55/2025. (III. 26.) Korm. rendelet
55/2025. (III. 26.) Korm. rendelet
az állami építési beruházásokban a tervezői tevékenységhez, valamint a vállalkozó kivitelezői tevékenység végzéséhez szükséges felelősségbiztosítás részletes szabályairól
[1] A Kormány célja, hogy az elmúlt évtizedben drasztikusan megemelkedett építőipari költségek mellett az állami építési beruházások megvalósítása során a tervezői vagy kivitelezői szakmai műhiba eredményeként bekövetkező káresemények ne eredményezzék a beruházások megvalósításának elhúzódását és további drágulását.
[2] Az állami építési beruházások előkészítése és megvalósítása során a tervezői tevékenységhez, valamint a vállalkozó kivitelezői tevékenység végzéséhez szükséges felelősségbiztosításra vonatkozó szabályok a jövőben biztosítják, hogy kizárólag az e rendelet szerinti, megfelelő felelősségbiztosítással rendelkező tervező, illetve kivitelező vehet részt az állami építési beruházások megvalósításában, biztosítva ezzel a beruházás határidőben történő befejezését és költséghatékonyságát.
[3] A Kormány az állami építési beruházások rendjéről szóló 2023. évi LXIX. törvény 59. § (1) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. Általános rendelkezések
1. § E rendelet hatálya az állami építési beruházások rendjéről szóló 2023. évi LXIX. törvény (a továbbiakban: Ábtv.) szerinti állami építési beruházások előkészítése és megvalósítása során a tervezői tevékenység végzéséhez szükséges tervezői felelősségbiztosításra, valamint a vállalkozó kivitelezői tevékenység végzéséhez szükséges építőipari kivitelezői felelősségbiztosításra terjed ki.
2. § E rendelet alkalmazásában
1. biztosító: az a szervezet, amely a hatályos magyar jogi szabályozás szerint biztosítási tevékenység végzésére jogosult;
2. biztosított: az a természetes vagy jogi személy, akit vagy amelyet terhelő kártérítési kötelezettséget a felelősségbiztosítási szerződés alapján a biztosító teljesíti; a felelősségbiztosítási szerződés biztosítottja az építtetővel szerződéses kapcsolatban álló tervező, illetve kivitelező;
3. építőipari kivitelezői felelősségbiztosítás: olyan biztosítási típus, amely fedezetet nyújt az építőipari kivitelezési tevékenységre vonatkozó szakmai előírások és szabályok megszegésével összefüggésben okozott olyan személyi sérüléses és dologi károkra, valamint e károkkal összefüggésben bekövetkezett személyiségi jogsértéssel kapcsolatosan felmerülő sérelemdíjakra, amelyek megtérítéséért a kivitelező jogszabály szerint kártérítési felelősséggel, a sérelemdíjak tekintetében fizetési kötelezettséggel tartozik;
4. kivitelezési költségkeret: az adott állami építési beruházásra, a tervezési vállalkozási szerződés tárgya szerinti munkarészre vonatkozóan a nyertes ajánlattevő által benyújtott elkészített árazott költségvetés szerinti összesített költség;
5. tervezői felelősségbiztosítás: olyan biztosítási típus, amely fedezetet nyújt az állami építési beruházás megvalósításához szükséges építészeti-műszaki tervezési szakmai előírások és szabályok megszegésével összefüggésben okozott olyan – személyi sérülésekkel, dologi és egyéb pénzügyi veszteség formájában jelentkező – károkra, valamint az e károkkal összefüggésben bekövetkezett személyiségi jogsértéssel kapcsolatosan felmerülő sérelemdíjakra, amelyek megtérítéséért a tervező jogszabály szerint felelősséggel tartozik;
6. utófedezet: amely alapján a biztosító megtéríti azokat a károkat, amelyeket a biztosított a szerződés hatálya alatt okozott, és amelyek a biztosítási szerződés megszűnését követő, a megállapodás szerinti (fedezetet igazoló okiratban feltüntetett) utófedezeti időszak alatt következnek be, illetve amelyeket a biztosított ezen időszak alatt jelent be a biztosítónak.
3. § A biztosítási fedezetet a vállalkozási szerződés teljesítése alatt
a) tervezői szerződés esetében a tervezői szerződés tárgya szerinti állami építési beruházás műszaki átadás-átvételének a lezárásáig,
b) kivitelezői szerződés esetében legalább az állami építési beruházás műszaki átadás-átvételének a lezárásáig
fenn kell tartani, azzal, hogy e határidő leteltét követően az utófedezet fennállásáról a biztosítottnak gondoskodnia kell.
4. § (1) A biztosítási fedezet fennállását a biztosított az építtető felé a biztosító által az adott beruházásra kiállított fedezetigazolással igazolja.
(2) A fedezetigazolásnak minimálisan az alábbi biztosítási adatokat kell tartalmaznia:
a) a szerződő neve és lakóhelye vagy székhelye,
b) a biztosított neve és lakóhelye vagy székhelye,
c) a kötvényszám,
d) az építtető neve és lakóhelye vagy székhelye,
e) a tervezési vagy építési kivitelezési projekt megnevezése,
f) a kockázatviselés kezdetének időpontja,
g) a kockázatviselés végének időpontja,
h) a kivitelezési költségkeret,
i) a felelősségbiztosítás biztosítási eseményenkénti biztosítási összege és a biztosítási időszakra szóló biztosítási összege,
j) az önrész mértéke,
k) a vonatkozó biztosítási feltételek,
l) a díjfizetés módja,
m) a díjfizetés üteme és
n) a díjrendezettség végdátuma.
5. § A biztosítási összeg meghatározása szempontjából a tervezők esetében a tervezési szerződés, a kivitelezők esetében a kivitelezési szerződés megkötésének időpontja szerinti kivitelezési költségkeret az irányadó.
2. A tervezői felelősségbiztosítás külön szabályai
6. § (1) Az építtetővel szerződéses kapcsolatban álló tervezőnek (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: tervező) az építészeti-műszaki tervezési szerződésben vállalt építészeti-műszaki tervezői szolgáltatásra – beleértve a tervezői művezetést is – az Ábtv. 19. § (7) bekezdése szerint tervezői felelősségbiztosítási szerződéssel kell rendelkeznie, amely felelősségbiztosítási szerződésben szereplő fedezet kizárólag az adott állami építési beruházást biztosítja.
(2) A tervezői felelősségbiztosításnak ki kell terjednie a biztosított tervezővel munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személyek, valamint a tervezői szolgáltatás teljesítése érdekében szerződés szerint igénybe vett közreműködő személyek, alvállalkozók építészeti-műszaki tervezői tevékenységéből, tervezői művezetői tevékenységéből eredő károkra és személyiségi jogi jogsértésekre.
7. § A fedezetnek a tervezői szolgáltatások megkezdésétől a 3. §-ban rögzített időtartamig kell fennállnia, a fedezet rendelkezésre állását a tervezőnek legkésőbb a szerződéskötés időpontjára vagy a szerződésben meghatározott, a szerződés hatálybalépését követő, de a felelősségbiztosítással érintett tevékenység megkezdését megelőző időpontig igazolnia kell. A felelősségbiztosítási szerződést a biztosított személy javára – szerződőként – más személy is megkötheti.
8. § Amennyiben a tervezési szerződés teljesítése során, a tervezést követően közvetlenül nem kezdődik meg a kivitelezés, az építtető írásbeli hozzájárulásával a kivitelezés megkezdéséig tartó időszakban a biztosított tervezőnek nem kötelező biztosítási fedezettel rendelkeznie.
9. § A biztosítási fedezetnek a felelősségbiztosítási szerződés hatálya alatt okozott és legkésőbb a felelősségbiztosítási szerződés megszűnését követő 3 éven belül bekövetkezett és a biztosítónak – a biztosítási szerződési feltételek szerint – bejelentett olyan biztosítási eseménynek minősülő károkra és személyiségi jogi jogsértésekre kell fedezetet nyújtania, amelyek nem minősülnek kizárt kockázatnak vagy kizárt kárnak.
10. § A tervezői felelősségbiztosítás biztosítási összegét legalább az alábbi mértékben kell meghatározni, az állami építési beruházás kivitelezési költségkeret összegéhez igazodva:
a) 100 000 000 forint kivitelezési költségkeretig 10 000 000 forint / biztosítási esemény és 20 000 000 forint / biztosítási időszak,
b) 100 000 000 forint kivitelezési költségkeretet meghaladó, de 500 000 000 forint kivitelezési költségkeretet meg nem haladó építési beruházás esetén 25 000 000 forint / biztosítási esemény és 50 000 000 forint / biztosítási időszak,
c) 500 000 000 forint kivitelezési költségkeretet meghaladó, de 5 000 000 000 forint kivitelezési költségkeretet meg nem haladó építési beruházás esetén 50 000 000 forint / biztosítási esemény és 100 000 000 forint / biztosítási időszak,
d) 5 000 000 000 forint kivitelezési költségkeretet meghaladó, de 10 000 000 000 forint kivitelezési költségkeretet meg nem haladó építési beruházás esetén 100 000 000 forint / biztosítási esemény és 200 000 000 forint / biztosítási időszak,
e) 10 000 000 000 forint kivitelezési költségkeret felett 200 000 000 forint / biztosítási esemény és 400 000 000 forint / biztosítási időszak.
11. § Amennyiben a tervezési szerződés kivitelezési tervdokumentáció készítésére nem vonatkozik, a 10. §-ban rögzített biztosítási összeget arányosan kell alkalmazni, azzal, hogy a biztosítási összeg
a) engedélyezési tervet magában foglaló tervezési feladat esetében a 10. §-ban foglalt biztosítási összeg 60%-a,
b) engedélyezési tervet magában nem foglaló tervezési feladat esetében a 10. §-ban foglalt biztosítási összeg 40%-a.
3. Az építőipari kivitelezői felelősségbiztosítás külön szabályai
12. § (1) Az építtetővel szerződéses kapcsolatban álló fővállalkozó kivitelező (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: kivitelező) az építőipari kivitelezési szerződésben vállalt építőipari kivitelezési tevékenységre köteles építés-szerelés biztosítási kockázatra fedezetet nyújtó építőipari kivitelezői felelősségbiztosítási szerződést kötni, amely fedezet az adott állami építési beruházás biztosítására kell, hogy szolgáljon.
(2) Az építőipari kivitelezői felelősségbiztosításnak ki kell terjednie a biztosított kivitelezővel munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személyek, valamint az építőipari szakmai szolgáltatás teljesítése érdekében szerződés szerint igénybe vett közreműködő személyek, alvállalkozók tevékenységéből eredő károkra és személyiségi jogi jogsértésekre.
(3) Az építőipari kivitelezői felelősségbiztosításnak ki kell terjednie a kivitelező által foglalkoztatott felelős műszaki vezető által okozott károk és személyiségi jogi jogsértés biztosítására is.
(4) Az építőipari kivitelezői felelősségbiztosítási fedezet teljesíthető felelősségbiztosítást tartalmazó építés-szerelés biztosítással vagy önállóan köthető építőipari kivitelezői felelősségbiztosítással.
(5) A felelősségbiztosítási szerződést a biztosított személy javára – szerződőként – más személy is megkötheti.
13. § A fedezetnek a kivitelezés megkezdésekor rendelkezésre kell állnia, a fedezetigazolást a biztosítottnak a munkaterület átadás-átvételi eljárás megkezdéséig az építtető felé igazolnia kell a fedezetigazolás megküldésével.
14. § Az építőipari kivitelezői felelősségbiztosításnak a biztosítási szerződés hatálya alatt okozott és bekövetkezett, legkésőbb a biztosítási szerződés megszűnését követő 3 éven belül a biztosító részére – a biztosítási szerződési feltételek szerint – bejelentett, olyan biztosítási eseménynek minősülő károkra és személyiségi jogi jogsértésekre kell fedezetet nyújtania, amelyek nem minősülnek kizárt kockázatnak vagy kárnak.
15. § A kivitelezőnek a kivitelezés elektronikus építési főnaplójába az építési munkaterület átadás-átvételét rögzítő eseti bejegyzéssel egyidejűleg önálló bejegyzést kell tennie a biztosítás rendelkezésre állásáról. A kivitelezőnek az e-építési naplóban rögzítenie kell a biztosítása kötvényszámát, a biztosító nevét, fel kell töltenie a biztosító által kiadott fedezetigazolást arról, hogy a bejelentéssel érintett kivitelezési tevékenységhez kapcsolódó biztosítási fedezete fennáll.
16. § Az építőipari kivitelezői felelősségbiztosítás biztosítási összegét az állami építési beruházás kivitelezési költségkeret összege szerint kell meghatározni. Az építőipari kivitelezői felelősségbiztosítás biztosítási összegét legalább az alábbi mértékben kell meghatározni, az állami építési beruházás kivitelezési költségkeret összegéhez igazodva:
a) 100 000 000 forint kivitelezési költségkeretig 25 000 000 forint / biztosítási esemény és 50 000 000 forint / biztosítási időszak,
b) 100 000 000 forint kivitelezési költségkeretet meghaladó, de 500 000 000 forint kivitelezési költségkeretet meg nem haladó építési beruházás esetén 50 000 000 forint / biztosítási esemény és 150 000 000 forint / biztosítási időszak,
c) 500 000 000 forint kivitelezési költségkeretet meghaladó, de 5 000 000 000 forint kivitelezési költségkeretet meg nem haladó építési beruházás esetén 100 000 000 forint / biztosítási esemény és 200 000 000 forint / biztosítási időszak,
d) 5 000 000 000 forint kivitelezési költségkeretet meghaladó, de 10 000 000 000 forint kivitelezési költségkeretet meg nem haladó építési beruházás esetén 250 000 000 forint / biztosítási esemény és 500 000 000 forint / biztosítási időszak,
e) 10 000 000 000 forint kivitelezési költségkeret felett 500 000 000 forint / biztosítási esemény és 1 000 000 000 forint / biztosítási időszak.
4. Záró rendelkezések
17. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 31. napon lép hatályba.
18. § E rendelet rendelkezéseit az e rendelet hatálybalépését követően megindított közbeszerzési eljárások alapján megvalósuló állami építési beruházások esetében kell alkalmazni.
Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás