezőgazdasági tevékenységét megszüntető természetes személy adóalanynak a mezőgazdasági tevékenységet tovább folytató, a Ptk. szerinti közeli hozzátartozónak minősülő természetes személy részére történő, Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott támogatással gazdaságátadás történik, továbbá az agrárgazdaságok átadásáról szóló 2021. évi CXLIII. törvény szerinti gazdaságátadási szerződés alapján megvalósuló gazdaságátadás történik. Ezzel lehetővé válik, hogy az adóalany a megváltozott körülményekre tekintettel az általa eredetileg (a tárgy naptári évre vonatkozóan) választott alanyi adómentesség választásától eltérjen, vagyis az általános adózási módot év közben választhassa. Ezzel biztosítottá válik, hogy az elhunyt adóalany özvegyének, örökösének, cselekvőképtelenné vált adóalany törvényes képviselőjének, és a mezőgazdasági tevékenységet tovább folytató gazdaságátvevőnek az átvett vagyontárgyak után ne keletkezzen adókötelezettsége.

A módosítás az Áfa tv. 191. § (1) bekezdés új d) pontjával egészíti ki a jelen normaszövegben lévő hivatkozást.

A módosítás értelmében a Közösségen belüli értékesítéssel egy tekintet alá eső, más tagállamba irányuló saját áru mozgatás kapcsán az adóalany alanyi adómentes minőségében jár el (ide nem értve az új közlekedési eszköz továbbítását), azaz ezen ügylet a belföldi alanyi adómentesség hatálya alá tartozik és annak adóalapja beleszámítandó az alanyi adómentes értékhatárba.

A módosítás fő szabályként előírja, hogy utazásszervezési szolgáltatások esetén a szolgáltatás nyújtójának nem kell feltüntetnie az adó alapját és az áthárított adó összegét a számlán. Ez alól kivételt képez az az eset, amikor az utazásszervezési szolgáltatást adóalany veszi igénybe és egyúttal nyilatkozik arról, hogy a szolgáltatást nem utazásszervezőként veszi igénybe. Az adóhatóság felé teljesítendő adatszolgáltatásban ugyanakkor az adó alapját és az áthárított adó összegét továbbra is minden esetben szerepeltetni szükséges.

A jogszabályszöveg leköveti azt a jogalkotói szándékot, mely szerint az általános kötelező nyugtaadat-szolgáltatás az eredetileg tervezett 2025. július 1-jéről 2026. szeptember 1-re változik.

A jogszabályhelyekre történő hivatkozások módosítása az összes hasznos alapterület fogalmának meghatározásában, a korábbi ágazati jogszabály (OTÉK) hatályvesztése miatt, a jelenleg hatályban lévő jogszabályok azonos fogalmaira mutatva.

Az alanyi adómentesség választására jogosító értékhatárt 18 millió forintra növelő Korm. rendelet előírásainak törvényi szintre emelése.

Átmeneti rendelkezés a közvetett vámjogi képviselő nyilatkozattételi kötelezettségét érintő módosítással összefüggésben. Az átmeneti szabály rendezi, hogy a módosítást melyik bevallási időszak tekintetében kell először alkalmazni.

Átmeneti rendelkezés az adóalany-kereskedők közötti földgáz értékesítésekhez kapcsolódó adatszolgáltatást érintő módosítással összefüggésben. Az átmeneti szabály rendezi, hogy a módosítást melyik bevallási időszak tekintetében kell először alkalmazni.

Az Áfa tv. 10. számú mellékletének módosítása rögzíti, hogy a kiállított, kibocsátott számlákról szóló összesítő jelentésben jogutódlás esetén, ha a jogutód a jogelőd által teljesített ügyletről állít ki számlát, az adatszolgáltatásnak a jogelőd adószámára is ki kell terjednie. Ezen túlmenően a módosítás azt is kimondja, hogy csoportos adóalany általi teljesítés esetén az adatszolgáltatásnak az adott csoporttag adószámára is ki kell terjednie.

A melléklet az Áfa tv. 257/G. §-ában előírt, nyugtákról, pénztárgéppel kiállított nyugtákról, az e-nyugtákról valamint az ezekkel egy tekintet alá eső egyéb okiratokról történő adatszolgáltatási kötelezettséget tartalmazza.

A 2025. március 1-jétől hatályos szabályok értelmében, engedményezett adólevonási jog gyakorolása estén a közvetett vámjogi képviselő importonként nyilatkozni köteles többek között az adó alapjáról és összegéről is. A módosítás értelmében ezt a nyilatkozatot forintban kell megtenni.

2025. január 1-jétől belföldi fordított adózás alkalmazandó az adóalany-kereskedők közötti földgáz értékesítések esetében, amihez kapcsolóan mind az értékesítő, mind a beszerző adóalanyt adatszolgáltatási kötelezettség terheli, többek között a gáz mennyiségére vonatkozóan is. A jogalkalmazás elősegítése érdekében, a módosítás értelmében az adatszolgáltatás mértékegysége MWh-ra módosul.

Technikai jellegű módosítás, javítás.

Az érintett termékek teljeskörű lefedése érdekében az egyéb ellenőrzött ásványolaj fogalom kiegészül a 2710 19 42 KN-kódú termékkel.

A módosítás a nyilvántartásból törlés szabályait egyértelműsíti.

A módosítás célja az illegális dohánygyártás és -kereskedelem visszaszorítása, valamint egy ellenőrizhető, nyomon követhető termelési-ellátási lánc kialakítása. A termelőnek jól beazonosítható módon be kell jelenteni a dohánynövény termesztésére használt földterület címét.

A módosítás az illegális dohánygyártmány-előállítás és -kereskedelem elleni hatékonyabb fellépés érdekében bejelentési kötelezettséget ír elő az ország területén áthaladó szárított és fermentált dohány szállítmányokra.

A módosítás megteremti jövedéki ügyekben is az adóelőleg mérséklésének lehetőségét.

A módosítás az állami adó- és vámhatóság által jövedéki ügyekben lefolytatott helyszíni ellenőrzések esetében – a papírmentes ügyvitel elősegítése érdekében – a jogszabály által elektronikus ügyintézésre kötelezett személyek és az aktivált felhasználói profillal rendelkező természetes személyek esetében a jogsértést megállapító jegyzőkönyv és a lefoglalási végzés elektronikus úton történő elkészítésére az adóigazgatási rendtartás vonatkozó eljárási szabályainak alkalmazását rendeli.

A gyorsított eljárás alkalmazási összegei 2016-ban lettek legutóbb megállapítva és a jövedéki adómértékek azóta bekövetkezett emelkedése miatt az alkalmazási kör folyamatosan szűkült. A jövedéki ügyekben a gyorsított eljárás alkalmazási összegek jelentős emelése egyrészt kiterjeszti a gyorsított eljárás alkalmazhatósági körét, másrészt az általános bírságolási eljárásokkal egységesebb, ugyanakkor az egyedi esetekhez rugalmasabban alkalmazkodó jogalkalmazás érdekében fix összeg helyett maximált bírságérték kerül meghatározásra.

A dohánytermékek gyártásához szükséges alapanyag feketepiaci kínálatának visszaszorítása érdekében a módosítás bírságot határoz meg a be nem jelentett földterületen termesztett, lábon álló dohánynövények után.

A módosítás az elektronikus úton elkészített lefoglalási végzés helyszíni szóbeli közlésére állapít meg az elektronikus jegyzőkönyvek szóbeli közlésével megegyező szabályt.

A kizárólag bérfőzést végző adóraktárnak a módosítást követően elszámoláskor csak olyan esetben kell megfizetnie az adót a bérfőzető által megrendelt, de át nem vett bérfőzött párlat után, amikor annak későbbi átvétele valószínűsíthető, egyéb esetben az adóraktárnak nem kell adót fizetni a termék után, hanem azt meg kell semmisíteni a hatóság jelenlétében.

A kizárólag bérfőzést végző adóraktárak esetében megszűnik a felelős üzemvezető kijelölésének kötelezettsége.

Az egységes szankcionálási rendszer érdekében szükséges szövegcserés módosítás, összhangban az Art. 221. §-ának módosításával.

A 20–50% bortartalmú palackozott fröccsre is kiterjed a kedvezőbb adózási megítélés és az egyszerűsített adóraktárban történő előállíthatóság.

A járványügyi különadó visszaigénylésére vonatkozó szabály jelenleg veszélyhelyzeti kormányrendelet szintjén szabályozott. A módosítás alapján e rendelkezés kerül törvénybe iktatásra olyan módon, hogy a hatályos szabályozáshoz képest tartalmi változást nem jelent.

A rendelkezés az energiaellátók jövedelemadója szabályának törvényi szintre emeléséről gondoskodik és kimondja, hogy az energiaellátók jövedelemadójának kulcsa 2025-ben 41%.

A rendelkezés kimondja, hogy az energiaellátók jövedelemadójának kulcsa 2026. január 1-jétől 31%.

A rendelkezés kimondja, hogy megszűnik a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény szerinti víziközmű-szolgáltató és a vízgazdálkodásról szóló törvény szerinti nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére feljogosított közszolgáltató adókötelezettsége.

A rendelkezés a biztosítási pótadó szabályainak törvényi szintre emeléséről gondoskodik, továbbá kimondja, hogy a 2026-ban kezdődő adóévben is fennmarad a pótadó-kötelezettség.

A rendelkezés a biztosítási pótadó szabályainak törvényi szintre emeléséről gondoskodik. A rendelkezés meghatározza az adó és a pótadó alanyainak körét.

Jogalkalmazást segítő pontosítás.

A rendelkezés a biztosítási pótadó szabályainak törvényi szintre emeléséről gondoskodik.

A rendelkezés a 20 milliárd forint adóköteles biztosítási szolgáltatás utáni összesített adóalapot el nem érő adóalanyokra vonatkozó szabályt törvényi szintre emeli.

A módosítás meghatározza a biztosítási adó és pótadó 2025-ös és 2026-os mértékét.

A módosítás törvényi szintre emeli az állampapír-kedvezményre vonatkozó szabályokat, továbbá meghatározza a 2026. adóévre vonatkozó állampapír-kedvezményre vonatkozó rendelkezéseket.

A rendelkezés a biztosítási pótadó szabályainak törvényi szintre emeléséről gondoskodik.

A rendelkezés a biztosítási pótadó szabályainak törvényi szintre emeléséről gondoskodik.

A rendelkezés a biztosítási pótadó szabályainak törvényi szintre emeléséről és a törvényi szintre emeléssel kapcsolatos jogtechnikai pontosításokról gondoskodik.

A módosítás a veszélyhelyzeti kormányrendelet szintjén szabályozott rendelkezések törvénybe iktatásáról, továbbá a kiskereskedelmi adókötelezettség 2026-ban kezdődő adóévben történő fenntartásáról gondoskodik.

A módosítás célja, hogy az önkormányzat számára a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény lehetőséget biztosítson arra, hogy a lakóhelyhez kapcsolódó kedvezmény, mentesség igénybevételét – az ellenkező bizonyításáig – objektív, az önkormányzat számára könnyen ellenőrizhető feltételhez, nevezetesen az adóalany lakcímnyilvántartásba bejegyzett lakóhelyéhez vagy tartózkodási helyéhez köthesse.

Az adóalany számára a módosítás lehetőséget biztosít arra, hogy igazolhassa azt, hogy a ténylegesen (életvitelszerűen) lakóhelyéül szolgáló, azonban a lakcímnyilvántartásba lakóhelyként vagy tartózkodási helyként be nem jegyzett lakás esetében megilleti a lakóhelyhez kapcsolódó kedvezmény vagy mentesség. Az adóalany szabadon választhatja meg a bizonyítékokat, a módosítás azonban rögzíti, hogy az adóalany nevére szóló közüzemi számlák kifejezetten alkalmasak a bizonyításra.

Átmeneti rendelkezések

A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (a továbbiakban: Gst.) 31. § (1) bekezdése szerint jogszabály a hatálybalépését megelőző időszakra vonatkozóan nem növelheti a fizetési kötelezettséget, nem bővítheti a fizetésre kötelezettek körét, illetve nem szüntethet meg vagy korlátozhat kedvezményt, mentességet.

A Gst. hivatkozott rendelkezése alapján kizárólag a jövőre vonatkozóan határozható meg kedvezmény vagy mentesség igénybevételére vonatkozó korlátozó rendelkezés, így első alkalommal a 2026. évi adókötelezettséget érintő kedvezmény vagy mentesség esetében alkalmazható a módosítás szerinti új rendelkezés.

A módosítás célja a szerencsejáték tevékenység sajátosságaihoz igazodó nettó árbevétel fogalom megállapítása.

A közszolgáltató szervezet fogalma bővül a MÁV Magyar Államvasutak Zrt. és az integrált vasútvállalat fogalomkörével, így a Htv. 3. § (2) bekezdésében foglalt feltételek teljesülése esetén e két szervezet is mentesül valamennyi helyi adó alól.

A Htv. az értelmező rendelkezések között tartalmazza az önkormányzati ASP rendszer, továbbá az integrált vasúttársaság fogalmát.

Szövegcserés módosítások

Az építmény- és telekadó alól feltételes adómentességben részesülhetnek azon preferált szervezetek (pl. egyesületek, alapítványok, közszolgáltató szervezetek), amelyek a tulajdonukban álló adótárgy ingatlant alaptevékenységük, főtevékenységük céljából használják. A módosítással a mentesség arra az esetre is kiterjed, ha közszolgáltató szervezet közszolgáltatói feladat ellátása érdekében használja az épületet, épületrészt vagy telket, továbá arra is, ha a szervezet az ingatlanon közszolgáltató szervezet részére közszolgáltatói feladat ellátása érdekében biztosít használatot.

A módosítást az integrált vasútvállalat helyi adók rendszerében betöltött szerepe indokolja.

A jogalkotó lehetőséget kíván biztosítani az önkormányzatoknak, hogy a háziorvosokat és védőnőket magasabb összeghatáron belül, saját döntésük szerint mentesíthessék a helyi iparűzési adó alól, szem előtt tartva a háziorvosi praxisok betöltésének megkönnyítését is.

A módosítás megteremti a lehetőségét annak, hogy az állami adó- és vámhatóság az önkormányzati adóztatás szempontjából kiemelten fontos, a cégbejegyzésre nem kötelezett adózók pénzforgalmi számának adatait, valamint a KIVA-alanyiságot választó adózók KIVA-alanyisággal kapcsolatos adatait átadhassa az önkormányzati adóhatóságok részére a Magyar Államkincstár által működtetett ASP rendszer útján.

A cégautó adó alóli mentességi tényállás bővül a közfeladat ellátást segítő polgárőr szervezet és az önkéntes tűzoltó egyesület alapfeladat ellátása érdekében üzemeltetett személygépkocsi után fizetendő adókötelezettség alóli mentesség beiktatásával.

Átmeneti rendelkezések arról, hogy a módosítást melyik bevallási időszak tekintetében kell először alkalmazni.

A módosítás 2026. január 1-jétől a vasúti és közúti személyszállítási tevékenységet egyaránt végző adóalany számára is lehetővé teszi az autóbuszok utáni adómentesség igénybevételét.

Az illetéktörvény módosítása a tartós vagyonkezelésre vonatkozó szabályokkal egészül ki, emellett a vonatkozó rendelkezések jogtechnikai rendezésére kerül sor, tartalmi módosítás nélkül.

Az átlátható szabályozás érdekében a törvényjavaslat külön rendelkezik a bizalmi vagyonkezelés keretében történő vagyonmozgások és a magánalapítvánnyal összefüggő vagyonmozgások illetékkötelezettségéről. A szabályozás lényege továbbra is az, hogy a bizalmi vagyonkezelésbe adás, illetve a vagyonkezelő alapítványnak történő vagyonátadás után ajándékozási illetéket nem kell fizetni.

Illetékfizetési kötelezettség továbbra is csak akkor merülhet fel, ha a kedvezményezett a bizalmi vagyonkezelés keretében kezelt vagyonból, vagy a vagyonkezelő alapítványtól szerez vagyontárgyat (például, ingóságot vagy ingatlant). Az illetékkötelezettség vonatkozásában a kedvezményezettnek a bizalmi vagyonkezelés keretében történő vagyonszerzését úgy kell tekinteni, mintha a vagyont közvetlenül a vagyonrendelőtől szerezte volna, a vagyonkezelő alapítványtól történő vagyonszerzését úgy kell tekinteni, mintha a vagyont közvetlenül az alapítótól, csatlakozótól szerezte volna.

Továbbra sem tárgya az ajándékozási illetéknek a vagyonrendelőnek a bizalmi vagyonkezelés vagy tartós vagyonkezelés révén vagyonrendelői vagy kedvezményezetti jogállására tekintettel történő vagyonszerzése, valamint az alapítónak, csatlakozónak a magánalapítványtól e jogállására tekintettel történő vagyonszerzése, mert ilyenkor lényegében a vagyon visszavételéről van szó.

A hatályos szabályozástól eltérően a törvényjavaslat a visszterhes vagyonátruházási illetékre vonatkozó szabályok között említi meg, hogy az ajándékozási illeték hatálya alá nem eső vagyonszerzés – az erre vonatkozó főszabálytól eltérően – csak kivételesen esik a visszterhes vagyonátruházási illeték hatálya alá.

Jogalkalmazást segítő jogtechnikai pontosítást céloz a módosítás, egyértelműsíti, hogy a társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény szerinti kedvezményezett eszközátruházás keretében történő vagyonszerzés mentessége a jogügylettel érintett valamennyi illetékköteles vagyontárgyra kiterjed a törvényi feltételrendszer fennállása esetén.

A módosítás célja a telekingatlanokon létesített megújuló energiaforrást termelő parkok (napelemparkok és szélerőműparkok) esetében annak biztosítása, hogy a vagyonszerzési illetékfizetési kötelezettség a telektulajdon szerzése után keletkezzen.

A módosítás által az Itv. összhangba kerül az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény végrehajtásáról szóló 179/2023 Kormányrendelet ingatlan-nyilvántartási eljárás általános szabályait tartalmazó rendelkezéseivel, mely szerint a vagyonszerzési illeték megállapításához szükséges nyilatkozatokat az ügyfél vagy jogi képviselője az adóhatóság informatikai rendszerében vagy az adóhatóság előtt papíralapon teszi meg.

A módosítás egyértelművé teszi, hogy a kedvezményezett eszközátruházáshoz kapcsolódó visszterhes vagyonátruházási illetékmentesség pontosított rendelkezését a folyamatban levő illetékügyekben is érvényesíteni kell.

Az Itv. 26. § (1a) bekezdésének h) pontját érintő módosításhoz kapcsolódóan átmeneti rendelkezés beiktatása szükséges annak egyértelműsítésére, hogy a kedvező illetékszabályt az adóhatóságnál véglegesen le nem zárt ügyek tekintetében is étvényesíteni kell.

A módosítás szerint illetékkötelezettség terheli az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények által végzett fizetési műveleteknél az ügyfél által adott fizetési megbízások alapján az elektronikuspénz kibocsátására és visszaváltására szolgáló elektronikus pénzszámlák vonatkozásában megvalósuló terheléseket.

A Szochó tv. 5. § (1a) bekezdés a) pontjában meghatározott adókötelezettséget a kedvezményre jogosító jövedelmet juttató kifizetőnek, míg a b) pont szerinti adókötelezettséget az anyakedvezményt érvényesítő Tbj. szerinti saját jogú nyugdíjas magánszemélynek kell teljesítenie.

A saját jogú nyugdíjas magánszemélyekre vonatkozó szociális hozzájárulási adó alóli mentességet előíró szabályoktól [Szochó tv. 5. § (1) bekezdése] eltérően a gyermekek számától függő személyi jövedelemadó kedvezményt (gyakorlatilag adómentességet) érvényesítő ugyanazon nyugdíjas magánszemélynek jövedelmet juttató kifizetőnek adókötelezettsége keletkezik, ha az adóévben az ugyanazon magánszemélynek juttatott jövedelmek együttes összege meghaladja az éves átlagkereset négyszeresét és a jutatott jövedelem tekintetében a kifizetőnek egyébként adóelőleget kellene levonnia (pl.: bér, megbízási jogviszonyból származó jövedelem). A szabály alkalmazása során az ugyanazon magánszemélynek jövedelmet juttató kapcsolt vállalkozásokat egyazon kifizetőnek kell tekinteni.

Szociális hozzájárulási adókötelezettsége keletkezik az anyák kedvezményét érvényesítő, önfoglalkoztató (pl.: egyéni vállalkozó, mezőgazdasági őstermelő) nyugdíjas magánszemélynek is, ha az általa érvényesített anyák kedvezménye (négy vagy többgyermekes, háromgyermekes vagy kétgyermekes anyák kedvezménye) alapját képező tárgyévi jövedelmei együttes összege meghaladja az éves átlagkereset négyszeresét, feltéve, hogy ezen jövedelmei nem kifizetőtől származnak vagy kifizetőtől származnak ugyan, de a jövedelemből a kifizetőnek az Szja tv. 46. § (4) bekezdése alapján nem kell adóelőleget megállapítania.

A módosítás a gyermeknevelési támogatással, a gyermekek otthongondozási díjával és az ápolási díjjal egészíti ki azon ellátások körét, amelyek együttes folyósítása esetén a kifizetőnek a tagjával (ideértve az egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személyt is) fennálló jogviszonya alapján őt terhelő adó alapjának, az egyéni vállalkozónak az őt saját maga után terhelő adó alapjának megállapításkor az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó esetben nem kell számításba vennie a hónapnak azt a napját, amelyre a tagja, illetve maga az egyéni vállalkozó az említett ellátásokban részesül.

Az 5. § (1a) bekezdés a) pontja szerint keletkező adókötelezettséget a kifizetőnek a tárgyévet követő év január havi bevallásban januári kötelezettségként kell bevallania és megfizetnie. Az egyazon kifizetőnek minősülő kapcsolt vállalkozások esetén a vállalkozások dönthetnek arról, hogy melyikük teljesíti az adókötelezettséget. Az adókötelezettség teljesítésének elmaradása esetén az egyazon kifizetőnek minősülő kapcsolt vállalkozások egyetemlegesen felelnek.

Az 5. § (1a) bekezdés b) pontja szerinti adót az anyakedvezményt érvényesítő Tbj. szerinti saját jogú nyugdíjas a személyi jövedelemadó bevallásában vagy az adóhatóság által összeállított adóbevallási tervezet felhasználásával elkészített személyi jövedelemadó bevallásban a bevallásra előírt határidőig állapítja meg, vallja be, illetve ezen határidőig fizeti meg. Amennyiben az anyakedvezmény alapjául szolgáló tárgyévi bevételek együttes összege az éves átlagkereset négyszeresét nem haladja meg, akkor az anyakedvezményt érvényesítő nyugdíjas magánszemélynek nem kell jövedelmet megállapítania és bevallási kötelezettsége sem keletkezik.

A Szochó tv. 5. §-ának új (1a) bekezdéséhez kapcsolódó fogalmak bevezetése.

Az a) ponthoz: Jogtechnikai pontosítás: a tartós befektetésből származó jövedelem szociális hozzájárulási adó kötelezettség alapját 2025. január 1-jétől megállapító rendelkezés téves hivatkozást tartalmaz, amelynek javítása elengedhetetlen ahhoz, hogy a szabály hosszú távon működni tudjon.

Az b) ponthoz: A kormányzati igazgatásban foglalkoztatott tisztségviselők munka mellett önkéntesen vállalt honvédelmi képzés során bekövetkezett balesete esetére vonatkozóan a Kormány hősi egészségkárosodási ellátást vezet be. A hősi egészségkárosodási ellátásból 15%-os személyi jövedelemadó, valamint 10%-os nyugdíjjárulék levonása tervezett, annak érdekében, hogy az ezen a jogcímen biztosított juttatás jogszerző időnek minősüljön a nyugdíj szempontjából. Ennek megvalósítása érdekében indokolt a rendelkezés kiegészítése a hősi egészségkárosodási ellátással.

A családi járulékkedvezmény igénybevételére a biztosított magánszemélyek jogosultak. Figyelemmel arra, hogy a gyermekgondozási díj a biztosítotti státuszt megalapozó jogviszonynak az ellátás folyósítása alatti megszűnését követően is jár, szükséges kimondani, hogy az ellátásban részesülő személy akkor is igénybe veheti a járulékkedvezményt, ha az alapjogviszonya (pl.: munkaviszonya, egyéni vállalkozói jogviszonya) megszűnik és emiatt már nem minősül biztosítottnak.

A módosítás a gyermeknevelési támogatással, a gyermekek otthongondozási díjával és az ápolási díjjal egészíti ki azon ellátások körét, amelyek együttes folyósítása esetén a folyósítás időszak figyelembevételével a társas vállalkozó járulékalapjának alsó határát arányosan csökkenteni kell.

A módosítás a gyermeknevelési támogatással, a gyermekek otthongondozási díjával és az ápolási díjjal egészíti ki azon ellátások körét, amelyek együttes folyósításának időtartamára az egyéni vállalkozó nem köteles társadalombiztosítási járulékot fizetni a járulékfizetési alsó határ után.

Ha az adózó egészségügyi szolgáltatási járulék adónemen fennálló olyan túlfizetésének kiutalását kezdeményezi, mely az adószámláján visszamenőleges hatályú járulékfizetési kötelezettség törlése miatt keletkezett, akkor a állami adó- és vámhatóság a kormányhivataltól kér tájékoztatást (megjelölve a törléssel érintett időszakot) arról, hogy az adózó az érintett időszakban vett-e igénybe Magyarországon egészségügyi szolgáltatást, és annak ellenértékét megtérítette-e, majd a tájékoztatás alapján dönt az összeg kiutalásáról.

Ha a kormányhivatal nyilvántartása szerint az adózó vett igénybe egészségügyi szolgáltatást, akkor a megtérítési összeg megállapítása érdekében egyeztet a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelővel, majd a kormányhivatal kötelezi az adózót az egészségügyi szolgáltatás ellenértékének megtérítésére, illetve önkéntes teljesítés hiányában a követelést adók módjára behajtandó köztartozásként az adóhatóság részére átadja. Ezen esetben a túlfizetési kérelem nem teljesíthető.

Gyakorlati tapasztalatok szerint a kormányhivatal az esetek nagyobb részében nem kötelezi az érintett adózókat megfizetésre, a kiutalás teljesíthető. A jogszabály hatályos rendelkezése olyan előkérdést tartalmaz, amelynek megválaszolása nélkül a kiutalási kérelem érdemben nem bírálható el, azonban a kormányhivatali eljárás nagyon hosszú időt, esetlegesen hónapokat vesz igénybe, így a késedelmes válasz miatt az adózó jóval később jut az egyébként neki jogosan visszajáró összeghez, és a határidőben ki nem utalt összegre az Art. 65. §-a alapján az adóhatóság késedelmi kamatot fizet.

A módosítás eredményeként az állami adó- és vámhatóságnak nem keletkezik a kormányhivatali eljárás elhúzódása miatt kamatfizetési kötelezettsége. Emellett a módosítás az adózó részére egyértelmű helyzetet teremt azzal, hogy a túlfizetés kiutalására nyitva álló határidő csak a tényállás teljes tisztázását követően kezdődik.

(1) bekezdéshez: Átmeneti rendelkezés beiktatása a családi járulékkedvezmény érvényesíthetőségére vonatkozó módosítással összefüggésben. A módosítás a 2025. június 30. után megszerzett, munkaviszonyból származó jövedelem esetén a 2025. június 30. utáni időszakra elszámolt jövedelem tekintetében alkalmazható.

(2) bekezdéshez: Átmeneti rendelkezés, amely alapján az egészségügyi szolgáltatási járulék adónemen fennálló túlfizetés kiutalására nyitva álló határidő az egészségbiztosítási szerv válaszának állami adó- és vámhatósághoz történő megérkezését követő napon kezdődik.

Az a) és b) ponthoz: A kormányzati igazgatásban foglalkoztatott tisztségviselők munka mellett önkéntesen vállalt honvédelmi képzés során bekövetkezett balesete esetére vonatkozóan a Kormány hősi egészségkárosodási ellátást vezet be. A hősi egészségkárosodási ellátásból 15%-os személyi jövedelemadó, valamint 10%-os nyugdíjjárulék levonása tervezett, annak érdekében, hogy az ezen a jogcímen biztosított juttatás jogszerző időnek minősüljön a nyugdíj szempontjából. Ennek megvalósítása érdekében indokolt a rendelkezés kiegészítése a hősi egészségkárosodási ellátással.

Az c) ponthoz: A családi járulékkedvezmény érvényesíthetővé válik azon jövedelmek után fizetendő társadalombiztosítási járulékkal szemben is, amelyeket Magyarország a kettős adóztatást kizáró egyezmények alapján nem adóztat, de a társadalombiztosítási járulék megfizetése hazánkban történik.

A vagyonkezelő alapítvány általi tartós vagyonkezelés jogintézményének jogrendbe emelése okán szükséges az Art. hatályának bővítése a tartós vagyonkezelés keretében kezelt vagyonra.

A csekély összegű (de minimis) támogatás fogalmának pontosítása.

A kezelt vagyon fogalmi köre bővül a vagyonkezelő alapítvány által tartós vagyonkezelés keretében kezelt vagyonnal.

A módosítás biztosítja, hogy az egyszerűsített végelszámolás esetén a végelszámolói feladatokat gyakorló vezető tisztségviselő teljesítse az adózó kötelezettségeit és gyakorolja az adózót megillető jogokat.

2025. július 1-jétől az Szja tv-be beiktatott új adóalap-csökkentő kedvezmény érvényesítésével adómentessé válik a csecsemőgondozási díj és a gyermekgondozási díj. A rendelkezés a havi adó- és járulékbevallás adattartalmát egészíti ki az új kedvezménnyel kapcsolatos adatokkal.

A módosítás – a szükséges eljárások lefolytatása érdekében – hosszabb határidőt biztosít az adóhatóság számára a határozat meghozatalára.

A jogalkalmazást átmeneti rendelkezés segíti: a hosszabb eljárási határidő a rendelkezés hatálybalépéskor folyamatban lévő eljárásokban is irányadó.

A rendelkezés megteremti annak a lehetőségét, hogy az állami adó- és vámhatóság az adózót megillető költségvetési támogatást (visszaigénylést, visszatérítést) az adózó jogutód nélküli megszűnését követően a költségvetési támogatás (visszaigénylés, visszatérítés) jogosultjával szemben fennálló tartozás összegéig visszatartsa.

Jelenleg a pénzforgalmi számla megnyitását és megszüntetését annak időpontját követő 15 napon belül kell bejelentenie a pénzforgalmi szolgáltatónak az állami adó- és vámhatóság részére. Ez a határidő a módosítással 7 napra csökken, így növekszik az állami adó- és vámhatóság végrehajtási eljárásának hatékonysága.

A helyszíni ellenőrzések digitalizációja koncepció életre hívásával az adóhatóság elektronikus úton vehet fel jegyzőkönyvet a helyszíni ellenőrzésről. A biometrikus aláírás természetes személyes azonosítását célozza, ezért arra rendkívül szigorú adatvédelmi szabályok vonatkoznak. Figyelemmel arra, hogy az eljárási cselekményen részt vevő személy elektronikus aláírás hiányában biometrikus aláírásával látja el a jegyzőkönyvet, a biometrikus aláírásra vonatkozó adatkezelési felhatalmazás elengedhetetlen.

A módosítás biztosítja, hogy a gazdasági társaság – vezető tisztségviselőnek nem minősülő – tagjai, részvényesei megismerhessék a cég adótitoknak minősülő adótartozásának összegét az adótartozás kiegyenlítése céljából, ha a cég nevében eljárni jogosult személy(ek) nem rendezik e tartozást, és a tagok, részvényesek a további működés érdekében azt meg akarják fizetni. Nyilvánosan működő részvénytársaság esetében e társaságok részvényesei az adótitok megismerésére továbbra sem lennének jogosultak.

Az adótitokra vonatkozó rendelkezés módosításával lehetővé válik az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény (Efo. tv.) szerinti munkaviszony elektronikus bejelentésére szolgáló alkalmazással történő bejelentésekor a bejelentő képviseleti jogosultságának megállapítását követően a bejelentő tájékoztatása arról, hogy a bejelentendő személy az Efo. tv. szerinti munkaviszonyokra vonatkozó időtartamkorlátra tekintettel foglalkoztatható-e egyszerűsített foglalkoztatás keretében.

A vonatkozó törvényi rendelkezések alapján az adótitok alapos okkal történő felhasználásának feltétele, hogy azt törvény megengedje. Tekintettel arra, hogy a NAV által folytatott szabálysértési eljárások során a tényállás tisztázásához adótitok megismerése is szükséges lehet, és jelenleg ezen adatokat a NAV adó-, illetve vámhatósági jogkörben eljáró szervei nem adhatják át a NAV szabálysértési hatóságként eljáró szerve részére, ezekre az esetekre a módosítás megteremti az adótitok átadásának törvényi alapját.

A megbízható adózók esetében az ellenőrzési határidő láncolatos ügyletek esetében 365 napra módosul, figyelembe véve ezen ellenőrzések komplexitását.

A rendelkezés megteremti annak a lehetőségét, hogy az adózó a feltételes adómegállapítás iránti kérelem benyújtását megelőzően, elektronikus úton előzetes konzultációt kezdeményezzen.

A módosítás célja, hogy egyértelműsítse, hogy valamennyi feltételes adómegállapítás iránti kérelem esetében, ha annak elbírálását az adózó sürgősségi eljárásban kéri, emelt összegű díjat kell fizetnie. A módosítás emellett rögzíti, hogy az előzetes konzultáció díjköteles, melynek mértéke konzultációnként egymillió forint.

A módosítás eredményeként a szokásos piaci ár megállapítására irányuló eljárás díja 85%-ának visszatérítésére meghatározott, jellemzően az eljárás lefolytatását akadályozó, vagy időben elhúzó adózói magatartás esetén nem lesz lehetőség. A módosítás rendezi továbbá az egyoldalú és két- vagy többoldalú szokásos piaci ár megállapítására irányuló eljárások közötti váltás esetében fizetendő díj mértékét.

A hatályos szabályozás szerint nem lehet be nem jelentett foglalkoztatott miatt mulasztási bírságot kiszabni, ha az adózó a foglalkoztatott vonatkozásában az ellenőrzést megelőző bevallással lezárt utolsó adómegállapítási időszak vonatkozásában az ugyanazon jogviszonnyal összefüggő bevallási kötelezettségének eleget tett. A módosítás megteremti a lehetőséget arra, hogy – megfelelő garanciális szabályok mellett – az egyszerűsített foglalkoztatotti jogviszonyban se kelljen mindenképpen mulasztási bírságot kiszabni. A módosítás tehát összhangot teremt a munkaviszonyban és az egyszerűsített foglalkoztatotti jogviszonyban történő be nem jelentett foglalkoztatás adóeljárási szankciói között.

A Minimumadó törvénnyel összhangban a mulasztási bírság az adatszolgáltatási kötelezettség megsértése esetén is kiszabható. A 2026. december 31. előtt kezdődő adóévekre vonatkozó átmeneti mentesség erre a jogkövetkezményre is kiterjed.

A rendelkezés az e-pénztárgéppel és vevői alkalmazással összefüggő szabályok megsértése esetén alkalmazandó szankciókat határozza meg.

A módosítás lehetőséget biztosít az üzletlezárás elrendelésére abban az esetben, ha az adózó az e-pénztárgép kötelező használatával és üzemeltetésével kapcsolatos kötelezettségeket megszegte.

A módosítás lehetővé teszi, hogy az éves továbbképzésre kötelezett szakemberek év közben ellenőrizhessék a továbbképző szervezetek által a nyilvántartási rendszerbe feltöltött kreditpontjaikat és az esetleges adminisztrációs mulasztások esetén a szükséges intézkedéseket megtegyék.

A be nem jelentett foglalkoztatottak közzétételi listájáról történő lekerülést az adózó mérlegelheti, e jogi lehetősége ugyanakkor szigorú garanciális feltételekhez kötött. Az adózó mindezt naptári évenként egyszer, maximum 5 fő bejelentésének elmulasztásakor teheti meg azzal, hogy a közzétételt kiváltó bírságot esedékességig megfizeti.

Felhatalmazó rendelkezés az adószám képzés szabályainak megállapítására.

Átmeneti rendelkezés.

1–2. Jogtechnikai módosítás.

3–4. Jogtechnikai módosítás.

5. és 8. A módosításoknak köszönhetően 1 millió forintról 2 millió forintra emelkedik az az összeghatár, amelyre az adóhatóság automatikusan, további feltételek vizsgálata nélkül, évente egyszer legfeljebb 12 havi (nem természetes személynél legfeljebb 6 havi) részletfizetést engedélyez. Megbízható adózó esetében ugyanezen összeghatár 3 millió forintról 5 millió forintra emelkedik. Figyelemmel arra, hogy az automatikus engedélyezés nem igényel összetett döntéshozatali folyamatot, az eljárások összességében gyorsulnak, ugyanis több adózó kerül be az automatikus fizetési könnyítés engedélyezhetőségi körébe. Az adózók számára számottevő könnyítést jelent a tartozás összeghatárának emelése, hiszen a kedvezményre való jogosultság megállapítása érdekében az adózónak nem kell igazolnia az adóhatóság felé a jövedelmi viszonyait. Emellett csökken a fizetési kedvezmény iránti kérelmet elbíráló adóhatóságra nehezedő ügyteher, figyelemmel arra, hogy a 2 millió (megbízható adózónál 5 millió) forintot meg nem haladó összegű adótartozásra mérlegelés nélkül ad pótlékmentes részletfizetést az adóhatóság.

A rendelkezések egyrészről biztosítják a megbízható adózók esetében az engedélyezhető automatikus fizetési könnyítés értékhatárának 3 millió forintról 5 millió forintra emelkedését, másrészről az adózók által igénybe vehető automatikus részletfizetési kedvezmény összeghatára 1 millió forintról 2 millió forintra emelkedik, ezáltal bővül az az adózói kör, amelynek lehetősége van a kedvezményt igénybe venni.

6. A szokásos piaci ár megállapítására irányuló eljárások díjának emelése.

7. A szokásos piaci ár megállapítására irányuló eljárások előzetes konzultációjának díjának emelése.

9. Egyes adminisztratív jellegű adókötelezettségek nem teljesítése esetén az adóhatóság köteles felhívni az adózót a kötelezettség teljesítésére. A második felhívás esetén bírság kiszabásának van helye. A kiszabható bírság mértékét megemeli a módosítás nem természetes személyek esetén 100 ezer forintról 200 ezer forintra.

1. A hatályon kívül helyezés eredményeként az üzletlezárás szankcióval összefüggésben a kiszabott bírságról hozott határozat elleni fellebbezésnek az üzletlezárás végrehajtására halasztó hatállyal bír.

2. A hatályon kívül helyezés oka, hogy a DÁP azonosító nem szükséges az állami adó- és vámhatóságnál a telefonos ügyféltájékoztató rendszer használatához.

Az Art. 1. mellékletének módosítása.

A kényszertörlés alatt álló gazdasági társaságok többségében nincs törvényes képviselő, így az adóhatósági ellenőrzést nem lehet megkezdeni. A módosítás megteremti a lehetőségét annak, hogy ezekben az esetekben ügygondnokot lehessen kijelölni a kényszertörlés alatt álló adózó számára.

A tartós vagyonkezelés, mint új jogintézmény megalkotása kapcsán szükséges annak rögzítése, hogy a vagyonkezelő alapítvány jár el a tartós vagyonkezelésbe vett vagyon adózása tekintetében.

A rendelkezés biztosítja az állami adó- és vámhatóság helyszíni eljárása során a digitalizációt. Megteremti a lehetőséget a jegyzőkönyv elektronikus felvételére, az eljárási cselekményen részt vevő személy általi elektronikus aláírására és a kézbesítésére.

Az általános forgalmi adó kötelezettségek ellenőrzése során előfordul, hogy az ügyletek láncolatával érintett több adózó ellenőrzése is szükséges, mely rendkívül időigényes és széles körben lefolytatandó ellenőrzési cselekményeket igényel az adóhatóság részéről. Annak érdekében, hogy az ilyen ellenőrzések során megalapozott megállapításokat tehessen az adóhatóság, különös ellenőrzési határidő hosszabbítási szabályt ír elő a törvény.

A helyszíni ellenőrzések digitalizációjának bevezetésével egyidejűleg speciális szabályban kell kimondani, hogy mely aktus jelenti az ellenőrzés befejezését akkor, ha a helyszíni ellenőrzésről elektronikus úton készül jegyzőkönyv.

Az e-pénztárgépek engedélyezési eljárását az állami adó- és vámhatóság folytatja le. A rendelkezés értelmében az engedélyezési eljárásban hozott első fokú határozat ellen közvetlenül a bírósághoz lehet jogorvoslati kérelmet előterjeszteni.

Átmeneti rendelkezés.

1. A módosítás következtében az adóhatóság a jogelőd adózói előéletére kiterjedő vizsgálat során a törvényi feltételek helyett a jogszabályi feltételeket vizsgálja.

2–3. pont Az ellenőrzési határidő hosszabbítást szabályozó rendelkezéshez kapcsolódó technikai módosítás.

A szövegrész elhagyása következtében az adóigazgatási rendtartásról szóló törvényben kezelt vagyon alatt az adózás rendjéről szóló törvény szerinti kezelt vagyont kell érteni.

A módosítás lehetővé teszi, hogy az erdészeti hatóság az EUDR rendelet végrehajtása érdekében hozzáférjen a vámtitok körébe tartozó adatokhoz. A külpolitikáért felelős miniszter vámtitokhoz való hozzáférési jogcíme bővül.

A kiegészítés biztosítja a vámtitok jogszerű felhasználását a NAV szabálysértési hatóságként eljáró szervei részére a szellemi tulajdon elleni szabálysértési eljárásokban a tényállás tisztázása érdekében.

Jogharmonizációs záradék az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2017. évi CLII. törvény 29. § (1) bekezdés ep) pontjával történő kiegészítéséhez.

A külpolitikáért felelős miniszter vámtitokhoz való hozzáférése jogcímének változása miatt indokolt a szövegrész törlése.

A vagyonkezelő alapítványokról szóló törvény szerinti tartós vagyonkezelés jogintézményének bevezetésével indokolt rögzíteni, hogy a tartós vagyonkezeléshez kapcsolódó számviteli kötelezettségek tekintetében a számviteli törvény bizalmi vagyonkezelésre vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni.

A globális minimumadó miatt egy adott üzleti év után ténylegesen fizetendő kiegészítő adó összege csak az adott üzleti év éves beszámolójának elkészítési és közzétételi határidejét követően fog rendelkezésre állni (ekkor kerül bevallásra „visszamenőlegesen”), ezért a módosítás rendelkezik arról, hogy az adott üzleti évet terhelő várható kiegészítő adó összege – az összemérés elvének teljesülése érdekében – elszámolásra kerüljön már arra az üzleti évre vonatkozóan, amelyet érint.

A módosítás egyértelművé teszi, hogy az ESEF formátum csak a fenntarthatósági jelentés elkészítésére vonatkozik és a könyvvizsgáló bizonyossági véleményénél nem kell ezt a formátumot alkalmazni.

A módosítás szűkíti azon pénzügyi vállalkozások körét a közérdeklődésű vállalkozásokra, amelyek nem élhetnek az összevont (konszolidált) éves beszámoló készítés tekintetében az értékhatáron alapuló mentességgel.

A módosítás lehetővé teszi, hogy az éves továbbképzésre kötelezett szakemberek év közben ellenőrizhessék a továbbképző szervezetek által a nyilvántartási rendszerbe feltöltött kreditpontjaikat és az esetleges adminisztrációs mulasztások esetén a szükséges intézkedéseket megtegyék.

A hatályos előírások szerint a könyvviteli szolgáltatást végzők továbbképzésében 2 kreditpontot adhat a minősített szakmai szervezet. A minősített szakmai szervezetek adatai nyilvántartásra kerülnek, azonban ennek részben hiányzik a törvényi felhatalmazása. A módosítás ezt pótolja azzal, hogy az adatváltozással kapcsolatos eljárási szabályokat a nyilvántartásra vonatkozó kormányrendelet fogja majd szabályozni.

A hatályos előírások szerint az anyavállalatra mindig vonatkozik a könyvvizsgálati kötelezettség, akkor is, ha nem készít összevont (konszolidált) éves beszámolót. A módosítás alapján az összevont (konszolidált) éves beszámoló készítése alól mentesülő anyavállalat – a többi vállalkozással azonos módon – a kötelező könyvvizsgálat alól is mentesülhet.

Az Európai Unió jogának való megfelelés.

Átmeneti rendelkezések.

Szövegcserés módosítások.

A módosítás az összemérés elvének számviteli teljesülése érdekében biztosítja, hogy az adott üzleti évre vonatkozóan az adott üzleti évet terhelő várható kiegészítő adó összege is elszámolásra kerülhessen.

A beszámoló könyvvizsgálójának nem feladata azt megítélni, hogy az üzleti jelentés részét képező fenntarthatósági jelentés és a beszámoló összhangban van-e, illetve a jogszabályi előírásoknak megfelel-e. Ugyanakkor a könyvvizsgálónak nyilatkoznia kell arról, hogy az üzleti jelentés tartalmaz-e lényeges hibás állítást. Az ellentmondás feloldása érdekében szükséges rögzíteni, hogy a könyvvizsgáló lényeges hibás állításokról szóló nyilatkozata a fenntarthatósági jelentésre nem vonatkozik.

2025. április 16-án került kihirdetésre az (EU) 2022/2464 és az (EU) 2024/1760 irányelvnek az egyes fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati beszámolási és átvilágítási követelmények tagállamok általi alkalmazásának kezdőnapjai tekintetében történő módosításról szóló (EU) 2025/794 európai parlamenti és tanácsi irányelv. Az irányelv a fenntarthatósági jelentéstételi követelmények hatálya alá tartozó bizonyos társaságok számára 2 évvel elhalasztja a követelmények teljesítését. Az irányelv rendelkezéseit a tagállamoknak a nemzeti jogba 2025. december 31-ig kell átültetni.

2022. január 1-jével megszűnt a szakképzési hozzájárulás, így javasolt törölni az okafogyottá vált rendelkezést.

Továbbá a módosítás jogtechnikai pontosítást tartalmaz.

A módosítás az egységes jogalkalmazást és a hatósági eljárás egyszerűsítését eredményezi azáltal, hogy a kamarai tag könyvvizsgáló kamarai tagsága megszűnésének, illetve a könyvvizsgáló cég nyilvántartásból való törlésének az időpontjától a korábban megszerzett speciális szakmai minősítések is érvényüket vesztik.

A kamarai tag könyvvizsgálók, könyvvizsgáló cégek éves adatszolgáltatási kötelezettségének kiterjesztése a fenntarthatósági jelentésekkel összefüggésben kibocsátott bizonyossági véleményről, amely segíti a fenntarthatósági jelentésekkel összefüggő hatósági minőségellenőrzések tervezhetőségét.

A módosítás az egységes jogalkalmazást és a hatósági eljárás egyszerűsítését eredményezi azáltal, hogy kiegészíti a törvényi mellékletet a kamarai tag könyvvizsgálók, könyvvizsgáló cégek fenntarthatósági minősítésének megszerzéséhez előírt nyilatkozattal.

A módosítás továbbá a könyvvizsgálói törvény fogalomhasználatával összefüggő technikai pontosítást tartalmaz.

A Kkt. jelenleg hatályos 23/A. §-ának (5) bekezdése indokolatlanul korlátozza a kamarai tag könyvvizsgálók lehetőségeit a minősített elektronikus aláírás használatában. A könyvvizsgálók a szakmai tevékenységük mellett egyéb esetekben, például cégképviselet során is használnak elektronikus aláírást. A hatályos aláírási korlátozás miatt ilyen esetekben külön elektronikus aláírási profilt kellene alkalmazniuk, ami jelentős többletköltséget és adminisztratív terhet jelent a könyvvizsgálók számára. A minősített elektronikus aláírás az EU eIDAS rendelete szerint a legmagasabb szintű hitelesítési eszköz, amely biztosítja a dokumentumok joghatásának teljes körű elismerését. A modern üzleti környezet egyre inkább a digitális megoldások irányába mozdul el, amelynek egyik kulcseleme az elektronikus aláírások széles körű alkalmazása. Amennyiben a könyvvizsgálók más tevékenységük során is használhatják a könyvvizsgálat során használt elektronikus aláírást, az elősegíti az elektronikus aláírások minél szélesebb körű elterjedését.

Jogtechnikai pontosítás. Az egyéni vállalkozókra vonatkozó törvény több helyen tartalmazza a számviteli törvény egy adott rendelkezésére vonatkozó utalást, amelyeket javítani szükséges a számviteli törvény időközben végrehajtott módosításának megfelelően.

A módosítással lehetővé válik, hogy a NAV nyomozó hatósága a közúti közlekedési nyilvántartásokból közvetlenül kérhessen adatokat, biztosítva ezzel a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény és Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2020. évi CXXII. törvény összhangját.

A 2025. január 15-én hatályba lépett ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény (a továbbiakban: új Inytv.) alapján a hatóságoknak már nincs olyan lehetőségük, hogy a személyes azonosító helyett a természetes személyazonosító adatokat tüntessék fel a bejegyzési kérelemben. A módosításra azért van szükség, hogy az új Inytv-vel összhangban az adóhatóságnak is legyen jogalapja a személyi azonosító kezelésére.

2025. július 1-től kezdődően megnyílik a lehetőség az önkéntes e-pénztárgéphasználatra, emiatt az ilyen módon kiállított nyugtákról, számlákról történő adatszolgáltatási kötelezettséget is előírja a módosítás.

A melléklet az Áfa tv. 257/G. §-ában előírt, az e-nyugtákról, valamint az e-pénztárgéppel kiállított egyéb okiratokról történő adatszolgáltatási kötelezettséget tartalmazza.

Az e-pénztárgépek kötelező használatával, üzemeltetésével kapcsolatos jogszabályban meghatározott kötelezettségek megszegése esetén alkalmazható szankciók egységesen az egyes adókötelezettségekről és egyes adótörvények módosításáról szóló 2025. évi LIV. törvény alapján lépnek hatályba.

Az e-pénztárgépek kötelező használatával, üzemeltetésével kapcsolatos jogszabályban meghatározott kötelezettségek megszegése esetén alkalmazható szankciók egységesen az egyes adókötelezettségekről és egyes adótörvények módosításáról szóló 2025. évi LIV. törvény alapján lépnek hatályba.

A kormányrendelet hatályon kívül helyezett rendelkezései törvényi szintre emelkednek, beépítésre kerülnek a vonatkozó adótörvényekbe, illetve kivezetésre kerülnek.

A kormányrendelet olyan törvényi rendelkezésekre hivatkozik, amely már nem hatályos.

A kormányrendelet szerinti rendelkezések beépítésre kerülnek a vonatkozó törvényekbe.

Az alanyi adómentesség választására jogosító értékhatárt 18 millió forintra növelő Korm. rendelet hatályon kívül helyezése, a vonatkozó előírások törvényi szintre emelése miatt.

Hatályba léptető rendelkezések.

A rendelkezés a jogharmonizációs záradékot rögzíti.

Az 1. ponthoz: A hatályos szabályozásban a családi pótlék adómentességét az a rendelkezés biztosítja, amely szerint annak összegéből nem kell jövedelmet megállapítani [Szja tv. 28. § (19) bekezdés]. A jogalkalmazás egyértelműsítése érdekében az ellátás adómentessége nevesítetten az 1. számú mellékletben kerül rögzítésre más hasonló jellegű juttatásokhoz hasonlóan, az eddigi rendelkezés hatályon kívül helyezése mellett.

A 2. ponthoz: Új jogcímmel egészül ki a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti pénzkölcsön nyújtásából, pénzügyi lízingszerződésből származó követelések elengedése kapcsán megszerzett adómentes bevételek köre. A hitelintézeti követelés elengedése akkor is adómentes, ha azt a pénzügyi intézmény haláleset vagy rokkantság esetén egyedi méltányosságból engedélyezi. Az adómentesség nem vonatkozik minden hitelintézeti tartozás, hanem csak egyes támogatott kölcsönök elengedésére.

A 3. ponthoz: Az Szja tv. szerinti adómentes jogcím [Szja tv. 1. számú melléklet 8.6. pont f) alpont] alapján a munkásszállásnak a kifizetővel munkaviszonyban álló magánszemély(ek) elhelyezésére kell szolgálnia. A fióktelepnél foglalkoztatottak azonban a külföldi vállalkozással állnak jogviszonyban, a munkáltatói jogokat a külföldi vállalkozás a fióktelepén keresztül gyakorolja. A fióktelep tehát jogi értelemben nem munkáltatója a magyar és külföldi munkavállalóknak, a fióktelep és a munkavállalók között nem áll fenn munkaviszony, így az adómentesség feltételei maradéktalanul nem teljesülnek, a fióktelep által a munkavállalók részére biztosított lakhatás a munkavállalók bérjövedelmeként válik adókötelessé. A módosítás kiegészíti az adómentesség feltételeit úgy, hogy az a fióktelepnél foglalkoztatottak esetében is alkalmazható legyen.

Az Áfa tv. 10. számú mellékletének módosítása rögzíti, hogy a kiállított, kibocsátott számlákról szóló összesítő jelentésben jogutódlás esetén, ha a jogutód a jogelőd által teljesített ügyletről állít ki számlát, az adatszolgáltatásnak a jogelőd adószámára is ki kell terjednie. Ezen túlmenően a módosítás azt is kimondja, hogy csoportos adóalany általi teljesítés esetén az adatszolgáltatásnak az adott csoporttag adószámára is ki kell terjednie.

A melléklet az Áfa tv. 257/G. §-ában előírt, nyugtákról, az e-nyugtákról valamint az ezekkel egy tekintet alá eső egyéb okiratokról történő adatszolgáltatási kötelezettséget tartalmazza.

1. pont: A módosítással az adóhatósági nyilvántartás vezetés hatékonyabbá válik a külföldi vállalkozás és fióktelepe egyértelmű beazonosításával, összekapcsolásával.

2. pont: A módosítás a jogszabályok közötti koherencia megteremtését biztosítja.

A melléklet az Áfa tv. 257/G. §-ában előírt, az e-nyugtákról, valamint az e-pénztárgéppel kiállított egyéb okiratokról történő adatszolgáltatási kötelezettséget tartalmazza.